udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1199 találat lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 1171-1199

Névmutató: Borboly Csaba

2014. augusztus 5.

Tisztelgés a székely hősök előtt
A nyergestetői csata 165. évfordulójára emlékeztek
Az idei megemlékezés az 1849-es nyergestetői ütközet helyszínén rendhagyó volt, ugyanis a 165. évforduló alkalmával, Kelemen Hunor szövetségi elnök meghívására, részt vett Victor Ponta, Románia miniszterelnöke is. Román kormányfő első alkalommal vett részt a minden év augusztus elején megtartott nyergestetői rendezvényen.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a szabadságért folytatott küzdelem fontosságáról beszélt, amelyet annak idején fegyverrel, most viszont érveléssel és meggyőzéssel kell folytatni. Az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében kijelentette, az erdélyi magyarságnak továbbra is küzdenie kell a szabadságért, követve az 1848–49-es szabadságharcosok szellemi örökségét. "Olyan erényeket kell továbbvinnünk, amelyek biztosítanak minket arról, hogy megmaradjunk, talpraálljunk akkor is, ha kudarcok érnek, és folytassuk a munkát." Kelemen Hunor köszönetet mondott Victor Ponta miniszterelnöknek, aki a meghívására részt vett a nyergestetői megemlékezésen, kiemelve, hogy ez az első alkalom, amikor Románia miniszterelnöke jelen van ezen a történelmi helyen. "Sokan lesznek, akik majd kritizálni fogják ezért a miniszterelnököt és a megemlékezés szervezőit is, de reményeim szerint többen lesznek azok, akik megértik, hogy fontosak ezek a látogatások, mert csak ez teremtheti meg az alapját a valódi párbeszédnek. Köszönöm, hogy Victor Ponta jelen van, hiszen csak úgy ismerhet meg minket, magyarokat igazán, ha szülőföldünkön találkozik velünk. Ha pedig jobban megismer, akkor jobban is érti mindazokat a célokat, amelyek számunkra fontosak, így a párbeszéd és a megértés jegyében jó válaszokat tudunk közösen adni a 21. század kihívásaira" – jelentette ki.
Victor Ponta miniszterelnök magyarul is köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében tiszteletét fejezte ki a székelyek szabadságszeretete előtt, és szorgalmazta a két nép közeledését. "Minél gyakrabban hívnak meg ebbe a régióba, láthatják, számos zászló loboghat anélkül, hogy ebből újabb olyan háborúba kezdjünk, amelyre semmi szükségünk nincs" – jelentette ki a kormányfő. Megemlítette a Kézdivásárhelyről a Nyergestetőre vezető utat, megjegyezve, az javításra szorul, és hogy tudja, mi a dolga, hiszen magyarok és románok ugyanazokkal a napi problémákkal küszködnek.
Borboly Csaba beszédében kijelentette, a Kárpát-medencei magyarságot, a székelységet ma már nem az osztrák császár ágyúcsövei fenyegetik, hanem a népességfogyás, a kivándorlás. "Azt látjuk, hogy e téren nagyon komoly lépésekre került sor az anyaországban az utóbbi négy évben. Bízunk benne, hogy Tuzson Bence képviselő úr és kollégái hathatós közreműködésével az elkövetkező négy esztendőben fel tudjuk gyorsítani a sikeres minták, a jó példák átvételét és meghonosítását Székelyföldön, de akár Romániában is! A népességfogyás, a kivándorlás kéz a kézben jár egymással, és ellenük nincs más gyógymód, mint a munkahelyteremtés, hogy a székely fiatal szülőföldjén tudjon családot alapítani, minél több gyereket vállalni, boldogulni. E téren van amit megtettünk, hisz vannak sikerek és kudarcok, de azt látom, hogy az anyaország kormányának hathatós támogatásával, a Bukarestből elhozható fejlesztési forrásokra alapozva, a román kormány felelős és hangsúlyos szerepvállalásával, illetve folytatva önkormányzataink, egyházaink, a gazdák, közbirtokosságok, illetve vállalkozóink minél szélesebb körű összefogásának módozatait, néhány éven belül a negatív tendenciákat megtudjuk fordítani." A Hargita megyei elnök szerint ezért szükség van a párbeszédre a románsággal is, azt sem lehet megspórolni, hiszen gondjaink többsége azonos, elsősorban az elvándorlás és népességfogyás. "Eleink a székely önszervezésről, autonómiáról nemcsak beszéltek, nem elméleteket, kiáltványokat gyártottak, hanem a mindennapi életüket annak jegyében szervezték meg, mindig annyi autonómiájuk volt, amennyit ki tudtak harcolni maguknak, de a megszerzett jogaikkal mindennap éltek is. És így van ez napjainkban is, annyi az autonómiánk, amennyit kivívunk, megszerzünk, megőrzünk. Mindenki ott, ahol van, az adott élethelyzetben" – mondta Borboly Csaba hozzátéve: "Azt kívánom mindannyiunknak, hogy a kevesebb cirkusz, több munka jegyében dolgozzunk többet, egymásért Székelyföldért! Mert többek között ez is Nyerges-tetői csata üzenete."
Tamás Sándor két irányban fogalmazott meg üzenetet: a székelyeknek és Bukarestnek: "A csüggedőket, a megfáradtakat, a reményvesztetteket szeretném emlékeztetni, mi volt 1849 legnagyszerűbb leckéje. Az 165 évvel ezelőtti szabadságharcosok javarésze iparos emberekből, az eke szarvát fogó földművesekből és nem túl sok katonából állt. A szabadságharc szikrája, Gábor Áron is asztalos mester volt. Bár akkor sem látszott fényesnek a jövő mégsem törődtek bele a kilátástalanságba. Üres volt a zsebük, de hatalmas volt a hitük. Nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit se tartogat, és hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: megszervezték a székely szabadságharcot, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát. Bukarestben sokáig nem tudták, hogyan viszonyuljanak hozzánk. Az volt az érzésünk, hogy össze vannak zavarva: hol kedveskedtek nekünk, hol szorítottak. Közben pedig sokat frocliztak minket. A miniszterelnök úr előtt is azt mondjuk, amit eddig: elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadunk el kettős mércét. Tiszteljük az államhatalmat, de nem fogadjuk el, hogy bármelyik kormány tiszteletlenül viszonyuljon hozzánk. Tekintettel arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök úr jelen van, az az jelenti, hogy a bukaresti politikában fordulat következhet be."
Darvas-Kozma József esperes javasolta egy új székely kongresszus megtartását, az 1902-es mintájára, amelynek a megvalósítása az első világháború után megakadt. "Most is a kivándorlás és a munkanélküliség a fő baj, mint akkor. A kongresszusba be kell vonni az összes politikai és érdekképviseleti, kulturális, gazdasági egyesületet, szervezetet, együtt a felekezetekkel, és helyzetfelmérés kell a hogyan tovább, a szubszidiaritás, az autonómia érdekében."
Incze Zsolt, a református Sepsi Egyházmegye esperese azt mondta, jó itthon élni, és vannak értékeink, ezeket kell megőrizni és továbbadni. "Mindenkit szívesen látunk, vendégként fogadjuk, a kölcsönös tisztelet jegyében" – hangsúlyozta.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja azt mondta, a székely hősök áldozata arra tanít, hogy a közösségért áldozatot kell vállalni, mert csak úgy van értelme az emberi életnek. "Csak akkor tudunk családot alapítani, nemzetet építeni, ha a közösségért felelősséget vállalunk" – jelentette ki a főkonzul.
Tuzson Bence, Tuzson János őrnagy leszármazottja, a Fidesz országgyűlési képviselője beszédében kiemelte, hogy végre olyan kormánya van Magyarországnak, amely nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is vállal a határokon túl élő magyarságért.
A résztvevők megkoszorúzták az emlékművet, köztük Victor Ponta miniszterelnök is. Jelen volt Békés megye küldöttsége is, Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megkoszorúzta az általuk által állított kopjafát. A megemlékezést a kozmási Bojzás néptánccsoport előadása és a Tuzson János Fúvósegylet tette ünnepélyesebbé. Hagyományszerűen idén is felvonultak a csíkszéki és háromszéki huszárok.
Hargita megye sajtószolgálata, Népújság (Marosvásárhely)

2014. augusztus 5.

Rajt az EMI-táborban
Lehet-e Nyírő József- vagy Wass Albert-műveket nyilvánosan felolvasni? Háború zajlik Ukrajnában, hogyan érinti ez a kárpátaljai magyarokat? Autonómia – kérdések és témák, amelyek terítékre kerülnek a kedden kezdődő, 10. EMI-táborban.
Épül az előadósátor, folynak az EMI-tábor előkészületei, ezt láthattuk hétfőn Borzonton, a Dorka panziónál. A szervezőket „kézről kézre adták” máris a különböző hatóságok, a rutinellenőrzésekkel engedélyek meglétét vizsgálva. Ez korántsem meglepő, az EMI vezetői megszokták, hogy kiemelt figyelemmel tekintenek rájuk a hivatalos szervek. Minden rendben találtatott, a helyszín megfelel a tábor követelményeinek. A nagyszínpad és a sörsátrak a kezdésre a helyükön lesznek. Jöhetnek a táborozók.
Vissza- és előretekintés a nyitónapon
A tábor ezúttal is fontos közéleti-nemzetpolitikai előadásoknak, kerekasztalnak ad helyet, az előadósátorban neves történészek, politikusok, közgazdászok szólalnak majd meg. Kedd délután azonban még a „háziaké” lesz a főszerep. Az ötkor történő hivatalos megnyitó után 6-kor kezdődik az EMI-tábor – ahogy volt és ahogy lesz című kerekasztal, ahol az elmúlt tíz évre tekintenek vissza, és persze a jövő terveiről is szót ejtenek az egykori és mostani szervezők. Ha az előadósátorban kedden még nem is lesznek nagy nevek, a nagyszínpadon már igen. Az első esti bulit a Pokolgép és a Nevergreen együttes biztosítja, este 8, illetve 10 órától.
Ami a héten igazán érdekes lehet
Sorbán Attila Örs főszervező Raffay Ernő, Szántai Lajos, Vona Gábor, Hetesi Zsolt nevét említette, mint olyanokat, akik előadását valószínűleg nagy figyelem övezi majd, de minden napra jut olyan program, amelyet mindenképpen érdemes követni, amit kár lenne kihagyni.
Szerdán délután 4-től Mit tehetnek az autonómiáért önkormányzataink? címmel zajlik kerekasztal, ahol mindhárom erdélyi magyar párt tisztségviselői megszólalnak, így Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke (RMDSZ), Márton Zoltán, Makfalva polgármestere (MPP), Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere (MPP), Sorbán Attila, Hargita megye tanácsosa (EMNP).
Csütörtökön 12-től tartja előadását Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője. Pénteken délután 4-től Nemzetpolitikai kilátások és törekvések témában Kőszegi Zoltán, Dabas polgármestere (Fidesz) és Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök előadását hallgathatják meg az érdeklődők.
Szombat „Autonómianap” lesz, amelyet idén is az SZNT szervez közösen az EMI-vel. Itt délelőtt 10-kor Az autonómiatörekvés állomásai 2014-ben címmel zajlik kerekasztal, amelyen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke osztja meg gondolatait. Táborzáróként délután 6-tól ökumenikus istentisztelet lesz, Böjte Csaba atya, Fülöp Júlia unitárius lelkész és Krizbai Imre református lelkész hirdet igét.
Koncertek: változatos kínálat
Kedden a Pokolgép és a Nevergreen, szerdán az Ismerős Arcok és a Leander Rising, csütörtökön az Atilla Fiai Társulat: Kalapács József, Rudán Joe, Varga Miklós, valamint a Beatrice, pénteken a Hot Jazz Band és a P. Mobil, szombaton pedig a Road és a Kárpátia koncertezik. A koncertek este 8 és 10 órakor kezdődnek mindennap. Emellett a kisszínpadon is számos együttes lép fel esténként, illetve éjszakánként. Itt koncertezik például a Transylmania vagy a Bagossy Brothers Company is
Hasznos tudnivalók
Az EMI-táborba a korábbi évekhez hasonlóan menetrend szerinti járatok viszik az érdeklődőket Gyergyószentmiklósról. Fontos tudni, hogy visszafelé a városba éjfélkor és 2 órakor is indul busz a tábor helyszínéről. A táborba a napi belépő 21, a heti belépő 93 lejbe kerül, a belépés 7 év alatti gyermekeknek ingyenes, 14 év alatt pedig csak a jegy ellenértékének felét kell fizetni.
Gergely Imre, Székelyhon.ro

2014. augusztus 5.

