udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1658 találat lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 1651-1658

Névmutató: Toró T. Tibor

2010. október 8.

EMNT: autonómiáért küzdene az új párt
Ha akár az RMDSZ, akár a Magyar Polgári Párt autonomista fordulatot venne, szükségtelenné válna a tervezett Tőkés-párt bejegyzése – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Mint hozzátette, nem az a cél a pártalapítással, hogy legyen egy harmadik politikai alakulata az erdélyi magyarságnak, hanem az, hogy legyen egy autonomista párt is az erdélyi magyar politikai kínálatban. A világhálón tartott sajtótájékoztatón kiderült, a Tőkés-pártnak nem Tőkés László lenne az elnöke, neki pártok fölötti szerepet szánnak a szervezők.
Ha az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) november 27-i országos közgyűlésén megszületik erről a politikai döntés, Tőkés László támogatói a következő év első három hónapjában teszik meg a pártbejegyzésre irányuló lépéseket, ebben az időszakban gyűjtik össze a szükséges 25 ezer aláírást. Erről Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt azon a sajtótájékoztatón, amelyet a világhálón tartott az erdélyi magyar média képviselőinek. „Ami három hónap alatt nem gyűjthető össze, az minden bizonnyal egyáltalán nem gyűjthető össze” – válaszolt az aláírásgyűjtés tempóját firtató újságírói kérdésre. Elmondta, még gondolkoznak azon, hogy mi legyen a párt neve, és kikből álljon az a kezdeményezőbizottság, amelyik az EMNT közgyűlése elé terjeszti a javaslatot.
Toró T. Tibor megalapozottnak tartotta azt a felvetésünket, hogy a majdani Tőkés-pártnak is javarészt azok lehetnek az alapítói, akik annak idején a Magyar Polgári Párt bejegyzését támogatták aláírásukkal. Azt is megerősítette, hogy egy személy két pártnak nem lehet a tagja, de hozzátette, a párttörvény értelmében nem kell kérvényezniük az MPP-ből való kilépésüket azoknak, akik az új párthoz csatlakoznának. A pártbejegyzéshez adott aláírásuk automatikusan az MPP-ből való kilépésüket jelenti. „Mi nem arra vágyunk, hogy az MPP ezáltal a tagsága nélkül maradjon. A szándékunk az, hogy legyen egy autonomista párt Erdélyben” – jelentette ki Toró.
A Krónika kérdésére elmondta, ha az RMDSZ-ben vagy a Magyar Polgári Pártban autonomista fordulat következne be, könnyen meglehet, hogy elállnának a pártalapítás szándékától. Ennek a valószínűségét azonban Toró meglehetősen alacsonyra taksálta. „Úgy látom, hogy az RMDSZ képtelen a megújulásra, a soraiban kinövő új hullám is a régihez hasonlóan gondolkozik” – jelentette ki. Az MPP-nek a hibáját „a jóra való restségben” látta, és abban, hogy „nem a pártnak van elnöke, hanem az elnöknek van pártja”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy vonzó lehet-e az autonómia a kenyérgondokkal küszködő erdélyi magyarok számára, Toró kijelentette: „akkor jó az autonómia, ha választ tud adni az emberek mindennapi gondjaira”.
A sajtótájékoztatón kiderült, noha a szorgalmazói is afféle Tőkés-pártként tekintenek a tervezett politikai alakulatra, Tőkés László már jelezte, nem kíván a párt elnöke lenni. Toró T. Tibor szerint az EMNT választmánya egyetértett azzal, hogy Tőkés Lászlónak a pártok fölött álló politikai személyiségnek kell maradnia a magyar és az európai politikában.
Gazda Árpád, Krónika (Kolozsvár)

2010. október 11.

Már 2014-ben megnyílhat a szamosújvári magyar iskola – Több száz mezőségi gyermek tanulhat magyarul a szórványintézményben
Önálló magyar iskola alapkövét – a jövőnek szánt üzeneteket tartalmazó időkapszulával – helyezték el szombaton Szamosújváron, remények szerint már 2014-ben megkezdheti első tanévét több mint 30 mezőségi szórványtelepülés ifjúsága. A Kemény Zsigmond Mezőségi Magyar Oktatási Központ a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány 12, és a szamosújvári Téka Alapítvány 10 éve indított szórványoktatási programját teljesíti ki, amellyel hosszú távon biztosítanák a szórványközösség minőségi magyar nyelvű oktatását. Ezt segítik Válaszúton az 1–4., Szamosújváron az 5–12. osztályosok számára épített kollégiumok, ahol eddig mintegy 300 gyermek számára biztosítottak szállást és ellátást, lehetővé téve számukra az anyanyelven történő tanulást. Nem szokványos módon a Szamosújvári Helyi Tanács egyöntetűen szavazta meg a magyar iskola megépítésére szánt 8000 négyzetméteres telek kiutalásáról rendelkező határozattervezetet.
Az alapkőletételt megelőzően Szamosújvár épített örökségéből, a város életének mozzanataiból és történetéből kínált ízelítőt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem diákjainak a Téka Alapítvány székhelyén megnyitott tárlata.
„A Téka húsz éve épít, többek között fiatal, lelkes és erős közösséget is, de eddig az iskolaközpont a legfontosabb projekt. Az ötlet négy évvel ezelőtt született meg a helyi pedagógusok és döntéshozók jóvoltából” – hangzott el Balázs–Bécsi Attila köszöntő beszédében, majd a kivitelező Arcon cég igazgatója, Gönczi István bemutatta a Szervácziusz László által tervezett épületet. „A beton- és téglaszerkezetű épület egyik ágának földszintjén és emeletén osztálytermeket, a másik ágában bölcsődét és óvodát, elülső részében pedig még egy osztálytermes részt építünk. A főbejárat fölött a Tékát és Szamosújvárt jelképező elemeket tartalmazó tornyos szerkezetet létesítünk” – részletezte Gönczi.
„Pénzzel a bolond is tud építeni, de pénz nélkül csak az, akinek hite van” – mondotta Orbán Viktor magyar kormányfő gyermek- és családügyi tanácsadója, Révész Máriusz, aki kiemelte: „Ott épülnek csodák, ahol ember és ember mögött közösség van.” Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja szintén értékelte a Szamosújváron „önerőből és összefogásból létrejövő intézményt”. A magyarországi Apáczai Közalapítvány igazgatója, Csete Örs a magyarság házának nevezte az épülendő központot. „Be kell gyűjteni mindent, még a szavakat is” – idézte Kányádi Sándor szavait az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Toró T. Tibor hozzátéve: be kell gyűjteni a szórványgyerekeket is. Az eseményen Nagy Bercel, a Szülőföld Alap Oktatási Kollégiumának elnöke Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikájáért felelős helyettes államtitkár üzenetét tolmácsolta, az Oktatási Államtitkárság főosztályvezetője részéről pedig Varga Attila köszöntötte a jelenlévőket. Felszólalt továbbá az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Szép Gyula, Románia elnökének tanácsosa, Eckstein–Kovács Péter, Veres Valér tanácsos, Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke, Nagy Zoltán és László Attila kolozsvári alpolgármester is. A helyi döntéshozók közül Török Bálint alpolgármester és Ovidiu Drăgan polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Az ünnepély után a felszólalók egy része segédkezett az alapkövet jelképező időkapszula betonba öntésében.
Az időkapszula az iskolaalapítók jövőnek szánt üzenetét tartalmazza. Elhelyezték benne a telekkiutalásról szóló tanácsi határozat szövegét, az iskolaalapító okiratot, az iskolaalapító felhívást és azok névsorát, akik 2006 decemberétől 2007 közepéig aláírásukkal támogatták ezt a törekvést, Az én iskolám témában I–XII. osztályosok számára meghirdetett vetélkedő legjobbnak ítélt rajzait, verseit, prózai írásait, a Téka Alapítvány, a válaszúti Kallós Alapítvány és a szamosújvári Czetz János cserkészcsapat ismertetőjét, valamint Juhos Kiss János széki származású költő versét. Az időkapszula a majdani iskola bejáratának bal oldalán helyezkedik el, pontos helyét emléktáblával jelzik majd.
A 650–700 gyermek befogadására alkalmas bölcsődét, óvodát, általános iskolát, líceumot és szakiskolát is magába foglaló beruházás összértéke, az iskola felszerelésével együtt 12 630 000 lej. A projektet a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont példájára kiviteleznék, az építkezést a magyar és román kormány, illetve alapítványok fedeznék, egyelőre meghatározatlan arányban.
A 60 ezer euró értékű tervezés költségeit az RMDSZ és a magyar kormány segítségével fedezhettük. Az építkezés elkezdését a magyar fél eddig 40 millió forinttal támogatta. Ígéretet kaptunk, hogy 2014-ig az iskolaépítés benne marad a finanszírozást lehetővé tevő, Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok projektben – mondotta Balázs–Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. – A kivitelezés során megtörténhet, hogy a tervezettnél nagyobb összeget kell befektetni, de remélem, hogy a dévai iskolához hasonlóan megtaláljuk a forrást, és sikerül megépítenünk a központot. Az alap elkészítése 2011 áprilisáig tartana, reális elvárásaink szerint, ha minden a megfelelő ütemben halad, a központ négy-öt év múlva készülne el – tájékoztatott az alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy az oktatási központ létrehozása után a helyi polgármesteri hivatallal kötött szerződés szerint a Téka Alapítvány célkitűzése a projektbe foglaltak alapján kialakítani a központ intézményes hátterét is.
Balázs–Bécsi Attila alapvető célnak tartja kiemelni a magyar diákokat a vegyes tannyelvű oktatási környezetből, továbbá anyanyelvű szellemiségű nevelést és oktatást biztosítani számukra egy önálló magyar iskolában. A válaszúti kollégiumban lakó kisdiákok a válaszúti iskolában tanulnak, majd onnan a szamosújvári kollégiumba kerülve, jelenleg a város négy különféle iskolájában folytatják tanulmányaikat, magyar nyelven. „Szamosújváron jelenleg a magyar gyermekek négy intézményben tanulnak öt épületben, van olyan tanár, aki három épületben tartja óráit. Ilyen körülmények között nem alakulhat ki egy összetartó, igényes magyar tanulói közösség. A jelenlegi helyzetben veszélyt jelent továbbá, hogy a szülők a minőség miatt eltekintenek az anyanyelvű oktatástól, és az egyre korszerűbb román iskolákba íratják gyermekeiket” – magyarázta Balázs–Bécsi Attila.
Nem szokványos jelenet, amikor egy román többségű helyi tanács tekintélyes méretű belvárosi telket utal ki önálló magyar iskola megépítéséhez. Balázs–Bécsi Attila ezt csak részben magyarázta a pártok közti koalíciós egyezséggel, hiszen a határozattervezetet mindenki egyöntetűen megszavazta. Az alapítvány elnöke úgy értékelte, a városban húsz év alatt megszületett egy olyan hangulat, miszerint a magyarokat megilleti egy önálló iskola. Kiderült, a szamosújvári iskolák vezetősége sem fél attól, hogy „elveszítené” a magyar osztályokat, néha inkább mintha szívesen „szabadulnának” az azokkal együtt járó plusz gondoktól. Balázs–Bécsi Attila elmondta, hogy miután a Petru Maior-líceumban három éven át sikerült két magyar kilencedik osztályt indítani, az idén a második kilencediket már az Ana Ipătescu iskolában kellett beindítani. A majdani szórványiskola a város négy intézményében szétszórtan tanuló gyerekeket gyűjtené egyetlen iskolába: a Válaszútról bekerülő kisdiá­kok 5. osztálytól a szamosújvári kollégiumtól öt percre, a távolsági autóbuszállomás közelében, a Fermei utcában megépülő intézményben tanulnának érettségiig. Az oktatási központ létrehozása egyébként nem vezet egyetlen magyar iskola vagy osztály megszűnéséhez sem, jó eséllyel megszüntetné vagy lényegesen visszaszorítaná viszont azt a jelenlegi gyakorlatot, miszerint a szórványtelepüléseken a magyar szülők jelentős része más lehetőség híján román nyelven taníttatják gyermekeiket.
SALLAI ANDRÁS LORÁND , Szabadság (Kolozsvár)

2010. október 11.

