udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1658
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 1651-1658
Névmutató:
Toró T. Tibor
2011. március 28.
Kedvezményes hitel kisvállalkozóknak
Újraindítja kisvállalkozóknak szóló kedvezményes hitelfolyósítási programját a Bethlen Gábor Alapítvány. Az új kezdeményezést egy pénteki, Szatmárnémetiben tartott találkozó keretében mutatta be Mátis Jenő, a Bethlen Gábor Pénzügyi Befektető Részvénytársaság igazgatója, aki a Mikó Imre Terv névre keresztelt gazdaságfejlesztési programról is beszélt. Mátis a helyi demokrácia-központban tartott hitelprogram-indító tájékoztató keretében emlékeztetett: a Bethlen Gábor Alapítvány 2000 óta foglalkozik hitelezéssel, hatéves tevékenységük során körülbelül 700 kölcsönt helyeztek ki, amelyek révén 2 ezer munkahely jött létre.
romániai törvénykezés azonban megváltozott, az új jogszabályok pedig nem engedélyezték alapítványok számára a hitelezési tevékenységet, ezért 2009-ben bejegyeztek egy részvénytársaságot. A mától igényelhető kölcsönök fedezetéül jelenleg egy félmillió eurós, ötven-hatvan hitel folyósításához elegendő alap áll rendelkezésükre, azonban, mint elhangzott, komoly lobbitevékenységet folytatnak magyarországi és EU-s pénzintézeteknél annak érdekében, hogy az összeget megháromszorozzák. „Egyre több szakértő véli úgy, hogy a gazdaságot illetően a krízis a normális állapot, nem pedig a korábban tapasztalt évi 8-9 százalékos gazdasági növekedés. Erre kell tehát berendezkednünk – részletezte Mátis Jenő. – Mivel Romániában, illetve Európa számos más országában a bruttó hazai termék 70 százalékát a kis- és közepes vállalkozások adták a válság előtt, elengedhetetlenül fontos ennek a – hibás gazdasági lépések révén is ellehetetlenített – szektornak a megsegítése.”
Hitel a demokrácia-központból
Az igazgató beszámolt arról, hogy csütörtökön Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, valamint László János, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke megállapodást írt alá arról, hogy nyolc demokrácia-központ vállalja fel a hitelezéssel kapcsolatos tájékoztató tevékenységet, illetve a kérelmezési doszsziék összeállításában való segítségnyújtást. A szatmárnémeti, a kolozsvári, a nagyváradi, a marosvásárhelyi, a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, a temesvári és a székelyudvarhelyi irodákban mától egy-egy, erre a feladatra kijelölt személy várja a kölcsönök iránt érdeklődőket. Mátis Jenő úgy fogalmazott, hogy az általuk kínált hitel jelenleg a piacon a kisvállalkozások számára elérhető egyik legkedvezőbb lehetőség. Az eljárás viszonylag egyszerű, a négyoldalas formanyomtatvány kitöltése mellett be kell mutatni egy üzleti tervet, valamint egy ingatlanra kötött, a kölcsön összegét százötven százalékban garantáló jelzálogot. Elmondta: nyugodtak lehetnek az ügyfelek a tekintetben, hogy nem kell majd nem várt kezelési költségekkel számolniuk.
Mindössze két illetékkel dolgoznak majd, egy egyszeri kétszázalékossal, valamint egy maradvány számlakezelési költséggel. A kölcsön bejegyzett egyéni, családi, mikro- és kisvállalkozások számára elérhető. Négy termékük van jelenleg: hosszú távú mikrohitel (maximális összeg 40 ezer lej, hároméves futamidő), rövid távú mikrohitel (maximális összeg 20 ezer lej, egyéves futamidő), mikrohitel önrésztámogatásra (maximális összeg 30 ezer lej, futamidő egy év vagy a pályázat gyakorlatba ültetésének határideje), valamint harminc év alattiak számára elérhető start up mikrohitel (maximális összeg 40 ezer lej, hároméves futamidő). Az igazgató szerint egy hét alatt elbírálják a kérelmeket, ellentétben a bankokkal, ahol általában legalább egy hónapot vesz igénybe a döntéshozatal.
Készül a Mikó-terv
Mátis Jenő a készülő Mikó Imre Tervről is beszélt a körülbelül negyvenfős szatmárnémeti hallgatóságnak. Elmondta: ez egy Erdélyre és a Partiumra vonatkozó, a magyarországi Új Széchenyi Terv mintájára készülő gazdaságfejlesztési akcióterv, amelyben megjelölik az úgynevezett kitörési pontokat is, amelyek alapul szolgálhatnak a gazdasági élet fellendítéséhez. Megtudtuk, ennek ötlete Tőkés Lászlótól, az Európai Parlament alelnökétől, az EMNT elnökétől származik, aki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel folytatott tárgyalásai során vetette fel az Új Széchenyi Terv határon túlra való kiterjesztésének javaslatát. A gazdasági program kidolgozásába a tervek szerint számos magyarországi és romániai szakértőt vonnak be. A munka már elkezdődött, az idei bálványosi szabadegyetem nyitónapjáig pedig elkészül egy vitairat, amelynek mentén folytatni lehet majd a konkrét tervezést. Az elképzelések szerint év végére a dokumentum elnyeri végleges formáját.
Mátis szerint a Mikó Imre Terv nem csak az Új Széchenyi Terv kiterjesztett változata lesz, mivel alkalmazni kell ezt a romániai viszonyokra. A benne szereplő problémák is némiképp eltérnek majd, mivel Magyarországon az Új Széchenyi Tervbe a „jó dolgokat” foglalták bele, míg a „rossz dolgokat”, azaz a gazdaság komoly gondokkal küzdő ágazatainak problémáit a Széll Kálmán Terv hivatott kezelni. A Mikó Imre Tervbe például feltétlenül bele kell kerülnie az agráriumot, illetve az erdőgazdálkodást érintő kérdéseknek, melyekkel az Új Széchenyi Terv nem foglalkozik – szögezte le Mátis Jenő.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)2011. március 31.
„Van itt miért harcolni, nem egymást kell szapulni”
A közelmúltban Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke tartott sajtótájékoztatót, melynek fő témája a korrupció volt. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökét kérdeztük a Szövetséget érintő kijelentésekkel kapcsolatban.
– Mit gondol Tőkés László minapi, RMDSZ-el kapcsolatos kijelentéseiről?
–Már hiányoltam őket, ugyanis Tőkés László időközönként megismétel dolgokat. Elmond egy féligazságot, és később arra úgy hivatkozik, mint egy tényre.
–Ezt hogyan érti?
–Pofon egyszerű ez, olyan mint abban a viccben, amikor az egyik ember mondja: van egy hírem, ami 75%-ban igaz. Például: Tőkés László kolozsvári születésű, váradi lakos, EU-s képviselő tolvaj. Ebben a hírben három állítás igaz: igaz az, hogy Kolozsváron született, nagyváradi lakos és képviselő, tehát a hír 75%-ban igaz. Ő is így tesz, csak nem mondja, hogy melyik része igaz állításának, és melyik nem, hány százalékosra biztos a hír.
–Ön szerint mi az az információ, amit így mondott el Tőkés László?
–Hát például az, hogy én személyesen „diszponálok” egy 5 millió eurós egyházi, turisztikai program felett. Bár így lenne. Az igazság az, hogy ugyan tagja vagyok egy bizottságnak, melyben még van másik 18 ember, tehát nem diszponálhatok. Igaz, hogy beszéltünk egy pályázati kiírásról, de még ki sincs dolgozva. Azonban az tény, hogy sikerült elérnem azt, hogy az eredeti javaslattal ellentétben ne az ortodox egyház kapjon csak és kizárólag forrást ebből az alapból. Remélem, nem ez váltotta ki az ellenszenvét. Azt gondoltam, ezért kitüntetést küld nekem Tőkés László.
–Akkor az EMNT elnökének állítása nem igaz?
–Egy volt püspök hazudna? Dehogy is ( szerk megj.: nevet egyet), ez a tízparancsolatban tiltva van, és biztos vagyok benne, hogy Tőkés úr mindent betart a tízparancsolatból. A viccet félretéve, szerintem csak csúsztat, néha lehet, nem is tudatosan, csak nincs elég információja.
–Esetleg félrevezetik?
–Tudja ebben nem hiszek, annak idején a Ceauşescuról is azt mondták egyesek, hogy igazából nem is tudja mi a helyzet, szerintem mindenről tudott. Amikor nem akarjuk elhinni valakiről, akit amúgy tisztelni vagy szeretni kellene, hogy rosszat tesz, akkor elkezdjük mentegetni és kifogásokat keresünk.
Nézze, akkor, amikor fogy a magyarság, amikor a gyerekvállalás egyre kisebb, amikor a családot, mint modellt meg kell erősíteni, akkor neked, mint vezetőnek, főleg mint volt püspöknek, példát kellene mutatni. Amúgy ez is a párbeszédkészséget mutatja –figyel-e a másikra, tanúsít-e empátiát, tiszteletet, ki hogyan képes viszonyulni ellentétes véleményhez. A közös érdeket tudja-e szolgálni mindenek felett, vagy csak szentenciát osztogat, csak elvárásai vannak és folyton megsértődik.
–Ön szerint Tőkés László megsértődött?
–Talán, de szerintem a jelleme nem ilyen.
–Miért, Ön szerint milyen a jelleme?
–Szereti a konfliktust, a balhét, a vitát, és emellett szereti, ha figyelnek rá. Mindig rombol valamit. Először a kommunistákkal vitatkozott, majd az egyházának egy részével, még a zsinatból is kiléptek egy időre, majd az RMDSZ-szel, most az MPP-vel, csak idő kérdése, mikor lesz újabb célpont. Még eddig soha nem hallottam valamiért elnézést kérni. No ne mondja már, hogy Ő az, aki tévedhetetlen, egyedüli tökéletes. Egy ilyen van, az Isten, azonban mi gyarló emberek messze vagyunk az isteni tökéletességtől.
Olyan, mint az atombomba?
–Mi a véleménye az EMNT- ről?
–Sokan elfelejtik, amikor megalakult, kijelentették, ebből soha nem lesz párt, most meg aláírást gyűjtenek pártbejegyzésre. Ennyit a tisztességes szándékukról.
–Azt mondják, szükség van egy új pártra.
–Igen, tudom, Toró T. Tibor mondta, hogy ez olyan mint az atombomba, ha van, tárgyalnak veled. Ezzel el is helyezte a térképen a kezdeményezést az iszlám fundamentalista Irán és a diktatórikus Észak Korea mögé. Ezeknek kell atombomba a tárgyaláshoz. Jó példaképek, nem mondom. Az atombombát, ha nem használják akkor zsarolásra kell, szép keresztényi attitűd, ha meg használják tudjuk az eredményt, ott a példa Hirosima, ezt akarják a magyarságnak?
–Ezt ugye képletesen mondta…
–Lehet, de nagyon rossz példa volt, azonban sok mindent elárul a gondolkodásmódról, ahogy ez a párt születik. Azt sugallják, vagy úgy csináljátok ahogy mondjuk, vagy kő kövön nem marad.
Össze kell fogni
–Ők azt mondják, hogy nem zárkóznak el az összefogástól.
–Erre meg van a keret, nem kell egy új párt. Ott van az EMEF (Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum) így lett Tőkés László másodjára EP-képviselő, és alelnök, RMDSZ-listán, nem volt másik pártja. Azt mondani, verjük szét az RMDSZ -t, hogy majd fogjunk össze vele a választáson, ez olyan, mintha azt mondaná, azért válik el valaki a feleségétől, hogy újból oltárhoz vezethesse. Itt komoly baj van egy-két ember fejében. A viták sajnos annyira elfajulhatnak, hogy képviselet nélkül maradunk. Felelőtlennek tartom azt, aki a megosztást támogatja. Össze kell fogni a civil szervezetekkel, az egyházakkal.
– Tőkés László azt mondta, hogy az egyház kerülje az anyagi-pénzügyi összefonódást az RMDSZ-szel.
–Furcsa ezt egy olyan embertől hallani, aki püspökként az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt 13 évig. Mi több, támogatta, hogy az egyházkerület főgondnoka parlamenti képviselő legyen, és még folytathatnám. Ismerős ugye? Tőkés úrnak, az a kommunista jó, aki mellette van, az az RMDSZ-es jó, aki őt támogatja, az a polgári párti igaz magyar, amely vele vonul be vagy ki egy gyűlésre, az a tiszteletes jó, aki szidja az RMDSZ-t. Aki szolga, az jó, aki ellent mer mondani, az már minimum gyanús.
–De azt is mondja, hogy az egyház azt kapja, ami jár neki, ne osszon kegyet az RMDSZ.
–Tőkés László 20 évig volt püspök, volt rá két évtizede, hogy egy gazdaságilag önálló egyházat építsen. Hol vannak azok a virágzó püspökségi javadalmak, hisz elvileg jár nekünk, nem? Tőkés László több tíz ezer eurót kap havonta különböző formában Brüsszelből, miközben a szórványban a fizetést sem tudják felvenni a lelkészek. Mit tett 20 év alatt azért, hogy ne így legyen. saját magának elintézte a jó fizetést, és a többiek? Az RMDSZ támogatta akkor is az egyházat, amikor Ő volt a püspök, egy lejt sem küldött vissza a püspökség, hogy nem kell, mert az RMDSZ járta ki. A Lorántffy iskolának a felújítását is elintéztük, és jól tettük, most akkor az egyház mondja vissza, mert mi segítettünk? Butaság. Ott segítünk, ahol tudunk, és ahol lehet. Inkább tegye ő is ezt, ne kenyérre és vízre buzdítsa a szegényebbeket, miközben ő díszfogadásról díszfogadásra járkál.
Mindenki tegye a dolgát
–Hogyan tovább akkor?
–Én azt gondolom, mindenki tegye a dolgát és szolgálja a magyarságot, ahol tudja, és ahol lehetősége van. Van itt miért harcolni nem egymást kell szapulni. Küzdjünk a magyar színházért, könyvtámogatásért, a szalontai, margittai magyar iskoláért, település fejlesztésekért, és sok minden másért. Egy dolog azonban biztos: gyerekvállalás nélkül hiába építkezünk. Amit eddig elértünk, azt tartsuk meg és menjünk tovább. Az egység szerintem szentség, aki ellene tesz, az történelmi bűnt követ el.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro2011. április 5.
EMNT: elszámolást, összegszerûen, öt évre visszamenõleg!
?römmel értesültünk arról, hogy a Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén is megerõsítették: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden adólejjel és adóforinttal el tud számolni.
Felhívásunk éppen erre irányult, vagyis a nyilvános elszámolásra.
Az nem is képezi kérdés tárgyát, hogy a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülõföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésû kuratóriumai klientúraépítésre használták fel. Ehhez elég csak egy felületes pillantást vetni az elmúlt évek nyertes pályázataira, illetve rámutatni az összegszerû aránytalanságokra. De ha már itt tartunk: érdemes megnézni például, hogy a nemrégiben a megszokott támogatás elmaradása miatt panaszkodó, egyébként az Orbán-kormányt folyamatosan célkeresztben tartó és diktatúrát vizionáló bukaresti ?j Magyar Szó, valamint elvtárshetilapja, az Erdélyi Riport 2005-2010 között mennyi magyar adóforintot emésztett fel - szemben az erdélyi magyar média többi részével.
Bennünket, erdélyi magyarokat viszont még az elõbbinél is inkább érint és érdekel, hogy a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el. Tegye ezt annál is inkább, mert a legreprezentatívabb magyar szervezetként a saját magára szabott törvény értelmében a Szövetség a költségvetési pénzek kezelését teljes egészében magának sajátította ki.
Következésképpen felszólítjuk az RMDSZ új vezetõségét, hogy tételes formában, összegszerûen és öt évre visszamenõleg tegyék közzé:
. Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve - amíg a pártpénzre is igényt tartott - az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány?
. Ezen összegekbõl mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan jutatott baráti igények kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját mûködésére?
. Az RMDSZ mûködési költségei összegszerûen milyen tételekbõl állnak?
. Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkezõ Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány?
. Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?
. A magyar és román közpénzek fölött rendelkezõ alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket?
Ezek konkrét kérdések, konkrét válaszokat várunk. Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyar választóknak joguk van erre. Másfelõl a nyilatkozatok szintjén a megújulás útjára lépett RMDSZ-nek is hasznos lehet, ha mûködését a továbbiakban az átláthatóság jellemzi
Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ügyvezetõ elnöke
Erdély.ma2011. április 5.
?sszegyûltek az aláírások (Erdélyi Magyar Néppárt)
?sszegyûlt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges több mint huszonötezer aláírás, dolgoznak a programon és az alapszabályzaton, április második felében elindítják a hivatalos bejegyeztetést - mondta el a Háromszék érdeklõdésére Toró T. Tibor, az új alakulat életre hívását felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke.
Majdnem harmincezer támogató kézjegyet sikerült összesíteniük Románia húsz megyéjébõl és Bukarestbõl. Most folyik az aláírások ellenõrzése, alapos, aprólékos munka, de minden tévedési eshetõséget ki akarnak zárni, hogy utóbb ne bukhasson el ezen a pártbejegyzés. Várhatóan jövõ héten elkészülnek ezzel, és akkor nyilvánosságra hozzák a megyéket és támogatóik pontos számát is - mondotta Toró. A hét végén ülésezett az EMNT bõvített elnöksége, s megvitatta a majdani párt programtervezetét és alapszabályzatának vázlatát. Kidolgozásuk folyamatban, hisz a bejegyzéshez szükség lesz ezekre a dokumentumokra. Toró T. Tibor becslései szerint április második felére mindennel elkészülnek, és elindítják a hivatalos bejegyzési procedúrát. Az ügyvezetõ elnök kiemelte, Háromszéken különösen jól ment a támogatók toborzása (értesüléseink szerint több mint ötezer aláírást gyûjtöttek), és külön jeleskedett Erdõvidék - mondotta. Szórványban Beszterce bizonyult nagyon pontosnak és szorgalmasnak, cáfolták az eddigi tévhitet, hogy a kisebbségi magyar régiókban nincs igény a pluralizmusra, igazolták, az új magyar pártot ott is sokan várják.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 6.
Tõkés László nyomora
Nyilvános elszámolásra szólítja fel az RMDSZ-t Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tõkés tegnapi közleményében kifejti, a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülõföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésû kuratóriumai klientúraépítésre használták fel.
Az EMNT elnöke az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok nevében azt is követeli, hogy a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el.
Felszólítjuk az RMDSZ új vezetõségét - fogalmaz királyi többesben Tõkés -, hogy tételes formában, összegszerûen és öt évre visszamenõleg tegyék közzé, mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány, (...) mennyit fordított saját mûködésére (...), hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából (...) a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány, található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és (...) milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már korábban visszautasította Tõkés vádjait. Az RMDSZ soha nem kapott pénzt egyetlen magyar kormánytól sem. Azok az alapítványok pedig, amelyek a magyarországi támogatásokat intézték, a román-magyar kormányközi megállapodás szerint minden évben elszámoltak a pénzzel. Az ilyen rágalmakat visszautasítjuk - jelentette ki a Szövetségi Képviselõk Tanácsa ülésén Kelemen.
?j Magyar Szó-replika
Tõkés ezúttal sem mulasztotta el az alkalmat, hogy lapunkat - a budapesti kormánnyal szembeni kritikus hangneme miatt - minõsítgesse. Lapunk visszautasítja a minõsítgetéseket, és biztosítja Tõkést: a 2005 és 2009 között számunkra megítélt Szülõföld Alap-támogatásokat - amelyek arányaikban nem érték el költségvetésünk 5%-át sem - rendeltetésszerûen használtuk fel, s azokkal a pályázati szabályzatnak megfelelõen elszámoltunk.
Az ?MSZ reményét fejezi ki, hogy Tõkés hasonló figyelemmel követi a Bethlen Gábor Alap által kiutalandó támogatások sorsát is, és töretlen lendülettel figyelmeztet majd a támogatási összegeket illetõ aránytalanságokra.
Szintén a hétvégi SZKT-n kérte fel Tõkést Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselõ: tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását. Ezen tisztázatlan elszámolások kapcsán tegnap az ?MSZ megkérdezte Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezetõ elnökét, aki viszont azzal hárított, hogy Tõkés László püspöki minõségét nem kell összekeverni európai parlamenti képviselõi minõségével. Ahogy én ismerem õt, mindennel elszámolt annak idején, de errõl a püspökséget kell megkérdezni - tette hozzá Toró.
Kovács Péter RMDSZ-fõtitkár tegnap este blogbejegyzésben reagált a Tõkés-féle közleményre. Kovács hangsúlyozza, az RMDSZ és az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenõrzések során soha, semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében.
A fõtitkár szerint Tõkés alighanem azért rukkolt elõ ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokrácia-központokban, a magyarországi adófizetõk pénzén folyó pártépítési próbálkozásról.
Vajon nem azért ködösít, hogy könnyebben pazaroljon forintszázmilliókat? Vajon van még valaki, aki elhiszi azt a maszlagot, miszerint az EMNT irodáiban boldog önkéntesek hada kizárólag a könnyített honosítással foglalkozik? Senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy vajon hány ezer, hány tízezer közpénzbõl kifizetett forintba került egy párttámogató aláírás? Vajon nem a tolvaj kiállt tolvajt? - sorolja kérdéseit Kovács.
Iskola Alapítvány helyett RMPSZ?
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) bízná meg a magyar kormány az oktatási-nevelési támogatások kezelésével - értesült a Krónika. A szervezet elnöke, a kolozsvári lapnak nyilatkozó Burus Siklódi Botond szerint Budapest még nem kereste meg õket ebben az ügyben, ám ha felkérik az RMPSZ-t, el tudnák látni a feladatot.
Mint ismert, egy korábbi román-magyar kormányegyezmény értelmében az oktatási-nevelési támogatásokat jelenleg az Iskola Alapítvány kezeli. Az alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán korábban azt nyilatkozta: az államközi egyezmény módosítására van szükség, ha ezen Budapest változtatni akar.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. április 7.
EMNT-felszólítás: mi lett az állami pénzekkel? (Elszámolási csörte az EMNT és az RMDSZ között)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) újabb felhívásban szólította fel az RMDSZ-t, hogy számoljon el mind a magyar, mind a román államtól kapott pénzekkel, mégpedig ne csupán a pénzt juttató szerveknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek is, tételesen, összegszerûen és öt évre visszamenõen.
A Tõkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök aláírását viselõ dokumentumban másodszor intéztek felhívást az RMDSZ-hez. Tõkés László február 28-án szólította fel elõször a szövetséget: adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekrõl. Az EMNT elnöke ráadásul a magyarországi elszámoltatási biztost kérte fel e pénzek erdélyi felhasználásának ellenõrzésére. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök legutóbb Kolozsváron visszautasította Tõkés feltételezését, miszerint a magyarok e szervezete ,,rosszul bánik a magyarországi pénzekkel. Erre reagálva adta ki Tõkés és Toró az újabb állásfoglalást, amelyben hangsúlyozzák, hogy felhívásuk a nyilvános elszámolásra irányult. A dokumentum aláírói azt is követelik, hogy az RMDSZ a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel is számoljon el, ne csupán a Román Állami Számvevõszéknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek, saját választóiknak, vagyis a romániai adófizetõknek.
Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára blogbejegyzésben reagált a felszólításra: ,,Az RMDSZ és az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenõrzések során soha semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében. A fõtitkár szerint Tõkés alighanem azért rukkolt elõ ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokráciaközpontokban a magyarországi adófizetõk pénzén folyó pártépítési próbálkozásról.
Az EMNT tegnap újabb közleményben minõsítette Kovács Péter reagálását. ,,A fõtitkár blogbejegyzésben reagált felszólításunkra. (...) Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselõit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézbõl odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetbõl, amikor az RMDSZ rövid idõre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Fõügyészség rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket. Kovács Péter elhallgatja, ami számunkra rövid kutakodás után kiderült, hogy például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ - mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete - közel 15 millió lejt kapott, a kormányfõtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyûlt össze. Az adományokat kivéve ezek az összegek - mintegy 5 millió euró - a mi adólejeinkbõl származnak - áll a közleményben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által mûködtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartoznak, fogalmaznak az EMNT vezetõi. Ugyanakkor felszólítják Kovács Pétert, hogy tartsa tiszteletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiáját.
Az EMNT kérdései - Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve - amíg a pártpénzre is igényt tartott - az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány? - Ezen összegekbõl mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan juttatott ,,baráti igények kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját mûködésére? - Az RMDSZ mûködési költségei összegszerûen milyen tételekbõl állnak? - Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkezõ Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány? - Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett? - A magyar és román közpénzek fölött rendelkezõ alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket? - A közpénzek elköltésérõl az elõbb felsorolt esetek és viszonylatok rendjén milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és mûködési szabályok alapján rendelkeztek?
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 7.
Kovács Péter: lerágott csontot vett elõ Tõkés László
Az RMDSZ és az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak a pénzekkel - szögezte le Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára, aki szerint Tõkés László számára az a fontos, hogy belerúgjon a szövetségbe.
Kovács Péter blogján reagált arra a felhívásra, amelyet kedden adott ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Tõkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök aláírásával, és amelyben az EMNT vezetõi sürgeti, hogy az RMDSZ tételesen, öt évre visszamenõleg számoljon el az erdélyi magyar közösség felé a kapott közpénzekkel.
Az RMDSZ-fõtitkár szerint Tõkés László számára láthatóan nem jelent problémát, hogy egy számtalanszor lerágott csontot vett elõ, eszébe sem jut, hogy amikor kiborul az elmúlt évek támogatásaitól, több ezer jóhiszemû civil kezdeményezést tipor a sárba, aláz meg.
Tõkés semmibe veszi, hogy az RMDSZ, vagy az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak, a folyamatos ellenõrzések során pedig soha, semmilyen állami szerv nem talált kivetni valót az RMDSZ pénzügyvitelében - írja Kovács a Tolvaj tolvajt kiált? címû blogbejegyzésében.
Tõkés László nagyon jól tudja, hogy az RMDSZ és az alapítványai minden törvényt, pénzügyi elõírást betartottak és betartanak. ?t nem az igazság érdekli: számára az a fontos, hogy rúgjon egyet abba a szervezetbe, amelyet a jövõ évi választásokon le kíván gyõzni - olvasható a fõtitkár blogján.
Vajon Tõkés László nem azért rukkolt elõ ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokrácia központokban, a magyarországi adófizetõk pénzén folyó pártépítési próbálkozásról? Vajon nem azért ködösít, hogy könnyebben pazaroljon forint százmilliókat? Vajon nem a tolvaj kiált tolvajt? Vajon van még valaki, aki elhiszi azt a maszlagot, miszerint az EMNT irodáiban boldog önkéntesek hada kizárólag a könnyített honosítással foglalkozik? Senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy vajon hány ezer, hány tízezer közpénzbõl kifizetett forintba került egy párttámogató aláírás? - fogalmaz Kovács Péter, aki szerint ezekre a kérdésekre soha nem lesz válasz.
Krónika (Kolozsvár)2011. április 8.
Folyik az elszámoltatási háború az RMDSZ és az EMNT között
Tõkés László európai parlamenti (EP) alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatban válaszolt Kovács Péternek, az RMDSZ fõtitkárának blogbejegyzésére, amelyben utóbbi a Tõkés és a Toró T. Tibor EMNT-ügyvezetõ elnök aláírását viselõ, immár kétrendbeli, az RMDSZ-nek címzett elõzetes felszólításaira reagált. Az EMNT az említett közleményekben a magyar és a román államtól kapott pénzekkel való nyilvános, tételes és összegszerû elszámolásra kérte fel az RMDSZ-t öt évre visszamenõleg.
Az EP alelnöke által aláírt nyilatkozat ismét kiemeli: a felszólítás arra irányult, hogy az érdekképviseleti szervezet választói elõtt is számoljon el, mire költi az erdélyi magyar közösség által befizetett adópénzeket. - Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselõit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézbõl odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetbõl, amikor az RMDSZ rövid idõre kiesett a hatalomból, és az Országos Korrupcióellenes Fõügyészség (DNA) rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket - olvasható Tõkés László válaszában.
A politikus szerint Kovács Péter elhallgatja azt, ami az EMNT számára rövid kutakodás után kiderült: így például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ - mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete - közel 15 millió lejt (kb. 3,65 millió euró) kapott, a kormányfõtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel (kb. 1,39 millió euró) egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyûlt össze, azaz majdnem 300 ezer euró. Az adományokat kivéve ezek az összegek - mintegy 5 millió euró - a közösség adójából származnak - részletezi a közleményben Tõkés László.
Tõkés László nyilatkozatában kiemeli: az említett összegek felhasználása közérdekû információnak minõsül, vagyis adófizetõ polgárokként, illetve erdélyi magyarokként - akiknek képviseletében az RMDSZ alanyi jogon felveszi a pénzt - a kezdeményezõknek minden alapjuk megvan arra, hogy az RMDSZ megújult vezetõségétõl évi elszámolásainak a nyilvánosságra hozatalát elvárják.
Kovács Péter blogbejegyzésében megfogalmazott felvetéseire, melyek szerint elképzelhetõ, hogy az EMNT önkéntesei nem csak kizárólag a könnyített honosítással foglalkoznak, illetve a párttámogató aláírásokat közpénzekbõl fizették, Tõkés László így válaszolt: az EMNT által mûködtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóiknak tartozik.
Felszólítjuk Kovács Péter újonnan választott fõtitkárt, hogy tartsa tiszteletben szervezetünk autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiánkat. Ismételten feltesszük a konkrét kérdéseinket, hátha Kovács Péter fõtitkár hajlandó végre érdemben válaszolni ezekre, és nem alaptalan vádaskodásokkal próbálja elkenni azt a tényt, hogy mindezekrõl saját választóik elõtt még soha nem tartották fontosnak és szükségesnek elszámolni - összegzi a politikus.
Tõkés László az RMDSZ vezetõségének intézett újabb felszólítással zárta nyilatkozatát: tételes formában, összegszerûen, öt évre visszamenõleg válaszolják meg a nyilvánosság elõtt a közpénzek mennyiségével, igazgatásával, leosztásával kapcsolatos, a korábbi közleményekben már ismertetett kérdéseket.
Szabadság (Kolozsvár)2011. május 4.
Véghajrában az EMNP bejegyzése
Csütörtök délelõtt a bukaresti törvényszéken leadják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentációt - tudtuk meg Toró T. Tibortól, az új párt életre hívását felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnökétõl. Ha senki nem gördít rendkívüli akadályokat, és nem nyúlik hosszúra a pereskedés, néhány héten belül egy harmadik párttal gazdagodik az erdélyi magyarság.
Majdnem harmincezer aláírást sikerült összegyûjteniük, és az elmúlt hetekben ezek hitelességét is ellenõrizték, a törvény szerint összeállított csomagban szerepel az alapszabályzat, a program és a párt alakuló nyilatkozza. A jogszabály értelmében négy alapítótagnak kell jelen lennie a dokumentumok iktatásánál, Toró T. Tibor mellett a három régió egy-egy képviselõje utazik Bukarestbe: Székelyföldrõl Papp Elõd, Közép-Erdélybõl Gergely Balázs, a Partiumból pedig Zatykó Gyula. A párttörvény szerint a dokumentumok iktatása után a kezdeményezõknek egy országos napilapban kell meghirdetniük szándékukat, és 15 nap áll az állampolgárok rendelkezésére, ha valakinek kifogása lenne, ez idõ alatt kell óvást benyújtania. Toró T. Tibor elmondta, nincsenek illúziói, számítanak akadályokra, azt például már elõre tudják, van egy bukaresti polgár, akinek egykor nem jegyezték be a pártját, és azóta minden kezdeményezést igyekszik meggátolni.
A törvényszék a 15 nap elteltével tûzi ki a tárgyalás napját, amely legjobb esetben egyszeri alkalom, de három évvel ezelõtt az MPP bejegyzése hónapokig elhúzódott.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 6.
Célegyenesben a Tõkés-párt (Benyújtották az aláírásokat)
?lénk sajtóérdeklõdés mellett több doboznyi aláírással érkeztek tegnap a bukaresti törvényszékre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásának kezdeményezõi: Toró T. Tibor vezetésével benyújtották a bíróságra a 29 268 támogató aláírást, valamint az új alakulat bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A bírói testület a 15 napos fellebbezési idõszak eltelte után dönt a bejegyzésrõl, a kezdeményezõk szerint legkésõbb júliusra teljes jogú párttá válik az EMNP.
Az aláírások benyújtása elõtt a magyar sajtó képviselõi számára tartott értekezleten Toró T. Tibor emlékeztetett: az új alakulat létrejöttérõl az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyûlése tavaly decemberben határozott, akkor döntötték el, hogy szükség van egy modern, európai néppártra, amely pártpolitikai szinten is képviseli az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. A pártbejegyzés folyamatának irányítását kilenctagú testületre bízták, közülük négyen - Toró T. Tibor mellett a székelyföldi régió képviseletében Papp Elõd, a közép-erdélyi térség képviseletében Gergely Balázs, illetve a Partium képviseletében Zatykó Gyula - utaztak Bukarestbe tegnap, hogy leadják az összegyûlt aláírásokat. Az aláírásgyûjtés februárban kezdõdött, és április végén zárták, a törvény értelmében legalább 25 000 támogató kézjegyet kellett összegyûjteniük 19 megyébõl és Bukarestbõl, ezt a feltételt sikeresen teljesítették, és otthon is maradt még elég ív - magyarázta Toró T. Tibor, aki szerint nem okozhat majd problémát, hogy RMDSZ-tagok is kézjegyükkel támogatták az új alakulat létrejöttét, hiszen az RMDSZ nem pártként határozza meg önmagát, ráadásul az aláírás nem egyenértékû a belépési nyilatkozattal. Mint mondta, alacsony költségvetésû, hatékony pártot szeretnének létrehozni, amely az emberekért van, és amelynek elsõdleges célja a közösségi autonómiaformák megteremtése. Azt is elmondta, az új alakulat nem valami és valakik ellen, hanem valami - az autonómiaformák megteremtése - érdekében jött létre, legfõbb szövetségesük pedig a Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács lesz, amely a továbbiakban is a maga civil, mozgalmi eszközeivel harcol az említett célokért. Toró szerint nem véletlenül nevezik Tõkés-pártnak az új alakulatot, hiszen éppen azokat az elveket, értékeket vallja és vállalja fel, amelyekért az Európai Parlament alelnöke is küzdött. A szövetségesek közé sorolta továbbá a Fideszt is, mint mondta, a magyar kormánytól nem pénzt, hanem elsõsorban tudást, a tapasztalatok átadását várják. Toró fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarságnak erõs és hatékony képviselete legyen mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. ,,Nyitottak vagyunk mindenfajta megegyezés elõtt - fogalmazott a politikus, de hozzáfûzte: a versenyhelyzet ,,nem ördögtõl való sõt, mobilizáló tényezõ lehet, hiszen mozgósíthatja a közéletbõl kiábrándultakat. Leszögezte: nem ellenségként tekintenek az RMDSZ-re és az MPP-re, de elsõsorban e két alakulaton múlik majd, hogy ellenfelek vagy szövetségesek lesznek-e, az EMNP mindesetre kész az együttmûködésre az erdélyi magyarságot érintõ legfõbb kérdésekben. Emlékeztetett: az RMDSZ-nek az elsõ parlamenti választásokon még egymillió magyar szavazatot sikerült megszereznie, mára ez a szám 400 000 alá csökkent, így közös célként fogalmazta meg a szövetségtõl, a politikától elfordult 600 000 magyar megszólítását. A Háromszék kérdésére, hogy ezt konkrétan miként fogják megvalósítani, Toró leszögezte: az Erdélyi Magyar Néppárt a hiteles, tiszta emberek pártja szeretne lenni, nem kérnek az ügyeskedõkbõl, a politikából meggazdagodni vágyókból, ezért mindazoknak, akik tisztséget vállalnak az alakulatban, vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, és a továbbiakban el kell számolniuk a közösség elõtt az esetleges gyarapodásról. Arról is nyilatkozniuk kell a párt leendõ vezetõinek, hogy nem mûködtek együtt a Securitatéval. Ugyanakkor az EMNP szóba kíván állni az emberekkel, programjukat is így akarják összeállítani, kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal nemzedék megszólítására. Lapunknak az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum jövõjét firtató kérdésére a politikus elmondta: a következõ idõszakban felértékelõdik majd az EMEF szerepe, hiszen egyenlõ felekként ülhetnek majd tárgyalóasztalhoz. Emlékeztetett: az EMEF tulajdonképpen az EMNT édes-gyermeke, hiszen az õ kezdeményezésükre jött létre a magyarság különbözõ szervezetei közötti egyeztetést szolgáló fórum. Hozzáfûzte: az EMEF 2009-es megalakulása óta soha nem tapasztalták, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna annak összehívását, mindig az EMNT-nek kellett kikényszerítenie az egyeztetést. Abban bíznak, ha pártként lépnek fel, nagyobb lesz majd a hajlam a párbeszédre, a megegyezésre, így a nemzeti minimum meghatározásának, a leendõ együttmûködésnek a kerete lehet az EMEF. A Háromszék kérdésére Toró azt is elmondta: az RMDSZ-en belüli tisztújítás óta a sajtón keresztüli üzengetésen túl konkrét megkeresés nem érte az EMNT-t, de bízik benne, rövidesen változik a helyzet. Azt is elmondta: sokan nézik rossz szemmel az EMNP megalakulását, a magyarság egységére hivatkoznak, de fõként azokról van szó, akik veszélyeztetve érzik pozíciójukat, képviseleti monopóliumukat, és nemsokára az ilyen kijelentések helyét is a megegyezést keresõ nyilatkozatok váltják fel.
Kelemen: Történelmi hiba az EMNP
Történelmi tévedésnek minõsítette az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján elõbb leszögezte: ilyen nevû alakulat még nincs is. Szerinte az új párt megjelenése a magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet. Kelemen hozzáfûzte: nem áll szándékukban megtámadni a törvényszéken a néppárt bejegyzését
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 6.
Tiszta lapokkal
A romániai politikai életben alighanem egyedülálló az a módszer, amellyel hiteles, tiszta politikusok gyülekezetévé szeretne válni a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt: az alakulat leendõ tisztségviselõinek vagyonnyilatkozatot kellene letenniük, és a továbbiakban a közösség elõtt kellene elszámolniuk esetleges gyarapodásukról. Így kívánják kiszûrni az opportunistákat, a politizálást saját üzleti céljaikra kihasználókat, az ügyeskedõket, és így akarják megszólítani a politikából, közéletbõl, pártokból kiábrándultak egyre nagyobb táborát.
Hogy mennyire lesz sikeres az elképzelés, egyelõre nem lehet tudni, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy egyáltalán felmerül a feddhetetlenség iránti igény - a már létezõ két magyar politikai szervezet ugyanis nem tartotta ezt fontosnak, valamiképpen magánügyének tekintette a politikusok vagyoni helyzetét, s ráadásul az utóbbi idõben korrupciós botrányok is rombolták a beléjük vetett bizalmat. A már-már lehetetlennek tûnõ küldetés valamiképpen az útra induló legkisebb királyfi történetét idézi: a harmadik, hivatalosan még meg sem született párt próbálkozik olyasvalamivel, ami sem az RMDSZ-nek, sem az MPP-nek nem sikerült. Persze, ezúttal sem biztos a célba érés: a szervezetépítés megannyi buktatója, a romániai politikai élet habitusa, a Dâmboviþa-parti módszerek átszivárgása, a haszonlesõk hada, a magyar alakulatok versenyhelyzete és az együttmûködési kényszer kettõssége számos botlás, megalkuvás csapdáját rejti magában, amit okosan kell majd kikerülnie az új pártnak. A Tõkés László által vallott értékrend felvállalása, a magyar kormánnyal kiépített partnerség mindenesetre jó vértnek tûnik, mint ahogyan a Toró T. Tibor által tegnap újfent kinyilatkoztatott, a magyar közösség számára fontos ügyekben az együttmûködésre való hajlandóság is józan, felelõsségteljes magatartásnak látszik. Annál érthetetlenebb viszont a ,,nagyobbik testvér gõgje: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában történelmi hibának minõsítette a néppárt törvényszéki bejegyzésére irányuló kezdeményezést, és ismét a megosztottság veszélyének álságos retorikájával üzent hadat.
Azt egyelõre csak találgatni lehet, miként alakul majd a magyar szervezetek közötti viszony a továbbiakban. Annyit azonban már a mesékbõl is tudunk: az járhat csak sikerrel, aki képes megtalálni és megbecsülni szövetségeseit.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 10.
Hab a narancstortán
Az alakulóban levõ politikai szervezet két fõ szövetségesét nevezte meg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésére a napokban Bukarestbe érkezett Toró T. Tibor (volt RMDSZ-es parlamenti képviselõ): az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Fideszt. A hazai politikai porondon tehát Tõkés László szövetségese Tõkés László, míg az országhatárokon kívül - Orbán Viktor.
Az EMNP-EMNT szövetségrõl sok szót ejteni nem érdemes. Tudvalevõ, hogy a leendõ (?) erdélyi néppártot ugyanazok az emberek bütykölgetik, akik annakidején Tõkés László óhajára a nemzeti tanácsot is összehozták, és akik azelõtt jobbára az RMDSZ belsõ ellenzékeként a néhai Reform Tömörülés platform hangadói voltak. ?s még azt megelõzõen a MISZSZ ifjúsági szervezet kereteiben tevékenykedtek. Most ugyanazok az emberek - tíz-tizenöt-húsz év többé-kevésbé aktív politizálás, közéleti ténykedés után - ismét tiszta lappal indulnának: a tiszta emberek pártját kívánják létrehozni. Amire a román nyelvben van egy igen találó - szójátékra alapozott, tehát lefordíthatatlan - mondás: La vremuri noi, tot noi. (Szó szerinti fordításban: ?j idõkben ugyancsak mi.)
Ami a határon túli partnert, a Fideszt illeti: Toróék nem pénzt, hanem tudást kérnek Budapesttõl. Nos: az nehezen mérhetõ, hogy tudásból mennyit sikerült átcsempészniük Tõkéshez Orbánéknak, de pénzbõl jutott jócskán, még ha kéretlenül is. Hogy nyolcszázezer (természetesen euróban), vagy több? Esetleg kevesebb? Csak találgathatjuk, hiszen nagy a titkolózás: az RMDSZ-t elszámoltató Tõkés Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsa által mûködtetett úgynevezett demokrácia-központok finanszírozását teljes homály fedi. (Hab a tortán, hogy - a romániai párttörvényt megszegve - a leendõ erdélyi néppárt létrehozását is a magyar állam pénzeli. Alapos ugyanis a gyanú: az aláírásgyûjtésben részt vevõ önkéntesek penzumától kezdve a majdan pártszékházakká alakuló demokráciaközpontok mûködési költségéig a csekket a magyar adófizetõk állják.)
S hogy még több hab legyen azon a bizonyos tortán: az alanyi jogon járó, titkos összegû normatív támogatás mellett Tõkésék az erdélyi magyar közösséget megilletõ anyaországi pénzekre is szemet vetettek, és szorgalmasan orozzák is el azokat olyan alapítványoktól, szervezetektõl, amelyek hosszú évek óta foglalkoznak a támogatások elosztásával. ?s amelyekrõl hirtelen kiderült hogy alkalmatlanok erre a feladatra.
Még jó, hogy vannak valakik Erdélyben, aki bármilyen feladatra, bármilyen tisztségre alkalmasak. Akik mindig tiszta lappal indulnak.
Salamon Márton László
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 11.
Az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári sajtótájékoztatója
?sszefogás, együttmûködés, munkamegosztás - ezek az Erdélyi Magyar Néppárt jelszavai, mi ebben gondolkodunk. Nem váltópártot alapítunk, hanem a lemorzsolódott erdélyi magyar politikai közösséget akarjuk újraépíteni - ezt Toró T. Tibor az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes öttagú vezetõtestületének elnöke fogalmazta meg szerdán, május 11-én a párt ideiglenes elnöksége Közép-Erdélyért felelõs koordinátora, Gergely Balázzsal, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei elnöke, Csigi Leventével tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján. Toró T. Tibor bejelentette, az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzésérõl május 26-án, csütörtökön lesz az elsõ tárgyalás a Bukaresti Törvényszéken. A kezdeményezõk május 5-én adták át a Bukaresti Törvényszéken a pártbejegyzéshez szükséges közel 30 ezer támogató aláírást.
Toró T. Tibor visszautasította azokat vádakat, miszerint az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása történelmi tévedés volna, s hogy az alakuló párt külföldi közpénzekbõl jönne létre. Az RMDSZ politikai alelnöke feljelentés-ízû nyilatkozatában ugyanazokat a vádakat fogalmazta meg velünk szemben, amelyeket az elmúlt húsz évben a Szövetségrõl állították a román nacionalista pártok képviselõi - mondta az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöke, majd így folytatta: az RMDSZ vezetõinek be kell látniuk, hogy az eddigi hegemonisztikus politizálás nem tartható és az Erdélyi Magyar Néppárt nem ellenfél, hanem társ.
Toró T. Tibor emlékeztetett: az RMDSZ-ben nem jött létre a politikai pluralizmus, e történelmi mulasztás következménye, hogy ma a romániai magyar politikában több szereplõ is jelen van - tette hozzá Toró T. Tibor.
Toró T. Tibor közölte: az Erdélyi Magyar Néppárt támogatja Tõkés László elképzelését az önkormányzati választások elõtti belsõ választások megtartásáról. A közösség, vagyis a nép döntse el az arányokat, és akkor ilyen felállásban mehetünk jogérvényesítésért Bukarestbe, Budapestre vagy Brüsszelbe - mondta Toró T. Tibor. Toró T. Tibor reményét fejezte ki, hogy többen vannak, akik így gondolják, és kevesebben, akik továbbra is a hegemonisztikus politikában gondolkodnak.
Gergely Balázs bejelentette: mivel az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségében vállalt feladatkörét összeférhetetlennek tartja a Demokrácia Központok országos igazgatói megbízatásával, utóbbiról szerdán lemondott. Hozzátette: Kolozs megyében a 2000. évi közel 70 ezerrõl 2008-ban 35 ezerre csökkent a magyar szavazatok száma, ennek okai pedig nem az elvándorlásban, hanem Tõkés Lászlónak az RMDSZ 2003. februári, szatmárnémeti kongresszusán történt félreállítása által okozott törésben, a funári korszak s az ezzel járó spontán mozgósító hatás megszûnésében, valamint a megyei érdekképviselet tehetetlenségében keresendõk. A valamikori közel egymillióról 350-400 ezerre apadt a romániai magyar szavazók száma, mi a lemorzsolódott 600 ezer szavazót akarjuk megszólítani és visszahozni a politikai életbe. Ez a fõ feladatunk és felelõsségünk - tette hozzá Gergely Balázs.
Csigi Levente elmondta: Kolozs megyében Kolozsvár mellett Széken, Körösfõn, Tordaszentlászlón, Mérában, Várfalván és Magyarvistában sikerült jelentõs számú támogató aláírást gyûjteni. Kolozs és Fehér megyében nagyjából zökkenõmentesen zajlott az aláírásgyûjtés, Hunyad megyében azonban az RMDSZ helyi vezetõi burkoltan megfenyegették az aláírásgyûjtõket.
Erdély.ma2011. május 11.
Népszámlálás: a magyarság felvállalására buzdítanak az erdélyi magyar pártok
Nemzetiségük fenntartás nélküli felvállalására fogják buzdítani a népszámlálást megelõzõ idõszakban a romániai magyarokat a hazai politikai-érdek-képviseleti szervezetek. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusainak célkitûzése, hogy minél kevesebb erdélyi és moldvai magyar sétáljon bele a bizonyos hatósági személyek által ismét felállított csapdába, mely külön etnikumként határozza meg, és saját anyanyelvvel ruházza fel a székelységet és a csángókat. Utóbbiak esetében eltérnek az álláspontok arról, hogy minek is kellene vallaniuk magukat.
közélet valamennyi szereplõjének erõteljes és egyértelmû fellépésére van szükség ahhoz, hogy a romániai magyarok elkerüljék az õsszel esedékes népszámláláson az 1992-ben, majd rá tíz évre újból felállított csapdát, mely több népcsoportra szaggatta a másfél milliós kisebbséget. Erre manapság is történnek kísérletek.
A napokban Maros megye prefektusa, Marius Paºcan sajtótájékoztatón buzdította arra a térség lakóit, hogy vallják magukat bátran magyarnak, székelynek, csángónak.
A Krónika megkeresésére mindhárom hazai magyar párt - a kormányzó RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - az identitás vállalása mellett és a magyarság szétdarabolása ellen foglalt állást. Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajtóközleményben is elítélte Marius Paºcan prefektus rossz szándékúnak nevezett megosztási kísérletét, melynek következményei beláthatatlanok kisebbségi helyzetünket illetõen, ugyanis ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentõsen megváltozhatnak.
RMDSZ, EMNT: óriási a tét
Ha a román politikusoknak - gondolom, hogy a Maros megyei prefektust is közéjük sorolhatom - ennyire fontos, hogy keresztbe tegyenek a hazai magyarságnak, akkor ennek a népszámlálásnak számunkra is óriási a tétje - vélekedett Kovács Péter. A szövetség fõtitkára elmondta, hogy az RMDSZ hamarosan teljes erõvel beindítja azt a tudatosító kampányát, melynek során az identitásvállalás fontosságára kívánja felhívni a hazai magyarság figyelmét. Ez nem azt jelenti az RMDSZ felfogásában, hogy az erdélyi cigányságot, illetve a bákói vagy Neamþ megyei románokat is arra fogják rávenni, hogy magyaroknak, esetleg csángóknak vallják magukat. Legyen világos: nem fogunk nemzeti térítést végezni. De a vegyes közösségben vagy vegyes házasságban élõ magyarjainkat is arra biztatjuk, hogy vállalják nemzetiségüket - szögezte le Kovács Péter.
A közelgõ népszámlálás tétjét az alakulófélben lévõ Erdélyi Magyar Néppárt is átérzi. ?ppen ezért a politikai alakulatot kezdeményezõ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja szerint a kérdésben nemcsak a politikai alakulatok illetékesek megszólalni; kötelezõ módon a történelmi egyházakat és a civil szférát is be kell vonni. ?ppen ezért mi nem fogunk külön kampányolni, hanem egységes fellépést szorgalmazunk - fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke meggyõzõdésének adott hangot, miszerint ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplõtõl, párttól, érdekvédelmi képviselettõl, egyháztól és szervezettõl azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez meg is fog történni. Ha ez beválik, meggyõzõdésem szerint a romániai magyarság egységesen lép, és nem sétál be az 1992-ben, majd 2002-ben felállított csapdába - tette hozzá Toró.
Egymásnak üzenget Szász és Kovács
A múlt heti marosvásárhelyi incidens kapcsán Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt elnöke színvallásra szólította fel az RMDSZ-t. A polgári alakulat vezetõjének meglátásában ha az RMDSZ-szel kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) egyik prefektusa révén három különbözõ népcsoportra akarja osztani a romániai magyarságot, már fel kellene hogy merüljön a koalíció felbontásának kérdése.
Nem tudom elfogadni azt a cinizmust, hogy az RMDSZ Bukarestben egy olyan párt mellett kormányoz, amely háromba szakítaná a magyarságot, miközben itthon, Erdélyben úgy tesz, mintha aggódna a magyarságért - fejtette ki lapunknak Szász. Az MPP-elnök szerint a népszámlálás és annak eredménye több mint pártpolitikai ügy. Valamikor az RMDSZ is így látta, emlékeztetett a polgári politikus, mondván, hogy a romániai magyar kataszter összeállításáról még 1993-ban döntés született.
Szász Jenõ támadására reagálva Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára elmondta: valóban ki lehetne lépni a kormánykoalícióból és duzzogó szerepet vállalni, ám ettõl még nem oldódik meg egyetlen kérdés sem. El kell fogadnunk, hogy koalíciós partnereink nem tudnak egységesen lépni, vannak még embereik, akik idõnként úgymond félretrafálnak. Romániában egyetlen párt van, amelynek tagjai azt teszik, amit a vezetõjük mond, vagy akár csak kigondol, és ez éppen Szász Jenõnek a kézi vezérlésû alakulata - replikázott az RMDSZ-fõtitkár.
Kovács megítélésében nem is meglepõ a Maros megyei prefektus nyilatkozata annak tudatában, hogy az elmúlt hetekben szinte egymást érték a magyarellenes kijelentések és megnyilvánulások. Kérdésünkre, hogy ezt az ügyet felhozták-e koalíciós partnerüknek, az RMDSZ fõtitkára csak annyit mondott: nincs errõl tudomása.
MCSMSZ: több lesz a csángó
A csángókérdésrõl szólva Kovács Péter beismerte, hogy ez 2011-ben is rendkívül kényes téma - fõként az érintettek esetében. Mi arra ösztönöznénk õket, hogy vallják magukat csángóknak - fejtette ki a szövetség elöljárója. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) álláspontja azonban némiképp eltér az RMDSZ politikusaiétól.
A csángó szövetség elnöke, Solomon Adrián például azt szeretné, ha a csángók magyaroknak vallanák magukat. Tudatában vagyunk annak, hogy még a tömbben élõ és magyarul beszélõ csángókat is nehéz meggyõzni errõl. Mint ahogy arról is, hogy az általuk beszélt, úgynevezett csángó nyelv lényegében magyar, csak annak egy archaikus változata. ?ppen ezért mi nem fogjuk sem azt mondani, hogy vallják magukat magyarnak, sem azt, hogy románoknak mondják magukat - nyilatkozta lapunknak Solomon. Az MCSMSZ vezetõje bizakodónak mutatkozik: szerinte az idén sokkal többen fogják vállalni identitásukat, mint kilenc évvel ezelõtt. Akkor - akárcsak a korábbi népszámlálások alkalmával - a moldvai magyarok jelentõs része római katolikus vallású román nemzetiségûnek vallotta magát. A 2002-es népszámlálás eredményei óriási eltérést mutattak a hivatalos és valós adatokat illetõen. Mi azt szeretnénk elérni, hogy falvainkban korrekt személyek objektív népszámlálást végezzenek - tette hozzá Solomon Adrián.
Kérdésünkre, hogy az MCSMSZ vagy a román kormányban jelen lévõ RMDSZ mit tehet ennek érdekében, a csángó szövetség elnöke nem kívánt nyilatkozni. Mint mondotta, erre vonatkozóan már elkészült a stratégia, viszont még nem alkalmas nyilvánosságra hozni.
Horváth István: nincs szegregációs veszély
Az identitás kérdése a csángókon kívül a székelység esetében is felmerül. A legutóbbi, 2002-es népszámláláson már sokkal kevesebben vallották magukat székelynek, mint tíz évvel korábban. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2011-ben még kevesebb erdélyi magyar ragaszkodik majd székelységéhez, véli Horváth István kolozsvári szociológus.
Nem hinném, hogy ez a szegregációs veszély fenyegetne, bár az idõközben megalakult számos székely szervezet által kifejtett hatást még senki nem tanulmányozta - fejtette ki lapunknak a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Szerinte az úgynevezett székelyföldi brand hangoztatásától a Székely Nemzeti Tanács puszta jelenlétéig sok mindennek lehet vonzereje, még abban az esetben is, ha ezek közül egyik sem buzdítja arra a térség lakóit, hogy a népszámláláson székelyeknek vallják magukat.
?gy, ahogy a szászokat meg a svábokat a népszámlálás végsõ feldolgozásakor a németek közé sorolják, így történik a székelyekkel is. A részletes eredményekben ugyan még külön etnikumként jelennek meg, de ezekkel a számokkal csak a politikusok szoktak manipulálni. A hivatalos statisztika szerint a székelyek is magyarok - hangsúlyozta Horváth.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsv2011. május 11.
Egyeduralkodás helyett együttmûködést ajánl az EMNP
A kezdeményezõk célja a lemorzsolódott magyar szavazóbázis újraépítése
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésérõl, az aláírásgyûjtési folyamat lezajlásáról, a leendõ új politikai alakulat fõbb célkitûzéseirõl, a magyar választópolgárok lemorzsolódásának okairól tartott tegnap sajtótájékoztatót Kolozsváron Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke, Gergely Balázs, az EMNT Közép-Erdélyi régiójának vezetõje és Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei elnöke. Toró T. Tibor közölte, hogy a párt bejegyzéséhez szükséges elsõ tárgyalásra május 26-án kerül sor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke elmondta: céljuk a lemorzsolódott magyar szavazóbázis újraépítése. ?gy vélte, az RMDSZ-nek át kell állnia a hegemonisztikus, egyeduralkodó politikáról az együttmûködés politikájára. Ezért Toró tárgyalásokat kezdeményezett az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) keretében a három erdélyi politikai csoportosulás - RMDSZ, MPP és EMNP - képviselõi között.
Az EMNT tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Csigi Levente elmondta: Kolozs megyén kívül Fehér és Hunyad megyében is segédkeztek az aláírások összegyûjtésében. Az EMNT Kolozs megyei elnöke közölte, Hunyad megyét kivéve, ahol Winkler Gyulának, az RMDSZ helyi elnökének az emberei burkoltan megfenyegették az aláírásgyûjtõket, többnyire mindenhol zökkenõmentesen zajlott az akció. Kolozs megyében, Kolozsvár mellett nagyon sok aláírást gyûjtöttek Széken, Körösfõn, Tordaszentlászlón, Magyarvistán és Várfalván. A legtöbbet, körülbelül ezret Kolozs megyében sikerült összegyûjteniük, a többi helyszínen ezek száma 850 körül tehetõ.
Nem az elvándorlás a fõ ok
Gergely Balázs nem feltétlenül ért egyet a sajtóban napvilágot látott azon véleményekkel, amelyek szerint a magyar szavazók arányának csökkenése elsõsorban a kivándorlással és a demográfiai visszaeséssel hozható kapcsolatba.
Az EMNT Közép-Erdélyi régiójának elnöke úgy véli: Kolozs megye esete jól példázza azt a folyamatot, amely egyébként országosan is megfigyelhetõ. Gergely emlékeztettet arra, hogy 1990-ben Kolozs megyében 90 ezer magyar szavazó járult az urnákhoz, ez majdnem 80 százaléka volt a teljes magyar választókorú lakosságnak. 2000-ben a szavazatok száma viszont 70 ezerre, 2004-ben 55 ezerre és 2008-ban 35 ezerre csökkent. Következésképpen nyolc év, azaz 2000 és 2008 között felére esett vissza a Kolozs megyei magyar voksok száma.
Tekintettel arra, hogy a kilencvenes évek folyamán az elvándorlási hullám lejárt, a 2000-es éveknek nem ez a fõ jellemzõje. A lemorzsolódás okát tehát elsõsorban abban látom, hogy 2003-ban Tõkés Lászlót megfosztották a tiszteletbeli elnöki tisztségtõl, és ennek nyomán bekövetkezett egy törés a korábban többé-kevésbé egységes magyar érdekképviseletben - mondta az EMNT politikusa.
Gheorghe Funar mozgósító ereje
Gergely Balázs hangsúlyozta: Kolozs megye esetében fontos mérföldkövet jelent a Funar-korszak lejárta, hiszen paradox módon õ volt az a polgármester, aki mozgósító hatást gyakorolt a magyar szavazóbázisra, gyakorlatilag összetartotta és elkényelmesítette a nyájat.
Nem kellett az embereket különösebb módon mobilizálni, hanem maguktól járultak az urnákhoz - fogalmazott a politikus, hozzáfûzve: ez a korszak a 2000-es évek elsõ harmadának a végén lezárult, ezt követõen pedig a megyei politikai elit nem találta meg azokat a válaszokat és eszközöket, amelyekkel a szavazóbázist egyben tudná tartani.
Ezt a drasztikus csökkenést megállítani csak akkor lehet, ha komolyan megpróbáljuk megkeresni azokat az eszközöket, hívó szavakat és módszereket, amelyekkel újra mozgósítani tudjuk a magyar közösséget. Ezek a választók nem tûntek el, nem vándoroltak el, hanem itt vannak közöttünk. Az új magyar párt feladatát tehát abban látom, hogy minél nagyobb arányban tudja megszólítani az elmaradt szavazókat - szögezte le Gergely Balázs.
A politikus kiemelte, hogy Kolozsvárnak mint Erdély fõvárosának fontos helyet szánnak a párt programjában. Gergely Balázs közölte: szakértõi csapatot alakítottak ki annak érdekében, hogy egy ütõképes, komoly, huszonegyedik századi fõváros-projekt szülessen meg. Ugyanakkor bejelentette, hogy a leendõ pártban betöltendõ szerepébõl adódó összeférhetetlenségi okok miatt lemond a Demokrácia Központok igazgatói tisztségérõl.
Toró együttmûködõ politikát ajánl
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke elmondta: az új párt célkitûzése a lemorzsolódott magyar szavazóbázis újraépítése. Közölte, hogy az EMNP bejegyzéséhez szükséges elsõ tárgyalásra május 26-án kerül sor. Elmondása szerint heteken keresztül ellenõrizték a begyûlt aláírásokat, de egy párt bejegyzése nem kizárólag csak technikai és jogi ügy, hanem kõkemény politikai kérdés.
Nagyrészt érthetõ, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) tisztségviselõi nem örülnek az új pártnak - fejtette ki, hozzátéve: az RMDSZ-nek szép lassan át kell állnia a hegemonisztikus politikáról az együttmûködõ politikára, ha továbbra is képviselni akarja a magyar érdekeket.
Mi nem egy váltópártot akarunk építeni, amely a másikat félre akarja tenni, hanem olyan politikai eszközt akarunk a magyarság kezébe adni, amellyel új lehetõségek nyílnak az érdekérvényesítés terén - mondta Toró T. Tibor. Rámutatott: a kulcsszó az összefogás, az együttmûködés és a munkamegosztás.
Az EMNT ügyvezetõ elnöke kitért Tõkés László EMNT-elnök javaslatára, amely szerint a jövõ évi önkormányzati választások elõtt szervezzenek elõválasztást, és készítsék el az erdélyi magyarokat magába foglaló, választási névjegyzékként is mûködõ nemzeti katasztert. Toró T. Tibor emlékeztetett arra, hogy a kataszter kérdése és a belsõ választások megszervezése hosszú éveken keresztül vita tárgyát képezte az RMDSZ-ben. Szép lassan azonban elfáradtak a szereplõk, s kiszorították azokat, akik ezeket az elképzeléseket képviselték, a belsõ választásokat pedig egyfajta belsõ tisztújítássá degradálták - mutatott rá.
Az a tény, hogy nem sikerült összeállítani a nemzeti katasztert és érvényesíteni a belsõ választásokat, az egyik fõ oka annak, hogy 2003 után megjelentek az RMDSZ-en kívüli szervezõdések, hiszen nem sikerült érvényesíteni a politikai pluralizmust a szövetségen belül - mondta Toró T. Tibor.
A politikus közölte: levelet intézett Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez és a szövetség elnökségi tagjaihoz, amelyben Tõkés László javaslatának megfontolását szorgalmazza. Ugyanakkor javasolja, hogy a három politikai csoportosulás képviselõi az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) keretében beszéljék meg az esetleges együttmûködés konkrét vonatkozásait.
Remélem, hogy mindhárom csoportosulásban többen vannak olyanok, akik igazából ebben a modellben gondolkodnak, és kisebbségben találhatók a hegemonisztikus szemléletmódot elõnyben részesítõk - jelentette ki Toró T. Tibor.
Vitán felüli kérdések
Hangsúlyozta: a feleknek meg kell beszélniük azokat a kérdéseket, amelyeket a pártpolitikai csatározások alól ki kell venni. Ilyen például a népszámlálás, a csángó- vagy a szórványkérdés stb., ezeket - szerinte - nem szabad átpolitizálni. Toró T. Tibor úgy vélte, az autonómiának is vitán felüli kérdésnek kell lennie.
A leendõ párt anyagi hátterére vonatkozó kérdésre Toró elmondta: mint minden párt az EMNP is saját forrásokból - a tagság hozzájárulásából, a támogatóktól származó összegekbõl - gazdálkodik majd.
Az EMNT ügyvezetõ elnöke leszögezte: az EMNP nem Tõkés Lászlónak a pártja. Ez olyan értelemben Tõkés-párt, hogy a politikus által képviselt értékrendet akarja felvállalni.
Tõkés László pártunk védnöke, nagyon szoros kapcsolatban vagyunk vele, és arra törekszünk, hogy ez így is maradjon, hiszen az õ elképzeléseit viszi tovább intézményesen a pártpolitika eszközeivel - mondta.
. Az oktatási-nevelési támogatásokról szólva az EMNT ügyvezetõ elnöke, Toró T. Tibor úgy vélte: pozitívnak tartja a támogatáspolitika reformját. Toró szerint jó jel, hogy az oktatási-nevelési támogatások lebonyolítását visszaadták a szakmai szervezetnek, azaz a Románia Magyar Pedagógusszövetségnek (RMPSZ), hiszen ez áll a legközelebb a gyermekekhez és a szülõkhöz.
Papp Annamária
Szabadság (Kolozsv2011. május 11.
Körvonalazódik az EMNP-program: Tusványoson mutatják be a vitairatát
Toró szerint az RMDSZ-nek át kell állnia a hegemonisztikus politikáról a konszociatív politikára, ha továbbra is képviselni szeretné a magyar érdekeket.
Május 26-án lesz az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése kapcsán az elsõ tárgyalás a Bukaresti Törvényszéken - jelentette be Toró T. Tibor, a párt ideiglenes vezetõtestületének vezetõje, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke mai, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, a pártbejegyzési folyamat kihirdetésétõl számítva 15 naptári nap áll azoknak a rendelkezésére, akik kifogásokat emelnének a párt bejegyzése ellen. Elmondta, a kellemetlenségek elkerülése végett a kezdeményezõk fokozottan figyeltek a törvényes feltételek teljesítésére: a hibákat elkerülendõ, heteken keresztül ellenõrizték a begyûjtött aláírásokat.
Természetesen nemcsak jogi vonatkozásai vannak egy pártbejegyzésnek, hanem egy kõkemény politikai kérdés is. Minden új párt megjelenése felborzolja a kedélyeket, a reakciók ebben az esetben sem maradtak el. Az, hogy az RMDSZ vagy az MPP tisztségviselõi nem örülnek, érthetõ. Az RMDSZ-nek lassan át kell állnia a hegemonisztikus politikáról az együttmûködõ, konszociatív politikára, ha továbbra is képviselni szeretné a magyar érdekeket. Mi nem egy, a többi párt félreállítását célzó váltópártot akarunk építeni, hanem egy olyan politikai eszközt akarunk a magyar közösség kezébe adni, amellyel új lehetõségek nyílnak az érdekérvényesítésre - így Toró. Elmondta, az RMDSZ-re és az MPP-re egyelõre partnerként tekintenek, azonban ezek a politikai alakulatok egyelõre váltópártban gondolkodnak, tehát úgy állnak a kérdéshez, hogy vagy õk érvényesülnek a politikai porondon, vagy pedig versenytársaik. Toró szerint egy kisebbségi társadalomban ez a típusú szemlélet nem mûködik. Mi számbeli kisebbségben élünk, egy kisebbségi társadalmat akarunk építeni, ahol a céljainkat a román nemzetállami logika ellenében akarjuk érvényesíteni. Az EMNP az összefogás, az együttmûködés és a munkamegosztás kulcsszavakat tûzi zászlajára, és így indul csatába az érdekérvényesítésért - jelentette ki Toró. Szerinte az, hogy Kelemen Hunor történelmi tévedésnek nevezi az új párt bejegyzésének elindítását, az érthetõ, hiszen neki kell szembesülnie azzal, amivel az elmúlt 20 évben elõdei nem kívántak foglalkozni. Toró nehezményezte, és egyúttal visszautasította Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke vádjait, melyek szerint az új párt kezdeményezõi magyarországi támogatásból finanszírozzák az EMNP megalakítását. Ugyanakkor azt sem veszi jó néven, hogy Borbély ötleteket ad a különbözõ hatóságoknak hogy ezek vizsgálódni kezdjenek, miközben elfelejti, hogy neki is ugyanilyen jellegû vádakkal kellett szembesülnie, amikor a magyar civil társadalomnak juttatott, különbözõ legitim identitáserõsítõ támogatásokat politikai támogatásnak titulálta a szélsõséges vagy kevésbé szélsõséges román közvélemény. Toró T. Tibor történelmi mulasztásnak nevezte az erdélyi magyarok nemzeti katasztere összeállításának elmaradását, amelyet már az RMDSZ indulását követõen szorgalmazott a tiszteletbeli elnöki tisztséget betöltõ Tõkés László. Elmondta, több határozat született arra vonatkozóan, hogy össze kell állítani ezt a választói névjegyzékként is mûködõ összmagyar katasztert, amelynek alapján általános, titkos és közvetlen belsõ választásokat lehetett volna tartani. Szerinte akkoriban az RMDSZ-en belüli viszonyok eldöntésére szolgált volna egy ilyen választás, azonban ezt nem sikerült érvényesíteni, az ellenzéki hangot megütõk kiszorultak a szövetségbõl.
Azt hiszem, hogy ez a fõ oka annak, hogy 2003 után megjelentek az RMDSZ-en kívüli szervezõdések, hiszen nem sikerült a politikai pluralizmust megjeleníteni, amelynek eszköze a belsõ választás lehetett volna. Így született meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség - amelybõl késõbb kinõtt a Magyar Polgári Párt -, illetve a Székely Nemzeti Tanács - vázolta.
Gergely Balázs, az új párt ideiglenes vezetõségének tagja szerint az Erdélyi Magyar Néppártnak az lesz a nem kis kihívást jelentõ feladata, hogy megszólítsa azokat az embereket, akik kiábrándultság miatt az utóbbi szavazásokkor nem járultak urnákhoz. Gergely emlékeztetett a Toró által a múlt héten, a párt bejegyzésének elindítása apropóján tartott sajtótájékoztatón elmondottakra, miszerint az elmúlt két évtizedben 1 millió magyar szavazóról 350-400 ezerre sikerült letornázni a választók számát. Gergely szerint nem feltétlenül igazak azok az állítások, melyek szerint a demográfiai csökkenések, a kivándorlás, lemorzsolódás, hanem inkább a mindenkori magyar politikai elit, azaz az RMDSZ a felelõs ezért.
Kijelentése indoklásául Kolozs megyére vonatkozó adatokat ismertetett: 1990-ben Kolozs megyében 90 ezer magyar szavazó járult az urnákhoz, amely az akkori választási joggal bíró lakosságnak majdnem 80%-át tette ki. 2000-ben 90 ezerrõl 70 ezerre csökkent Kolozs megyében a magyar szavazók száma. 2004-ben ez a szám 55 ezerre, majd 2008-ban 35 ezerre csökkent. Nyolc év leforgása alatt felére csökkent a Kolozs megyei szavazóbázis, és ez szerinte nem magyarázható az elvándorlással, mert ez a tendencia a 2000-es években már lezárult. Gergely szerint ehhez a töréshez az is hozzájárult, hogy 2003-ban az RMDSZ megszüntette a Tõkés László által betöltött tiszteletbeli elnöki tisztséget. Ami ennél is fontosabb, hogy ugyanekkor múlt el a Funar-korszak fenyegetése, amely egyébként mobilizáló hatással bírt a magyar szavazókra.
Szerinte a csökkenést a hívószavak, válaszok, eszközök megtalálásával lehet megállítani. Bejelentette, ehhez gyakorlatilag az EMNP programalkotása folyamatában Kolozsvárnak külön programot szán az új párt. Elmondta, ennek elkészítése elkezdõdött, a munkát személyesen koordinálja. Egy szakértõi csapatot alakítottunk ki annak érdekében, hogy egy ütõképes, komoly, modern, 21. századi erdélyi fõváros projektet megírjunk - jelentette ki.
Toró az EMNP országos programjáról beszélve elmondta, két oldalról közelítik meg a kérdést. Egyrészt léteznek szakmai mûhelyeink, amelyek az általános elveket tartalmazó keretprogramot dolgozzák ki. A keretprogramot három régióra bontanánk le: Közép-Erdélyre, a Székelyföldre és a Partiumra, továbbá az ágazati programokra is lebontanánk. Ennek a keretprogramnak a vitairatát július harmadik hetében megszervezett Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktáborban mutatják be. Másrészt konzultációt is terveznek, amely során a közösségekkel, az emberekkel kommunikálnak, feltérképezik ezek problémáit. Ez már a EMNP megszervezési folyamata, amikor is létrehozzuk a regionális, települési szervezeteket. Ezzel párhuzamosan a hegynek a túloldalán fúrjuk szakmai munkával az alagutat, és reméljük, hogy ez a két alagút találkozik, és fény is lesz benne, és ezt a fényt az EMNP fogja meggyújtani - fogalmazott.
Toró elmondta, ugyanakkor léteznek olyan kérdések, amelyeknek ki kell kerülniük a pártpolitikai csatározások alól.
Ilyen témák a csángókérdés, a szórvány problémája, illetve a népszámlálás ügye. A Transindex kérdésére Toró elmondta, az autonómia kérdése is egy olyan ügy, amelynek felül kellene kerekednie a politikai vitán. Jelenleg még nem tartunk ott, hogy depolitizáljuk az autonómia kérdését ? mondta, hozzátéve, hogy ez a téma nemcsak arra való, hogy bekerüljön a választási kampányok során a programba, el kell jutni a munka leosztásához, ellenkezõ esetben nehéz lesz kiemelni a pártközi csatározások alól.
Toró reménykedik abban, hogy év végéig megszervezik a párt elsõ országos gyûlését, amelyen megválasztják a párt legitim döntéshozó testületeit.
A Transindex érdeklõdésére Toró elmondta, a párt finanszírozásához szükséges keretet tagságdíjból, szponzoroktól érkezõ támogatásokból gyûjtik össze. Elmondta, amennyiben az EMNP parlamenti szerephez jut, az állami támogatások is szóba jöhetnek majd.
Még elmondta, amint az anyagiak megengedik, konzultációt indítanak, amelybõl kiderülhet, hogy melyek azok a célkitûzések, amelyeket az új pártnak érdemes felvállalni a magyar közösség elvárásainak megfelelõen. Beszámolt arról, hogy a népszámlálás kérdésében mind2011. május 12.
Állampolgárság: nõ a káosz?
A kettõs állampolgárság még nagyobb káoszt okozhat az erdélyi magyarok fejében, míg a külhoni magyarok szavazati joga törésvonalakat eredményezhet a magyar nemzetben - hangzott el többek között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyílt napján megszervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Kettõs állampolgárság és választói jog címû vita meghívottja Horváth István szociológus, Székely István politológus és Toró T. Tibor politikus volt, a beszélgetést Bodó Barna, a Természettudományi és Mûvészeti Kar docense moderálta.
Morális kérdést is felvet a kettõs állampolgárság
Bodó Barna vitaindítójában a kettõs állampolgárok választójogának jelenleg hatályban levõ magyarországi és romániai szabályozását olvasta fel, majd egy sor kérdést tett fel a kerekasztal-beszélgetés résztvevõinek. Kinek járjon a választójog? Csak azoknak, akik az adott állam polgárai, vagy mindenkinek, aki egy adott etnikumhoz, nemzethez tartozik, esetleg bárkinek, aki egy adott országban él, vagy mindazoknak, akikrõl lényeges döntést hoz az illetõ ország parlamentje? Lehet-e adófizetéshez kötni a szavazati jogot, illetve szakmai vagy politikai kérdés, hogy ki szavazhat, és ki nem? - hangzottak a kérdések.
Az elsõként megszólaló Horváth István úgy vélte, az állampolgárság egyre inkább kiürülõ címke, a legújabb trend szerint csak alap az állam szolgáltatásainak igénybevételéhez, az állampolgárság meglétébõl semmi sem következik, a szavazati jog pedig hozzájáruláshoz kötött. Horváth szerint a kettõs állampolgárok szavazati joga morális kérdést is felvet: jogod van-e úgy dönteni, hogy nem te viseled a következményeket? A szociológus ugyanakkor azon aggodalmát is kifejezte, hogy a külhoni magyarok szavazati joga törésvonalakat eredményezhet a magyar nemzetben, hiszen kérdéses, hogy hogyan fogják értelmezni ezt az anyaországi magyarok. Hozzáfûzte, attól tart, hogy a kettõs állampolgárság még nagyobb káoszt okoz az erdélyi magyarok fejében, hiszen az erdélyi magyarok nagy része a romániai eseményeket sem követi, ezért például a magyar anyák kisebb arányban veszik igénybe a román állam azon szolgáltatásait, amelyek egyébként járnak nekik. Székely István politológus leszögezte, szét kell választani az állampolgárságot a szavazati jogtól. Szerinte a külhoni magyarok választójoga azzal is járhat, hogy a magyarországi pártok elkezdik kiépíteni a határon túli politikai intézményeket, és ez akár új munkahelyeket is jelenthet Erdélyben.
Politikai kérdés
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke ellenben leszögezte: a külhoni magyarok választójoga politikai kérdés. Toró Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét idézte: nem az a kérdés, hogy jár-e, hanem hogy milyen formában jár. Arra a felvetésre válaszolva, hogy nem okozhat-e lojalitási problémát a kettõs állampolgárság, a politikus kifejtette: a kettõ nem mond ellent egymásnak. ?gy vélte, a választójogot nem lehet adófizetéshez kötni, hiszen a parlament nemcsak adóügyekrõl, gazdasági kérdésekrõl dönt. Toró szerint az sem érv a külhoni állampolgárok választójogának ellenzésére, hogy ezek nem viselik a döntések következményeit, hiszen mint hangsúlyozta, ez eddig is megtörtént mind a bukaresti, mind a budapesti határozatok esetében.
Kiss-Elõd Gergely
Krónika (Kolozsvár)2011. május 12.
Toró T. Tibor elutasítja az RMDSZ vádjait
Nem váltópártot alapítunk, hanem a lemorzsolódott erdélyi magyar politikai közösséget akarjuk újraépíteni - ezt Toró T. Tibor az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes öttagú vezetõtestületének elnöke jelentette ki a szerdán Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján.
Toró T. Tibor visszautasította azokat vádakat, miszerint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozása történelmi tévedés volna, s hogy az alakuló párt külföldi közpénzekbõl jönne létre. Az RMDSZ politikai alelnöke feljelentés-ízû nyilatkozatában ugyanazokat a vádakat fogalmazta meg velünk szemben, amelyeket az elmúlt húsz évben a Szövetségrõl állították a román nacionalista pártok képviselõi - mondta az EMNP ideiglenes elnöke. Hozzátette: az RMDSZ vezetõinek be kell látniuk, hogy az eddigi hegemonisztikus politizálás nem tartható és az Erdélyi Magyar Néppárt nem ellenfél, hanem társ.
Emlékeztetett: az RMDSZ-ben nem jött létre a politikai pluralizmus, e történelmi mulasztás következménye, hogy ma a romániai magyar politikában több szereplõ is jelen van.
A politikus közölte: az EMNP támogatja Tõkés László elképzelését az önkormányzati választások elõtti belsõ választások megtartásáról. A közösség döntse el az arányokat, és akkor ilyen felállásban mehetünk jogérvényesítésért Bukarestbe, Budapestre vagy Brüsszelbe - mondta. Reményét fejezte ki, hogy többen vannak, akik így gondolják, és kevesebben, akik továbbra is a hegemonisztikus politikában gondolkodnak.
Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzésérõl május 26-án, csütörtökön lesz az elsõ tárgyalás a Bukaresti Törvényszéken. A kezdeményezõk május 5-én adták át a Bukaresti Törvényszéken a pártbejegyzéshez szükséges közel 30 ezer támogató aláírást.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 12.
Gondolatok és szempontok a kettõs állampolgárságról és választói jogról
A kettõs állampolgárságról és a szavazati jogról szerveztek panelbeszélgetést kedden délután a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) az intézmény Természettudományi és Mûvészeti Karának nyílt napja keretében. Horváth István szociológus, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) docense, a Kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Székely István politológus, a Magyar Kisebbség fõszerkesztõje és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke folytatott szakmai és politikai érvekkel tûzdelt vitát, amelyet Bodó Barna politológus, a Sapientia EMTE docense moderált. A kerekasztalnak kiemelt aktualitást kínált az értelmezésekkel és szempontokkal terebélyesedõ kérdés, amelynek lényege, hogy milyen összefüggés állítható fel az egyszerûsített honosítási eljárás által megszerezhetõ magyar állampolgárság és a szavazati jog között, milyen típusú választói rendszernek kell kiépülnie ahhoz, hogy a határon túliak is leadhassák szavazataikat, milyen következményekkel jár majd a magyar politikai térben a szavazóbázis kiszélesedése a határokon túlra, és így tovább.
Vitaindítóként Bodó Barna Rainer Bauböcknek az állampolgárság és a választói jog kapcsán négy pontban megfogalmazott megközelítését összegezte: a republikánus elv értelmében ugyanis, szavazati joggal csak az adott ország területén élõ állampolgárok rendelkeznek. Az etnikai alapon álló nacionalisták ellenben kiterjesztenék a választói jogot mindazokra, akik magukat az adott nemzetiséghez tartozónak vallják. A harmadik csoportba a liberálisok tartoznak, akik úgy vélik, az állam területén élõ valamennyi polgárnak meg kell adni a választójogot, állampolgárságától függetlenül. Az úgynevezett alternatív liberálisok szavazati jogot adnának nemcsak az ország területén, hanem a külföldön élõknek is, olyan esetekben, amikor õket érintõ lényeges döntéseket kell voksukkal eldönteni. A panel résztvevõi számára megfogalmazott kérdéscsomagban Bodó Barna felvetette: az állampolgárságot szerzett határon túli magyar polgárokra kiterjesztett szavazati jog miképpen befolyásolja az államokkal szembeni lojalitást? Továbbá, mennyire jelenthet dilemmát az egy ember-egy szavazat elvének kibõvítése az egy ember-két szavazatra? Hogyan értékelhetõk azok a szempontok, amelyek értelmében a választói jog gyakorlása az adófizetéshez kötött, illetve mit jelent általában az, ha állampolgárság és etnikum, államhatárok és kulturális határok nem esnek egybe.
A szavazati jog kiterjesztésével bõvül az elvárások rendszere is
Horváth István szociológus kiemelte: az állampolgárság lehetõséget kínál bizonyos rendszerekhez való hozzáféréshez, elõfeltételét képezi bizonyos jogkörök gyakorlásának, ezek azonban jellemzõ módon nem következnek automatikusan az állampolgárság birtoklásából. Hangsúlyos erkölcsi kérdésként felvetette: joga lehet-e polgároknak úgy dönteni, hogy annak hatásait, következményeit nem õk viselik el, példaként említve a legutóbbi romániai államelnöki választásokat, amikor a mérleg nyelvét a külföldön élõk szavazatai billentették le. Kérdés, hogy miként csapódik le majd hosszútávon nemzetpolitikai szempontból, milyen törésvonalakat eredményez majd ez az erkölcsi dilemma - vetette fel Horváth István. Mint elmondta, állampolgárság és élethelyzet között sok esetben jelentõs eltérések vannak, így kompromisszumos megoldásoknak kell születniük. A szociológus úgy vélte, fennáll a veszélye egyébként annak is, hogy a szavazati joggal járó elvárások rendszere zûrzavart okoz majd a társadalmi, közpolitikai valóság helyes megítélésének tekintetében: példaként említett olyan felméréseket, amelyek kimutatták, hogy a romániai magyar nõk eleve kevésbé ismerik az érvényben levõ szociális támogatási rendszereket, mint a román hölgyek, tehát kisebb mértékben használják azokat a jogokat, amelyekhez hozzájárulnak, és amelyek hozzáférhetõek lennének számukra.
- A lojalitás kérdése adott esetben az állampolgárság megszerzése, nem a szavazati jog kapcsán merülhet fel - értékelte Székely István politológus. A Horváth István által felvetett morális dilemmát illetõen kiemelte: ennek vetületei abban az esetben válnak érdekessé, ha áttételeket teremtenek a politikai rendszerbe, és egy adott politikai magatartást indukálnak. A szavazati jog fogalmát le kell választani az állampolgárságról: noha politikusi nyilatkozatok egyféle magyar állampolgárság létét emelik ki, ebbõl nem következik magától értetõdõen a választójog, amellyel mindenki egyformán tudna élni - hangsúlyozta a politológus.
A távszavazás kidolgozása híján csorbulhat a szavazat-maximalizálási törekvés
Az egyes állampolgárságokhoz mérten különbözõ típusú választójogok és ezek szabályozásai léteznek, a választási törvény megalkotása pedig egyértelmûen politikai döntést feltételez - magyarázta. Mint elmondta, több európai ország, így Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Horvátország és Lengyelország egyaránt biztosítják a határaikon kívül élõknek a szavazati jogot, amely nyilván megadható a honosított magyar állampolgároknak is. Az alapvetõ kérdés ellenben az, hogy milyen formában tudnak majd a polgárok ezzel élni. Hozzátette egyébként, hogy Svédország az egyetlen európai állam, amely adófizetéshez köti a szavazati jog megadását. Gyors számítást követõen a politológus összegezte: a jelenleg érvényben levõ választási rendszerek eljárásaival a szavazat-maximalizáló megfontolás szempontjából politikai értelemben nem nyereséges a szavazati jog kiterjesztése: számításai szerint egy olyan választási kampányban, ahol az ellenzék morális kérdéseket vet fel, a szavazati jog kiterjesztése által összesített 80-100 000 szavazat mindössze ellensúlyozza majd mindazokat a voksokat, amelyeket azért vesztett el a kormánypárt, mert választójogot adott a honosított polgároknak. Ilyenképpen, a megoldás a távszavazási (elektronikus úton, levélben történõ) választási eljárás kidolgozása volna - vélekedett. A politikai képviselet tekintetében alapvetõ kérdésként merül fel, hogy külön mandátumokat különítenek-e el a határon túli magyarok számára, vagy pedig az országos listák jelöltjeire szavaznak-e majd - emelte ki.
Egy ember-két szavazat a kisebbségi sors hátrányainak ellensúlyozására
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke hangsúlyozta: a kérdés immár nem az, hogy ki választhat, hanem az, hogy ki jelöli majd a politikai képviseletre szánt személyeket, illetve hogyan lehet majd a választójoggal gyakorlatilag élni. Mint kiemelte, a kettõs állampolgársággal rendelkezõknek lehet kettõs állami lojalitása, ha pedig ellentmondás adódna köztük, azt valamilyen módon fel kell oldani. ?gy vélte, a szavazati jog esetében lakcímkártya híján is hûséget tanúsíthatunk a nemzetet megjelenítõ állammal szemben, ez a jog pedig nem összeférhetetlen például a román állammal szembeni lojalitással. Ennek mértéke a maga során az identitásunk megõrzéséhez biztosított jogok függvényében változik. A politikus szerint az egy ember - két szavazat eljárás nem dilemma, hanem a kisebbségi sors tényének és az abból eredõ hátrányoknak kompenzációja, erkölcsi ellensúlyozása.
Az adófizetés és a választási jog kapcsán Toró T. Tibor kiemelte: a kettõ összekapcsolásának abban az esetben volna értelme, ha a választások az adózásról szólnának, és azért küldenénk a képviselõket a parlamentbe, hogy az adótörvényekrõl döntsenek. A magyar parlamentben pedig, akárcsak Bukarestben, igenis születnek a romániai magyarság életét is befolyásoló döntések - hangsúlyozta a politikus. Elismerte, hogy az új magyar alaptörvény elodázza a szavazati jog rendezését a sarkalatos törvénnyel, megfogalmazásában ugyanis a jogkör lakóhelyhez és egyéb feltételekhez köthetõ, ellenben hangsúlyozta: a kérdés az, hogy mennyire gondoljuk komolyan Orbán Viktor magyar miniszterelnök határokon átnyúló, nemzetegyesítési programját: ugyanis amennyiben ez mélyértelmû és sokrétû, akkor a nemzet polgárságához rendelt jogosítványok is erõteljesek lesznek - jelentette ki.
A nem kizárólagosan etnikai alapú szavazás fejlesztheti a politikai kultúrát
Az EMNT ügyvezetõ elnöke úgy vélte: csaknem2011. május 13.
Erdélyi magyar névjegyzéket készítene az Erdélyi Magyar Néppárt
Lemondott a demokrácia-központok igazgatói tisztségérõl Gergely Balázs, a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselõ tagja. A kolozsvári politikus azzal indokolta döntését, hogy jelenlegi státusa öszszeférhetetlen azzal a tisztséggel, amelyet az új pártban fog betölteni, errõl azonban nem kívánt további részleteket elárulni. Gergely közölte továbbá, a lemondását tartalmazó levelet már elküldte a demokrácia-központokat mûködtetõ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségének.
Eközben Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke, az új párt ideiglenes elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján bejelentette: levélben kérte Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétõl az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum mihamarabbi összehívását, melynek foglalkoznia kell az úgynevezett magyar nemzeti kataszter összeállításával. Az RMDSZ vezetõinek be kell látniuk, hogy az eddigi hegemonisztikus politizálás nem tartható, és az EMNP nem ellenfél, hanem társ akar lenni - szögezte le Toró T. Tibor. Közölte ugyanakkor, az RMDSZ elnökéhez címzett levelében arra emlékezteti Kelemen Hunort, hogy az erdélyi magyar választók jegyzékének elkészítése az RMDSZ kezdeti éveiben is közvita tárgya volt. A politikus szerint a névjegyzék hiánya vezetett oda, hogy jelen pillanatban több politikai párt, szervezet alakult az RMDSZ-en kívül.
Ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatójukon az alakulóban levõ párt képviselõi egybehangzóan állították, az Erdélyi Magyar Néppártra a politika és a közélet iránt érdeklõdésüket vesztett erdélyi magyarok urnák elé csábítása miatt van szükség. Gergely Balázs, az EMNP ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselõ tagja elmondta: Kolozs megyében a magyar szavazók aktivitása 2000 óta felére csökkent. Míg 1990-ben Kolozs megyében 90 ezren szavaztak az RMDSZ-re, 2000-re már csak 70 ezerre apadt a szövetséget támogató szavazatok száma, 2004-ben 55 ezren, 2008-ban 35 ezren voksoltak az RMDSZ-re. Gergely Balázs szerint ennek nem az elvándorlás az oka, hanem az, hogy 2003-ban Tõkés Lászlót félreállították az RMDSZ-ben, és ez törést okozott a közösség életében. Gergely Balázs ugyanakkor arról számolt be, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt aláírásgyûjtõ önkénteseit a Hunyad megyei RMDSZ képviselõi burkoltan megfenyegették. Két ilyen esetrõl tudunk, az önkéntesek egyikét, egy gyerekét magyar iskolába írató édesanyát telefonon figyelmeztették: az iskolabuszt, amellyel gyereke utazik, a szövetség fizeti - jelentette ki Gergely Balázs.
Széll Lõrincz, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnöke, a Hunyad megyei RMDSZ- szervezet nemrég leköszönt ügyvezetõ elnöke a Krónika érdeklõdésére határozottan cáfolta, hogy az RMDSZ tisztségviselõi megfenyegették volna az EMNP aláírásgyûjtõit, mint mondta, szó nem lehet errõl, hiszen Hunyad megyében jó a magyar-magyar együttmûködés.
Kiss Elõd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)