Nemzetpolitika és rock: EMI-tábor
Legalább ugyanannyi résztvevőre számítanak, mint amennyien egy évvel ezelőtt táboroztak. Ez tizenkétezer táborozót jelentene a borzonti Dorka panziónál zajló 10. EMI-Táborban. Az előjelek jók, a megvásárolt hetijegyek száma nagyobb, mint a 2013-as rendezvény első napján volt. Beindultak az előadások, koncertek. Sikeresnek ígérkezik a rendezvény.
A tábor megnyitóján Gáll Szabolcs, a házigazda, Gyergyóalfalu polgármestere mondott beszédet, kifejtve, az a tény, hogy a fiatalok elvándorolnak, idegenben próbálnak szerencsét, önmagában még nem jelentene veszélyt a magyarságra, hiszen régen is szokás volt, hogy a székely mesteremberek más országokban keresték meg kenyerüket. Ők azonban mindig hazajöttek. Erre biztatta a fiatalokat az alfalvi polgármester.
A népzenével, néptánccal színesített megnyitót az sem tudta tönkretenni, hogy többször is áram nélkül maradt a hangosítás. Külön tapsot érdemeltek a mezőbergenyei Kincsásó együttes táncosai, akik zenei kíséret nélkül is kitettek magukért, ropták a táncot tovább.
EMI-tábor – volt és lesz
Az előadósátor programja kerekasztallal kezdődött el, annak apropóján, hogy kerek évfordulóhoz érkezett az esemény, az idei a 10. EMI-tábor. A tábor egykori alapítói és szervezői, Soós Sándor, az EMI korábbi elnöke, Bagoly Zsolt, az EMI volt alelnöke, Vadász Szatmári Huba, a Magyar Ifjúsági Tanács alelnöke, valamint a jelenlegi főszervező, Sorbán Attila Örs EMI-elnök meséltek a kezdeti időkről, s a tíz év alatt adódott történésekről.
Soós Sándor megfogalmazta: „Hittünk benne, hogy igazunk van” – s kifejtette, ez a hit segített a szervezőknek abban, hogy a legkülönbözőbb oldalról érkező nyomások, akadályoztatások ellenére nem adták fel, s működtetni tudják a mai napig a tábort. Elhangzott, céljuk volt és maradt, hogy a jobboldal, a nemzeti beállítottságú személyiségek és szervezetek számára kínáljanak találkozóhelyeket, ahol elhangozhatnak olyan gondolatok, amelyeknek máshol nem igazán adnak teret. Fontosnak tartják, hogy legyen vita, nézetek ütközzenek. Ezt a lehetőséget mindenkinek megadják, aki a jobb oldalon áll.
Szó esett az akadályoztatások felemlegetése során, hogy a legkülönbözőbb hatóságok minden évben ismétlődő alapos ellenőrzései ellenére az EMI-t soha, egyetlen alkalommal sem büntették meg. A szervek azonban megpróbálták úgy ellehetetleníteni őket, hogy a közreműködőkre, támogatókra róttak ki büntetéseket.
A beszélgetés során felvetődött, hogy az EMI-tábor, ha alapjaiban nem is változott, céljai tíz év alatt sem módosultak, továbbra is fontos nemzetpolitikai műhelyként határozzák meg magukat, a felvetődő kérdések azonban sok esetben más súllyal jelentkeznek most, mint ahogyan elhangoztak egy évtizede. Felemlítették, például, hogy ma is vannak, akik Wass Albertre mint háborús bűnösre gondolnak, de már nem ütközik akkora hatósági ellenállásba egy Wass Albert-felolvasás, mint tíz éve, vagy hogy az autonómia szó is másként szerepel a köztudatban, mint az első EMI-tábor idején.
Az elhangzottak alapján le lehetett vonni a következtetést: EMI-tábor ezután is lesz, a lendület nem csökken. Az „alapító atyák” mára családapák lettek, s kevesebb idejük van már táborszervezési feladatokat ellátni. Mások aktívan politizálnak, s éppen ezért nem is vállalnak szerepet az EMI-tábor szervezésében, hogy megmaradjon az egyenlő távolságtartás minden politikai szervezettől, párttól.
Vannak, akiknek már csókolomot köszönnek a mai szervezők, de ők épp olyan lelkesek, mint amilyenek az alapítók voltak tíz éve. A folyamat tovább tart.
Ízelítő a szerdai programból
Az előadósátorban délelőtt 10 órától Az Igazi ősvallás, valódi kereszténység Árpád vezér korában címmel Szántai Lajos történész tart előadást.12-től egy másik történelmi tárgyú előadást hallgathat meg a közönség. Egy megtalált rováskódex s az újjáírandó magyar őstörténet és irodalomtörténet címmel Mandics György történész értekezik. 14 órakor Hetesi Zsolt fizikus Működőképes társadalom, működőképes gazdaság témában tart előadást. Nemzetpolitikai témakörben az első előadás Mit tehetnek az autonómiáért önkormányzataink? címmel zajlik, itt délután 4-től Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke (RMDSZ), Márton Zoltán, Makfalva polgármestere (MPP), Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere (MPP) és Sorbán Attila, Hargita megye önkormányzati képviselője (EMNP) vitáznak.
Számos érdekes program várja a résztvevőket a Csép Sándor-, a Művész-, a Keskeny út, vagy a gyermeksátorban is, de a legnagyobb közönséget természetesen az esti koncertekre várják. Este 8-tól az Ismerős Arcok, 10-től a Leander Rising együttes zenél.
Gergely Imre, Székelyhon.ro

2014. augusztus 6.

Székelyföldi szabadegyetem Csomakőrösön
Színes kínálattal, közel félszáz szakmai és szabadidős programmal várja az érdeklődőket a Sic Feszt – Székelyföldi Szabadegyetem, melynek otthona ezúttal Csomakőrös lesz csütörtöktől vasárnapig. 2009-ben még háromszéki rendezvénysorozatként indították útjára a szabadegyetemet, a szervező Háromszéki Ifjúsági Tanács mára székelyföldivé terjesztette ki kezdeményezését azzal a céllal, hogy a régió fiataljai számára kommunikációs lehetőséget biztosítson. Közel háromszáz állandó résztvevő előtt nyitja meg csütörtök délután kapuit a Sic Feszt, a napi látogatókkal együtt azonban mintegy félezer érdeklődőre számítanak a szervezők, akik tegnap a szabadegyetem programajánlatát ismertették. Az idei négynapos rendezvényt közel húsz civil és ifjúsági szervezet hívta életre, de munkát vállalt benne a középiskolások megyei szövetsége és a sepsiszentgyörgyi művészeti és népiskola egyaránt. Csapatvetélkedők, szakmai, gazdasági, pedagógiai, közéleti, ifjúsági előadások és beszélgetések mellett műhelymunkákra és szabadidős tevékenységekre egyaránt várják a fiatalokat. Fehér János művészettörténész festett templomi berendezések és készítőik, Gazda Enikő muzeológus pedig a csíki festett bútorok világába kalauzolja az érdeklődőket, az előadásokhoz kapcsolódóan a bútorfestés és nemezelés technikáit is elsajátíthatják az érdeklődők. A napi tevékenységeket koncertek zárják, pénteken a Zanzibár, szombat este a Bagossy Brothers Company szórakoztatja a táborlakókat és a látogatókat, de fellép a Harmónia Kamarakórus is. A szabadegyetem péntek délelőtti hivatalos megnyitóját követően Székelyföld jövőképe és autonómiája lesz annak a közéleti előadásnak a témája, melynek meghívottjai Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki, Borboly Csaba, a csíki területi szervezet vezetője, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Kisebbségvédelemről és autonómiáról szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszél a fiataloknak, a nap folyamán azonban önkormányzati vezetők és képviselők, illetve a szövetség honatyái is bekapcsolódnak a közéleti előadásokba. Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke tegnap úgy fogalmazott, szeretnék, ha a rendezvény Székelyföld jövőjét meghatározó műhellyé nőné ki magát a következő években.
Demeter Virág Katalin, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 6.

Székely kongresszust javasol Darvas-Kozma József
Az 1902-es tusnádfürdői gyűlés mintájára egy új székely kongresszus összehívását javasolta Darvas-Kozma József csíkszeredai főesperes vasárnap a nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából elhangzott beszédében. Az elgondolás részleteiről az ötletgazdától érdeklődtünk.
– Ön vasárnap a Nyergestetőn a következőket mondta: „Most is a kivándorlás és a munkanélküliség a fő baj, mint akkor. A kongresszusba be kell vonni valamennyi politikai és érdek-képviseleti, kulturális, gazdasági egyesületet, szervezetet, együtt a felekezetekkel, és helyzetfelmérést kell készíteni a hogyan tovább, a szubszidiaritás, az autonómia érdekében”. Honnan jött az ötlet egy új kongresszus megtartására?
– Az utóbbi időszakban azt tapasztaltam, hogy a székely népen is egyfajta politikai kiábrándultság és tétlenség, egymásra mutogatás, letargia vett erőt. Amikor meghívtak a Nyergestetőre, imádkoztam magamban, hogy mit is mondhatnék ott. Valami olyat kellene mondani, ami eltér az eddigiektől, a múltbeli események felidézésétől. Valami olyanra lenne szükség, ami a jelenről is szól, és a jövőbe is tekint. Ekkor eszembe jutott – ez volt az isteni sugallat – az 1902. augusztus 28–30. közötti tusnádfürdői székely kongresszus. Az ott elhangzottak egyébként mindenki számára elérhetők, mert a Székelyföld kulturális folyóirat is közzétette.
– Egyfajta párhuzamot vont az akkori és a mostani időszak között, mondván, hogy most is a kivándorlás és a munkanélküliség jelenti a legégetőbb problémát, mint akkor.
– Pontosan. Már a 19. század második felétől kezdve elkezdődött a székelyek kivándorlása, sokan többek között a Regátba költöztek. Akkor ezt még tetézte az 1871-es úgynevezett arányosítási és tagosítási törvény, aminek következtében a székely népet majdnem földönfutóvá tették. 1895-ben létrehozták a kivándorlást szabályozó bizottságot.
1901-ben már a magyar kormány kezdett foglalkozni a kivándorlás ügyével, majd az év nyarán eldöntötték, hogy Tusnádfürdőn szervezzenek székely kongresszust. A gyűlés után tulajdonképpen elindult egy székely akció: gazdakörök alakultak, hogy felvilágosítsák a gazdákat az állattenyésztéssel és földműveléssel, erdőgazdálkodással kapcsolatos fejlesztésekről. Elindult tehát egyfajta kibontakozás, amit az első világháború megtört, majd a román hatalom teljesen leállított.
– Egy ahhoz hasonló kibontakozásra lenne most szükség?
– Igen. Illyés Gyulát idézve az a magyar, aki a magyarság múltjáért, jelenéért és jövőjéért felelősséget vállalt. Ennek mentén most ne azt nézzük, hogy ki melyik pártban van, hanem közösen kell cselekednünk a székelységért, a székely autonómiáért, önrendelkezésért, a fiataljainkért.
– Kik lehetnének a kongresszus résztvevői?
– A politikai alakulatok – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt –, a Székely Nemzeti Tanács, a közbirtokosságok, a különböző gazdasági és kulturális szervezetek, egyesületek, valamint a történelmi egyházak vezetői. Fontos és alapos előkészítésre van szükség. Meg kell hallgatni, hogy mit kíván a nép. Ezt tudjuk tenni a székely népért, ezek a lehetőségeink. Kezünkbe kell vennünk a jövőnket.
– A pártok részéről van-e készség egy ilyen kongresszus megszervezésére?
– Még vasárnap, talán a nyergestetői ünnepség hatása alatt, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azt mondta nekem, hogy nagyon jó gondolatnak tartja az ötletem. A jelen lévő polgármesterek is gratuláltak azért, hogy megmutattam egy irányt. Kezdésként azokra az önkormányzatokra gondoltam, amelyek már helyi határozatot hoztak egy önálló székely régióba való tartozásról, de a többi is felzárkózhat. Fontos, hogy amit meg tudunk tenni, azt ne Bukarest határozza meg, szubszidiaritásra van szükség. Ez tulajdonképpen autonómiát jelent, erre a szóra viszont a románok begerjednek, ezért vigyáznunk kell a használt kifejezésekre.
Kozán István, Krónika (Kolozsvár)

2014. augusztus 7.

Nemzetpolitika és rock: EMI-tábor
Legalább ugyanannyi résztvevőre számítanak, mint amennyien egy évvel ezelőtt táboroztak. Ez tizenkétezer táborozót jelentene a borzonti Dorka panziónál zajló 10. EMI-Táborban. Az előjelek jók, a megvásárolt hetijegyek száma nagyobb, mint a 2013-as rendezvény első napján volt. Beindultak az előadások, koncertek. Sikeresnek ígérkezik a rendezvény.
A tábor megnyitóján Gáll Szabolcs, a házigazda, Gyergyóalfalu polgármestere mondott beszédet, kifejtve, az a tény, hogy a fiatalok elvándorolnak, idegenben próbálnak szerencsét, önmagában még nem jelentene veszélyt a magyarságra, hiszen régen is szokás volt, hogy a székely mesteremberek más országokban keresték meg kenyerüket. Ők azonban mindig hazajöttek. Erre biztatta a fiatalokat az alfalvi polgármester.
A népzenével, néptánccal színesített megnyitót az sem tudta tönkretenni, hogy többször is áram nélkül maradt a hangosítás. Külön tapsot érdemeltek a mezőbergenyei Kincsásó együttes táncosai, akik zenei kíséret nélkül is kitettek magukért, ropták a táncot tovább.
Sikeresnek ígérkezik a rendezvény.
A tábor megnyitóján Gáll Szabolcs, a házigazda, Gyergyóalfalu polgármestere mondott beszédet, kifejtve, az a tény, hogy a fiatalok elvándorolnak, idegenben próbálnak szerencsét, önmagában még nem jelentene veszélyt a magyarságra, hiszen régen is szokás volt, hogy a székely mesteremberek más országokban keresték meg kenyerüket. Ők azonban mindig hazajöttek. Erre biztatta a fiatalokat az alfalvi polgármester.
A népzenével, néptánccal színesített megnyitót az sem tudta tönkretenni, hogy többször is áram nélkül maradt a hangosítás. Külön tapsot érdemeltek a mezőbergenyei Kincsásó együttes táncosai, akik zenei kíséret nélkül is kitettek magukért, ropták a táncot tovább.
EMI-tábor – volt és lesz
Az előadósátor programja kerekasztallal kezdődött el, annak apropóján, hogy kerek évfordulóhoz érkezett az esemény, az idei a 10. EMI-tábor. A tábor egykori alapítói és szervezői, Soós Sándor, az EMI korábbi elnöke, Bagoly Zsolt, az EMI volt alelnöke, Vadász Szatmári Huba, a Magyar Ifjúsági Tanács alelnöke, valamint a jelenlegi főszervező, Sorbán Attila Örs EMI-elnök meséltek a kezdeti időkről, s a tíz év alatt adódott történésekről.
Soós Sándor megfogalmazta: „Hittünk benne, hogy igazunk van” – s kifejtette, ez a hit segített a szervezőknek abban, hogy a legkülönbözőbb oldalról érkező nyomások, akadályoztatások ellenére nem adták fel, s működtetni tudják a mai napig a tábort. Elhangzott, céljuk volt és maradt, hogy a jobboldal, a nemzeti beállítottságú személyiségek és szervezetek számára kínáljanak találkozóhelyeket, ahol elhangozhatnak olyan gondolatok, amelyeknek máshol nem igazán adnak teret. Fontosnak tartják, hogy legyen vita, nézetek ütközzenek. Ezt a lehetőséget mindenkinek megadják, aki a jobb oldalon áll.
Szó esett az akadályoztatások felemlegetése során, hogy a legkülönbözőbb hatóságok minden évben ismétlődő alapos ellenőrzései ellenére az EMI-t soha, egyetlen alkalommal sem büntették meg. A szervek azonban megpróbálták úgy ellehetetleníteni őket, hogy a közreműködőkre, támogatókra róttak ki büntetéseket.
A beszélgetés során felvetődött, hogy az EMI-tábor, ha alapjaiban nem is változott, céljai tíz év alatt sem módosultak, továbbra is fontos nemzetpolitikai műhelyként határozzák meg magukat, a felvetődő kérdések azonban sok esetben más súllyal jelentkeznek most, mint ahogyan elhangoztak egy évtizede. Felemlítették, például, hogy ma is vannak, akik Wass Albertre mint háborús bűnösre gondolnak, de már nem ütközik akkora hatósági ellenállásba egy Wass Albert-felolvasás, mint tíz éve, vagy hogy az autonómia szó is másként szerepel a köztudatban, mint az első EMI-tábor idején.
Az elhangzottak alapján le lehetett vonni a következtetést: EMI-tábor ezután is lesz, a lendület nem csökken. Az „alapító atyák” mára családapák lettek, s kevesebb idejük van már táborszervezési feladatokat ellátni. Mások aktívan politizálnak, s éppen ezért nem is vállalnak szerepet az EMI-tábor szervezésében, hogy megmaradjon az egyenlő távolságtartás minden politikai szervezettől, párttól.
Vannak, akiknek már csókolomot köszönnek a mai szervezők, de ők épp olyan lelkesek, mint amilyenek az alapítók voltak tíz éve. A folyamat tovább tart.
Ízelítő a szerdai programból
Az előadósátorban délelőtt 10 órától Az Igazi ősvallás, valódi kereszténység Árpád vezér korában címmel Szántai Lajos történész tart előadást.12-től egy másik történelmi tárgyú előadást hallgathat meg a közönség. Egy megtalált rováskódex s az újjáírandó magyar őstörténet és irodalomtörténet címmel Mandics György történész értekezik. 14 órakor Hetesi Zsolt fizikus Működőképes társadalom, működőképes gazdaság témában tart előadást. Nemzetpolitikai témakörben az első előadás Mit tehetnek az autonómiáért önkormányzataink? címmel zajlik, itt délután 4-től Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke (RMDSZ), Márton Zoltán, Makfalva polgármestere (MPP), Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere (MPP) és Sorbán Attila, Hargita megye önkormányzati képviselője (EMNP) vitáznak.
Számos érdekes program várja a résztvevőket a Csép Sándor-, a Művész-, a Keskeny út, vagy a gyermeksátorban is, de a legnagyobb közönséget természetesen az esti koncertekre várják. Este 8-tól az Ismerős Arcok, 10-től a Leander Rising együttes zenél.
Gergely Imre, Székelyhon.ro

2014. augusztus 11.

Csomakőrösön jövőre is
SIC Feszt: közélet, autonómia, fiatalság, buli
Civilizáltan és jókedvűen, a tudástár bővítésére is alkalmas négy napot tölthetett el az a pár száz fiatal, akik részt vettek a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) által Csomakőrösön első alkalommal megszervezett, SIC Feszt elnevezésű Székelyföldi Szabadegyetemen. Lévai Barna
A Háromszéki Szabadegyetemből kinőtt SIC Feszt már csütörtökön elkezdődött. Az esti órákban a hallgatóság Markó Attila parlamenti képviselőtől kaphatott ízelítőt abból, milyenek voltak a rendszerváltás előtti és utáni diáktáborok, miért volt jó azokon részt venni.
Új fejezet kezdődött
A pénteki hivatalos megnyitón Grüman Róbert, a Hárit korábbi elnöke felidézte a hat évvel ezelőtt Benedekmezőn megszervezett, 30–40 főt vonzó Háromszéki Szabadegyetemet.
– Szakértők azt mondják, hogy egy ifjúsági fesztiválnak legalább tíz év szükséges ahhoz, hogy kinője magát. Múlt évben volt az ötödik kiadása a rendezvénynek, ekkor húztunk egy vonalat, és közösen az RMDSZ-szel, több szervezettel eldöntöttük, hogy egy regionális ifjúsági fesztivált fogunk meghonosítani itt, Háromszéken – vázolta a SIC Feszt hátterét Grüman.
„Szeretem Székelyföldet”
Pénteken a három székely megye jövőjéről, területi autonómiájáról beszélt a fiataloknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, valamit Tamás Sándor háromszéki megyetanácselnök. Borboly elmondása szerint azért szereti Székelyföldet, mert itt olyan lehetőségek vannak, amelyek máshol nincsenek. Szerinte fontos, hogy a fiatalok beleszóljanak a döntéshozásba, hiszen ma a választásokon főként a 40 és 70 év közöttiek mennek el szavazni, így a politikusok ezen generációk által elvárt dolgokra összpontosítanak.
– Valahogy mi, politikusok nem foglalkozunk a ti dolgaitokkal, ti meg hagyjátok ezt, mert nem érdekel titeket az egész. Ha nem szervezitek meg saját magatokat, akkor nem is lesz rólatok szó, és akkor nem lesz, aki Székelyföldért dolgozzon – szögezte le Borboly.
Brassai Zsombor szerint ő akkor kezdi el igazán szeretni Székelyföldet, amikor Marosszék határaitól keletre indul.
– Azt a Székelyföldet szeretem, amelyik lesz, amelyet együtt hozunk létre, és amelyet egyformán szeretünk – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az autonómia kulcskérdése többek között az lesz, miként sikerül a románsággal kommunikálni ennek érdekében.
Tamás Sándor közölte, ő egyetemi tanulmányait befejezvén azért tért vissza szülőföldjére, mert, ahogy fogalmazott: „ameddig a levegőt itthon el tudom szívni, addig én akarom elszívni, és azt ne más tegye meg”.
– A szakácsnőknek az autonómiát úgy szoktam megmagyarázni, hogy ki amit főz, azt megeszi. Romániában a többség nem fog megvilágosodni, de olyan helyzetet kell politikailag teremteni, hogy ne legyen más megoldásuk, üljenek le velünk tárgyalni, és ha fogcsikorgatva is, de fogadják el azt, amit szeretnénk – fogalmazott Tamás.
Szombaton többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszélt arról, hogy miként lehet idehaza érvényesülni. A táborban tiszteletét tette a többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, Szabó Kati is, aki pályájáról, annak nehézségeiről és szépségeiről mesélt. A fiatalok figyelmét arra hívta fel, fordítsanak nagy gondot az egészségükre, „hiszen az a legfontosabb”.
Alkoholmentes délelőttök
A fiatalokat láthatóan érdekelték a szakmai témák: a tábort bejárva szinte minden sátor tele volt kék színű, SIC Feszt feliratú pólósokkal. Egy-két előadásra pár idősebb falubéli is ellátogatott. A déli órákban a legnépszerűbb foglalatosságot kétségtelenül az ebéd jelentette, kígyózó sorokban kapkodott mindenki a tányérok, evőeszközök után.
A Székelyföld több településéről, no meg Brassóból is öszeverődő mintegy háromszáz táborlakó számára végig civilizált szórakozási lehetőségeket biztosítottak. Oltean Csongor Hárit-elnök, főszervező érdeklődésünkre elmondta, a csapatjátékok célja is az volt, hogy a fiatalok új emberekkel is megismerkedhessenek. Ebéd előtt nem is szolgáltak ki senkit alkoholos italokkal. „Kellenek a szabályok, hogy minden program zökkenőmentesen folyjon le, nem is volt semmilyen gond a négy nap alatt” – nyilatkozta lapunknak.
A legnagyobb tömeget, több mint ezer érdeklődött, a magyarországi Zanzibár koncertje vonzotta. A szervezőcsapat jövőben is ugyanezen a helyszínen szeretné a SIC Feszt következő kiadását tető alá hozni, ígéretet kaptak, hogy egy év múlva újabb házikókkal bővül az ifjúsági szabadegyetem helyszíne.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2014. augusztus 11.