Székházavató a Magyar Polgári Pártnál
Szász Jenő: "Azért van MPP, mert az RMDSZ nem teljesített"
Szombaton avatta fel székházát Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezete. A marosvásárhelyi Aurel Filimon(volt Iskola) utca 28. szám alatti ingatlant a tagság és szponzorok támogatáával béreli, mivel – ellentétben más pártokkal – sem a megyei, sem a városi tanács nem utalt ki székházat az MPP számára.
Az avatóünnepségen a párt tagjai, a történelmi egyházak képviselői mellett jelen volt az MPP országos elnöke, Szász Jenő, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, László György, az MPP Maros megyei elnöke valamint Kelemen Ferenc, a marosvásárheyi szervezet elnöke.
Beszédében László György megyei elnök hangsúlyozta: a székház felavatása ünnep az MPP számára, hiszen ez is bizonyítja, hogy a szervezet él és gyarapodik, vannak támogatói. Ünnep, mert a megyei tagság régi vágya teljesült: immár van, ahova "bejönni", "haza jönni", hiszen ez a ház mindig nyitva áll majd mindenki számára. "Összetartozásunk jelképe is ez a hajlék, összetartozásunk jele az, hogy ma itt ennyien összesereglettünk a megye minden pontjáról, hogy történelmi felekezeteink elöljárói megjelentek. Megmaradásunk és gyarapodásunk érdekében mindenképpen egymásra vagyunk utalva. Együtt erősek lehetünk, de csakis akkor, ha egy jól meghatározott cél lebeg előttünk. Ennek a célnak rendeljük alá munkánkat, mindennapjainkat. Ez a cél kell meghatározza ezen új iroda szellemiségét is. Olyan hely kell ez legyen, amelynek kisugárzása van. Akkor bizakodóak lehetünk. Erősek lehetünk, és ezt az erőt éreznie kell közösségünk tagjainak is. Ha ők érzik, hogy értük vagyunk, velük vagyunk, hogy munkánknak értelme van, és nem egy, a valóságtól elrugaszkodott politikai elit papol – akkor ez az erő hatványozódni fog. Akkor egy év múlva, két év múlva vagy tíz év múlva elmondhatjuk, hogy értelme volt az áldozatnak és értelme volt a mai napnak is" – nyilatkozta a megyei elnök. A székházat Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese valamint Nagy László unitárius lelkész, püspök-helyettes áldotta meg. A szalagvágást követően megtartott sajtótájékoztatón László György elmondta, nem "hivatalból" kapták a székházat, mint más pártok, az érvényben levő törvények alapján, hanem bérbe vették a helyiségeket. De továbbra is reméli, hogy a megyei önkormányzat kiutal egy pártszékháznak alkalmas ingatlant az MPP-nek is. Kelemen Ferenc, a marosvásárhelyi szervezet elnöke kifejtette: " az MPP él, dolgozik és jövőképet kíván teremteni az emberek számára, erősíteni a magyarságtudatot". Toró T. Tibornak – aki az MPP-t a jóra való restség példaképének címkézte egy internetes sajtótájékoztatón – "üzente", hogy "nagy tévedésben van", hiszen a széházavató, a nemzet ünnepeinkre való megemlékezések, Marosvásárhely főterének átrendezésével kapcsolatos javaslataik, az internetes mozgalom elindítása az utcanaveink visszaszerzésére, a helyi választásokra való felkészülés mind-mind azt bizonyítja, hogy az MPP igenis dolgozik. Ilie Nastase volt élsportoló romákkal és a Székelyföld etnikai összetételének megváltoztatásával kapcsolatos kijelentéseit is sérelmezte. Izsák Balázs, az SZNT elnöke azokról az elvárásokról beszélt, amelyek megfogalmazása szükséges ahhoz, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések beilleszthetők legyenek a magyar nemzetpolitikába. "Oltalmazó hatalom szerepvállalását várjuk el Magyarországtól, azt a szerepet, amit Ausztria töltött be Dél-Tirol esetében. Ami a marosvásárhelyi önkormányzati választásokat illeti, itt olyan magyar képviseletre lesz szükség, olyan személyekre, akik nevét, tevékenységét a város magyar lakossága jól ismeri és értékeli" – jelentette ki Izsák Balázs. Szász Jenő pártelnök elégtétellel nyugtázta a párt megyei székhelyének avatását, ami bizonyítja, hogy "új lendületet kapott a megyei szervezet az új vezetéssel". Az elmúlt 20 évet az erdélyi magyarság szempontjából RMDSZ-korszaknak, a szövetség politikai monopólumának nevezte, amire az MPP-nek alternatívát kell kínálnia. "Azért van MPP, mert az RMDSZ nem teljesített. Mert az RMDSZ nem ért el jelentős eredményeket" – nyilatkozta. Hogy az EMNT mint párt jelent-e alternatívát? A Tőkés László püspök által létesítendő új pártnak Szász Jenő szerint nincs értelme, zavart kelt, és egyébként is "Tőkés László 20 évet késett ezzel, és végleg le is késett". A Népújság kérdésére, hogy a 2012-es önkormányzati választásokon az MPP külön állít-e jelölteket vagy szövetkezik adott esetben az RMDSZ-szel, Szász Jenő kifejtette: lesz egy bizonyos százalék, ami alatt nem kínálnak versenyhelyzetet, de Maros, Hargita, Kovászna megyében saját jelölteket kívánnak állítani. "Maros megyében, Marosvásárhelyen demokratizálni szeretnénk a magyar társadalmat, politikai pluralizmusra van szükség. A párt jelenleg az önkormányzati választási stratégiáján dolgozik" – tette hozzá.
(antalfi) Népújság (Marosvásárhely),

2010. október 14.

Demokrácia-központok alakulnak
Demokrácia-központok létrehozatalát jelentette be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Azon az október eleji választmányi ülésen határoztak erről, amikor új párt megalapításáról is döntöttek, s ez utóbbi téma háttérbe szorította az amúgy cseppet sem jelentéktelen kezdeményezést.
A magyar nemzetegyesítési folyamat egyik igen jelentős eszközének szánják ezt az információkra, ismeretekre, tudásra alapozott hálózatot, regionális központokat hoznának létre, egyrészt a tudásbevitelre, másrészt a megfigyelésre összpontosítanának — ismertette az elképzelést Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. Az irodák megyei, területi vonzásközpontokban jönnek létre még ebben az évben, a hálózat székhelyét pedig Kolozsvárra telepítik. Az EMNT megyei szervezetei kapták a megbízást, hogy irodát, megfelelő munkatársakat keressenek a demokrácia-központok számára, s hogy október végéig mindenütt körvonalazzák elképzeléseiket.
A demokrácia-központok feladata lesz, hogy az EMNT programjában prioritásként megjelent kérdésekkel szakmai szempontok szerint, magasabb szinten foglalkozzanak — mondta el Toró T. Tibor. Minden csoport a saját kisrégióját figyelné: a politikusokat, politikai intézményeket, önkormányzatokat, begyűjtik az adatokat arról, hol mennyire figyelnek a magyar közösség gondjainak megoldására. Ezeknek az intézményeknek lesz a tiszte helyi, regionális szinten katalizálni, moderálni a közvitákat, fel kell ismerniük, napirendre tűzniük az önkormányzatok, intézmények által meg nem oldott vagy rosszul megoldott kérdéseket, s megbeszélést kell kezdeményezniük. Megfigyelik környezetükben a demográfia, a gazdaság, a szociális ügyek, a magyar közösség ügyeinek alakulását, Toró szavaival: „a közösség paramétereit próbálják rögzíteni”, amit azután regionális jelentésekbe összegeznek, és a központi iroda, szakértők segítségével összeállítanak egy egész Erdélyre vonatkozó jelentést. A demokrácia-központok mindemellett foglalkoznak majd pályázatfigyeléssel, az ezekkel kapcsolatos tudást igyekeznek átadni az érintetteknek, és elindítanák a már oly sokszor hangoztatott jogsegélyszolgálatot, az ezt igénylő személyeknek is segítséget nyújtatnának, de beszerzik és tolmácsolják a közösségnek a magyar kormány nemzetpolitikával kapcsolatos információit.
Farkas Réka, Háromszék Erdély.ma

2010. október 18.

Nemzeti létparancs
Az erdélyi magyar közélet alapvető struktúrája két évtizedig igen egyszerű volt, még akkor is, ha 2003 után a nemzet sorsalakítása iránt érdeklődő polgárnak egyre több szervezet nevét kellett megtanulnia.
Egyik oldalon álltak a román hatalommal paktálók, az autonómia-program meghirdetését előbb minden eszközzel akadályozók, majd a képviseletét szabotálók, szociológiai szempontból a korábbi rendszer haszonélvezői, az új rendszer zsoldosai, a karrieristák és a megvezetettek. A másik oldalon a magyar érdek képviselői, akik nem a vélt vagy valós román elvárásokhoz mérték a célokat, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség létérdekeihez, a korábbi ellenállók, a politikában eladdig részt nem vevők, valamint azok, akik Saulusokból tényleg Paulusokká lettek. E törésvonal nemcsak a politikai vonalvezetésben, hanem a hatalom-technikában, a módszerekben is tetten érhető volt. Az egyik oldalon Hargita megyei listahamisítás, Neptun-ügy, Nagy Benedek-féle puccskísérlet, alapszabályzat-sértő ultimátum-visszavonás, Petőfi-Schiller tragikomédia, Kincses Előd alapszabályzat-ellenes felfüggesztése a 2000-es önkormányzati választás hajrájában, a Szabályzat-felügyelő Bizottság manipulációja, központilag vezényelt kiszorítósdi, a másik oldalon konok ragaszkodás az alapszabályzathoz, átláthatóság követelése, programhűség.
Ezt a képletet tette tönkre a Magyar Polgári Párt elnökének politikai ámokfutása. Amikor az alapító elnök szembesült azzal, hogy a megyei elnökök többsége nem az ő oldalán áll, s nem elképzelhetetlen a párt alakuló kongresszusán a leváltása, kezdetét vette egy olyan, az írott és íratlan normákat lábbal tipró politikai kurzus, amihez képest az RMDSZ Markó-korszakának szabálytalankodásai apró csínytevéseknek tűnnek, s amihez foghatót csak a bukaresti módszereket az ott töltött évtizedek alatt asszimiláló Domokos Géza manőverei között találhatunk. Ezek láttán még a magyarországi jobboldal gödörásói (ebbe ugye, a közmondás szerint maguk esnek bele, magukkal sodorva sajnos szervezetüket is többnyire), a diktatórikus hajlamú Giczy György, Torgyán József és Csurka István is elismerően csettinthetnek. Manipuláció a megyei elnökök aláírásával, szavazati jog odaítélése a meghívottaknak, kizárások okkal és teljességgel ok nélkül. A nemzeti oldal zászlóshajójának, a teljes autonomista tábor pártjának elképzelt MPP-ből Szász Jenő zsebpártja lett a maga szektariánus követőivel és a túszul ejtett, jobb sorsra érdemes, kénytelen-kelletlen maradó középgárdával. Még ez is feldolgozható lenne, ha a párt sikeres volna, és ha lenne egy következetes politikai vonalvezetése, ha tántoríthatatlanul képviselné a nemzeti érdeket. A diktatúra lehet akár hatékonyabb is, mint a demokrácia megfelelő diktátor esetén, ezt tanítja nekünk az ókori történelem.
Nem lenne ugyan könnyű mindezt lenyelni azoknak, akik az RMDSZ-en belül közel másfél évtizedig követeltek demokratikus vezetést, de a közösségi érdek felül kell írja az egyéni lelki problémákat. No de miféle következetes vonalvezetésről és nemzetszolgálatról beszélhetünk akkor, amikor Szász Jenő egyik pillanatban székely autonómiáról beszél, másik pillanatban Cotroceni-be megy koccintani december elsején, megismételve a Kempinsky szállóban 2002-ben megesett gyalázatot? Amikor egyik pillanatban következetességről, elvhűségről, önrendelkezésről szónokol, a másikban hibának nevezi azt, hogy végre-valahára az erdélyi magyarság bátor képviselői, beleértve épp az ő pártjának tagjait is, azokra a történelmi pillanatokra emlékeznek – tételesen Észak-Erdély visszatérésére és Horthy Miklós kormányzó erdélyi bevonulására –, melyek a magyar közösségnek ténylegesen ünnepnapjai voltak az elmúlt kilencven évben?
A belső demokráciát, a magyar érdeket és a politikai következetességet egyszerre fontosnak tartó tábor lépéskényszerbe került. Ha nem alapítja meg saját szervezetét, saját pártját, az erdélyi magyar szavazó választhat az elhasznált, a román politikának harminc ezüstért bármikor behódoló RMDSZ és az egy politikai kalandor által kisajátított MPP között. Lényegében az alternatíva-képzés szükségszerűsége húzódik meg Tőkés László és Toró T. Tibor egy új párt bejegyzési szándékáról szóló, nagy port felkavart nyilatkozatai mögött. A képviselet nélkül maradt nemzeti demokraták színeinek megjelenítése az erdélyi magyar politikai palettán ma nemzeti létparancs.
Borbély Zsolt Attila, Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. október 22.

