Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 131558 találat lapozás: 1-30 ... 84571-84600 | 84601-84630 | 84631-84660 ... 131551-131558

Névmutató:

2010. január 11.

Székelyföldi turisztikai ügynökséget hoznak létre
Egy közös turisztikai ügynökség létrehozásáról döntöttek Hargita és Kovászna megye elöljárói hétvégi, Madarasi Hargitán zajló találkozójukon. Az ügynökség fő feladata Székelyföld promoválása lesz, illetve lehetőségek keresése a régió turisztikai adottságainak kihasználására, továbbá források felkutatása, valamint koordinációs és tanácsadási szerep a turisztikában tevékenykedők számára. (sajtóközlemény) Forrás: Transindex.ro

2010. január 11.

Újratöltenék az EMEF-et - Kölcsönösen tájékoztatták egymást az RMDSZ és az EMNT vezetõi
Elsõsorban kölcsönös eszmei, politikai kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásra használták az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) Marosvásárhelyen megtartott hétvégi ülését az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetõi.
A megbeszélést követõ sajtótájékoztatón az EMEF két társelnöke, Markó Béla és Tõkés László elmondta: februárban egy újabb találkozóra kerül sor, ahol a közeljövõ konkrét feladatait fogják leosztani a különbözõ munkacsoportok számára.
Közös elemzéseket készítenek
Markó Béla elmondta, az EMNT-t elsõsorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) közösen kidolgozott kormányprogramról tájékoztatták, arról, hogy a szövetség mit tart fontosnak ebben a kormányprogramban, úgy az általános társadalmi érdekek tekintetében, mint a sajátos magyar ügyekkel kapcsolatban.
Arról is tájékoztattuk partnereinket, hogy a kormányban és állami intézményekben milyen súlyt foglal el az RMDSZ az elkövetkezõ idõszakban, kitérve az államtitkári, prefektusi, alprefektusi tisztségekre és a dekoncentrált intézmények vezetõire - fogalmazott Markó, hozzátéve, hogy az együttmûködés további módozatairól is tárgyaltak.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint bár a két szervezet között vannak véleménykülönbségek, keresni kell az együttmûködés útjait, módjait. Közösen készítenek például elemzést a kisebbségi törvénytervezetrõl, a tanügyi reform kivitelezésérõl, decentralizációs problémákról és más fontos kérdésekrõl.
Szétzilálódott az egység?
Tõkés László azzal kezdte mondanivalóját, hogy a húsz évvel ezelõtti egyetértés mára már nem jellemzõ, az egység szétzilálódott. Most nehezebb szót érteni, mint ezelõtt negyedévvel - utalt a közelmúlt eseményeire Tõkés, aki szerint az elnökválasztás után nehezebb egyetérteni az RMDSZ-szel, mint elõtte.
Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került, nagyon jól indultunk az európai parlamenti választásokon, ami folytatódott az EMEF megalakulásával, megrendeztük a székelyföldi önkormányzati nagygyûlést, együtt tudtunk mûködni különbözõ kérdésekben. Az RMDSZ mostani politikájával azonban mi nem tudtunk egyetérteni - tulajdonképpen nem is igényelték egyetértésünket -, ezért a mostani helyzetben nagyon problematikussá vált az összefogás folytatása - fogalmazott az EMNT elnöke.
Vita az eszközökrõl
Markó Béla úgy értékelte, a két szervezet közötti legnagyobb véleménykülönbségek valóban a kormányzati szerepvállalás mentén bontakoznak ki, pontosabban annak kapcsán, hogy melyek azok a politikai eszközök, amelyek eredményesek lehetnek a magyar érdekvédelmi politikában.
Az RMDSZ álláspontja szerint, amikor egy kisebbségi szervezet a román belpolitikában cselekvõ részvétel mellett dönt, természetszerûen számol a kormányzás lehetõségével és eszközeivel is. Meggyõzõdésünk, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nemcsak az általános országos célok, hanem a sajátos közösségi célkitûzések megvalósításához is hozzájárul, hiszen a közösen kidolgozott kormányprogramban számos, az etnikumközi kapcsolatok javítására vonatkozó célkitûzés szerepel. E tekintetben nem értünk egyet az EMNT-vel, õk ellenzékben szeretnének látni minket, míg meggyõzõdésem, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége támogatja az RMDSZ kormányzati részvételét - szögezte le az RMDSZ elnöke.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 11.

2010. január 12.

Államtitkári és kormányfőtitkár-helyettesi tisztségek az RMDSZ-nek
Előzetes konzultációt tartott hétfő délelőtt az RMDSZ képviselőházi frakciójának gyűléstermében a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyet megbeszélés követett a Demokrata Liberális Párt (PDL) vezetőségével és erdélyi megyei elnökeivel. A TEKT-ülést követő nyilatkozatában Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, az egyeztető beszélgetésen többek között a két szervezet közötti helyi-megyei szintű együttműködésről lesz szó. Fontosnak tartotta azt is, hogy megegyezés szülessen a magyar szakemberek jelenlétéről a dekoncentrált intézményekben.
Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, a Szövetségi Állandó Tanács hétfői ülésén elkezdődött az államtitkári tisztségekkel kapcsolatos döntések meghozatala. Tánczos Barnát a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumba, a szatmári Gáti Istvánt a kormányfőtitkár-helyettesi tisztségbe, Borbély Károlyt pedig a Gazdasági Minisztérium államtitkári tisztségébe jelölte az RMDSZ döntéshozó testülete.
Az RMDSZ és a PDL erdélyi megyei elnökei és a két párt vezetőinek megbeszélésén a felek megállapodtak abban, hogy holnaptól elkezdődnek a megyei szintű koalíciók megalakítására irányuló tárgyalások, és, hogy tíz napon belül eredmény születik a dekoncentrált intézmények vezetését illetően – tájékoztatott a szövetségi elnök az ülést követően.
RMDSZ-tájékoztató. Forrás: Erdély.ma

2010. január 12.

Jöhetek a magyar intézményvezetők
Tíz napon belül minden erdélyi megyében elosztják a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeit — többek között ebben állapodtak meg a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ erdélyi szervezeteinek vezetői tegnap Bukarestben, így mától elkezdődnek a megyei koalíciók létrehozásáról szóló helyi szintű tárgyalások is.
Kívánatos az lenne, ha az etnikai arányok tükröződnének az intézményvezetői funkciók elosztása során, a háromszéki RMDSZ azonban hajlandó beérni kevesebbel, ha ezzel más megyékben javíthat a magyarság képviseletén — számolt be a tegnapi megbeszélés eredményeiről a Háromszéknek Tamás Sándor, a szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke. Mint mondta, hosszú távon az az RMDSZ célja, hogy a magyarság számarányának megfelelően legyen jelen az országos és helyi adminisztrációban, rövid távon azonban az a célkitűzésük, hogy a 2004—2008-as időszakhoz képest lényegesen több hivatalt szerezzen meg, a jelek szerint pedig erre reális az esély. Mint ismeretes, az említett időszakban Háromszéken a hivatalok 46 százalékának élén állt magyar vezető.
Nem hivatalos beszélgetések, egyeztetések már voltak ez ügyben a demokraták Kovászna megyéért felelős alelnökével, George Scripcaru brassói polgármesterrel és Dan Manolăchescuval, az alakulat sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökével, a tárgyalások mától folytatódnak.
A tegnapi találkozó egyébként nem volt feszültségektől mentes: a demokrata-liberálisok több megyei vezetője — például a szatmáriak vagy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester — nemtetszésének adott hangot, húzni próbálták az időt, az alakulat országos vezetősége azonban határozottan utasította az elégedetlenkedőket, hogy fogadják el a párt döntését.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. január 12.

Segíteni, és ne akadályozni az önkormányzatokat
Tíz hónapos alprefektusi tevékenység után tért vissza a kormánybiztosi székbe György Ervin, aki 2004—2008 között, a liberális—RMDSZ kormányzás idején már betöltötte ezt a tisztséget. Leváltása után utódja, az SZDP által támogatott Codrin Munteanu számos vádat fogalmazott meg ellene, és most mandátumától búcsúzva saját eredményeit sorjázva ismét elmondta: végre sikerült kimozdítania a holtpontról a föld- és erdő-visszaszolgáltatást, több mint hetven, elődje által törvényesnek ítélt dokumentumot támadott meg a közigazgatási bíróságon. György Ervint, a megye régi-új prefektusát az ellene megfogalmazott vádakról, no meg terveiről kérdezte a Háromszék.
— Több ízben hangsúlyozta Codrin Munteanu, neki köszönhető, hogy felgyorsult a birtoklevelek kibocsátása, és ugyanezt a vádat a román prefektus védelmében az MPP megyei elnöke, Kulcsár Terza József is megfogalmazta.
— Ez az állítás két ponton sántít. Egyrészt nem igaz, mert 2009-ben 564 birtoklevelet állítottunk ki, korábban pedig majd minden évben jóval többet (2005-ben 1182-t, 2006-ben 799-et, 2007-ben 555-öt, 2008-ban 600-at). A másik szépséghiba, hogy nem a prefektus, hanem jómagam foglalkoztam a földek visszaadásával, és az eredmény, amely valóban jó — hisz már a bonyolultabb ügyek maradtak megoldatlanul —, elsősorban az én érdemem. Az utolsó fél évben főként ezzel a kérdéssel foglalkoztam, volt időm elmélyülni a témában, és ha békés a viszonyunk a prefektussal, nem a folytonos konfliktus jellemzi, még ennél jobb eredményt is elérhettünk volna. Hasznos volt ez az időszak, mert sikerült rájönnöm dolgokra. Elkezdtük a terepmunkát, a helyszínen ellenőrizzük a polgármestereket, akik nem minden esetben közölnek valós adatokat. Ezzel a helyszíni munkával elértük, hogy a polgármesterekkel közös határidőt állapítunk meg, ameddig bizonyos számú ügyet megoldanak, és ha teljesítik ezt, nem büntetjük meg őket. Így sikerült rákényszerítenünk, hogy amit vállaltak, azt teljesítsék. Ez a módszer eredményes, és szeretném, ha folytatnánk: az alprefektus kiszáll terepre, és a polgármesterekkel, jegyzőkkel közösen keresi egy-egy ügy megoldását.
— Elődje más vádakat is megfogalmazott, több kivizsgálást tartottak, a térfigyelő kamerák ügyében büntetést is kiróttak, és sajtóhírek szerint a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódik ön ellen.
— A térfigyelő kamerák ügyében éppen ma kaptam meg a dokumentumot a Közbeszerzéseket Ellenőrző Országos Hatóságtól, melyből kiderül, apró hiányosságok történtek, ezért a bírságot kifizettük, de az eljárás törvényes volt, az ügyet lezártnak tekintik. A DNA vizsgálatáról én is a sajtóból értesültem, egyelőre senki nem hívott semmilyen ügyben kihallgatásra, így nem is tudom, miért vizsgálódnak, állítólag valamilyen visszaszolgáltatás miatt jelentettek fel. Tény az is, hogy a sokat emlegetett hetven önkormányzati határozat többsége — melyeket én nem támadtam meg, de Codrin Munteanu igen — az autonómia-népszavazásra, a Székelyföld Egyesületre, a megyezászlóra s más ilyen jellegű kérdésekre vonatkozott.
— Hogyan tervezi most kezdődő mandátumát? Mit szeretne elérni?
— Egyetlen szóban megfogalmazható: normalitást. Ez az intézmény végezze a munkáját a törvényesség ellenőrzése szempontjából, a föld-visszaszolgáltatás területén, és igyekezzék jó kapcsolatot fenntartani minden önkormányzattal. Döntéseivel segítse, és ne akadályozza az önkormányzatok működését. Remélem, sikerül megértetnem velük, hogy amikor határozatot hoznak, kérdezzék meg, amit nem értenek, jogászaink szívesen segítenek, és elejét lehet venni a törvényszéki igazságkeresésnek. Ezt szeretném elérni: hogy ez az intézmény azt tegye, ami a dolga.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. január 12.

Vitézkedés után néma csend
Az RMDSZ igen elégedettnek látszik, hogy sikerült ismét hatalmi tényezővé válnia. Minisztereit, prefektusait már kinevezték, a napokban nevesítik az államtitkárokat is, tehát jó esetben kéttucatnyi embere ismét biztonságos helyre kerül.
Markó Béla elfoglalta újra helyét a kormány asztalának sarkán, időnként gondterhelt, máskor elégedett arccal néz a kamerákba, mintha pontosan érzékelné: nem lesz diadalmenet ez a kormányzás. Nemcsak azért, mert válságos idők elé nézünk, s ilyenkor a hatalom nem öröm, inkább óriási felelősség, hanem mert bizonyára azt is látja, mind a párt, mellyel összeszövetkezett, mind Emil Boc, aki a kormányt vezeti, egy felsőbb hatalom — az államfő — eszköze, tehát kiszámíthatatlan. Igaz, ennek tudatában vállalták a nem épp hálás másod-, harmadhegedűs szerepet, s annak lehetőségét, hogy terveik, elképzeléseik töredékét sem tudják megvalósítani.
Múlt héten például szinte hitetlenkedve néztük, milyen bátor, következetes és — eddigi szereplését meghazudtolva — szociálisan érzékeny ez a szövetség, milyen határozottan követeli, hogy a kormány tartsa magát az ország törvényeihez, és emelje meg a nyugdíjpontok értékét az átlagfizetés 45 százalékára. Még azt is kilátásba helyezték, hogy nem szavazzák meg a társadalombiztosítás költségvetését. A vitézkedés huszonnégy órát, ha tartott, mert — mit tesz Isten — egy kora reggeli órában Emil Boc találkozott Markó Bélával, az RMDSZ-képviselők, -szenátorok hangja elhalt, Kerekes Károly még annyit elrebegett, hogy legalább az inflációs rátával jó lenne emelni a nyugdíjakat, majd ő is elnémult, s a bizottságokban már úgy szavaztak, ahogyan a kormánykoalíció tagjaihoz illik. Pedig senki nem hajtotta őket bele e kis lázadásba, maguk vállalták, ezért a visszalépés is őket minősíti. Az már csak ráadás, hogy a Boc-kormány miniszterelnök-helyettese mit sem tud arról, illetve a sajtóból értesült, hogy 31,1 százalékos adóval akarják sújtani a civil szerződéses munkavállalókat. Ami padlóra küldi a sajtót, a színházakat, előadókat, kiadókat. De ha már az RMDSZ kormányszerepéről beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Cseke Attila egészségügyi miniszter tevőleges hozzájárulásával az élelmiszertermékek zömének igen jelentős áremelésére adták áldásukat az egészséges táplálkozási szokások meghonosítása érdekében. Mintha nem is ezen a világon élnének, mintha fogalmuk sem volna arról, hogy a nyomor szélén egyensúlyozó társadalmakban a hasonló lépések teljesen értelmetlenek, már ami az egészséget illeti, mert az állam bevételei valóban nőnek.
Különben csend van. Örülünk, hogy élünk, s annak is, hogy az RMDSZ ministrál a kormányban.
Simó Erzsébet. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. január 12.

Kormányon vagy ellenzékben?
Nincs egyetértés az RMDSZ és az EMNT között a kormányban való részvétel tekintetében
Mint szombati lapszámunkban olvashatták, pénteken Marosvásárhelyen ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Tanács (EMET), amelyet követően az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozott a sajtónak.
Miközben Markó Béla diplomatikusan vázolta a tanácskozás főbb mozzanatait, hangsúlyozva, hogy folytatni kívánják a párbeszédet, Tőkés László sokkal sarkosabban fogalmazott és nyíltan kifejezte ellenérzéseit az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatosan. Sőt, addig ment, hogy kijelentette, veszélybe került a magyar összefogás.
Az identitás megőrzését nem az opportunista pártpolitika biztosítja
A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint az RMDSZ választói bázisa meggyengült, lecsökkent az RMDSZ politikai potenciálja is a kormánykoalícióban. Mint kijelentette, "jóformán kiszolgáltatott a román pártoknak, a nagyobbik kormánypártnak". Véleménye szerint "előbb a Szociáldemokrata Pártot szolgálta ki, most a Demokrata-Liberális Pártot". Az EMNT szerint, tette hozzá, egy kisebbségnek egy demokráciában, ahol a szavazatok többsége számít, az identitása megőrzésének egyetlen törvényes és intézményes garanciáját nem az opportunista pártpolitizálás jelenti. "A mi meglátásunkban a Johannis-, illetve a Basescu-projekt két külön projekt, és nem feltétlenül szükséges a magyarság jelenléte a kormányban. Nem az előnyökért vagy hátrányok miatt, az, hogy ott kell-e lennünk vagy nem, elvi kérdés", jelentette ki Tőkés László.
A romániai magyarság érdekeit legjobban kormányzati eszközökkel szolgálhatja az RMDSZ
Markó Béla szerint a legnagyobb nézetkülönbséget az RMDSZ kormányzati jelenléte jelenti az RMDSZ és az EMNT között, illetve azok az eszközök, amelyek eredményre vezethetnek. Ilyen szempontból értékelte Tőkés László őszinteségét és következetességét, aki ugyanezt mondta ezelőtt tíz vagy tizenöt évvel is.
Ezzel szemben, hangsúlyozta, az RMDSZ is következetes abban a meggyőződésében, hogy a romániai magyarság érdekeit legjobban kormányzati eszközökkel szolgálhatja. A kérdés az csupán, hogy ezek az eszközök valósak-e, elegendők-e, és segítségükkel lehet-e javítani akár az etnikumközi kapcsolatokon. Itt vannak véleménykülönbségek az RMDSZ és az EMNT között, mert az RMDSZ úgy véli, hogy a kormányban való jelenlét ebben a nehéz gazdasági helyzetben is fontos nem csak az általános gazdasági kérdések megoldásában, de a magyar közösség sajátos problémáinak a megoldásában is.
"Az EMNT ellenzékben szeretné látni az RMDSZ-t, miközben –meggyőződésem – a magyarság többsége a kormányzati részvételt óhajtja", jelentette ki az RMDSZ elnöke.
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. január 12.

