udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1375
találat
lapozás: 1-30 ... 871-900 | 901-930 | 931-960 ... 1351-1375
Névmutató:
Frunda György
2007. december 21.
Eckstein-Kovács Péter szenátor kolozsvári sajtótájékoztatóján az év legfontosabb eseményeinek nevezte a Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, illetve az egyéni választókörzetes választási rendszer bevezetéséről szóló népszavazást, továbbá a november 25-i európai parlamenti választást. A szenátor ugyanakkor több személyt is díjazott a 2007-ben elért megvalósításaikért: az év kolozsvári személyiségei kategóriában Emil Boc kolozsvári polgármester és Pászkány Árpád üzletembert tüntette ki. Az előbbi a Kincses Kolozsvár című kötetet kapta ajándékba a város érdekében kifejtett tevékenységéért, míg az utóbbi egy F. C. Barcelona feliratú sálat a CFR focicsapat által elért kiváló eredményekért. Az „év magyarja” díjban Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke, valamint Frunda György szenátor részesült. /P. A. M. : Év végi díjak Ecksteintól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./2007. december 28.
Az RMDSZ-ből kimaradt a középgeneráció, de megjelent egy harminc- és huszonéves korosztály, és lassan-lassan már csak az ő mércéjük lesz a fontos – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban. Az államelnök olyan utat képvisel, amelyen Markó nem tudná követni, mert az egyfajta autoritárius rendszer, egyfajta „putyini út”. Korrupció nemcsak a csúcson van, hanem mindenütt. De erről nem beszélnek, inkább az egymás elleni politikai harc vagy lejáratás eszközéül szolgál a korrupció elleni küzdelem. Markó olyan társadalmat akar, amelyben érvényesül a sokszínűség és a testületi demokrácia, illetve nem az egyszemélyes vezetésen alapul. Sokan mondják, hogy megszűnt az RMDSZ monopóliuma, vetették fel az újságírók. Markó szerint Tőkés László személyesen nem alternatíva, és kíváncsi arra, hogy ő, vagy akik körülötte vannak, mit kínálnak mást. A másság csak a kritikában nyilvánul meg: hogy az RMDSZ túlságosan mérsékelt, talán nem kellene kormányon lennie, nem kellene román pártokkal együttműködnie... Markó szerint ez csak retorikai különbség, mert utána jön az államfőnél tett látogatás és a nagyon szoros együttműködés például a Demokrata Párttal. Markó a programban nem lát alternatívát. El kell fogadni: az RMDSZ-en kívül is van élet, és mostantól fogva ki kell alakítani valamiféle együttműködést az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal. Ennek érdekében fölajánlották, hogy alakítsanak ki egy politikai rendszert, amelyben ki-ki végzi a maga dolgát. Ezt a másik oldal visszautasította. A velük szemben állók csak konfrontációban tudnak gondolkozni, állapította meg Markó. Arra a kérdésre, hogy lesz-e közös lista, Markó válasza: „Nem tudom. ” Minél szélesebb konzultációval kell kialakítani a közös álláspontot. Hangsúlyozta: az RMDSZ megnyerte a választásokat, ez kétharmados támogatást jelent Erdélyben. A különböző csoportosulással párbeszédet kell folytatni. Frunda György azt mondta, hogy az RMDSZ mintha túlságosan jobbra tolódott volna. Markó szerint felvetődött, hogy erős nemzeti üzenetet kell-e közvetíteni, vagy pedig a modernizációs üzenetet, szociális problémákra helyezni a hangsúlyt. Ezt a kettőt nem szabad szembe állítani egymással. /Ágoston Hugó, Szőcs Levente: Lassan csak a fiatalok számítanak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2008. január 17.