Új párt, új remény – EMNT-tisztújító közgyűlés
Leginkább az új párt alakítása, céljai foglalkoztatták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tisztújító ülésére összegyűlteket, sok fiatal, új arc jelent meg, a jelek szerint politikai alakulatok környékén eddig még nem próbálkozó generáció keresi helyét, számosan érdeklődnek a közélet, a politika iránt. A budapesti, brüsszeli szerencsés konstelláció ad reményt az újrakezdéshez — mondta a sepsiszentgyörgyi ülésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
Jakabos Janka, a háromszéki EMNT elnöke felvezetőjében arra figyelmeztetett: hinni kell a közösség építő erejében, az erdélyi magyarságot ki kell mozdítani jelenlegi állapotából, a kiábrándultságból, meggyőzni, hogy nem járható út a tenni akarástól való eltávolodás. Antal Árpád polgármesterként és az RMDSZ helyi elnökeként köszöntötte szervezete „szövetségesét”, az EMNT-t, „csak együtt tudunk eredményeket elérni” — mondotta, és leszögezte, „függetlenül attól, hogy az EMNT civil szervezet marad, vagy párttá alakul, partnerként fogjuk kezelni”. Toró T. Tibor rögtön felszólalása elején tisztázta, a párt egy külön szervezet lesz, az EMNT továbbra is mozgalom marad, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül helye lesz benne mindenkinek, aki az autonómiáért tenni kíván. Kiemelte, Tőkés László támogatja az autonomista párt létrehozatalát, ám nem kíván ennek elnöke lenni, ezt el kell fogadniuk, hisz „nem kellene lehúzni az erdélyi magyar politikai harcok mocsarába”. Az új alakulat létrehozói vállalják a Tőkés által képviselt értékrendet, és azért szánták rá magukat e lépésre, „mert fontos politikai döntéseket csak pártpolitikai eszközökkel lehet kikényszeríteni”.
A jó kétórás ülésen legtöbb szó a bejegyzés előtt álló pártról esett, erre vonatkoztak a teremből érkező kérdések is, némelyek üdvözölték a kezdeményezést, mások az erdélyi magyarság egységét féltették. Akadt, aki az MPP-ért aggódott, és azt ajánlotta, az új párt inkább a Partiumban, Belső-Erdélyben építkezzék, mások az évek óta folyó szócséplést emlegették, az autonómia érdekében tett konkrét lépéseket hiányolták. „Nagyon sok jóindulatú ember próbálta vinni a zászlót, de átvették az irányítást a politikai kalandorok” — idézte fel a korábbi történéseket Sántha Imre református lelkész, aki az autonómia elkötelezettjeként arra kért biztosítékot, hogy nem ismétlődik meg ugyanez. A kételyeket Toró T. Tibor próbálta eloszlatni: az autonómia elkötelezettjeiként próbálnak tevékenykedni, ám ehhez erős bukaresti jelenlétre is szükségük van. Brüsszelben Tőkés László EP-alelnökké választásával jelentős súlyt nyert programjuk és a magyar kormány nemzetegyesítő politikája, Tőkés budapesti hitele új lehetőségeket teremtett. Itthon az RMDSZ és az MPP is bizonyította, érdekből vagy kényelemből nem vállalja az autonómiaharcot, ezért van szükség az új pártra, csak így érhető el áttörés Bukarestben. Toró hangsúlyozta, legutóbb 1990-ben volt ennyire kedvező a politikai helyzet, a „csillagok állása”. Az EMNT ülésének végén megválasztották az elnökséget, maradt az eddigi elnök, alelnökök, és még néhány szakosztállyal bővült is listájuk. Az új párt megalakításáról az EMNT november 27-i országos közgyűlésén hoznak határozatot.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. november 3.

Háromnapos szerbiai látogatás
Tőkés László, az Európai Parlament balkáni integrációért felelős alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács (EMNT) elnöke Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök társaságában háromnapos szerbiai látogatáson vesz részt. 2010. november 2-án, Szabadkán az EMNT vezetői tiszteletüket tették az 1944–1945-ös kivégzett ártatlan áldozatok emlékére állított, a „Vergődő madár” nevet viselő emlékműnél tartott megemlékezésen, és megkoszorúzták a tömegsíron található szobrot. Tőkés László EP-alelnök a későbbi beszélgetések során többször is felvetette, hogy az emlékmű nemzeti emlékhelyeink egyike lehetne.
A megemlékezés után a szabadkai Magyar Házban a Tőkés László vezette küldöttség találkozott a Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel, ifj. Korhecz Tamás elnökkel, illetveLovas Ildikóval, az oktatási és kulturális ügyek tanácsosával. A vendéglátók bemutatták a Nemzeti Tanács szerkezetét, hivatalának működését, jogszabályban rögzített hatásköreit, és jelezték, hogy ezeknek a hatásköröknek a tényleges igénybevétele fokozatosan történik, illetve távlatosan tekintve ezek bővítése is szükséges lesz. Elhangzott: a magyar közösség vezetői próbapereket indítottak olyan esetekben, amikor a szerb hatóságok a törvényben előírt hatásköröket megsértették. A MNT elöljárói beszámoltak arról is, hogy nemrégen fogadták el a délvidéki magyarok oktatási stratégiáját, melynek az a célja, hogy a magyar közösség tagjainak képzettségi szintjét növelje, és rámutattak arra, hogy a stratégia erős pontja egy olyan ösztöndíj-rendszer kidolgozása, amely az anyanyelven történő tanulást ösztönzi. A találkozó végén a felek egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a délvidéki Nemzeti Tanács között stratégiai együttműködés alakulhat ki, ennek első konkrét formájaként az anyaországi oktatási-nevelési támogatás reformja kapcsán egy közös álláspont kidolgozását javasolták, amelyet együttesen képviselnek majd. Végezetül Tőkés László meghívta Korhecz Tamást, hogy vegyen részt a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) munkájában.
Délután az erdélyi politikusok a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) vezetőségével találkoztak Palicson. A Pásztor István VMSZ-elnök vezette küldöttséggel való tárgyalás során szó került a nemzeti tanácsok működését szabályozó törvényről és a Magyar Nemzeti Tanács újraalakulásáról, amit a felek áttörésként értékeltek a kulturális autonómia gyakorlatba ültetése szempontjából, bár a délvidékiek jelezték: tudatában voltak annak, hogy ez kompromisszum eredménye. Tőkés László értékelte a magyar összefogás programját és azt is, hogy a VMSZ-nek sikerült megnyernie az összefogás számára a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek együttműködését. Az EMNT elnöke kiemelte: a VMSZ az önálló mozgástér megőrzése érdekében képes volt nemet mondani a kormányba való belépésre, és az érdekérvényesítés más eszközeit használta. A munkavacsora során szóba került többek között a MÁÉRT küszöbön álló összehívása, valamint az EP-alelnök megismételte meghívását a KMAT brüsszeli ülésére, amelyet a VMSZ-küldöttség örömmel fogadott el. Az elszakadt nemzetrészek képviselői beszéltek még Szerbia EU-csatlakozási folyamata által kínált helyzet kihasználásáról, ennek kapcsán megegyeztek abban, hogy egyeztetik autonómia-elképzeléseiket, és ezt közösen képviselik az európai intézményeknél.
A látogatás első napjának végén Tőkés László és közvetlen munkatársai a magyar történelmi egyházak elöljáróival: Pénzes János és Németh László római katolikus püspökökkel, Dolinszky Árpád evangélikus püspökkel, illetve Csete-Szemesi István református püspökkel találkoztak Szabadkán. A beszélgetés fő témájaként az egyházak szerepét emelték ki a térség megbékélési folyamataiban, hangsúlyozva az ökumenizmus eszköztárát, amelyre az új szerb ortodox pátriárka fogadókészséget mutat. Az egyházi ingatlanok restitúciója is szóba került. Ennek kapcsán a délvidéki püspökök jelezték: a restitúciót törvény biztosítja, igaz, ez nem vonatkozik oktatási, kulturális, szociális célú ingatlanokra – ugyanakkor, csakúgy mint Romániában, sajnálatos módon a visszaszolgáltatás konkrét gyakorlati megvalósítása akadozik. A püspökök ebben Tőkés László EP-alelnök közbenjárását kérték.
Az erdélyi küldöttség ezt követően Belgrádba utazott, ahol a Szerbiai Népképviselőház vezetőivel folytattak megbeszéléseket. erdon.ro

2010. november 4.

Nemzeti létparancs
Az erdélyi magyar közélet alapvető struktúrája két évtizedig igen egyszerű volt, még akkor is, ha 2003 után a nemzet sorsalakítása iránt érdeklődő polgárnak egyre több szervezet nevét kellett megtanulnia.
Egyik oldalon álltak a román hatalommal paktálók, az autonómia-program meghirdetését előbb minden eszközzel akadályozók, majd a képviseletét szabotálók, szociológiai szempontból a korábbi rendszer haszonélvezői, az új rendszer zsoldosai, a karrieristák és a megvezetettek. A másik oldalon a magyar érdek képviselői, akik nem a vélt vagy valós román elvárásokhoz mérték a célokat, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség létérdekeihez, a korábbi ellenállók, a politikában eladdig részt nem vevők, valamint azok, akik saulusokból tényleg paulusokká lettek. E törésvonal nemcsak a politikai vonalvezetésben, hanem a hatalom-technikában, a módszerekben is tetten érhető volt. Az egyik oldalon: Hargita megyei listahamisítás, Neptun-ügy, Nagy Benedek-féle puccskísérlet, alapszabályzat-sértő ultimátum-visszavonás, Petőfi-Schiller tragikomédia, Kincses Előd alapszabályzat-ellenes felfüggesztése a 2000-es önkormányzati választás hajrájában, a Szabályzat-felügyelő Bizottság manipulációja, központilag vezényelt kiszorítósdi; a másik oldalon: konok ragaszkodás az alapszabályzathoz, átláthatóság követelése, programhűség.
Ezt a képletet tette tönkre a Magyar Polgári Párt elnökének politikai ámokfutása. Amikor az alapító elnök szembesült azzal, hogy a megyei elnökök többsége nem az ő oldalán áll, s nem elképzelhetetlen a párt alakuló kongresszusán a leváltása, kezdetét vette egy olyan, az írott és íratlan normákat lábbal tipró politikai kurzus, amihez képest az RMDSZ Markó-korszakának szabálytalankodásai apró csínytevéseknek tűnnek, s amihez foghatót csak a bukaresti módszereket az ott töltött évtizedek alatt asszimiláló Domokos Géza manőverei között találhatunk. Ezek láttán még a magyarországi jobboldal gödörásói (ebbe ugye, a közmondás szerint maguk esnek bele, magukkal sodorva sajnos szervezetüket is többnyire), a diktatórikus hajlamú Giczy György, Torgyán József és Csurka István is elismerően csettinthetnek. Manipuláció a megyei elnökök aláírásával, szavazati jog odaítélése a meghívottaknak, kizárások okkal és teljességgel ok nélkül. A nemzeti oldal zászlóshajójának, a teljes autonomista tábor pártjának elképzelt MPP-ből Szász Jenő zsebpártja lett a maga szektariánus követőivel és a túszul ejtett, jobb sorsra érdemes, kénytelen-kelletlen maradó középgárdával. Még ez is feldolgozható lenne, ha a párt sikeres volna, és ha lenne egy következetes politikai vonalvezetése, ha tántoríthatatlanul képviselné a nemzeti érdeket. A diktatúra lehet akár hatékonyabb is, mint a demokrácia megfelelő diktátor esetén, ezt tanítja nekünk az ókori történelem.
Nem lenne ugyan könnyű mindezt lenyelni azoknak, akik az RMDSZ-en belül közel másfél évtizedig követeltek demokratikus vezetést, ám a közösségi érdek felül kell írja az egyéni lelki problémákat. Viszont: miféle következetes vonalvezetésről és nemzetszolgálatról beszélhetünk akkor, amikor Szász Jenő egyik pillanatban székely autonómiáról beszél, a másikban Cotroceni-be megy koccintani december elsején, megismételve a Kempinsky szállóban 2002-ben megesett gyalázatot? Amikor egyik pillanatban következetességről, elvhűségről, önrendelkezésről szónokol, a másikban meg hibának nevezi azt, hogy végre-valahára az erdélyi magyarság bátor képviselői, beleértve pártjának tagjait is, azokra a történelmi pillanatokra emlékeznek – tételesen Észak-Erdély visszatérésére és Horthy Miklós kormányzó erdélyi bevonulására –, melyek a magyar közösségnek ténylegesen ünnepnapjai voltak az elmúlt kilencven évben?
A belső demokráciát, a magyar érdeket és a politikai következetességet egyszerre fontosnak tartó tábor lépéskényszerbe került. Ha nem alapítja meg saját szervezetét, saját pártját, az erdélyi magyar szavazó választhat az elhasznált, a román politikának harminc ezüstért bármikor behódoló RMDSZ, és az egy politikai kalandor által kisajátított MPP között. Lényegében az alternatíva-képzés szükségszerűsége húzódik meg Tőkés László és Toró T. Tibor egy új párt bejegyzési szándékáról szóló, nagy port felkavart nyilatkozatai mögött. A képviselet nélkül maradt nemzeti demokraták színeinek megjelenítése az erdélyi magyar politikai palettán ma nemzeti létparancs.
Borbély Zsolt Attila, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2010. november 4.

