udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
957
találat
lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 931-957
Névmutató:
Takács Csaba
2005. augusztus 24.
A bukaresti román napilapok hírügynökségi jelentések alapján számoltak be arról a magyarországi újsághírről, amely szerint egy román állampolgárságú házaspár Budapesten Romániának kémkedett, és az asszony különösen bizalmas kapcsolatot ápolt egy volt és egy jelenlegi magyar miniszterrel. A román Külföldi Hírszolgálat illetékese cáfolta, hogy a házaspár Romániának dolgozott volna. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: Szatmári Tibor a szövetség Budapesten dolgozó szakértője volt. Mivel a tavalyi romániai parlamenti választások nyomán az RMDSZ kormánytényezővé vált, a szövetség Communitas Alapítványának alkalmazásában lévő Szatmárinak Romániában kellett volna folytatnia munkáját. Mivel Szatmári korábban áttelepült Magyarországra, munkaszerződését közös megegyezéssel felbontották. Szatmári Ildikó nem az RMDSZ alkalmazottja volt, így vele kapcsolatban a szövetségnek semmilyen illetékessége nincs – tette hozzá Takács Csaba. Szatmári Tibor a Népszabadságnak elmondta: egyetlen szó sem igaz a kémügyből. Bizonyítja ezt, hogy ellentétben a Magyar Nemzet hírével, ma is Magyarországon élnek, megkapta letelepedési engedélyét. Szatmári Ildikó ugyancsak cáfolta a vádakat, a Népszabadság kérdésére. /Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósító: Letelepedhetnek a „kiszorított kémek”. Szatmári Tibor és felesége cáfolja, hogy Romániának dolgoztak volna. = Népszabadság, aug. 24./2005. augusztus 24.
Erdély rendszerváltás utáni legnagyobb tanügyi kezdeményezése, amolyan második Bethlen kollégium: így nevezte tavaly október 23-án, a petrozsényi szórványkonferencián Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a dévai magyar iskolát. Most, három héttel tanévkezdés előtt az iskolaépület jelentős késésben van. A Geszthy Ferenc Társaság ugyanis nem kapta meg a megígért pénz. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke leszögezte, hogy az iskola megindul. Az öt dévai tanintézménybe szétszórt, tagozatos magyar nyelvű oktatás annyira a szakadék szélén áll, hogy jövőre talán már az összes beígért pénz sem lenne elegendő megmenteni. Tavaly november 3-án, a választási kampány során Déván tartózkodó RMDSZ-vezetőség előtt jelentette ki Varga Károly, hogy a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont 2005. szeptemberében megnyitja kapuit. Markó Béla és Takács Csaba akkor hangsúlyozták: az RMDSZ teljes mellszélességgel támogatja az iskolát. Támogatási ígérgetésben a magyarországi politikusok sem szűkölködtek. Később azonban a beígért pénz csak csurrant-csöppent, emiatt az építkezés jóval lassabban halad. A budapesti oktatási minisztérium 100 millió forintos támogatást ígért idénre, a Szülőföld Alapból pedig további 50 milliót. Erről azonban csak szeptemberben döntenek. Magyarország jelentősen csökkentette a határon túli magyarságnak nyújtott támogatást. Mégis megkezdődik a tanítás a dévai magyar iskolában, félkész épületben. /Chirmiciu András/Gáspár-Barra Réka: Jelentős késésben a dévai magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./2005. augusztus 29.
Minden lehetséges forrást mozgósítunk annak érdekében, hogy a székelyföldi árvíz sújtotta települések lakóin segíthessünk – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki, Markó Béla szövetségi elnök felkérésére, az árvíz sújtotta székelyföldi települések megsegítésére alakult országos operatív munkacsoport koordinálását vezeti. Gyurcsány Ferenc kormányfő és Lamperth Mónika magyar belügyminiszter is telefonon érdeklődött a székelyföldi helyzetről. Bejelentette, hogy jelentős szállítmány indul Magyarországról. Gyurcsány Ferenc javaslatára a magyar pénzügyminisztérium 30 millió forintot utal át arra a bankszámlára, amelyet az RMDSZ nyitott az árvízkárosultak megsegítésére. /RMDSZ operatív munkacsoport az árvízkárosultak megsegítésére. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./2005. szeptember 1.
