udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 15125 találat lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 15121-15125

Névmutató: Dan, Vasile

1998. november 24.

A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ internetes egyetemet /BINET/ tervez. A leendő önálló Bolyai Egyetem kiszemelt fiatal tanárai sorra elhagyják Erdélyt. A kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai magyar nemzeti közösségnek kevés az esélye a magyar egyetemre. Emiatt született az internetes egyetem ötlete. Az ügynek megnyerték Szabó T. E. Attila hajdani kolozsvári, jelenleg szombathelyi egyetemi professzort. Az ő vezetésével dolgoznak a terven. - Különben Németországban is kísérleti szakaszban van egy internetes egyetem beindítása. Ez természetesen nem helyettesíti az erdélyi magyar egyetemet, arra továbbra is szükség van. /Gazda Árpád: Kikezdhetetlen magyar egyetem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./

1998. november 25.

Aradon aláírták a helyi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a békéscsabai Körös Főiskola /az újságban így szerepelt, helyesen: Kőrösi Csoma Sándor Főiskola/ közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Dr. Köteles Lajos rektor elmondta, hogy a békéscsabai főiskola angolszász elveken alapuló oktatási rendszert valósít meg. Nincsenek tanszékek, hanem pályázatot hirdetnek egy-egy szakra. A román egyetemmel együtt szeretnének pályázni Brüsszelben egy közös program anyagi támogatásáért. Dr. Aurel Ardelean rektor kifejtette, hogy a tanár- és diákcseréket rendszeresítik. /Együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1998. november 28.

Kovács Csaba képviselő, a Brassó megyei RMDSZ újonnan megválasztott elnöke szeretné a szervezetben megoldani az elmúlt években kiéleződött ellentéteket. /Tóásó Áron Zoltán: Szeretném, ha erősebb RMDSZ-szervezet lenne. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./

1998. december 2.

Kétnapos hivatalos látogatásra dec. 6-án Magyarországra utazik Radu Vasile miniszterelnök, aki Orbán Viktor kormányfő meghívásának tesz eleget. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1998. december 2.

Amennyiben a kormány hat hónapon belül nem foganatosítja a tervbe vett reformintézkedéseket az országban uralkodó gazdasági válsághelyzet feloldása érdekében, Radu Vasile miniszterelnök készítheti lemondólevelét, nyilatkozta Emil Constantinescu elnök. Előzőleg ugyanis Nagybányán Radu Vasile kijelentette: hat hónap türelmi időt két arra, hogy bevezesse a szükséges gazdasági intézkedéseket. Ehhez kérte a szakszervezetek és a pártok támogatását. Az ellenzék elutasította kérelmét. Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt vezetője szerint erkölcstelen két év kormányzás után további hat hónapot kérni. Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke kijelentette: a kormánynak nincs semmiféle elképzelése a reformfolyamatokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1998. december 4.

Radu Vasile román miniszterelnök lemondta december 6-8-ra tervezett hivatalos magyarországi látogatását, amelyre egy későbbi időpontban kerül majd sor. Gottfried Péter, a magyar Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője viszont december 5-én és 6-án Bukarestben részt vesz az Európai Unióba felvételre jelentkezett országok európai ügyekért felelős vezető kormánytisztviselőinek kötetlen találkozóján, eleget téve Alexandru Herlea, a román kormány európai ügyekért felelős tagja meghívásának. /Gyanúnk beigazolódott! Radu Vasile lemondta magyarországi látogatását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1998. december 4.

Tamás Gáspár Miklós osztozik a szabaddemokrata lelkületben: "ő is kétségbeesetten gyűlöli Orbánt és pártját." Ez mutatja Új osztálypolitika /Népszabadság, nov. 18., 19./ című írása, állapította meg Debreczeni István. Tamás Gáspár Miklós írásában úgy fest, mintha Orbán Viktor a baloldalról sunnyogott volna át a jobboldalra. Nem írja ki, de hát mi lehet a jobboldal ellenpólusa? Ne feledjük, írta Debreczeni, hogy Orbán Viktor nem a jobboldal ellenfele volt, hanem a baloldalé. És ebben mindvégig következetes maradt. "Tamás Gáspár Miklós és elvbarátai annyira gyűlölik a tékozló fiút", aki "nem fogadta el az SZDSZ ifjúsági szervezete vezérének szerepét, hogy minden lehetséges rosszat" elmondanak róla. Tamás Gáspár Miklós programot hirdet: "szemben az egyesült jobboldal kihívóan nyílt polgári osztálypolitikájával, amelynek hosszú távú fönntartása csak rendőrállami eszközökkel, a nyilvánosság brutális korlátozásával és fajgyűlölő propagandával képzelhető el", "a liberális baloldali értelmiségnek baloldali fordulatra van szüksége". Mindez ismerős a Kommunista Kiáltványból. "Marx kísérlete félelmetes volt - a Tamás Gáspár Miklósé csak szánalmas." - fejezte be cikkét Debreczeni. /Debreczeni István: Új Kommunista Kiáltvány? = Népszabadság, dec. 4./

