udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2701
találat
lapozás: 1-30 ... 871-900 | 901-930 | 931-960 ... 2701-2701
Névmutató:
Iliescu, Ion
1995. szeptember 28.
A calugareni "ütközet" négyszázadik évfordulóján színes áltörténelmi dáridóra hívta a nemzetet a koalícióban részt vevő Nagy-Románia Párt szenátora, Adrian Paunescu, aki már Ceausescu idején is rendezett hasonló emlékező ünnepeket. Az ünnepelt győzelem valójában vereség volt, az új korban Vitéz Mihályra keresztelt olténiai vajda menekült a törökök elől, nemhogy üldözőbe vette volna őket. A felmentő seregként érkező Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem székelyeivel a Duna felé fordította a törököket. Erről az ünnepségen nem esett szó, a célzásokban magyarok inkább megtestesítői voltak az ellenségnek, mint a törökök. A párhuzamosan szervezett másik monstre rendezvény a bécsi döntés 55. évfordulója volt. Korábban is igyekeztek minél több magyarellenes könyvet kiadni, a külügyminisztérium elöntötte velük a világ könyvtárait, nagyvonalú összegek ösztönözték a nagy nyugati lapok munkatársait, hogy segítsék hozzá a szóban forgó műveket a halhatatlansághoz. Ilyen könyv a nemrég született Meghurcolva saját hazájában című, amely angolul, németül és franciául látott napvilágot. Kiadója a bukaresti polgármesteri hivatal, pénzt a magyar honvédséggel békepartnerséget vállaló hadügyminisztérium biztosított. A kötet az 1989-90-es periódust ismerteti, a székelyföldi népítéleteket és a marosvásárhelyi eseményeket, bemutatva a magyarság románellenességét, agresszivitását. 1990-ben is megjelent egy összefoglaló a magyar revizionizmus történetéről A magyar impérium fantazmagóriája és az Európa Ház címmel. A szerző, Raul Sorban közismert volt erdélyi értelmiségi körökben, nem annyira művészettörténészként, hanem besúgói minőségében. - Iliescu elnök "Románia az igazság óráján" című memoárkötete a hazai kiadás után gyorsan megjelent külföldön is, nyelvenként ötvenezer példányban, terjesztését a román diplomáciai testületek vállalták, ajándékozás formájában. Iliescu kötetében románosítani akarja az 1989-es eseményeket, a magyarokat alig említi, inkább szerepük anarchisztikus jellegét emeli ki. /Ara-Kovács Attila: Románia: új könyvek. = Magyar Narancs, szept. 28./1995. szeptember 28.
A román Helsinki Bizottság közleménye elítélte a bukaresti parlament szándékát, hogy a büntetőtörvénykönyvet felújítva emberi jogokat sértő intézkedéseket vezessen be. Az eddigi módosításokkal az európai földrész legsötétebb rendőrállamát hozzák létre. Ködös, megfoghatatlan bűntetteket is megfogalmaztak: ország- és nemzetgyalázás, köztisztviselők és politikusok keresetlen bírálatát. A közleménnyel egyidőben az újságírók szakmai szövetségei és az ellenzéki politikusok egyre hevesebben tiltakoznak a tekintélyelvű rendeletek ellen. Washingtonban is éppen a sajtót ért diszkriminatív intézkedések miatt marasztalták el Iliescu elnököt, olvasható Cseke Gábor bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 28./ 1995. szeptember 28.
Az ellenzék széthullott, az RMDSZ-szel való szövetség terhére van. Iliescu elnök megbékélésről beszél, miközben a magyarellenes Funar vezette RNEP kapja Maros megyében a prefektusi tisztséget, írta Kerekes Károly képviselő. Ebben a kérdésben fordult a kormányhoz, azt a választ kapta, hogy nem történt prefektusváltás. Ez nem nyugtatta meg a képviselőt, mert továbbra is erről a változtatásról beszélnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./1995. szeptember 28.
Iliescu elnök szept. 28-án további találkozókon vett részt, szenátorokkal tárgyalt. Mint később a román újságíróknak elmondta, a megbeszéléseken felmérhette a Románia iránti érdeklődést. Megállapította, hogy nem ismerik eléggé az országban végbement változásokat, ezért valóságfeltáró válaszokat adott. David Funderburk képviselő, volt bukaresti nagykövet Christopher Smithszel, a Kongresszus EBESZ-bizottságának elnökével közösen levelet intézett Iliescuhoz, arra kérve, hozzanak határozottabb intézkedéseket Románia demokratizálására. Levelükben sajnálkozásuknak adtak hangot a sajtószabadság hiánya, a lassú privatizálás miatt. - Iliescu szerint az egyetlen románellenes lobbizó Tom Lantos képviselő. Iliescu elnököt szept. 28-án Tom Lantos villásreggelin látta vendégül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1./1995. szeptember 28.
Tőkés László püspök szept. 21-én levelet küldött mindazoknak az amerikai szenátoroknak és képviselőknek, akik májusban fogadták őt. A megkeresést Iliescu elnök amerikai látogatása tette időszerűvé, Tőkés László ezúton is felhívta az amerikai döntéshozók figyelmét a Romániában végbemenő kommunista restaurációra, a kormány jobb- és baloldali szélsőséges erőkkel szövetkezésére és a nemzeti kisebbségek helyzetére, egyúttal kérte a képviselőket, hogy kongresszusi találkozásaik során essék szó ezekről a kérdésekről is. A levél négy mellékletet is tartalmaz /a romániai magyar történelmi egyházak szept. 14-i állásfoglalása a tanügyi törvénnyel, az egyházi javakkal, valamint az alapszerződéssel kapcsolatban, valamint a magyar történelmi egyházak püspökeinek Adrian Nastase képviselőházi elnöknek küldött levél/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ 1995. szeptember 29.
A NATO veszélyesen megnövelné a feszültségeket Kelet-Európában, ha úgy döntene, hogy egyes országokat előbb vesz fel a szervezetbe a Varsói Szerződés volt tagállamai közül, hangsúlyozta Iliescu államelnök Washingtonban, a Reuter Televíziónak adott interjújában. Szerinte a békepartnerség egyenlő esélyt ad minden országnak. Washingtoni látogatásának fő célja, hangoztatta, a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elnyerése. Amerikai kormányilletékesek szerint Romániának segítene ebben, ha javítana a kétmilliós magyar kisebbség helyzetén. "Meg fogjuk találni a megoldást a kisebbségi problémákra", mondta Iliescu. "Románia rendelkezik a legnyitottabb, legdemokratikusabb és legliberálisabb törvényhozással, a sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök szabadon nyilváníthatnak véleményt", mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ 1995. szeptember 30.
Tamás Gáspár Miklós sikeresnek mondta a kormány külpolitikáját és elítélte az ellenzéki erőket, amelyek szerinte azt akarják, hogy a magyar kisebbségek nehéz helyzete miatt a kormány hagyjon föl a közeledés politikájával. Tamás Gáspár Miklós üdvözölte és értékelte Iliescu megbékélési ajánlatát, szerinte ez radikális fordulat a román politikában. "A magyarországi és az erdélyi közélet felelősségtől áthatott vezető képviselőinek - szerintem - kötelességük üdvözölni az ajánlatot. Az a kifogás, amely szerint az erdélyi magyarok panaszai - az indokoltak és az indokolatlanok - egyre hangosabbak, nem helytelen, hanem értelmetlen. Éppen az Iliescu elnök által kezdeményezett kiengesztelődéstől lehet remélni sérelmeik orvoslását." /Tamás Gáspár Miklós: Ajánlat Havasalföldről. = Heti Világgazdaság (Budapest), szept. 30./ 1995. szeptember 30.
A román sajtó egy része valóságos dicshimnuszt zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része éppen a látogatás szerény eredményeit emeli ki, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. A reformok megbicsaklottak, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. Iliescu egyik sajtóértekezletén elismerte, hogy az RNEP, illetve a Nagy-Románia Párt elnöke "a két román Zsirinovszkij", de a pártvezérek nyilatkozatait nem szabad összetéveszteni pártjaik álláspontjával. Petre Mihai Bacanu a Romania Liberában felhívta a figyelmet arra, hogy a Romania Mare lapban közölt 300 tiszt levele nyílt felhívás volt katonai államcsínyre. A pártelnök mindezért nem nyerte el méltó büntetését. Corneliu Vadim Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. /Magyar Nemzet, szept. 30./1995. szeptember 30.
Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népszabadság munkatársa, Hovanyec László. Az 1989-es változás óta eltelt években a kapitalista átalakulásban a romániai magyar közösség merevebb, kevésbé rugalmas volt, mint a románság. Maros megye lakossága 40 %-a magyar nemzetiségű, viszont a 206 privatizációs megbízottból 4-5 magyar. Ez az adat is mutatja, hogyan szorították ki a magyarságot bizonyos gazdasági folyamatokból. - Az RMDSZ a gazdaságban, a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. Ugyanakkor a dinamizmus jele, hogy mennyi eredményes alapítványa, egyesülete van ma az erdélyi magyarságnak. "Az RMDSZ bizonyos szemszögből nézve nem politikai szervezet, hanem olyan közösségi képződmény, amely egyszerre képes szolgálni és mozgósítani tagjait." - Az RMDSZ olyan Európát óhajt, "amelyben a nyugati jogrend mindenütt ki tudja kényszeríteni a polgári normák betartását." - "A jelenlegi magyar kormánynak a romániai magyarsággal kapcsolatos politikája alapvetően nem különbözik az előző magyar kormányokétól." Az RMDSZ-nek gyümölcsözőek a HTMH-val való kapcsolatai, ugyancsak jók a kapcsolataik a magyar kormány tagjaival. Arra a kérdésre, hogy miben reménykedik a romániai magyar közösség jövőjét illetően, Markó Béla azt válaszolta: "Legfőképpen az itt élő kétmillió magyarban. Ennek ha nem is a nagyobb hányada, de igen jelentős része tömbben él." Iliescu megbékélési javaslatáról elmondta, hogy nem magatartáskódexre van szükség, hanem alapszerződésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1., Népszabadság, szept. 23./ 1995. október 3.
Az ellenzék szerint felborult a külpolitikai hatpárti konszenzus, nem kellene változtatnia a kormánynak, tette fel a kérdést a 168 Óra munkatársa. "Meggyőződésem, hogy nem a kormánynak kellene irányt váltania, hanem az ellenzéknek kellene változtatnia magatartásán" - felelte Kovács László külügyminiszter. A célok megvalósításának módjában van eltérés. "Néhány ellenzéki politikus viszont, kimondva, kimondatlanul az egész magyar külpolitikát a határon túli magyarság támogatásának próbálja alárendelni." A nyomásgyakorlás nem célravezető. A miniszter szerint az ellenzék hamis állításokból kiindulva támadja kormányt. - Iliescu elnök megbékélési nyilatkozata egybeesik a magyar kormányprogrammal, ehhez rendezni kell a vitás kérdéseket. Vannak kedvező jelenségek: növekedett a magyar-román kereskedelmi forgalom, a katonai kapcsolatok erősödtek. /168 Óra (Budapest), okt. 3./1995. október 3.
Egyéves fennállását ünnepelte Kovászna és Hargita megye ortodox püspöksége, fényes külsőségek között. A püspök megállapította, hogy negyven templom építésére és felújítására kaptak segítséget. Paphiánnyal küzdenek, mondta, de már száz hallgatójuk tanul a bukaresti szemináriumban, akiket visszavárnak, húsz papot sikerült letelepíteniük, továbbá beköltöztek sepsiszentgyörgyi székhelyükre. Az árkosi kastélyban tudományos szimpóziumot tartottak, melynek résztvevői Iliescu elnökhöz, a miniszterelnökhöz és a művelődési tárcához fordultak a Keleti Kárpátok Múzeuma megalapítása tervével. Az itt dolgozók feladata lenne, hogy "megvalósítsák a román kulturális stratégiát a zónában", s hogy védelmezzék, megmentsék a "nemzeti művelődési értékeket". A megjelentek a székelyföldi állítólagos románüldözésről szóló fércművet hitelt érdemlő munkaként mutatták be, néhány hasonló munkával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ 1995. október 4.
Bíró Béla, a Brassó Lapok munkatársa a Magyar Hírlapban, az erdélyi újságírók közül egyedülállóan, időnként cikkekkel jelentkezik. Azt hangsúlyozza, hogy össze kell fogni a román ellenzékiekkel. Szerinte közülük többen eljöttek volna az RMDSZ oktatási törvény elleni tiltakozó akcióira, így a liberális gondolkodó Andreescu és más román barátaink. - Iliescu elnöknek a bécsi döntés 55. évfordulóján előterjesztett megbékélési "manővere Nyugaton, sőt bizonyos értelemben még Magyarországon is kedvező fogadtatásra talál". Iliescu javaslatáról a Romania Libera írta: ez a gesztus a nemzetiszocializmus tipikus megnyilvánulási formája. Bíró szerint a magyar szellemi élet nem tud ezekről a román értelmiségiekről, különösen a Beszélő megszűnte után. /Magyar Hírlap, okt. 4./1995. október 4.
Iliescu elnök jelentős változásokat hajtott végre a hadsereg élén, az Evenimentul Zilei okt. 4-i száma mintegy félszáz nevet közölt a nyugdíjba, illetve tartalékállományba küldött tisztekről, köztük van 17 tábornok, egyikük Paul Cheler hadseregtábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka, Funarék támogatója. Nyugdíjba küldték Vasile Ionel hadtestparancsnokot, az oroszbarát szárny vezetőjét, távozik a külső hírszerzés igazgató-helyettese, Victor Nanescu hadosztályparancsnok, a szárazföldi csapatok vezérkari főnöke, a védelmi miniszter tábornoki rangú kabinetfőnöke és a bukaresti helyőrség parancsnoka. /Magyar Hírlap, okt. 5./1995. október 4.
Az éppen Amerikában tartózkodó Iliescu elnöknek szólni kellene: vonja vissza azokat a törvényeket, amelyek nem csupán újjáélesztik a Ceausescu-diktatúrában dívott hazugság-szabályokat, hanem még szigorúbban büntetik az igazság kimondását, írta a The New York Times okt. 2-i vezércikkében. A lap szerint Clinton kormányának fel kell hívnia Iliescu figyelmét: a sajtót börtönnel fenyegető törvények aláírásával elveszítheti a reményt a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megkapására. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ 1995. október 4.
Iliescu elnök amerikai látogatása során okt. 1-jén Los Angelesbe érkezett. A szálloda előtt az elnököt román tüntetők fogadták "Iliescu-KGB" és hasonló feliratokkal. Az államelnök találkozott a kaliforniai diaszpóra képviselőivel, valamint üzletemberekkel. Okt. 2-án szintén üzletemberekkel tárgyalt, a Los Angeles Times munkatársait fogadta, majd a Los Angeles-i román főkonzul fogadást rendezett tiszteletére. Okt. 3-án a városházára látogat el, ezzel zárul amerikai programja, okt. 4-én tér haza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./1995. október 4.
Az amerikai útjáról okt. 4-én hazaérkezett Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A bukaresti sajtó ugyanis megírta, hogy az államfő Washingtonban " két román Zsirinovszkijnak" nevezte a kormánykoalícióban részt vevő két szélsőséges párt vezetőjét, Gheorghe Funart és Corneliu Vadim Tudort, egyúttal kérve felmentésüket, mert nem igazán képviselik pártjaikat. Iliescu Washingtonban azt is kimondta, hogy a Molotov-Ribbentrop paktummal elvett román területeknek vissza kell térniük Romániához. /Ezt a kijelentését a The Washington Times idézte, átvette a bukaresti Adevarul, olvasható a Magyar Hírlap okt. 5-i számában./ 1995. október 4.
Vadim Tudor lapjában, a Romania Maréban példátlan erejű támadást intézett Iliescu ellen /hatéves nemzetellenes uralkodás, KGB-gyanús, zsidók ültették az elnöki székbe és eladta nekik az országot stb./, totális harcot hirdetve Iliescu ellen. A bukaresti lapok versengve idézték ezt a durva cikket. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 5./ Vadim Tudor közvetve halállal is fenyegette Iliescu elnököt. /Magyar Nemzet, okt. 7./ 1995. október 5.
Okt. 5-én Traian Chebeleu elnöki szóvivő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát az őt ért durva támadásra, Vadim Tudor alantas hangú cikkére. Chebeleu hangsúlyozta, hogy Iliescu nem nevezte "román Zsirinovszkijoknak" Tudort és Funart, csak azt mondta, hogy "Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést". - A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja felszólította szövetségesét, a Nagy-Románia Pártot, hogy tíz napon belül tisztázza, osztja-e elnökének véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. /Magyar Nemzet, okt. 6./ 1995. október 6.
A tanügyi törvény ellen az RMDSZ által szervezett tiltakozási mozgalom nem eléggé meggyőző - állapította meg Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban. "Elvesztegettük az egész nyarat." - mondta és ezért az RMDSZ tanügyeiért felelős tisztségviselőt, az RMDSZ tanügyi osztályát hibáztatja, azt a felfogást: ne keltsünk pánikot, vannak még jó lehetőségek a törvényben, amelyeket javunkra fordíthatunk. - A Sulyok István Református Főiskola jogi karának helyzetét most rendezik, nyilatkozta Tőkés László püspök. Tárgyalnak arról, hogy hozzárendelik egy anyaországi tanintézményhez. - Iliescu megbékélési javaslata konjukturális volta nyilvánvaló, ezzel Románia külföldi arculatát kívánja javítani. Ennek ellenére pozitívan kell viszonyulni ehhez az indítványhoz, az RMDSZ már sokszor javasolta a román-magyar kerekasztal-megbeszélést, Horn Gyula miniszterelnök 1994-ben Szegeden szintén a történelmi megbékélést kezdeményezte. - Tőkés László az elmúlt öt évben négyszer járt az Egyesült Államokban, legutóbb idén májusban, kongresszusi képviselőkkel és szenátorokkal tárgyalt, ismertette a romániai helyzetet. - Arra a kérdésre, hogy miért lép ritkábban a nyilvánosság elé, azt válaszolta, hogy kiszorították a magyarországi médiákból, legalábbis ahhoz képest, ahogyan korábban előszeretettel szóhoz juttatták. Mostanában szívesebben kérdeznek meg másokat, akik nem igazán illetékesen nyilatkoznak az RMDSZ dolgaiban. /Magyarország, okt. 6./ 1995. október 7.
A Nagy-Románia Párt igazgatótanácsa nyilatkozatban válaszolt a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja felszólítására. Arra hivatkoztak, hogy a Romania Mare lapban megjelent cikk szerzője nem azonosítható Vadim Tudorral. Visszautasították az SZDP ultimátumát, mondván, miért védik Iliescu elnököt, amikor nem is tagja az SZDP-nek? Iliescu Zsirinovszkijnak nevezte két parlamenti párt vezetőjét, amikor az elnöknek nincs joga beavatkozni egyes pártok ügyeibe. A Nagy-Románia Párt kiállt vezére mellett, Vadim Tudor pedig folytatja támadásait Iliescu ellen, ezúttal a Politica lapban, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, okt. 7./