Udvarhelyszék árvíz sújtotta, elszigeteltebb településeit járta be augusztus 31-én Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter. Az RMDSZ-miniszter látogatása során tájékozódott a kommunikációs hálózatok általános állapotáról, mind a telekommunikáció, mind a posta területén. A tárcavezető ígérete szerint a kormányülésen tájékoztatni fogja Románia kormányát a térségben tapasztaltakról, a távközlési infrastruktúrában keletkezett károkról. Augusztus 31-én Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Országos Operatív Munkacsoportja, melyen Nagy Zsolt miniszter is részt vett. A munkacsoport az árvízkárosultak megsegítéséért, illetve a veszteségek felszámolásának ügyintézése céljából jött létre. A Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök vezetésével sorra került munkaülésen a károkat összesítették, az érintett önkormányzatok képviselőivel közösen a bizottság tagjai. Az ülésen további támogatásokról, prioritásokról, a beérkező segélyek elosztási rendszeréről tárgyaltak. /Szász Emese: Miniszteri látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./2005. szeptember 3.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes heti sajtótájékoztatóján a lengyelországi eseményeket ismertette. Hét jelenlegi és volt államfő, kilenc kormányfő és még számos európai és amerikai tisztségviselő írta alá Lengyelországban, Gdanskban a Szolidaritás Európai Központja megalakulását tanúsító okiratot. Minderre a Szolidaritás Mozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek keretén belül került sor. Markó tájékoztatott az RMDSZ országos operatív munkacsoportjának megalakulásáról, amely Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével a székelyföldi árvíz sújtotta települések segítésével foglalkozik. /Markó Béla szerint: Elérkezett a házelnökök leváltásának ideje. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./2005. szeptember 10.
Mégsem menesztik tisztségéből Török Ferencet, a Kolozs megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő-helyettest. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte, miért vonta meg támogatását Töröktől. Kihelyezési vizsgát rendezett a tanfelügyelőség matematika tanároknak, azonban a tételeket nem fordították le magyar nyelvre. Emiatt az egyik jelölt írásos panaszt tett. László Attila, Takács Csaba ügyvezető elnök és Lakatos András oktatási alelnök ezek után eldöntötték, hogy menesztik Török Ferencet. László Attila találkozott a főtanfelügyelő-helyettessel, majd eldöntötték, hogy „egyelőre együtt dolgoznak”. /B. T.: Mégsem menesztik Török Ferencet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./2005. szeptember 12.
Október 8-án tartják Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik ülését – mondta Marosvásárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozón megvitatandó témaként a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogait, valamint a magyar-magyar kapcsolatokban követendő célok és prioritások meghatározását javasolják. /Marosvásárhelyen tartják a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./2005. szeptember 16.
Megkezdődött az oktatás Déva önálló magyar iskolájában, azonban a Téglás Gábor Iskola félkész állapotban nyitotta meg kapuit. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a széleskörű összefogással szembekerülő sajtót okolta a jelentős késésért. Takács emlékeztetett, 1990-ben Varga Károly mint dévai RMDSZ-elnök és ő, mint a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa RMDSZ-es képviselője és alelnöke létrehozták az önálló magyar iskolát. Az iskola egy évig működött is jogi személyként, Széll Zoltán volt az igazgatója, míg a PUNR be nem került a parlamentbe. /Chirmiciu András: Ígéretek nyomán haladva, avagy hol a hiányzó láncszem. Beszélgetés Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2005. szeptember 20.
Az alkotmány tervezett módosításáról és a speciális magyar személyi igazolvány bevezetésével kapcsolatos koncepcióról tájékoztatta szeptember 19-én a magyar kormány a határon túli magyar szervezeteket. A javaslat szerint valamennyi külföldön élő – magyar állampolgársággal nem rendelkező – magyar jogosult lenne speciális magyar személyi igazolványra. A személyi igazolvány kiadása tulajdonosának a magyar közösséghez való tartozásán alapul. A kedvezménytörvényben biztosított jogok és kedvezmények az igazolvánnyal elérhetőek lennének. A szomszédos országokban élő azon magyarok számára, akik schengeni csatlakozásunk után nem lesznek európai uniós állampolgárok, kiadható lenne olyan igazolvány, amely beutazást és rövid tartamú tartózkodást tenne lehetővé az Európai Unió tagállamaiban. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint az Unió illetékesei nem emeltek kifogást a nemzeti vízum bevezetése ellen, így arról a magyar fél hamarosan tárgyalásokat kezd az érintett szomszédos országok kormányaival. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytatott szeptember 5-i megbeszélésén ígérte meg, hogy két hét múlva elküldi a kormány határon túliakra vonatkozó javaslatcsomagját. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy a küldemény még nem érkezett meg a kolozsvári ügyvezető elnökségre. /G. Á.: Postásra várnak az RMDSZ ügyvezető elnökségén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./2005. szeptember 30.
Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. november 23.
A Takács Csaba ügyvezető elnök által aláírt RMDSZ-közlemény kapcsán a Magyar Polgári Szövetség vezetősége visszautasítja az RMDSZ vádjait, és hangsúlyozza: a Magyar Polgári Párt bejegyzését aláírásukkal támogató személyek nem válnak automatikusan az alakulat tagjaivá. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az RMDSZ nem politikai párt, tehát nincs ellentmondás az RMDSZ-tagság és a Magyar Polgári Párt bejegyzését támogató listák aláírása között. /Az MPSZ cáfolja az RMDSZ állításait. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./2005. november 23.
– Nem irányította át az erdélyi magyar televízió létrehozására kapott 300 millió forintos támogatást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hanem mindössze elvi döntést kért a támogatótól, egyezzen abba bele, hogy az összegből a romániai magyar elektronikus médiát támogassák – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Magyar Nemzet november 22-i számában az olvasható, hogy a céltámogatás rendeltetésének megváltoztatásáról állítólag egyetlen ember – Takács Csaba – határozott, aki nem kérte ki az erdélyi magyar televízió létesítésére hivatott alapító testület többi tagjának véleményét. Takács Csaba „szemenszedett hazugságnak” nevezte az állítást. Közölte: a pénz rendeltetéséről még nem döntöttek, mindössze a magyar kormány elvi beleegyezését kérték, hogy ezt a pénzt a romániai magyar televíziózásra fordíthassák. Csép Sándor médiaszakember, az alapító testület tagja nem titkolta felháborodását, amiért a kuratórium tagjainak megkérdezése nélkül döntöttek ebben az ügyben. Csép Sándor hangsúlyozta: az egész napos önálló erdélyi magyar televízió ötlete az övé volt. Ezért is rosszallja, hogy a magyar kormány a politikai szférának, azaz az RMDSZ-nek ajánlotta fel a pénzt, és nem a civil szervezetnek számító Magyar Újságírók Romániai Egyesülete számára (MÚRE). /Az elektronikus médiát támogatnák a 300 millió forintból. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2005. december 2.
Roppant megtisztelő, ha az emberről hivatalosan is elismerik, hogy azonos önmagával. A jelenlegi magyar kormány ezt a gesztust kívánja megtenni a „határon túli” magyarok irányában, írta Papp Attila Zsolt. Kizárólag az SZDSZ állt ki a javaslat ellen. Aki ismeri a magyar liberálisoknak minden, szimbolikus és gyakorlati nemzetpolitikai kezdeményezéssel szembeni frusztrációját, nem csodálkozik ezen. Az viszont túlzás, hogy ez lenne az elmúlt tizenöt év legfontosabb nemzetpolitikai lépése Ezt állította Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A kormány javaslata annak „a december 5-i népszavazásnak az évfordulója tájékán született, amelynek végeredményétől éppen nem a magyar nemzethez való tartozásunk érzése erősödhetett meg”, állapította meg a cikkíró. Magyarországon rajtolt a választási kampány, ezt figyelembe kell venni. /Papp Attila Zsolt: Az ajándék ló. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./2005. december 10.
Ilie Sandru maroshévízi tanár fejébe vette, hogy megvédi Romániát. Legújabb könyvében a magyar irredentizmus mumusát szajkózza. Újságcikkeit kötetbe gyűjtve megjelentette Sepsiszentgyörgyön, a hangzatos elnevezésű Eurocarpatica Kiadónál. A könyv címe: O stafie bantuie prin Ardeal, vagyis kísértet járja be Erdélyt. Könyvében a hungarizmus a kísértet. A cikkgyűjteményben egyetlen olyan eredeti gondolat nincs, amit előtte ne írtak volna meg a román szélsőséges sovén-nacionalizmus hangadói, mint Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, Raoul Sorban, Petre Turlea, Gheorghe Funar. Többek között megkérdezte, hogy olyan pesti irredenták, mint Dávid Ibolya, mi jogon járnak-kelnek románföldön, és hasonló nagy „leleplezések” vannak a könyvben. Adrian Paunescu Flacara című hetilapjában elsőnek közölt recenziót erről a könyvről, szerzője Mircea Dogaru, hírhedt soviniszta történész. Értékelésében említést tesz az erdélyi román földön évszázadok óta idegenekként megtűrt ázsiai jövevényekről. A Flacara cikke szerint Ilie Sandru könyve az erdélyi románok jajkiáltása a magyar irredentizmus fojtogató szorításában. Az Adevarul Harghitei november 2-i számában Vasile Gotea lelkendező cikkében mindazokat, akik a művet dicsérték, tekintélyes tudósoknak állítja be, így emelkedik ki a névtelenségből Ioan Lacatusu, Dimitrie Poptamas, T. Valahul, Stefan Voda és Pompiliu Manea. Kolozsvárott az Orvosi Elektronikai Felszerelések nevű cég rendezett találkozót a szerzővel. Az Observatorul de Cluj azt írta, hogy Ilie Sandru állást foglal a székely eurorégió, az ország megcsonkításának kísérlete ellen, bátran leleplezte Tőkés Lászlót, Katona Ádámot, Sántha Pál Vilmost, Takács Csabát és más, hasonló irredentákat. /Barabás István: Marosmenti Jeremiás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./2005. december 13.
Megdöbbenéssel értesült a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa arról, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az Erdélyi Televízió Alapító Testületének tagja, és Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy az említett televízió létrehozása céljából nyújtott támogatás rendeltetését megváltoztassa – áll a szervezet közleményében. A MÚRE úgy ítéli meg, hogy a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van egy teljes műsoridős önálló vizuális médiumra. Szerintük Takács Csaba és Nagy Zsolt eljárása nélkülözte a demokratikus ügyintézés szabályait. /Szorgalmazza az erdélyi magyar tévé létrehozását a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ „Aki ezt a közleményt fogalmazta, nincs tisztában az eljárási renddel” – nyilatkozta az Nagy Zsolt hírközlési és informatikai miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Nagy Zsolt szerint mindaddig nincs amiről beszélni, amíg Magyarországról elvi jóváhagyás nem érkezik a kérésre . „A MÚRE lehet, hogy erdélyi televíziót akar, de nem tett semmit ez ügyben: ám megteheti, hogy kezdeményez egy erdélyi televíziót, és megkeresi hozzá a forrásokat” – reagált Nagy Zsolt. „A MÚRE nem tehet indítványt, mivel az összeget a Janovics Jenő Alapítvány kapja” – mutatott rá Ambrus Attila MÚRE-elnök. Szerinte véleménykülönbség áll fenn a kuratóriumi elnök és a szaktestület között, a MÚRE pedig Nagy Zsolt válaszát követően is fenntartja álláspontját. „Úgy lett volna jobb, ha a Janovics Jenő Alapítvány teljes testülete folyamodik a céladomány rendeltetésének megváltoztatásáért: ez lett volna a korrekt a kuratórium tagjaival szemben – akkor is, ha a folyamodvány helyes” – nyilatkozta a MÚRE-elnök. /Gergely Edit: Pengeváltás az Erdélyi Televízió ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium külkapcsolatok, illetve gazdasági főosztályairól a lap munkatársa azt a választ kapta, hogy nem ők illetékesek nyilatkozni az ügyben. Szabó Béla HTMH-elnök szerint nem tartozik rájuk a kérdés szakmai része, azt az Informatikai Minisztérium dönti el. /Guther M. Ilona: Keret. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./2005. december 20.
Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány kuratóriumi elnöke, a vele készített interjúban elmondta, hogy jövőre a Romániában élő nemzeti kisebbségek 37,5 százalékkal több pénzt kapnak, mint idén. A magyar kisebbségnek járó költségvetési támogatás elosztásáról gondoskodó Communitas Alapítvány több mint 72 milliárd lej fölött gazdálkodhat. Jövőre újabb szórványiskolák, kollégiumok létrehozását tervezik. Fontos, hogy minél több településen létezzenek EU-információs irodák. 2005-ben a Communitas Alapítvány közel egymilliárd lejt fordított az erdélyi magyar tudományos élet támogatására. Több pénzt szántak a szórvány fenntartására. A másik nagy terv a Magyar Házak felépítése és működtetése. Jelen pillanatig 10 ilyen ház működik. 2005-ben a Communitas Alapítvány legfontosabb feladata a kisközösségek támogatása volt. Több mint 500 települést támogattak, e nélkül nem létezett volna egy sor közösségerősítő rendezvény. „Abba kell hagyni a panaszkodást, hogy nem segít az anyaország. A saját lehetőségeinkről kell sokkal többet beszélni, és még többet tenni értük” – hangsúlyozta. /D. H.: Takács Csaba: Abba kell hagyni a panaszkodást. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./2005. december 24.
„Az RMDSZ ügyvezető elnökének a feladata a közösségszervezés és fejlesztés.” „Mindig ott vagyunk a háttérben és arra törekszünk, hogy a romániai magyarság érdekeit védjük” – mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Kisbácson, a Népfőiskolán tartott előadást. Úgy látja, akkor lesz a legnehezebb, ha elfogadják a kisebbségi törvényt. /D. I.: „Közösségszervezés, közösségépítés a feladatunk”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./2006. január 11.
A magyar kormány és az RMDSZ képviselői egyetértenek abban, hogy a magyar alkotmány egészüljön ki a határon túli magyarokról szóló fejezettel, és ebben hangsúlyozottabban jelenjen meg a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarok iránti felelőssége – áll az RMDSZ hivatalos tájékoztatójában. Január 10-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén többek között a magyar kormány részéről dr. Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott, az RMDSZ részéről pedig Takács Csaba ügyvezető elnök volt jelen. A találkozón a résztvevők megvitatták az alkotmányának módosítására irányuló tervezetet. /Konszenzus a magyar alkotmány kiegészítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 16.
„Emil Boc kijelentései elhamarkodottak, mert még fiatal, és nincs tapasztalata a politikában” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A politikus Emil Boc azon kijelentéseire reagált, melyek szerint az RMDSZ zsarolni próbálja a Demokrata Pártot: ha nem fogadja el a kisebbségi törvényt, akkor az RMDSZ megvétózza a demokraták Európai Néppártba való felvételét. Markó szerint erről szó sincs, de a demokratáknak el kell fogadniuk, hogy Európában nincs helye a nacionalizmusnak. Markó a jövő év kiemelt céljaként jelölte meg az infrastruktúra fejlesztését is, sajnálatosnak nevezve, hogy a politikai viták miatt tavaly egyetlen méter sem épült az észak-erdélyi autópályából. „Ebben az évben sok pénz érkezik az országba, sok lehetőség rejlik ebben, viszont ezek csak lehetőségek. Ezért az RMDSZ legnagyobb feladata, hogy a prioritások mellé oda tudja tenni a szervezeti hátteret – fejtette ki Takács Csaba hangsúlyozva. /Bögözi Attila: Markó: Boc tapasztalatlan politikus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2006. február 6.
Az RMDSZ prioritáslistáján még mindig szerepel a kisebbségi törvény elfogadtatása, de a nyilatkozatokban egyre inkább háttérbe szorul, írta Farkas Réka. A ,,vitás kérdések” ismertek, a demokraták nem hajlandóak elfogadni a kulturális autonómiát, az autonómiatanácsok döntéshozó szerepét és vétójogát, magyarán a kisebbségi törvény lényegét. Az RMDSZ súlya egyre kisebbé válik a koalíción belül, lényegi kérdésekben senki nem kíváncsi véleményükre. Lesz-e kisebbségi törvény? Erre az RMDSZ-es politikusok sem tudnak egyértelmű választ adni. Markó Attila szerint, ha a tavaszi ülésszakon nem sikerül, tovább kell harcolniuk, Takács Csaba úgy véli, ez nem aktuális kérdés, 15 éve tárgyalással értek el sikereket, ezt kívánják folytatni. Az RMSZ népszerűsége nem csak a románok, de a magyarok körében is folyamatosan csökken. /Farkas Réka: Mi lesz veled, RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./