Toró T. Tibor: jövő év derekára megszülethet az új autonomista párt
A közelmúltban a romániai magyar sajtó felröppentette a hírt: új párt bejegyzésére készülődik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Lapunk újraindulásával fontosnak tartottuk már az első lapszámban körüljárni a témát, hiszen az EMNT kezdeményezése több szempontból is fontos: a szavazóit durva gazdasági megszorításokkal kiábrándító RMDSZ, illetve a semmitevés béklyójában vergődő Magyar Polgári Párt mellett egyre nagyobb azoknak a romániai magyar szavazóknak a tábora, akiket a meglévő két pártnál egy sokkal hitelesebb politikai erő tudna visszacsalogatni a szavazófülkékbe. Az is fontos szempont lehet az új párt bejegyzése körüli döntésben, hogy az Orbán-kormány számára Tőkés László személye széles körű megbecsülésnek örvend. A témát egy interjú erejéig Toró T. Tiborral, az EMNT ügyvezető elnökével jártuk körül. Magától adódik a beszélgetést indító kérdés:
— Milyen elvárásaik vannak az új magyar kormánytól?
— Nagy elvárásokkal tekintettünk a magyarországi változások elé. Amint az elmúlt években Tőkés László többször is megfogalmazta: a rendszerváltozás kiteljesedése mellett valódi rendszerváltásra van szükség a magyar nemzetpolitikában is. Elvárásunk az volt, hogy mind a szimbolikus gesztusok, mind a mindennapi életet érintő konkrét cselekvések terén változás történjen. Az új kormány, és a kétharmados országgyűlési többség eddigi tevékenységében nem is csalatkoztunk. Jó érzés volt látni, hogy az Országgyűlés megalakulása után szinte azonnal napirendre kerültek a határokon átívelő nemzetegyesítésre vonatkozó törvénytervezetek. A trianoni békediktátum 90. évfordulójára időzített, a nemzeti összetartozásról szóló tanúságtétel törvénye volt az első ilyen. A második már túlmutatott a szimbolikus gesztuson, hiszen a magyar állampolgársági törvény módosítása nyomán, gyorsított eljárással adható meg a magyar állampolgárság a határon túli magyarok számára. A két jogszabály elfogadása új nemzetpolitika kezdetét jelenti. Nyilván azt szeretnénk, ha a határokon átívelő nemzetegyesítési program minden szinten megmutatkozna. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) készen áll arra, hogy minden jó kezdeményezésnek partnere legyen, illetve olyan kérdésekben, ahol közvetlenül érintettek vagyunk, akár kezdeményezők is lehessünk.
— Milyen nemzetpolitikai témában kezdeményezne az EMNT?
— A magyarországi politika régi adóssága az alkotmányozási folyamat kiteljesítése , hiszen az az alaptörvény, amely alapján az utóbbi húsz évben Magyarország működött, 1989-ben kapta jelenlegi formáját, az akkori demokratikus ellenzék erői és a meggyengült állampárt közötti kompromisszum alapján. Ez az alkotmány a rendszerváltozás elindítására elégségesnek, kiteljesítésére és befejezésére azonban kevésnek, a nemzetegyesítésre pedig alkalmatlannak bizonyult. A nemzetpolitikai rendszerváltáshoz biztos, hogy új, az egész nemzethez szóló alkotmány kell! Ennek megalkotása közös feladat, amiből mi is ki szeretnénk venni a részünket. Fontosnak tartanánk, ha az új alkotmánytervezet preambulumába a Szent István-i örökségre és a keresztény értékek fontosságára való utalás mellé az egységes magyar nemzetre vonatkozó passzus is bekerülne. A jelenlegi alkotmánynak az a mondata, amely Magyarország felelősségét érinti a határon túli magyar nemzetrészek iránt, konkrétabb megfogalmazást kell kapjon. A magyar nemzetegyesítési program megfelelő alkotmányos garanciákat igényel, amelzekre később újabb törvényeket, jogszabályokat lehet építeni.
— A magyar kormány nemzeti párbeszédet hirdetett meg Magyarországon: a magyar nemzetpolitika szerves részeként ennek a párbeszédnek szerte a Kárpát-medencében működnie kell ahhoz, hogy nemzetpolitikailag fontos kérdésekben előre tudjunk lépni. Milyen esélyt lát arra, hogy Erdélyben a különböző politikai csoportosulások között valóban jövőbe mutató párbeszéd jöjjön létre?
— Elsődlegesen az a magyarországi folyamat a fontos, amely megteremti a nemzetpolitikai műhelyeket, és az ehhez kapcsolódó intézményeket. Nagy jelentősége van a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által koordinált nemzetpolitikai államtitkárságnak, és igen fontos az a tárcaközi koordinációs bizottság, amely összehangolja a nemzetpolitikai szempontból jelentőséggel bíró kormánystruktúrák erre vonatkozó döntéseit. Az újjászülető MÁÉRT-ban szintén a nemzetpolitikában gondolkodó magyarországi és határon túli politikusokat kell közös asztalhoz ültetni. A párbeszéd erdélyi részét természetesen nekünk, idehaza kell megoldanunk. Az erdélyi magyar politika sokszínű. A Magyar Polgári Párt megjelenésével bipolárissá váló erdélyi magyar politika lassan-lassan multipolárissá bonyolódik, amelynek igazi oka az, hogy ez a két pártpolitikai szereplő közül egyik sem képes az autonómia-program hiteles és eredményes képviseletére. Ezen a helyzeten az sem segített, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak folyamatosan párbeszédre és az autonómia érdekében történő közös cselekvésre ösztökélte őket. Erre alakult 2009-ben az EP-választási együttműködés fontos melléktermékeként az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amely azonban kevés igazi eredményt hozott: a párbeszéd is csonkára sikeredett – az MPP képviselőit nem sikerült érdemben bevonni a tárgyalásokba, a közös cselekvés pedig főleg az RMDSZ ellenérdekeltségén akadt el. Ennek ellenére úgy érezzük, van még tartalék ebben a testületben, ha sikerül a virtuális kerekasztalhoz odaültetni azokat is, akiknek széke eddig üres maradt. Konkrétan a Magyar Polgári Pártról (MPP) és a Székely Nemzeti Tanácsról (SZNT) van szó. A két szervezetet érdemes külön tárgyalni. Az SZNT, amely önmagát székelyföldi közképviseletként határozza meg – bár szerintem ettől még távol áll – elvi okokból tartotta magát távol a tárgyalásoktól, de a maga konok-kitartó módján a Székelyföld területi autonómiájának kérdését sikeresen tartja a közbeszéd napirendjén. Bár pártpolitikai célokat nem fogalmaz meg – egyféle székelyföldi autonómia-lelkiismeretként próbál viselkedni a közéletben – szerintem ott a helye, ahol az autonómia-program érvényesítésének módozatairól próbáljuk az annyira szükséges konszenzust kialakítani. A másik hiányzó szereplő, a Magyar Polgári Párt az RMDSZ pártpolitikai alternatívájaként határozta meg önmagát. Az EMNT az elején úgy vélte, hogy saját civil-politikai eszközeivel katalizálni tudja a politikai szereplőket abban, hogy határozottan vállalják föl az autonómia ügyét. Be kell látnunk, hogy ez ritkán sikerült. Az RMDSZ az autonómiát inkább csak retorikai szinten vállalja föl, amikor azonban konkrét politikai cselekvésre van szükség, megtorpan: a bukaresti politikai szerepvállalás – a kormányzati ellenérdek – felülírja az autonómia ügyét. A Magyar Polgári Párt – hogy finoman fogalmazzak –, a jóra való restség bűnébe esve, tétlenségével tesz az autonómia ellen. Csak a Székelyföldön több száz önkormányzati képviselője és tucatnál több polgármestere van, de pártként képtelen ezeknek az amúgy elkötelezett és rátermett embereknek szakmai segítséget és politikai hátországot biztosítani, hogy sikeresen képviseljék saját településük és az autonómia ügyét. Be kell látnunk, hogy civil-politikai szervezetként eszközeink igen korlátozottak: az autonómia ügye iránt elkötelezett és azért hatékonyan cselekedni hajlandó pártpolitikai szereplő nélkül nincs áttörés. Ez a felismerés vezetett oda, hogy kimondjuk: ha a létező pártok ezt a szerepet nem tudják, vagy nem akarják felvállalni, akkor létre kell hozni egy igazi autonomista pártot.
– Legalább tizenöt éve az erdélyi magyar polgári oldal igen sok kritikát fogalmaz meg az RMDSZ-szel szemben. Az MPP-nek nem sikerült hatékony alternatívát nyújtania. Vajon sikeresebb lesz-e téren az EMNT párttá alakulása?
— Az EMNT nem pártosodik, nem is szeretném, hogy párttá váljon. Az EMNT legfeljebb a maga mozgalmi eszközeivel segíthet azoknak, aki elszánták magukat a pártalapításra, közben pedig megmarad annak, aminek született: széles merítésű, pártok feletti civil-politikai mozgalomnak, amely eddig kivívott súlyával és tekintélyével az integrált – területi és kulturális — autonómia koncepcióját emberközelbe hozza. Ez a tekintély jelentős részben elnökének, Tőkés Lászlónak köszönhető, aki immár harmadik éve az Európai Parlament pulpitusáról képviseli az autonómiatörekvéseket, és néhány hónapja az EP alelnökeként még nagyobb súllyal tudja megjeleníteni követeléseinket. Az EMNT feladata, hogy az autonómia-ügyben meghatározza azt a zsinórmértéket, amelynek segítségével az ettől eltérők lepleződnek. Verbálisan az erdélyi magyar politika nagy része autonomista, de általában megrekednek ezen a szinten, és amikor konkrétan dönteni kell, megtorpannak vagy sumákolni kezdenek. Az RMDSZ ezt hosszú évek óta művészi szinten műveli, az MPP pedig most tanulgatja. Sajnos, a választás szabadságának biztosítása – bár fontos a demokrácia-deficit kiküszöbölése szempontjából – nem elegendő egy valós alternatíva kiépítéséhez, ehhez ennél több kell. Egy autonomista pártnak a dolga, hogy elkötelezett és rátermett embereket hozzon döntéshozói helyzetbe, és aztán segítse őket munkájuk végzésében. A Mozgalomnak pedig továbbra is az a dolga, hogy az autonómia ügyét közelebb vigye az emberekhez és megértesse velük, hogy mindennapi életüket fogja pozitívan befolyásolni, ha sikerül megvalósítani. Ha elegendően sok embert sikerül erről meggyőzni, az autonómia ki fogja vájni a maga medrét. Egy olyan megduzzadt folyammá válik, amelynek az egységes nemzetállam bűvkörébe zárt többségi politika nem tudja útját állni.
— Az elmúlt húsz évben sokat beszéltünk az autonómiáról, de semmi nem valósult meg belőle. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy a romániai magyarság két évtizede nyomtalanul telt el. Hogyan foglalná össze e sikertelenség okait?
– A sikertelenség fő oka az, hogy politikai elitünk fősodra igazából soha nem hitt az autonómia-programban, vagy ha az elején igen, ez hamar elmúlt. A bukaresti politikát lassan kitanuló, annak sajátosságaihoz jól igazodó magyar politikusok érdeke az évek folyamán folyamatosan átalakult. Rájöttek, ha az autonómia-programot sikerre vinnék, a bukaresti érdekkijárás veszít fontosságából, mert az igazán fontos döntések a hatáskörök és a források „hazatelepítése” következtében már otthon, Erdélyben születnének, az autonómia által megteremtett közigazgatási struktúrákban. Ezért az autonómiaprogramot ügyes retorikai fogással úgy odázzák el, hogy megteremtésének esélyét mindig a bizonytalan távolba tolják ki. Az RMDSZ vezetői számára mindig van valami, ami miatt a nagy stratégiai célok nem időszerűek, ennek hátterében azonban az rejtőzik, hogy valójában nem is akarják az autonómiát, hiszen annak sikere a kijárásos politika végét jelentené. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács történelmi érdeme, hogy létrejöttével és kiállásával nem engedte azt, hogy ez az elbukarestiesedett (egyes román elemzők szerint teljesen „elmitikásodott”) magyar politikai gárda eltüntesse az autonómia-programot a történelem süllyesztőjében. Ezért az autonómia-ellenes politikusok továbbra is kénytelenek autonomista retorikába csomagolni a semmittevést vagy az elodázást, esetenként a nemzetárulás határait súroló lépéseket. Ez azonban egyre nehezebb, egyre hiteltelenebb a tartalom nélküli autonomista frázis. Az RMDSZ-nek mindeddig sikerült az egyre magasabbnak látszó parlamenti küszöböt átlépni, de tartok tőle, hogy a hitel-készlet a végét járja: jelenleg olyan kormánykoalíció tagjaként járatja le magát, amely minden eddiginél brutálisabban nyúl bele az emberek zsebébe, ellehetetlenítve mindennapi életüket. Ezért is szükség van a hitelét vesztett képviselet leváltására és a politika rehabilitálására.
— Az új magyar kormány bevallott szándéka, hogy a kárpát-medencei magyar autonómia-formák megvalósítását segítse. Elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi politikai alakulatok ezt a törekvést Erdélyben érdemben képviselni tudják?
—Nem hiszem, hogy az RMDSZ képes lenne egy új, radikális nemzetpolitikai megújulásra. A belső hatalmi játszmákban jelenleg egymással szembenálló csoportok nem abban különböznek egymástól, hogy valamelyikük a Bukarest-centrikus politikát fel akarná váltani Erdély-centrikus, az autonómiát célzó politikával, vagy ha akad ilyen, az teljesen esélytelen.. A Szövetség tisztújító kongresszusa előtt néhány hónappal nem látom annak jelét, hogy Markó Béla bármelyik lehetséges kihívója elutasítaná a bukaresti kijárásos politikát, tehát nem számítok érdemi változásra. A MPP-ben pedig éppen a semmittevés az akadálya annak, hogy az RMDSZ reális alternatívája legyen. Az MPP-s önkormányzatok nem azért nem dolgoznak autonómia-ügyben, mert nem lennének rátermett embereik, hanem mert semmiféle segítséget nem kapnak a központi pártvezetéstől. Mindezek után megalapozottan állítható: ma nem úri passzió az autonomista párt létrehozása, hanem erkölcsi és politikai kötelessége azoknak, akik hisznek az autonómiában. Meggyőződésem, hogy Erdélyben ezek alkotják a többséget, még akkor is, ha ideig-óráig megtéveszti őket a hamis retorika.
– Mikorra jegyeznék be az új pártot?
— Ha azt akarjuk, hogy már a következő választásokon tényezővé válhasson, jövő év első felében létre kell hozni. Én azt szeretném, ha a pártalapításról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács testületeiben konszenzusközeli álláspont alakulna ki. Az EMNT november végén tartja esedékes évi küldöttgyűlését. Itt világos döntést kell szülessen: a küldöttek egyetértenek-e egy igazi autonomista párt létrehozásával, és a mozgalom támogatja-e a kezdeményező személyeket ezen törekvésükben? Ha a döntés megszületik, egy fél év alatt össze lehet hozni az új pártot. Én hiszem azt, hogy erre létezik igény és értelemszerűen megfelelő támogatottság. Fontos kimondani, és a kétkedőket megnyugtatni: nem egy harmadik pártra van szükség, hanem az első valódi AUTONOMISTA pártra. Másként fogalmazva: végre egy igazi Tőkés Pártra. Nem Tőkés László személyes pártjára – bár nem tagadom, azt szeretném, ha a párt és Tőkés László, az EMNT elnöke és a Kárpát-medencei magyar nemzetegyesítés szimbolikus alakja között olyan szoros viszony alakulna, hogy kölcsönösen segíthessék egymást a nemzetpolitikai szolgálatban – hanem egy olyan pártra, amely hűséggel, alázattal és konok következetességgel képviseli az erdélyi politikában azt az értékrendet, amelyet Tőkés László neve fémjelzett az elmúlt húsz évben. Azt a programot, amelyet Tőkés László jelenített meg egyházi vezetőként, politikusként, közéleti emberként, az egyik legismertebb magyarként szerte a nagyvilágban.
— Ismerve a politikai realitásokat, és azt, hogy ön a párbeszéd híve, meg kell kérdeznem: az új párt a meglévő erdélyi magyar pártok valamelyikének koalíciós partnere lesz-e a választásokon?
— Az új párt megjelenésével nem veszíti értelmét az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Az EMEF-nek igazából ezt követően lesz tétje. Ma azért nem tud eredményt felmutatni, mert az RMDSZ lebecsüli tárgyalópartnerét. Az RMDSZ a parlamenti és a kormányképviselet monopóliumával rendelkezik, és úgy gondolja, hogy mindez elegendő eszköz ahhoz, hogy ne kelljen érdemben egyeztessen döntéseiben, a párbeszédet pedig csak tessék-lássék, propaganda-célzattal folytatja, nem azért, mert számolni akar partnere álláspontjával.. Amennyiben az EMEF keretében az EMNT, és párt-szövetségese potenciálisan rendelkezik az RMDSZ-éhez hasonló eszközökkel, a tárgyalások új tétet kapak. Innentől kezdve nem tartom kizártnak, hogy a politikai racionalitás talaján maradva, új impulzust kap az együttműködés és ez magyar választási koalíció vagy akár választási párt formáját öltse. Tehát az autonomista párt újabb tétet és újabb esélyt adhat a párbeszédnek, az együttműködésnek és az összefogásnak Az viszont előre borítékolható, hogy olyan programban nem leszünk partnerek, amelynek középpontjában nem a mi integrált autonómia-koncepciónk van.
Kisréti Zsombor, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2010. november 5.

