udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131558
találat
lapozás: 1-30 ... 84361-84390 | 84391-84420 | 84421-84450 ... 131551-131558
Névmutató:
2009. december 22.
A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a városközpont felújítását vizsgáló bizottság jelentését. Az öt tanácstagból álló testületnek a városközponti utcák felújítására elköltött pénz elköltésének törvényességét és a felújítás időszerűségét kellett megállapítania. Az erről szóló zárójelentést két polgári és egy liberális párti tanácstag írta alá, ez utóbbi azonban csak részben értett egyet vele. Nem írta viszont alá a bizottság RMDSZ-es és Demokrata-Liberális párti tanácstagja, akik szerint a jelentés szakmaiatlan és rosszhiszemű. Bálint József kifejtette: alpolgármesteri tisztségből való leváltása is azért történt, mert nem vett részt abban felelőtlen pénzköltésben amely során a pénzek „egyik zsebből a másikba vándorolnak”. Antal Árpád polgármester válaszában kifejtette: kirakatper zajlik ellene. /Kovács Zsolt: Kirakatper Háromszéken? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2009. december 22.
Sokan szörnyülködünk azon, amiben húsz esztendővel ezelőtt reménykedtünk – állapította meg a világtörténelem első, egyenes adásban közvetített „forradalmának” emblematikus alakja, Mircea Dinescu költő. A húsz esztendő elsősorban a vidéken élők és az idősebb generációk számára létbizonytalanságot, leszakadást és kirekesztettséget hozott a terror és nyomor idején tapasztalt viszonylagos szociális biztonság helyett. Emlegettek már forradalmat, népfelkelést, államcsínyt és rendszerváltást, keserűen csak rendszer- vagy módszer-változást, mindközönségesen „eseményeket”. /Laczkó Vass Róbert: „Húsz esztendőm hatalom... ” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2009. december 22.
Mostanában felkavarta a magyarságot a Sütő Andrást támadó „vita(szenny)özön”. „Ahogy a kiváló író emlékét sárral dobáló, tollkarddal hadonászó, megvadult vitézek förmedvényeit olvasom, mélységesen megdöbbenek: ennyire eltorzult-e az emberségük, ennyire rövidlátók?” – kérdezte a vitához hozzászóló Kajcsa Jenő. Egyesek úgy akarnak babért szerezni, hogy hírneves nagyságot igyekeznek bemocskolni. Kuszálik mondja magáról: advocatus diaboli! Ez igaz: az ördög ügyvédje. Úgy tűnik, Kuszálik máglyára óhajtja taszítani az írót. Sütő András eleinte valóban együttműködött a kommunista hatalommal, de amikor meggyőződött a keserű igazságról, a szembenállást választotta. A Ceausescu-rendszer ellen harcolók vezére lett, kiállt az itt élő magyarok nemzeti, emberi jogaiért. Sütő Andrást hősies kiállásáért csaknem agyonverték, fél szeme világát elveszítette. Marosvásárhely magyarsága büszke lehet rá, nem mocskolódást érdemel emléke. /Kajcsa Jenő, Marosvásárhely: Tisztítótűz vagy máglya? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./2009. december 22.
A múlt héten nyílt meg Laczkó Vass Róbert színművész Angyalarcok című, előadással egybekötött első, kolozsvári fényképkiállítása. A közismert színművész, aki operaénekesként is többször „megállta már a helyét” ezúttal fotóművészként mutatkozott be a kolozsváriaknak. Nem csak Kolozsvár, Csíkszereda, Bukarest „angyalarcaiból” hozott ízelítőt, hanem lengyelországi és Vatikán-beli angyalábrázolásból is. /Nagy-Hintós Diana: Angyalarcok és karácsonyváró muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2009. december 22.
December 23-án lesz Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjának a bemutatója a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál, Bocsárdi László rendezésében. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója és rendezője, bár Marosvásárhely szülötte, most rendez először szülővárosában. Az előadás román nyelven is feliratozva lesz, így mindkét nemzetiség megtekintheti azt. Ezentúl ez a román társulat előadásainak esetében is így történik, azokat magyar feliratozással tekintheti meg a közönség. /Nagy Botond: Kongresszus következik Premier a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./2009. december 22.
Nagy érdeklődés fogadta december 21-én Marosvásárhelyen a Száztagú Cigányzenekar előadását, ahol a magyar cigányzene ihlette világhírű zeneszerzők művei mellett magyar nótát, népdalt, népszerű operettrészleteket is megszólaltattak. A 24 éve alakult és azóta az egész világot bejáró zenekar hivatalosan is hungaricum. /Antal Erika: Magyar nóták Vásárhelyen. Először jár Erdélyben a 100 Tagú Cigányzenekar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2009. december 22.
Képzőművészeti galériát avattak december 21-én a Szatmár Megyei Tanács épületének előcsarnokában. Itt ezentúl a Szatmári Alkotóház Képzőművészeinek Egyesülete szervez majd időszakos tárlatokat. Gergely Csaba, az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy ez immár a harmadik galériájuk Szatmárnémetiben. „Szövetségünk 41 állandó taggal rendelkezik. Romániából szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi művészek csatlakoztak hozzánk, de vannak magyarországi és szlovákiai tagjaink is” – tette hozzá Gergely. Az alkotóház közössége idén 49 kiállítást szervezett. /Végh Balázs: Újabb galériát avattak Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./2009. december 22.
A Kézdiszentlélek községhez tartozó négy település közül csupán a hétszáz lelket számláló Kézdiszárazpatak dicsekedhet azzal, hogy saját, igényesen megszerkesztett honlapja van. A honlapot a Piliscsaba testvértelepülésen élő Kenéz Endre Zoltán készítette el díjmentesen a 2007-ben Bíró Levente tanító által megjelentetett falumonográfia alapján. /(Iochom): A kis falu honlapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./2009. december 22.
„Hányszor mondtam neki, életem örök társának: Te adod nekem a lélegzetet. S minden írásomban benne van gyönyörű lelke, simogató szeretete. Édes Kincsem, Egyetlenem! A Mindenható csodálatos ajándéka voltál” – ezekkel a szavakkal zárul Méhes György utolsó regénye /Egyetlenem. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2009/ A kilencvenedik életéve felé közeledő író imádott feleségének állított emléket Egyetlenem című könyvében, amely életműve egyfajta összegzéseként is értékelhető. Egy hatvanéves házasság idő szépítette, aranyozta boldog pillanatai, és az eljegyzést megelőző izgalmas események sorakoznak az oldalakon. Nagy Elek (későbbi írói nevén Méhes György) két műve, a Kolozsvári milliomosok a századforduló Erdélyéről, illetve erdélyi polgárságáról, a Gina pedig a második világháborút megelőző zűrzavaros erdélyi viszonyokról nyújt képet az olvasónak. /R. -Péter István: Könyvespolc: hatvan évig, mindörökké. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./2009. december 22.
Ferenczy Miklós református lelkész nyitotta meg december 20-án Kolozsváron a Fehér Galériában Cecilia Istocaci, Károly-Zöld Gyöngyvér és Labancz-Cismasiu Ágnes kiállítását. „Ez a rendezvény nem a véletlen műve. A művészek különböző stílusa egymást kiegészítve alkot egészet”, mondta a lelkész. /(N. -H. D.): Képzőművész-barátok adventi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2009. december 22.
A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány Magyar Háza ad otthont egy hónapra Balázs László bőrplasztikai kiállításának. A bőrplasztika új műfaj, amely mindössze néhány évtizede épült be a köztudatba. Erdélyi viszonylatban Balázs László az egyetlen, aki ezt a sajátos műfajt műveli. /Takács Gábor: Balázs László bőrplasztikái a szilágysomlyói Magyar Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2009. december 23.
Könnyen átment december 22-én az Emil Boc miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány valamennyi miniszterjelöltje a szakbizottsági meghallgatásokon. A legnagyobb elfogadottságnak az RMDSZ miniszterei örvendtek. Az RMDSZ minden minisztériumban szeretne egy államtitkári tisztséget. /Borbély Tamás: Laza meghallgatáson a miniszterjelöltek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./2009. december 23.
Románia az Európai Bizottságtól kér engedélyt a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás elindításához. A beruházás fő problémáját a ciántechnológia alkalmazása jelenti. A parlament szakbizottságaiban meghallgatták az Emil Boc miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány tagjait. A verespataki beruházás több miniszter meghallgatásán is felmerült. Adriean Videanu gazdasági miniszterjelölt kijelentette: miniszteri mandátuma alatt megpróbálja újratárgyalni a román állam és az RMGC közötti megállapodást. Borbély László szerint az RMGC projektje csak akkor valósulhat meg, ha teljes mértékben megfelel az európai szabványoknak. Kelemen Hunor kulturális miniszterjelölt leszögezte: nem híve a beruházási projektnek. /Óvatos az RMDSZ a verespataki arany ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./2009. december 23.