Az Európai Emberjogi Bíróság szerint az Agache-ügy elítéltjei diszkrimináció áldozatai voltak. Frunda György RMDSZ-szenátor január 7-én kapta meg az értesítést az Európai Emberjogi Bíróságtól (CEDO), hogy 2007. december 27-én végleges maradt az az ítélet, amelyet szeptemberben jóváhagytak, és amely elmarasztalja a román bíróságokat. Paizs Octavian, Héjja Dezső, Reiner Antal és Konrád János 2001 márciusában beadvánnyal fordultak az Európai Emberjogi Bírósághoz, mert Romániában nem volt esélyük méltányos tárgyaláshoz, a per túl sokáig elhúzódott (1990-től 2001-ig), annak ellenére, hogy ők mindvégig ártatlannak vallották magukat és azt állították, azért ítélték el őket, mert magyarok, tehát etnikai diszkrimináció áldozatai a román bíróságokon. Az Európai Emberjogi Bíróság megállapította, az alperesek nem részesültek méltányos eljárásban, mert a román bíróságok nem fogadták el a bizonyítékaikat és kötelezte a román államot, hogy Paizs Octaviannak 4. 050, Reiner Antalnak 3. 000, Héjja Dezsőnek 1. 050, Konrád Jánosnak 2. 000 eurót fizessen erkölcsi kártérítés címén. Ugyanakkor a román államnak 1. 500 euró perköltséget kell fizetnie. 1989. december 22-én, a forradalom kitörésekor, Kézdivásárhelyen egy körülbelül 300 fős tömeg meglincselte Aurel Agache volt milicistát, aki jogtalanul elkobozta az emberek javait, meghurcolt embereket, nőket erőszakolt meg, illetve azzal zsarolta őket, hogy ha nem fekszenek le vele, akkor férjüket, testvérüket, apjukat bezáratja. /Mózes Edith: Frunda György: Az ártatlanság megállapítása sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./2008. január 22.
Két szék közt a pad alá került az Európa Tanácsban bizottsági elnöki tisztségre pályázó Frunda György RMDSZ-szenátor, nem sikerült megszereznie az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a jogi bizottság elnöki tisztségét. A frakciók közötti egyezség nyomán ugyanis a bizottság élére egy német szocialista képviselőt választottak. December elején Frunda György lemondott az európai parlamenti (EP) választásokon szerzett brüsszeli mandátumról, mondván, felkérték, töltse be a strasbourgi bizottság elnöki székét. „Nem vagyok csalódott – nyilatkozta Frunda György. – Racionális döntés volt, hogy nem vettem át az EP-mandátumot. ”Frunda szenátor egyébként megőrizte a néppárti képviselőcsoport első alelnöki tisztségét, és megkapta a monitoring bizottság alelnöki tisztségét is. /Gazda Árpád: Elúszott Frunda elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./2008. január 23.
Csutak István vitát gerjesztő írása jól meghatározott politikai célt szolgál: az RMDSZ csúcsvezetésének érdekeit. Kétségtelen, a régiónak nem sikerült az elmúlt tizennyolc év alatt számottevő haladást elérnie. Éppen azt felejtette elmondani Csutak István, hogy közel két évtizede Székelyföld minden megyéjének irányítása az RMDSZ kezében volt/van, minden számottevő funkciót a bukaresti szűk vezérkar bizalmi emberei töltenek be. Sikerült a szervezetből messzi űzni minden más gondolatot. Próbálkozások voltak. Emlékezni kell a már évek óta betegágyhoz kötött Birtalan Ákos képviselő próbálkozásaira, szinte jajkiáltásként ható cikkeire, beszédeire, melyekben megfogalmazta: az RMDSZ bűnös, mert csak szórványpolitikája van, a tömbmagyarság jövőjére tervei nincsenek. A kilencvenes évek közepén fiatalabb politikusok a Legyen a Székelyföld belső anyaország szlogennel próbálkoztak programot kidolgozni. Igaz, nem nagy sikerrel, az RMDSZ óvatos magatartása miatt. Öt-nyolc évvel ezelőtt Markó Bélától Frunda Györgyön át az elnökválasztási kampányban úgy tiltakoztak a román vitapartnerek által felvetett területi autonómiaigény vádja ellen, mintha országárulást követtek volna el. Közben két autonómiaterv is elkészült, a Csapó Józsefé, melyet csak leszóltak, de figyelembe sem vettek, és a Bakk Miklóséké, melyet most nem aktuális, most a kulturális autonómia megszerzésére kell minden erőt összpontosítani jelszóval félredobtak. Székelyföld jelene és jövője valójában attól függ, hogy e térségnek sikerül-e kiharcolnia a területi autonómiát. /Simó Erzsébet: A Székelyföld területi autonómiája a jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8.2008. január 24.
A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem etikai bizottsága előtt kell felelnie Simion Costea politológia tanárnak, aki az általa leadott tananyagban nyíltan támadta az RMDSZ-t és szenátorát, Frunda Györgyöt. Costea az RMDSZ-t etnikai pártként jellemezte, amely szerinte ebből adódóan nem is számíthat a szavazatok több mint 7 százalékára. Funda Györgyöt próbálja lejáratni, idézve a szenátort: „én nem Romániát képviselem”, kijelentését kiragadta egy bővebb eszmefuttatás szövegéből. Frunda György rágalmazónak és tisztességtelennek tartja a PD-s tanár-politikus eljárását, mondván, hogy ezért bármikor beperelhetné. Az egyetem rektora, Vasile Bolos jelezte, az egyetem vezetősége felszólította Costeát, adjon magyarázatot, mi keresnivalója volt a politikai propagandának az általa leadott tananyagban. „Amit leírtam, azért vállalom a felelősséget. Kurzusom minden sora igaz” – magyarázkodott a Marosvásárhelyen megjelenő Ziarul de Mures lapnak Costea, elutasítva azt, miszerint a leadott anyag politikai propagandának számít. Frunda György szerint természetes, hogy ET-raportőrként elsősorban az európai intézményt képviselje, és ne a saját országát. „Ha ez a bizonyos tanár ilyen elemi fogalmakat sem ismer az európai intézmények működéséről, rúgják ki!” – mondta. /Szucher Ervin: Egyetemi pártpropaganda. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./2008. január 26.
Frunda György szenátort, az Európai Néppárt a monitoring bizottság első alelnökévé megválasztotta. Frunda úgy gondolja, hogy a szakterületén, az emberi és kisebbségi jogok terén, Strasbourgban jobban tud teljesíteni, mint Brüsszelben. /(mózes): Frunda György lett az ET monitoring bizottságának első alelnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./2008. február 7.
A bukaresti parlament elzárkózik a homoszexuálisok jogainak biztosításától Miközben az EU tagállamai – köztük Magyarország – sorra törvényesíthetővé teszik a melegek élettársi viszonyát, a szenátus jogi bizottsága úgy módosította a családjogi törvénykönyvet, hogy kiskaput sem hagyott a változásoknak ezen a téren. A romániai melegek jogait védő egyesület szerint egyetlen politikus sem vállalta fel eddig ügyüket, Frunda György szenátor pedig úgy véli: közvitára kell bocsátani a homoszexuálisok jogainak kérdését. A szenátus jogi bizottsága a Nagy-Románia Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt soraiból származó, összesen 26 honatya javaslatára azt rögzítette a jogszabályban, hogy „a család alapja a férfi és nő szabad akaratából megkötött házasság”. A jogász szenátorok annak ellenére módosították a családjogi törvényt, hogy három másik bizottság – köztük a Frunda György vezette emberjogi testület –, illetve a kormány is negatívan véleményezte a javaslatot. „A módosítás csak szemfényvesztés, hiszen a törvénykönyv több cikkelye egyértelműen kimondja, Romániában házasságot eltérő neműek köthetnek” – mondta Frunda György szenátor. /Oborocea Mónika: Hideglelés a melegektől. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./2008. február 8.
Igazat adott az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfőnek, a kormányfőnek a Nicolai-ügyben történt fellebbezését pedig elutasította. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kifogásolta, hogy Basescu visszautasította Norica Nicolai kinevezését. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az államfőnek joga van arra, hogy legalább egyszer visszautasítsa a kormányfő által jelölt minisztert. A testület döntése értelmében a miniszterelnöknek új személyt kell kineveznie az igazságügyi tárca élére. Basescu azért tartotta alkalmatlannak Norica Nicolait az igazságügyi miniszteri tisztség betöltésére, mert olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek a szenátor asszony szakmai inkompetenciájáról tanúskodnak. Nicolai 1989 előtti dolgairól van szó. Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság döntése „valódi bizalmatlansági indítvány” Tariceanu kormányfő ellen. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az Alkotmánybíróság afféle túsz a két palota közti harcban. Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az Alkotmánybíróság döntése alkotmányellenes. /Alkotmánysértő Alkotmánybíróság? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2008. február 14.
Február 13-án a szenátus jóváhagyta a családjogi törvénykönyv módosítását Házasság kizárólag egy férfi és nő között jöhet létre, kettejük szabad akarata alapján. – így fogadták el a családjogi törvénykönyv első, a család fogalmát meghatározó cikkelyét. Az eddig hatályban lévő előírás szerint a család alapjául a házastársak között szabad elhatározásból megköttetett házasság szolgál. A kezdeményezők azzal magyarázták a módosítás időszerűségét, hogy az utóbbi években sok támadás érte a házasság intézményét. A kezdeményezők a javaslattal elejét kívánták venni annak, hogy Romániában is engedélyezzék az egyneműek közötti házasságot. Frunda György, az emberjogi bizottság RMDSZ-es elnöke a javaslat ellen foglalt állást, kijelentve: bár nem támogatja az azonos neműek közötti házasságot, nem ért egyet a módosítással. A Családok Egyesülete üdvözölte a kezdeményezést, a Human Rights Watch pedig levélben fordult a kormányhoz, és a módosítás elutasítása mellett szállt síkra. /Nagy B. István: Egyneműek házasságból kizárva. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./2008. február 18.
Érdekes kommunikációs hadviselés kibontakozását vetítette elő az egy héttel korábban a Magyar Polgári Párt által robbantott „bomba”, miszerint Bölöni László hajlandó lenne indulni minden marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként. Bölöni László azonban nem indul. A vélhetően befolyásoló tényezők közül van, hogy Frunda György jóban van a sokszoros válogatott futballistával. /Csinta Samu: Bölöni-lufi. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2008. február 26.
„A Székely Nemzeti Tanács nem tud közvetlenül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordulni” – jelentette ki Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése romániai küldöttségének tagja. Az SZNT ugyanis elhatározta: kéri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú székely nemzeti közösség általános helyzetének a felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására. Továbbá sürgetik, az európai intézmény ajánlást fogalmazzon meg Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldi lakosok „népszavazáson” kinyilvánított akaratával, miszerint a többség élni szeretne az önrendelkezés jogával. Frunda György elmondta: az Európa Tanácsnak saját szabályzata van, amely kimondja, hogy bármilyen határozattervezetről is legyen szó, azt több tagország képviselőjének alá kell írnia Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő úgy vélekedett: az SZNT által választott utat érdemes kihasználni. Szerinte az ET az utóbbi 10–15 évben többször is a kisebbségeket érintő javaslatokat, határozatokat fogadott el. Traian Basescu államfő viszont kovásznai látogatása alkalmával kijelentette: nem hinné, hogy valamelyik európai intézmény komolyan venne egy ilyen kérést. Az SZNT által elfogadott dokumentumot Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke személyesen adta át a hét végén Kovásznán az államfőnek. /P. A. M. : Frunda György: Közvetlenül nem lehet az Európai Tanácshoz fordulni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./2008. március 5.
Éles vitává fajult az RMDSZ-en belül az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény vitája, amelynek nyomán Eckstein-Kovács Péter szenátor lemondott a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségéről. Azt követően határozott így, hogy március 3-án leszavazták az RMDSZ szenátusi frakciójában. Az ANI-törvény vitát gerjesztett a szenátus jogi és emberjogi bizottságának együttes ülésén. A két szakbizottságot RMDSZ-es szenátorok vezetik, nevezetesen Eckstein-Kovács Péter és Frunda György. – Az én véleményem régóta eltér az Eckstein-Kovács Péterétől az ANI-törvény kapcsán – nyilatkozta Frunda György, aki emiatt kért frakciószavazást. A kormány által elfogadott sürgősségi kormányrendelet – amely kiegészíteni hivatott az ANI-törvényt – azt javasolta, hogy az ANI ügynökei a nem igazolható vagyont is ellenőrizzék és kobozzák el. Ezzel szemben Frunda azt a változatot támogatta, miszerint csak a törvénytelennek minősített vagyon fölött rendelkezhetnek az ANI-ügynökök. Az RMDSZ frakciója ezt a változatot támogatta. Eckstein-Kovács nem ért egyet azzal, hogy az ANI csak a törvénytelenül szerzett vagyont ellenőrizhesse. Ez azt eredményezné, hogy az ANI fölöslegessé válik, hiszen a törvénytelenséget csak bíróság állapíthatja meg. – Eckstein-Kovács hozzátette, nem lép ki az RMDSZ-ből. /Borbély Tamás: Lemondott Eckstein a jogi bizottság éléről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Nem helyesli Eckstein lépését Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, aki Frundához hasonlóan alkotmányba ütközőnek tartja a szenátor álláspontját az ANI-rendelet ügyében. /Cs. P. T.: Lemondott Eckstein-Kovács Péter. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2008. március 12.
A kivégzett romániai ’56-osok teljes rehabilitációját szorgalmazta Frunda György szenátor, március 10-én tett politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet a kommunista hatalom által 1956―1960 között elítélt és kivégzett mintegy 480 személy ügyére. Frunda György arra kérte a szenátus tagjait, közösen lépjenek fel annak érdekében, hogy megtudják, pontosan hány embert végeztek ki az említett időszakban. /Teljes rehabilitációt szorgalmaz Frunda György (1956-os romániai kivégzettek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./2008. március 15.
Képmutató lenne, ha azt mondaná, hogy örül a Magyar Polgári Párt bejegyzésének – jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora. „Az MPSZ tagjai már régóta versenyeztek az RMDSZ-szel különböző formákban. Most legalább tudni fogjuk, kivel állunk szemben” – mondta a szenátor. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyei vannak az MPP-nek az idei választásokon, Frunda azt válaszolta, szerinte az RMDSZ malmára hajtja a vizet az egyéni választókerületes rendszer bevezetése. Frunda ugyanakkor bízik abban, hogy megállapodás születik, és ahol szükséges, sikerül közös jelöltet állítaniuk. A szenátor nem zárta ki, hogy a többségében magyarok lakta régióban, vagyis Hargita és Kovászna megyében gondok lesznek az új párt megjelenése miatt, de reméli, hogy az MPP-nek nem sikerül zavart keltenie a magyar közösségben. Úgy véli, az MPP ,,kis regionális megmozdulás” marad. Arra a kérdésre, hogy szerinte az MPP eléri-e legalább az öt százalékot a parlamenti választásokon, Frunda azt válaszolta, hogy ez kizárt. /Kis regionális megmozdulás marad (Frunda György az MPP bejegyzéséről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./2008. március 20.
Mindössze négy ellenszavazattal fogadta el a szenátus azt a kompromisszumos javaslatot az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésére vonatkozóan, ami miatt Eckstein-Kovács Péter szenátor és az RMDSZ szenátusi frakciója között éles vita alakult ki. A nézetkülönbség miatt a szenátor lemondott a jogi bizottság éléről. A szenátorok eldöntötték, hogy az ANI felügyelői a nem igazolható vagyon esetében is adatokat gyűjthetnek, s ha indokoltnak találják, kérhetik a bíróságtól – a szerintük – törvénytelen vagyonrész elkobzását. Az RMDSZ frakció nevében Frunda György szenátor azt szorgalmazta, hogy a felügyelők csak a törvénytelen vagyonrész elkobzását kérhetik, ami Eckstein-Kovács szerint fölöslegessé tette volna az ANI munkáját. Eckstein-Kovács elmondta: üdvözli a szenátus döntését, mindenekelőtt azt, hogy sikerült meggyőznie az RMDSZ szenátorait, változtassák meg korábbi álláspontjukat, és támogassák a kormány által elfogadott rendeletet. /Elfogadta a szenátus az ANI-rendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2008. március 21.
Élesen bírálta Frunda György RMDSZ-szenátor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) március 19-én Budapesten tartott ülésén elfogadott állásfoglalás több pontját, noha az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Szép Gyula ügyvezető alelnök személyében, aki a szövetség nevében aláírta a dokumentumot. Az állásfoglalás szerint a KMAT azt tervezi, hogy az április elején esedékes bukaresti NATO-csúcstalálkozó alkalmából a katonai szövetség tagállamaihoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus eszközökkel történő kisebbségi autonómiatörekvések támogatását. Frunda György szerint választási célzata van „Tőkés nyilatkozatainak” a NATO-tagállamok segítségével kapcsolatban. „Véleményem szerint Tőkés úr kezdeményezése a romániai magyar választópolgárok figyelmének megszerzésére irányul, ami a választások közeledésével magyarázható. Aki újságot olvas, tudja, hogy a NATO-csúcsértekezlet rendje nem módosítható, a találkozón biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, nem az autonómiával” – fejtette ki. Frunda bírálta a KMAT állásfoglalásának azon pontját is, amely szerint a dokumentumot aláíró szervezetek támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését és az ahhoz kapcsolódó Memorandumot, amely a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza. Frunda úgy vélekedett: az SZNT kezdeményezésének nincs „semmi esélye”, mivel nem tartották tiszteletben a procedurális előírásokat. Az ET Parlamenti Közgyűlésének szabályzata értelmében határozattervezetet a közgyűlés legalább öt országból származó legkevesebb tíz tagja kezdeményezhet, akik legalább két politikai frakciót képviselnek. Szép Gyula elmondta: „Mindez nem Tőkés László állásfoglalása volt, hanem mindannyian megállapodtunk abban, hogy természetes dolog elvben minden olyan lépést támogatni, amely a magyar közösségek autonómiatörekvéseit célozza”. A KMAT budapesti ülésén a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártokon kívül képviseltette magát az EMNT, az SZNT, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is. Az elfogadott állásfoglalás értelmében az aláíró pártok és szervezetek arról is döntöttek, hogy szakmai munkacsoportot hoznak létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetésére és nemzetközi képviselete céljából, szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására felkérik az Európai Parlament magyar képviselőit, valamint támogatják az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. /Fall Sándor: Széllel szemben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./2008. március 29.
Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást a helyhatósági választásokra. A két nappal ezelőtti kolozsvári TEKT-ülésen is csak részben tárgyaltak a jelöltállításról, inkább a kampányról, az RMDSZ által megfogalmazandó üzenetről esett több szó, nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta, hogy kijelölték az országos kampánystábot: elnök Kelemen Hunor, helyettesek: Cseke Attila és Kovács Péter. Markó a március 15-i kolozsvári magyarverés kapcsán felhívta a figyelmet az ultranacionalizmus feléledésére, az utóbb megjelent antiszemita és magyarellenes feliratok erre a tendenciára utalnak. Markó kézhez kapta az Adrian Paunescu-Hajdu Győző páros által kiadott háromnyelvű brosúrát. A címe: „A semmirekellő politikus, Markó Béla újra támadja Romániát”. Arra a kérdésre: hogy mi az RMDSZ hivatalos álláspontja, mert Háromszéktől Nagyváradig hallani, hogy hol az RMDSZ tárgyal a Magyar Polgári Párttal, hol fordítva, Markó Béla azt válaszolta, hogy az RMDSZ széles körű szabadságot biztosít a helyi és a megyei szervezeteknek. Ezeknek van döntő szavuk a jelöltállítások módszerének tekintetében. Az Országos Állandó Tanács csak akkor szól bele, ha koalíciókról van szó. /Mózes Edith: Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./ Markó Béla bemutatott egy könyvecskét, amely postán érkezett az RMDSZ székhelyére, és amelyet Adrian Paunescu és Hajdu Győző írt. Markó, a politikai tekergő ismét támadja Romániát című háromnyelvű ― román, magyar és angol ― könyvet az Együtt Kulturális Egyesület adta ki, és ingyen osztogatják. Markón kívül Frunda György szenátort és Sógor Csaba EP-képviselőt is támadja a kiadvány. Markó szerint elgondolkodtató, hogy Adrain Paunescu szenátornak szava van az SZDP kulturális terveiben. Fennáll a veszélye az ultranacionalizmus újbóli előretörésének. /Markó a szélsőséges nacionalizmusról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./2008. április 2.
Az utóbbi mintegy két évtizednyi időben az erdélyi magyarság nem egyszer, nem kétszer elment egy valóban demokratikus társadalom létrehozásának lehetősége mellett. El lehet gondolkodni azon, hogy hol állnánk, ha mondjuk az RMDSZ vezetőségében nem a bukaresti – tehát a román politikai pártokkal összekacsintó és már az elején megalkuvásra hajlamos – mag kerül a szövetség megalakulása után hatalomra, hanem igazi erdélyi politikusok – Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Borbély Ernő, Borbély Imre stb. – veszik át az irányítást – írta Román Győző, a lap munkatársa. Mert azon is el lehet gondolkodni, hogy egy Verestóy Attila, Tokay György, Frunda György, de még Markó Béla nélkül is merre, hol tartanánk, tette hozzá. /Román Győző: Esély!? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 2./2008. július 2.
Az 1992-es helyhatósági választások előtt Borbély László akkori Maros megyei RMDSZ-elnök szándékosan elhallgatta az RMDSZ-tagok, a helyi magyar értelmiség javaslatait, és mindenki ellenében kierőszakolta Káli Király István jelölését. Ennek csúfos kudarc lett az eredménye, Káli Királyt kizárták, a helyette jövő Pokorny Lászlót pedig már megválasztott marosvásárhelyi polgármesterként járatták le. Az akkori miniszterelnök, Teodor Stolojan jóindulatán múlott az újabb marosvásárhelyi polgármester-választás elrendelése, aminek nyomán Nagy Győző lett az új polgármester. Tőkés László, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnöke mondotta, hogy a Maros megyei szervezetnek ezek után illene lemondania. Innen ered Borbély Lászlónak a Tőkés Lászlóval szembeni mérhetetlen ellenszenve. 1996-ban Zonda Attila elnöksége alatt a megyei RMDSZ-küldöttek nyolc jelölt meghallgatása után választották ki Fodor Imrét polgármesterjelöltnek. Borbély Lászlónak, Markó Bélának és társaiknak nem tetszett ez a fajta túl demokratikus választási elv: attól tartottak, hogy a képviselő- és szenátorjelöltek hasonló kiválasztásával meglepetések érhetik, és nem ők kerülnek majd a parlamentbe. Mindent megtettek a megyei elnök, Zonda Attila megbuktatásáért még annak árán is, hogy a helyi magyarság soraiban ennek negatív visszhangja lesz. A 2000-es helyhatósági választások előtt Markó Béla bejelentette: mivel Marosvásárhelyen a román lakosság túlsúlyba került, meg kell fogalmazni az új Marosvásárhely-stratégiát. A cikkíró, Gaál Márton szerint biztosra vehető, hogy megegyeztek a megyei tanácsban többséget alkotó román pártokkal, hogy Marosvásárhely polgármesteri székét átengedik a román jelöltnek, amennyiben emberükből, Virág Györgyből román segítséggel megyei tanácselnököt faragnak. Az egyezséget Frunda György somostetői villájában hozták tető alá, ahol szemtanúk szerint 6-7 RMDSZ-es csúcsvezető és Dorin Florea tárgyalt. Utána kétszínűségből krokodillkönnyeket hullattak és bánkódtak a polgármesteri szék elveszítése miatt. 2004-ben már az RMDSZ sem reménykedett Kelemen Atilla győzelmében. Jelölését kényszermegoldásnak tartották Markóék is. A 2008-as helyhatósági választások előtt Borbély László keményen szervezkedett, hogy ő szeretne az RMDSZ jelöltje lenni. Az időközben bejegyzett Magyar Polgári Párt felkérte Bölöni Lászlót, hogy vállalja el Marosvásárhely polgármester-jelöltségét. A jeles edző igent mondott. Borbély László vezetésével az RMDSZ-stáb suttogó propagandába kezdett, igyekeztek lejáratni Bölönit. Borbély László üzent Bölöninek, hogy Marosvásárhelynek már van polgármester-jelöltje. Ekkor született meg Bölöni László nyilatkozata, hogy csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha az RMDSZ is őt támogatja. Azután a választáson jött a vereség. A magyar választók fele nem ment el szavazni Marosvásárhelyen. Borbély László személye sok magyart tartott távol a szavazóhelyiségektől. /Gaál Márton közgazdász: Késő bánat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./