Újból összeül a Máért – Hat év után ismét együtt tanácskoznak a Kárpát-medencei magyar politikusok
Ismét egy asztalhoz ülnek a magyarországi parlamenti pártok, a kormány és a határon túli magyarok legitim képviselői a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ma kezdődő 9. ülésén.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden jelentette be, hogy a magyar kormány hat év szünet után, november 5-re újból összehívja a Máértet. A tanácskozás témái között az oktatási-nevelési támogatás és a státustörvény módosítása szerepel.
Az első hasonló jellegű találkozót 1996-ban tartották, majd az első Máért 1999-ben ült össze. Záródokumentuma szerint a Magyar Köztársaság politikai eszközökkel járul hozzá a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásához. A második Máért felkérte a magyar kormányt arra, hogy vizsgálja meg a határon túliak magyarországi jogállását szabályozó törvény megalkotásának lehetőségét. A harmadik fórum megfogalmazta javaslatait a magyarigazolvány kiadásáról, míg a negyedik Máért-ülésen a kedvezménytörvény végrehajtását vitatták meg.
A szocialista–szabaddemokrata koalíció 2002-es hatalomra jutása után két Máértet is tartottak: előbb megállapították, tovább erősödött Magyarország és a határon túliak kapcsolata, novemberben viszont már a kedvezménytörvény módosításáról állapodtak meg, s a 2003 májusában tartott hetedik ülés zárónyilatkozata a változtatásokat is tartalmazta. Ezt a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem írta alá.
Semjén emlékeztetett arra, hogy a Máértet utoljára 2004 novemberében Gyurcsány Ferenc hívta össze, de amikor a határon túliak nem osztották álláspontját a kettős állampolgárság kérdésében, „dühében többet nem hívta össze”.
2 perces interjú: Berényi József elnök, Magyar Koalíció Pártja
– Milyen elvárásokkal érkezik a Magyar Koalíció Pártja a Magyar Állandó Értekezlet hétvégi ülésére?
– Mivel a Máért már hat éve nem ülésezett, túl nagy elvárásaink nem lehetnek. Örülünk, hogy a konzultációnak ez a formája folytatódik. Természetesen kíváncsiak vagyunk a magyar kormány gazdaságpolitikai elképzeléseire, különösen annak határon átívelő részére, mert ha Észak-Magyarországnak jó, az Dél-Szlovákiának sem rossz, s ugyanez igaz fordítva is. Ami az oktatási és nevelési támogatás rendszerét illeti, az elmúlt időszak tapasztalataira hagyatkozva van elképzelésünk arról, hogyan lehetne ezt a támogatást hatékonyabbá tenni a felvidéki intézmények számára.
– Kik fogják képviselni az MKP-t az ülésen?
– A meghívás két személyre szólt, alapszabályunk értelmében rajtam kívül Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke vesz részt a tárgyaláson.
– A közelmúltban több fórumon is felmerült a Most-Híd részvétele a Magyar Állandó Értekezleten. Legutóbb a Lehet Más a Politika javasolta meghívásukat. Az önök pártja esetlegesen megfogalmaz ezzel kapcsolatban valamilyen ajánlást a szervezőknek?
– Semmilyen ajánlást nem teszünk. A Híd vegyes pártként határozza meg önmagát, a Máért pedig – már csak a nevéből is adódóan is – a magyar pártok egyeztető fóruma. Ilyen szempontból tehát érthető, hogy nem szerepelnek a meghívottak listáján. (PKL)
· 2 perces interjú: Toró T. Tibor ügyvezető elnök, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
– Mi a jelentősége a Máért összehívásának?
– Ennek részben szimbolikus, részben gyakorlati jelentősége van. Az első szerint ez határozott jelzés arról, hogy az új magyar kormány által hangoztatott nemzetpolitikai rendszerváltás nem csak pusztába kiáltott szó. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerint a legfontosabb nemzeti integrációs intézmény ugyanis a Máért. Az értekezlet keretei között születhet meg az a nemzetstratégia, amelynek a hívószava a határokon átívelő nemzetegyesítés. A gyakorlati haszna pedig abban áll, hogy itt fog kialakulni a nemzetstratégia végrehajtásának munkamegosztása.
– Mihez vezetett a Máért éveken át tartó szüneteltetése?
– A Máért helyén keletkezett űrt próbálta ugyan kitölteni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, de ezt csak részben tudta elérni. Jól jelzi, hogy mivel a nyolc évig regnáló baloldali kormányok nem dolgoztak ki nemzetstratégiát, így nem volt Máért sem, hisz nem volt mit a gyakorlatba ültetni. Most azonban ez fordítva lesz, így a Máért igazi műhelymunkát végezhet majd.
– Mit vár a mostani értekezlettől?
– A státustörvény és az állampolgársági törvény összehangolását, harmonizálását.
– Mit takar ez?
– Fontos lenne a státustörvény módosítása, hogy ne záródjanak ki a magyarországi kedvezmények sorából azok, akik életvitelszerűen nem élnek az anyaországban, de felveszik a magyar állampolgárságot.
(KL) Magyar Hírlap

2010. november 5.

„Újrakezdés” előtt a Magyar Állandó Értekezlet
„Lényeges véleménycserét várunk, és a státustörvény módosítását támogatjuk. Többek között azt, hogy az óvodások is megkaphassák az oktatási-nevelési támogatást” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a MÁÉRT-ülés előtt Markó Béla. A Magyar Állandó Értekezlet hat év szünet után először ülésezik ezen a hétvégén, Budapesten.
„Újrakezdés a MÁÉRT, és ilyen szempontból jó, hogy meghallgathatjuk az új magyar kormány szándékait, támogatási elképzeléseit a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatosan. Lényeges véleménycserét várunk, és a státustörvény módosítását támogatjuk, hiszen olyan módosításokról van szó, mint például az, hogy az óvodások is megkaphassák az oktatási-nevelési támogatást” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a hétvégi MÁÉRT-ülés előtt Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke szerint indokolt az a változtatás is, hogy magyar állampolgárok is kaphassanak ilyen támogatást, lévén, hogy az új állampolgársági törvény értelmében jövőtől a határon túli magyarok is megkaphatják a magyar állampolgárságot. Ami a magyar kormány új támogatási elképzeléseit illeti, az RMDSZ elnöke szerint ezeket úgy kell alakítani, hogy a határon túli közösségek képviselőinek beleszólási joguk legyen a támogatások szétosztási módjába.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor az autonómia kérdését emelte ki. Toró szerint arra van szükség, hogy a MÁÉRT visszavegye azt a vezető szerepet a nemzetpolitikában, amelyet az utóbbi években a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma töltött be.
Egyébként Tőkés László, az Európai Parlament alenöke, valamint Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök tegnap befejezte háromnapos szerbiai látogatását. A politikusok Vajdaságban a magyar vezetőktől tájékoztatást kaptak a tartomány helyzetéről, és megbeszélést folytattak a MÁÉRT-tal kapcsolatban is.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a ma kezdődő értekezlet újabb lehetőség a magyar-magyar kapcsolatok jobbítására. „Hat év böjt után Magyarországnak végre van egy olyan kormánya, amely kíváncsi a határon túli magyarok véleményére” – fejtegette a politikus.
Szász szerint az oktatási támogatások kérdésében vissza kell térni arra a „már egyszer jól bevált” változatra, hogy a támogatások odaítélését rá kell bízni a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére. A státusztörvény kapcsán az MPP elnöke elmondta, ennek a magyar-magyar kapcsolatok kerettörvényévé kell válnia.
Honlap a honosításról
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult az interneten: a www.allampolgarsag.gov.hu címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze. A kérelmeket január 1-jétől lehet benyújtani, az állampolgárság megszerzése teljesen ingyenes lesz. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. november 5.