Nem eshet el Nyárádszereda!
2010. január 9-én múlt egy éve annak, hogy főterünkről eltávolítottuk a törvénytelenül elhelyezett ortodox keresztet és alapkövet.
2009. január 9-én visszaállt a törvényes rend a Nyárádmente fővárosának több mint 500 esztendős piacterére. Igen ám, de az ortodoxok, akiknek van már két templomuk a székely-magyar városban, nem törődtek bele a történtekbe.
Annak ellenére, hogy mindössze három (beköltözött) színromán család él ott, ahol Bocskait 1605-ben fejedelmükké választották a székelyek, tovább nyomultak.
A városi tanács megszavazta, írjanak ki népszavazást annak eldöntéséről, hogy mi legyen a város főterének a sorsa. A feltett kérdésre azt kellett volna válaszolni: a városlakó egyetért azzal, hogy a település központi parkja érintetlen maradjon, és ott ne lehessen építkezni. A határozatot megtámadta a prefektus, nem lehetett népszavazást szervezni.
De építkezni sem lehetett. Számos hazai és nemzetközi jogszabály tiltja a zöldövezetben való építkezést. Így aztán (a magyar egyházakba már betagozódott görög katolikusoktól elcsent területre) hiába rendeztek maguknak a görögkeletiek telekkönyvet. Nem lett hajlékemelés, mert a parkrész átment a város leltárába, és egy tanácsi rendelet tiltja a parkban az építkezést.
Igen ám, de ekkor az RMDSZ-es tanácsosok egy része – a polgármester, a jegyző és a kerület RMDSZ-es képviselőjének a tanácsára – alkudozni kezdett az ortodoxokkal. Kiegyeztek abban, hogy lebontatják a főtéri iskola egyik épületét – a Márton család elállamosított ingatlanját –, és a lebontatott magyar iskola helyét felajánlják a görögkeletieknek a templom építésére.
Tervüket nem beszélték meg a magyar iskola vezetőségével, a szülői bizottság tagjaival, de magyar egyházaink képviselőivel sem. A polgármester aláírt egy megállapodást, amelyben az alprefektus és egy ortodox főpap azt ígéri, pályázni fog a kormánytól egy összegre, amelyből új iskolát építenek a régi helyére: melyben információs központ, könyvtár és három tanterem van.
Hiába gyűlt össze 4200 aláírás a bontás ellen, hiába tiltakozott magyarhoni testvérvárosunk jeles képviselője is, hiába írt Tőkés László EU-képviselő levelet, hiába jelentek meg a szülői bizottság vezetői, a helybéli tanárok, a tanítók. Hiába érveltek az ellenzéki MPP-s tanácsosok a tanácsülésen, az RMDSZ tanácsosai megszavazták a rombolást. Megtörték egységünket.
Alku köttetett. Székely-magyar emberek Nyárádszereda történetében először önszántukból földet adtak a minket nyíltan asszimiláló idegeneknek. A döntés ellen tiltakozott és a tanácsi határozat visszavonását kérte az EMNT, az MPP és az SZNT valamint a petíció aláírói.
Januári tanácsülésünkön követeljük az önfeladó határozat visszavonását. Valamint azt, hogy főterünk 12 év vajúdás után végre vegye fel a Bocskai István nevet.
Csaba királyfi mellszobra álljon a Bocskai téren! A Nyárádmente fővárosa nem eshet el. Nem engedjük, hogy Székelyvásárhely sorsára jussunk.
Fontos adalék az ügyhöz:
A lebontásra ítélt magyar iskola Nyárádszereda főterén áll, és alig néhány méternyire található a város központi parkjától.
Ezért az, aki azt állítja, hogy az iskola udvarán felajánlott telek nem Nyárádszereda főterén van, az hazudik, és félrevezeti a sajtót.
Köszönet azoknak a magyar sajtósoknak, akik folyamatosan tájékoztattak és tájékoztatnak igaz ügyünkről, és átérzik annak a jelenségnek a súlyosságát, amely hagymakupolás honfoglalás néven vált ismertté tájainkon, és amelyet Csáky Zoltán szépen ábrázolt.
Nyárádszereda lélektani végvárunk. A Bekecsalja ortodoxmentes vidék.
Óriási jelentősége van annak – a bekecsalji székely-magyarság megmaradása szempontjából –, hogy mennyire tartunk ki.
Csíki Sándor. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. január 12.

Egyetemi székházat avattak Kolozsváron
Felavatta tegnap a környezettudományi kar Donát úti frissen felújított épületét a Babeş–Bolyai Tudományegyetem. Andrei Marga, a felsőoktatási intézmény rektora az épület megtekintését követően elmondta: 2005-ben az ingatlant gyalázatos állapotban vették át az oktatási minisztériumtól.
„Csak a karbantartásra, takarításra 2,5 millió eurót költöttünk saját forrásból, és ebben még nincsenek benne a korszerű berendezések, amelyek legalább egymillió euróba kerültek, de megérte” – mondta a rektor.
Hozzáfűzte, nem kapták meg az egész épületet, hanem csak egy részét, az állam által birtokolt szárny jelenleg is lepusztult állapotban van. A környezettudományi kar felújított épületét viszont ellátták korszerű berendezésekkel, eszközökkel felszerelt laboratóriumokkal, modernizálták az egyetem amfiteátrumát és valamennyi tantermét. Emellett új könyvtár áll a karon tanuló egyetemisták rendelkezésére.
A környezettudományi kar 2002-ben indult, jelenleg 1100 diák, köztük 84 doktorandus tanul itt. Călin Baciu, a kar dékánja az utóbbi évek legjelentősebb eredményének tartja, hogy sikerült elnyerniük az egyesült államokbeli Yale egyetem együttműködését.
A Yale három diákját küldte Kolozsvárra tanulni. „Tavaly decemberben voltam az Egyesült Államokban, hogy megtudjam, együtt kívánnak-e működni velünk a jövőben is. Meglepődve tapasztaltam, hogy mindenki hallott Romániáról, a mi egyetemünkről, és megfelelő helynek tartották diákjaik számára” – számolt be tapasztalatairól a dékán.
Kiss Előd-Gergely. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. január 12.

Csak a PD-L és az RMDSZ támogatja a 201-es költségvetési tervezetet
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szavazza meg a költségvetési tervezetet – jelentette ki tegnap Mircea Geoană. A párt elnöke szerint a kormány által javasolt szövegváltozat nem kielégítő, mivel ez figyelmen kívül hagyja az ország valós szükségleteit.
Ludovic Orban alelnök elmondása szerint hasonló a Nemzeti Liberális Párt (PNL) álláspontja is, amely azonban úgy határozott, hogy ettől függetlenül a költségvetési-tervezet plenáris vitáján előterjeszti módosító indítványaikat.
Amint az várható volt, a demokrata-liberálisok megszavazzák a Boc-kormány által javasolt 2010-es költségvetési tervezetet. Ezt Gheorghe Flutur, a PD-L alelnöke is megerősítette tegnapi nyilatkozatában. Kifejezte reményét, hogy a parlament még ezen a hétvégén elfogadja a költségvetést. A költségvetés-tervezetet a PD-L-n kívül csak az RMDSZ támogatja. Markó Béla szövetségi elnök hétfőn közölte: a gazdasági helyzetet figyelembe véve több fájdalmas intézkedés meghozatala szükséges, és tetszik, nem tetszik, kénytelenek megszavazni a megszorításokat tartalmazó büdzsét. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. január 12.

Több száz állást szüntnek meg Hargita megyében
Több mint háromszáz állást kell megszüntetni a Hargita megyei tanügyben. A leépítésekről szóló sürgősségi kormányrendeletet szeptembertől alkalmazzák.
Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő szerint megyeszerte 328 állást szüntetnek meg, ez azonban nem egyenlő az elbocsátás előtt álló oktatók számával, utóbbi ugyanis jóval kisebb ennél. "Egyelőre vizsgáljuk ezt az ügyet, vélhetően csak feleannyi oktatót kell elbocsássunk, mint a megszűnés előtt álló állások száma" - nyilatkozta hétfőn Kálmán Ungvári Zsófia. A tanfelügyelő tájékoztatása szerint nem csak oktatókról van szó, a kisegítő személyzet közül is sok alkalmazottól meg kell válniuk.
A Hargita megyei főtanfelügyelőség egyelőre az oktatási intézmények vezetőivel illetve a szakszervezetekkel egyeztet az elbocsátásokról. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 12.

Központi ukáz
Igencsak kényelmetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t Adriean Videanu demokrata-liberális alelnök, amikor a tegnapi koalíciós egyeztetést követően határozottan kijelentette: pártja azt akarja, hogy az országos koalíciós szerződés mintájára január 20-ára minden erdélyi megyében kössék meg a szövetség és a PDL szervezetei a helyi együttműködési megállapodást.
Markó Béla csupán félszájjal beszélt arról, hogy a lehetőségekhez mérten szorosra kell vonni az együttműködést – ami nem is csoda, hisz tisztában van a realitásokkal, azzal, hogy vannak olyan megyék, ahol az RMDSZ helyi szervezetei jól működő és hatékony koalícióban kormányoznak valamely más román párttal, és – már csak a korábbi rossz tapasztalatok miatt is – az a legkevesebb, hogy a hátuk közepére kívánnak egy, a PDL-vel megkötendő koalíciót.
Jelenleg az a helyzet, hogy a PDL ily módon nyújtja be a számlát azért, mert ismét kormányzati pozícióba segítette az RMDSZ-t, és ezen még csodálkozni sem lehet. Azt ugyanis senki sem gondolhatta komolyan, hogy csupán az RMDSZ fogalmazhat meg követeléseket a koalíciós partnerrel szemben, és a PDL szó nélkül biztosítja az államtitkári, prefektusi, alprefektusi és igazgatói tisztségeket, csakhogy bebiztosítsa a szövetség maradéktalan támogatását a parlamentben. Értelemszerűen a demokrata-liberálisoknak is megvannak a maguk követelései, hiszen ugyanúgy, ahogy az RMDSZ a PDL-n keresztül látja beteljesíthetőnek, hogy beleszóljon az országos ügyekbe, a PDL – legalábbis az erdélyi és a partiumi megyékben – az RMDSZ révén kerülhet be a helyi hatalomba ott, ahol jelenleg kénytelen ellenzékben tengődni.
Az RMDSZ helyi szervezeteinek így – ha csak a helyi PDL-vel ápolt végletesen rossz viszony, vagy a más román alakulattal folytatott kivételesen sikeres együttműködés nem írja felül a központi ukázt – le kell nyelniük a békát. Ennél a helyzetnél szinte fölösleges is nyomósabb érvet keresni a valós decentralizáció, a helyi közösségeket érintő döntések helyi szinten való meghozatala mellett, azért, hogy ne Bukarestből mondják meg a nagyváradiaknak vagy a szatmáriaknak, éppen kit kell szeretni. Hogy néhány megyei igazgatói tisztségért cserében ne kelljen egy-kétévente bukaresti ukázra jól működő helyi együttműködéseket felrúgva abba az irányba fordulni, amelybe a pártvezetők érdekei diktálják.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 12.

Két évtized
„Az RMDSZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll.” Az elvi alap kollektív jogokat feltételez.
Több mint két esztendővel ezelőtt, Domokos Géza halála után az a megtiszteltetés ért, hogy a család rám bízta szellemi hagyatékának gondozását, azt a gazdag anyagot kellett valamiképpen átmenteni az utókornak, amely sok-sok évtizeden át végigkísérte a szerkesztő, a Kriterion- igazgató, a politikus, a neves közéleti személyiség életpályáját.
Az elsődleges számbavételnél egyetlen szempontot tudtam követni: a legkisebb cédula, írástöredék is maradjon meg, az osztályozásokhoz, besorolásokhoz nálam sokkal jobban értők majd elvégzik a pontos felmérést.
Így is történt, a kolozsvári Szabédi-ház fiatal kutatói most befejezték ezt a munkát, és nemsokára a mintegy tízezernyi dokumentumot magába foglaló elektronikus címlista kereshető-kutatható lesz. A dokumentumok mellett természetesen ott sorjáznak azok az életrajzi kötetek is, amelyekben Domokos Géza a Kriterion kiadóra, az RMDSZ megalakulására és történetére, valamint saját életére tekintett vissza.
Most, amikor Kolozsváron, a hét végén, a szövetség egykori alapítói és mai tisztségviselői a megalapítás húsz esztendejéről emlékeznek meg, azt hiszem a legérdekesebb az az alapdokumentum, amelyet akkori bukaresti magyar értelmiségiek kiáltványként fogalmaztak meg, Ezt az RMDSZ alapító okiratának tekintik, arról sem feledkezve meg, hogy ugyanezekben a napokban Kolozsváron, Temesváron, sőt a Székelyföldön is szervezeteket építő, különböző csoportok hasonló, de nem minden kitételben azonos gondolatok köré tömörültek.
Magát az RMDSZ-t jogi személyként 1990. január 26-án jegyezték be Bukarestben, az 1989. december 25-i kiáltvány szövegében azonban már ott vannak azok a programpontok, amelyek alakulására húsz év távlatából, a terjedelem megkövetelte távirati stílusban mindenképpen érdemes visszatekinteni.
Nos, már a korabeli dokumentum második sorában a nevet azóta sem változtató Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szervezetének fogalmazta meg önmagát. Az elmúlt két évtized igazolta: ez a kétarcúság telitalálat maradt, hiszen a nemzetiségi küzdelmek politikai és gyakorlati tennivalói azóta is hol az egyik, hol a másik vonulatot helyezik előtérbe.
A Kiáltvány már akkor a legfontosabb tennivalónak sorolta fel a „nemzetiségi képviselet biztosítását a törvényhozásban “ (a legelső választások óta ott vagyunk a parlamentben), „az államigazgatásban” (ott vagyunk a helyi, megyei és központi szinteken), „közösségünk választotta, illetve jelölte személyek által, akik nemzeti kisebbségünk bizalmát élvezik” (különösképpen a jelölések tekintetében azóta jóval árnyaltabb a kép).
A dokumentum már akkor célul tűzi ki az „anyanyelvi oktatási hálózat kiépítését az óvodától a tudományegyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással” (az alap- és középszintű hálózat létrejött, önálló tudományegyetem létezik, bár nem állami, a romániai felsőoktatásban – sok esetben magyarul is – csak az a magyar fiatal nem tanulhat, aki nem akar, az önálló szakfelügyelet és irányítás kérdésköre az oktatás körülményeinek megváltoztásával átalakult).
Hasonlóképpen fontos feladatnak számított a „magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek működése és létesítése” (léteznek, működőképesek), „magyar napilapok, folyóiratok, magyar rádió- és televízióadás létesítése” (azóta már nem a politikával, hanem a piacgazdasággal és az internettel birkóznak), „a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozása” ( törvény létezik, gyakran mi nem élünk vele), „nemzetiségügyi minisztérium létrehozása” (ha nem is ilyen névvel, de létezik központi, nemzetiségi intézmény).
A húsz évvel ezelőtti Kiáltvány létrehozóinak tisztánlátását még az is igazolja, amit alighanem már akkor tudatosan, igen tömören, de mégiscsak többértelműen fogalmaztak meg: „Az RMDSZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll.” Az elvi alap kollektív jogokat feltételez, és azóta is az autonómia elmélete és gyakorlata a romániai magyar viták kereszttüzében van.
Székedi Ferenc. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 12.

Helyi kényszerházasságok
Január 20-ig kaptak tegnap határidőt az RMDSZ és a PD-L megyei vezetői arra, hogy megkössék helyi koalíciós megállapodásaikat, s elosszák egymás közt a megyei intézményvezetői posztokat. Az RMDSZ négy államtitkárjelöltjét nevesítette.
Több helyen fogcsikorgatva, ám már mától leülnek tárgyalni a helyi szintű együttműködésről az RMDSZ és Demokrata– Liberális Párt (PD-L) megyei vezetői. A „vidéki” politikusok január 20-ig kaptak a két alakulat országos vezetőitől határidőt arra, hogy aláírják a helyi megállapodást, amelynek tartalmaznia kell az úgynevezett dekoncentrált intézmények igazgatói posztjának egymás közti elosztását is.
Minderről Markó Béla szövetségi elnök számolt be annak a Bukarestben tartott tanácskozásnak a végén, amelyen a két koalíciós partner megyei politikusai ültek – első ízben – egy asztalhoz. A találkozón az RMDSZ és a PD-L országos vezetői is részt vettek.
Lapunk úgy tudja, a megbeszéléseken nagy vitát váltott ki, hogy milyen kritériumok alapján számolják ki megyénként a magyar igazgatók arányát a dekoncentrált intézmények élén. Végül az a megállapodás született, hogy az RMDSZ a magyar lakosság arányában részesüljön megyénként a tisztségekből.
„Felmerült, hogy az RMDSZ politikai súlyának arányában kapjunk megyénként posztokat. Ez több tisztséget jelentett volna, ám az is precedens nélküli eredmény, hogy végre számolnak a magyarság számarányával a helyi vezetői posztok elosztásakor” – mondta lapunknak Kovács Péter.
Az RMDSZ területi szervezeteiért felelős ügyvezető alelnök arra számít, hogy a helyi megállapodások aláírása, az igazgatói posztok elosztása nem lesz zökkenőmentes. „Abban az esetben, ha megyei szervezetek sehogy sem tudnak dűlőre jutni, az RMDSZ és a PD-L országos vezetősége segít feloldani a nézeteltéréseket” – magyarázta Kovács.
Kiss nem lát esélyt
Nézeteltérések márpedig lesznek, mert több helyi RMDSZ vezető vonakodik partnernek elfogadni a demokrata-liberálisokat.
„A PD-L-vel való megyei együttműködést sajnos sötéten látom, ugyan is eddig arról voltak híresek, hogy mindent megígértek, de aztán semmit nem tartottak be. Nem hiszem, hogy ez most változni fog, de természetesen a remény hal meg utoljára” – nyilatkozta lapunknak Kiss Sándor Bihar megyei elnök a PD-L-s politikusokkal tartott találkozó után. Szerinte a tanácskozáson elsikkadtak a mondanivalók. „Három órát beszéltünk a semmiről” – értékelte a találkozót.
Kérdésünkre, hány igazgatói posztot szeretnének Bihar megyében, az elnök elmondta: ha rajtuk áll, az összeset. „A PD-L azt szeretné, ha előbb a helyi együttműködésben állapodnánk meg, s utána osztanánk el az igazgatói tisztségeket. Mi fordítva szeretnénk” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Kiss, aki nem lát esélyt arra, hogy a tíznapos határidő alatt ki tudjanak egyezni a PD-L-vel.
László: nem szeretjük egymást, de tárgyalunk
Az RMDSZ és a PD-L közötti viszony Kolozs megyében sem éppen rózsás, legalábbis László Attila alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök szerint. „Úgy látom, ez az egész akarat kérdése. Ha meg akarjuk oldani a problémákat, megtaláljuk az eszközöket is ezeknek a megoldására” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a politikus.
László elmondta, Kolozs megyében 84 intézményvezetői posztot szeretnének. „Felhívtam a demokrata párti kollegák figyelmét arra, itt az ideje, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a szakmaiságra. Nézzük át, hogyan teljesítettek az eddig kinevezett személyek. Emellett azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a párbeszéd a két párt között legyen civilizált” – mondta az alpolgármester.
László bízik abban, hogy az előírt tíz nap alatt ki tudnak egyezni a demokrata-liberálisokkal. „Számunkra most az is fontos, hogy kiderüljön, kire számíthatunk: csak a mi minisztereinkre, vagy a PD-L-sekre is” – tette hozzá a Kolozs megyei elnök.
Négy fontos kormányzati pozícióra nevezte meg az RMDSZ jelöltjeit tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Eszerint Tánczos Barna a regionális fejlesztési, Borbély Károly a gazdasági, Moldován József a távközlési minisztériumnál kap államtitkári tisztséget, míg Gáti István a kormányfőtitkár helyettese lesz – miután kinevezéseiket a miniszterelnök is aláírja.
A külügyi, az oktatási és a mezőgazdasági államtitkári poszt várományosáról még nem született döntés. Úgy tudjuk azonban, hogy Niculescu Tóni külügyi államtitkár az egyetlen jelölt a tisztségre, a hivatásos diplomata kinevezését Teodor Baconschi miniszter is támogatja. Az oktatási államtitkári posztért Király András volt Arad megyei képviselő és Pásztor Gabriella jelenlegi minisztériumi vezérigazgató verseng egymással.
A mezőgazdasági államtitkári tisztségre közel tíz javaslat érkezett a megyei szervezetektől, „kirostálásuk” még nem történt meg – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Tájékoztatása szerint az ügyvezető elnökség hamarosan a SZÁT elé terjeszti azoknak a jelölteknek a névsorát, akiket a megyei javaslatok közül a poszt betöltésére alkalmasnak talál. A SZÁT „politikai és szakmai” szempontok alapján dönt a jelöltekről, akiket sok esetben meg is hallgat a testület.
Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 12.

Implom József helyesírási verseny
Szatmár megye – Immár tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre az Implom József helyesírási verseny középiskolás diákok számára.
Megyénkben a verseny megyei szakaszára — amit január 16–án, a Református Gimnáziumban tartanak meg — összesen 60, IX–XII. osztályos diák jelentkezett — tudtuk meg Vass Mária magyartanárnőtől, a verseny egyik szervezőjétől. A megyei szakaszból a négy legjobb dolgozatot megíró tanuló jut tovább a január 20–án, Sepsiszentgyörgyön tartandó országos döntőbe, a legjobbak pedig Gyulán képviselik hazánkat a Kárpát–medencei megmérettetésen, amit februárban rendeznek meg. Forrás: erdon.ro

2010. január 12.

Tánczos Barnát jelöli az RMDSZ a fejlesztési tárca államtitkári tisztségére
Előzetes konzultációt tartott ma délelőtt a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyet megbeszélés követett a PD-L vezetőségével és erdélyi megyei elnökeivel.
A TEKT-ülést követő nyilatkozatában Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, az egyeztető beszélgetésen többek között a két szervezet közötti helyi-megyei szintű együttműködésről lesz szó. Fontosnak tartotta azt is, hogy megegyezés szülessen a magyar szakemberek jelenlétéről a dekoncentrált intézményekben.
Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, a Szövetségi Állandó Tanács ugyancsak mai ülésén elkezdődött az államtitkári tisztségekkel kapcsolatos döntések meghozatala. Tánczos Barnát a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumba, a szatmári Gáti Istvánt a kormányfőtitkár-helyettesi tisztségbe, Borbély Károlyt pedig a Gazdasági Minisztérium államtitkári tisztségébe jelölte az RMDSZ döntéshozó testülete.
Az RMDSZ és a PDL erdélyi megyei elnökei és a két párt vezetőinek megbeszélésén a felek megállapodtak abban, hogy holnaptól elkezdődnek a megyei szintű koalíciók megalakítására irányuló tárgyalások, és, hogy tíz napon belül eredmény születik a dekoncentrált intézmények vezetését illetően - tájékoztatott a szövetségi elnök az ülést követően. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro

2010. január 13.

Ígéret az unió őshonos nemzeti kisebbségeinek
Sógor Csaba az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról kérdezte Brüsszelben az EB alapjogi biztosjelölt asszonyát. Az EP-képviselő szerint sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — olvasható sajtóközleményében.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő Viviane Reding, a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdésének biztosjelöltjéhez intézett kérdést. A jelölt egyben az Európai Bizottság (EB) egyik alelnöki tisztségének várományosa is, luxemburgi származású, és már két mandátumot töltött EB-biztosi állásban: a kultúra és nevelés, illetve az információ és médiák kérdésének EU-biztosa is volt. Kis ország érdekeinek képviselőjeként maga is egy kisebbségi, kevésbé használatos nyelvet, a luxemburgit beszéli.
Sógor Csaba kifejtette, azt reméli a biztosjelölt asszony szakmai tapasztalata alapján, hogy érzékenységgel fogja kezelni az EU által mindeddig mostohán kezelt kisebbségi problematikát. Viviane Redingtől megkérdezte: „Milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a Stockholmi Program alapjogokra vonatkozó részével összhangban megszűnjön a diszkrimináció minden formája a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségekkel szemben az EU tagállamaiban, és ezáltal az ezen közösségekhez tartozó személyek is teljes jogú európai polgárokként járulhassanak hozzá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához?"
A biztosjelölt asszony válaszában a Lisszaboni Szerződés életbelépésének köszönhető azon új elemekre hivatkozott (a Lisszaboni Szerződés 2., illetve az Alapjogi Charta 21. cikkelye), melyek hathatós intézkedéseket tesznek lehetővé az őshonos nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó személyek jogainak biztosításában. A biztosjelölt asszony elmondta, hogy a Bécsben működő Alapjogi Ügynökség tanulmányainak és elemzéseinek figyelembevételével szándékszik tevékenykedni. Csapatában egy személy feladata teljes munkaidőben és kizárólag a kisebbségi jogok kérdésének kezelése lesz. Viviane Reding megígérte, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmére új rendszereket is próbál majd javasolni.
— Úgy vélem, biztató választ kaptam kérdésemre — összegezte Sógor Csaba a biztosjelölt asszony meghallgatásán elhangzottakat. Konkrét ígéretet nem lehetetlen, de nehéz kicsikarni EB-biztosi meghallgatáson. Őshonos nemzeti kisebbségeink jogainak védelmében sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — vélekedett. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. január 13.

Harc a magyar intézményvezetőkért
Évek óta zajlik az intézményvezetői helyek fölötti marakodás, ám mai napig nem tisztázódott egyértelműen: gyakorlatilag hány, úgynevezett dekoncentrált hivatalról döntenek az éppen aktuális kormánypártok megyei vezetői. Az osztozkodási listán általában 39, a prefektúra honlapján 43 szerepel, a különbség a négy katonai jellegű intézmény — rendőrség, csendőrség, katonaság, készenléti felügyelőség — miatt adódik, ezek vezetőiről nem helyben döntenek.
Jelen pillanatban 19 helyen a demokrata-liberálisok által jelölt vezető áll, 18 intézmény élére a szociáldemokraták nevesítettek igazgatót egy évvel ezelőtt. Korábban, a liberális—RMDSZ kormányzás idején 18 magyar és 19 román vezető volt funkcióban, a tavaly év eleji „nagytakarítás" után alig néhány magyar maradhatott a helyén: Keresztély Irma a megyei tanfelügyelőségen, Deme Judit az egészségügyi igazgatóságon, Mild Zoltán az építészeti felügyelőségen, Sikó Barabási Sándor, az állat-egészségügyi hivatalban, Puskás Zoltán a konkurenciahivatal élén és Bartók Botond, akit több éve az SZDP jelölt művelődési főfelügyelőnek. A kormánybiztosi hivatal honlapjáról kiderül, néhány kevésbé jelentős poszton, például a gépjármű-nyilvántartási hivatal (RAR), illetve az életjáradék-iroda vagy a talajjavító hatóság megyei kirendeltségeinek élén is magyar szakember szerepel.
A demokrata-liberálisok és az RMDSZ közötti osztozkodást az elmúlt napokban, hetekben a nulláról kezdték, a szövetségnek nem az SZDP távozása után üresen maradt posztokkal kell beérnie, hanem elemzik az összes intézmény helyzetét. Az RMDSZ célkitűzése, hogy az egy évvel ezelőtti 18 helynél többet szerezzen meg, Tamás Sándor megyei elnök szerint erre most nagy esély mutatkozik, de hosszú távon törvény segítségével kívánják az etnikai arányosságot érvényesíteni a kormánynak alárendelt intézmények élén. Hivatalokról, személyek nevéről egyelőre sem a román, sem a magyar fél nem nyilatkozik, a megkérdezettek csak annyit árultak el: lesznek nagy meglepetések.
Az elmúlt tíz évben a RMDSZ-nek még az ötvenszázalékos magyar arányt sem sikerült elérnie a kormánynak alárendelt intézmények élén. 2001-ben 60 százalék volt a románok aránya, 2008 decemberében pedig 54 százalék, jelenleg a hivatalok élén álló vezetők alig 23 százaléka magyar.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

lapozás: 1-30 ... 84571-84600 | 84601-84630 | 84631-84660 ... 131551-131558