Miért félnénk a győzelemtől?
Tusványos idén is hozta önmagát. Az Olt és a magas fenyők társaságában zajlott rendezvény a politikától a pénzkultúrán át a színészetig széles témaválasztékkal fogadta az érdeklődőket.
A nyári tábort szimbolizáló rövidnadrágos politika nagyszerű lehetőséget biztosított a kötetlen beszélgetésekre és a problematikus kérdések megvitatására. Persze ez nem mindig hozott áttörést, de akik megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, kivétel nélkül élvezték a résztvevők bizalmát, megbecsülését. A hetedik alkalommal jelen lévő Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a találkozó kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy „önmagunk előtt elszámoljunk”.
A Tusványosra jellemző baráti légkört méltatta Dinu Zamfirescu is, aki javasolta, hogy a helyszín ölelje fel a magyar–román, a magyar–magyar, és román–román párbeszédet egyaránt. A bukaresti Horea Rusu Alapítvány alelnökének konstruktív gondolata nem új, és a megvalósítása eddig sem a szervezőkön múlott.
A magyar–román párbeszéd vonatkozásában most is ott tartunk, hogy néhány kivételtől eltekintve a román politikum elzárkózik a párbeszédtől. A sovinizmus otthon van Romániában, ezért a hangadók számára eretnek a nyitott gondolat, és vörös posztó a magyar igény. A román vezetők és véleményformálók ma sem értik, hogy az általuk preferált és népszerűsített „magyargyűlölő, tehát jó román” hagyomány mérgező és ártalmas az országnak (ennek egyik áldozata az a tíz éve Tusnádra költözött vonatjegyárusnő, aki a magyar városka állomásán még csak nem is köszön magyarul).
Sabin Gherman kolozsvári újságíró a ’89 előtti időket idézve „egy magyarra” hivatkozva azt állította, hogy Ceauşescu-diktatúra idején a szegénység nem tett különbséget az etnikumok között. Ez a szemlélet is alapvetően téves, hiszen az etnikai alapú diszkrimináció a kommunista rendszer alatt is virult (persze lehettek kivételek, mondjuk a besúgók).
Erről szól a történelem és a személyes tapasztalatok, a napvilágra került szekus iratok és a téma nemzetközileg elismert kutatói egyaránt, akik Románia kapcsán nacionalista kommunizmusról beszélnek. Az igazságban érdekelt román honfitársainknak mindenképpen az volna az érdekük, hogy az önáltatást kerülendő, ne a számukra kedves értelmezésekkel írassák a történelmüket. Mint ahogy a megbélyegzett, többletterhet cipelő magyaroknak is, hogy a harag és megszokás csábításainak ellenállva felnőjenek elhivatásukhoz.
Vörös utca
A tusnádfürdői szabadegyetem sikerességét jelzi, hogy a résztvevők száma minden eddigi csúcsot megdöntött. Albert Tibor polgármester szerint amíg az első tábor programja két ívpapír volt, addig az idén ez hatvan oldalt és huszonöt előadósátrat tett ki. A nagy érdeklődés mutatja, hogy a magyar, román és külföldi politikusok vagy szakemberek – angol, katalán, olasz, finn – részvételével zajló találkozóra komoly igény van.
Az összképhez azonban a hiány is hozzátartozik. A bukaresti RMDSZ-vezetők szokásuk szerint idén is elkerülték a népi párbeszéd nyári központját. Nem szép gesztus. Hasonlóan jártak el magyarországi barátaik is, a Bajnai–Gyurcsány-vonal képviselői. Távolmaradásukat nem lehet ellenzékiséggel vagy „orbánozással” indokolni. Nonszensz. Az ellenzéki Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője például a saját tapasztalatára hivatkozva mondta, hogy a balliberális sajtó állításaival ellentétben Tusványoson hihetetlenül nyitott volt a közönség minden gondolatra.
Hozzáteszem, akik nem értettek vele egyet, azok is barátilag tekintettek rá, amiért eljött, és magával hozta gondolatait, melyeket közvetlenül megosztott az erdélyiekkel. Jelzésértékű nyilatkozat egy olyan ellenzékitől, aki maga is elhatárolódott Gyurcsányéktól. Nem csoda, hogy őbenne is az elhivatását komolyan vevő személyt tisztelhetjük, akárcsak a szövetség néhány jelen lévő erdélyi képviselőjében – mint Antal Árpád, Tamás Sándor, Borboly Csaba vagy Ráduly Róbert.
Bízzunk benne, hogy a „minden a hatalom” filozófia mentén kormányzó bukaresti magyar vezetés ráébred, hogy hibás úton jár. És felismerik, hogy nemcsak a filozófiájuk súlytalan, hanem a kis lépésekről szóló stratégiájuk is. Az önkritika nagy lépésekkel való elkerülése oda vezetett, hogy már a román nacionalizmust kiszolgáló politikájukat méltató románok is nyíltan prostituáltaknak nevezik őket. Mi értelme hát a látszatok erőltetésének, a hasznos munkát is maga alá temető könnyelműség további promoválásának? Szégyent hoztak a magyarságra, ezért a párt radikális megújulásra szorul. Ezt várja el a felelősségérzet és a jóérzés.
Ha pedig Erdélyben még nem is, de Magyarországon már megtörtént a váltás. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Nyugat-mímelő érdekkörök csődbe viszik a népet és az országot, a „minden a hatalom” előtt hódoló balliberális opportunizmus megbukott. Ezért kerültek 2014-ben ismét padlóra az RMDSZ – erdélyi magyarok ellen úszító – budapesti barátai. Ha nem így lett volna, akkor ma Magyarország romokban heverne. De hála Istennek a magyarok az utolsó utáni pillanatban felismerték a veszélyt. Az ország levetette a nyakára kötött hurkot, és megpróbálja behozni óriási veszteségeit.
A felelősök tükörbenézése azonban elmaradt. Ehelyett félrevezető trükkökkel ágálnak a csődvonatot nehéz küzdelmek árán megfordító kormány ellen. Sokak szerint ez oda vezethető vissza, hogy mindig is a posztkolonialisták helytartója tisztségre pályáztak. Ezért uralkodik rajtuk a frusztráltság és felettük a programszerű rettegésre, társadalmi feszültségkeltésre utasító ukáz.
De mi más várható azoktól, akik a szúnyogot megszűrik, és a tevét elnyelik? Akik éveken át komótosan elemezgettek, miközben az ország a szakadékba rohant, majd mikor a helyzet javulni kezdett, ortodox hozzáértőkként gyűltek vissza a Júdás-kupiba, hogy klienseik gyönyörűségére világriogató kórusba szerveződjenek. Nem csoda, ha az ilyenek – legyenek Budapesten, Kolozsváron vagy Bukarestben – elkerülik Tusványost. A maguk képe szerint sajátítják ki a demokrácia fogalmát, amit aztán erkölcsi fogalomként népszerűsítenek, a liberalizmust pedig fontosabbnak tartják a szabadságnál.
Ha nem az emberek megtévesztéséről volna szó, akkor szellemi tevékenységük kabarétéma is lehetne. Tudományuk ugyanis kimerül annak felismerésében, hogy a keresztény értékeket becsülő munkatársadalom nácizmushoz vezet, a magyar miniszterelnök pedig összemosható „Putyin cárral”. Elavult nemzetállamiságról papolnak, miközben ugyanúgy összekeverik a nemzet szolgálatát a nacionalizmussal, mint nyugati és bukaresti klienseik az erényt a prostitúcióval.
Ez a könnyelműség Szodoma és Gomora (egyik neve: a „nyitott” társadalom), a szabadosság őshazájának szellemét hivatott legitimizálni. Mert a szodomizmus egyik alappillére a szabadosságot szabadságként értelmező liberalizmus. Ebből csinálnak ma politikát az önjelölt világmegváltók. Nekünk, „2010 utáni” magyaroknak – akárcsak az európaiaknak – erre nincs szükségünk. Mert sudár fenyveserdőt szeretnénk a gyermekeinkre hagyni, nem álszent magyarázatokkal fedett kopasz dombot.
Közvetíteni az emberit
Ennél ezerszer több figyelmet érdemel David Campanale-nak, a BBC újságírójának üzenete. Campanale nagyra értékeli azt az „emberit”, ami a ’89-es rendszerváltás után az itteni magyarok közt fogadta. Állítása szerint Angliában ez már akkor eltűnőfélben volt. Ezért arra buzdít minket, Kelet-Közép-Európa polgárait, hogy az eddigieken változtatva közvetítsük mi az emberi, keresztény értékeket az értékvesztett Nyugatnak.
Szép üzenet. De az elhíváshoz fel kell nőni. És tudatosítani magunkban az ágyas-szellemiség feladásának imperatívuszát, a közösségeinket szodomizáló folyamat megfordításának szükségességét. Mert a portáinkat senki sem sepri ki helyettünk. Az igaz élet úgysem onnan érkezik, ahol a fenntarthatatlan mesterséges fenntartása zajlik, és a tolerancia jegyében megbélyegzik a másságot. Váltsunk hát, mert nincs miért féljünk. Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
Lőrinczi Lóránd
Krónika (Kolozsvár)

2014. augusztus 13.

Megkezdődött a CSIT
„A hívők sokaságának egy volt a szíve–lelke” (ApCsel 4,32), ezzel a jelmondattal nyitotta meg kapuit a 2014-es Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, a CSIT, augusztus 12-én. A rendezvénynek a Szent István Kollégium és a hozzá tartozó Mária-kert ad otthont.
A 38-ik alkalommal megszervezett CSIT-re mintegy hétszáz fiatal érkezett. A 14-30 év közötti korosztálynak gazdag programot állítottak össze a szervezők. A Találkozó ideje alatt a fiatalok részt vehetnek előadásokon, csoportfoglalkozásokon és tanúságtételeken is. A programból az idén sem marad ki az imádságos együttlét, a sok játék és a több, mint 30 műhelyfoglalkozás.
A CSIT főszervezője a Gyulafehérvári Érsekség Ifjúsági Főlelkészsége. Tamás Barna ifjúsági lelkész elmondta, egy nagyszerű találkozót készítettek elő. Munkájukat egy húsz fős szervezőcsapat, és több mint száz önkéntes fiatal segíti. A szervezők nagyon fontosnak tartják, hogy a fiatalok felfedezzék, hogy a hit, a vallás egy járható út, hogy Isten létezik és megtapasztalható. Ugyanakkor a keresztények az öröm emberei, tudnak és szeretnek is szórakozni, idejüket tartalmasan eltölteni.
A regisztráció után mindenki elfoglalta a helyét a kollégium épületében, vagy felállították sátrukat a kollégiumhoz tartozó Mária-kertben. Az ünnepélyes megnyitón a szervezők nevében Tamás Barna és Veress Sándor ifjúsági lelkészek, házigazdaként Böjte Csaba ferences atya és a rendezvény egyik támogatójaként Hargita megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba köszöntötte a résztvevőket. Az előadók is bemutatkoztak, majd az első napot zenés program és képes beszámoló zárta.
A szervezők a következő napokban is várják azokat, akik csak egy napra tudnak eljönni a CSIT-re.
Részletes információk, illetve fényképek a www.csitinfo.ro oldalon és a CSIT Facebook oldalán találhatóak. Közlemény
Erdély.ma

2014. augusztus 18.