Összeült a Máért
Immár a 9. magyar-magyar találkozót tartják. Hat év kihagyás után újra ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A sikertelen 2004-es népszavazás óta nem volt MÁÉRT. Hat évvel ezelőtt az utolsó tanácskozás kudarcba fulladt a kettős állampolgárság vitája miatt. Azóta sokat változott a helyzet. Jövő januártól a határon túli magyarok már igényelhetik a magyar állampolgárságot.
A 9. MÁÉRT-et 6 év után hívják össze. Azért volt ekkora szünet, mert 2004-ben a kormány 3 héttel a kettős népszavazás előtt úgy összeveszett a határon túli szervezetekkel, hogy többé nem tárgyaltak egymással. A kettős állampolgárság kérdésében amúgy sohasem volt egyetértés a magyarországi pártok között. Míg az MDF és a Fidesz támogatta a jogszabályt, az SZDSZ ellenezte, az MSZP pedig már a 2002-es kormányváltás után is azzal érvelt, hogy az uniós csatlakozás után nem lesz rá szükség, mert a külhoni magyarok többsége előtt úgyis megnyílnak a határok. Gyurcsány Ferernc többször is úgy érvelt, a kettős állampolgárság megadása az elvándorlást erősítené, ezért ezt nem támogatják.
Elegendő aláírás a népszavazáshoz
2004-ben az Magyarok Világszövetsége elegendő számú aláírást gyűjtött össze ahhoz, hogy népszavazásra bocsássák a kérdést. Ha a referendumon az igenek győztek volna, akkor akár már 2005-től minden határon túl élő magát magyarnak valló ember kérhette volna a magyar állampolgárságot. Az ellenzéki pártok a kampányban kiálltak a kérdés mellett, és arra kérték a szavazókat, hogy igenjeikkel támogassák az ügyet. Közben a kormányzó MSZP és maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is arra bíztatta a választókat, hogy ne menjenek el szavazni, vagy ha igen, mondjanak nemet a kettős állampolgárságra. Ugyanezt kérte szimpatizánsaitól az SZDSZ is. A határon túli magyarok tömeges bevándorlásával és munkavállalásával riogatták az embereket.
A negatív kampány megtette a hatását
Sokan maradtak távol a szavazófülkéktől. A nyolcmillió szavazásra jogosult magyar választópolgár közül mindössze 3 millióan mentek el szavazni. A nagyfokú érdektelenség miatt a népszavazás eredménytelenül zárult. A határon túli magyarok elkeseredéssel fogadták a referendum eredményét. Erdélyben és Székelyföldön néhány vendéglőben Magyarország-ellenes feliratokat helyeztek el. Sokan azt fontolgatták, hogy visszaadják magyarigazolványukat. Az akkori kormányzat a feszültségek enyhítésére a határon túliak kedvezményes honosítását javasolta, az ellenzéki pártok pedig újra a kettős állampolgárság megadását sürgették.
9. találkozó
Immár a 9.magyar-magyar találkozót tartják. Hat év kihagyás után újra ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A sikertelen 2004-es népszavazás óta nem volt MÁÉRT. Hat évvel ezelőtt az utolsó tanácskozás kudarcba fulladt a kettős állampolgárság vitája miatt. Azóta sokat változott a helyzet. Jövő januártól a határon túli magyarok már igényelhetik a magyar állampolgárságot.
Gyökeres változás a nemzetpolitikában
A rendszerváltozás után gyökeres változást jelentett a magyar nemzetpolitikában, amikor Antall József kijelentette, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Már ekkor is rendszeresen találkoztak a magyar kormány és a határon túli magyarság képviselői. A Horn kormányzat idején azonban változott a nemzetpolitikai koncepció. A külhoni magyarsággal kapcsolatos kérdésekről a magyar-szlovák illetve a magyar-román alapszerződések egyeztető tárgyalásain esett szó. Az első Orbán-kormány idején a nemzetpolitika már a kormányprogram részévé vált. Egyre nagyobb igény mutatkozott a rendszeres véleménycserére határon túli magyarság képviselőivel.
A nemzetpolitikai kérdések összehangolását, az erdélyi autonómia, a státustörvény és a határon túliak oktatás-nevelési támogatását tartják fontos kérdésnek a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő három romániai magyar szervezet vezető politikusai. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az a fontos, hogy az ilyen tanácskozás során megerősödjenek a határon túli szervezetek és befolyásuk növekedjen saját hazájukban. Ellenkező esetben az ilyen konferenciák, idézzük: álmodozások maradnak. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke az egységes nemzetstratégia fontosságáról beszélt még a tanácskozás előtt. Szász Jenő a Magyar Polgári Párt elnöke a határon túli gyermekek után juttatandó oktatási-nevelési támogatás visszaállításáért és a határon túli magyaroknak kedvezményeket nyújtó státustörvény kapcsán akar felszólalni a Máérten.
A MÁÉRT első nyolc ülése
Az első Magyar Állandó Értekezlet 1999-ben ült össze. Az ülés záródokumentuma kimondta: hogy a MÁÉRT feladata biztosítani Magyarország és a határon túli magyarok közötti folyamatos kapcsolatot. A nyilatkozat szerint a miniszterelnök meghívására évente legalább egyszer ülést tartanak. Már a MÁÉRT második tanácskozásán szó volt a határon túli magyarok státuszát rendező törvényről. A harmadik tanácskozáson pedig az ezzel kapcsolatos ajánlásokat, mint például a magyar igazolványok kiadására vonatkozó javaslatokat is beépítették státusztörvény tervezetébe.
Az Országgyűlés 2001. márciusában 94 százalékos többséggel elfogadta a „Szomszédos államokban élő magyarokról” szóló törvényt. A jogszabály 2002. január 1-jén lépett hatályba. A státusztörvény célja a szülőföldön maradás és a boldogulás segítése volt. Kedvezményeket és támogatásokat biztosított a határon túl élő magyaroknak. A magyarigazolványok tulajdonosai utazási, oktatási és kulturális kedvezményeket vehettek igénybe. A Medgyessy-kabinet idején is folytatódtak a MÁÉRT találkozók. 2003-ban a MÁÉRT hetedik ülésén módosították a kedvezménytörvényt. Az akkori kormány megfogalmazás szerint eurokonformmá tették a jogszabályt, és bővítették a kedvezmények körét is. A záródokumentumot három párt illetve szervezet nem írta alá.
Egy évvel később a népszavazás előtti hónapban tartották a MÁÉRT nyolcadik ülését. A MÁÉRT történetében ezen nem fogadtak el hivatalos zárónyilatkozatot. Nem tudtak közös nevezőre jutni a kettős állampolgárság ügyében. Miközben a határon túli magyar szervezetek, a Fidesz és az MDF is kiállt mellette, az MSZP és az SZDSZ nyíltan elutasította. Ezt követően megszakadtak a MÁÉRT ülések . A külhoni magyarság képviselői 2005-ben életre hívták új fórumukat a Kis-Máértot.
Duna Televízió, Erdély.ma

2010. november 8.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyosztály vizsgálódik Tőkés ellen
Hazaárulás, az alkotmányos rend elleni fellépés, valamint ezeket célzó összeesküvés miatt vizsgálódik a legfelsőbb bíróság ügyészségének Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Ügyosztály (DIICOT) Tőkés László ellen, az EP-alelnök nyáron, Tusnádfürdőn tett kijelentései miatt. Ezt a DIICOT erősítette meg a Tőkés érdeklődésére küldött válaszában. Az EP-képviselő ellen Mircea Jorj, a kolozsvári PSD-szervezet elnöke tett panaszt, Tőkés most feljelenti a politikust hamis vád és rágalmazás miatt.
Tőkés László hétfői közleményében a Ziua de Cluj című kolozsvári napilapot idézi, amely 2010. október 5-i számában ír az európai parlamenti képviselő elleni DIICOT-vizsgálatról. Mircea Jorj, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke a legfelsőbb bíróság ügyészségén tett panaszában „az államhatalom aláaknázásával és a román alkotmány súlyos megsértésével vádolja” Tőkést.
Az EP alelnöke a DIICOT-hoz fordult tájékozódás végett, amely november 2-i válaszlevelében közli, hogy a bűnvádi feljelentést 2010. július 27-én iktatták „a Büntető Törvénykönyv 155., 166. és 167. szakaszai által büntetett bűncselekmények elkövetése miatt”. Ez a három Btk-szakasz a hazaárulással, az alkotmányos rend elleni akciókkal és az előbbieket célzó összeesküvéssel foglalkozik.
Közleményében Tőkés leszögezi: „Határozott meggyőződésem, hogy a területi autonómia szükségességére vonatkozó nyilatkozataim ismeretében a nyomozati eljárást csak Románia Alkotmányának a 8. (politikai pluralizmus), a 39. (gyülekezési szabadság) és a 40. (egyesülési jog) szakaszainak a megsértésével lehet elrendelni”.
Az EP-alelnök „elképesztőnek” nevezi, hogy a DIICOT „szakértői” eleve nem utasították el a bűnvádi eljárás beindítását, és hogy nem vették észre, hogy Tőkés a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen tette nyilatkozatát, Románia elnökének és Magyarország miniszterelnökének a jelenlétében. Tőkés hangsúlyozza: véleménye teljesen törvényes és nem ütközök az alkotmány rendelkezéseibe.
„Hogyan fordulhat elő az, hogy a DIICOT ügyészei »nagyvonalúan« eltekintenek attól, hogy én, mint romániai európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlament alelnöki tisztét is betöltöm, nem követtem el »hazaárulást«, mivelhogy nem léptem kapcsolatba egyetlen idegen hatalommal vagy szervezettel sem annak céljából, hogy »az állam területi egységét, szuverenitását vagy függetlenségét csorbítsam«, hogy »sohasem uszítottam az alkotmányos rend erőszakos és törvénytelen megváltoztatásáért, és nem esküdtem össze az állam biztonsága ellen«?!” – olvasható Tőkés László közleményében.
Tőkés szerint az a mód, ahogyan a DIICOT Mircea Jorj panasza kapcsán eljár, sérti a becsületét, az emberi méltóságát, a jó hírnévhez való jogát és az 1989-es forradalmat. „Ez utóbbi kapcsán emlékeztetni kívánok arra, hogy a Temesvári Forradalom huszadik évfordulóján elnyertem Románia legmagasabb kitüntetését. Ki hihetné azt, hogy Románia elnöke egy »hazaárulót« tüntet ki?!” – írja Tőkés. Az EP alelnöke sérelmezi, hogy a DIICOT három hónap eltelte után sem bírálta el az ügyet és nem állapította meg „nyilvánvaló” ártatlanságát.
Tőkés közli: kénytelen feljelentést tenni Mircea Jorj ellen, hamis vád és rágalmazás miatt.
Mint arról korábban beszámoltunk, a nyáron, Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében elhangzott kijelentései miatt a román pártok össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra, mivel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról. A bukaresti média összemosta Tőkés és Toró T. Tibor EMNT-alelnök nyilatkozatait, és úgy tálalta, hogy Tőkés Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. Krónika (Kolozsvár)

2010. november 11.

Az EMNT állásfoglalása a hazaárulás vádja tárgyában
A válságért felelősöket vizsgálja az ügyészség, ne a közösségi ügyért következetesen kiálló hiteles személyeket! Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége aggasztónak tartja azt a cinikus és cinkos hozzáállást, amelyet a Legfelső Ítélőtábla és Semmítőszék melletti Ügyészség Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Kivizsgáló Igazgatósága (DIICOT) tanúsít elnökünk, Tőkés László ellen indított koncepciós eljárás rendjén.
Az nem okozott meglepetést, hogy a Szociáldemokrata Párt egyik helyi vezetője a párt megroggyant erdélyi támogatottságának helyreállítására jobb stratégiát nem talál, mint azt, hogy Tőkés László Székelyföld területi autonómiáját ismételten szorgalmazó nyilatkozatai ürügyén – ország- és nemzetféltésüket bizonyítandó – jogi köntösbe bújtatott politikai támadássorozatot indítson az Európai Parlament alelnöke ellen. Nem először és valószínűleg nem is utoljára teszi ezt. Még a módszer sem túl eredeti, hiszen hasonló vádakat – „az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására való uszítás”, „az állam területi egységének, szuverenitásának és függetlenségének csorbítása”, egyszóval „hazaárulás” – koholtak ellene 1989 decemberében is. Igaz, akkor a Ceaușescu-rendszer politikai rendőrsége, a hírhedt Securitate boszorkánykonyhájában főzték ki mindezt. Minden bizonnyal és ugyanazon személyek plántálták át koholmányaikat a rendszerváltozás utáni világba is.
Nem szükséges jogi szakértőnek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: egy demokratikus társadalomban a békés tüntetés, illetve az erre irányuló felhívás természetes közjogi „műfaj”, illetve eljárás. Egy jogállamban nemhogy tiltanák, hanem maga az alkotmány teszi lehetővé a kollektív politikai véleménynyilvánítás eme formáját – a politikai pluralizmus elve, valamint a lelkiismereti, a szólás- és a gyülekezési szabadság alapján. Hogyha az illetékes hatóság, illetve az ügybe alaptalanul „bevont” DIICOT ezt még három hónap elteltével sem képes megítélni, hanem idén július óta lebegteti az ügyet, ahelyett, hogy bűncselekmény nyilvánvaló hiánya miatt lezártnak nyilvánítaná – akkor nem csupán a kellő szakértelem hiányát, hanem ezzel együtt a hatalomnak a poszt- és nacionálkommunista feljelentővel való cinkosságát is joggal feltételezhetjük.
Több mint két évtizeddel a rendszerváltozás kezdete után, szomorúan tapasztaljuk a román jogállami rendszer sérülékenységét a sötét politikai praktikákkal szemben. Amíg a hazai igazságszolgáltatásban arra jut idő, pénz és energia, hogy a valós közösségi érdeket megjelenítő hiteles személyiségek ellen az Ügyészség Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Kivizsgáló Igazgatósága „hazaárulás” vádjával folytasson eljárást, ahelyett, hogy azokat a személyeket és érdekcsoportokat vizsgálná, akiknek felelőtlensége miatt az ország a gazdasági csőd szélére sodródott, polgárainak nagy része pedig a létminimum határán tengődik, addig sem igazi demokráciáról, sem európai jogállamiságról nemigen beszélhetünk Romániában. Ennek viszonylatában pedig azon sem csodálkozhatunk, hogy az Európai Unió előtt Románia rendre elbukik az igazságszolgáltatás reformjának, illetve politikamentességének a vizsgáján.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége nevében
Toró T. Tibor – ügyvezető elnök
Kolozsvár, 2010. november 11. Erdély.ma

2010. november 16.


