udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1662
találat
lapozás: 1-30 ... 841-870 | 871-900 | 901-930 ... 1651-1662
Névmutató:
Basescu, Traian
2008. február 26.
„Székelyföldnek is lehet olyan autonómiája, mint a calarasi-iaknak, ha nekik jó az a fajta önrendelkezés, amilyet mi akarunk magunknak” – jelentette ki Tamás Sándor képviselővel közösen tartott, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Antal Árpád RMDSZ-es képviselő. Traian Basescu államfő ugyanis leszögezte, ő is autonómiapárti, de az önrendelkezésnek egyformának kell lennie az egész országban, így Calarasi, Bihar vagy Konstanca megyében is. Tamás Sándor „arcpirítónak” nevezte Basescu véleményét, miszerint nincs szükség Európa tanácsi jelentéstevőre a székelyföldi magyarság helyzetével kapcsolatosan, mert az ország az uniós csatlakozás pillanatában teljesített minden kisebbségvédelmi követelményt. „Az lenne természetes, ha mi, magyarok mondanánk el, hogy meg vagyunk-e elégedve a helyzetünkkel, nem pedig annak a pártnak az „osztályfőnöke”, amely évek óta akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását a parlamentben” – fejtette ki Tamás Sándor. Hozzátette: szerinte jó pályán járt a Székely Nemzeti Tanács, amikor az autonómiatörekvések ügyében az Európa Tanácshoz fordult. Hasonlóképpen jó döntésnek tartja az SZNT memorandumát Antal Árpád. /Kovács Zsolt: Bírálják Traian Basescut. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./2008. február 27.
A hírek szerint Traian Basescu hétvégi, Kovászna megyei látogatása alkalmával Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester felajánlotta az államfőnek, hogy a Cotroceni-palotába szegődne kisebbségügyi tanácsadónak, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónikának azonban cáfolta, hogy a javaslat „ilyen formában” valóban elhangzott. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) sajtóközleménye szerint Szász azt is megjegyezte: akár a helyhatósági választásokon történő részvételről is lemond a kisebbségügyi tanácsadói tisztség fejében. „Jó döntésnek tartjuk Szász Jenő ajánlkozását. A székelyföldi politikából való kivonulásával az erdélyi magyar összefogás sírásója távozna Cotrocenibe” – olvasható a Miért közleményében. Szász elmondta, az államfővel folytatott beszélgetésen csupán poénnak szánta felajánlkozását. Hozzátette: az nem hangzott el, hogy nem vesz részt a helyhatósági választásokon, ha megkapja a tanácsadói tisztséget. Nem áll szándékában lemondani a helyhatósági választásokon való részvételről. /Gyergyai Csaba: Szász „csak viccelt” Basescuval. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./2008. február 27.
Traian Basescu államfő újabb székelyföldi látogatásakor ügyesen őrizte meg azt az egyensúlyt, mely a koszovói helyzet kapcsán kialakult magyarellenes hangulat, a Székely Nemzeti Tanács tisztújító gyűlése és a közelgő választások felborulhatott volna. Basescu meghallgatta a helyi románság képviselőit, de a magyar vezetőkkel is tárgyalt. Pozitívum, hogy az államfő megismételte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a román nyelvet idegen nyelvként oktassák a magyar diákoknak. /Farcádi Botond: Új mítoszok Székelyföldről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./2008. február 28.
Székelyföldön megígérte, február 27-én mégsem hozta szóba a román nyelv magyar diákok számára történő oktatási módszerét Traian Basescu a pártokkal tartott konzultáción, melyen a romániai oktatás jövőjéről tárgyalt. Az RMDSZ-t képviselő politikusok /Markó Béla elnök, Asztalos Ferenc és Király András honatyák/ ismertették elképzeléseiket az oktatás jövőjéről, majd sorra következtek a pártok, valamint a nemzeti kisebbségek képviselői. „Sok mindenben nem értünk egyet, de ebben a kérdésben, miszerint a román nyelvet nem anyanyelvként kell tanítani a magyar anyanyelvű gyerekek számára, mindenképpen hasonló az álláspontunk Traian Basescuval” – mondta a tárgyalás végén Markó Béla. A kisebbségi oktatással kapcsolatban az RMDSZ két fontosabb szempontot tart szem előtt: „az anyanyelvi oktatási intézményeknek az egész oktatási rendszer részét kell képezniük, hiszen a diplomáknak illeszkedniük kell, de legalább olyan fontos azt is figyelembe venni, hogy az anyanyelvi oktatásnak sajátos gondjai vannak” – fejtette ki Markó. /Mihály László: Szószegő Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2008. február 29.