Hargita és Heves testvérmegyék lettek
Heves Megyei Közgyűlés testületének augusztus 15-i soron kívüli ülése után Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke testvérmegyei megállapodást írt alá – közölte a megyei önkormányzat sajtószolgálata.
Borboly CsabaA testvérmegyei partnerség bővítése céljából Heves Megye Közgyűlése a június 27-ei ülésén döntött arról, hogy együttműködési megállapodást köt Hargita Megye Tanácsával. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, a Heves megyével való együttműködés gazdasági, oktatási és kulturális téren is jó lehetőségeket tartogat.
Kiemelte a közös gazdasági projektek fontosságát, hiszen Romániának Magyarország a harmadik, Magyarországnak Románia a második legnagyobb gazdasági partnere, de ezekből a kapcsolatokból egyelőre kevés létesül Székelyföldön, inkább Bukarestet és a határmentét részesítik előnyben. „Ezeket a gazdasági kapcsolatokat kell erősíteni Székelyföld és az anyaország között” – mondta Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Székelyhon.ro

2014. augusztus 18.

Nem kell megijedni a magyarellenes kijelentésektől
Nem kell megijedni a román politikusok magyarságellenes kijelentéseitől – hangsúlyozta a Lánchíd Rádióban Hargita megye tanácsa és a Csíki Területi RMDSZ elnöke.
Borboly Csaba szerint ugyanis ezek az elnökválasztási kampány részei. A politikus pártja autonómiatervezetéről és az ehhez benyújtott alkotmánymódosító javaslatról azt mondta: bár jelenleg nincs esélye annak, hogy ezt elfogadják, de az elmúlt 25 évben többször is volt olyan alkalom, amikor a magyarság hatékonyan tudta érvényesíteni az érdekeit. A riporter Szépvölgyi István.
MNO

2014. augusztus 21.

Meg kell mutatnunk erőnket
Az erdélyi magyarságnak meg kell mutatnia, hogy olyan erős közösség, amelyet nem lehet megkerülni, amikor Románia jövőjéről döntenek – nyilatkozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök az RMDSZ államelnökjelöltjét támogató aláírásgyűjtés kapcsán.
Láthatjuk, hogy akinek nincs ereje, az nem létezik Romániában, de „a több százezres magyar szavazó közösség bele tud szólni az ország dolgába”, és „ahol az államelnöki hatáskör nagyon értékes, fontos, hogy a mi érdekünk is képviselve legyen”. Hasonlóan fogalmazott Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének elnöke. A parlamenti képviselő szerint azért is fontos államelnökjelöltet állítani, mert így megmutathatjuk: elegen vagyunk ahhoz, hogy nélkülünk ne szülessenek döntések. 1996 óta az RMDSZ mindig állít jelöltet az államfőválasztáson, ez becsületbeli üggyé vált a romániai magyar közösség számára – véli Máté. Szeptember 15-ig minden megyei és területi RMDSZ-székházban, valamint a szövetség színeiben tisztséget nyert polgármesterek hivatalában is alá lehet írni a Kelemen Hunor államelnökjelölt indulását támogató íveket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 24.

Hála az elmúlt évtizedekért
A csíkajnádi egyházközség fennállásának ötszázadik évfordulója alkalmából szervezett Szent István Napok jubileumi rendezvénysorozat zárásaként vasárnap a helyi közösségért tevékenykedőket díjazta a helyi Szent István Szervezet.
A reggeli szentmisét követően a helyi kultúrotthonban megtartott ünnepségen Szőgyör Loránd, az említett szervezet vezetője köszöntötte a jelenlevőket. Mint kifejtette, a település idei rendezvényei a templom építésének 500. évfordulója jegyében zajlottak, amelyek sorozatát még tavaly októberben kezdték el egy gyulafehérvári zarándoklattal, majd folytatták több évközi eseménnyel. „Elmondhatjuk ezen programok szervezőiként, hogy Ajnád jó hírét kivittük a nagyvilágba” – értékelt néhány szóban az egyesületi elnök.
Ezt követően Borboly Csaba, Hargita Megye Önkormányzatának elnöke méltatta a jubileumi rendezvénysorozatot. Kiemelte, Ajnád lakói bebizonyították, ahol szeretik és tisztelik az emberek egymást, ott lehet nagyot alkotni, virágzó közösségi életet létrehozni.
Közösségükért tevékenykedtek
Bogos Róbert magyartanár, a Szent István Szervezet önkéntese ezen alkalomból több díjat is átadott. Emléklappal és virággal köszönte meg közösségépítő tevékenységét – az általa képviselt egyesület nevében – Kerekes Juliannának, az egyházközség sekrestyésének, illetve Sárig Lajosnak, utóbbi közel négy évtizedet szolgált Ajnádon kántorként. Tiszteletbeli elnöki tisztséget is adományoztak, ebben Kósa Antal részesült, ugyanakkor díjazták a nemrég megjelent falumonográfia szóbeli adatközlőit.
Bilibók Imrét díjazták
A negyedik alkalommal kiosztott Szent István-díj várományosa ezúttal, a közösségben betöltött fontos szerepéért, a 79 éves Bilibók Imre volt. „Az elismerésben olyan személyek részesülhetnek, akik oktató-nevelő munkájukkal, bátorságukkal vagy éppen a kultúra, művelődés, hagyományőrzés terén alkottak a közösségben maradandót. Imre bácsi a kultúra és hagyományápolás terén tevékenykedett” – fejtette ki a laudációban Bogos. Mint megtudtuk, a kitüntetett több mint négy évtizeden át volt lakodalmi szószóló, ezenkívül temetéseken búcsúztatókat, köszönetnyilvánításokat mondott. „Imre bácsi az évek során közösségünk szószólójává vált, ott volt a mulatságban, és ott volt a gyászban, a temetőben. Fontos egy közösségben, hogy legyen, akit megkérhetünk egy-egy beszédre, köszöntőre, búcsúztatóra, hiszen a mai fejlődő világban felértékelődnek azok, akik a közösség nevében meg tudnak és meg akarnak szólalni, ezáltal a közösség jó hírét, javát szolgálják” – nyomatékosított az önkéntes. Végezetül maga a díjazott köszönte meg a kitüntetést, az ünnepséget a csíkzsögödi Harom néptáncegyüttes előadása zárta
Rédai Botond, Székelyhon.ro

2014. augusztus 27.

Identitáserősítő Székelyföld Napok
Maros megye „visszakapcsolódik” a Székelyföld Napok rendezvénysorozathoz, ezáltal megerősítve, hogy a régió szerves része, az itt élőknek azonos a múltjuk és a jövőt is a Hargita és Kovászna megyeiekkel közösen képzelik el.
Első alkalommal tartott együtt sajtótájékoztatót, ráadásul közös rendezvényről az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor, Hargita és Kovászna megyék tanácselnökei, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor, és a Maros megyei RMDSZ kulturális alelnöke, Soós Zoltán múzeumigazgató augusztus 27-én Marosvásárhelyen.
Az október 9. és 19. között ötödik alkalommal megrendezendő Székelyföld Napok eseménysorozattal igazolni kívánják, hogy a három megye közös érdeket és értéket képvisel. „Célunk bemutatni térségünk igazi értékeit, felhívni a figyelmet az összetartozása, ezért is választottuk jelszónak a Közösség a Székelyföldért jeligét. Szokásaink, életkörülményeink, hétköznapjaink azonosak, ezért Maros megye újra részt kell vegyen az eseménysorozatban, mert ezzel csak nyer és Marosvásárhelynek is előnyére válik, ha nem periféria Brassó és Szeben mögött, hanem központtá válik. Közös a múltunk, a hagyományaink és a jövőnk is, összenő, ami összetartozik” – mondta Borboly Csaba, hangsúlyozva, hogy az utóbbi két évben kevesebb az együttműködés a Maros megyei önkormányzat vezetésével, mint Lokodi Edit Emőke elnöksége idején.
„A Székelyföld Napok identitáserősítő programsorozat. Az elmúlt időszakban is voltak ilyenek, mint a grafikai és fotóbiennálé, székely búza a magyarok kenyerében, a Székely Vágta, az Ezer Székely Leány Napja, a Székelyföldi Vadásznapok, a Székelyföld Konferencia, a Székely Családok Napja” – fogalmazott Tamás Sándor, majd bemutatta azokat a meghívókat, amelyeket Konstanca és Tulcea, illetve Sucsáva megye vezetőségétől kapott. „A dobrudzsai szüret és bor ünnepére, valamint a bukovinai hora ünnepére hívtak. Ezt azért hangsúlyozom, hogy mások is történelmi tájegységben gondolkodnak ebben az országban, több megye közösen szervezi a régió identitáserősítő programjait. A Székelyföld Napok nem csak a székelyeké, hanem a Székelyföldön élőké, Kovászna megyéből több román egyesület és iskola is bekapcsolódott, így saját kérésükre Kisbaconban megismerkednek Benedek Elek örökségével” – ismertette Tamás Sándor, aki szerint a 2012-es helyhatósági választások után „vékonyodott el” a Maros megyével való kapcsolat. Hozzátette, minden megye a saját területén levő eseményeket finanszírozza, és cél, hogy átvigyenek egy-egy rendezvényt a megyehatárokon.
Soós Zoltán szerint „meg kell nyitni új kapukat is”, és akkor talán a Maros megyei magyarság és románság is megérti, hogy jobb központként szerepelni, mint kulturális, gazdasági periféria lenni. „A programtervünk még kezdetleges, de tervezünk Gernyeszegen Huszárbált, irodalmi, művészeti eseményeket összekapcsolni a képzőművészettel. Cél az identitást újra felfedezni és összekapcsolni, mert a régiók újjászületése egy természetes folyamat” – fogalmazott Soós, Borboly pedig hozzátette: erre a tíz napra belföldről és külföldről is turista-csoportokat lehet szervezni, mert lesz bőven látnivaló.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro

2014. szeptember 5.

Összemérték a székely székek erejét
Maros megyében vannak a Székelyföld legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatai – derül ki az Omnibus cégkatalógus által elkészített, a Székelyföldre és a székely székekre vonatkozó cégrangsorból. A szakemberek szerint ez nem is csoda, hiszen sokkal fejlettebb ipara van, mint a többi széknek. A helyi illetékesek viszont az adórendszer átláthatatlanságára panaszkodnak, ami szerintük megnehezíti a gazdaság működését.
Maros megyében vannak a Székelyföld legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatai – derül ki az Omnibus cégkatalógus által elkészített, a Székelyföldre és a székely székekre vonatkozó cégrangsorból.
A www.omnibus.ro oldalon az ötven legnagyobb árbevételt megvalósító székelyföldi vállalkozás listája található meg, ugyanakkor a székely székek legnagyobb árbevételeit és a legtöbb munkahelyet biztosító első ötven céget is rangsorolták.
Csiszér Orsolya, az Omnibus munkatársa a Krónika érdeklődésére elmondta, az elemzés a pénzügyminisztérium adatbázisa alapján készült, és nem terjed ki a bankokra és pénzintézetekre.
Hiánypótló kezdeményezés
Mint Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is emlékeztetett, a vizsgálat egyedülálló, hiszen első ízben készül gazdasági elemzés, amely az egész Székelyföldre és a székely székekre vonatkozik, eddig minden hasonló katalógus és adatsor a megyéket vizsgálta.
Az Omnibus-listán szereplő legnagyobb árbevételt megvalósító 50 cég összesen 14,17 milliárd lejes forgalmat ért el 2013-ban, ebből csak az első kettőnek a forgalma haladta meg a milliárdos nagyságrendet, a listavezető E.On Energia 4,5 milliárd lejes forgalmat, míg az Azomureş vegyipari kombinát 1,5 milliárd lejt produkált. A lista harmadik helyén álló E.On Gaz, amely szintén energiakereskedelemmel foglalkozik, 726 millió lejes forgalmat bonyolított le.
Az első három helyezett marosszéki vállalat, a negyedik helyen a gyergyószéki ásványvizek és üdítőitalok palackozásával foglalkozó Romaqua Group áll, míg az ötödik az elektronikai cikkeket forgalmazó felsőháromszéki Domo Retail.
Az első tízbe bekerült még az udvarhelyszéki energiakereskedelemmel foglalkozó Global NRG Rom. Kft., az optikai kábelek gyártására szakosodott marosszéki Romcab, a szintén marosszéki Sandoz gyógyszergyár, az élelmiszer-, dohány- és ital-kiskereskedelemmel foglalkozó udvarhelyszéki Amigo&Intercost és az áruszállítással foglalkozó csíkszéki Waberer’s. Az összehasonlításból kiderül, hogy 2012-höz viszonyítva, tavaly ezeknek a cégeknek a bevétele valamelyest csökkent vagy stagnál.
Marosszék áll a legjobban
Az Omnibus elemzése szerint Marosszék vezeti a történelmi székely székek vállalatainak listáját annak ellenére, hogy a 2012-es évhez képest 2013-ban Marosszék első 50 legnagyobb árbevételét megvalósító cégeinek összárbevétele 3,65 százalékos visszaesést könyvelt el. Ezt követi Udvarhelyszék összárbevétele, ami 25,79 százalékkal növekedett a vizsgált periódusban, majd Alsó-Háromszék összárbevétele, 2,75 százalékos növekedéssel.
Negyedik helyen áll Felső-Háromszék összárbevétele, 7,44 százalékos növekedéssel, ötödik helyen Csíkszék, 2,75 százalékos növekedéssel, majd Gyergyószék 4,46 százalékkal. Marosszék kiemelkedő árbevételéhez az energetikai szolgáltatás és kereskedelem járul hozzá nagymértékben az E.On Energie România, E.On Gaz Distribuţie, Foraj, Sonde, Anvergo, Expert Petroleum cégek által, állapítják meg az elemzők .
A marosszéki cégék forgalma megközelíti a 11 milliárd lejt, itt az első három helyezett megegyezik az össz- székelyföldi lista első helyezetteivel. Udvarhelyszék első ötven nagyvállalata 2,5 milliárd lejes forgalmat valósított meg, itt az első három helyezett az energiakereskedelemmel foglalkozó Global NRG Rom, majd az élelem-, cigaretta- és italkereskedelemmel foglalkozó Amigo & Intercost és az Elan Trio következik.
Alsó-Háromszéken az első ötven cég összforgalma 1,8 milliárd lej, itt két tejfeldolgozó vezet, a baróti Fabrica de Lapte Braşov nevű vállalat és a sepsiszentgyörgyi Covalact, a harmadik a polisztiréngyártással foglalkozó Arcon. Felső-Háromszék első ötven cége 1,4 milliárd lejes forgalmat valósított meg, első az elektronikai cikkeket forgalmazó Domo Retail, a textilipari Zara Moden, és a gépjárműalkatrészekkel kereskedő Nexxon.
Csíkszék listán szereplő nagyvállalatai 1,3 milliárd lejes árbevételt valósítottak meg, az első a közúti szállítást lebonyolító Waberer, a második a dohányáru-nagykereskedelemmel foglalkozó Tabac, majd az építőiparban vállalkozó Iris Service. Az 1,2 milliárd lejes összforgalmat megvalósító gyergyószéki nagyvállalatok listáját az ásványvizeket és üdítőket palackozó Romaqua Group, az építőanyag-lerakatokkal, fafeldolgozással foglalkozó Apicom és a szintén építőiparban vállalkozó Bajer vezeti.
Az Omnibus a munkaerő-foglalkoztatás szempontjából is székenként összeállította a vezető vállalatok ötvenes listáját, ebből a szempontból is Marosszék vezet, hiszen például csak a listavezető Azomureş 2500 alkalmazottat foglalkoztat. A székek közötti sorrend ez esetben is ugyanúgy alakul, mint az árbevétel szempontjából, Marosszéken az első ötven vállalat közel húszezer alkalmazottat foglalkoztat, Udvarhelyszéken közel tízezret, Alsó-Háromszéken nyolcezer, Felsőháromszéken hétezer, Csíkszéken valamivel több, mint hatezer, Gyergyószéken pedig kevesebb, mint hatezer szerepel a listán.
Gyerkó László: a kkv-k fontosabbak lehetnek
„Nem meglepő, hogy az Omnibus listáján Marosszék vezet, mert sokkal fejlettebb az ipara, mint Csíkszéknek, Udvarhelyszéknek vagy Háromszéknek” – értékelt a Krónika megkeresésére Gyerkó László. A Versenytanács tagja, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) alelnöke leszögezte, a lényeget, a mérleget nem befolyásolja, hogy a nagy cégeket a nagyadózók törvénye értelmében Bukarestben tartják nyilván. Másrészt arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt négy-öt évben alig történt beruházás, fejlesztés a Székelyföldön.
Gyerkó László szerint a gazdasági és politikai szférának is fel kell figyelnie ezekre az adatsorokra, meg kell vizsgálniuk, hogy valójában mi áll a számok mögött, az évről évre elkészülő fejlesztési tervekből, melyek valósulnak meg, és azok mennyiben módosíthatják ezeket a statisztikákat.
„Elsősorban azt a szférát kell fejleszteni és segíteni, amelyik tényleg termel a térségben, tehát a kis- és közepes vállalkozókat. Láttuk Kolozsvár térségében is, hogy a multinacionális cég (a Nokia – szerk. megj.) egy pár évig aktív volt, majd elment. Ilyen körülmények között nem biztos, hogy a Székelyföldön az a megoldás, ha két nagyvállalat megveti a lábát. Ez csak pillanatnyi fellendülést hozhat azzal, hogy munkahelyek jönnek létre” – magyarázta Gyerkó László.
A gazdasági szakember ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, az utóbbi időben lelassult az infrastrukturális fejlesztés, nem lehet megoldani a termékek és az alapanyagok szállítását autópályán vagy vasúton, ezért nehéz meggyőzni a nagyokat, hogy beruházzanak a térségbe, tehát a kis- és közepes cégek gyorsabban lehetnek fejlődőképesek, mint a nagyvállalatok. A statisztika sem mutat mást, mint amit a kisvállalkozó lát, ők pedig úgy értékelik, hogy nincs gazdasági növekedés, a munkahelyek száma nem növekszik, összegzett Gyerkó.
Pénzügyi decentralizáció az átláthatóságért
Klárik László háromszéki szenátor eközben megkeresésünkre arról beszélt, hogy szerencsére a nagy adózók törvényének két évvel ezelőtt kihúzták a méregfogát, egy kormányhatározat alapján legalább a személyi jövedelemadót nem a cég bejegyzése, hanem az alkalmazottak állandó lakhelye alapján osztják vissza.
„A nagy adózók törvénye azért felesleges, mert a pénzügyi szempontból Bukarestben adminisztrált cégek esetében ellenőrizhetetlen, átláthatatlan a folyamat. Ez a törvény valójában egy szegénységi bizonyítvány a pénzügyminisztérium részéről, azt jelzi, hogy nem bízik meg a megyei igazgatóságokban” – szögezte le a szenátor. Klárik László szerint több próbálkozás is volt az RMDSZ részéről, hogy ezt megváltoztassák, de eddig nem találtak partnerre. Ha a választások után folytatódik a decentralizációs folyamat, akkor a pénzügyi decentralizációt is szorgalmazni fogják, mondta a háromszéki politikus.
Borboly Csaba: átláthatatlan adózási rendszer
Az adórendszer átláthatatlanságáról beszélt kérdésünkre Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke is. Ez pedig szerinte megnehezíti a gazdaság működését. Mint hangsúlyozta, elsősorban gazdaságélénkítő intézkedésekre lenne szükség, ami adócsökkentést vagy adókedvezmények bevezetését jelenti.
Borboly szerint le kellene bontani a bürokráciát, át kell szervezni az adórendszert, hiszen Romániában létezik kelet-közép-európai viszonylatban a legtöbb adónem. „Politikai akarat szükséges, de a román politikumban sajnos nincs valós szándék semmiféle decentralizációra, csak olykor bedobja a témát gumicsontként. Folyton ezt látjuk ebben az országban: cselekvés, munka, gazdasági fejlesztés, adórendszer-átalakítás, bürokrácialebontás helyett cirkuszt” – fejtette ki a székelyföldi RMDSZ-es politikus.
Borboly egyúttal arra irányította rá a figyelmet, hogy Hargita megyében a gazdaságélénkítés egyik pillére az, hogy a megyei önkormányzat igyekszik megtalálni a jogi lehetőségeket a helyi termelők, vállalkozók megsegítésére – értékesítési lehetőséget teremtenek számukra, hogy megérje nekik „ilyen fojtogató adózási körülmények ellenére, az óriási bürokrácia mellett is” termelni és árusítani.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)

2014. szeptember 7.

Nehogy minket kihagyjatok
MAROSSY ZOLTÁN a koalíciós megállapodás értelmében március óta immáron harmadszorra töltheti be Temes megye alprefektusi tisztét. Az elöljárót Tasnádi-Sáhy Péter kérdezte az elmúlt hónapok tapasztalatairól, illetve a jövő kihívásairól.
A bánsági magyar közösség életéről a legutóbbi hír a Bánsági Tanyaszínház néven futó projekt, amely olyan településekre is ellátogat, ahol évtizedek óta nem járt magyar nyelvű színházi előadás. Milyen szerepet játszott ennek létrejöttében?
Az az igazság, hogy nagyjából annyi közöm van hozzá, mint bármely másik nézőnek. Aszalos Géza, a temesvári színház színművésze évek óta mondogatja, el kéne indítani valami ilyesmit a Vajdasági Tanyaszínház mintájára. Molnár Zsolt képviselő úrnak idén nyárra sikerült pályázati úton összegyűjteni a szükséges anyagiakat, szóval, hogy ez létrejött, leginkább kettőjük érdeme.
Ha ennek a kezdeményezésnek az életre hívásában nem is volt aktív résztvevő, március óta tartó, immáron harmadik alprefektusi megbízatása alatt bizonyára voltak olyan ügyek, amik az Ön nevéhez köthetőek. Tudna ezekről összegzést adni?
Amikor elfoglaltam a hivatalt, a tavaszi árvíz egy darabig elég konkrét feladatokkal látott el, szóval a napi kihívásoknál nehéz volt egy ideig távolabb tekinteni. Viszont két ügy mindenképpen van, amiket jelenlegi alprefektusi megbízatásom alatt szeretnék végigvinni. Az egyik az, hogy a vajdasági bánság felé – Valkánynál (Valcani), Lunga-nál és Fénynél (Foeni) – mihamarabb nyissunk meg három újabb határátkelőt, mielőtt még Románia belépne a schengeni övezetbe, mert utána sokkal nehezebb lesz. Ezzel kapcsolatban én már 2010-ben tettem lépéseket, de aztán elvesztettem a szükséges hatáskört. Szerencsére a mostani prefektust is érdekli a téma, egy csónakban evezünk, szóval, ha minden igaz, ezt a célomat hamarosan sikerül megvalósítani. A másik dolog, amit nagyon ambicionálnék, az a szakmunkásképzés megszervezése Temes megyében, a brassói példát követve. Ezek mellett természetesen napi szinten merülnek fel kisebb-nagyobb ügyek, melyek közül vannak, amikben a magyar közösség érdekeit is védeni próbálom hol több, hol kevesebb sikerrel.
Elsőként a határátkelők megnyitását említette a célok közül, tudtommal a bánsági együttműködést évek óta próbálja előmozdítani.
Igen, nagyon fontosnak tartom a jelenleg három ország területén fekvő Bánság településeinek együttműködését. Ebben nagy segítség, hogy a Szerbia és Románia közötti határszakaszon a vízumkényszer eltörlésével könnyűvé vált az átkelés, de az még akadály, hogy kevéssé ismerjük egymást. A magyar vonatkozású új kapcsolatok kialakulását hivatott segíteni a nemrég lezajlott temesi, illetve a vajdasági Bánság magyar településeinek találkozója is, melyre idén Végváron került sor, harmadszorra rendeztük meg. Az elsővel ellentétben, ahová még úgy kellett nagy nehezen megszerzett telefonszámokon hívogatni az embereket, most már úgy jelentkeztek be sokan, hogy „nehogy minket kihagyjatok”. Érezhetően megmozdult a határ két oldala. Most már van több olyan program is, amikben elvi síkon megállapodtunk, ott tartunk, hogy ezeket kéne levinni a helyi közösségek szintjére.
Mik ezek?
Szeretnénk létrehozni egy közös adatbázist, ami a gazdasági együttműködéseket segítené, tehát, mondjuk, ráláthassunk, szeptember elsején hol, mennyi a búza felvásárlási ára. Örömmel mondom, van egy ifjúsági programunk – ezt személyesen én vezetem – ami cseretáboroztatással oldja meg, hogy a vajdasági és a temesi magyar fiatalok megismerjék egymást. Ennek már csak az is nagy előnye, hogy a magyar a közös nyelv. Emellett mindkét oldalon rengeteg a néptánccsoport, jó lenne, ha ezeket is sikerülne közös programokkal összekapcsolnunk, minél több település bevonásával. Sok más szálon is folyik az ismerkedés: a sakkegyesületektől kezdve a művelődési egyesületekig sokan felvették a kapcsolatot, ahol lehet, igyekeznek összefonni, összehangolni a működésüket. Lehetne a teljes Bánságra kiterjedő sportbajnokságokat szervezni, szóval rengeteg jó elképzelés van, amiket most munkacsoportok szintjén próbálunk finomítani, lépegetni előre.
Milyen egyéb, magyar közösséget érintő ügyek vannak a megyében?
A legutóbbi népszámláláskor tapasztalt drasztikus lélekszámcsökkenés elég sokkoló volt, és rávilágított arra, hogy az iskoláink körüli ügyeket nagy gonddal kell kezelni, hisz ez a megmaradás alapja. Ezzel kapcsolatban volt – van – egy vita a közösségen belül: az egyik oldal azt mondja, az erőforrásokat azon néhány településre kell koncentrálni, ahol van magyar nyelvű oktatás, a másik oldal – magamat is ide sorolom – pedig kiterjesztené a kört, minél több helyen szorgalmazná a fakultatív oktatást. Ebbe az irányba sikeresen léptünk tavaly: három helyen indítottunk új csoportokat: Máriaföldén, Temesságon és Rékáson. Ehhez kapcsolódik, hogy a Csongrád megyei testvértelepülésekkel együttműködve, az ő anyagi forrásaikra és tudásukra alapozva, anyanyelvi táborokat szervezünk a fakultatív oktatásban résztvevőknek.
Beszéltünk a bánsági identitásról, de a Temes megyei magyarságnak egyébiránt is képlékeny az orientációja, mármint olyan szempontból, hogy a határ közelsége miatt hosszú ideig arccal a határnak, a Székelyföldnek háttal állt. Az utóbbi években igyekeztek – az Ön hatékony közreműködésével – ez ellen dolgozni, próbálták minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot Hargita megyével. Az ez irányú erőfeszítések mennyire gyümölcsözőek jelenleg?
Az Összetartozunk elnevezésű program némileg megbicsaklott az által, hogy Borboly Csabának illetve a Hargita megyei tanácsnak meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással és mindenféle hivatalokkal, a Számvevőszék például nem hajlandó elismerni a programra fordított költségeket működési költségként. A következő lépés az lenne, pontosabban nagyon remélem, hamarosan az lesz, hogy a kapcsolatok ne csak megyei szinten működjenek, hanem egy jól felépített testvértelepülési rendszeren keresztül is. Ezt aztán követhetnék iskolai együttműködések, diákcsere programok, illetve a Bánság tekintetében már említett gazdasági információs rendszer.
Talán a fenti ügy is egész jó példa arra, hogy országos játszmák miként szólnak bele helyi ügyekbe. Temes megyében – szórványként – pedig általánosságban is elmondható, nem éppen erős a magyar közösség érdekérvényesítő képessége. Mennyire van erre hatással az, ha az RMDSZ kormányon van, illetve, hogy a koalíciós megállapodásnak köszönhetően Temes megyének ismét van magyar alprefektusa?
A koalíciós partnerről nem beszélnék, harmadszor töltöm be ezt a tisztséget, az összes nagyobb romániai párttal dolgoztam már együtt, nem mondanék róluk se jót, se rosszat. Amellett viszont többszörösen is tudok érvelni, miért fontos, hogy pozícióban legyünk. Először is a rendelkezésre álló információ mennyisége így határozottan nagyobb. Egészen más kész tényként találkozni döntésekkel, illetve időben tudomást szerezni róla, hogy a kormány mire készül, és még az előkészítő fázisban bekapcsolódni a folyamatokba. Másrészt pedig az is tény, hogy manapság az anyagi támogatások úgy működnek, hogy ha ott vagyunk, kapunk belőlük, ha nem vagyunk ott, akkor pedig nem. A legelőször említett Tanyaszínház is tulajdonképpen kormánypénzből valósult meg, ha nem vagyunk kormányon, ebből sem lett volna semmi.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

2014. szeptember 11.

Ponta: fontos, hogy a gyerekek jól megtanulják anyanyelvüket
Négy Hargita megyei – Csíkkozmás, Gyimesfelsőlok, Csíkszentmárton, Csíkmadaras – és három Kovászna megyei – Szentkatolna, Előpatak és Nagybacon – településnek adtak át iskolabuszokat Csíkkozmáson szeptember 11-én, csütörtökön. Az átadóünnepségen részt vett Victor Ponta miniszterelnök, Kelemen Hunor és Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesek, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a két megyéből számos polgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, továbbá Antal István és Moldován József parlamenti képviselők.
A látogatás előtt Kelemen Hunor jelenlétében a polgármesterek aláírták az Országos Településfejlesztési Programból (PNDL) kiutalt pénzösszegekről szóló szerződéseket – a közel hetven település iskolák, óvodák, utak, ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére kap támogatást, új munkálatok elkezdésére és a már folyamatban lévők befejezésére, Hargita és Kovászna megye egyaránt több mint hat-hat millió lejben. A Kovászna megye által kapott hat mikrobuszból a fent említett három község vezetője vehette át személyesen Victor Ponta miniszterelnöktől csütörtökön, Csíkkozmáson az új iskolabuszok kulcsát. Utak felújítására Uzon, Szentlélek, Nagybacon, Bárkány, Bereck, Gelence, Zágon, Ozsdola, Kézdivásárhely, míg ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére Kökös, Hídvég, Bodzaforduló kapnak támogatást a kormány alapjaiból, új munkálatok elkezdésére és a már folyamatban lévők befejezésére is.
A miniszterelnököt és helyetteseit a Boga Alajos V–VIII. osztályos iskolában fogadták, ahol Bodó Dávid polgármester üdvözölte őket házigazdaként. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszönetet mondott az iskolabuszokért, és fontosnak nevezte a PNDL-szerződések aláírását, megjegyezve, örömmel értesült arról, hogy további támogatásra kaptak ígéretet a program keretében. A Hargita megyei elnök átadta Victor Pontának azt az oktatási segédanyagot, amely nem román anyanyelvű középiskolások romántanulását segíti, a kommunikációra helyezve a hangsúlyt, és amelyet Hargita megyei romántanárok szerkesztettek Maria Sturzu irányításával. „Azt hiszem, mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy hiányos a magyar tanulók nyelvtudása, ami általában negatív értelmezést kapott, pedig tudjuk, hogy a legtöbb esetben ezt a problémát a nem megfelelő módszertan okozza. A most megjelenő könyv fontos előrelépést jelent ezen a téren, és más megyék iskolái számára is elérhető lesz” – jelentette ki Borboly Csaba. Az elöljáró ismertette a vendégekkel a Hargita és Bákó megye közti határvitát is, amelynek megoldásához a segítségüket kérte, hiszen az Úz-völgyi ifjúsági tábor is kihasználatlanul áll az egyetértés hiánya miatt.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a kormányfő mai jelenléte a térség, a két megye, Székelyföld fejlesztése szempontjából fontos momentum. „Egy hónappal ezelőtt a miniszterelnök úr az RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor meghívására érkezett Nyergestetőre, az akkor egy politikailag fontos momentum volt. Első jele a normalitásnak. Akkor ígéretet tett, hogy gyakrabban jár majd hozzánk. Íme, ma is itt van, a miniszterelnök-helyettes társaságában” – mondta köszöntőbeszédében. Victor Ponta magyarul is köszöntötte a jelenlévőket, és a román tankönyvekre utalva azt mondta, fontos, hogy a gyerekek jól megtanulják anyanyelvüket, ugyanígy a román nyelvet, akárcsak az angolt, hiszen nemcsak Románia, hanem Európa polgárai is vagyunk. „A felvetett problémáról már tárgyaltam és még tárgyalni fogok az oktatási miniszterrel, hiszen mindannyiunk érdeke a minőségi oktatás” – jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési programok Románia minden polgárának szólnak, és minden gyermeknek szüksége van iskolabuszra, korszerű tanintézetekre, régiótól függetlenül. A kormányfő úgy vélte, emellett a szimbolikus gesztusokra is szükség van, példaként említette Gábor Áron ágyújának a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdonába való helyezését. Ezek a gesztusok Victor Ponta szerint egyre gyakoribbak, és a normalitás irányába mutatnak.
Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes szintén magyarul köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a Hargita megyének szánt iskolabuszok egy részét már átadták Bukarestben, a kormány székhelyén, és a Kozmáson átadottak után újabb kisbuszok érkeznek majd. Olyképp módosították a törvényt, hogy ezentúl városi oktatási intézmények is kaphassanak iskolabuszt. „Minden állampolgárnak, etnikai hovatartozástól függetlenül, joga van a civilizált életkörülményekhez: aszfaltozott úthoz, ivóvízhez, csatornarendszerhez, modern iskolához. A kozmásiaknak ugyanúgy, mint a bukarestieknek” – jelentette ki a kormányfő-helyettes. Mint mondta, a jelenlegi kormány egyik fontos intézkedése, hogy ne politikai alapon, hanem a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve osszák el a forrásokat, elsősorban a hátrányos helyzetű térségeket segítve.
Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes szerint hosszú távú tervezés az, ha az oktatási rendszert, az iskolás gyermekek biztonságát egy felelős kormányzás prioritásának tekinti. „Az RMDSZ azért része ennek a kormánynak, hogy minden olyan helyi igényt támogasson, ami a közösséget szolgálja. Ezeknek az iskolabuszoknak az átadása és a ma aláírt településfejlesztési szerződések azt bizonyítják, hogy jól döntöttünk” – mondta.
Közlemény
Erdély.ma

2014. szeptember 12.

Támogatást biztosítanak, szavazatokat remélnek
Visszatérő vendég lett Csíkszéken Victor Ponta. A kormányfő az augusztusi Nyerges-tetői megemlékezésen tett látogatása után Csíkkozmásra érkezett szeptember 11-én, csütörtökön, iskolabuszokat és fejlesztési projektek támogatási szerződéseit adva át több polgármesternek. Az RMDSZ autonómiatervezetéről kevés szó esett, az együttműködésről annál több.
Az együttműködést, párbeszédet emlegették a legtöbben a kormányfő csütörtöki csíkkozmási látogatása alkalmával, ahol két államfőjelölt is találkozott. A felszólalók közül senki, még Victor Ponta vagy Liviu Dragnea sem mellőzte a magyar nyelvű üdvözlést.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Korodi Attila miniszter, közel hatvan polgármester, alpolgármester Hargita és Kovászna megyékből, a két megyei önkormányzati képviselő-testület elnöke, képviselők jelenléte jelezte Kozmáson, hogy az esemény jelentősége túlmutat hét iskolabusz átadásán, valamint a Helyi Fejlesztési Országos Program (PNDL) keretében aláírt támogatási szerződéseken. A Boga Alajos Általános Iskola udvarán tartott ünnepségre a kormányfő késve érkezett, az őt és Liviu Dragnea regionális fejlesztési minisztert szállító helikopter Csíkszeredában szállt le, onnan mentek kíséretükkel az alcsíki községbe.
Lenne még tennivaló
Petres Sándor prefektus üdvözlő szavai után Borboly Csaba következett, és a kormányfő jelenlétét kihasználva nemcsak a fejlesztésre szánt pénz fontosságát emelte ki, de felhívta a figyelmet arra is, hogy nem az asszimiláció, hanem a kivándorlás jelenti a legnagyobb problémát Hargita megyében. A Hargita megyei önkormányzati képviselő-testület elnöke hozzátette, a megyében többletfinanszírozásra van szükség ahhoz, hogy ne kelljen tanintézeteket bezárni.
Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a magyar anyanyelvű diákoknak külön tanterv szerint kellene oktatni a román nyelvet, és az 1-2. osztályosok számára Hargita megyében elkészített, sajátos román tananyagot tartalmazó tankönyvet is átadta Pontának. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke úgy értékelte, a Nyerges-tetői látogatás egy lépés volt a normalitás felé, amelyet most újabb, konkrét eredményeket hozó lépés követ.
A normalitás gesztusai
Jó napot kívánok – köszöntötte magyarul a kormányfő a jelenlévőket, kifejtve, a gyermekeknek anyanyelvükön kell tanulniuk, ugyanakkor tudniuk kell románul és angolul is, „mert román állampolgárok, de európai polgárok is vagyunk”. Közölte, a tanügyminiszterrel is konzultál a sajátos román tananyag ügyében. Fontosnak nevezte a vidéki települések fejlesztését, és úgy értékelte, a normalitás gesztusaira, lépéseire szükség van, még több találkozó ad erre lehetőséget.
Liviu Dragnea regionális fejlesztési miniszter szerint mindenkinek fontos a gyermekek öröme. „A vidéken élő embereknek joguk van a járható utakhoz, vízvezetékhez, korszerű iskolákhoz, a civilizációhoz. A kormányprogramnak a fenntartható fejlődést kell szolgálnia” – szögezte le. Nem felejtette el a végén a buzdítást, hogy az elnökválasztás második fordulójában úgy szavazzanak, ahogy az ország számára szükséges.
„Amikor kormányra léptünk, a helyi közösségek fejlődésére gondoltunk. Az RMDSZ azért része ennek a kormánynak, hogy minden olyan helyi igényt támogasson, ami a közösséget szolgálja. Ezeknek az iskolabuszoknak az átadása és a ma aláírt településfejlesztési szerződések azt bizonyítják, hogy jól döntöttünk” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. A miniszterelnök és kísérete a járművek és a szerződések átadását követően Maroshévízre látogatott, ahol szintén iskolabuszt adtak át, majd a 174A jelzésű, felújított megyei utat tekintették meg.
Hét iskolabusz, sok pályázati támogatás
Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Csíkmadaras, Gyimesfelsőlok, illetve a háromszéki Nagybacon, Előpatak és Szentkatolna polgármesterei vehették át az új iskolabuszokat, a Helyi Fejlesztési Országos Program (PNDL) keretében Hargita megyéből a megyei önkormányzat, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Balánbánya, Tusnádfürdő, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Csíkszentgyörgy, Szépvíz, Csíkszentlélek, Gyimesközéplok, Kászonaltíz, Csíkrákos, Csíkszentkirály, Madéfalva, Csíkszentimre, Zetelaka, Varság, Oroszhegy, Siménfalva, Parajd, Galambfalva, Máréfalva, Újszékely, Székelyandrásfalva, Etéd, Bögöz pályázatai részesülnek támogatásban.
Kovács Attila, Székelyhon.ro

2014. szeptember 12.

Ismét Kelemen Hunor oldalán korteskedik Victor Ponta
Több mint hatvan székelyföldi önkormányzat képviselője vehetett át csütörtökön Csíkkozmáson támogatási szerződést, vagy iskolabuszt Victor Ponta miniszterelnöktől, aki Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen látogatott el a Hargita megyei településre.
Victor Ponta megemlítette, amikor augusztus 3-án részt vett a Nyergestetőn tartott 1848-as megemlékezésen, a szimbolikus térben tett lépést a normalitás felé, most pedig a pragmatikus lépéseknek érkezett el az ideje. Hozzátette, a helyi fejlesztési terv keretében megkötött székelyföldi támogatási szerződésekkel azt szerették volna tanúsítani, hogy Románia valamennyi polgára haszonélvezője lehet a román kormány támogatási programjainak, azok nem csak a moldvaiaknak vagy az olténiaiaknak szólnak.
Victor Pontát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökjelöltjét párttársa, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter is elkísérte, aki ama reményét hangoztatta, miszerint a novemberi elnökválasztáson a székelyek is úgy szavaznak, hogy „az jó legyen az országnak”. Hozzátette, reményei szerint 2015-ben nyugodt és racionális párbeszédet folytathatnak a magyarság képviselőivel, amely elvezethet a mindenki vágyait kielégítő megoldáshoz, és „minél több kompetencia helyi szintre kerülhet”.
A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a jó kormányzás, és a helyi közösségek fejlődésének biztosítása végett lépett be a kormányba, és döntését azóta sem bánta meg.
A ceremónia után újságírói kérdésre Victor Ponta kijelentette, ha a decentralizálás és az autonómia ugyanazt jelenti, akkor nincsen vitája a székelyföldiekkel. Ponta hangsúlyozta, a politikai párbeszéd híve, és senkinek nincs joga megsértődni, ha valaki tárgyalni kíván valamiről. A miniszterelnök azt is nyomatékosította, egyedül az RMDSZ-t tekinti az erdélyi magyarok legitim képviselőjének. Jónak tartotta, hogy az RMDSZ ott van az önkormányzatokban, a parlamentben és a kormányban egyaránt, mert általa a magyar közösség van jelen a döntéshozásban és a végrehajtásban.
Ponta továbbá hangsúlyozta, a székelyföldi gyermekeknek anyanyelvükön kell tanulniuk, ugyanakkor tudniuk kell románul és angolul is, mert mindez szükséges ahhoz, hogy európai polgárokként boldoguljanak. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az oktatási tárcavezetővel is egyeztet a román nyelv elsajátításának pedagógiai eszközeiről és azok javításáról.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke egyébként egy magyar gyermekeknek szánt román tankönyv kéziratát adta át a miniszterelnöknek, kérve, hogy támogassa a tankönyv kiadását, hogy általa a székelyföldi gyermekek is jobban megtanulhassanak románul.
A Csíkkozmáson aláírt támogatási szerződések keretében mintegy hatvan Hargita és Kovászna megyei önkormányzat kapott együttesen 12 millió lej értékű támogatást állami költségvetésből, elsősorban infrastrukturális beruházások befejezésére.
Krónika (Kolozsvár)

2014. szeptember 12.

Szárhegy kézbe venné a kastély sorsát
A bezárt Lázár-kastély állaga csak romlik, a jelenlegi helyzet további károkat okoz. A probléma megoldását Szárhegy polgármestere, Gábor László abban látja, ha közvetítő lehetne a kastélytulajdonosok és a megyei tanács között. A legjobbnak viszont azt tartaná, ha Szárhegyé lehetne a kastély adminisztrálási joga.
„Mostanig az került a nyilvánosság elé, hogy a tulajdonosok egymás között nem tudnak megegyezni, ezért nem lehet újranyitni a kastélyt. Gyakorlatilag nem arról van szó, hogy a tulajdonosok nem tudnak megegyezni. Tény, hogy a Liphtay és Berczely családok között vannak valami afférok, amiknek a hátterét nem ismerem, viszont úgy gondolom, hogy inkább a megyei tanács és a tulajdonosok között vannak problémák” – véli Szárhegy polgármestere.
Az értékmentés lehetősége
A jelenlegi helyzetet vázolva elmondta, tudja, hogy Lipthayék bérmentve a megyei tanácsra ruházzák az ő részük bérleti jogát, és ha ugyanez a másik két tulajdonos részéről is megtörténne, bármelyik nap kinyithatna a kastély.
„Amíg ilyen gesztus nem történik, patthelyzet van. Jogos, hogy követelik a bérlőtől, végezze el az elmaradt munkálatokat, de a jelenlegi helyzet nem szolgálja a kastély javát, Szárhegy javát sem. Ez a helyzet csak ront minden téren. Nem kellene leragadni ott, hogy nem történt kurrens javítás, tovább kellene lépni, azt keresni, hogy milyen forrásokból lehet ezt megoldani” – fogalmazott. A polgármester az előrelépésben szeretne segítséget nyújtani.
„A Lipthay család nemrég volt Szárhegyen, Vormair úrral is nagyon gyakran beszélgetünk, viszont a Berczely ág képviselői egyáltalán nem kerestek meg. Csak hírből hallottam, hogy Szárhegyen jártak. Ha ők nem léptek, akkor én teszem meg, felveszem a kapcsolatot mindhárom családdal, vállalom a közvetítői szerepet, természetesen a megyei tanács beleegyezésével. Az igaz, hogy akkor tudnék reális tárgyalópartner lenni, ha a község lehetne a kastély adminisztrátora. Szeretnénk, de elsősorban a tulajdonosoktól kell megtudjuk, hogy mi az ő elképzelésük.”
Sürgős teendőnek véli ezt Gábor László, aki úgy érzi, a községlakók támogatnák őt ebben: „Vannak olyan szárhegyi emberek, akik ma is jönnének segíteni, hogy rendbe tegyük a kastélyt. És szerintem ez a legnagyobb létező tőke. Ehhez viszont meg kell bízzanak minket, hogy léphessünk.”
Tárgyalni kell, kastélyt javítani muszáj
„Nagyon fontos, hogy a helyi közösség álljon szóba a tulajdonosokkal, így én csak üdvözölni tudom a polgármester kezdeményezését. A kastélyt a szárhegyiek építették újjá, és ha jogilag, papírok szempontjából nem is, de erkölcsileg tulajdonosok, és nekik a polgármester a képviselőjük” – fogalmazott a polgármesteri ajánlattal kapcsolatban Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. Mint mondta, kezdettől fogva javasolták, hogy Szárhegy ügykezelésébe kerüljön a kastély, meg kell keresni a legjobb megoldást, hogy egy civil szervezet vagy az önkormányzat legyen-e az adminisztrátor.
Azt viszont leszögezte: „A kastéllyal szorosan összefügg a kulturális központ sorsa, ezeket együtt kell kezelni. Várom, hogy a szárhegyi tanácsban szülessen konszenzus, és ez ügyben az EMI-táborban egyeztettünk a néppártos frakcióval is, hogy a vendégház sorsát is lehessen rendezni. A kettőt együtt kell kezelni, hisz egyébként a megyei tanács mozgástere korlátozott. Újra kellene nyitni a vendégház vendégfogadó részét, hogy teljes körű kulturális és alkotó tevékenységet lehessen végezni Gyergyószárhegyen. A szárhegyiek kell lépjenek.”
Borboly közölte, a legjobb megoldás lenne, ha Szárhegy venné kézbe a kastély működtetését, mert a megyei tanácsnak nincs jogalapja az egész épületet kibérelni. „Minél hamarabb el kell kezdeni az állagmegóvást. Január óta lakatlan, és romlik az épület állapota, ez pedig a tulajdonosok felelőssége. Ha erre nem kerítenek sort, egyeztetni fogok a kulturális minisztérium műemlékvédelmi részlegével, mert nem szabad hagyni, hogy az épület tönkremenjen” – szögezte le a megyei tanács elnöke.
Lakat okozta veszteség
Szárhegy vendéglátói már érzik a bevételükön, hogy bezárt a kastély. Sőt úgy tűnik, idén az elmúlt évekhez képest sokkal több vendég szerette volna meglátogatni a műemléket – állítja vendéglátókkal való beszélgetésére alapozva a község polgármestere. A veszélyt abban látja, hogy ha a turisták csalódottan távoztak, annak jövőre komoly következményei lesznek. „Gyergyó térségében két nagyobb turisztikai látványosság van, a kastély és a Gyilkos-tó. Ha egyik kiesik, el fogják kerülni a turisták a medencét. Ezért kellene mihamarabb újranyitni, és ehhez kell bölcsesség mindenki részéről.”
Balázs Katalin, Székelyhon.ro



lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 1171-1199




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék