udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1777
találat
lapozás: 1-30 ... 751-780 | 781-810 | 811-840 ... 1771-1777
Névmutató:
Bethlen Gábor
2012. március 10.
Érvénytelen volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének a szombati közgyűlése
Érvénytelennek bizonyult a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) szombatra összehívott lábnyiki küldöttgyűlése, ezért a korábban lemondott vezetőknek újabb közgyűlést kell összehívniuk.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége alapszabályában az áll, hogy a közgyűlés akkor érvényes, ha legalább 15 helyi szervezet küldöttei vesznek részt ezen. A helyi szervezetek pedig saját gyűléseiken jelölik ki a közgyűlési képviselőiket. Solomon Adrián lemondott elnök az MTI-nek elmondta, a tagoknak egy csoportja, mely az utóbbi időben aktivizálódott, felrótta, hogy a gyűlésen csupán négy szervezet képviselői vannak a szabályzatnak megfelelően jelen. A közgyűlést megelőzően ugyanis csak Kosteleken, Frumószán, Lábnyikban és Magyarfaluban gyűléseztek a helyi szervezetek.
Solomon Adrián elismerte, hogy jogos az észrevétel, de az MTI-nek elmondta, nem érzi hibásnak magát az emberek fásultsága miatt. A leköszönt elnök elmondta, megpróbálja megszervezni a helyi szervezetek közgyűléseit, és húsvét után újabb közgyűlést próbál összehívni, immár az alapszabálynak megfelelően.
A Transindex helyszíni tudósítása szerint a szombati gyűlésen mintegy negyvenen vettek részt. Jelen volt több meghívott is, köztük Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, és Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének 12 vezetője január 30-án mondott le tisztségéből, és mondta fel a Moldvai Magyar Oktatási Program keretében kötött munkaviszonyt, miután világossá vált számukra, hogy a Bethlen Gábor Alap 2012-ben immár nem a csángószövetségen keresztül, hanem egy tervezett új alapítványon keresztül kívánja finanszírozni a programot.
A Moldvai Magyar Oktatási Programot az MCSMSZ a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet és a magyar irodalmat.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság szerint a tervezett átszervezést az teszi szükségessé, hogy egy korábbi ellenőrzés súlyos hiányosságokat mutatott ki az MCSMSZ gazdálkodásában. A finanszírozó április végéig a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget bízta meg a program felügyeletével.
Erdély.ma2012. március 11.
Szórvány és egyház: szórványtanácskozás Köröstárkányban
A Belényesben megszervezett őszi szórványtalálkozó folytatásaképpen 2011. március 10-én, szombaton szórványtanácskozásra került sor a Bihar megyei Köröstárkányban. A Magyar Polgári Egyesület (MPE) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által közösen meghirdetett szakmai megbeszélés-sorozat második találkozóján Nagy József Barna, az MPE elnöke, a rendezvény főszervezője köszöntötte a református egyházközség gyülekezeti termében egybegyűlteket, majd Szakács Zoltán köröstárkányi református lelkipásztor mutatta be a települést, illetve az itt élő reformátusok életét. Köröstárkány az egyedüli magyar település a Belényesi-medencében, lakói messze földön ismertek a fóliasátras zöldségtermesztésükről, hangzott el a bevezetőben. Sajnos a szórványélet hátrányai – vegyes házasságok, több elhalálozás, kevesebb születés – egyre jobban megmutatkoznak a településen. Dukrét Géza a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke a Belényesi-medence történelmének viszontagságos évszázadait ismertette, külön hangsúlyt fektetve a magyar vonatkozású történelmi adatokra. A helytörténész két témába vágó kötetet is bemutatott: Györffy István, A Fekete-Körös völgyi magyarság című munkáját, valamint A Belényesi-medence turistakalauzát. A szórványtalálkozás szervezői ezzel a két kötettel ajándékozták meg az érdeklődőket, ugyanakkor a vidék magyar gyülekezeteinek, iskoláinak és könyvtárainak is több kötetet ajándékoztak.
Burian Sándor ágyai (Arad megye) háziorvos, az EMNT szórványtanácsának tagja az Arad megyei magyar térvesztésről tartott előadást. Arad a második védvonal című, statisztikákkal, ábrákkal is alátámasztott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy Arad megye magyarsága, mintegy második „védvonal”, napjainkban a végleges megsemmisülés útjára lépett. Ezt a „védvonalat” mégsem szabad veszni hagyni, mert akkor a belső erdélyi, ma még tömbmagyarságnak számított vidékek válnak jobban sebezhetővé.
Bartha Mária Zsuzsanna nagykárolyi (Szatmár megye) unitárius lelkész – aki szintén tagja az EMNT szórványtanácsának – az egyház, főleg az unitarizmus és a szórvány kapcsolatáról tartott előadást. A tanácskozás további részében a résztvevők meglátogatták a magyarremetei Árpád-kori templomot, ahol szent királyaink (Szent István, Szent Imre, Szent László) egyedülálló ábrázolásait, illetve a bibliai témájú freskókat tekintették meg. A Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló szórványkonferencia a várasfenesi tájház megtekintésével zárult.
Harangszó (Nagyvárad)2012. március 12.
Érvénytelen volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének közgyűlése
Érvénytelennek bizonyult a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) szombatra összehívott lábnyiki küldöttgyűlése, ezért a korábban lemondott vezetőknek újabb közgyűlést kell összehívniuk, melyre várhatóan húsvét után, áprilisban kerül sor.
A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége alapszabályában az áll, hogy a közgyűlés akkor érvényes, ha legalább 15 helyi szervezet küldöttei vesznek részt ezen. A helyi szervezetek pedig saját gyűléseiken jelölik ki a közgyűlési képviselőiket. Ehhez képest a gyűlésen csupán négy település képviseltette magát. A közgyűlésen Kovács Péter RMDSZ-főtitkár mellett Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is részt vett.
Béres István kukujeci küldött lapunknak eljuttatott levelében furcsállja, hogy az MCSMSZ lemondott vezetősége a korábban elfogadott alapszabály legalapvetőbb előírásainak sem próbált megfelelni, mindezt „annak ellenére, hogy a szövetség korábbi vezetői lemondásukkal a szervezet elmúlt 10 évének legnagyobb krízisét okozták”.
„Mint kiderült, a szervezet tagsága 2009-től az új alapszabályzatnak köszönhetően 1200 főről összesen 20 tagra csökkent. Annak ellenére, hogy jogszerű keretek között a közgyűlést nem lehetett megtartani, a vezetőség az RMDSZ képviseletében megjelent Kovács Péter főtitkár támogatásával a közgyűlés megtartását kezdeményezte” – mutatott rá a sajtóhoz eljuttatott levelében Béres István. Solomon Adrián lemondott elnök közölte, a tagoknak egy csoportja, mely az utóbbi időben aktivizálódott, felrótta, hogy a gyűlésen csupán négy szervezet képviselői vannak a szabályzatnak megfelelően jelen.
Elmondta azonban, a közgyűlést megelőzően ugyanis csak Kosteleken, Frumószán, Lábnyikon és Magyarfaluban gyűltek össze a helyi szervezetek. Solomon Adrián elismerte, hogy jogos az észrevétel, de az MTI-nek elmondta, nem érzi hibásnak magát az emberek fásultsága miatt. Amint arról beszámoltunk, a csángó oktatási programmal kapcsolatos feladatok ellátását Márton Attila oktatási felelős vette át – a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) egyeztetve – Figula Olimpiu eddigi programfelelőstől. Figula közölte, a személyét ért méltatlan és egyre durvább támadásokkal indokolta lemondását. Figula Olimpiut február 27-i hatállyal nevezték ki – eredetileg áprilisig – a csángó oktatási program menedzserévé.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár még február elején jelentette be, hogy komoly anomáliákra derült fény a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) gazdálkodásában az átvilágítás során. Akkor közölte, hogy a szövetség által bonyolított oktatási program ugyanakkor mindenképpen folytatódik, április végéig az RMPSZ közreműködésével. A moldvai oktatási programot még az első Orbán-kormány indította el 2000-ben, és azt eddig kizárólagosan a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége bonyolította. E célra évente mintegy 150 millió forintot fordítanak, ennek mintegy felét, 70 millió forintot biztosítja a kormány, a másik felét a keresztszülői programon keresztül A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) adja.
A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet. A csángó szövetség a hozzá érkezett adományokból hét moldvai településen magyar házat épített vagy vásárolt, a magyarul tovább tanuló diákok számára pedig bentlakási lehetőséget hozott létre Csíkszeredában. Az MCSMSZ 12 tagú vezetősége január 30-án tette közzé: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A tisztségviselők szerint 2012. január elsejével lejárt a csángó szövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)2012. március 12.
Idén többen igényelnek oktatási támogatást
Aggodalom az előkészítő osztályért
Közgyűlést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete szombaton az Apáczai-líceumban. A gyűlésen kiemelt fontosságot kapott a magyar államtól idén is megpályázható oktató-nevelő támogatás kérdéskörének megtárgyalása. A magyarországi Bethlen Gábor Alap tavaly nem az RMDSZ által e célból (is) létrehozott Iskola Alapítványt, hanem az RMPSZ-t bízta meg a pályázatok lebonyolításával, és az eddigi elgondolások szerint ez idén sem változik. Áttekintették a Kolozs megyei szervezet 2010/2011-es tanévben kifejtett tevékenységét is. Szó esett még a szövetség által évente megszervezett pedagógusképző Bolyai Nyári Akadémiáról (BoNyA), az áprilisi országos küldöttgyűlés Kolozs megyei résztvevőinek jelöléséről. Nem hallgatták el az előkészítő osztállyal kapcsolatos aggályaikat sem.
Tárkányi Erika, az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke először beszámolt a szervezet 2010. márciusi közgyűlése óta eltelt tevékenységről.
Kevés tag – kevés tagdíj
A Kolozs megyei szervezet több mint 300 tagot számlál ugyan, de ebből csak valamivel több, mint a fele rendszeres tagdíjfizető – ez a tény pedig nagymértékben megnehezíti a szervezet munkáját. Demeter Ilona és Kovács Ferenc, a tordai, illetve a bánffyhunyadi körzet felelőse megfogalmazta azt a kérést: a megyei elnökség látogasson el a vidéki körzetekbe, hogy ily módon is népszerűsítsék a szövetséget, hátha ezáltal új tagok toborzása is lehetővé válna.