Demokrácia-központokat létesít az EMNT
A nyelvi jogok monitorizálása lesz az egyik kiemelt feladatuk azoknak a demokrácia-központoknak, amelyeket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hoz létre Erdély-szerte, ugyanakkor az egyszerűsített honosításban is segítséget nyújtanak majd, mondta el Toró T. Tibor ügyvezető elnök.
Az ügyvezető elnök arról is beszélt, hogy jövőre megalakulhat az első valódi romániai magyar autonomista párt, amelyről a szervezet december 4-ei küldöttgyűlésén döntenek. Erdély.ma

2010. november 19.

Magyar oktatási központ épül a szórványban
A Kolozs megyei Szamosújváron a múlt hét végén letették a Mezőségi Magyar Oktatási Központ alapkövét. A Kemény Zsigmond nevét viselő központ a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány által, több mint tíz éve elindított mezőségi szórványoktatási program kiteljesedése, amely hosszú távon biztosítaná a magyar szórványközösség anyanyelvű oktatását. A tervezett oktatási központ által kiszolgált régió és célcsoport: Szamosújvár, a Kis-Szamos mente, Észak-mezőség, Belső-mezőség, valamint a Szamos-menti dombság. Az intézmény 650-700 szamosújvári vagy bentlakó és ingázó személyt fog kiszolgálni, és bölcsődét, óvodát, általános iskolát, valamint szakiskolát foglal magába.
Az alapkőletételt megelőzte egy kiállítás megnyitója: a Téka Alapítvány székházában Szamosújvár épített örökségéből, a város történetéből kínáltak ízelítőt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem diákjai.
Ünnepi beszédében Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: négy éve foglalkoznak a tervvel, egy teljesen új épület felépítése és egy új oktatási intézmény alapítása a mezőség egyik legnagyobb projektje, amely hagyományokból, a közösség erejéből nőtt ki. Balázs-Bécsi beszédét követően Gönczi István kivitelező ismertette az iskolaközpont tervét: a Szerváczius László műépítész által megálmodott létesítmény adminisztrációs épületet, osztálytermeket, óvodát és egy, az összefogást jelképező tornyot foglal magába.
A helyhatóságokat Ovidiu Drăgoi polgármester és Török Bálint alpolgármester képviselte az ünnepségen. Utóbbi elmondta, a központ „elkeresztelésekor” több jeles személyiség neve is szóba került, végül Kemény Zsigmond mellett tették le voksukat a döntéshozók. A város vezetői emlékeztettek arra, hogy Szamosújvár Helyi Tanácsa – rendhagyó módon – egyhangúlag szavazta meg a magyar iskola megépítésére szánt 8000 négyzetméteres telek kiutalásáról rendelkező határozattervezetet.
Révész Máriusz parlamenti képviselő – Orbán Viktor miniszterelnök gyermek- és családügyi tanácsadója – hangsúlyozta: az új magyar kormány beiktatásával korszakváltás történt a magyar-magyar kapcsolatokban. Kijelentette: ott épül a csoda, ahol az emberek mögött erős közösség áll, és erre nagyon jó példa a mezőségi szórványmagyarság. „Szamosújváron egység van, ezt pedig a magyar kormány is támogatja” – tette hozzá a képviselő.
„Mi, anyaországiak is nagyra értékeljük, ha önerőből fontos magyar intézmények jönnek létre Erdélyben” – emlékeztette az ünneplőket Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja. Kijelentette: „A magyar pedagógusok áldozatvállalását nem is tudjuk kellőképpen meghálálni. Mostoha körülmények között is ők a mi nemzetünk, a magyar nyelv őrzői”. A főkonzul a kormány támogatásáról biztosította a hasonló kezdeményezéseket, mivel ezek „a magyarság megmaradását garantálják”.
„A gazdasági válság egyik jó oldala, hogy spórolunk, a megtakarított pénzekből pedig építünk” – mondta Eckstein Kovács Péter, Románia elnökének tanácsadója. Felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban azokra kell időt szánni, és azokért kell tenni, akik másképp nem tudnak anyanyelvükön tanulni.
„Ünnepelünk, hiszen egy új iskola alapítása minden magyarnak ünnep” – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, aki Tőkés László nevében is üdvözölte a jelenlévőket. Mint elmondta, szórványstratégia nélkül nem beszélhetünk a magyarság megmaradásáról, és mindenkoron meg kell találni a nemes kezdeményezések idejét és helyét.
Az alapkövet jelképező időkapszulát, amely a jövőnek szánt üzeneteket tartalmazza, a meghívottak helyezték el a majdani oktatási központ helyén. Az átadást 2014-re tervezik, a beruházás összértéke pedig – az iskola felszerelésével együtt – 12 630 000 lejre tehető.
Nánó Csaba, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2010. november 24.

Együttműködés a magyar kormány és az EMNT között
Az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást kötött a magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a romániai Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A szerdán Budapesten aláírt megállapodás értelmében az úgynevezett Erdélyi Demokrácia Központok hálózata ingyen fogja segíteni a külhoni magyarok tájékoztatását.
Németh Zsolt külügyi államtitkár a megállapodást mérföldkőnek nevezte a kettős állampolgárság megadásának folyamatában. Kifejtette: az együttműködés értelmében – amelynek ötlete Tőkés Lászlótól, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökétől származik – az Erdélyi Demokrácia Központok révén tájékoztató irodahálózat jön létre azzal a céllal, hogy segítsék a külhoni magyarok eligazodását, és felvilágosítást nyújtsanak számukra.
Az államtitkár hangsúlyozta: az új polgári kormány komoly nemzetpolitikai intézkedéseinek sorában az elsők között volt a kettős állampolgárságról szóló jogszabály. Elmondta, közeledik január 1-je, a törvény hatályba lépésének időpontja, és öles léptekkel halad a magyar államigazgatás a törvény végrehajtási feltételeinek megteremtésében. A Külügyminisztérium a konzuli szolgálattal, illetve a külképviseleti hálózattal vállal oroszlánrészt ebben a munkában, „azon dolgozunk, hogy egy akadálytalanul, jól működő rendszer jöjjön létre” – tette hozzá.
Németh elmondta: a külügyi és a közigazgatási tárca vállalja, hogy ingyen kiképzi az erdélyi hálózat munkatársait, akik ugyancsak ingyen végzik majd tájékoztató munkájukat. Ez nagy könnyebbséget fog jelenteni az erdélyi magyaroknak, hiszen a demokráciaközpontokon keresztül megkapják majd a szükséges információkat ahhoz, hogy teljes dossziéval jelenhessenek meg a magyar külképviseleteken – fejtette ki.
A megállapodást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök látta el kézjegyével. Elmondta: nagyon szívesen ajánlották fel segítségüket a könnyített eljárással történő honosítás felgyorsítására. Kifejtette, azt szeretnék elérni, hogy a honosítási ügyintézés minél barátságosabb és zökkenőmentesebb legyen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokráciaközpontok hálózatában húsz irodát szeretnének működtetni Erdély-szerte, jelenleg hatvan ember vesz részt a munkában, és további hatvanat szeretnének bevonni, több száz önkéntes is segíteni fog – tájékoztatott.
A megállapodást szintén aláírta Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Wetzel Tamás, az állampolgársági törvény módosításának végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. A helyettes államtitkár kiemelte: az egyszerűsített honosításról szóló törvény gyakorlati megvalósításában a magyar államigazgatás sok nehézségbe ütközött, „rájöttünk, hogy sok szempontból kevesek vagyunk a feladathoz”. Hangsúlyozta, hogy összefogás jött létre, „nem vagyunk egyedül (…) határon túl is tudunk találni olyan partnereket, akikkel együtt tudunk működni”.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás „hatalmas tömegeket” fog megmozgatni. Úgy becsülte, akár 50-70-szeresére növekedhet a kérelmek száma, az első évben 250-400 ezren jelentkezhetnek. Németh az MTI kérdésére elmondta: a magyar kormány nyitott arra, hogy a megkötött megállapodás mintájára – megfelelő igény és partner esetén – hasonló együttműködést alakítson ki a többi határon túli magyar területen is. Erdély.ma

2010. november 26.

Demokrácia Központok segítenek a magyar állampolgárságot igénylőknek
December közepére a jelentősebb magyarlakta megyeszékhelyeken megnyitják kapuikat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett Demokrácia Központjai. Az EMNT illetékes vezetői tegnap Nagyváradon tájékoztatták a sajtót az új feladatot is felvállaló hálózatról.
A magyar közigazgatási és külügyminisztérium meg az EMNT képviselői szerdán írták alá Budapesten a megállapodást a kedvezményes honosítási eljárásban való közreműködésről – jelentette be Toró T. Tibor, az EMNT országos ügyvezető elnöke. Gergely Balázs, a Demokrácia Központok országos hálózatának koordinátora elmondta, hogy az alakuló intézmény célja az adatgyűjtés a romániai magyar közösség közéletéről, politikai és kulturális életéről, az adatok feldolgozása és az információk nyilvánosságra hozatala. Az EMNT-ben már működő monitoring rendszert fejlesztik tovább, figyelemmel követik például az anyanyelvi jogok érvényesülését, érvényesítését, az önkormányzati döntéshozatali folyamatokat (utóbbiakat például tanácsülések látogatásával).
Amint Zatykó Gyula, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja, a Demokrácia Központok partiumi térségi koordinátora magyarázta, fel akarják mérni a nemzet állapotát. „A cél az autonómia, de eléréséhez tudnunk kell, honnan indulunk” – mondta. Magyarországon jövőre szeretnék összeállítani a nemzeti katasztert, ebben is segíthetnek, és igyekeznek a 2011-ben esedékes népszámlálásra megerősíteni az „ingadozók” identitástudatát – tette hozzá.
Összesen 20-22 Demokrácia Központ létesül idővel, de már december közepére működni fog tíz-tizenkettő a legfontosabb magyarlakta megyeszékhelyeken, így Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Zilahon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagybányán, Aradon, Brassóban. A magyar állampolgárságért folyamodókat azzal fogják segíteni, hogy itt ellenőrzik majd az igénylő dosszié tartalmát, lehetőség szerint hivatalos fordítókat ajánlanak, és időpontot egyeztetnek a határ menti magyar önkormányzatok anyakönyvi hivatalaival a leadás végett. Ennek különösen a partiumi megyékben van nagy jelentősége, mert a Magyar Köztársaság romániai konzuli hivatalai már nem győzik a rohamot, már most csak májusra-júniusra tudják beütemezni a kérvényezők fogadását. A Demokrácia Központokat felkeresők biztosak lehetnek benne, hogy nem kell majd kétszer járniuk a magyar hatóságokhoz. Az itt dolgozó egész-, fél- vagy negyedállású munkatársakat ugyanis a magyar fél készíti fel, ugyanazt a képzést kapják majd, mint a konzulátusokon ezzel foglalkozó tisztviselők.
A hálózatot egyelőre az EMNT finanszírozza – mondta el érdeklődésünkre Toró T. Tibor –, de keresnek hazai, magyarországi és európai uniós pályázati lehetőségeket, várják a szponzorokat is. Az irodák felszerelésének, eszközeinek egy része már megvan, s remélik, a készülő magyarországi 2011-es költségvetésben találnak nekik forrást valamilyen minisztériumi alapból. Toró helyesnek tartja, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete is magáénak tekinti az ügyet, és kiveszi a részét az állampolgárság megszerzésére vonatkozó tájékoztatásból, hiszen ez nem pártpolitikai kérdés.
Az egyszerűsített honosítási eljárásban való közreműködésükért a romániai magyaroknak nem kell fizetniük – ezt előírja a budapesti tárcákkal kötött megállapodás is –, csak a fordítások kerülnek majd pénzbe, amiről számlát kapnak, illetve az utazási költséget kell állniuk, ugyanis az igénylést személyesen kell majd leadni egy magyar állami hatóságnál. A központok országos koordináló irodája Kolozsváron nyit december 4-én.
Máté Zsófia
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Amely létrejött egyrészről a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, Külügyminisztériuma valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között az alábbi feltételekkel:
1. Az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérelmek hatékony és zökkenőmentes benyújtásának elősegítése, valamint az eljárás ügyfélbarát lefolytatásának előmozdítása érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztató Irodái (a továbbiakban: Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata) a következők szerint nyújtanak támogatást:
1.1. tájékoztatás adása az egyszerűsített honosítási eljárás lényegéről, az ügyintézés általános menetéről, a kérelmek benyújtásának magyarországi és külképviseleti lehetőségéről;
1.2. tájékoztatás adása a kérelmek tartalmi és formai elemeiről, valamint a csatolandó mellékletek köréről;
1.3. tájékoztatás nyújtása azon hatóságok elérhetőségéről és ügyfélfogadási rendjéről, amelyeknél a kérelem benyújtható;
1.4. közreműködés a kérelem külképviseleti személyes benyújtása időpontjának rögzítésében, amely a külképviselettel szoros együttműködésben történik;
1.5. segítségnyújtás a kérelmek tartalmi összeállítása, a szükséges okiratok magyarországi, illetve fogadó országban történő beszerezhetőségének eljárásrendje és költségei tekintetében;
1.6. a szükséges okiratok beszerzésében való közreműködés;
1.7. tájékoztatás adása a hivatalos fordítókról, valamint közreműködés az okiratok hivatalos fordításának beszerzésében;
1.8. segítségnyújtás a kérelmek kitöltésében, az előírt mellékletek tartalmi összeállításában, a kérelem benyújtásának formai előkészítésében;
1.9. kihelyezett konzuli fogadónapok előkészítése, a helyi szervezéssel és a tervezett eseményről szóló tájékoztatással járó feladatok végzése, adott esetben helyiség és infrastrukturális háttér biztosítása a helyszínre utazó konzuli tisztviselő számára;
1.10. a magyar külképviselettel szorosan együttműködve eskü-/fogadalomtételi napok előkészítése, megszervezése, helyiség rendelkezésre bocsátása.
2. A fenti feladatok végrehajtása során az Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata az alábbiak figyelembevételével járhat el:
Az Erdélyi Demokrácia Központok Hálózata
2.1. tájékoztatás adása kizárólag az egyszerűsített honosításra vonatkozó hatályos jogszabályok tartalma, valamint az egységes honlapon található információk szerint történhet, szükség szerint kiegészítve a helyi sajátosságokkal összefüggő praktikus információkkal;
2.2. tevékenységét minden esetben Magyarország és Románia jogszabályainak betartásával végezheti;
2.3 tevékenységéért a Magyar Köztársaságot semminemű felelősség nem terheli;
2.4. a segítségnyújtást a leendő ügyfelek saját kezdeményezése alapján látja el, a segítségnyújtás igénybevétele nem tehető kötelezővé;
2.5 segítségnyújtása nem érinti az ügyfelek eljárási jogait és kötelezettségeit;
2.6. kérelem kitöltésében történő közreműködése kisegítő jellegű, amely nem váltja ki a kérelem benyújtáshoz fűződő jogkövetkezményeket;
2.7. a kérelmek benyújtását követően az egyszerűsített honosítási eljárásban nem tölthet be az eljárás érdemét közvetve vagy közvetlenül befolyásoló szerepet;
2.8. közreműködéséért – az okiratok és hiteles fordítások ügyféli kérelemre történő beszerzésének számlával igazolt költségein felül – nem kérhet egyéb illetéket, díjat vagy egyéb jellegű ellenszolgáltatást.
3. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium az 1. pontban meghatározott tevékenységek ellátását ingyenes képzéssel és folyamatos konzultáció lehetőségével segíti.
4. Jelen Együttműködési Megállapodás határozatlan időre jön létre, az aláírását követő napon lép hatályba.
5. A felek az Együttműködési Megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.
Budapest, 2010. november
Németh Zsolt Toró T. Tibor
Parlamenti államtitkár Ügyvezető elnök
Külügyminisztérium Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Répás Zsuzsanna Dr. Wetzel Tamás
Helyettes államtitkár Miniszteri biztos
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Krónika (Kolozsvár)