Asztalos Ferenc, a parlament oktatási bizottságának alelnöke a vele készített interjúban rámutatott, Traian Basescu oktatási paktuma megtorpedózhatja az elfogadás előtt álló új tanügyi törvényt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kisebbségi oktatás számos sajátossággal rendelkezik, figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat, akár decentralizációról, akár az oktatás finanszírozásáról van szó. A paktumban nem szerepel az, hogy a kisebbségi oktatásban a román nyelvet nem anyanyelvként kell tanítani, ezt a pártokkal tartott konzultáción szóvá sem tette az államfő. /Lokodi Imre: Torpedó lehet a paktumból. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./2008. március 1.
Catalin Marian Predoiu párton kívüli ügyvéd az új igazságügyi miniszter, február 29-én letette az esküt. Az igazságügyi tárca már tavaly december elején megürült Tudor Chiuariu lemondása következtében. A kormányfő több személyt is javasolt saját pártjából a tisztség betöltésére, de Traian Basescu államfő nem értett egyet kinevezésükkel. /Ferencz Csaba: Letette az esküt az új igazságügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./2008. március 4.
Hivatalos látogatáson Bukarestben járt március 3-án Abdullah Gül török államfő. Mind Traian Basescu államfő, mind Calin Popescu-Tariceanu arról biztosította a török államfőt, hogy Románia támogatja Ankara európai uniós csatlakozását. /Balogh Levente: Román támogatás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./2008. március 6.
Március 5-én a parlamentben a pártvezetők aláírták Traian Basescu államfő oktatási paktumát. A 8 pontos paktum az oktatás 2008 és 2013 közötti fejlesztését szolgálja. /Aláírták az oktatási paktumot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./ A politikai pártok egyetértettek abban, hogy a paktum megoldaná az oktatási gondokat. A dokumentum szerint 2008–2013 között az oktatásnak kiutalják a GDP 6 százalékát, a tudományos kutatásnak pedig egy százalék jut a GDP-ből. A kötelező közoktatás időtartama tíz év, de az minden szinten ingyenes. Ugyanakkor a tanulók és családjaik, valamint a pedagógusok bizonyítékot kapnak afelől, hogy a rendszer nem változik évről évre, s a finanszírozás pedig világosan körvonalazódott kritériumok alapján történik. A fejkvóta rendszer bevezetésével pedig elérhető lesz az, hogy a jó iskolák keresettebbek lesznek, a kevésbé jó eredményt felmutató tanintézeteknek pedig fel kell zárkózniuk. A nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekeket támogatják a román nyelv elsajátításában. /Aláírták az oktatási paktumot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2008. március 10.
Traian Basescu államfő a közrádióban fejtette ki a nézeteit a hazai igazságszolgáltatásról. Úgy beszél, mintha fölötte állna annak, amit megvetéssel politikai osztálynak nevez. Ágoston Hugó ugyanezt látja, amikor Tőkés László interjúját olvasta, aki tételesen is cáfolta, hogy szélsőséges lenne. Maga mondta, hogy az autonómia eléréséhez hosszú politikai harcra kell berendezkedni, és hogy „a románok nélkül nem megy”. Kijelentései az RMDSZ programját visszhangozzák, írta Ágoston Hugó, Emellett Tőkés szerint az RMDSZ opportunista, „titkos paktumot kötött a román hatalommal”. Az államfő és Tőkés László beszédében közös a konfliktusos, ellentétpárokban való gondolkodás, az ellenségkép erőltetése, állapította meg a cikkíró. /Ágoston Hugó: Két interjú. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./2008. március 13.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM), a Konzervatív Párt (PC) képviselői és független honatyák megkeresését, melyben a kifogásolták, hogy a választási törvény több alkotmányellenes rendelkezést tartalmaz. Az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfővel azonos véleményen van. Basescu államfő szerint a törvény beilleszkedik az alaptörvény keretei közé. A svédországi látogatáson lévő államfő bejelentette, hogy aláírta a törvényt. Gyakorlatba ültetéséhez azonban hátra van még egy kulcsfontosságú mozzanat: az egyéni választókerületek határainak megrajzolása. Újdonságának számít, hogy a megyei önkormányzatok elnökeit is egyéni választókerületekben választják meg. /Alkotmánybírósági zöld út a választási törvénynek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/2008. március 17.
Romániában a magyarok méltósággal ünnepeltek, senki sem kiáltotta ki az autonómiát. A román nacionalista szélsőjobb „bátortalanul követelte”, hogy a magyarok hagyják el az országot, amely csak az övék – a megvert kolozsvári magyar diákról is ki fogják mutatni, hogy szurkolói bosszúakció áldozata. Viszonylag csend van, de a múlt hét idézhet képletesen fekete márciusi mélypontokat. Az új választási törvény jelentősen meggyengítheti az RMDSZ súlyát, lehetőségeit. Az ÚMSZ szerint „gyengítően hat a romániai magyarság érdekképviseletére a Magyar Polgári Párt sikeres bejegyzése”. Traian Basescu államfő az MPP bejegyzésének sikerét előre megmondta. /Ágoston Hugó: Különben csend van. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2008. március 17.
Támadást intézett a romániai sajtó ellen az Európa Tanács tavaszi ülésszakáról, Brüsszelből hazatérő Traian Basescu államfő. Dan Voiculescu, Adrian Sarbu és Sorin Ovidiu Vantu sajtótrösztjeit, a „sajtómogulokat” bírálta, akik lánya és ellene intéznek kirohanásokat. Cáfolta azokat a laphíreszteléseket, miszerint miniszter korában intézkedett volna bankkölcsöneinek törlése ügyébent, illetve államfőként köze lett volna Omar Hayssamhoz. A szavait kommentáló sajtóbeszámolók nyomán némileg árnyalta, mondván, nem a sajtó ellen lépett fel. „A sajtó-zeneautomaták és sajtómogulok diktatúrája azonban megengedhetetlen a demokráciában, módszereiket legalább a válaszadás joga alapján bírálni kell” – jelentette ki Basescu. A sajtó képviselői élesen reagáltak a bírálatokra. /B. T. : Sajtómogulokkal viaskodó Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2008. március 18.
Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2008. március 18.
Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője szerint a Magyar Polgári Pártot, Szász Jenő pártját akkor is bejegyezték volna, ha történetesen nem csak a sajtó szúrópróbáján fennakadt több tíz, hanem mind a 25 ezer aláírás hamisnak bizonyul. Traian Basescu államfő hatására történt a bejegyzés. A főszerkesztő szerint „egyértelműen törvénytelen” a bejegyzés, alapos gyanú szerint politikailag befolyásolt döntésről van szó. Ez is március 15-i üzenet a javából. /Salamon Márton László: Üzenetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2008. április 2.
Vitát keltett Bukarestben a NATO-csúcs előestéjén az államfői televíziós nyilatkozat, amely szerint az Ukrajnával 1997-ben kötött alapszerződést aláíró román politikusok „szemrebbenés nélkül” elárulták Románia érdekeit. Traian Basescu államfő azt mondta: Románia akkori vezetői elsietett, előnytelen megállapodást kötöttek Kijevvel, s ennek levét issza az ország. Szerinte a rossz alapszerződés miatt most Bukarestnek a hágai nemzetközi bíróságon kell keresnie igazát Ukrajnával szemben több vitás kérdésben. Az államfő neveket nem említett, de Emil Constantinescu akkori elnökre és Adrian Severin külügyminiszterre utalt a nyilatkozatában. Mindketten reagáltak kijelentéseire. Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő úgy értékelte, hogy az államfői nyilatkozatok ártanak a két szomszédos ország viszonyának. /Elődeit bírálja Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2008. április 3.
Bukarestben április 2-án megkezdődött a NATO csúcsértekezlete, a küldöttségek tagjait fogadáson látta vendégül Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Bukarestbe érkezett Angela Merkel német kancellár, Gordon Brown angol miniszterelnök és Nicholas Sarkozy francia elnök is. A tengerparti Neptunon Bush–Basescu találkozóra került sor. A két államfő munkaebédje alkalmával a NATO-csúcs napirendjén szereplő kérdések mellett érintették többek közt a vízumkötelezettség eltörlését. A rendőrség NATO-ellenes tüntetést szervező fiatalokra csapott le Bukarestben, a lengyel, német és román állampolgárságú tüntetőket kihallgatják. /Bukarestben megkezdődött a NATO csúcsértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George W. Bush bukaresti beszédében a tavaly Afganisztánban elhunyt Aurel Marcu román katona emléke előtt tisztelgett. /Bush. Aurel Marcu emléke előtt tisztelgett George W. Bush. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George Bush amerikai elnök Neptunba indult, ahol a tengerparti protokollvillában Traian Basescu elnökkel találkozott. A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten a két államfő kifejtette: túl kell lépni a hidegháborús szemléleten, össze kell fogni a fenyegetések ellen, a NATO bővítése az általános biztonságot szolgálja. Mindezzel a román fél is egyetért – derült ki Basescu elnök felszólalásából. Bush hangsúlyozta: Romániának vezető szerepet kell betöltenie a Fekete-tenger térségében. Ebben a körzetben olyan veszélyekkel kell szembenézni, mint amilyen a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem. Bush dicsérő szavakkal illette Románia gazdasági fejlődését. Basescu köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kötelezettséget vállal a Fekete-tengeri térség biztonságának védelméért. /Bush–Basescu találkozó Neptunon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2008. április 7.
Nem tartja magát a románok első számú ellenségének, és elutasítja az ellene még az Európai Parlamentben is folytatott lejáratási kampányt Tőkés László europarlamenti képviselő. Április 6-án, vasárnap tartott sajtótájékoztatón bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozását. Tőkés kifogásolta, hogy az ügyészség és a szatmárnémeti munkafelügyelőség visszahelyezte a gencsi parókiára a lelkészi közösségből négy évvel ezelőtt sikkasztás miatt kizárt Báthory Gyula volt gencsi református papot. Ez az ügy a református egyházra tartozott, a gencsi református egyházkerületre, és nem az említett intézményekre. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék döntése alkotmányellenes, megszegte az egyházi autonómiát. Tőkés azt is nehezményezte, hogy folytatódik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán ellene és három kollégája ellen irányuló eljárás, bár a legfelsőbb bíróság elutasította Florin Puscas ortodox pap vádjait és úgy döntött, nem indít eljárást Tőkés és társai ellen. Ennek ellenére Tőkés Lászlót április 14-re beidézte a bukaresti bíróság. Harmadsorban Tőkés azt is nehezményezte, hogy Rares Niculescu EP-képviselő rágalmazó körlevélben kommentálta Tőkés Lászlónak a március 15-i erdélyi magyarellenes megmozdulások kapcsán Brüsszelben elhangzott ismertetőjét. /Tőkés: Nem vagyok a románok fő ellensége! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2008. április 8.
Tőkés László református püspök bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozást. Tőkés Báthory Gyula gencsi református lelkész ügye kapcsán küldte el a leveleket. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék áthágta az alkotmány előírásait, amely biztosítja az egyházaknak az autonómiát. /Báthory Gyula felfüggesztése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./2008. április 9.
Ma mintegy 13–15 millió cigány él világszerte, közülük legalább 8,5 millió Európában. Romániában hivatalos adatok szerint mintegy 600 ezer roma él, nem hivatalos becslések alapján számuk 2 millió körül mozog. Romániában a romák továbbra is a diszkrimináció célpontjai és az intolerancia alanyai – jelentette ki Traian Basescu elnök a romák napja kapcsán megfogalmazott üzenetében. Kolozsváron több roma civil szervezet közösen emlékezett a cigány holokausztra, ezt a rendezvényt a jövőben hagyománnyá kívánják tenni. Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal államtitkára elmondta: két törekvés létezik a roma kisebbséget érintő gondok felszámolására, ezek egyike az országos roma stratégia, a másik pedig az Európai Roma Évtized 2005–2015, amelynek tíz ország részese, többek között Románia is, ez saját akciótervvel rendelkezik. – Több helyen is jártam, ahol jelentős roma közösség él, és a legtöbb panasz a nem roma közösség irányából a közbiztonságra vonatkozott. Falopások, terménylopások – hangsúlyozta az államtitkár. A tradicionális életmód mentalitás kérdése, amit nagyon nehéz megváltoztatni – összegzett Markó Attila. /F. I. : Továbbra is szegénység és diszkrimináció sújtja a romákat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2008. április 10.
A NATO-csúcsra Bukarestbe érkező Vlagyimir Putyin csodálkozott, mennyire kedves házigazdára talált a nyilatkozataival Moszkvát eddig nem éppen kényeztető Traian Basescu személyében. Moszkva és Bukarest viszonya az utóbbi évtizedekben nem volt felhőtlen, 17 éven át egyetlen orosz államfő sem járt Romániában. A kétoldalú kapcsolatokat megoldatlan problémák terhelik. Közülük a legkisebb az első világháború idén Oroszországba menekített, és azóta ott ragadt román kincstár kérdése. Komolyabb Transznisztria sorsa, az ott állomásozó orosz csapatok kivonása. Bukarest nem számíthat Moszkva jóindulatára, ha azon van, hogy a Moldovai Köztársaságot Oroszország befolyása alól kivonva az EU-hoz és a NATO-hoz közelítse. Súlyos gond a romániai orosz földgázszállítások problémaköre, miután Románia – politikai okokból – jóval többet fizet az energiáért, mint sok más európai állam. /Bogdán Tibor: Román–orosz: cirkáló vagy jégtörő? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./