Nagy Vilma, a megyei szervezet pénztárosának beszámolójából kiderült: a kevés és rendszertelen tagdíjfizetés (havi 2 lej/fő) miatt egyre fogy a megyei szövetség pénzalapja. Míg 2010-ben közel 4000 lejes pénzalappal bírtak, a 2012-es évre áthozott összeg alig haladta meg az 1900 lejt. A pénztáros részletesen beszámolt a tagdíjak felhasználásáról: konferenciákat szerveztek, tantárgyversenyek dobogós helyezettjeit és tehetséges iskolásokat részesítettek könyvjutalomban, utazási költségek fedezésére használták fel a pénzt.
Az országos szaktestület által minden nyáron megszervezett pedagógus-továbbképző, a Bolyai Nyári Akadémia (BoNyA) kis mértékben ugyan, de évről-évre veszít népszerűségéből, mivel a képzést a tanügyminisztérium nem akkreditálta. Bár a gyűlésen jelen levő pedagógusok pozitívan nyilatkoztak a BoNyÁ-ról, és értékelték az ott megszerzett tudást, ám jelezték a megyei elnökségnek, hogy a képzés minisztériumi akkreditálása jótékony hatással bírna. Tárkányi Erika megyei elnök szerint az akkreditálás elsősorban az anyagiaktól függ, hiszen egy-egy képzés miniszteri elismerése 5000 lej, és további szervezési akadályokba ütközik: csak egyféle képzés akkreditálásához az is szükséges, hogy ugyanazt a programot négy éven át ugyanazon előadókkal bonyolítsák le, ez pedig nagyon nehezen kivitelezhető.
Készen állnak a Szülőföldön magyarul pályázatra
Tárkányi Erika megyei elnök beszámolt a magyar kormány által a határon túli magyar nyelvű oktatásban részesülő gyermekek támogatási programjáról. – A Bethlen Gábor Alap (BGA) 2011-ben a pedagógusszövetséget bízta meg a Szülőföldön magyarulel nevezésű pályázat lebonyolításával. A szövetség feladatai közé tartozott a pályázati űrlapok kiosztása és összegyűjtése, illetve az anyaországba való továbbítás. A pénzügyi lebonyolítás azonban nem tartozott a hatáskörünkbe. A pályázati űrlapon ugyanis szerepelt egy olyan záradék, miszerint a kifizetési módról a BGA dönt. Kolozs megyében 9996 pályázati űrlapot osztottunk ki három nap – május 11-e és 13-a között – alatt. Ezért köszönet jár a pedagógusoknak, akik operatívan végezték ezt a munkát. Az adatlapokat 90 Kolozs megyei tanintézménybe (iskolába és óvodába) juttatták el a kollégák. Kolozs megyében csak négy esetben utasította el a magyar fél a támogatás megadását: bölcsődébe, illetve román tannyelvű szakiskolába járó gyermekekről volt szó. Ez utóbbiak nem részesültek fakultatív magyarnyelvoktatásban – hangsúlyozta a megyei elnök.
A megyei elnök arról is tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a BGA közleményt küldött az RMPSZ-hez, amelyben kifejtette: 2012. február végéig minden igénylő bankszámlájára átutalták a tavalyi évre megpályázott összeget.
Amennyiben idén is a pedagógusszövetséget bízzák meg a pályázat lebonyolításával, a megyei tanfelügyelőség adatai szerint ebben az évben 10 123 gyermek igényelheti a magyar állam támogatását.
A pedagógusszövetség áprilisi országos szovátai közgyűlésén Kolozs megye hat taggal képviselteti magát. A közgyűlésen még nem sikerült véglegesíteni a küldöttek nevét, ám az biztos, hogy a kolozsvári tagok mellett a vidéki körzetek is képviseltetik magukat.
Tanteremhiány az előkészítő osztály miatt?
A gyűlésen felmerült az országszerte tanácstalanságot kiváltó előkészítő osztályok kérdésköre is. A résztvevő pedagógusok jelezték, hogy az előkészítő osztályokkal bővülő iskolák közül több esetében komoly tanteremgondok merülhetnek fel. Bár az önkormányzatok biztosítják az osztályok indításához szükséges eszközöket, a tantermek hiánya miatt előfordulhat, hogy esetenként a tanintézetek át kell térjenek a délutáni oktatás bevezetésére, ez pedig hátrányosan érinti a gyerekeket. Aggodalomra adhat okot az is, hogy az előkészítő osztály nemrég közzétett kerettanterve nem tartja szem előtt az előkészítő év tervezett tevékenységeit. Vidéki iskolák esetében, ahol összevont oktatás zajlik, hova kerül az előkészítő osztályos diák? A jelenlevő kollégák úgy vélték: ezek valós gondok, amelyeket az intézkedés bevezetése előtt nem gondoltak át azok, akik elrendelték az előkészítő év bevezetését, s most az iskolák a beiratkozások során szembesülnek a felmerülő problémákkal – nyilatkozta lapunknak Tárkányi Erika Kolozs megyei RMPSZ-elnök
Szabadság (Kolozsvár)2012. március 12.
Bethlen Alap: új pályázatok
Megjelentek pénteken a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Határtalanul! program új pályázati kiírásai
Megjelentek pénteken a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Határtalanul! program új pályázati kiírásai. A felhívásokat hat különböző kategóriában tették közzé: oktatási és nevelési intézmények; felsőoktatás, felnőttképzés és kutatás; intézmények és civil szervezetek eszközfejlesztése; ifjúsági, illetve hagyományőrző programok támogatása; sajtókiadványok, könyvkiadás, színházi programok, dokumentumfilmek készítése. A négy legnagyobb régióban – Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja – kis összegű pályázati kiírások is megjelentek. A Határtalanul! program keretében magyarországi közoktatási intézmények pályázhatnak külhoni tanulmányi kirándulások, együttműködések megvalósítása céljából a 2012/13-as tanévre, hogy általános iskolás, gimnazista és szakképző iskolás diákok juthatnak el Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, valamint Horvátország és Szlovénia magyarlakta területeire. Március 15-én megjelenik a Szülőföldön magyarul címet viselő pályázati felhívás is, amelynek célja a Kárpát-medencei magyarság nemzeti azonosságtudatának erősítése a szülőföldön folyó magyar nyelvű oktatás és nevelés támogatása révén. A pályázatokat 2012. március 15. és április 30. között várják a lebonyolító szervezetek.
Új Magyar Szó (Bukarest)2012. március 19.
Megjelentek a Bethlen Gábor Alap oktatás-nevelési pályázatai, amelyekre a kérelmeket április 30-ig várják a határon túli lebonyolító szervezetek.
A nemzetpolitikai államtitkárság hétfői, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Szülőföldön magyarul pályázati felhívások keretében a szülőföldön folyó magyar nyelvű oktatás és nevelés támogatásával kívánják elősegíteni a Kárpát-medencei magyarság nemzeti azonosságtudatának, anyanyelvi értékeinek megőrzését. A Szülőföldön magyarul program most meghirdetett pályázata a 2011-2012-es tanévre vonatkozik.
A pályázat keretében diákonként 20 ezer forintnak megfelelő nevelési és oktatási támogatást, 2400 forintnak megfelelő tankönyv- és taneszköz-támogatást, illetve 2800 forintnak megfelelő hallgatói támogatást lehet megpályázni.
A pályázással kapcsolatos információk és teendők letölthetők a www.bgazrt.hu, valamint a lebonyolító szervezetek honlapjáról.
A pályázatok lebonyolító szervezetének feladatát ellátó Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége vasárnapi prognózisa szerint az eddiginél is nagyobb érdeklődés várható Szlovákiában a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kiírt Szülőföldön magyarul ösztöndíj-pályázatok iránt.
2011-ben összesen 47817 oktatási-nevelési, illetve hallgatói támogatásra nyújtottak be pályázatot. A támogatások közül csaknem 8 ezret óvodába járó gyermek után, több mint 30 ezret általános iskolás tanuló után, csaknem 9 ezret pedig középiskolai tanulmányokat folytató diákok után igényeltek. Hallgatói támogatást 191-en kértek.
Burus Siklódi Botond, a Szülőföldön magyarul program romániai lebonyolításával megbízott Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke vasárnap az MTI-nek azt mondta, az idei pályázat újdonságokat is tartalmaz. Az idei évtől nem kaphatnak támogatást azok a tanulók, akik az első félévben több mint ötven óra igazolatlan hiányzást gyűjtöttek össze az iskolában. Közölte, az RMPSZ a következő napokban saját hálózatán keresztül juttatja el valamennyi olyan óvodába és iskolába a pályázati dokumentációt, amelyben magyar nyelvű oktatás folyik. Az intézményekben az óvónőkön, a tanítókon, a tanárokon keresztül jut el a pályázati csomag valamennyi magyarul tanuló gyermek családjához.
A Bethlen Gábor Alap – a szervezet honlapja szerint – egy elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó nemzetpolitikai célok megvalósulásának elősegítése.
MTI2012. március 21.
Méltó emléket állítottak Szalárd nagy szülöttének
Bihar megye – Nagyon fontos a helyi hagyományok, értéke óvása hangzott el március 18-án, vasárnap Szalárdon, amikor ennek jegyében felavatták a helyi születésű Szalárdi János (1601-1666) krónikás szobrát a nevét viselő emlékparkban. Az iskola névadására is sor kerülhet.
A helyiek egy régi álma teljesült azzal, hogy vasárnap felavathatták Szalárd központjában I.Rákóczi György titkárának, a Gyulafehérvári Levéltár őrzőjének, Szalárdi János krónikásnak a szobrát. Az ünnepség a református templomban kezdődött, ahol a községhez tartozó Jákóhodos református lelkésze, Mikló István Boldizsár hirdetett igét, egyebek mellett kifejtve, hogy eleinkre emlékezve is elsősorban Istenre figyeljünk, mert a hitből fakadó cselekedet tesz képessé a célok elérésére. Borzási Gyula helyi lelkész röviden arról beszélt, hogyan jutottak el a Szalárdi-szobor avatásáig, majd nagyobb lélegzetű előadást tartott az Erdély aranykorának nevezett időszakról, ismertetve a történelmi összefüggéseket.
Helytörténeti esemény
A kórus szolgálata után az ünneplők huszárok, a Vitézi Rend tagjainak, valamint a helyi baptista közösség fúvósainak vezetésével vonultak a községközponti parkba, ahol Nagy Miklós polgármester köszönte meg mindenkinek a szoborállításhoz nyújtott segítséget, díszokleveleket is átadva. Körösi Tünde Dsida Jenő Psalmus Hungaricusából adott elő részletet, majd Nagy Miklós és Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezetője leplezte le Deák Árpád szobrászművész alkotását. A felszólalók sorában Cseke Attila szenátor egyebek mellett arról beszélt, hogy az esemény bár nem kerül be a történelemkönyvekbe, nagyon jelentős a helyi közösségnek, hiszen fontos a helyi értékek megbecsülése. Pető Csilla képviselő Szalárdi életútját bemutatva úgy értékelte, az egykori jobbágygyerekből lett krónikás példája azt üzeni, hogy érdemes tanulni és dolgozni, nekünk pedig kötelességünk szellemiségét tovább vinni.
Helyretehető történelem
Lakatos Péter, az Állami Számvevőszék tanácsosa kifejezte reményét, hogy a történelemkönyvek úgy fognak “átalakulni”, hogy azokban méltó helyükre kerüljenek a magyarság nagyjai – erre az új tanügyi törvény módot ad. Vajon a korabeli erdélyiek is aranykornak értékelték-e a ma annak nevezettet, hiszen Szalárdi egyenesen Siralmas éneknek nevezte krónikáját? – tette fel a kérdést Szabó Ödön annak kapcsán, hogy vannak, akik az RMDSZ mai politikáját is katasztrófaként állítják be. Ehhez kapcsolódóan folytatta: egyensúlykereső politikája miatt kortársai egyenesen “Mohamedán Gábornak” csúfolták azt a Bethlen Gábort, akit ma már joggal nagy politikusnak tartunk, sőt, alapítványt neveztek el róla az otthon egy tábort, Erdélyben viszont a választás szabadságát hirdetők, és “nevét olyanok veszik szájukra, akik minket román-bérencnek neveznek”, fejtette ki Szabó Ödön.
Iskolai névadás
Nagy Miklós polgármester bejelentette: a márciusi önkormányzati ülésen megszavazzák, hogy az iskola felvegye Szalárdi János nevét, ennek kapcsán Fazekas Tibor iskolaigazgató adott hangot örömüknek. Mindezek után a szobrot Mikló István Boldizsár, Borzási Gyula, továbbá Kucharszki Zoltán hegyközszentimrei református, és Kovács Gyula helyi baptista lelkész áldotta meg, majd koszorúzásokra került sor. A Himnusz éneklése után a vendégeket és meghívottakat szeretetvendégség várta.
Rencz Csaba erdon.ro2012. március 23.
A radnóti kastély az Erdélyi Fejedelemség legépebb, tudományos szempontból felbecsülhetetlen értékű emléke”
– Melyek a radnóti kastély építéstörténetének mérföldkövei? Hogyan alakultak az idők folyamán tulajdonviszonyai?
– A mai kastély előzménye egy udvarház volt, amely a 15. században itt kialakult birtoktest központjaként a Bogáti család tulajdonában őrizte a marosi révhez vezető utat. A 16. század közepén már castrumnak – kisebb várnak tekintik az ágakra szakadozott Maros mocsaras árterületén megbúvó épületet, amelyet hihetőleg Bogáti János és később, 1554 előtt, özvegye, Bánffi Magdolna övezett védőfalakkal. Ezeknek maradványai a 17. század végén még látszottak.
A régi kúriát talán a mai épület északkeleti, Maros felőli szárnyának a földszinti helyiségeiben kereshetjük. Egy (ma másodlagosan elhelyezett) reneszánsz kőkeretére a Bogáti család egyik tagja, a kerelőszentpáli csata (1575) után pártütőként kivégzett Gábor idejében vésték az 1574-es évszámot. Kendi Ferenc fejedelmi tanácsúr beboltoztatta az északkeleti szárny földszinti helyiségeit, s az ő építkezéseinek tulajdoníthatjuk a keleti bástyával szomszédos helyiség triglifes fejezetű pilaszterekkel díszített ajtókeretét is. Hónapokig vendégeskedett itt Petru Cercel havaselvi vajda. Kendi Ferencet 1594-ben kivégezték, a kastély következő ura, Geszthy Ferenc pedig 1596-ban hunyt el.
Nem annyira a kastélyhoz fűződő balszerencse, mint inkább a zavaros idők magyarázzák, hogy erőszakos halál lett osztályrésze a 17. század eleji birtokosok közül Bogáti Menyhértnek és Kornis Boldizsárnak is. Péchi Simon, Bethlen Gábor fejedelem kancellárja tervezte, s 1621 előtt talán el is kezdte a kastély átépítését, amely azután Bethlen Gábor birtoklása alatt, 1626 után ment végbe. A „nagy fejedelem” olasz építésze, Giacomo Resti készíthette el a négy sarokbástyás kastély terveit úgy, hogy abba belefoglalta a korábbi épületeket is. A fejedelem halála (1629) után félbemaradt építkezést az új tulajdonos, Kornis Zsigmond fejedelmi tanácsúr (megh. 1648-ban) is folytatta, immár a saját igényeinek megfelelő szerényebb mértékben. Az épület befejezésére azonban csak azután került sor, miután II. Rákóczi György 1649-ben megvásárolta és feleségének, Báthory Zsófiának ajándékozta a birtokot. A fejedelem velencei származású építésze, Agostino Serena (1648–1653 között) a délnyugati szárny emeleti loggiáját tervezhette, amelynek ma csak a befalazott félköríves árkádjai látszanak az udvar felől, a külső homlokzaton pedig két-két egyszerű ablak világítja meg az egykori árkádnyílások mögött kialakított kisebb termeket. Az építést vezető velencei építész emlékét ma már alig olvasható felirat őrzi az északkeleti szárny kapujának zárókövén: „AVGVSTINVS SERENA ARCHITECTVS VENETVS OPERA REGIT”.
Ennek a kapunak az oromzatát ékesítette az építtetők, II. Rákóczi György és Báthory Zsófia családi címere, amelyet most a loggiás szárny alatt láthatunk viszont. Apafi Mihály fejedelem felesége, Bornemisza Anna II. Rákóczi György bukása után lett a kastély úrnője. Ő az északi bástya emeletét lakta, mellette komornáinak a szobái voltak. A kapu fölötti erkélyes helyiség volt a fejedelem lakószobája, mellette fogadóterem, a kisebbik ebédlő és az ünnepélyes alkalmakkor használt, a délkeleti szárny egész emeletét átfogó ebédlőpalota következett; az utóbbi „előszobája” volt az említett folyosó, amelyet az udvarról felvezető, ma már nem létező díszlépcsőn keresztül lehetett megközelíteni.
A fejedelemség bukása és II. Apafi Mihályné Bethlen Kata halála után a kincstári birtokot gróf Bethlen Gábor kancellár szerezte meg 1758-ban, s egyik méltatlan utóda kártyázta el 1885-ben a család küküllővári és teremi uradalmával egyetemben. A kastély az Erdélyi Római Katolikus Státus tulajdonába került, és gazdasági iskolát hoztak létre benne. Az egyházi javak 1948-as államosítását követően is ilyen jellegű iskola működött a gyakorlóbirtok nélkül maradt épületben is.
– Milyen helyet foglal el ez az együttes az erdélyi épített örökségben? Miben áll művészettörténeti jelentősége?
– A Bethlen Gábor fejedelem olasz építésze által tervezett együttes neves reneszánsz építészek, Baldassare Peruzzi és Sebastiano Serlio elképzeléseit, vagyis az olasz késő reneszánsz építészet elveit valósítja meg. Erdélyben a romos Alvinc, a jóformán teljesen átalakított Balázsfalva, a romjaiból a 18. században újjáépített Csíkszereda, illetve Szárhegy kastélyai és a váradi vár jelenleg restaurálás alatt álló fejedelemi palotája képviselik a közvetlen rokonságát. A velencei Agostino Serena tulajdonképpen a fejedelmi reprezentáció által megkívánt nagy termekkel egészíthette ki és fejezte be az együttest az 1650-es években. A kapukeret és a kastély más faragványai név szerint is ismert kolozsvári kőfaragók munkái. Nagyon fontos lenne a kutatása, mert ezt az együttest – jóformán egyedüliként az említettek közül – nem égették fel az 1658–1660-ban Erdélybe tört török-tatár csapatok; így évtizedek óta reménykedem, hogy nemcsak udvari homlokzatát, hanem a reprezentatív termek díszítését, a 17–18. században emlegetett falfestmények maradványait is fel lehetne tárni. A tűzvészben az egykor Teleki Mihály által is lakott Maros felőli emeleti bástyaszoba sérült meg, a másik, az országút felőli bástya emeleti lakóját nem ismerjük, valószínűnek látszik, hogy 1684-ben az ifjú, tizenkettedik évében járó II. Apafi Mihály lakott ott.
– Mit lehet tudni a kastély jelenlegi tulajdonjogi helyzetéről?
– A két bástya teljesen leégett fedélszerkezete bizonyítja, hogy mekkora károkat okoznak nálunk a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések bürokratikus ellentmondásai. Az épületben a visszaszolgáltatási eljárás megindulásáig (előző jogos tulajdonosa, az Erdélyi Római Katolikus Státus igényelte vissza – szerk. megj.) iskola és bentlakás működött. A kastély kiürítése azonban nem jelentette a helyzet tisztázását. Tudomásom szerint, a pereskedés tíz éve húzódik valamilyen, a telken a szocializmus éveiben emelt épület miatt. A még mindig tisztázatlan tulajdonviszony ellenére a kastélyt a Római Katolikus Státus őrizteti.
– Miért lenne szükséges, és kinek a felelőssége volna az épületegyüttes mielőbbi helyreállítása? Általában milyen állapotban volt a kastély a tűzvész előtt?
– Egy ilyen teljesen váratlanul bekövetkezett rombolás, mint ez a tűzvész, lavinaszerű romlási folyamatot indíthat el. Nagyon gyorsan kellene lépni, hogy legalább szükségfedél készüljön, amellyel ideig-óráig még késleltetni lehetne a romosodást.
Elgondolható, hogy államunk és törvényhozása most szemét forgatva az egyházra fogja hárítani a helyreállítást, mondván, hogy tehetetlen a hatályos törvényekkel szemben. Én nem vagyok jogász, így csak laikusként tűnődöm el azon, hogy vajon az egyház felelős-e azért, hogy: annak idején „előre megfontoltan” megsemmisítették az általa működtetett mintagazdaságot, amely a parasztgazdákat oktató mezőgazdasági iskoláját és épületeit is eltartotta; azért, hogy több mint hatvan éven át rongálták akarva-akaratlanul az épületet, hogy műemléki státusával szemernyit sem törődve alakítgatták és lelakták, a kilencvenes évek elején pedig még valamilyen kisüzemet is beleköltöztettek, majd végül kiürítették; azért, hogy kibontottak és szétvertek mindent, ami még használható lett volna; azért, hogy sehol az országban nem tartják be a tarlóégetésre vonatkozó törvényi tilalmat; azért, hogy a hatóságok ahelyett, hogy az elképesztő nagyságrendű károkat okozó tarlóégetőkkel foglalkoznának, pereskednek az annak idején kisemmizett tulajdonossal egy általuk emelt, a műemléki környezetet zavaró építmény miatt?
Hogyan vélekedhetünk tehát erről a helyzetről? Szaladjon-e az egyház most külföldi segélyek után? Mondjon-e le a hivatásából adódó, nem kevés pénzbe kerülő szociális feladatok betöltéséről? Vagy esetleg mégis megtörténhet, hogy az állam, amely adóinknak oly nagyvonalú adminisztrátora, talál esetleg valamilyen jogi megoldást és némi aprópénzt arra, hogy ezt a közép-európai szinten jóformán egyedülálló reneszánsz kastélyt, az Erdélyi Fejedelemség még így is legépebb, esztétikailag, de tudományos szempontból is felbecsülhetetlen értékű emlékét megmentse?
Nagyon szeretném, ha találna, és úgy vélem, hogy szavazópolgárként és adófizetőként szót is emelhetek saját és európai múltunk emlékeinek a sorsával kapcsolatban. Balsejtelmek gyötörnek mégis, mert látom, hogy a kastélyról leválasztott 18. századi kapuépület, az úgynevezett Kígyós Ház, amely tudtommal állami kezelésben van, milyen katasztrofális állapotban leledzik. Azt mondhatnám, hogy az a hatóság, amelyik képes éveken keresztül perlekedni egy parazita építményért, pusztulni hagyja a birtokában levő műemléképületet.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)2012. március 26.
Pénteken a Bethlen Gábor Alapítvány szervezésében „Mikó Imre-terv” címmel vitafórumot rendeztek Székelyudvarhelyen.
László János, az EMNT gazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságának elnöke nyitotta meg a fórumot, majd Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja és dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja mondtak köszöntőbeszédet.
Jakabos Janka, a Mikó Imre-terv koordinátora bevezető előadásában kifejtette, erre a tervre nem lehet úgy tekinteni, mint egy kétszázoldalas dokumentumra, nem egy térkép, amit követni lehet, hanem egy stratégia, melyet használhatunk a gazdasági együttműködés programjának életbe léptetéséhez. A magyar kormány a Mikó Imre-tervet saját fejlesztési stratégiája, a Wekerle-terv részének vallja. A vitafórumok eredményeként a Mikó Imre-terv egy három pillérre épülő, Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programmá alakult. Az első pillért egy 180 oldalas stratégiai dokumentum képezi, a második az operatív programrész, míg a harmadik egy intézményrendszer kialakítása. Jakabos Janka kitért a Mikó Imre-terv finanszírozására is, mondván, hogy alapokat leghamarabb 2014-ben lehet kérni az Európai Uniótól, az Európa 2020 stratégia keretén belül. Jelenleg a költségeket a Bethlen Gábor Alapítvány fedezi. A magyar kormány és a helyi gazdasági szereplők is tettek ígéretet, bár ezek az alapok jóval szerényebbek, mint amelyek 2014 után lesznek elérhetők. Jövőre a magyar kormány 1–2 milliárd forintos magyar forrást különíthet el erre a célra. „Felismertük annak fontosságát, hogy a Mikó Imre-terv életbe léptetését nem jegelhetjük addig, amíg az Európa 2020 program elindul, tehát azonosítottunk három olyan forrást is, amelyekkel lefektethetjük a megvalósítás alapjait. Az első a hozzáadott értékű munkahelyek teremtésére irányul, és a nemzetközi nagyvállalkozók befektetéseit célozza meg, melyeknek értéke 20 millió eurónál nagyobb. A középkategóriás – 5-től 20 millió euróig terjedő – források egy svájci alapokkal történő közös elképzelésből származhatnak, míg a harmadik ötlet alapján a helyi forrásokból teremtenék elő a szükséges pénzeket. Ennek kapcsán elmondhatjuk, hogy az OTP Bankkal folytatunk tárgyalásokat, amely kidolgozta a mezőgazdasági finanszírozási modellt” – magyarázta a koordinátor. A Mikó Imre-terv a többségi nemzet, valamint más romániai nemzeti kisebbségek kezdeményezéseit is bevonja a tervezésbe, mert kölcsönös előnyökre törekszik a többségi nemzettel.
Jánosi András
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)2012. március 30.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta
A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a II. hungarológiai kongresszuson pénteken a fővárosban.
Répás Zsuzsanna az MTI-nek a tanácskozáson általa elmondottakról közölte: a kormányváltás után újjáépítették a kapcsolattartást a külhoni magyarsággal.
Állandó a párbeszéd a határon túli magyarság szervezeteivel, és ennek egyik legfontosabb fóruma a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), amely a legfelsőbb szintű politikai dialógust biztosítja a magyarországi külhoni szervezetek között. Működik a Máért szakbizottsági rendszere is, amely szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a kabinet a diaszpóra felé is odafordult. Ezt azért tartotta fontosnak, mert az elmúlt 20-22 évben nem volt megoldott a diaszpórával való kapcsolattartást. Ennek orvoslására hozták létre a Diaszpóra Tanácsot tavaly év végén – idézte fel.
Az államtitkár a konferencia résztvevőinek figyelmét felhívta a külhoni magyar óvodák éve programra. Kifejtette: az első pontra igyekeztek fókuszálni, ahol a gyermekek belépnek az oktatási rendszerbe.
A programra a kabinet 100 millió forintot különített el – jelezte, hozzátéve: zajlik a részprogramok kidolgozása, hogy népszerűvé tegyék a külhoni magyar óvodákat.
Répás Zsuzsanna beszélt a Határtalanul! programról is, amelynek keretében arra nyílik lehetőség, hogy diákok külhoni magyarlakta területekre ellátogassanak.
A Bethlen Gábor Alapkezelő a Határtalanul! program keretében március 9-én tett közzé pályázati felhívást a Kárpát-medence magyarlakta területeire irányuló iskolai utazásokról. A 2012/13-as tanévben mintegy ötszáz iskola, az iskolákon keresztül pedig csaknem tizenötezer diák kapcsolódhat be a programba.
II. Hungarológia és információtechnológia konferenciát és továbbképzést csütörtök és vasárnap között rendezik. A konferencia célja a külhoni magyar pedagógusok megismertetése az információtechnológia nyújtotta legújabb lehetőségekkel.
MTI2012. április 4.
Máért: meghirdették az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat
Meghirdették az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat a Máért szórvány szakbizottsága idei első ülésén kedden Budapesten. A tanácskozáson szó volt a külhoni magyar óvodák éve programról, és a csángó oktatási program körül kialakult vitás kérdésekről is, Lélfai Koppány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője pedig beszámolt az elmúlt időszak főbb változásairól.
A nemzetpolitikai államtitkárság keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Kántor Zoltán a nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatója bemutatta a 2012 – A külhoni magyar óvodák éve program szakmai hátterét, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár pedig beszámolt a csángó oktatási program körüli vitás kérdésekről.
A résztvevők tájékoztatást kaptak továbbá a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kedden meghirdetett erdélyi meghívásos pályázatokról is. A meghívásos pályázati felhívások célja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezetek, intézmények, illetve programok támogatása, amelyek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az erdélyi magyarság önazonosságának megőrzésére – olvasható a kommünikében.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében felsőoktatási háttérintézmények támogatására (25,2 millió forint keretösszegben), szakmai és kulturális szervezetek támogatására (64,5 millió forint keretösszegben); médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére (15 millió Ft keretösszegben) írt ki pályázatot. Felhívást tettek közzé színházak, bábszínházak, táncegyüttesek támogatására (51,5 millió forint keretösszegben) szórványkollégiumok működtetésének és/vagy programjainak, illetve iskolabusz program támogatására (38,6 millió forint keretösszegben). A pályázatokat postai úton lehet az alapkezelőhöz, illetve az erdélyi kirendeltséghez eljuttatni 2012. április 2. és 2012. május 7. között.
MTI. Erdély.ma2012. április 4.
Vajna Károlynak állítanak emléktáblát Nagyenyeden
Emléktábla-avatással és előadásokkal emlékeznek a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a város szülöttére és a kollégium egykori diákjára, Vajna Károlyra csütörtökön.
Vajna Károly, a magyar történeti büntetés-végrehajtó tudomány megteremtője nagyenyedi emléktáblája kecskeméti adományból készült.
A tábla csütörtöki ünnepélyes felavatása után Nánási László, Bács-Kiskun megye főügyésze a 160 éve Nagyenyeden született Vajna Károly életéről és munkásságáról tart vetítettképes előadást – írta honlapján a Nyugati Jelen című aradi központú napilap szerdán.
Vajna Károly (1851-1931) öt év alatt készült el a Hazai régi büntetések című kétkötetes művével, amelyet 1906-ban, illetve 1907-ben adtak ki. Kutatása és gyűjtőmunkája eredményeként 1910-ben a budapesti Gyűjtőfogház három termében felállították az Országos Börtönügyi Múzeumot – olvasható a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) honlapján.
MTI. Erdély.ma2012. április 4.
Magyar nyelvű képzés a Diakóniánál
Az otthoni beteggondozói szolgálathoz kötődik, mégis önálló ágazataként indult útjára az asszisztens-továbbképzés a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítványnál.
Az első tanfolyamot az Alzheimer-kórban szenvedők ápolása témában tartották március második felében. A Kovásznán, Baróton és Sepsiszentgyörgyön szervezett akkreditált képzésen száz asszisztens vett részt.
A DKA asszisztensei, ápolói havonta átlagban nyolcszáz háromszéki idős személyt gondoznak, közülük négyszázat hetente többször látogatnak. A szolgálat munkatársai a terepmunka alkalmával szembesültek azzal, érdemes felfrissíteniük ismereteiket, illetve átadniuk tapasztalataikat kollégáiknak, és ha már úgyis részt kell venniük kreditszerző továbbképzéseken, amire az asszisztensek országos rendje kötelezi őket, akkor jobb, ha a téma közvetlenül kötődik munkájukhoz, ráadásul anyanyelven értesülnek adott terület újdonságairól. A DKA ebből a meggondolásból pályázott a Bethlen Gábor Alapnál felnőttképzésre. Az elnyert 800 ezer forintos támogatásból sikerült összeállítaniuk román és magyar nyelven az Alzheimer-kórban szenvedők ápolása témájú kurzus anyagát, és akkreditáltatniuk a tanfolyamot az asszisztensek országos rendje által. A továbbképző elvégzése után a résztvevők a szakmai testület által elismert oklevelet kapnak.
Tóth Anna, az alapítvány otthoni beteggondozói szolgálatának irányítója lapunknak elmondta, az első tanfolyamot kezdetnek tekintik, szándékukban áll tájékoztatót tartani ugyanerről a témáról ápolók és az érintett betegek hozzátartozói körében is, de újabb kurzus megszervezésén is gondolkodnak. Közelebbről a daganatos betegek gondozásához kötődő továbbképzőt szeretnék akkreditáltatni, és segítő csoport létrehozását is tervezik a súlyos betegeket gondozó hozzátartozók számára.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. április 19.
A múlt bűvöletében
A negyedik emeleti lakásban sok minden emlékeztet a nagyapára. Tájkép a nappali szobában, színes grafika Marosvásárhelyről, faragott, festett könyvespolc – amelyek az ő keze nyomát viselik, s két fénykép ovális keretben a fiatal dr. Farczády Elekről és feleségéről, Gesith Kornéliáról.
A szekrényben megsárgult dossziék, oklevelek, a rámába kívánkozó doktori diploma, géppel írott tanulmányok, újságból kivágott cikkek, gondosan befűzött dísztáviratok, köszöntő levelek és az azokra adott részletes válasz, minden összegyűjtve, pontosan feliratozva. S ott van legjelentősebb alkotása, a kis sárga könyv a marosvásárhelyi sorokról, s a 2000-ben megjelent zöld könyv, A marosvásárhelyi református egyházközség élete 1556–1948 között. Dr. Farczády Elek szerteágazó, alapos, pontos, rendkívül értékes város-, művelődés- és irodalomtörténeti kutatásainak eredményeiről azonban az említetteken kívül sajnos a mai napig sem született egy átfogó kiadvány, amely a teljes életművet bemutatná. Holott megírta Marosvásárhely monográfiáját is az első világháborúig, az 1851–54. évi székely összeesküvés történetét, s fordított latinból és franciából (például Anatole France La génie latin című regényét, csak úgy szórakozásképpen, ahogy Marosi Ildikó feljegyezte).
Tanár és tudós
Az évek során sokan emlékeztek meg róla. Volt tanítványai a mindig elegáns, arisztokratikus külsejű történelem-, latin-, s a franciát finom lejtéssel beszélő tanárként, később igazgatóként őrizték meg emlékezetükben. Spielmann Mihály történész a "levéltárakat búvároló tudóst", kutatót, a Teleki Tékát "élő műhellyé" változtató, a látogatók százait fogadó könyvtárost, a város műemlékeit szóban és írásban bemutató lokálpatriótát köszöntötte születésének századik évfordulóján. Csifó János rádiós újságírónak, a volt tanítványnak hét évtizedes életútját mondta el a kamerák előtt is.
Sok titkot fedezett fel, fejtett meg, így vált nyitott könyvvé számára a város története, s remek memóriával megáldva élő lexikonként minden kérdésre tudta a választ. "Tőle csak tanulni lehetett". Társaságában röpke pillanatnak tűnt az idő, mert öröm volt hallgatni – hangzott el a jó barát, Nagy Károly beszédében.
Az unoka emlékezetében
Ezek után arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen képet őriz a nagyapáról az unoka, a már említett tárgyi emlékek mellett, amelyek az árvíz sújtotta régi házból megmaradtak.
A Farczády házaspár egyetlen lánya, Farczády Éva, édesapját követve Budapesten francia nyelvet tanult, de 1945-ben a II. világháború miatt abba kellett hagynia egyetemi tanulmányait. Még abban az évben feleségül ment Teleki Endréhez, a később köztiszteletnek örvendő kiváló ügyvédhez, aki a marosvásárhelyi jogászok doyenjeként 96 évet élt. Lányuk, Teleki Éva, dr. Farczády Elek egyetlen unokája más utakat járt be. 1964-ben, amikor elvégezte a középiskolát, ígéretesebb dolog volt reál pályát választani. Édesapjának biztatására, no meg azért is, mert szerette a tantárgyat, szerves kémia szakot végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. Mivel nem akart tanítani, egy év kitérő után a marosvásárhelyi klinika központi laboratóriumában vegyészként dolgozott, majd 1983- tól az újonnan felépült klinika központi laboratóriumában nyugdíjazásáig főleg véralvadási vizsgálatokkal foglalkozott. A Procardia Orvosi Központ megalakulásakor részt vett a laboratórium kialakításában, berendezésében és fejlesztésében, amelynek szakmai irányítója volt éveken át, s 2001-től teljes állásban ott folytatta a tevékenységét.
Az írógépnél és a kertben
– Melyek az első emlékeid a nagytatádról? – kérdezem Teleki Évától, miközben a középkorú dr. Farczády Eleket ábrázoló képet nézzük, ahogy az általa faragott és festett könyvespolc alatt kedvenc rádiója társaságában elegánsan könyvet olvas. A másik képen kalapban, felöltőben a lakhelyéhez közeli vasúti átjárónál áll aktatáskával a kezében.
– Ha rá gondolok, azt látom, ahogy az írógépénél ül vagy a kredencen levő régi típusú rádiót bújja. Kisgyermekként a nyakába vesz, a kertben cseresznyét szedünk, az udvaron levő diófáról töri, hámozza nekem a friss diót, amit nagyon szerettem. A kicsikkel nem igazán tudott foglalkozni, a mindennapi életben naivan csodálkozott rá egyes dolgokra. Amikor a második évét még be nem töltött kisfiam gagyogását hallgatta, megkérdezte tőlem, hogy fog-e ez a gyermek értelmesen beszélni. Egy másik kép, ami eszembe jut, ahogy szertartásosan minden délután leül és mondja: anyuska, a téámat, amihez a nagymamám, aki remekül sütött-főzött, mindig valami aprósüteményt is felszolgált. Amikor nagyobb, értelmesebb lettem, sokat foglalkozott velem, történelemből és franciából gyakran segített. Édesanyám nagyon sok szeretetet, megértést kapott otthonról, és adott tovább nekünk. Arra tanított, hogy beszéljünk meg mindent, meséljem el a napi történéseket, a jókat és rosszakat, ami a biztonságérzetét jelentette. Nem volt titkolózás, s bár vitatkoztunk, nem maradtak tabuk közöttünk. Ezt az örökséget sikerült a gyermekeimnek is továbbadnom.
A Református Kollégiumtól a Sorbonne- ig
– Említetted egyszer, hogy téves állításokat is leírtak nagytatádról. Talán tisztázhatnánk?
– Akár a születésével is kezdhetnénk. Bár április 9-e szerepelt az irataiban, valóban 1890. április 8-án jött a világra, de akkoriban az otthoni szüléseket csak másnap jelentették be. Régi pedagóguscsaládból származik, az édesapja is tanár volt (makfalvi származású), a nagyapja tanító. A nővére, Farczády Jolán matematikát, természettudományokat oktatott a leánygimnáziumban. Nagyapám nyolcéves volt, amikor az édesapja meghalt. Ma is megvan a kérés, amivel az édesanyja szegénységi bizonyítványért folyamodott a helyhatósághoz, hogy a Kolozsváron tanuló lányát mentesítsék a költségektől. Nagyapám 1908-ban érettségizett a Református Kollégiumban, ösztöndíjasként került a budapesti Eötvös Kollégiumba, s a budapesti tudományegyetem heraldika, történelem, filozófia szakát végezte. Doktori dolgozatának címe: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltatási hatásköre 1437 előtt. Ösztöndíjasként került ki 1913-ban a Sorbonne-ra. Oklevéltant, paleológiát, írástörténetet, régi iratok megfejtését tanulta az École Nationale des Chartes-ban, s a Francia Nemzeti Könyvtárban Bethlen Gábor fejedelem korát kutatva bukkant értékes adatokra. Kutatásainak az első világháború kitörése vetett véget. Hazatérése után a gyergyószentmiklósi főgimnázium történelem-latin szakos tanára, majd 1919-től Marosvásárhelyen tanár, iskolaigazgató.
A marosvásárhelyi nyelvemlék
Nyugdíjazását követően kapja a feladatot, hogy a volt Református Kollégium könyvtárát (60.000 kötet, 400 feldolgozatlan régi kézirat, 11.000 iskolai értesítő) és a Bolyai-múzeum anyagát rendezze és költöztesse el. Munkatársaival együtt cipelték át a feldolgozott anyagot a Teleki Tékába. Itt fedezte fel 1956-ban a Koncz- kódexben a 14. század második feléből származó hatodik (időrendben az ötödik) magyar nyelvemléket. A Marosvásárhelyi Sorok 44 magyar szóból álló mondatát, ami fordítás az ószövetségi Királyok könyvéből, és a 11 magyar szóból álló lapszéli jegyzetet nyelvészetileg Szabó T. Attila dolgozta fel, s szakszerű magyarázatokkal ellátva közösen jelentették meg 1957-ben az Akadémiai Kiadónál. Ugyanabban az évben a Kelemen- emlékkönyvben a Bolyai könyvtár értékeit írja le. Tanulmányai a romániai magyar lapokban jelennek meg, s gondosan megőrizte a helyi újságban, a Vörös Zászlóban közölt cikkeit is.
– Gondolom, felnéztél rá. Vagy gyermekkorban ez még nem tudatosult benned?
A nyelvemlék felfedezése miatt valóban nagyon büszke voltam rá, sokat jártam a Tékába, néztem, ahogy fehér köpenyben rendezi a könyveket. A Marosvásárhelyi Sorok és Marosvásárhelyi Glosszák bővített kiadása 1973-ban jelent meg, s 1974 januárjában, egy hónappal a halála előtt kaptam tőle egy dedikált példányt.
Várostörténet cikkekben, tanulmányokban
– Ahogy korábbi élete, nyugdíjas évei sem voltak mentesek a gondoktól, az anyagi nehézségek végigkísérték az életét. Hogyan élte meg mindezt?
– Bár a román állam a Munkaérdemrend II. fokozatával tüntette ki, 1961-ben végleg nyugdíjba küldték a Tékából. Mindvégig a nagymamámmal volt szerencséje, aki a tanítványa volt. Bár tehetséges volt, szépen énekelt, de feladott mindent a családért, s hogy a nagyapám kényelmét biztosítsa. Nagyon praktikus asszonyként panaszszó soha nem hagyta el a száját. Mivel a II. világháború alatt Budapestre menekültek, s ott élték végig az ostromot, mire hazajöttek, mindenük elveszett. Amikor nagyapámat a Tékából is nyugdíjazták, olyan kevés pénzt kapott, hogy kényszerűségből a kisipari szövetkezetnek gobelineket festettek. Nagyanyám éjszakákon át dolgozott, s nagyapám is segített neki. Amama, ahogy szólítottam, mindent el tudott intézni, finom ételeket sütött-főzött, s bármilyen, nem pénzzel megvásárolható dolgot kértem, mindent előteremtett számomra.
Nagyapa nyugdíjasként haláláig a református egyházközségek levéltárába járt, ahol 15.000 aktát rakott rendbe, s megírta a marosvásárhelyi református egyházközség történetét. Hogy némileg honorálják az ingyen végzett munkáját, nagymamát takarítónőként alkalmazták, amiért egy kis fizetést is kaptak.
Lakásukat mindkét árvízkor elöntötte a Poklos-patak, 1970-ben a víz félméteres volt bent a házban, s emiatt sok kézirat elázott.
– Életének fontos eseménye volt, amikor a vár helyreállítási munkálatai, s a Vártemplom tornyának megújítása során levették a torony sisakját koronázó gömböt, amelyben az 1600-as évektől helyeztek el a jövőnek szóló üzeneteket. Az 1971-es emlékiratot Farczády Elek írta. Mire emlékszel ebből az időből?
– Sokat foglalkoztatta, hogy az Országos Műemlékbizottság által 1963-ban elkezdett munkálatokat egy idő után abbahagyták, s a Vártemplom körül évekig ott voltak az állványok. A karbantartást végül az egyház fejezte be. A gömbben elhelyezett Pro memoria posteritatis szöveget valóban ő fogalmazta, de a legfinomabb rajzpapírra művészi kivitelben egy iparművész- tanár írta rá.
Nemcsak a régi emlékiratok szövegét, a marosvásárhelyi református temető legrégebbi, a cinterem mellé kiállított sírköveinek a feliratát is megfejtette.
S hogy mi mindennel foglalkozott még? Soroljunk fel néhány témát a megjelent és kéziratban maradt írásaiból: a marosvásárhelyi oktatás kezdetei és fejlődése, az ipari és tanoncoktatás kezdetei városunkban, a Bolyai Farkas középiskola a haladás szolgálatában, régi árvizek Marosvásárhelyen, a vár helyreállítási munkálatai, a helyreállított bástyák, az újságírás kezdetei, a marosvásárhelyi nyomdászat bölcsőkora, a szűcscéh számadáskönyve. A marosvásárhelyi református egyházközség életéről kiadott könyvben a történeti adatok, a református hívek számának alakulása, a lelkészek és presbitérium tevékenysége, Tolnai Lajos papsága mellett beszámolt Marosvásárhelyen tartott zsinatokról, a Kistemplom helyén álló ispotályról, a templom építéséről, az egyházi kegyszerek elrablásáról, az 1876-os tűzvészről, a Fürst-telepi ház megvásárlásáról, az egyházi malom működéséről és eladásáról, az egyházi iskolai oktatás intézményeiről, a vártemplomi feljáró építéséről, dr. Bernády György és Bodolla Ferenc főgondnokok tevékenységéről és sok egyéb eseményről, amelyeknek nyoma van az egyházi levéltárban.
– Visszaemlékszem, milyen nagy örömöt jelentett nagyapa számára, amikor 1972-ben Budapesten átvette az Eötvös Kollégium gyémánt oklevelét. Haláláig bejárt az egyházi levéltárba. Otthon esett el, nem lehet tudni, hogy megszédült vagy megbotlott, majd a szíve mondta fel a szolgálatot. Nagymama egy év elteltével követte, mert nélküle nem akart tovább élni – mondja Teleki Éva. Aki nemcsak a nagyapára, dr. Farczády Elekre lehet büszke, hanem gyermekeire is: lányára, Zayzon Zsigmond Zsuzsánnára, aki a marosvásárhelyi Richter Gedeon gyógyszergyár kommunikációs menedzsere, és fiára, Zsigmond Barna Pálra. A hajdani kisfiú, akinek gagyogását egy régi karácsonyon a dédnagyapa aggódva hallgatta, ma Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A vásárhelyi tudós-tanár, dr. Farczády Elek emlékét pedig hat ükunoka őrzi tovább.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)2012. április 21.
A magyar nemzetpolitika a konkrét programok kidolgozásának fázisába érkezett
A magyar nemzetpolitika a stratégiai keret elfogadása után a konkrét programok kidolgozásának fázisába érkezett – jelentette ki Szovátán, a Magyar Ifjúsági Konferencia tanácskozásán Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ifjúsági leképzésének is tekintett Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) szovátai ülésén Répás Zsuzsanna elmondta: a magyar nemzetpolitika stratégiai céljának tekinti, hogy a külhoni magyar közösségek mind számbelileg, mind szellemileg, mind gazdaságilag, mind pedig jogi értelemben gyarapodjanak. Hangsúlyozta, hogy ezt a célt rögzítette a magyar nemzetpolitikai stratégia kerete, amelyet egyhangúlag fogadott el a MÁÉRT.
Répás Zsuzsanna úgy vélte, most az a feladat, hogy konkrét programokkal segítsék elő a dokumentumban megfogalmazott célok elérését. Az intézményépítést tekinti az egyik legfontosabb feladatnak. Mint fogalmazott, „addig terjed a magyar nemzet határa, ameddig a magyar intézmények hatása elér".
Kiemelt szerepet tulajdonított az oktatási intézményeknek. Megjegyezte, ezért nyilvánították 2012-t a külhoni magyar óvodák évének, és ezért különítettek el százmillió forintot a Bethlen Gábor Alapnál a határon túli óvodák támogatására. Fontosnak tartotta a Határtalanul osztálykirándulási programot is, amelynek célja, hogy valamennyi magyarországi iskolás tanulmányai során legalább egyszer jusson el a határon túli magyar közösségek valamelyikéhez.
„A fiatalok egymásra találásának élményét szeretnénk általánossá tenni. Azt szeretnénk, hogy ha olyan barátságok alakulnának ki, amelyekre az összetartozásunkat tudjuk építeni a jövőben" – ecsetelte Répás Zsuzsanna.
A most szerveződő programok sorában elsőként a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot említette. Elmondta, olyan fórumot szeretnének kialakítani, amely azt a biztonságérzetet nyújtja valamennyi külhoni magyar számára, hogy ha őt valami jogsérelem éri, akkor mögötte áll a magyar állam, és ha kell jogi, diplomáciai segítséget nyújt neki. Az elkövetkező időszak feladatának nevezte, hogy a magyarság házában egy tudományos, kiállítási, továbbképző centrumot hozzanak létre.
A MIK gyűlését Toró T. Tibor egykori ifjúsági vezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is köszöntötte. Toró úgy vélte, a fiataloknak is felelőssége, hogy átláthatósággal, őszinteséggel, nyíltsággal megpróbálják visszaadni a politika becsületét.
Téglássy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúsági főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány erőforrásnak és nem problémának tekinti a fiatalokat. Úgy vélte, a szovátai tanácskozásnak az a feladata, hogy a MIK-et megfeleltesse az idők kihívásának.
MTI. Erdély.ma2012. április 21.
Szovátán gyűlésezik az ifjúsági MÁÉRT-ként is emlegetett Magyar Ifjúsági Konferencia
A magyar nemzetpolitika a stratégiai keret elfogadása után a konkrét programok kidolgozásának fázisába érkezett - jelentette ki Szovátán, a Magyar Ifjúsági Konferencia tanácskozásán Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ifjúsági leképzésének is tekintett Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) szovátai ülésén Répás Zsuzsanna elmondta: a magyar nemzetpolitika stratégiai céljának tekinti, hogy a külhoni magyar közösségek mind számbelileg, mind szellemileg, mind gazdaságilag, mind pedig jogi értelemben gyarapodjanak. Hangsúlyozta, hogy ezt a célt rögzítette a magyar nemzetpolitikai stratégia kerete, amelyet egyhangúlag fogadott el a MÁÉRT. Répás Zsuzsanna úgy vélte, most az a feladat, hogy konkrét programokkal segítsék elő a dokumentumban megfogalmazott célok elérését. Az intézményépítést tekinti az egyik legfontosabb feladatnak. Mint fogalmazott, "addig terjed a magyar nemzet határa, ameddig a magyar intézmények hatása elér". Kiemelt szerepet tulajdonított az oktatási intézményeknek. Megjegyezte, ezért nyilvánították 2012-t a külhoni magyar óvodák évének, és ezért különítettek el százmillió forintot a Bethlen Gábor Alapnál a határon túli óvodák támogatására. Fontosnak tartotta a Határtalanul osztálykirándulási programot is, amelynek célja, hogy valamennyi magyarországi iskolás tanulmányai során legalább egyszer jusson el a határon túli magyar közösségek valamelyikéhez. "A fiatalok egymásra találásának élményét szeretnénk általánossá tenni. Azt szeretnénk, hogy ha olyan barátságok alakulnának ki, amelyekre az összetartozásunkat tudjuk építeni a jövőben" - ecsetelte Répás Zsuzsanna. A most szerveződő programok sorában elsőként a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot említette. Elmondta, olyan fórumot szeretnének kialakítani, amely azt a biztonságérzetet nyújtja valamennyi külhoni magyar számára, hogy ha őt valami jogsérelem éri, akkor mögötte áll a magyar állam, és ha kell jogi, diplomáciai segítséget nyújt neki. Az elkövetkező időszak feladatának nevezte, hogy a magyarság házában egy tudományos, kiállítási, továbbképző centrumot hozzanak létre. A MIK gyűlését Toró T. Tibor egykori ifjúsági vezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is köszöntötte. Toró úgy vélte, a fiataloknak is felelőssége, hogy átláthatósággal, őszinteséggel, nyíltsággal megpróbálják visszaadni a politika becsületét. Téglássy Kristóf, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúsági főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány erőforrásnak és nem problémának tekinti a fiatalokat. Úgy vélte, a szovátai tanácskozásnak az a feladata, hogy a MIK-et megfeleltesse az idők kihívásának. (mti) Transindex.ro2012. április 22.
Répás Zsuzsanna a külhoni magyar óvodák évéről és a Határtalanul programról
A határon túli magyar óvodák támogatására indított külhoni magyar óvodák éve programról és a Határtalanul tanulmányi kirándulásokról adott tájékoztatást Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár felvidéki és anyaországi pedagógusoknak vasárnap Budapesten; az aznap zárult háromnapos programon, amelyen 30-30 felvidéki és magyarországi pedagógus vett részt, szó volt az eddigi nemzetpolitikai intézkedésekről is.
Répás Zsuzsanna az MTI-nek elmondta: a tanácskozáson szólt a nemzetpolitika kormányzati felépítéséről. Mint kiemelte: az új rendszer alapja az összetartozás, ennek jegyében alkották meg a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, az egyszerűsített honosításról szóló jogszabályt, és ez a szempont szerepel az új alaptörvényben is.
A helyettes államtitkár közlése szerint szó volt a nemzetpolitikai stratégiáról is, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet egyhangúlag fogadott el a múlt év végén. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: az elvi alapok megteremtése, a stratégiai keret elfogadása után a magyar nemzetpolitika a konkrét programok kidolgozásának fázisába érkezett.
Az egyik ilyen program a közelmúltban elindított külhoni magyar óvodák éve - jelezte. A határon túli magyar óvodák támogatására százmillió forintot különítettek el a Bethlen Gábor Alapnál.
Szólt még a Határtalanul osztálykirándulási programról is, amelynek célja, hogy valamennyi magyarországi iskolás a tanulmányai során legalább egyszer jusson el a határon túli magyar közösségek valamelyikéhez. Répás Zsuzsanna a program fontosságát érzékeltetve kiemelte: Magyarországon negyven évig gyakorlatilag tudni sem volt szabad arról, hogy határon túli magyar közösségek vannak, és mesterségesen megpróbálták elfelejtetni a magyarországi társadalommal, hogy léteznek külhoni magyar közösségek, és összetartozunk.
Nagyon nehéz ezt újra természetessé tenni - fogalmazott, megjegyezve: ebben a folyamatban az anyaországi magyarok lemaradtak a határon túliaktól. Számukra, ha valami természetes volt, az az, hogy a magyar közösséghez tartoznak - hangsúlyozta.
Répás Zsuzsanna fontosnak tartotta, hogy meg tudják szólítani a magyar fiatalokat. Ugyanakkor más a tananyag, és más, amikor személyes élményeket szereznek egy-egy külhoni kirándulás, testvériskolákkal való találkozó során - fejtette ki a helyettes államtitkár.
A Határtalanul programot márciusban három kategóriában hirdették meg: a Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek című felhívás keretében az alapfokú oktatás 7. osztályos tanulói (az általános iskolák, valamint a 6 és 8 osztályos gimnáziumok megfelelő évfolyamain tanuló diákok) külhoni utazásai támogathatóak. Az Együttműködés szakképző iskolák között című felhívás esetén magyarországi és külhoni szakképző iskolai oktatásban tanuló 9-12. évfolyamos diákok, míg az Együttműködés gimnáziumok között című felhívás keretében magyarországi és külhoni gimnáziumi oktatásban részesülő diákok együttműködésére lehet pályázni.
Az ez évi költségvetésben e célra 500 millió forintot különítettek el, a 2012/13-as tanévben mintegy ötszáz iskola, az iskolákon keresztül pedig csaknem tizenötezer diák kapcsolódhat be a programba. MTI2012. április 23.
Dicsőszentmárton – egy évszázada város
1912. április 23-án, pontosan száz évvel ezelőtt várossá nyilvánították Dicsőszentmártont, azt a Kis-Küküllő menti települést, amelynek nevét egy oklevél 1278-ban említette először Tysheu Sent Martun néven, s amelyet 1386-ban már Dychewzenrmartonnak írtak. A kerek évforduló tiszteletére a Kis-Küküllő Alapítvány tudományos értekezletet szervezett a Magyar Művelődési Központban, a volt zsinagóga épületében.
Dr. Kakassy Sándor, az alapítvány elnöke elmondta, sokkal többet kellene tudjunk múltunkról, hiszen ahhoz, hogy jövőt építsünk, a múltat kell felépítenünk. E céllal szervezték a tudományos értekezletet.
Vármegyeszékhely Medgyes fojtogatásában
Pál Antal Sándor akadémikus, történész, a település múltjára visszatekintve elmondta, hogy az már a XV. századtól 400 éven át jogilag mezőváros volt, ahol országos vásárokat, sokadalmakat tartottak. Fejlett volt a kézműipara, létrejöttek a céhek, 1573-ban például bejegyezték a csizmadiacéhet. A település Medgyesnek a konkurense, hiszen a szász város sokkal fejlettebb volt, s ennek fojtogatásban Dicsőnek ki kellett harcolnia a pozícióját. A mezővárosi státus 1876-ig maradt fenn, az akkori városvezetés nem tudta vállalni a városi státust, nem volt meg a gazdasági ereje hozzá. A történelem során a sors mégis úgy hozta, hogy megyeközpont lett. 1870-ben kezdődött a valódi gazdasági fellendülés. Kiépítették az úthálózatot, s beindult az építkezés: akkor épült a posta, a távirda, a vármegyeháza, a vármegyei kórház, az elmegyógyintézet, a városháza, kibővítették az egyházi épületeket, főként az iskolákat, 1902-ben megépült a zsinagóga, 1916-ban felépült az állami elemi iskola Kós Károly tervei alapján. Érdekességképpen: 1869-ben az EMGE itt tartotta az első mezőgazdasági termékkiállítását. 1916-tól itt működnek a nitrogénművek és 1917-től itt volt az ország legnagyobb villanyerőműve.
Elveszett a kiváltságlevél
A várossá válásban nagy szerepük volt az akkori főispánoknak: a bonyhai báró Bethlen Gábornak, Sándor Jánosnak és Kemény Ákosnak, továbbá az alispánoknak, Gál Domokosnak, Csathó Gábornak, az olyan befolyásos földbirtokosoknak, mint gróf Pekri Sándor és Pekri Géza, akik nemcsak a hatalmi befolyás révén, hanem anyagilag is támogatták a települést s az itt folyó építkezéseket.
A századfordulón a település takaros kisvárossá nőtte ki magát, s 1912-re megérett arra, hogy várossá kiáltsák ki. A kiváltságlevelet Csathó Gábor alispán április 23-án a piactéren olvasta fel. Sajnos, ez a levél nem került elő. Pál Antal Sándor hosszú levéltári kutakodás után sem bukkant rá. Vagy elveszett, vagy valahol, valakinél ott lapul, vagy megsemmisült. Pál Antal Sándor szerint nemcsak ez a levél hiányzik a dicsői "múltból", sok más levéltári iratnak is nyoma veszett.
A magyarok kisebbségbe kerültek
Az erdélyi településekéhez hasonlóan alakult Dicsőszentmárton demográfiai összetétele is. 1850-ben még nem jegyeztek ortodox vallásút a tiszta magyar helységben, de 1900 körül már kezdtek megjelenni, akkor 30-an voltak, ahhoz, hogy 1930-ban már 1957 lelket számláljanak. 1992-re számuk 20.000 fölé duzzadt. Ezzel szemben 3415 református, 1118 római katolikus és 1167 unitárius lelket tartottak nyilván. 1910-ben 410 izraelita élt a városban, ma egyről tudnak.
Képeslapok és emlékek
Csepreghy András, aki egykori dicsőszentmártoniként képeslap- kiállítással jelentkezett, a város személyiségeit emelte ki. Többek között a Gyárfás Károlyét, aki közbenjárt azért, hogy a főispánságot visszatelepítsék Erzsébetvárosról. Pekri Sándor volt a város főszponzora. – Akinek volt pénze, volt befolyása is – mondta. Említette Sipos Domokos író nevét, a várost ért csapásokat, az árvizeket, majd a háborús időket, Marcel Calutiu nevét, aki fegyveres erővel vette át a város vezetését, ő lett az első román nemzetiségű prefektus.
Adorján Károly Rudolf unitárius lelkész a település néprajzáról beszélt, felelevenítette a hely-, a dűlő- és utcaneveket.
Az értekezletre viszonylag kevés fiatal ment el, a kívülállónak úgy tűnt, mintha csupán az idősebb generációnak szólt volna a rendezvény.
Mezey Sarolta. Népújság (Marosvásárhely)2012. április 24.
Torockószentgyörgy is ünnepli névadójának napjait
Megoldódni látszanak a falu gondjai
Tartalmas és igényes porgrammal hívogatott az idei Szent György Napok: ami a 2007-es nagy összefogásból megmaradt, arra ezúttal is sokan voltak kíváncsiak Torockón, a testvértelepüléseken, Budapesten, közelben és távolban egyaránt. Idén is megtört tehát a csend a Székelykő és a szentgyörgyi vár között, ahol a természet sok szépsége sűrítetten van jelen. A program ökumenikus istentisztelettel kezdődött a dombon lévő, évszázados múltra visszatekintő római katolikus templomban. Hantz Lám Irén könyvének adatai szerint 1727-ben Thoroczkay György és felesége, Pekri Krisztina építtette, majd 1990 után Papp László enyedi plébános állíttatta helyre a hajlékot. Itt volt a nap szellemiségben legbensőségesebb része. A délutáni ünnepi műsor kínálatában voltak kiemelkedő és javuló minőségű programok. Itt-ott érezni lehetett a másfél hónap múlva következő helyhatósági választások kampányszelét.
Vallásuktól függetlenül zarándokoltak fel az ünneplők, vezetők és vendégek a dombon található, különleges szépségű templomba. Méltó kezdete volt ez a falunapoknak, amely szegényebb lett volna a közönségre itt váró gondolatiság nélkül. A ministráló fiatalok révén itt jelent meg az eredeti torockói népviselet. A szentmihályiak gyakorlott kórusának többször is felhangzó dalai felemelőbbé tették a hangulatot. A misére különleges vendégek is érkeztek. A helyi polgármester kíséretében megjelent Ştefan Bardan prefektus, Sorin Bumb, a Fehér Megyei Tanács alelnöke, Teus Prins református lelkipásztor pedig a hollandiai Aalsmeer településről érkezett, Lőrincz Konrád református lelkész vendégeként. Vitéz dr. Bartal Sándor, Lipótváros (Budapest belváros, V. kerület) önkormányzatának képviseletében régi barátként hozta üdvözletét a szentgyörgyieknek, és jelen volt Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke is. Házigazdaként Csibi Sándor sínfalvi plébános mindenkit szeretettel fogadott.
Szőcs Csaba kolozsi plébános celebrálta a misét, amelyben bőven helyet kapott a falu névadójának, Szent György lovagnak (Giorgio) kalandos élete. Történetét több legenda őrzi. Emléke azért tiszteletre méltó, mert a megtérés és a vértanúság példaképe: amíg mások palotákat építettek, ő végül mindenét, az életét is feláldozta az emberekért. Példája jó válasz mindazoknak, akik mindent csak megszerezni, megkaparintani akarnak, de nem tudnak szívből áldozni, adni valamit közösségüknek.
Lőrincz Konrád református lelkipásztor szerint sok helyről és sokfélék vagyunk, ezért feltevődik a kérdés: különbözőségünk ellenére lehetünk-e a lakói egy olyan lelki háznak, amely sokféle kőből épül fel? A választ maga a falunapok programja kínálta.
Változatos műsor a kultúrházban
Az évek során kialakult egyfajta műsor, amely minden alkalommal újdonságokkal bővül. Szőcs Ferenc polgármester köszöntötte a testvérgyülekezeteket, a vezetőket, valamint a meghívottakat, és bejelentette az örömhírt, amely szerint Kováts Krisztián elnök révén az RMDSZ Fehér megyei szervezetének támogatásával, kormányhatározat alapján a két falu számára 160 ezer lejt utaltak ki, amelyből többek között útjavításokat eszközölnek majd.
A szórakoztató programban elsőnek a torockói fúvós zenekar lépett fel Petruc Sándor karnagy vezetésével (aki megalakulásától kezdve igazgatja a zenekart), hagyományos, de ezúttal mégis üdébbnek ható műsorával, amelyből nem hiányzott a két himnusz sem. Akik meghallgatták a Szabó Zsombor karnagy vezényelte szentmihályi vegyeskart, színvonalas produkciónak lehettek tanúi. Az üllési testvértelepülés táncosainak fellépése is megérdemelt sikert aratott. A torockói iskolások citerazenekarát a polgármesteri hivatal hét citera megvásárlásával támogatta. Szabó Zsombor zenetanár szerint külön öröm, hogy most először használnak egy ősi magyar zeneszerszámot a torockói iskolások. A szentgyörgyi lányok (IV–VI. oszt.) modern táncot mutattak be. Felszabadult, mosolygós előadásuk sokaknak tetszett. Kiemelkedő produkciója volt a délutáni műsornak az óvodás és kisiskolás szentgyörgyi tanulók jelenete, Ludas Matyi, avagy a libák gágogása címmel, amelyet a közönség élénk tapssal jutalmazott. Dicséret illeti az őket felkészítő óvónőt és a tanítónőt, Szabó Emőkét és Varga Melindát. A szentgyörgyi gyerekek rövid idő alatt szereplőből figyelmes nézővé váltak, hiszen a kolozsvári Keljfeljancsi Bábszínház látogatott el a Szent György Napokra, és nagy sikerrel adta elő Mátyás király és a kolozsvári bíró történetét. Simon Csilla szentgyörgyi származású marosvásárhelyi diáklány pedig évről évre egyre csiszoltabban mutatja be meglepő hajlékonyságot mutató, modern, akrobatikus táncait.
Este a helyi nőszövetség nyolc tagja a virágvasárnapon már bemutatott színdarabot (Autó hozományba) adta elő. Egyszerű, hétköznapi falusi történetről van szó, és a közönség időnként megfeledkezett arról, hogy amatőr színészek játszanak. A férfi szerepeket is mind a rátermett szentgyörgyi lányok és fiatal vagy idősebb asszonyok (Imre Elvira, Mihácsa Csilla, Géczi Izabella, Csúcsi Annuska, Pozsgi Ibolya Ilona, Gergely Enikő, Bara Xénia, Oancea Éva) alakították. Nagy munka eredménye volt a bemutatkozás, de megérte, mert méltó siker koronázta.
A műsorral párhuzamosan a Rudnyánszky-kúria udvarán jó szakácsok által készített falunapi pörköltet kóstolgathattak a résztvevők. Közben Veres Rudolf szervezésében focimérkőzés zajlott a helyi csapat és az üllésiek között a szépen elrendezett pályán. A fiatalabb korosztályú szentgyörgyi csapat megéredemelten nyert. Este rövid, de látványos tűzijáték következett, amelyet a Székelykő Kúria területéről lőttek fel, majd falunapi bál kezdődött, ahol az üllésiek húzták a talpalávalót.
Polgármesteri jövőkép
Az ízletes pörkölt és italok mellett alkalom kínálkozott egy olyan beszélgetésre a falu vezetőjével, amely már rég váratott magára. Szőcs Ferenc polgármester meggyőzően válaszolt a felvetésekre. Úgy szólítottam meg, mint olyan jelöltet, aki nagy eséllyel pályázhat a polgármesteri székre a következő ciklusban is. Élvezi az RMDSZ támogatását, amit a falunapokon két alkalommal is (a délutáni műsoron és az unitárius templomban) megerősített Bartal Sándor, az V. kerület küldötte, aki szintén pártfogásáról biztosította ezt a jelöltséget. Úgy tűnik, hogy ellenfelek is akadnak majd, mert a PD-L és az USL is indít jelöltet Torockón. Az új magyar pártok eddig itt nem jelentkeztek.
A polgármester vázolta a pillanatnyi eredményeket, pl. jártak a tejfeldolgozó üzemben, és megtalálták a megoldást a vízszennyezésre: gát megépítésével és szűrők alkalmazásával. A hét tonnánál nagyobb rönkszállító teherautók egy-két év alatt komolyan károsíthatják az utat, de ígéret van arra, hogy Muzsnán felmérik majd őket, és így elkerülhető lesz a baj. Az út teljes befejezésére a megyei tanácstól kaptak szóbeli ígéretet (pl. árkok, a Kőköz levédése, parkolók létesítése). A szentgyörgyi vízellátásban komoly problémák vannak, miközben néhány éve, egy 2006-os pályázatnak köszönhetően teljesen kész, új hálózat várja az üzembe helyezést. A hosszas várakozást persze találgatások kísérik, a válasz szerint a bekapcsolás hamarosan megtörténik, meg kell várni azonban annak a megyei vállalkozásnak a beindulását, amely vállalja az új hálózat kezelését. Legkésőbb ebben az évben erre is sor kerül. A kapott 160 ezer lejt többek között a torockói iskola külső habitusának rendbetételére, a szentgyörgyi iskola fásszínének felépítésére, a focipálya nézőterének építésére, a torockói park bekerítésére használják majd fel. A polgármester elégedett az eddigi csapattal, amely segítette munkáját. A torockói választók nincsenek könnyű helyzetben, de talán Bethlen Gábor mondása most is segíthet: „meg kell tenni, amit lehet.” Fontos, hogy a szavazáson nyilvánítsák ki véleményüket, majd a megfelelő fórumokon rendszeresen kérjék számon az ígéreteket.
Vasárnapi búcsú a falunapoktól
Római katolikus templomban kezdődött, unitárius hajlékban végződött a falunapi program. Mátéfi Tímea unitárius lelkész tartotta az istentisztelet, kifejtve: tartalmas, értékközvetítő és hagyománytisztelő napokat hagyhattak maguk után a résztvevők. Az ige arra int: „egymás terhét hordozzátok”, ennek kapcsán a lelkész figyelmeztetett, hogy ne feledkezzünk meg a közösség által nyújtott lehetőségekről és szépségekről.
A dínomdánom még folytatódott egy darabig, hiszen sült a tordai pecsenye, és még vasárnap este is vidám muzsikaszó hallatszott a Rudnyánszky-kúria felől, lassan azonban minden elcsendesedett a faluban.
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)2012. április 28.
Szakadás határán a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Korábbi alelnökét, Pogár Lászlót választotta elnökévé a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). A moldvai Lábnyikon tartott MCSMSZ-közgyűlést konfliktusok terhelték. A küldöttek mintegy fele tiltakozásul elhagyta a gyűlés helyszínét.
Solomon Adrián leköszönő elnök az MTI-nek elmondta, a küldöttgyűlésen 31 küldött és szakterületi felelős szavazati jogát ismerték el. A tisztújítás előtt azonban a küldöttek egy része kivonult a teremből. A szavazást ennek ellenére megtartották, és az elnöki tisztségre Pogár Lászlót választották meg 19 szavazattal. Pogár a korábban lemondott MCSMSZ-vezetésnek is tagja volt, az RMDSZ Bákó megyei elnöki tisztségét is betölti.
A küldöttgyűlésről távozó 12* csángóföldi település képviselői állásfoglalásukat írásban fogalmazták meg. Amint a dokumentumban áll, erkölcsileg nem tudnak azonosulni azzal a helyzettel, hogy a szövetség lemondott vezetőinek a szavazatai döntsenek az MCSMSZ további sorsáról. Álláspontjuk szerint a csángó falvak küldötteire kellett volna bízni a döntéshozatalt.
Márton Attila, az MTI-nek megjegyezte, nem kívánnak harcolni az MCSMSZ megválasztott vezetőivel, s ha lesznek közös programok, megpróbálnak együttműködni velük. Azt sem tartotta valószínűnek, hogy a bíróságon próbálnák érvényteleníteni az MCSMSZ küldöttgyűlésén hozott döntéseket. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy új csángó szervezetet jegyeznek be. Márton Attila – aki a Moldvai Magyar Oktatási Program megbízott vezetői feladatát is ellátja – azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az oktatási program egyelőre nem sínylette meg az MCSMSZ-en belüli konfliktusokat, az a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) irányítása alatt tovább folytatódik.
Pogár László megválasztott elnök az MTI-nek úgy vélekedett: maga mögött érzi a moldvai csángómagyarok többségét, és a továbbiakban azon fog munkálkodni, hogy munkájával azokat is meggyőzze, akik távoztak a közgyűlésről. Pogár László elmondta, nagyon reméli, hogy az oktatási program finanszírozói elfogadják partnernek az MCSMSZ megválasztott vezetőit.
A csángószövetség legutóbb március 10-én próbálta megtartani tisztújító küldöttgyűlését, az akkori gyűlés azonban nem teljesítette a szövetség alapszabálya által előírt követelményeket.
Az MCSMSZ 12 vezetője január 30-án mondott le tisztségéből, és mondta fel a Moldvai Magyar Oktatási Program keretében kötött munkaviszonyt, miután világossá vált számukra, hogy a Bethlen Gábor Alap 2012-ben immár nem a csángószövetségen keresztül, hanem egy tervezett új alapítványon keresztül kívánja finanszírozni a programot. A nemzetpolitikai államtitkárság szerint a tervezett átszervezést az teszi szükségessé, hogy egy korábbi ellenőrzés súlyos hiányosságokat mutatott ki az MCSMSZ gazdálkodásában.
A Moldvai Magyar Oktatási Programot az MCSMSZ a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet és a magyar irodalmat.
MTI
Megjegyzés: Antal János, Forrófalváról, április 29-én közölte szerkesztőségünkkel, hogy csupán megfigyelőként volt jelen a küldöttgyűlésen, és nem a kivonulókkal egyszerre hagyta el a termet, tehát nem vállal közösséget velük. A távozók száma tehát nem 12, hanem csak 11! (szerkesztőség). Erdély.ma