2010. november 27.

Stratégiai partnerség minden vonalon?
A romániai magyar belpolitikai erőviszonyok megváltoztatásához is hozzájárulhat a magyar kormány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kötött megállapodás, amelynek értelmében az utóbbi a könnyített honosítás folyamatában asszisztálna az anyaországi intézményeknek.
Újabb dimenzióval bővül a stratégiai partnerség
Szerdán, november 24-én megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a magyar Külügyminisztériummal illetve a közigazgatási és igazságügyi tárcával. A budapesti ceremónia után Toró T. Tibor csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, amelyről a Krónika napilap tudósít. A Tőkés László nevével fémjelzett szervezet ügyvezető elnöke beszámolt arról, hogy a megállapodás tárgya az egyszerűsített honosítási eljárás megszerzésével kapcsolatos tájékoztatás. Elmondása szerint az „Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, azon belül is Tőkés László elnöknek nagy szerepe volt abban, hogy a határon túli magyarok könnyített honosításának kérdését a köztudatban tartsa”, ezért helyes, hogy őket kérték fel a kérdés erdélyi kezelésére.
Mint ismeretes, az EMNT már korábban bejelentette az ún. Erdélyi Demokrácia Központok létrehozását, amelyek civil funkciót, a polgárokkal való kapcsolattartás szerepét töltenék be. Ez a leendő infrastrukturális keret az egyezség révén új tartalommal is megtelik. Gergely Balázs, a demokrácia-központok országos koordinátora a Krónika összefoglalója szerint elmagyarázta, hogy Magyarország erdélyi konzulátusainak részleges tehermentesítését szolgálja majd a kezdeményezés. Az állampolgárságot igénylők iratcsomóinak ellenőrzésében, az igénylők informálásában kívánnak szerepet vállalni. Segíthetnek a kihelyezett konzuli napok megrendezésében, valamint az állampolgársági fogadalomtétel dátumának egyeztetésében is.
Gergely Balázs azt is kifejtette, hogy a központok dolgozói részt vehetnek azokon a képzéseken, amelyeken a külképviseletek munkatársai is, így gyakorlatilag rendelkezni fognak minden szükséges ismerettel is. Az Új Magyar Szó arról is beszámol, hogy az elképzelések szerint húsz ilyen demokrácia-központ nyílna meg jövő év januárjában, Nagyváradon pedig már az elkövetkező tíz napban elindul a működés. A határ menti városon kívül hasonló intézmények nyitják meg kapuikat többek között Szatmáron, Kolozsváron, Zilahon, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban is.
Eszközök a hatalmi harcban
Kétségtelen, hogy a felvázolt infrastruktúra-rendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy a könnyített honosítási eljárás tényleg „könnyen” működjön, senki sem várhatja el, hogy a három romániai külképviselet (Bukarest, Kolozsvár, Csíkszereda) egyedül megbirkózzon ezzel a feladattal. Gyanúsabb kérdés azonban a folyamat igen hangsúlyos átpolitizálása. Ne feledjük el ugyanis, hogy az EMNT többször is beharangozta pártalakítási szándékát, a kettős állampolgársággal kapcsolatos információszolgáltatás és segítéség könnyen politikai tőkévé kovácsolható.
Korábban sem volt titok, hogy az Orbán-kormány kiemelkedő státuszt szán Tőkés László és a körülötte kialakult tömörülésnek a nemzetpolitikai rendszerváltás által létrejövő új helyzetben. Ezt támasztja alá a stratégiai partnerség megkötése is. Az új megállapodást tehát joggal értelmezhető úgy, mint az anyaországi vezetés tudatos beavatkozása a romániai magyar politikai erőtérbe.
A módszer nem új, hiszen hasonló minta volt felfedezhető a kedvezménytörvény életbe lépése után megszülető státusirodák kapcsán is. Abban az időben Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) égisze alatt lettek átpolitizálva a szolgáltatások. Igaz, akkor sokkal kisebb mértékben volt versenyhelyzet a különböző csoportosulások között, következésképpen a dolog tétje is alacsonyabb volt. A kötekedők nyugodtan kérdezhetik meg, hogy miért nem használták a kettős állampolgárság esetében is a már meglévő státusirodák adta szervezeti hálót.
Ennek a kérdésnek a kapcsán, a hónap elején a Nyugati Jelen közölt egy összeállítást. Székely István, az RMDSZ mellett működő státusiroda-hálózat vezetője elmondta, hogy szó sincs a rendszer megszűnésétől. Ettől függetlenül azonban, a sajtóorgánum szerint megfigyelhető egy fokozatos leépülés párhuzamosan a kedvezménytörvény fontosságának leértékelődésével. A magyar állampolgárság felvételével ugyanis automatikusan érvényét veszti a jogszabály, igaz a kettő harmonizálásának konkrétumairól keveset nyilatkoztak a nemzetpolitika döntéshozói. A státusirodák közrejátszanak még az oktatási-nevelési támogatások megpályázásában és kézbesítésében, ám ezek a funkciók is átkerülhetnek az EMNT fennhatósága alá.
Persze az RMDSZ sem kívánja teljesen átengedni a kettős állampolgárság témája fölötti monopóliumot az EMNT-nek. Ennek bizonyítéka, hogy a párt Bihar megyei szervezete nemrégiben tájékoztató körutat kezdett, és egy füzetet is kiadott a szükséges információkkal. A témáról tudósító Krónika kérdésére Tóró T. Tibor kijelentette, tudomása van, hogy „a piacon nyüzsög más is”, ám alapjában véve helyesnek tartja, hogy az RMDSZ is érdeklődik a téma kapcsán. A kettős állampolgárság körüli imázs-harcban azonban nagy valószínűséggel az EMNT rendelkezik több ponttal, főként, ha figyelembe vesszük a másik oldalon tapasztalható nem egyértelmű viszonyulást a kérdéshez. A döntő tényező persze továbbra is az marad, hogy az erdélyi magyarság mekkora jelentőséget tulajdonít a témának.
Pap Szilárd István, Erdély.ma

2010. december 1.

Tőkés László: máig hatnak Trianon következményei
Máig hatnak Trianon következményei, ezért szükség van a gyógyításra - hangsúlyozta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Budapesten. A Kempinski Szállodában tartott sajtófogadás a kilencven évvel ezelőtt történtekre emlékezve harangzúgással kezdődött. Az erdélyi magyar politikus felidézte a szállodában nyolc éve e napon, az akkori román és magyar kormányfő részvételével tartott koccintást, és azt mondta: "azért jöttünk össze, hogy erkölcsi értelemben lemossuk a gyalázatot". "Le akarjuk zárni azt az időszakot, ami december 5-ével kezdődött" - fogalmazott, utalva a hat évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazásra is.
Tőkés László rámutatott arra, hogy Trianon következményei máig hatnak; a magyarországi lakosságszám az idén 10 millió alá csökkent, és vészes a határon túli magyarság népességfogyatkozása is. Az utóbbi húsz évben mintegy 1 millióval csökkent a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma - mondta. Hozzátette: egészen drámai Trianon utóélete. Csaknem egy évszázad alatt a többségi románság és a kisebbségek kezdeti 55-45 százalékos, kiegyensúlyozott aránya - a mesterséges asszimiláció, az erőltetett betelepítési politika és a kisebbségiek elvándorlásának szándékos gerjesztése következtében - 80-20 százalékra torzult - jegyezte meg.
Az EMNT elnöke a szomszédos románságnak nemzeti ünnepük alkalmából őszinte jókívánságát fejezte ki, ugyanakkor kiemelte: a feltétlen jószándék és szolidaritás sem feledtetheti, hogy örömünnepük számunkra gyásznap, hiszen kilencven évvel ezelőtt "Nagyrománia Magyarország feldarabolásával jött létre".
Tőkés László utalt 1918. december 1-jére, "az első koccintásra", amikor a román csapatok birtokukba vették Erdélyt, megszállták Brassót, Kolozsvárt, Csíkszeredát és Nagyváradot. Mint mondta, ezt követte nyolc évvel ezelőtt a Kempinski Szállodában tartott "második koccintás", amikor Adrian Nastase akkori román és Medgyessy Péter akkori magyar miniszterelnök részvételével tartottak ünnepséget, "konstruktív vigassággal ünnepelvén az erdélyi magyarság mohácsi nagyságrendű trianoni tragédiáját". Az EMNT elnöke kitért egy "harmadik koccintásra" is, arra, hogy egy évvel ezelőtt Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt általa illegitimnek nevezett elnöke is részt vett Traian Basescu román elnök meghívására a Bukarestben ez alkalomból tartott rendezvényen.
Úgy fogalmazott: fájdalmas, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mindmáig nem képes szakítani kettős, kétes múltjával, olyan vezető képviselői, mint Seres Dénes, Derzsi Ákos parlamenti képviselők, Fekete András, Frunda György szenátorok megtagadják a szervezetük által egyébként támogatott külhoni magyar állampolgárságot. "Felszólítjuk a nemzetük rovására koccintókat, a hazai szociálliberálisokat, valamint az erdélyi opportunistákat, hogy magatartásukért kövessék meg a nemzetet, álljanak az oldalára" - fogalmazott nyilatkozatában Tőkés László. A politikus az európai egyesülésben jelölte meg a magyarság egyesülésének keretét és távlatát.
Tőkés László és Toró T. Tibor, a tanács ügyvezető elnöke a sajtó képviselői számára kiosztott nyilatkozatában azzal a felhívással fordult a világ magyarságához, hogy magától értetődő természetességgel vállalja mindenki önazonosságát a Kárpát-medence több, magyarok lakta országában a közeljövőben tartandó népszámlálások során. Toró T. Tibor kifejtette: széles körű összefogást szorgalmaznak, amely a társadalom minden területét átfogja, s szükségesnek tartanak külön stratégiákat a tömbmagyar területek és a szórványvidékek magyarságának minél teljesebb "mozgósítására". "A szószékeken és a mikrofonok előtt, az iskolai katedrákon és az internetes közösségi oldalakon is legyen egy és ugyanaz a jelszó: Magyarnak lenni jó" - írták felhívásukban. Az elképzelések megvalósítására cselekvési tervet dolgoznak majd ki.
Toró T. Tibor kitért arra is, hogy a magyar nemzettel való közjogi viszony rendezése az állampolgárság intézményén keresztül valósulhat meg. E téren áttörés valósult meg ez évben az egyszerűsített honosítás elfogadásával. Manna.ro



lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 1651-1658




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék