udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7111
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 7111-7111
Névmutató:
Markó Béla
1997. május 30.
Az MTI-hírügynökség Markó Bélával készített interjút. Az RMDSZ elnöke a Románia és Magyarország rendkívül fontos állomásaként értékelte Göncz Árpád romániai látogatását. Külön kiemelte Göncz Árpád erdélyi látogatásának és a két államfő együttes erdélyi jelenlétének fontosságát és azt a fogadtatást, amelyben Kolozsváron és Marosvásárhelyen részesítették a két elnököt. Ez, mutatott rá, bebizonyította, hogy itt valóban nemcsak a politika igényli a két ország közötti megegyezést és a problémák megoldását, hanem a közvélemény is ugyanilyen szándékokkal és érzelmekkel tekint erre. A két elnök kijelentésével kapcsolatban, mely arra vonatkozott, hogy a két ország közötti kapcsolatban elindult egy folyamat, Markó Béla megjegyezte: "tehát semmiképpen sem egy folyamat befejezéséről van szó, hanem valamiképpen egy kezdetről is". Mindez valóban akkor válik történelmi jelentőségűvé, ha az elkövetkezőkben sorra megszületnek a megfelelő megoldások - tette hozzá a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./1997. május 31.
A Magyarország 2000 tanácskozáson előadást tartott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Felszólalásának alapgondolata az volt, hogy a jelenben és a jövőben a kölcsönös érdekek felismerésére kell alapozódnia a magyar - magyar kapcsolatoknak. Ha mi, romániai, erdélyi magyarok szegényedünk szellemiekben, mondotta, attól Önök is szegényebbek lesznek. Ha Önök alkotnak kevesebbet, azt mi is megszenvedjük, tette hozzá. "Egy olyan fontos pillanatban próbálom megfogalmazni közös érdekeinket, amikor a romániai magyarság éppen megpróbál kilépni kisebbségi státuszából, éppen megkísérli felszámolni nemcsak jogi, hanem érzelmi kisebbrendűségét is azáltal, hogy a románok és magyarok közti történelmi szembenállásból kitörve a nemzeti kérdést megkísérli nacionalizmus és demokrácia kérdésévé tenni, megkísérel együtt kormányozni azokkal, akikkel jogok szempontjából még korántsem mondhatja egyenlőnek magát. Kétségtelenül egyedülálló próbálkozás ez, és egyáltalán nem kockázatmentes, érezzük ezt máris, érezzük a kritikákból, érezzük abból, hogy így is milyen nehezen tudunk előrehaladni, és érezzük mindennek a határokon túlmutató felelősségét is. Az általunk most követett modell kihathat az egész térségre, akkor is ha eredményes, akkor is, ha kudarcot vall. Persze, akik azt gondolják, hogy egyik napról a másikra meg fognak oldódni gondjaink, azokat ki kell józanítanunk: ha választásunk helyesnek bizonyul, akkor is hosszú út áll előttünk. Ám egyvalami azt hiszem tagadhatatlan: a romániai magyarság megpróbál saját lábára állni, megpróbálja erejét összeszedni, megpróbál partnerként fellépni, megpróbál kezdeményezni. Megpróbálja önmagát és az országot, amelyben él, közelebb vinni a nyugati létformához, úgymond az európai és euroatlanti struktúrához. Ami nem csupán a magyarok és magyarok, hanem magyarok és románok, Románia és Magyarország közös érdeke is." A 2000. esztendőre kivetülő jövő-képpel kapcsolatban hangoztatta: "Nagy nemzet gőgjével élni viszonylag kis nemzetként valószínűleg nem lehet. De egy kezdeményező, újat akaró és mindig újat adni tudó nemzet magabiztosságával lehetne és kellene élni bizonyosan. Mi Magyarországtól és a magyarságtól, önmagunktól ezt várjuk elsősorban. Persze, amikor még a felemelkedés a cél vagy a süllyedés megállítása, nehéz ilyet követelni. De kit sújt és kit foglalkoztat Európában talán a leginkább a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés megoldatlansága, ha nem minket? Íme egy példa arra, hogy miközben joggal kívánunk támaszkodni az európai normákra és az európai gyakorlatra, aközben mindehhez tudnunk kellene hozzáadni is." (...) "Mi egy kezdeményező, az integráció kényszerű, de létfontosságú versenyében is alkotó, újítóerővel megáldott Magyarországra szeretnénk támaszkodni. És egy olyan Magyarországra, amely tudja, hogy a világ számára végül is nincsen igazán külön Magyarország-kép és magyarság-kép, és hogy egymásra vagyunk utalva itthon is, a nagyvilágban is. Mint ahogy azt szeretnénk, ha a körülöttünk vagy velünk együtt élő népek is ezt gondolnák egymásról és önmagukról. Ezért viszont nekünk is tennünk kell. Úgy is, hogy kezet nyújtunk, de úgy is, hogy kimondjuk mindazt, amit ki kell mondani, hiszen ennek a régiónak a nemzetei valóban egymásra vannak utalva, de hosszú távon együttműködni csak egyenlő partnerként, csak a történelem által ránk hagyott problémák megoldásával és feloldásával lehetséges. (...) Nem egyikünk a felelős a másikért, mondotta befejezésül hanem egymásért vagyunk felelősek mindannyian." - A tanácskozás Horn Gyula miniszterelnök meghívására összegyűlt részvevői zárónyilatkozatot fogadtak el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./ - 1997. június 2.
Jún. 2-án az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélésen vettek részt az RMDSZ képviselői, szenátorai és kormányzati tisztségviselői. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket Göncz Árpád magyar államfő marosvásárhelyi látogatásának kedvező visszhangjáról, a román ? ukrán alapszerződés neptuni aláírása felől, kitért azokra a teendőkre, amelyek abból adódnak, hogy életbelépett a Helyhatósági törvényt a kisebbségi nyelvhasználat javára módosító Sürgősségi Kormányrendelet. Bara Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, szorgalmazta az intézmény vidéki apparátusában az RMDSZ-re jutó hivatali tisztségek betöltését. Örsi Imre, az Állami Vagyonalap alelnöke, a privatizációval kapcsolatos panaszok begyűjtését és rendeltetési helyükre juttatását igényelte. Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, a mezőgazdasági reformot szolgáló törvények előkészítési folyamatáról, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár a dájai, szentléleki és a gelencei műemlékek restaurálására juttatott pénzalapok kiutalásáról számolt be. Tokay György kisebbségügyi miniszter egy nemzeti kisebbségi problémákkal is foglalkozó rotterdami értekezletről visszatérőben ismertette ott elhangzott előadását és a szerzett tapasztalatait. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési államtitkár egy Hágában, a helyhatóságok föderációjának égisze alatt megrendezett szemináriumon vett részt és a helyi érdekű bankhálózat holland mintára történő hazai megszervezésének lehetőségeiről szólt. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a legutóbbi kormányülésen felmerült problémákat ismertette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./1997. június 2.
Emil Constantinescu államelnök és Leonyid Kucsma ukrán államfő jún. 2-án a fekete-tengeri Constancához tartozó Neptun fürdőhelyen aláírta a két ország közötti alapszerződést. Az eseményen részt vettek a kormánykoalíció pártjainak vezetői, az ellenzéki pártvezetők viszont távollétükkel tüntettek a szerződés ellen. Constantinescu elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot, amelyről az alapszerződés nem tesz említést. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy a Magyarországgal való alapszerződés után az Ukrajnával kötött megállapodás újabb fontos lépés Románia euroatlanti betagolódása útján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1997. június 4.
Miklós László hiányolja az RMDSZ érdekképviseleti munkáját. Alábbhagyott a falujárás. A jelek szerint az RMDSZ lassan áttestálja érdekképviseleti hatáskörét a kormány magyar minisztereire-államtitkáraira, képviselőire, szenátoraira, a civil szervezetekre, az egyházakra. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: "A közösségi szolidaritásnak is megvannak a határai, ha ebben az összefogásban a mindennapok gazdasági-szociális nyomorúságával küszködő egyén csak részlegesen, csak nyelvi és kulturális valójában lel magára, de egyéni érvényesüléséhez már-már el kell fordulnia a szövetségtől. Keserves igazság ez, de ha politikusként akarunk gondolkodni és cselekedni, ezzel is számolnunk kell." /Az RMDSZ a kormánykoalícióban, Romániai Magyar Szó, márc. 1./ Döbbenetes szavak. Ha cselekedni szótársítási kiút-sejtető értelmére nem tekintenők -, a fegyverletétel és önfeladás, az RMDSZ-től való elfordulás hirdettetett meg, írta Miklós László. Ideje volna végre ember- s magyarságközelbe kerülni. /Miklós László: Keserű igazság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1997. június 7.
