udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7111
találat
lapozás: 1-30 ... 871-900 | 901-930 | 931-960 ... 7111-7111
Névmutató:
Markó Béla
1997. szeptember 25.
A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1997. szeptember 26.
Szept. 26-án az RMDSZ vezető tisztségviselői tanácskoztak Marosvásárhelyen. A Bernády-házba összehívott, az V. kongresszust előkészíteni hivatott tanácskozásra Markó Béla szövetségi elnök meghívta az SZKT és a SZET Állandó Bizottságait, a két parlamenti frakció vezetőségét, az ügyvezető elnököt, a tiszteletbeli elnököt, a területi szervezetek elnökeit és az RMDSZ két miniszterét. A tanácskozáson Markó Béla tartott rövid helyzetelemzést, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi szakbizottsági vitája kapcsán kialakult helyzetre, majd a tanácskozás kitűzött céljának megfelelően a részvevők ajánlásokat fogalmaztak meg a kongresszus elé terjesztendő dokumentumokra ? az új programtervezetre és az alapszabályzat módosítására ? vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26. 1122. sz./ 1997. szeptember 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szept. 27-i lapokban megjelent sajtónyilatkozataiban utalt arra, hogy a sürgősségi kormányrendeletekben biztosított kisebbségi jogok utólagos parlamenti visszavonása a kolaíció elhagyására késztetheti az RMDSZ-t. A Jurnalul National bukaresti napilapban Markó Béla kifejtette: "Kilenc hónap után azt látjuk, hogy egyesek ebben a koalícióban nem akarnak egyetlen lépést sem tenni a magyar kisebbség problémáinak jogi megoldásáért. Így együttműködésünk valóban lehetetlenné válna, mert azt jelentené, hogy az RMDSZ lemondana minden saját követeléséről." Arra a kérdésre, hogy miért távozott a Konvencióból 1995-ben az RMDSZ, Markó Béla rámutatott arra, hogy akkor is mesterségesen magyarellenes hangulatot keltettek, a Konvencióban levő partnerekre rendkívül nagy nyomás nehezedett. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./1997. október 2.
Az RMDSZ V. Kongresszusa Marosvásárhelyen, a Sportcsarnokban okt. 3-án reggel 9 órakor kezdődik. A kongresszus napirendje szerint az első napon a küldöttek meghallgatják Markó Béla szövetségi elnök beszámolóját, továbbá az ügyvezető elnök, a tiszteletbeli elnök, a SZET, az SZKT és az OÖT elnökének beszámolóit, valamint a szenátusi és képviselőházi frakciók elnökeinek beszámolóit. A délutáni ülésen a Szövetségi Etikai Bizottság, a Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Ellenőrző Bizottság jelentései hangzanak el, majd a küldöttek megvitatják és elfogadják az Alapszabályzat módosításait. A második napon, szombaton, okt. 4-én kerül sor az RMDSZ Programjának vitájára és elfogadására, továbbá a kongresszus többi dokumentumának elfogadására. - A kongresszuson 473 küldött, több mint 100 meghívott és ugyancsak több mint 100 újságíró vesz részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 1125. sz./1997. október 3.
Az RMDSZ-nek a Horn-kormányzattal való szakítását szorgalmazta az Erdélyi Naplóban Borbély Zsolt Attila, az SZKT tagja. A szerző a ma kezdődő RMDSZ-kongresszusnak azt javasolta, hogy ne fogadja el Markó Béla elnök beszámolóját, s ezzel teremtse meg "a több éve várt minőségi előrelépés esélyét a két év múlva esedékes tisztújításig". Ugyanis "a Horn-kormány az alapszerződés megkötésekor - felrúgva a magyar-magyar csúcs által is szignált konszenzusos nyilatkozatát - figyelmen kívül hagyta az RMDSZ álláspontját, ezt követően pedig az RMDSZ legfelső vezetését nyilvánosan megalázta azzal, hogy nem engedte szóhoz jutni az alapszerződés országgyűlési vitájában. Markóék mégis kitartani látszanak »pragmatikusnak« keresztelt, de voltaképpen elvtelen alapállásuk mellett. Pedig ez kellett volna legyen ez a pont, amikor az RMDSZ, szakítva az össznemzeti problémák iránt érzéketlen magyar kormánnyal, élére áll a kárpát-medencei, nemzetileg elhívatott magyar politikai szervezetek integrációs törekvéseinek, s létrehozza ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. Egy ilyen, a határokon átívelő magyar integrációs törekvéseinek, s létrehozza ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. Egy ilyen, a határokon átívelő magyar integrációs fórum olyan erkölcsi nyomást gyakorolhatna a mai kétes elkötelezettségű koalícióra, mely a gyakorlati politikában is kedvező változással járhat" - a kongresszusnak pedig meg kellene fogalmaznia "a magyar-magyar csúcs intézményesítésének elvi igényét." Borbély Zsolt szerint az RMDSZ vezetése megsértette a szövetség programját, alapszabályzatát, szemben áll az erdélyi magyarság távlati érdekeivel. Sürgette a kormányzati szerepvállalás újraértékelését és a "belső önépítkezés" folytatását. /Szakítás a Horn-kormánnyal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./1997. október 4.
Okt. 3-án és 4-én rendezték meg az RMDSZ V. kongresszusát Marosvásárhelyen. Az első napon a küldöttek meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György SZET-elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Demeter János OÖT-elnök, valamint Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter beszámolóját. Okt. 4-én az alapszabályzat és a program módosítására, valamint más dokumentumok elfogadására került sor. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében a magyar kormány nevében köszöntötte az RMDSZ-t és a kétmilliós erdélyi magyar közösség valamennyi tagját. Hangsúlyozta, hogy a pozitív változások "elősegítője volt a magyar szomszédságpolitika, annak fontos elemeként a magyar-román alapszerződés", amely 1920 óta először rögzítette jogi igénnyel az erdélyi magyarság jogos igényeit, alapot teremtve a kisebbség jogos törekvésinek számonkérhető érvényesítésére. Az erdélyi magyarságnak a történelmi esély megvalósításához hosszú küzdelemre van szüksége, mert senki sem képzelheti, hogy a több évtizedes nacionalista, magyarellenes politika egyszerre megáll - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. "Mi azt szeretnénk - mondotta - ha ebben a történelmi folyamatban egy percig sem engednénk el egymás kezét". Emil Constantinescu elnök nevében Zoe Petre asszony politikai főtanácsos üdvözölte a kongresszust. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha jelenleg újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái az RMDSZ-ben a platformok, a társszervezetekben működő párok és csoportosulások révén. Markó Béla elfogadhatatlannak nevezte, hogy "közös döntéseinknek ne vessük alá magunkat" és hogy a különvélemény ürügyén "az egész szövetséget gyengítsük". A romániai magyar közösség nem a kormánybalépéssel hozta meg alapvető döntését, hanem 1990-ben, amikor szenátorokat és képviselőket küldött a parlamentben, mivel ennek a döntésnek része volt az az esély, hogy "a kisebbségi helyzet rendezésének elkötelezett partnerekkel koalícióra léphetünk." A szövetségi elnök a jogsérelmek orvoslását és az új jogi szabályozók elfogadását emelte ki a kisebbségpolitika változását elemezve, hozzátette, hogy még hátravan az 1990-es marosvásárhelyi események kivizsgálása, a vétkesek felelősségre vonása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása pedig még nem kezdődött meg. Az RMDSZ politikájában továbbra is kiemelt helye van a Magyarországgal, minden magyarországi parlamenti párttal, a magyar kormánnyal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és más intézményekkel való kapcsolatoknak a közös nemzeti hovatartozás alapján. Markó Béla kitért a kisebbségek javára meghozott intézkedésekre, hozzátéve: mindez "rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat". A csalódások "nem jogosítanak fel arra, hogy ne bízzunk saját erőnkben, s abban, hogy szövetségeseink is felmérik: mi egymásra vagyunk utalva ebben a térségben". - A szélsőséges nacionalizmus megpróbálja megbontani az RMDSZ és a koalíciós román pártok együttgondolkodását. A koalíció tétovasága, sőt egyes koalíciós politikusok ellenséges megnyilatkozásai tették lehetővé, hogy az RMDSZ-ellenes és magyarellenes uszítás elszabaduljon. Markó Béla bízik abban, hogy egységes fellépéssel elejét lehet venni ennek a kampánynak. Rámutatott arra, hogy vissza kell utasítani a gyűlöletre való izgatást. Ha megengedik a reform megtorpanását a kisebbségi jogok területén, az megkérdőjelezheti a demokratikus nyitás egészét is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszámolójában kijelentette: "Mindenekelőtt pusztuló fajtánk iránti kollektív felelősségünket kívánom hangsúlyozni". Időnként kísérletet tesznek arra, hogy a társadalmi és egyházi közéletből eltávolítsák, mert személyéhez "a hivatalossá izmosodott RMDSZ-irányvonaltól eltérő, másfelől a nacionalista román és a szocialista liberális magyar uralkodó politikával ellentétes politizálás kapcsolódik" - mondotta. Kijelentette, hogy szigorúan tartotta magát az RMDSZ programjához. Érthetetlen számára, miért bélyegzik radikálisoknak azokat, akik a szövetség programját következetesen képviselik, háromszintű autonómiát akarnak. - Tőkés László nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Elsőként sürgette, hogy a kongresszus "utólagosan, tételes formában" fogalmazza meg igényeit a román kormánnyal szemben, és ezekről román-romániai magyar kerekasztalt javasolt. Az Európa Tanács elsietetten megszüntetett felügyelete helyébe az RMDSZ-nek kellene gondoskodni a kisebbségi jogok helyzetének monitorizálásáról. Javasolta továbbá, hogy az RMDSZ szervezzen új magyar-magyar csúcstalálkozót, támogassa a titkosszolgálati dossziék megismerésének lehetővé tételét, több javaslatot tett az anyanyelvű oktatásra, így a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítására, a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállítására. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek "gyökeresen változtatni kell" tanügyi politikáján. Sürgette az RMDSZ belső választásának megtartását, az autonómia-statútumok elkészítését és azt, hogy az RMDSZ lépjen fel az egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6., Markó Béla beszámolójának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A második napon, okt. 4-én a kongresszuson pontról pontra szavazva elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A vitában a központosítási és a decentralizálási szándék ütközött egymással. A módosítás szerint a kormányba lépésről, a kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ dönt, a miniszterek kinevezéséről és visszahívásáról az ügyvezető elnökség javaslata alapján az Operatív Tanács, a prefektus jelölése és a döntés a területi szervezetek hatásköre. Kincses Előd, aki az 1990-es márciusi eseményekig Maros megyei RMDSZ-vezető volt, majd az alaptalan vádak miatt Magyarországra kényszerült, többpontos javaslatot terjesztett elő arról, hogy az RMDSZ igényelje Románia főügyészétől - többek között - az 1946 és 1990 között hozott, azóta törvénytelennek minősített politikai ítéleteket követő vagyonelkobzások tekintetében a főügyész éljen a semmisségi fellebbezéssel, állítsák bíróság elé azokat, akik bűnösek az 1989. decemberi gyilkosságokban és bántalmazásokban, tisztázzák a titkosrendőrség szerepét az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, továbbá rendeljenek el nyomozást a nyilvánosan törvénybe ütköző kijelentéseket tevő politikusok ellen. Kincses Előd javaslatát a kongresszus elfogadta. - A kongresszus végül Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyolcpontos javaslatából ötöt átvett és az SZKT feladatává tette részletes kidolgozásukat. Ezek a következők: román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Az elfogadott pontokból kimaradt az, hogy az RMDSZ kongresszusa utólag fogalmazza meg elvárásait a kormánnyal szemben. - A kongresszus foglalkozott Szőcs Géza fellebbezésével, amelyet az SZKT tavaszi ülésén elfogadott, őt alapítványi pénzek kezelésével kapcsolatban elmarasztalta. Szőcs Géza új dokumentumot nyújtott be. A bizottság az idő rövidsége miatt nem tudta megvizsgálni az okmányokat, ezért átadták az RMDSZ ügyvezető elnökségének, amely három hónapon belül befejezi a vizsgálatot és dönt arról, hogy az igazságügyi hatóságokhoz fordul-e ebben az ügyben. - A kongresszus - a Bihar megyei RMDSZ javaslatára - elítélte a lakosságcsere gondolatát, Meciar szlovák miniszterelnök javaslatát, és szolidaritását fejezte ki a szlovákiai magyarsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7.. Kincses Előd javaslatáról: /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./1997. október 6.
Okt. 6-án Keleti György honvédelmi miniszter megkoszorúzta Aradon a 13 kivégzett honvédtábornok emlékhelyét. Személyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Az ünnepélyes szertartáson részt vett Dan Zaharia román védelmi minisztériumi államtitkár, Ion Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus is. Ezután a román hősi emlékműnél - a házigazdák meglepetésére - Keleti György is koszorúzott. Ezután kezdődött csak az aradi emlékhelyen az RMDSZ által rendezett gyászünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), ok. 7./ Okt. 6-án az aradi vértanúk emlékművének hagyományos koszorúzási ünnepségén az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök mondott megemlékező beszédet. Az ünnepségen jelen voltak az RMDSZ más vezetői, országos és helyi tisztségviselői, továbbá hivatalos magyarországi személyek, valamint a határon túli magyar kisebbségek szervezeteinek képviselői. Beszédet mondott Törzsök Erika, a HTMH elnöke is, kifejtve, hogy ez a nap fogalommá vált minden magyar számára, függetlenül attól, hogy hol él. Tokay György kisebbségügyi miniszter méltatta, hogy milyen nagy jelentőségű a magyarság megmaradása számára csaknem másfél évszázada folyamatos, tömeges jelenlétünk a kegyhelyen az okt. 6-i gyászünnep alkalmából. Sok szervezet koszorúzott, köztük volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége nevében, a magyarországi pártok küldöttei, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A magyarországi sajtó, a rádió és a televízió is azt jelentette, hogy először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Valójában Für Lajos akkori honvédelmi miniszter volt az első, aki 1990. okt. 18-án helyezett el koszorút az aradi emlékműnél. /Nem Keleti volt az első Aradon. = Új Magyarország, okt. 8./1997. október 6.
Göncz Árpád, Magyarország köztársasági elnöke okt. 6-i keltezéssel a következő levelet intézte Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének, az RMDSZ V. Kongresszusa munkálatainak sikeres befejezése alkalmából: "Aggódó figyelemmel kísértem konferenciátokat és szívemből örülök, hogy egységeteket sikerült megőrizni. Az RMDSZ új kormányzati szerepében bebizonyította valóságérzékét, mértéktartását és bölcsességét. Szívemből gratulálok Valamennyiőtöknek. Meleg barátsággal: Göncz Árpád. " /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 1027. sz./1997. október 9.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke okt. 9-én megbeszélést folytatott Kovács László magyar külügyminiszterrel, aki Adrian Severin külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tesz Romániában. A megbeszélés során az RMDSZ elnöke elemezte a szövetség jelenlegi helyzetét a kormánykoalícióban, és elmondta, hogy a két sürgősségi kormányrendelet valóban fontos lépés a kisebbségi jogok rendezésének területén, de szükség van minél szélesebb körű alkalmazásukra és mielőbbi parlamenti megerősítésükre. A beszélgetés folyamán szóba kerültek a két ország közötti kapcsolatépítés legsürgősebb teendői, köztük az, hogy a román-magyar vegyes bizottság minél hamarabb kezdje meg a munkáját. A vegyes bizottságon belül létrehozott kisebbségi albizottságban jelen lesz a romániai magyarság és a magyarországi románság egy-egy képviselője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9., 1029. sz./1997. október 12.
Okt. 12-én Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök Kolozsváron megbeszélést folytatott Magyar Bálint magyar művelődés- és közoktatásügyi miniszterrel és Bretter Zoltán országgyűlési képviselővel. A találkozón a romániai magyar oktatás helyzetéről folyt eszmecsere, de ugyanakkor áttekintették az RMDSZ és az SZDSZ kapcsolatait is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./1997. október 15.
Borbély Zsolt Attila írásában támadta Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, mondván, a kongresszuson úgy viselkedett, mint egy ügyetlen ellenzéki politikus: hibavadász módon politikai ellenfeleinek csak elszólásaival foglalkozott, "miközben a kritika érdemi részét teljességgel reflexió nélkül" hagyta. Markó Bélát az ülésvezető elnök védte meg azzal, hogy nem adott szót a személyükben érintetteknek, és a kinyomtatott kongresszusi napirendre való hivatkozással nem kért szavazást a beszámolókról. Markó Béla az előző SZKT-üléseken is hasonló technikát alkalmazott a kritika elhárítására. - Borbély Zsolt Attila a Kossuth Rádióban is összefoglalt kongresszusi felszólalásában elmondta: az erdélyi magyarságnak, amennyiben nem kíván beolvadni a román többségbe, jogi garanciákkal kell körülbástyáznia létkereteit. "Természetszerű, hogy az általa választott stratégia a belső önrendelkezés elvén nyugvó autonómiarendszer azon elemeire kell koncentráljon mindenekelőtt, melyek a jelenlegi demokratikus alkotmányjogi szabályok mellett is lehetségesek". A kolozsvári RMDSZ-konferencia központi célkitűzései között szerepelt Székelyföld területi automómiája és a belső választások megtartása. A Markó Béla által irányított RMDSZ-vezetés azonban újabb két évig tétlenkedett ezen a területen. Az elnöki beszámoló nem tartalmazott indoklást a késlekedésre, ezért Borbély Zsolt Attila javasolta a kongresszusnak, hogy ne fogadják el Markó Béla beszámolóját. Markó Béla erre személyes jellegű támadással válaszolt, mondván, Borbély Zsolt Attila - mivel ösztöndíjkérelmére évente pozitív választ kapott - az RMDSZ pénzén rágalmazza a szövetséget. Borbély Zsolt Attila nem kapott szót, hogy válaszoljon erre, azért kénytelen a nyilvánossághoz fordulni. Borbély Zsolt Attila ösztöndíját ugyanis a Kemény Zsigmond Alapítvány folyósította, újabb képzésére /az ELTE politológia szakának hároméves PhD tanfolyamára/ pedig az Erdélyi Múzuem-Egyesület, így nem lehet szó arról, hogy Markó Béla bírálta volna el ösztöndíjkérelmét. Borbély Zsolt Attila feltette még a kérdést, hogy az ösztöndíj tanulmányi célú avagy a politikai lojalitás megvásárlására szolgáló zsold? /Borbély Zsolt Attila: A tényszerűség kedvéért... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./1997. október 16.
Okt. 16-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke helyzetértékelést adott az RMDSZ V. kongresszusa óta eltelt két hét jelentősebb eseményeiről, a törvényhozás előtt álló tervezetek helyzetéről, és kifejtette az RMDSZ álláspontját a forradalmárokat megillető jogokat és juttatásokat szabályozó 42. sz. törvény módosítása, valamint a szekusdossziék átvilágítására vonatkozó törvénykezdeményezés kérdésében. A szövetség elnöke ugyanakkor utalt a tanügyi törvénnyel kapcsolatos nézetkülönbségeket rendezni hivatott RMDSZ-KDNPP vegyes bizottság okt. 14-i ülésére, és hangsúlyozta, hogy a vegyes bizottság munkájával szöges ellentétben áll az, ahogyan a KDNPP szenátora, George Pruteanu a koalíciós egyezséget megszegve a szenátus Állandó Bizottságához továbbította a szenátusi szakbizottságnak a fő ellenzéki párt által megfogalmazott és személyesen őáltala is aláírt jelentését. A vegyes bizottság ajánlást fog kidolgozni a koalíciós egyeztető tanács számára, hogy megoldódjék a - mint fogalmazott: - nem procedurális, hanem politikai kérdés. - Újságírói kérdésre, amely az RMDSZ álláspontját firtatta az SZDRP-delegáció Kovászna és Hargita megyébe készülő ellenőrző kiszállásával kapcsolatban, Markó Béla határozottan kijelentette, az RMDSZ nem tudja elfogadni ezt a teljesen jogszerűtlen és sértő gyakorlatot, miszerint a magyar nemzetiségű állampolgárokat, iskolásokat és tanerőket, de iskolákat és más intézményeket is, mindenféle vizsgálatoknak, állandó ellenőrzésnek és ankétoknak próbálják alávetni. Sem Pruteanu szenátornak, sem az SZDRP parlamenti képviselőinek nincs joguk semmilyen ellenőrzést tartani nemcsak Kovászna és Hargita megyében, de sehol az országban, a parlament belső házszabálya ugyanis szigorúan előírja a két ház állandó bizottságai által létrehozott különbizottságok, vizsgálóbizottságok hatáskörét, feladatait. Verestóy Attila és Asztalos Ferenc pedig a házszabályból vett idézetekkel érvelve cáfolta a Kovászna és Hargita megyében járt, illetve oda készülő ellenőrző csoport eljárásának jogosságát. Markó Béla és Verestóy Attila elmondották, hogy az RMDSZ igenis érdekelt az ország gazdasági gondjainak megoldásában, a reform végrehajtásában, van is rá stratégiája - ha nem is tüntet vele a koalíción belül -, és utaltak Birtalan Ákos turisztikai miniszter alapos jelentésére a turisztikai létesítmények privatizációjáról, a különböző fontos területeken - területrendezés, egészségügy, mezőgazdaság, környezetvédelem, munka- és szociális védelem -eredményesen dolgozó államtitkáraink munkájára, fontos kezdeményezéseire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 1134. sz./1997. október 20.
A Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott megemlékezési ünnepségek okt. 11-én kezdődtek. Okt. 17-e az ülésszakok napja volt. diákok és tanárok olvastak fel dolgozataikból. A központi ünnepség okt. 18-án volt, a kollégium udvarán. Az egybegyűlteket Szatmári Ildikó aligazgatónő köszöntötte, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Felolvasták Virgil Petrescu oktatási miniszter, Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György kisebbségügyi miniszter üzenetét. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, enyedi véndiák mondott beszédet, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következett, aki kifejtette: "Másoknak Oxfordjuk, Cambridge-ük van, nekünk Nagyenyedünk." A Kollégium diákjait és tanárait üdvözölte Fehér megye prefektusa és a város polgármestere. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök tartott beszédet. Az ünnepi szónokok sorát Krizbai Jenő igazgató zárta. - Jelképes jelentésű eseménye volt az ünnepségnek a 375 diákból álló iskolai kórus záróéneke. Okt. 19-én az iskola udvarán felavatták a kollégium második alapítójaként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. - Az ünnepi rendezvénysorozat felnőttek és diákok részére szervezett tudományos ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, jubileumi vásárt, népi- és hivatásos művészek bemutatóit, szoboravatást, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1136. sz./ A nagyenyedi kollégiumi ünnepségekre időzítve jelent meg Győrfi Dénes Nagyenyed és a kollégium /Kolozsvári Egyetemi Nyomda, Philobiblon sorozat, Kolozsvár, 1997/ című helytörténeti tanulmánykötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25-26./1997. október 21.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én, romániai látogatása második napján az RMDSZ vezetőivel találkozott, a szövetség bukaresti székházában. Az egyórás megbeszélésen értékelték az elmúlt esztendő eseményeit, szóltak a pozitív lépésekről, a két sürgősségi kormányrendeletről, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték az utóbbi idők sorozatos magyarellenes és RMDSZ-ellenes támadásai miatt. A sajtónak nyilatkozva Markó Béla szólt arról is, hogy e támadásokban vezető szerepet játszik az ellenzék, kísérletet tesznek a koalíciós partnerek közötti viszony megrontására is. Horn Gyula sajtótájékoztatóján kitért a magyar nyelvű felsőoktatás kérdésére is. Elmondta, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök türelmet kért ebben a témában. Folynak az előkészületek egy magyar fakultás megnyitására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, továbbá önálló magyar egyetem felállításával is foglalkoznak. Horn Gyula Sepsiszentgyörgyön magyar polgármesterektől hallotta, hogy amióta az új kormány van hatalmon, óriási változások mentek végbe, Ciorbea nyitott a kisebbségi kérdések iránt. A kettős állampolgárság kérdése nem időszerű, állapította meg Horn Gyula. Emil Constantinescu elnök is fogadta a magyar kormányfőt. A tárgyalások után a két miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott. Mindketten eredményesnek tartották a megbeszéléseket. Megállapodás született további két határátkelő megnyitásáról, közös brókerház létesítéséről, román-magyar ifjúsági alap létrehozásáról. A két kormányfő egyetértett abban, hogy új magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális helyzetét, ez az egyetem egy másik városban létesülne. Horn Gyula kíséretével együtt okt. 21-én délután hazaindult Budapestre. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ A Népszabadság és az Erdélyi Napló idézte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését: "Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása, illetve az azon belüli magyar tagozat vagy kar létrehozása az adott helyzetben lehetetlen, s ezért kellene egy új egyetemet létesíteni egy később meghatározott városban. Ez az RMDSZ-nek, mint ebben a kérdésben hiteles illetékesnek a konkrét igénye, amit a magyar kormány természetesen támogat." Másnap azonban az RMDSZ vezetői nyilatkoztak, hogy szó sem volt a Bolyairól való lemondásról. Az Erdélyi Naplónak Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a Bolyai Tudományegyetemről lemondásról nem tárgyaltak Horn Gyulával. /Román Győző: Horn nem egy nyelvet beszél az ellenzékkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4., Lesz magyar egyetem, de nem Kolozsváron. = Népszabadság, okt. 22./ Okt. 21-én Horn Gyula magyar miniszterelnök és a kíséretében lévő hivatalos magyarországi vendégek ellátogattak az RMDSZ bukaresti székházába, ahol a vendégeket Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ többi vezetői, több szenátora és képviselője, Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter fogadták. Az ez alkalommal létrejött beszélgetésen többek között jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési, Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, Csiha Judit privatizációs miniszter, Bagi Gábor külügyi helyettes államtitkár, több magyarországi üzletember. A vendégeket Markó Béla köszöntötte, kiemelve, hogy ez a találkozó merőben új körülmények között zajlik, hiszen az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt. A szövetségi elnök rövid helyzetelemzést tartott az RMDSZ kormányzati munkájáról, a szövetség főbb célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos problémákról, a koalíciós együttműködésről, és kidomborította, hogy a romániai magyarság érdekeinek megfelelően az RMDSZ támogatja Magyarország európai integrációját s a román-magyar kapcsolatok fejlesztését. Horn Gyula válaszában őszintén gratulált az RMDSZ-nek a kormányzásban vállalt szerepéért, és kifejtette, hogy az RMDSZ, a romániai magyarság előtt történelmi esély áll: kormányzati tényezőként tenni azért, hogy a két ország és nép közötti megbékélés és együttműködés, jószomszédi kapcsolatok megoldást hozzanak régi problémákra. Kijelentette, modellértékűnek mondható a két kormány, a két ország kapcsolata, Romániában ma olyan kormány van hatalmon, amely tenni akar és tud is a két ország közötti jó kapcsolatokért, a kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezéséért. Utalt arra, hogy a magyar kormány határozottan támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ugyanakkor kifejtette, hogy a felerősödő nacionalista uszítás ellen mindkét országban tenni kell, nem lehet eltűrni a kapcsolatokat romboló, nemzeti gyűlöletet keltő propagandát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21./1997. október 22.
Okt. 22-én a szövetség bukaresti székházában tanácskozott az RMDSZ-vezetés a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozás napirendjén két kérdés szerepelt: a szövetségi elnök kormányzati konzultatív testületének létrehozása a kongresszusi határozatoknak megfelelően és az Ügyvezető Elnökségen belül kormányzati feladatokkal megbízott főosztály és ügyvezető alelnöki tisztség létrehozása. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott alapszabályzat előírásainak megfelelően Markó Béla szövetségi elnök létrehozta az RMDSZ szövetségi elnökének konzultatív testületét, melynek tagjai az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. A szövetségi elnök konzultatív testülete az RMDSZ kormányzati munkájának operatív kérdéseiben tanácskozik heti rendszerességgel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 23., 1139. sz./1997. október 23.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával az RMDSZ a következő közleményt adta ki okt. 23-án: Az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos félreértések vagy értelmezési különbségek tisztázása végett szükségesnek tartjuk leszögezni a következőket: 1. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kormányküldöttség látogatása alkalmával a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy szükséges az önálló magyar egyetem létrehozása, és ezáltal ez a célkitűzésünk a két ország közti együttműködés tárgyává is lett. Maga az RMDSZ is kérte, hogy a magyar kormány támogassa ennek a célnak a megvalósítását, és erre az igényünkre pozitív választ kaptunk. 2. Az önálló egyetem létrehozására irányuló törekvéseket nem lehet szembehelyezni a Babes-Bolyai Egyetemen belüli magyar tagozat kialakításával. Feltétlenül szükségesnek tartjuk ezen az egyetemen minél előbb magyar tanszékek és fakultások létesítését, és ily módon egy önálló magyar tagozat létrejöttét. 3. Már régebb elfogadott, ma is érvényes oktatási stratégiánknak megfelelően Erdélyben több régióban is szükséges magyar felsőoktatási intézmények létrehozása. Ugyanakkor az RMDSZ vezetősége továbbra is azon a véleményen van, hogy egy önálló magyar tudományegyetem működtetéséhez a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, függetlenül az egyetem létrehozásának a módjától. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 23., 1139. sz./1997. október 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 24-én kelt állásfoglalásában kifejtette: "a hírügynökségi tudósításból és sajtótájékoztatásokból egyértelműen az olvasható ki, hogy Magyarország és Románia kormányfői az RMDSZ vezetőségének előzetes beleegyezésével tervezik egy Kolozsváron kívüli önálló magyar egyetem létrehozását, lemondva nem csupán a jogsértő és törvényellenes módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáról, de magáról az erdélyi magyar egyetem hagyományos központjáról is egyben". A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla és Takács Csaba közleménye nem cáfolja, hanem csupán megkerüli a romániai magyar egyetemmel kapcsolatos híreket. Szerinte az RMDSZ-vezetők kijelentik ugyan, hogy a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, mindamellett viszont megelégszenek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar tagozat kialakításával, és több régióban is szükséges magyar felsőoktatási intézmények létrehozásával. Tőkés László hangsúlyozta: "határozottan visszautasítom azt az RMDSZ egyes körei által is támogatott szándékot, mely a helyreállítandó önálló magyar tudományegyetemet, nyilvánvaló jogfeladás, a romániai magyar nemzeti közösség törvényes követeléséről való lemondás árán Kolozsváron kívül kívánja létrehozni". Az önálló magyar tannyelvű kolozsvári egyetem létrehozása nem képezheti vita vagy alku tárgyát, szögezte le, hozzátéve, hogy a Partiumi Magyar Egyetem kifejlesztése egyáltalán nem érinti a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállításának ügyét. "Határozottan visszautasítom Tabajdi Csaba államtitkár azon próbálkozását, hogy a partiumi egyetemre vonatkozó elképzelésünket a kolozsvári magyar tudományegyetem ügyével szembeállítsa" – olvasható az állásfoglalásban. A tiszteletbeli elnök végül kifejti, hogy az önálló magyar egyetem kérdésében senki sem dönthet önkényesen, majd úgy véli, mindaddig, amíg ez nem szolgál az önfeladás és a megalkuvás eufémikus fedőnevéül, illetve a kolozsvári magyar egyetem kijátszására, elkötelezett hívei vagyunk a multikulturalitásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./1997. október 29.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése állásfoglalásában határozottan síkra szállt a Kolozsváron létrehozandó magyar egyetem mellett. Emlékeztettek arra, hogy az RMDSZ kongresszusa is egyhangúlag megszavazta: az önálló tudományegyetemet Kolozsváron kell felállítani. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy az RMDSZ vezetőivel konzultálva kérte azt, hogy más városban létesüljön magyar egyetem. A tömörülés állásfoglalásban felszólította Markó Bélát és Takács Csabát, nyilatkozzanak erről a kijelentéstől. - Ettől függetlenül a tömörülés kiáll amellett, hogy Kolozsvár nem a "legalkalmasabb" az egyetem szempontjából, hanem az egyetem kizárólagos helyszíne. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./1997. október 29.
A Korunk Baráti Társasága szervezésében tartják Bukarestben a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában okt. 30-án12. órai kezdettel Markó Béla Timp Canibal című román verseskötetének bemutatójára. A könyvet Mircea Dinescu költő ismerteti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 1143. sz./1997. november 4.
Nov. 4-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke fogadta a szövetség bukaresti székházában a National Democratic Institute Patrick Merloe vezette küldöttségét. A washingtoni székhelyű NDI 1983 óta a világ 80 országának civil szervezeteivel működik együtt a demokrácia fejlődése érdekében. Az amerikai vendégek látogatásának célja a romániai demokratikus kibontakozás lehetőségeinek felmérése volt konkrét programok kidolgozása érdekében. Az NDI elsősorban a parlamenti képviselők és a választók közötti kapcsolattartás javítását szorgalmazza. Mint Patrick Merloe elmondta, az RMDSZ ezen a téren is példát mutat a román társadalomnak, mert annak ellenére, hogy stabil szavazóbázisa van, jobb kapcsolatot alakított ki a választókkal, mint bármelyik más román politikai alakulat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 4., 1147. sz./