Hivatalba se lépett az új kormány, a hatalomváltás máris érezteti hatását a székelyföldi közintézményekben. Benyújtotta lemondását Anda Elena Ianosi, Hargita megye főtanfelügyelője, akit a már ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt küldött a tisztségbe. „A főtanfelügyelő távozását hónapok óta kérjük, hiszen még a megye lakosságának nyelvét sem ismeri. Felmérte a helyzetet, s belátta, hogy kormányváltás után semmi esélye tisztségben maradni” – kommentálta Ianosi gesztusát Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki más intézmények élén is váltásra számít. A kormányváltással járó igazgatócserék Háromszéken legkésőbb februárig lezajlanak. A két székely megye RMDSZ-es politikusai abban már korábban megállapodtak abban, hogy magyar prefektusokat és intézményvezetőket kérnek az új kormánytól. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek tagjai egyébként már a választási kampányban bejelentették, hogy az RMDSZ kormányra lépése esetén helyet kérnek maguknak a politikában és az intézmények vezetésében. A Kovászna megyei magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő HÁRIT vezetője, Grüman Róbert szerint adatbázist készítenek fiatal szakemberekről, önéletrajzi adatokkal és diplomamásolatokkal, hogy ha szükség lesz rá, ajánlatokat tudjanak tenni. /Cs. P. T., K. Zs. : Kormányváltás Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2009. december 23.
Vasile Blaga belügyminiszter-jelölt azt nyilatkozta a parlamenti meghallgatáson, hogy Románia stratégiai célkitűzése március 27-én csatlakozni a Schengen-térséghez. /Románia március 27-én csatlakozna a Schengen-térséghez. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./2009. december 23.
A kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó kitételei a dokumentum vége felé kaptak helyet, a határon túli románokra vonatkozó passzus előtt. A fejezetcím megfogalmazása – Az etnikumközi kapcsolatok politikája – bizonyos fokú óvatosságra utal. A kormányprogram a kisebbségekre vonatkozó politikai alapelvek között sorolja fel a diszkrimináció leküzdését és a tolerancia bátorítását, a változatos kulturális értékek felszínre hozását és fejlesztését, az etnikumközi párbeszéd szorgalmazását, a szélsőségesség, a sovinizmus és az antiszemitizmus bármely formájának kizárását, a romák helyzetének javítását. Megteremtik a törvényes kereteket az anyanyelv közigazgatásban való használatához. A kormányprogram leszögezi: a kabinet megfelelő (pénzügyi) támogatást nyújt a nemzeti kisebbségeket tanulmányozó intézet, a Kisebbségkutató Intézet számára. A kabinet szavatolja az anyanyelvű rádió- és tévé-műsorokat – ideértve a közszolgálati rádió és tévé adásait is. Külön pont foglalkozik a roma közösség problémáival. /Bogdán Tibor: Kisebbségpolitika az új kormány szemével. A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ közös kormányprogramjában külön fejezet foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2009. december 23.
2009 választási kampányok miatt elveszett év volt, hangsúlyozta december 22-én évzáró dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula EP-képviselő. Sőt, 2008-ra is rányomta a bélyeget a kétszeres választás. Winkler védte az alakuló új PD-L–RMDSZ kormányt, mondván, Romániának politikai jellegű, ideológiailag elkötelezett kormányra van szüksége. Winkler hangsúlyozta, nem tisztségek miatt, hanem program alapján csatlakoztak a kormányhoz. /Chirmiciu András: Elég volt két elszalasztott év. Politikai kormány szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./2009. december 23.
Az RMDSZ kormányzati részvétele nemcsak az erdélyi magyarság alapvető célkitűzéseinek megvalósítása – többek között a területi és kulturális autonómia megteremtése, az anyanyelvhasználat kereteinek bővítése, az állami magyar egyetem létrehozása – tekintetében jelent újabb erőpróbát. Jelentős kérdés az is: létrejön-e hosszú távú együttműködés, intézményes kapcsolatrendszer az erdélyi magyar közéleti, politikai szervezetek között. Az RMDSZ-nek az elmúlt hónap során tanúsított magatartása alapján a válasz nyilvánvalóan nemleges. Az európai parlamenti választástól eltérően az államfői megmérettetés esetében az RMDSZ már nem tartotta fontosnak az év elején az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében létrejött magyar összefogás folytatását, és egyoldalú döntést hozott az államfőjelölt-állítás, majd a kormányra lépés kapcsán is. Ezután a Tőkés László vezette EMNT-ben sokan szorgalmazzák az RMDSZ-szel kötött megállapodás felrúgását. Az RMDSZ-nek komolyan kell venni az EMEF-et, hiszen a Tőkés-oldalról érkező legitimáció a leendő budapesti Fidesz-kormánnyal történő együttműködést is zökkenőmentessé teheti. /Rostás Szabolcs: Szervezeti sokszínűség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./2009. december 23.
Immár hónapok óta labilis a politikai helyzet Romániában. Koalícióbomlás, kormánybuktatás, kétfordulós elnökválasztás, folyamatos erőfitogtatás, hitegetés, ígérgetés, hazudozás és lejáratás jellemezte a hatalmi tényezők egymásnak feszülését. Kölcsönökből és hitelekből él az ország, ami ideig-óráig csillapítja a társadalmi békétlenséget. A romániai magyarság – azon túl, hogy egyre fogy és egyre szegényedik a többségi nemzet derékhadához képest – valahol az örökös reménykedés és várakozás, illetve a kiábrándultság és teljes letargia között van. Választott, nyakukba ültetett és felkapaszkodott vezetőik hol ide, hol oda rángatják, tologatják őket. Egyszerű a képlet: az RMDSZ megpróbálja kihasználni a maradék érdekérvényesítő erejét, és minél több helyet próbál szerezni a húsosfazék mellett. /Dénes László: Helyet a húsosfazekaknál. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./2009. december 23.
Az 1989-re emlékező, Tőkés László nevéhez fűződő temesvári rendezvénysorozat Aradon ért véget, december 21-én. A néhai Tóth Sándornak (az 1989. december 23-án Aradon lelőtt hódmezővásárhelyi kamionsofőrnek) emléket állító kopjafa megkoszorúzása után a belvárosi református templomban istentiszteletet tartottak, Tőkés László európai parlamenti képviselő hirdette az igét. Ezután beszélgetés következett nemzetstratégiai kérdésekről, illetve a romániai (és általában a kelet-közép-európai) rendszerváltás óta eltelt két évtized megvalósításairól, mulasztásairól. A Remény és valóság – visszatekintés húsz év távlatából címmel szervezett fórumon Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke úgy vélte, hogy nem jól sáfárkodtak a rendszerváltás óta eltelt húsz évvel, és 1989. decemberének „eufórikus, ölelkezős” hangulata mára egymással való szembenállásra mérgesedett, mind a magyar–magyar, mind a magyar–román kapcsolatokban. „Azt elértük a most befejeződött rendezvénysorozattal, hogy Temesvárt visszahelyeztük az európai forradalmak térképére. A Tőkés Lászlónak odaítélt Reagan- és Schuman-díj, a Románia Csillaga-kitüntetés azt mutatja, hogy Amerikától Strasbourgon és Brüsszelen át Bukarestig elismerik Tőkésnek és a temesvári református gyülekezetnek a kommunista diktatúra megdöntésében játszott szerepét” – fejtette ki Toró T. Tőkés László is jelentős előrelépésnek nevezte ezeket a kitüntetéseket, de nem értékelte túl; mint mondta: tovább kell haladni ezen a megkezdett úton. Vincze Gábor magyarországi történész szerint 1989-ben nem rendszer-, hanem modellváltás történ Romániában és Magyarországon is, ezzel a többi meghívott vitázott. A rendszer megváltozott, csak „a nomenklatúra és a nemzetellenes bűnszövetkezett kezébe került” – mondták. Abban egyetértettek, hogy a magyar kormányoknak nem volt, és az RMDSZ-nek sincs nemzetstratégiája. „Rengeteg történelmi lehetőséget elvesztegettünk az elmúlt húsz évben, de még vannak kitörési pontok. Minden jelenlévő, kimondva, vagy kimondatlanul egyetért abban, hogy ha nemzeti kormánya lesz jövőre Magyarországnak, akkor ez biztosíthat olyan hátszelet a határon túl is, hogy javulhatnak a pozícióink” – vont konklúziót a Nyugati Jelen kérésére Borbély Zsolt Attila aradi politológus. Tőkés László szerint azonban mielőtt nemzetstratégiát dolgoznának ki, népességstratégián kellene gondolkozni, mert vészesen fogy, beolvad, vagy elvándorol a magyar. Bírálta az RMDSZ-t, amelyről azt mondta, hogy „kicsúszott alóla a szavazóbázis”, és hogy a csúcsvezetőség érdekei szerint csapódik hol az egyik, hol a másik román hatalmi erőhöz. /Pataky Lehel Zsolt: Hogy sáfárkodtunk az elmúlt húsz évvel? Nemzetstratégia előtt népességstratégia kellene. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./