Jún. 7-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A gyakorlatilag ápr. 16-tól ideiglenes elnöki tisztséggel megbízott Izsák Balázs tartott beszámolót. A küldöttgyűlésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, aki felszólalásában ismertette az RMDSZ kormányzati munkáját, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetre, valamint a 69/1991-es helyhatósági törvényt módosító kormányhatározatra. A gyűlésen jelen voltak az RMDSZ Maros megyei szenátorai és képviselői is. Kincses Előd, a megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatot tett: Funar városában, Kolozsváron két magyar középiskola működik, Marosvásárhelyen egy sincs. Javasolta a 450 éves Bolyai Líceum és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának visszaállítását. Markó Béla reflektált erre a javaslatra, mondván: pillanatnyilag nem ajánlott az Bolyai Líceum szétválasztásának az ügye. Frunda György keményen bírálta az RMDSZ Maros megyei szervezetét, mert elfelejti, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja és még mindig ellenzékként gondolkodik. A küldöttközgyűlés egyetlen napirendi pontja a Maros megyei szervezet elnökének megválasztása volt. A körzeti és kerületi jelölőgyűlések után két jelölt maradt versenyben: Kolcsár Sándor és Kerezsi János. A titkos szavazás eredményeként a Maros megyei RMDSZ új elnöke Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperes lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1997. június 9.
Jún. 9-én Markó Béla szövetségi elnök, Béres András, Borbély László és Kelemen Hunor államtitkárok, valamint Vajda László és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök tanácsosai az RMDSZ bukaresti székházában fogadták a Magyar Biblia Társulat /MBT/ küldöttségét, melyet Dr. Harmati Béla MBT-elnök, a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke vezetett. A találkozón jelen voltak a Romániai Biblia Társaság /RBT/ képviselői is. Adorjáni Dezső, az RBT elnöke és Tarr Kálmán az MBT főtitkára ismertette a két intézmény kapcsolatainak alakulását és azon törekvését, hogy hozzájáruljon a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez. A megbeszélésen Markó Béla ismertette a romániai magyar közösség törekvéseit és az RMDSZ kormányban vállalt szerepét. Ezt követően Borbély László a helyhatósági törvény módosításáról, Béres András a tanügyi törvény módosítási tervezetéről, különösképpen az egyházi oktatás lehetőségeiről, Kelemen Hunor pedig az egyházi tulajdonban levő kulturális intézmények helyzetéről adott tájékoztatást. Az RMDSZ politikusai részletesen ismertették az egyházi és közösségi vagyonok visszaszerzésére irányuló törekvéseket, Harmati Béla evangélikus püspök és Márkus Mihály református püspök pedig beszámolt a magyarországi kárpótlási folyamat tapasztalatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10., 1045. sz./1997. június 10.
Jún. 10-én Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta a Sanitas Szakszervezeti Szövetség Marius Petcu elnök által vezetett küldöttségét. A találkozón jelen volt dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, a Képviselőház egészségügyi szakbizottságának titkára, és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. A Sanitas szakszervezet képviselői javaslatcsomagot nyújtottak át az RMDSZ elnökének az egészségügyi biztosítási törvénytervezetre, a költségvetési alkalmazottak bérezését szabályozó törvénytervezetre, valamint az egészségügyi asszisztensek státusáról szóló törvénytervezetre vonatkozóan. Megegyezés született arról, hogy a Sanitas Szakszervezeti Szövetség és dr. Bárányi Ferenc képviselő, az egészségügyi miniszter tanácsosa, az Orvosi Kamara tagja között folyamatos konzultáció során tisztázzák az említett törvényes szabályozásokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10., 1045. sz./1997. június 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a tanügyi törvény módosítása és az elkobzott egyházi tulajdonok tárgyában. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint, Markó Béla állításaival ellentétben a módosító javaslatok nem fedik le az RMDSZ 500 ezer aláírással támogatott törvénytervezetét. "Sajnálatos, írja, hogy ezekbe (a tanügyi törvény módosítására vonatkozó) tárgyalásokba nem vonták be a legilletékesebbeket, magukat az egyházakat". Szerinte "legalább azt tudniuk kellett volna, hogy a magyar történelmi egyházak hét év óta egységes módon az önálló státusú felekezeti oktatásért küzdenek". Tőkés László úgy értékeli, hogy nem kellene megelégedni a csak kimondottan kisebbségi oktatás szempontjából fontos módosítvánnyal, hanem az RMDSZ-nek az egész román oktatás megújítását kellene szorgalmaznia. Az egyházi tulajdonok kérdésével kapcsolatban a tiszteletbeli elnök úgy látja, hogy a kormány módosító csomagja egyetlen szót sem tartalmaz az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszármaztatásáról. Adrian Severin külügyminiszter ápr. 15-én bejelentette, hogy egy-két héten belül megjelennek azok a kormányrendeletek, melyek néhány fontos ingatlant máris visszajuttatnak az egyháznak. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése bukaresti kihelyezett ülésén /máj. 26-28./ Victor Ciorbea miniszterelnök elfogadta a "restitutio in integnum" elvét. Ennek ellenére előrelépés nem történt, az ígért kormányrendeletek nem születtek meg. Emil Constantinescu államelnök az egyházi vezetőkkel történt máj. 2-i találkozóján kitért a magyar történelmi egyházak által sürgetett tulajdonjogi kérdések elől. Miközben a román ortodox egyház a román parlament volt épületét birtokába vehette, a nagyváradi római katolikus és református püspökségek székházai ügyében viszont még mindig folyik a pereskedés. Végül Tőkés László elnagyolt vádnak minősíti Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint ő eleve nem értett egyet a kormányban való részvétellel. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzi, hogy ő csak a kormánybalépés ára és módja vonatkozásában jelentette be különvéleményét, és azon álláspontját jelenleg is fenntartja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./1997. június 12.
Jún. 12-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak Eckstein-Kovács Péter szenátor, Elek Barna és Székely Ervin képviselő. Markó Béla bevezetőjében a közelgő madridi NATO-csúcsértekezlet kapcsán megerősítette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja az ország euroatlanti integrációját, síkraszáll Románia mielőbbi felvételéért a NATO tagjainak sorába, ami egyként érdeke Romániának és a romániai magyarságnak. Az RMDSZ megtesz minden tőle telhetőt azért, hogy Romániát az első körben meghívják a NATO-ba. Belpolitikai téren a szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, amire a reformfolyamat gyorsításához feltétlen szükség van. Beszámolt az RMSZ-frakciók tagjainak szerda esti találkozójáról Victor Ciorbea miniszterelnökkel, és a tanácskozást hasznosnak minősítette. Eckstein Kovács Péter az RMDSZ parlamenti munkájáról tartott rövid beszámolót, kiemelve, hogy az RMDSZ teljes egészében támogatta az igazságügyi minisztérium és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezető által benyújtott tervezetet, majd ecsetelte a törvény célkitűzéseit és méltatta annak fontosságát. Székely Ervin a Bivolaru-ügy kapcsán az RMDSZ álláspontját világította meg a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében. Sajnálatosnak nevezte a képviselőház döntését, amellyel elutasította az igazságügyminiszter kérését a korrupcióval és a Román Fejlesztési Bank terhére elkövetett tetemes sikkasztással vádolt SZDRP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Kifejtette, hogy bár a 2/3-os minősített többségre vonatkozó előírás indokolt a mentelmi ügyek elbírálásában, az RMDSZ nem zárkózik el azelől, hogy csökkentsék a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges szavazatarányt az egyszerű többségre. Elek Barna az RMDSZ földtörvény-módosítással kapcsolatos álláspontját fejtette ki, kiemelve, hogy a 18-as törvény módosítását a földtörvény egyes alkotmányellenes előírásai és annak rosszhiszemű alkalmazásából fakadó igazságtalanságok és jogsértések orvoslása, mindenekelőtt az egyenlő jogok érvényesítésének igénye tette szükségessé, és ezért az RMDSZ támogatja a tervezetet, amely az eredeti törvényből hiányzó szankciókat is előír. - A kérdések főképpen a helyhatósági törvény módosításával, a tanügyi törvényt módosító tervezet helyzetével kapcsolatos fejleményekre, illetve arra vonatkoztak, hogy mivel elégedetlen az RMDSZ a megyei szintű végrehajtó szervek struktúraváltása miatt, illetve miben látja a megyei szintű koalíciós együttműködés hiányosságait. Egy kérdésre válaszolva Markó Béla nevetségesnek nevezte azt a szenátusi gazdasági szakbizottsági véleményt, hogy a kétnyelvű feliratok, helységnévtáblák felállítása túl sokba kerülne. A tanügyi törvény módosítására vonatkozóan a szövetségi elnök elmondotta, hogy a Törvényhozói Tanács túllépte hatáskörét, amikor politikai megközelítésben mondott véleményt a törvénymódosításról, és a törvény időszerűségét, opportunitását kérdőjelezte meg. A módosításoknak egyébként csak igen kis hányada vonatkozik az anyanyelvi oktatásra mondotta, azok zöme a romániai oktatás általános reformjára vonatkoznak. A szenátushoz benyújtott utolsó változat alapvetően megegyezik a koalíciós egyeztetés során elfogadott szövegváltozattal, csupán árnyalati kérdésekben lesz még szükség további egyeztetésekre hangoztatta az RMDSZ szövetségi elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 1047. sz./1997. június 14.
Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./1997. június 17.
Jún. 17-én tartották a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ vezetőinek, parlamenti képviselőinek és szenátorainak szokásos heti tanácskozására az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök jelenlétében megvitatták a kormányzati munka aktuális kérdéseit, a koalíciós egyeztetések és a kormányprogram szellemében megvalósításra váró időszerű feladatokat, kiemelten a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet helyzetét, a földtörvénnyel kapcsolatos egyeztetett koalíciós álláspontot, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői beszámoltak az egyes tárcákban folyó munkáról, az elkövetkező időszakban esedékes, megoldandó feladatokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 1051.sz./1997. június 18.
Jún. 18-án, csütörtökön a szenátus oktatásügyi bizottsága kvórum hiányában nem tudta megvitatni a tanügyi törvényt módosító törvényjavaslatot. A kormánykoalícióhoz tartozó egyik bizottsági tag külföldön, hivatalos kiküldetésben volt, az ellenzéki SZDRP és RNEP bizottsági tagjai /Gheorghe Dumitrascu és Costica Ciurtin/ pedig azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy nem érkezett meg a rektorok tanácsának álláspontja a tervezetről, elhagyták a termet és így bojkottálták az ülést. George Pruteanu szenátor, a bizottság elnöke és további öt szenátor - köztük Markó Béla és Lőrinczi Gyula - közleményben ítélte el az ellenzék szenátorainak eljárását. A törvényjavaslatot az Állandó Büró június 11-i határozata értelmében sürgősségi eljárással kellett volna hogy megvitassa a szenátus, ám nincs kizárva, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadják el a törvénymódosító tervezetet /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./1997. június 18.
El kell készíteni a leltárt az eltelt hat hónapról, ahogy koalíciós partnereink is elkészítik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elsődleges a gazdasági sokkterápia, a reform beindítása, azonban kisebbségi jogok területén is be kell indítani a változásokat. Itt nem hosszú a lista, két jelentős lépésre lehet utalni, a diplomahonosítási egyezményre és a közigazgatási törvény módosítására. Ennek értelmében ahol 20 %-nyi kisebbség él, ott a közigazgatásban kötelező módon használni kell a magyar nyelvet. Másik nehéz feladat az oktatási törvény módosítása. Nagy gondot okoz az, hogy továbbra is a régi emberek vannak kulcspozícióban. Cseke Gábor feltette a kérdést, milyen veszteséget jelent "sorainkból jövő támadás", a tiszteletbeli elnök állásfoglalása. Sokan "megpróbálják fölnagyítani a késlekedést". Itt nem az RMDSZ kudarcairól van szó, hanem a romániai magyarságéról. Markó Béla nem kíván a nyilvánosság előtt polemizálni Tőkés Lászlóval, de hozzátette, hogy a tiszteletbeli elnök helyzetelemzése téves és "veszélyes is". Markó határozottan visszautasította azt, hogy az egyházak ügyét nem képviselnék teljes elkötelezettséggel. /Cseke Gábor: Már készül a leltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./1997. június 20.
Jún. 20-án a helyi RMDSZ meghívására Markó Béla szövetségi elnök lakossági fórumon vett részt Székelykeresztúron. A fórumon az RMDSZ féléves kormányzati tapasztalatairól, szövetségünknek a koalícióban betöltött szerepéről, a következő időszakra tervezett általános és sajátos célkitűzésekről folyt párbeszéd a résztvevőkkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 1054. sz./1997. június 20.
Hét év után az RMDSZ végre kimutatta a foga fehérjét! Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ nem kötött szerződést Romániával. Valóban, végig az ország ellen dolgozott. Titkos szerződést kötött a húszmilliós románság ellen. Bebizonyította, hogy semmi köze ahhoz az országhoz, ahol zabál... - dörgött a szenátus ülésén Costica Ciurtin /RNEP/ szenátor. Gh. Dumitrascu szenátor pedig javasolta: elő kell venni a Har-Kov Jelentést, és kiegészíteni a magyarok által a románság rovására elkövetett újabb igazságtalanságokkal. Ez nem új javaslat, ugyanis 65 szenátor elkészítette a 948. számú beadványát az Állandó Bizottsághoz, amelyben szorgalmazzák egy különbizottság létrehozását a Hargita és Kovászna megyei román lakosság jogait sértő magyar cselekedetek kivizsgálására. A 65 szenátor közös irománya szerint: "Beadványunk jelentős számú lakossági jelzésen alapul, amelyet a két megye lakosai a szenátushoz intéztek. Ezekből a helyi hatóságok súlyos törvénytelenségeire és visszaéléseire derül fény. Abból a célból, hogy elkerüljük e tájegységek interetnikai feszültségeit, szükségesnek tartjuk egy, a szenátus teljes politikai spektrumát tükröző bizottság létrehozását, amely elemezze a jelzett jelenségeket, és megoldásokat javasoljon a feszültségek feloldására." Ez a beadvány még nem került nyilvánosságra. Megdöbbentő az aláírók névsora. A volt kormánypárt tagjai természetes, hogy aláírták, ugyanígy az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai. Azonban 16 mostani kormánypárti szenátor is az aláírók között van /12 parasztpárti közülük/. Puskás Bálint szenátor sorra kérdezte a 16 kormánypárti szenátort,a szövetségeseket, miért írták alá. Akikkel sikerült beszélni, azokról kiderült, hogy félrevezették őket. A szöveget nem mutatták meg, csupán annyit mondtak, hogy a csereháti árvaház ügyében kérnek vizsgálatot. Többen jelezték, hogy visszakozni fognak. Milyen szövetség az, tette fel a kérdést Puskás Bálint, amikor a koalíciós partner alákanyarintja kézjegyét és beáll a sorba egy olyan politikai ellenfél mellé, amely koalíciós társának nyílt, esküdt ellensége? /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20.-26./1997. június 20.
Jún. 21-én Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség kezdeményezésére tanácskozásra kerül sor az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel ? miniszterekkel, államtitkárokkal, prefektusokkal, alprefektusokkal és prefektúrai vezérigazgatókkal. A tanácskozáson megvitatják a kormányzati munka aktuális kérdéseit, a központi és helyi koalíciós együttműködésben felmerülő problémákat, a megoldásra váró feladatokat. A tanácskozáson részt vesz Markó Béla szövetségi elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./1997. június 21.
Ugyancsak jún. 21-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kezdeményezésére tanácskozásra került sor Kolozsváron az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel, miniszterekkel, államtitkárokkal, prefektusokkal, alprefektusokkal és igazgatókkal. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök tartott helyzetelemző értékelést az RMDSZ kormányzati munkájának hathónapi tapasztalatairól, a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, az elkövetkező időszak teendőiről, megoldandó feladatairól. A tanácskozás részleteire holnapi számunkban visszatérünk. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 1054. sz./1997. június 21.
Jún. 21-én ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia tanácstermében. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Béres András tanügyi-, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Jobban oda kell figyelni a SZET hangjára, mert a romániai magyar értelmiséget képviseli, mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok, a parlamentben az ellenzék vehemensen támadja a magyarságot, tájékoztatta a résztvevőket Markó Béla. A közigazgatási törvény kompromisszum eredménye. Az RMDSZ eredetileg úgy kérte, hogy 10 %-os kisebbség esetén fogadják el a többnyelvűséget a közigazgatásban, végül 20 %-ban állapodtak meg. Az oktatási törvény módosításával kapcsolatban Markó Béla megállapította, hogy ennél többet nem tudtak elérni. Ezután Béres András tanügyi államtitkár tájékoztatója hangzott el a tanügyi törvény módosításának jelen állásáról, valamint az anyanyelvi oktatás kérdéseiről. Dr. Csiha Kálmán püspök a vallásszabadság megsértésének minősítette az egyházi iskoláknak, mint oktatási formának az el nem ismerését, kifogásolta, hogy a törvény felekezeti oktatásra vonatkozó része hiányos. Az egyházi iskolák épületeit nem kapták vissza, így azok albérletben működnek. Végül a SZET alapszabályzatáról és a módosításról volt szó. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet: amennyiben a magyar tagozat létrehozása az egyetem szenátusától függ, biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. Az egyetem szűkített költségvetése az alkalmazottak létszámának csökkenéséhez vezet. Magyar tanárokat ilyen körülmények között csak a román tanárok létszámának rovására lehet felvenni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. Amíg Virgil Petrescu a miniszter, addig kevés az esély a helyzet normalizására, állapította meg Szilágyi Pál. A Bolyai Tudományegyetem körül kibontakozó vitában Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett: legyen már elég a multikulturalitás fogalmának lejáratásából. - Többen figyelmeztettek arra, hogy a tervezett új magyar történelem tankönyvek még nem készültek el. Nagy F. István ezért Murvai László minisztériumi osztályvezetőt tette felelőssé, Béres András államtitkár azonban kiállt Murvai mellett. - Benkő Samu megkérdezte, született-e paktum az RMDSZ kormányba lépésekor, Markó Béla válaszából kiderült, hogy nincs semmiféle "titkos paktum". - Egyhangú vélemény volt, hogy növelni kell a SZET tényleges szerepét a romániai magyarság életének irányításában, és szükségesnek tartják a fontosabb lépések előtti konzultációt. Ugyanakkor hangsúlyozottan hangzott el az az igény, hogy amikor a SZET ülésezik, más testület ne szervezzen olyan jellegű összejövetelt, amely megosztja az ülésen részt vevők idejét, mert ez lényegesen csökkenti a hatékonyságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1997. június 23.
A lapok beszámolnak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében a szövetség prefektusai, alprefektusai, miniszterei és államtitkárai között lezajlott szombati kolozsvári megbeszélésről. Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak nyilatkozva ellentmondásosnak nevezte azt a helyzetet, hogy annak ellenére, hogy a szenátus emberjogi bizottságában több a kormánypárti, mint az ellenzéki honatya, mégis a koalíciósok hiányzása miatt, az ellenzéki pártok képviselői ellene szavaztak az oktatási törvény módosításának. A Kolozs megyei szenátor szerint a NATO-csatlakozási kudarc nyomán az ellenzék ismét a magyar-kártyát fogja játszani. Markó Béla a sajtónak elmondta, hogy a koalíció nehezebben működik a megyékben, a reform késése pedig két-három hónapos. A szövetség elnöke szerint, mivel lehetetlen a parlamenti halogatások miatt, hogy az oktatási törvénytervezetet mindkét házban, akár a rendkívüli parlamenti ülésszakot is beleértve, elfogadtatni, a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényhez hasonlóan törvényerejű kormányrendelettel kell megoldani. Markó Béla szerint ezzel kapcsolatban a szövetség, mind a koalíciós partnerekkel, mind pedig az államelnökkel egyeztetett, és erre még ezen a héten sor kerülhet. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ A Ziua "Az RMDSZ erőlteti a tanügyi törvény módosítását" címmel ismerteti Markó Béla kijelentéseit. Az Adevarul de Cluj "Az RMDSZ is sürgősségi kormányrendeletet akar" címmel tájékoztat a szombati kolozsvári eseményről. A Stirea úgy véli, hogy az RMDSZ veszélyeztetve látván érdekeit a "NATO-ügy" után, magasabb követelményeket támaszt és igényeli magyar tagozat létesítését a jogon, illetve a műszaki oktatáson. Az eseményről tájékoztat a Cronica Romana is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 23., 116. sz./