1998. december 5.

Dec. 5-én a kormány tagjai találkoztak Emil Constantinescu államfővel és felkérték az elnököt, hogy szólítsa fel a koalíciós pártokat a kidolgozott reformprogram valóra váltására. Radu Vasile miniszterelnök, a kabinet tagjai és az államfő a kormány által a következő hat hónapra kidolgozott reformintézkedések életbe léptetésének körülményeiről folytattak megbeszélést. A kormánytagok felkérésének célja "a reform iránti bizalom visszaállítása" A kormánytagok tájékoztatták az államfőt a dec. 5-i kabinetülésen egyeztetett intézkedések életbe léptetésének stádiumáról. A szóban forgó kormányülésen - először mandátuma alatt - maga Constantinescu elnökölt. Ugyanakkor a miniszterek ismertették a kis és közepes nagyságú vállalkozások, valamint a létrehozott fejlesztési zónák támogatására előkészített programokat is és a szociális intézkedéseket. Az államelnökkel történt találkozó előtt a miniszterelnök egyeztette a kidolgozott reformprogramot a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségével, amely azt javasolta, hogy arra a kabinet kérjen bizalmi szavazást a parlamenttől. A tervezett program lényege a ráfizetéses nagyüzemek bezárásával a gazdasági veszteségek csökkentése, a magánosítási folyamatok felgyorsítása és a privatizációs törvény módosítása. A program legkényesebb pontja kimondja, hogy az év végéig be kell zárni a legnagyobb veszteségeket felhalmozó 20 nagyvállalatot. A kormány máris felhatalmazta az Állami Tulajdonalapot, hogy az érintett üzemekben a munkát állítsa le. /Radu Vasile célja: Visszaállítani a reform iránti bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1998. december 8.

Az RMDSZ Kolozs megyei polgármesterei és alpolgármesterei kéthónaponként vándorgyűlésen vesznek részt. Az elmúlt hét végére Várfalvára hívták össze az egynapos megbeszélést. Számos közérdekű kérdést vitattak meg. Főleg a vasúttól távol eső települések - Palatka, Vajdakamarás, ahova hetente egyszer jár autóbusz - rövidesen elzárulhatnak a külvilágtól. De panaszkodnak a györgyfalviak és a magyarlónaiak is. Általános gond a földgáz bevezetése. Nyilvánvaló: ide is pénz kellene, és sokkal több, mint amennyivel az önkormányzatok rendelkeznek. Nagyon sok faluban egyetlen telefon sincs. Nemzetközi vonalat néhány faluba sikerült bekötni. Megállapították, hogy a postások nemtörődömsége miatt az előfizetők nem kapják meg időben a megrendelt lapokat. Nem véletlen, ha az emberek lemondanak a sajtóelőfizetésről. /Barazsuly Emil: RMDSZ-polgármesterek találkozója. Még nem megfelelő az információáramlás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1998. december 9.

A törvényhozásból kivonult három ellenzéki párt felfüggesztette a parlamenti sztrájkot. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a Nagy Románia Párt (NRP) törvényhozói már dec. 7-én részt vettek a képviselőház munkájában. A parlamenti krízis feloldására összehívott pártvezetői értekezletet követően Ion Iliescu RTDP-elnök kijelentette: a hatalmi és az ellenzéki pártok megegyeztek abban, hogy a képviselőház állandó bürója vizsgálja meg, milyen körülmények között fogadott el a ház a sztrájk idején 18 jogszabályt. C. V. Tudor NRP-elnök azt követelte, hogy Emil Constantinescu mielőbb tegyen jelentést a törvényhozásban "a nemzet állapotáról". Tudor szerint a Vasile-kabinetnek le kell mondania, s az előrehozott választások előkészítésére technokrata kormányt kell mielőbb megalakítani. A Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) vezetői dec. 7-én úgy döntöttek, hogy ők is visszatérnek a parlamentbe. A párt vezetői azt is követelik, hogy kezdje meg munkáját az a különbizottság, amely a kormányerők és az ellenzék közti viszony szabályait hivatott kidolgozni. Az ellenzéki pártok nem egészen három héttel ezelőtt vonult ki a törvényhozásból, mivel véleményük szerint a kormánytöbbség semmibe veszi a demokratikus játékszabályokat. A parlamenti pártok vezetői megállapodtak abban, hogy három bizottságot hoznak létre. Ezek feladata a jogszabály-prioritások megállapítása, a többség és az ellenzék viszonyát szabályozó normarendszer kidolgozása, illetve annak megvizsgálása, hogy milyen körülmények között tárgyalhatná újra a parlament az ellenzék által kezdeményezett "jogállam-indítványt". Ez utóbbit mind a liberálisok, mind pedig az RMDSZ alkotmányellenesnek tartja. /Vége a parlamenti sztrájknak. Az ellenzék feltételekkel tér vissza a törvényhozásba. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

1998. december 9.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én a határon túli magyarság helyzetével foglalkozott és a Határon Túli Magyarok Hivatalának működéséről volt szó. A HTMH a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzése alól átkerült a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt felügyelete alá. A hivatal céljáról tájékoztatta a külügyi bizottságot Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Németh Zsolt. A jövő évi költségvetési javaslatban összesen mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására - közölte Szabó Tibor. A HTMH működéséről beszámoló Szabó Tibor kiemelte: a hivatal új vezetésének egyik legfontosabb feladata, hogy hatékonyabbá tegye a határon túli magyarság gazdasági támogatását. E feladatra egy elnökhelyettesi posztot hoztak létre. Elhangzott, hogy EU-forrásokat is felhasználnak a határon túli magyarság támogatására. Németh Zsolt kifejtette, hogy a HTMH beillesztését a Külügyminisztériumba az egységes nemzetpolitika megvalósításának szándéka indokolta. A jövő év első negyedében létrejöhetnek a feltételek a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére - közölte a tárca politikai államtitkára. Hozzátette: ebben a kérdésben folyamatos az egyeztetés a határon túli magyarság szervezeteivel. Mint elhangzott, az Illyés Közalapítvány az idei 506 millió forintos költségvetési támogatás helyett jövőre 818 millióval számolhat. Szintén a határon túli magyarság támogatását szolgálja az Apácai Csere János Alapítványnak szánt 500 millió forintos, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány számára adni tervezett 300 milliós támogatás. Szabó Tibor elmondta: ad hoc szakmai munkabizottság alakul a Külügyminisztériumban abból a célból, hogy megvizsgálja, milyen következményekkel járhat a határon túli magyarságra nézve Magyarország majdani csatlakozása a schengeni egyezményhez. E bizottságban a HTMH, valamint a határon túli magyar szervezetek szakértői is részt vesznek. - Meg kell vizsgálni a kettős állampolgársággal járó előnyöket és hátrányokat, ám valószínűsíthető, hogy román és szlovák viszonylatban annak lehetővé tétele érzékenységet váltana ki - szögezte le a schengeni probléma kapcsán Németh Zsolt. A kialakuló vitában Tabajdi Csaba szocialista képviselő kifejtette: a szerkezeti változtatásokkal fennáll a veszély: a Külügyminisztérium "le fogja darálni" a HTMH-t. A bizottság SZDSZ-es elnöke, Szent-Iványi István úgy vélte, hogy a hivatal az új rendszerben alsóbb szintre került. Válaszában Németh Zsolt kifejtette: a strukturális változtatás oka éppen az volt, hogy a határon túli magyarok ügye jobban előtérbe kerüljön, s egyensúlyba jusson a magyar külpolitika többi prioritásával. /Mit kapnak a határon túli magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1998. december 10.

Orbán Viktor miniszterelnök zsúfolt decemberi programja miatt az idén várhatóan nem kerül sor magyar-román hivatalos miniszterelnöki találkozóra - közölte dec. 10-én a magyar miniszterelnöki hivatal. A két fél között a tervek szerint januárban kerül sor újabb időpont egyeztetésére. Radu Vasile budapesti látogatására december 6. és 8. között került volna sor, ám a román fél ezt lemondta. /Idén nem lesz Orbán?Vasile találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1998. december 10.

Radu Vasile kormányfő bejelentette, hogy lemond abban az esetben, ha nem kapja meg a koalíciós partnerek és saját pártjának támogatását a gazdasági reformok megvalósításához. A reformokra szükség van, ha az ország új hiteleket akar kapni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy ne késlekedjen jövőre a külső adósságfizetésekkel. Vasile reméli, hogy a kormány képes lesz meggyőzni az IMF-et az új hitelek nyújtásáról. Ehhez a kormánynak be kell zárnia a veszteséges állami vállalatokat. A gazdaság tavalyi 6,6 százalékos csökkenés után az idén a hazai össztermék várhatóan 4 százalékkal esik vissza. 1999-ben Vasile számításai szerint 2 százalékkal zsugorodik a hazai gazdaság. A kormány nemrégiben megígérte, hogy 15 százalékkal csökkenti a 60 billió lejes veszteséget azáltal, hogy a vagyonalap által ellenőrzött 37 vállalat egy részét bezárja vagy eladja. A veszteségek csökkentése is szerepel az IMF hitelnyújtási feltételei között. A kormány jövőre további 15 százalékkal akarja csökkenteni az állami vállatok által termelt veszteségeket. Az IMF segítsége nélkül jövőre esetleg nem tudják időben törleszteni a külföldi adósságból esedékessé váló 2,2 milliárd dollárt, bár ezt az értesülést a kormány több tagja is cáfolta a közelmúltban. /Radu Vasile ismét lemondással fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1998. december 10.

1996-ban azt hittük, írta Sipos János, hogy a koalíciót alkotó pártok, a közös megegyezésen alapuló programot tiszteletben fogják tartani, és azt semmilyen személyi, csoport- vagy pártérdek nem fogja megváltoztatni. Azonban "nagyot csalódtunk, ugyanis az iliescui rendszertől örökölt politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi válság az új hatalom helyben topogása miatt tovább folytatódott. Most már bizonyossá vált, hogy a változáshoz szükséges politikai akarat általában hiányzott." Sok politikusnak a hatalom fontosabb, mint az ország sorsa. "Ez a mentalitás megmételyezte a koalíciós partnerek egy részét is, ami sok esetben oda vezetett, hogy egyet mondottak és mást cselekedtek, illetve, amit ma mondottak, másnap megmásították, vagy szemrebbenés nélkül lehazudták. Példa erre az a húzd meg ereszd meg" politika, ami a magyar, illetve a "Petőfi-Schiller" egyetem létrehozását illeti, s ami "nem más, mint mézes madzag az RMDSZ kormányban (koalícióban) való maradásáért. Ez ugyanis nagy szolgálatot tesz (tett) Románia nemzetközi megítélésében." Általános a káosz és erősödnek a nacionalista tendenciák. "Nap mint nap, nacionalista csoportosulások (nemzeti gárdák, legionárius fészkek, halállal fenyegető brigádok stb.), valamint szélsőséges bal- és jobboldali nacionalista érdekszövetségek jönnek létre." Sipos kevésbé ismert tényre, hasonlóságra emlékeztetett: "Hasonló érdekszövetségre, hazai viszonylatban, már volt példa 1944/45-ben, amikor a kommunisták toborozták a legionáriusokat, s így a Panaitescu-féle "keresztény-szocialista" (?!) csoportosulással, valamint a szovjetek által Németországból repatriált vasgárdával "protokollt" kötöttek, amelyet, a Román Kommunista Párt részéről Teohari Georgescu, míg legionárius részről Nicolae Patrascu "alvezér" írt alá." "Bátran ki kell mondanunk, hogy jelenleg a nemzeti szocializmus elvetemedettebb formája - a fasisztoid nemzeti kommunizmus veszélyezteti Romániát!" A szélsőséges erőket tehát meg kell fékezni, sürgette Sipos János. /Sipos János: Fasisztoid nemzeti kommunizmus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1998. december 12.

Dec. 12-én Bécsben találkoztak az Európai Unió állam-és kormányfői, a bővítés kérdését vitatták meg. Ugyancsak itt találkoztak az EU-ba igyekvő tagjelölt 11 ország vezetői. Közös fotó készült a 15 EU-tagország és a 11 tagjelölt állam vezető politikusáról. A megbeszélésen megjelent többek között Orbán Viktor magyar, Radu Vasile román, Mikolas Dzurinda szlovák miniszterelnök is. Az EU bővítése irreverzibilis folyamat, jelentette ki Radu Vasile. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

1998. december 15.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem javasolja a kormánynak, hogy fellebbezzen a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Egységpárt beadványa nyomán az ítélőtábla törvény- és alkotmány- ellenesnek nyilvánította azt a kormányhatározatot, amely a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létrehozásáról rendelkezik. Dec. 14-i sajtóértekezletén a parasztpárt elnöke kijelentette: kezdettől fogva ellene volt az egyetem létesítésének a körülményeit vizsgáló kormánybizottság létrehozásának, hiszen még nem teremtődtek meg azok a törvényes keretek, amelyek egy ilyen intézmény létét szavatolnák. - Radu Vasile miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány legközelebbi ülésén fog dönteni arról, hogy él-e a fellebbezés lehetőségével vagy sem. Az RMDSZ hét végi marosvásárhelyi SZKT-ülésén is elhangzott: a szövetség elvárja a kormánytól, hogy kérje az ítélőtábla döntésének felülbírálását. Remus Opris parasztpárti alelnök úgy nyilatkozott, hogy az ítélőtábla a lehető legjobbkor hozta meg döntését, hiszen egy csapásra megoldotta a kormánypárt dilemmáját a sokat vitatott magyar egyetem ügyében. Az ítélet lemosta azt a szégyenfoltot a román kormány arcáról, amelyet a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére kierőszakolt kormányhatározat jelentett, - mondotta Opris. A sajtóértekezleten jelen volt Andrei Marga tanügyminiszter is, aki ismételten kifejtette jól ismert elutasító álláspontját a felsőfokú anyanyelvi oktatással kapcsolatban. Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nem tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány lemond a fellebbezés lehetőségéről, hiszen ezzel mintegy beismeri, hogy törvény- és alkotmányellenes kormányhatározatok terhelik a lelkiismeretét. /Nagy kő esett le a parasztpárt szívéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1998. december 15.

Mi lesz veled, magyar egyetem? - tetet fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa. Úgy néz ki, hogy - semmi. Elkészült a tervezete. "Teljes spektrumú önálló magyar oktatási intézmény" - mondta Kötő József államtitkár. - Ez a tervezet tartalmaz mindent: karokat, tanszemélyzetet, infrastruktúrát, mindazt, ami szükséges az akkreditáláshoz. Helyette azonban a Petőfi-Schiller egyetemről beszéltek. Takács Csaba ügyvezető elnök szavaival: "Jött egy Petőfi-Schiller diverzió..." Micsoda tulajdonképpen ez a Petőfi-Schiller? Nekünk az a benyomásunk, hogy egy blöff, állapította meg az újságíró. Aki ezt ígérte, már bánja, mint a kutya, aki hetet kölykezett... Takács Csaba mondta, ő "olyanról nem hallott, aki lemondott volna az önálló romániai magyar állami egyetemről... csak arról hallott, hogy a mai politikai konstellációban kivitelezhetetlen". Ez legalább tiszta beszéd. Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett, az újságíró szerint figyelmeztetését meg kellene szívlelniük azoknak a politikusoknak és egyéb drukkereknek, "akik jobb híján egyetemalapítással játszadoznak": "15 évbe telik, amíg egy tanszék beérik; amíg élni kezd". Az igazi főiskolai oktatást "nem hétvégi tanárokkal" csinálják. Az, hogy mindent az államtól várunk: "etatista, kommunista magatartás". Amit annál is inkább abba kellene hagyni, mert az "állam elvtárs, állam bácsi" egyre kevésbé tud gondoskodni a meglévő egyetemekről is: a Babes-Bolyai Tudományegyetem költségeinek 60 százalékát nem az állam állja, hanem pályázatokkal megszerzett pénzekből finanszírozzák... Csakhát egyedül a magyar katedra kapcsolódott be ebbe - a polgári, civil - finanszírozási rendszerbe. A többi szakok magyar professzorait nem érdekli. S míg a magyar katedra infrastruktúra szempontjából önállósult, a többieknek nagyjából semmijük sincsen... Tehát nem az lenne a követendő út, hogy havonta egy-egy új egyetem megalapításáról képzelődjünk /Cs. Gyimesi szerint/, hanem civil, polgári igyekezettel tegyük működésképessé azt, ami már megvan... Mert "ha véletlenül sikerül egy új egyetemet összefabrikálni", akkor ennek az univerzitásnak a hallgatói miután mindent megtanultak szépen, magyarul... mehetnek egy akkreditált egyetemre románul vizsgázni. Kötő József szerint a Petőfi-Schillerben is van lehetőség, az is csírája lehet a majdani önálló állami magyar egyetemnek. 1998. dec. 11-én a következő volt a helyzet. A tervezett Petőfi-Schiller egyetem 3 pilléres intézmény. Kolozsváron lenne a rektorátusa, és ugyanott olyan karok létesülnének, amelyeknek nincs magyar oktatási nyelvű megfelelőjük a Babes-Bolyain. Tehát műszaki fakultás, jogi, politológiai, közgazdasági, óvónő- és tanítóképző főiskolai szinten, ágazati főiskolák irányítása stb. Marosvásárhelyen lenne a másik pillér: műszaki, kertészeti, élelmiszeripari és humán fakultások: pszichológia, zenepedagógia, tanítóképző stb. Szebenben lenne a német részleg. Kötő bejelentett még, hogy az oktatásügyi minisztérium eldöntötte a magyar oktatáskutató csoport létrehozását. /Zsehránszky István: Mi lesz veled, magyar egyetem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1998. december 17.

A Radu Vasile-kabinet dec. 17-i ülésén úgy határozott, hogy megfellebbezi a magyar-német egyetem ügyében hozott elmarasztaló bírósági döntést. Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke előzőleg kijelentette: javasolni fogja, hogy a kabinet ne fellebbezze meg a kormányt elmarasztaló ítélőtáblai döntést. Tokay György kisebbségi miniszter viszont ellenkezően érvelt a kormány ülésén. /A kormány fellebbezni fog. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19-20./ Ugyanezen a dec. 17-i kormányülésen a kormány nem fogadta el az RMDSZ törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna, hogy a házasságkötési szertartás anyanyelven történő lebonyolítását. A kormány elutasító álláspontja valószínűleg befolyásolni fogja a közéletben történő anyanyelvhasználat parlamenti vitáját, állapította meg Kerekes Károly parlamenti képviselő. A kormány ezzel a döntésével olyan jogot tagadott meg, amit még a Ceausescu-rendszer is szavatolt. /Számunkra kedvezőtlen kormánydöntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1998. december 18.

Dec. 18-át a kormány a nemzeti kisebbségek napjának nyilvánította. Ebből az alkalomból Radu Vasile miniszterelnök fogadta a kisebbségi szervezetek vezetőit. A megbeszélésen szó volt a kisebbségek anyanyelvén kiadott tankönyvek példányszámának növeléséről, a kisebbségi szövetségek vidéki székházainak visszaadásáról. Radu Vasile miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kisebbségek támogatására törvényt dolgoz ki. /Kisebbségi vezetők a kormányfőnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1998. december 21.

Dec. 21-én a két ház együttes ülésén tárgyalta a parlament az ellenzéki pártok által benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az ellenzéki képviselők követelésére a televízió közvetítette az ülésen történteket. Radu Vasile miniszterelnök visszautasította az ellenzék vádaskodását. Az RMDSZ nevében Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártszövetség populista, demagóg vádjait tényekkel kell megcáfolni. Tény, hogy az új kormányzat dolgozta ki a gazdaság reformjáról szóló tanulmányt. Verestóy emlékeztetett, hogy az ellenzék politikai tisztogatást, államosítást helyezett kilátásba, továbbá börtönnel, halállal fenyegette meg a magyar nemzeti közösség vezetőit. A bizalmatlansági indítványt végül elvetette a parlament. /A bizalmatlansági indítvány esélytelen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22., Populista, demagóg vádak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./


lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 15121-15125




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék