udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131890
találat
lapozás: 1-30 ... 81061-81090 | 81091-81120 | 81121-81150 ... 131881-131890
Névmutató:
2009. június 16.
A szombathelyi képtárban ünnepélyes keretek között bontották ki a Hunyadi János nándorfehérvári bevonulását ábrázoló monumentális festményt, amely hosszas viszontagságok után kerül végre restaurálásra – számolt be Dézsi Attila, volt Hunyad megyei alprefektus, aki igyekezett mindent megmozgatni annak érdekében, hogy a Vajdahunyadon őrzött alkotás restaurálás véget kijuthasson Szombathelyre. A Hunyadi-festményt 1896-ban készítette Pataki Lajos, a magyar történelem jeles alakjait festve meg a hatalmas vásznon. A festményt eredetileg a vajdahunyadi vár lovagtermében állították ki, ahonnan Trianon után a dévai múzeumhoz került, majd raktárakban, átmenetileg magánszemélyek védelme alatt vészelte át a XX. századot. 1989 után a vásznat újra kiállították a vajdahunyadi várban. Feiszt György történész, levéltáros, aki a Vajdahunyad–Szombathely testvérvárosi kapcsolat egyik fő éltetője, felajánlotta, hogy Magyarországon restauráltatja a képet. /Gáspár-Barra Réka: Szombathelyen restaurálják a monumentális festményt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./2009. június 16.
Nagy Albert koreográfus, a Szeged Táncegyüttes vezetője 68 éves korában hirtelen elhunyt. Nagy Albert /Gyoma, 1941. jún. 10. – Szeged, 2009. jún. 12./ 1967 és 72 között a Körösmenti Táncegyüttes tagja, majd vezetője volt. 1972-től a Szeged Táncegyüttes művészeti vezetője, később vezetője. A magyar és a Magyarországon élő nemzetiségek néptánchagyományait dolgozta fel. Nagy Albert a bánsági autentikus néptáncmozgalom elindítója, atyja, vezéregyénisége volt. Tíz évi munkássága közel 350 fiatalban ébresztette fel a magyar kultúra szépségének szeretetét. /In memoriam Nagy Albert. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./2009. június 16.
Június 21-én ünnepélyes keretek között megnyílik Jobbágytelkén a Balla Antal Tájház. Balla Antal /Jobbágytelke, 1926. jún. 15. - Jobbágytelke, 2008. márc. 30./ tehetségének köszönhetően meghatározó egyénisége lett falujának: 31 évig tanácstitkár, 10 évig tisztviselő. 1945-től szervezte és vezette a Jobbágytelki Népi Együttest. 2006. június 18-án megnyílt a Jobbágytelki Falumúzeum. Fő szorgalmazója és szervezője Stoller Antal magyarországi néptánc-koreográfus, táncfolklorista. A Jobbágytelki Kulturális Egyesületet 2008. február 22-én vették nyilvántartásba, az egyesület székhelye a tájház. Az állandó kiállításon az érdeklődők megtekinthetik a tájház DVD- gyűjteményét is. A tájházban a környék kulturális örökségét képező eredeti népművészeti tárgyakat és eszközöket állítják ki. A tájházavatón fellép majd a budapesti Honvéd Együttes is. /(bölöni): Jobbágytelki tájházavató. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./2009. június 16.
A Várad kulturális folyóirat szerkesztőivel, illetve a Szigligeti-színtársulat néhány művészével találkozhatott a nagyváradi közönség június 14-én, vasárnap este a Rhédey park mellett közlekedő omnibuszon. A ló vontatta járművet Szegedről hozatták a bihari megyeszékhelyen megrendezett közszállítási napokra. Szűcs László, a Várad főszerkesztője az e havi lapszámot mutatta be az olvasóknak. A Radnóti-év kapcsán Tavaszi Hajnal a 35 évesen elhunyt költő életútját mutatta be. A színház Szigligeti Társulatának művészei Radnóti- és Juhász Gyula-verseket olvastak fel. /Nagy Orsolya: Váradi irodalmi est omnibuszon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./2009. június 16.
Nagykárolyban a Károlyi-kastély főbejárata előtti téren a temesvári Bokréta hagyományőrző csoport népművészeti előadását csodálhatták meg az érdeklődők június 14-én. A kastélykertben a Bokréta citerás lányai egy csokorra való népdallal örvendeztették meg a közönséget, Bartók Béla gyűjtéséből. /Bokrétások táncoltak Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./2009. június 16.
Megjelent a Szövétnek, az Aradi Alma Mater Alapítvány kulturális szemléje. A júniusi szám átfogó képet nyújt az utóbbi hetek jelentős, magyar vonatkozású aradi eseményeiről. Baracsiné Dávid Zsuzsanna arad-belvárosi református lelkész a Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatáról számolt be. Zakar Péter szegedi történész folytatja az Egyháziak az 1848/49-es szabadságharcban című sorozatát, Dinyés László budapesti költő-szobrászművész centenáriumi Eseménynaptára az 1849. július–augusztusi végnapok történéseit foglalta össze. /Kiss Károly: Megjelent a Szövétnek júniusi száma! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./2009. június 16.
Június 13-án megnyílt Kolozsváron a Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota) Ferenczy Júlia centenáriumi festészeti kiállítása, rendkívül sok érdeklődőt vonzott az esemény. Ferenczy Júlia Kolozsváron lépett először nagyközönség elé 1939 decemberében, Kós Károly ösztönzésére, 14 akkori művésztársával együtt egy nemzedéki váltást jelző és máig emlékezetes kiállításon. Indulásukat az akkori kritika valósággal ünnepelte. A későbbi politikai változások miatt azonban egyre nehezebb helyzetbe került, az 1956-os eseményeket követő általános romániai retorzió keretében – másokkal együtt Ferenczy Júliát is kizárták a Képzőművészek Országos Szövetségéből. – Ferenczy Júlia azok csoportjához tartozott, akik a rendszer parancsára változást színlelni képtelennek bizonyultak. Megfizettek érte valamennyien – hangsúlyozta Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa. /Köllő Katalin: Ferenczy Júlia centenáriumi kiállítása a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2009. június 16.
Podolyák Vilmos festőművész alkotásaiból nyílt tárlat június 15-én a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal előcsarnokában. A sárközi születésű festőművész a Szatmári Alkotóház Képzőművész Egyesület egyik legelismertebb alkotója. Tájképeinek gyakori színtere a sárközi táj, erdő és utcarészlet. /Tájképkiállítás nyílt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 16./2009. június 16.
Emléktábla hirdeti június 14-e, vasárnap óta a biharfélegyházi református templom oldalán, hogy az utókor mennyire hálás Jakó Zsigmond /1916- 2008/ történész akadémikusnak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke mint szervező köszöntötte Jakó Zsigmond testvérét és lányát, a kolozsvári egyetemi küldöttséget, valamint a többi jelenlévőt. Beszédében kifejtette, hogy a Biharfélegyházához tartozó egykori Ágostmajoron született Jakó Zsigmond, a helytörténészek példaképe korunk egyik legnagyobb tudósának tekinthető. Egyed Ákos történészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-egyesület (EME) elnöke, Jakó egykori munkatársa kifejtette reményét, mely szerint a félegyházi emléktábla a magyarországi, a partiumi és az erdélyi tudományos élet összekötő kapcsává válhat. Beszédében méltatta a tavaly elhunyt Jakót. Külön kiemelte, hogy mekkora szerencse érte az erdélyi tudományosságot, amikor Félegyháza nagy szülötte Budapestről visszatelepedett. Mesélt arról, hogy az igen nehéz helyzet közepette is példaértékűt alkotott az akadémikus történész a kommunizmus évtizedei alatt. Ünnepélyesen felavatták a templom oldalán elhelyezett emléktáblát. /(megyeri): Az akadémikus történész tisztelete Félegyházán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 16./2009. június 16.
Készül a 2010-es Erdélyi Magyar Ki Kicsoda, a nagyváradi BMC Kiadó és az RMDSZ közös kiadványa. A kötet szerkesztői az 1997-es és a 2000-es kiadáshoz képest még bővebb tartalmat terveznek, fontosnak tartják olyan életpályák bemutatását is, amelyek ezidáig nem váltak ismertté, mondta Stanik Bence, a BMC Kiadó munkatársa. A romániai magyar intézmények listája is szerepel majd. A kötet szerkesztőbizottságához tartozik Kántor Lajos, Horváth Andor és Ágoston Hugó. /Ferencz Zsolt: Harmadik kiadás előtt az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2009. június 16.
Az Erdélyi Szépmíves Céh 1924–1944, illetve 1990–1995 közötti időszakára vonatkozó emlékkönyv jelent meg Tar Károly szerkesztésében, az Ághegy Könyvek Közdok Kiadó gondozásában. Hasonló kiadványt a céh 1926-ban, 1930-ban, 1934-ben és 1937-ben jelentetett meg. A kötet korabeli dokumentumokat, leveleket, műpártolói körleveleket közöl, a marosvécsi helikoni találkozók határozatait és jegyzőkönyveit, a céh által kiadott könyvsorozatok címjegyzékét stb. tartalmazza. /Irodalomtörténeti emlékkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2009. június 17.
Botrányba fulladó viták, a plénum ülés kétszeri felfüggesztése után június 17-én dönti el a képviselőház házbizottsága, mi legyen a sorsa Adrian Nastase Zambaccian 1 nevű bűnvádi dossziéjának. Korábban a képviselők már elutasították a legfőbb ügyésznek azt a kérését, hogy bűnvádi eljárás induljon az egykori miniszterelnök ellen, azonban az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a honatyák nem az alaptörvénynek megfelelően jártak el. Az új házszabályra szerint a bűnvádi eljárás elkezdéshez a képviselők egyszerű többsége is elég. Erre hivatkozva Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész újból a bűnvádi eljárás elindítását kérte. A kérés azonban még megvitatása előtt elakadt a képviselőház házszabály-bizottságában. A szociáldemokrata, a liberális és az RMDSZ-es honatyák ugyanis fenntartották: az Alkotmánybíróság ítéletei visszamenőleg nem érvényesek A demokrata-liberális képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a házszabály nem tiltja egy szavazás megismétlését. Felszólalt Adrian Nastase is, aki felkérte az igazságügyi minisztert, váltsa le a legfőbb ügyészt, amiért „elfogadhatatlan” kérésekkel fordul a parlamenthez. Felfüggesztette a legfelsőbb törvényszék az egyetlen pert, amely jelenleg Adrian Nastase ellen zajlik. /Nem hagyták cserben Nastasét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2009. június 17.
Az RMDSZ kezdeményezésére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatásával a két alakulat egyszerű indítványt nyújt be a közigazgatás témájában, jelentette be június 15-én Cseke Attila szenátor-frakciótitkár azt követően, hogy a szenátus plénuma elutasította a két párt által előterjesztett egyszerű indítványt védelmi kérdésben. Nem került sor június 16-án az RMDSZ és a PNL által benyújtott másik egyszerű indítvány megszavazására sem, amelyet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás kapcsán terjesztettek be. Cseke Attila elmondta: Az SZDP–PD-L kormányzás = a Nemzeti Megmentési Front önkényes közigazgatásának visszaállítása című indítványban tételesen felrótták a Boc-kormánynak az államigazgatásban ejtett eddigi ballépéseit. Nem tartja tiszteletben az önkormányzatokat, felborítja a kisebbségek arányos képviseletét, ellehetetleníti a nehezen kialakított köztisztviselői állományt, mindent politikai befolyás alatt akar tartani, és az alkotmánynak ellentmondva, már a törvényhozást is felülbírálja – sorolta Cseke Attila. Leváltottak minden korábban kinevezett igazgatót, azokat is, akik szakmailag bizonyítottak, politikai irányítás alá vonták a dekoncentrált intézményeket és ezzel szinte lehetetlenné tették a sokat hangoztatott decentralizációt is. A nagy spórolás idején a kormánystruktúrában dolgozók száma nemhogy csökkent volna: kifejezetten gyarapodott. /Egyszerű indítvány a közigazgatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2009. június 17.
Vladimir Voronin ügyvezető moldovai államfő június 15-én feloszlatta az alig két hónapja megválasztott parlamentet, és július 29-re kiírta az újabb törvényhozási választásokat. A 2001 óta hatalmon lévő kommunisták áprilisban megnyerték a parlamenti választásokat, de jelöltjüket, Zinaida Greceaniit – aki a miniszterelnöki széket cserélte volna fel az államfőire – már nem tudták megválasztatni köztársasági elnöknek a parlamentben. Az államfői tisztséget nyolc éve betöltő Voronin, a kommunista párt elnöke, harmadszor már nem állhat az állam élén. /Moldova Köztársaság: kiírták a választások új időpontját. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2009. június 17.
A kormány a hétvégén száz kisadót szüntetett meg, s várhatóan június 16-án újabb nyolcvan illetékfajtát számol fel. – A túlbürokratizált adórendszer csökkentését már több éve javasolták. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a 491-féle adónemből összesen 186 esetben tettek javaslatot a csökkentésre vagy felszámolásra. További nyolcvan adónemet a kormány miniszteri rendelet keretében szüntet meg. A bürokrácia az egyik legtöbbet kifogásolt tényező Romániában az üzleti élet képviselői részéről. /Kovács Zsolt: Egyelőre marad a minimáladó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2009. június 17.
Nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a kormányhatározat, amely alapján májusban bonyolított le jelentős pénzelosztást a Boc-kabinet. Több mint 142 millió lejt utaltak ki a kormány tartalékalapjából, 110 milliót célirányosan, településeknek, 24,7 milliót bizonyos megkezdett munkálatokra, illetve 7,3 milliót kizárólag ortodox egyházi beruházásokra. A székelyföldi megyék alig kaptak valamit. Háromszék az országos alap 0,4 százalékát kapta, még kevesebb, 0,3 százalék jutott Hargita megyének, ott is elsősorban a románok lakta településeknek. Egyetlen vasat sem kapott Háromszék a célirányos 24 millióból, Hargita megyének ebből négymillió jutott, hárommillió maroshévízi beruházásokra. /Farkas Réka: Székelyföld hátrányos megkülönböztetése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./2009. június 17.
Megalakult és június második felében ülésezik először az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) autonómia-munkacsoportja – olvasható a fórum ügyvivőinek, Kelemen Hunornak és Toró T. Tibornak a közös közleményében. Az autonómia-munkacsoport elsőként alakult meg az EMEF keretén belül, ebbe a felek egy-egy társelnököt és három-három tagot nevesítettek. Az RMDSZ képviselői Márton Árpád, Varga Attila és Kelemen Hunor parlamenti képviselők, valamint Székely István politológus, az EMNT-t Toró T. Tibor, a szervezet alelnöke, Bakk Miklós egyetemi tanár, valamint Orbán Balázs és Illyés Gergely politológusok képviselik. A munkacsoport tevékenységének koordinálását a társelnökök, Márton Árpád és Bakk Miklós, végzik. /EMEF: létrejött az autonómia-munkacsoport. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2009. június 17.
Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő június 16-án Washingtonban átvette az amerikai Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány által neki ítélt Truman–Reagan Szabadság-érmet. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) szervezésében Tőkés sűrű politikai programnak tett eleget. A Fehér Ház keretében felállított Nemzetbiztonsági Tanácsban többek között megbeszélést folytatott Anthony Blinkennel, Joe Biden amerikai alelnök külpolitikai főtanácsadójával. „Igen sajnálatos, hogy az Európai Unióban, valamint az Egyesült Államokban a kisebbségi kérdést továbbra is általános érdektelenség övezi, vagy – jobbik esetben – a hagyományos, őshonos kisebbségek problémáját a bevándorolt kisebbségek ügye szorítja háttérbe” – fejtette ki Tőkés László. Balázs Péter magyar nagykövet azon kijelentésére válaszolva, miszerint „térségünkben a legnagyobb veszélyt a nacionalizmus jelenti”, Tőkés kifejtette: határozottan különbséget kell tenni a többségi nemzetek agresszívan elnyomó nacionalizmusa, és az elnyomást elszenvedő kisebbségi közösséget védők patriotizmusa között. Ez utóbbi politikai magatartás jellemzi a szétszakított magyarokat. A washingtoni Kossuth Házban Tőkés László találkozott a helyi magyar közösség képviselőivel, akiknek az „Unió, Erdéllyel!” című előadásában ismertette a romániai közélet legújabb fejleményeit. A határok feletti nemzetegyesítés kapcsán a Magyar Összefogás listáján mandátumot nyert EP-képviselő elmondta: megegyeztek a Fidesszel, Orbán Viktor elnökkel, hogy „idén egy egységes Kárpát-medencei képviselet létrehozatalára törekszünk”. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy az erdélyi 3, a magyarországi 22 és a felvidéki 2 EP-képviselő nem külön képviselik közösségeiket, hanem „összefogunk, teljes mértékben európai szellemben, hiszen mindannyian európai polgárok vagyunk, egyazon unióhoz tartozunk”. Egy kérdésre válaszolva az EP-mandátumokat szerzett Jobbik kapcsán úgy fogalmazott: „elvben közel állnak hozzánk, viszont ha vadakat mondanak, akkor rendkívül kínos helyzetbe hoznak bennünket”. Hozzátette: „például ha ők azt akarják, hogy Székelyföld szakadjon el Romániától, és én megelégszem az autonómiával, akkor nagyon kontraproduktív lesz részvételük”. /Moldován Árpád Zsolt: Washington: kitüntették Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő magyar nemzetpolitikai rendszerváltozást sürgetett a washingtoni Kossuth Házban. Hasonlata szerint az eddigi kisebbségpolitika útján a magyarság olyan, mint egy szerteszabdalt sereg, „ha pedig összeáll a magyarság, és egyesíteni tudja erejét, akkor ütőképes sereggé válunk”. „Arra van szükség tehát, hogy a sokfajta magyar ügy helyett egy magyar ügyben gondolkozzunk (...) a 14–15 milliós nemzetre szabjuk kisebbségpolitikánkat, (...) éspedig a Kárpát-medencei magyar nemzet önrendelkezési jogának elve alapján”. Azt mondta, ki kell vívni a határon túli magyar nemzeti közösségek számára is az önrendelkezés jogát a korlátozott szuverenitás alapján, „az autonómiák egész rendszerének a felépítése révén”. /Nemzetpolitikai rendszerváltozást sürget Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2009. június 17.
Milyen konkrét haszna származik az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak abból, hogy a szövetség önálló jelöltet indít az őszi államfőválasztáson? Romániában a rendszerváltás óta idén először rendeznek államfőválasztást úgy, hogy nem esik egybe parlamenti megmérettetéssel. Ezáltal érvényét veszti az RMDSZ eddigi gyakorlatának logikája, miszerint azért kell önálló jelöltet állítani, hogy hozzájáruljon a magyarság mozgósításához. Marad viszont az, hogy a favoritjának megelőlegezhető négy-öt, legjobb esetben hatszázalékos szavazataránnyal sáfárkodva az RMDSZ odaáll a második fordulóba bejutott román jelöltekhez, és azt mondja: bizonyos feltételek teljesítése esetén mindez a tietek. A két potenciális befutó közül Traian Basescu eddigi, a magyaroknak tett beváltatlan ígéreteit (lásd a kisebbségi törvény elfogadása) és Mircea Geoana utóbbi időben tanúsított magyarellenes retorikáját tekintve nagy horderejű igények – például az önálló romániai magyar egyetem létrehozása – kielégítésére roppant kevés az esély. Sokkal nagyobb esély mutatkozik azonban egy olyan paktum megkötésére, amely lehetőséget teremtene az RMDSZ-nek a hatalomba való visszakerülésre. Erre Basescu és Geoana egyaránt vevő lehet. /Rostás Szabolcs: Vissza a hatalomba. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./2009. június 17.
Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere és Andrei gyulafehérvári ortodox püspök a kisváros polgármesteri hivatalában egyezményt írt alá az ortodox templom építésének ügyében. A felek megegyeztek abban, hogy az egyház elfogadja a helyi önkormányzat felajánlását, miszerint a központi park helyett ugyancsak a főtéren levő iskola udvarán építik fel a templomot, így megmaradhat a park. A templomépítés érdekében az önkormányzat a régi iskola egyik épületét lebontatja. Az egyezmény több mint hét évig húzódó túlpolitizált vitát zárt le, mindkét fél számára elfogadható megoldással. /-vagy-: Győzött a józan ész. Kiegyeztek a nyárádszeredai ortodox templom ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./