udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
155
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 | 151-155
Névmutató:
Antal Ildikó
2007. szeptember 6.
Hargitafürdőn a Szarvas villa a közeljövőben a település központjává válhat, egyik termét könyvtárrá alakították, itt működne egy tájékoztató pont, télidőben pedig ott kapna helyet a rendőrőrs és egy egészségügyi pont is. A hargitafürdői bányakitermelő vállalat adótartozásai fejében Csíkszereda önkormányzatának tulajdonába került Szarvas villában szeptember 5-én megnyílt az újonnan létesült kis könyvtár. Több magyarországi kiadó, így a Püski Könyvkiadó és a Kráter Könyvkiadó is szép számban adományozott köteteket a leendő könyvtárnak. A további könyvespolcokra és a könyvtári bútorzatra Tófalvi Ernő, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal hargitafürdői megbízottja tett ígéretet, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere pedig arról tájékoztatott, hogy a városháza a hargitafürdői munkakörre egy személyt fog alkalmazni, aki elsősorban a turisztikai tájékoztatásért lesz felelős, de az újonnan létesült könyvállományt is gondozni fogja. A jelenleg mintegy 650 könyvet tartalmazó kis könyvtár állománya a későbbiekben bővülni fog, hamarosan újabb 500 könyv érkezik. Harmincöt–negyven évvel ezelőtt több ezer könyves szakszervezeti könyvtára volt a településnek. Sajnálatos tény, hogy az összesen 116 szakszervezeti, jól felszerelt könyvtár a vállalatok megszűnésével eltűnt. /Antal Ildikó: Olvasnivaló téli estékre. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./2007. szeptember 13.
Csíkszeredában a sétálóutca Petőfi Sándor nevét viseli, a költő 1849-ben ebben az utcában szállt meg. A Petőfi utcától északra lévő szakaszt, a mai Cosbuc utcát Márton Áron utcára, a jelenlegi Dózsa György utcát Szász Endre utcára keresztelnék át – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. A két utcanévváltást, illetve a tavaly felállított emlékmű körüli tér 56-os tér elnevezését a megyei bizottság is pozitívan véleményezte. Sokan vannak, akik nem ismerik a Csíkszeredában Szász Endre itt született képzőművész nevét és munkásságát. /Antal Ildikó: Névadóikhoz kötődő utcáink. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./2007. szeptember 29.
Az erdélyi folklórnak immár tíz éve meghatározó eseménye az Erdélyi Prímások Találkozója, melynek idei jubileumi rendezvénye újra felvonultatta a jó nevű prímásokat. A X. Erdélyi Prímások Találkozója szeptember 27-i gálaműsora bizonyíték volt arra, hogy igény van e találkozóra. A gálaműsort idén is közös táncház zárta. /Antal Ildikó: Prímásgála Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./2007. október 2.
Az első moldvai magyar prózaíró, Demse Márton újabb könyvét, a Somoskai tél című önéletrajzi fogantatású kötetét ismerhette meg nemrégiben a csíkszeredai, majd a székelyudvarhelyi közönség. A Bákó megyei Somoskán (Klézse község) született Demse Márton miután elvégezte a tanítóképzőt, otthon tanított, azonban az akkori hatóságoknak szemet szúrt, hogy a román történelmet túlságosan magyar szellemben tanítja, eltessékelték a tanügytől. Ezt követően mozdonyvezetőként kereste meg kenyerét, majd Csíkszeredába költözött, jelenleg Magyarországon él. Erről mondta, „én úgy készültem oda, mint a Kánaánba, s bizony csalatkoztam”. A 70-es évektől 89-ig ha Csíkba, Kézdire vagy Brassóba indult, be-bevitték a Szekuritáté emberei. Vallatták, kérdezgették. A sok megaláztatással és kiszolgáltatottsággal járó sérelmét pedig papírra vetette, szót fogadva Kányádi Sándornak, aki azt tanácsolta, „Marci fiam, meg kell írni mindent, ami fáj”. A 2005-ben napvilágot látott Csángó küzdelem című kötetét követi a Zelegor Kiadó gondozásában most megjelent Somoskai tél, az író pedig állítja, több zsáknyi feljegyzése lenne még. „Nem volt nekem más fegyverem, csak a saját bodzafapuskám” – mondja képletesen. A bodzafapuskának nevezett népi játék pedig találó hasonlat, hisz úgy törnek fel belőle a vallomások, mint a kézzel gyártott szerkezetből a levegő – pukkanva. A könyvbemutatón, melyet a kötet szerkesztője, Sántha Attila nyitott meg, Demse szavait a jelen levő klézseiek is meg- megerősítették, majd elmondták, örülnek, hogy immár írva vagyon a sok sérelmük egy-egy szeletkéje. 1986-ban fogalmazott így Demse: „Könnyhulláson járok. A jégverések számát nem róttam lajstrom-lécre. Számtalan volt. Feljegyzésükre nem elég egy élet. Lassan magunkra esteledünk”, – de a moldvai magyarság helyzete ma is szomorú. /Antal Ildikó: Bodzafapuska. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./2007. október 12.
Csíkszeredában október 12-én nyílik a gyergyószárhegyi Siklódy Ferenc grafikusművész fotókiállítása. A nagyszülők és az unokák ellentmondásos világa mutatkozik meg a legtöbb fotón. /Antal Ildikó: Ellentétpárok sajátos egyvelege. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./2007. október 13.
Október 12-13-án zajlik a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének csíkszeredai vándorgyűlése, neves erdélyi és magyarországi képviselők tartottak előadást. A vándorgyűlés két szekcióban párhuzamosan zajlott, így különböző előadások hangzottak el a városi, megyei és egyetemi könyvtárosok, valamint a községi könyvtárosok számára. Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója vázolta, hogy a községi könyvtáraknak hajlékot kellene biztosítaniuk a különböző közművelődési eseményeknek, hogy az olvasókat ezáltal is odavonzzák. /Antal Ildikó: Könyvtárosok feladata és tennivalója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./2007. október 17.
Csíkszeredán befejeződik a Márton Áron Gimnázium gazdasági épületének felújítása. Odaköltözködik a két Budapestről érkezett piarista atya: Kállay Emil és Sárközi Sándor. A teológiai, szépirodalmi és a különböző tudományokhoz kapcsolódó könyvek már a helyükre kerültek és jókora olvasóteremben állnak majd a diákok rendelkezésére. A tanítórend két tagja már számos, változatos témájú játékos foglalkozást kigondolt a diákok számára, továbbá különböző szakkörökre várják őket a jövő héttől. Segítséget akarnak nyújtani nekik a tanulásban, beszélgetve és játszva. Lesz filmklub, olvasókör, etika szakkör, bibliaóra, lelkisegély-szolgálat, az önismereti játékokhoz is számos társasjáték sorakozik a könyvtárban, de Sárközi Sándor atya szívesen rúgja a labdát is a fiúkkal. Elsősorban a Márton Áron Gimnázium diákjait szólították meg, de a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Sapientia – EMTE spirituális atyáinak is jelezték kezdeményezésüket. Kállay magyartanár tíz évig járt Kárpátaljára, az ottani papok munkáját segíteni, de Délvidékre is utazgatott. /Antal Ildikó: Hitünk és magyarságunk mécsesére vigyáznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./2007. október 24.
Csíkszeredában október 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és az Ötvenhatos Bajtársi Társaság nevében Kelemen Csongor köszöntötte elsőként a megemlékezésre érkezetteket a Kalász negyedi, 1956-os kopjafánál. Pénzes József esperes-plébános hangsúlyozta, egyre többet beszélünk az Európai Unióról, sokkal inkább a hazában, Erdélyben kellene gondolkodnunk. A hősöknek állított kopjafánál az önkormányzati testületek, iskolák és különböző intézmények képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit. A forradalom 50. évfordulójára, 2006-ban állított hírnökangyal, a Gloria Victis-emlékmű előtt is megemlékeztek este. A fáklyás felvonulással egybekötött ünnepségen Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta, az 1956-os elnevezést kapott tér egyben a szabadság, testvériség és egyenlőség tere is. Mint mondta, „az eddigi ösvényen továbbhaladva, hisz egyetlenek voltunk, akik tavaly köztéri emlékművet állítottunk, jövőre a Szoboszlay-perben elítéltek mártírhalálának ötvenedik évfordulóján, szeptember 1-jén egy újabb köztéri emlékművet szeretnénk állíttatni”. Sógor Csaba szenátor, EP-képviselőjelölt ötvenhat örökségéről, az egyéni döntés és emberi méltóság szabadságáról beszélt. A börtönviselt Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szavalatát az egyházi képviselők beszéde és imája követte. Gyergyószentmiklóson október 21-én, vasárnap tartottak ötvenhatos megemlékezést a városi temetőben, Székelyudvarhelyen október 23-án istentisztelet keretében emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól, majd a ferences templom mellett lévő politikai foglyok, üldözöttek és áldozatok emlékművénél helyezték el a kegyelet koszorúit. /Antal Ildikó, Szász Emese: Ötvenhat örököseiként emlékeztünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./2007. október 26.
Tíz éves fennállását ünnepli a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztősége. Anyagi gondok miatt két alkalommal is fenyegette a megszűnés veszélye a Székelyföldet. Most két ünnepi kiadvánnyal jelentkeznek, a folyóirat első Évkönyvével, valamint az Academica Transsylvanica című, erdélyi tudósokkal folytatott beszélgetéseket összegző gazdag kötettel. Ferenczes István főszerkesztő, József Attila-díjas költő és író elmondta, régi álma volt, hogy kellene ide egy lap. Végül 1996–97-ben adódott lehetőség, hogy a megyei önkormányzatok létrehozhattak bizonyos kulturális és más jellegű intézményeket. Ezt használták ki, segítségükre volt Kolumbán Gábor. A kezdeti nehézségeket az okozta, hogy Csíkszeredában a folyóirat-szerkesztésnek nem volt előzménye, ráadásul semmiféle infrastruktúra nem volt. Egy táskaírógéppel kezdték a munkát, 1997 októberétől György Attilával és Molnár Vilmossal egy kölcsönkapott számítógépen dolgoztak. Majd érkezett Fekete Vince, Lövétei Lázár László és Mirk Szidónia-Kata. 1990 után megjelent egy új írógeneráció Erdélyben. Kulturális folyóiratként határozták meg a lapot, így a társművészetek, a zene, a képzőművészet, a néprajz, a történelem, a szociológia stb. is beférhettek. Voltak nehéz időszakok, az RMDSZ által irányított kuratóriumoktól, a Communitas Alapítványtól, de az Illyés Közalapítványtól sem kapták meg azt a támogatást, amit a többi lapok. – A tíz év alatt harminc könyvet adtak ki az ugyancsak megyei tanácsi döntéssel 1999 áprilisában létrehozott Hargita Kiadóhivatal keretében. Olyan helytörténeti művek kiadására vállalkoztak, mint pl. a Csíki Székely Krónika. Amikor Sepsiszentgyörgyön 2000-ben megszűnt a Moldvai Magyarság csángó újság és két évig nem jelent meg, vállalták a kiadását. Azóta azt is itt szerkesztik, kétnyelvű lapként. Elindították a Biblioteca Moldaviensis-sorozatot is nemzeti és történelmi öntudatépítő szereppel. Közben ráébredtek, hogy vannak csángó származású írók, költők. Ők adták ki Duma András, Iancu Laura, Demse Márton és Gábor Felicia köteteit. A Székelyföld folyóiratnak 1200 előfizetője van. A folyóirat 1998 óta ad ki nívó-díjakat. Évente két-három szerzőt díjaznak. Idén kivételesen öt díjazottjuk van. A mostani díjazottak kezdettől fogva színvonalas írásokat közöltek a Székelyföldben, Szőcs Gézától az első lapszámoktól kezdve kapnak kéziratokat, Lakatos Mihály is állandó szerzőjük, Kenéz Ferenc az utóbbi időben lett hűséges munkatársuk, de Kerényi Ferenc Petőfi-kutató és kitűnő irodalomtörténész több írását is lehozták már, Balázs Lajos a csíkszentdomokosi néprajzi dolgozatainak nagy részét a folyóiratban közölte. Ferenczes Istvánnak ez alatt a tíz év alatt fontosabb volt a lap, mint a saját írásai. Nem írt annyit, amennyit szeretett volna. /Antal Ildikó: „Álmomban is a Székelyföldet szerkesztem” = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./ A Székelyföld folyóirat idei díjazottjai: Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténész, Szőcs Géza (nívódíj), Balázs Lajos néprajzkutató, Lakatos Mihály író. A Fekete Vincze által kitalált és elkeresztelt Székely bicskarendet Kenéz Ferenc költőnek adományozta a szerkesztőség. /Tízéves a Székelyföld című folyóirat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./2007. október 27.
Tíz gyönyörű év – összegezte Ferenczes István főszerkesztő a Székelyföld kulturális folyóirat egy évtizedet felölelő történetét. Az október 26-i ünnepségen bemutatták a kerek évfordulóra szánt két kiadványt, valamint méltatták a Bicskarend- és Székelyföld-díjakat kapott szerzőket. A Székelyföld kulturális folyóirat első Évkönyvéből Csíki Csengele színművésznő olvasott fel verseket. A másik kötet, az Academica Transsylvanica az erdélyi tudóstársadalom jeles képviselőivel készített interjúkat, a folyóirat rovatában megjelent beszélgetéseket tartalmazza. Az idei Székelyföld-díjasok: Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, irodalom- és színháztörténész, Szőcs Géza író és költő, Balázs Lajos néprajzkutató és Lakatos Mihály író, valamint a Bicskarend-díjas Kenéz Ferenc költő. Szőcs Géza író, költő is úgy vélekedett, egy folyóirat élete olyan hosszú, mint amilyen erő rejlik a benne megjelenő gondolatokban, mint amilyen medret tud vájni neki a sok-sok irodalmi és tudományos írás. /Antal Ildikó: Tízéves a Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./2007. november 1.
Október 30-án Székelyudvarhelyen megalakította a Székelyföldi Kézművesek Egyesületét a harminckét alapító tag. Az érdekvédelmi egyesületbe zömmel Hargita és Kovászna megyei személyek, egyesületek kapcsolódtak be, de Maros megyei kézművesek is érdeklődtek az új egyesület iránt. A szervezet létrejöttét kezdeményező Lőrincz Zsuzsánna, az Artera Alapítvány elnöke elmondta, többnyire érdeklődőként vettek részt az alakuló ülésre érkezettek, de azzal a meggyőződéssel távozhattak, hogy életképes egyesület születik, amely képes lesz partnerségi kapcsolatot létesíteni a különböző népi művészetekkel foglalkozó személyek, csoportok között. Hargita Megye Tanácsa is jelezte, alapító tagként kívánná támogatni a kezdeményezést. A november 23-i máréfalvi Népművészeti Akadémián tartanák az első közgyűlést. /Antal Ildikó: Kézművesek új egyesülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./2007. november 13.
Testvértelepülési kapcsolatainak köszönhetően Gyergyói-medence legészakibb települése, Gyergyóditró résztvevője annak az Európa a polgáraiért elnevezésű nagyméretű programnak, amelynek keretében tíz projektet rangos elismeréssel, az Arany Csillag-díjjal tüntettek ki november 8-án Brüsszelben. Az Európai Bizottság nevelési és kulturális szakosztálya keretében meghirdetett Európa a polgáraiért programban szinte kivétel nélkül mindegyik európai tagállam képviseltette magát. Románia Gyergyóditró által. A testvértelepülési programok között szerepelt a Polgárok együtt – határok nélkül elnevezésű projekt, amelynek részt vevő települések között van Ditró. Díjazták még a természeti kincsek és erőforrások megőrzésére irányuló, az Egyesült Királyság kezdeményezte programot, a Jövőépítés az összetartozás érzésével elnevezésű francia kezdeményezést, az Európai Hét elnevezésű németországi ötletre megvalósult projektet, valamint a Szolidaritás Európában – ötletek ezrei, barátságok százai elnevezésű lengyel kezdeményezést. Ditró a szlovákiai Nagysallóval és a magyarországi Bátaszékkel ápolt jó testvértelepülési kapcsolatának eredményeként volt részese az Euro-móka elnevezésű rendezvénynek. A játékos, vetélkedőszerű rendezvénysorozaton a ditróiak néptáncot jártak, beneveztek a főzőversenyre, és a szolvákiai magyar településsel közösen a magyar kisebbségi létből fakadó problémákra keresték a megoldást. /Antal Ildikó: Arany Csillag Gyergyóditrónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./2007. december 20.
Antal Ildikó, a Hargita Népe fiatal munkatársa kapta idén a Bálint András-díjat. A Hargita Népe néhai munkatársa emlékére létrehozott alapítvány kuratóriuma nevében Bálint Csilla hangsúlyozta: „a díj tulajdonképpen megelőlegezés, remény, elvárás, hogy gerincesen alkosson Antal Ildikó”. – A tizenhárom éve elhunyt kolléga, Bálint András családtagjai, barátai, tisztelői jelenlétében zajlott a szerkesztőségben a díjátadási ünnepség. A díjazottat a lap mb. felelős szerkesztője, Sarány István méltatta. /Takács Éva: Bálint András-díj Antal Ildikónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./2007. december 27.
A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért (CSEN) idén negyedik alkalommal tartotta meg a nagycsaládos karácsonyi ünnepséget, amelynek keretében az egyesület harmadik születésnapját is megülték. – Tagjai vagyunk az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének, valamint a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének – mondta Dánél Sándor, a CSEN elnöke a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében szentmisével kezdődött ünnepségen. A Corvina Könyvesház jóvoltából felajánlott könyvutalványokat a Xantus Géza képzőművész koordinálta rajzpályázat nyertesei vehették át, de a többi gyereknek is tartogatott ajándékcsomagokat az egyesület. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosainak műsorszáma, valamint Györfi Erzsébet népdalénekes előadásában felcsendült dalok alatt fegyelmezetten ültek a több testvérrel együtt nevelkedő legkisebbek is, majd a családok színpadi játékába ők is bekapcsolódtak. /Antal Ildikó: Nagycsaládos ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./2008. február 1.
Több mint egy éve debütált székelyudvarhelyi Nézőpont Színház. A Kroó Ádám színművész vezetésével működő első erdélyi magyar magánszínház túl van már a harmadik bemutatóján is. A Csongor és Tünde, majd pedig Az arab éjszaka után egy kortárs angol darabot ültettek színpadra: Dennis Kelly Love and Money című darabját, Göttinger Pál rendezésében. /Antal Ildikó: /Amortizáló anyagi világ. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./2008. február 23.
Dézsi Zoltánnak A tehetség nyomában /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című pszichopedagógiai könyvét immár negyedik helyszínként Csíkszeredában is bemutatták. A könyvbemutatón a szerző a könyvében is taglalt tehetséggondozó iskolai programok kérdéskörét tárta tanárkollégái elé. Az eredetileg doktori tézisként írt könyv magyar nyelvű változatát a szerző nem tudományos munkaként, hanem hasznos olvasmányként ajánlotta az olvasóknak. /Antal Ildikó: Könyv a tehetséggondozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./2008. március 15.
A Csíkszentgyörgyön született Gál Sándor (1817–1871) élettörténetét kevésbé ismert adatokkal és olvasmányos fejezetekkel kiegészítve válogatta kötetbe Németh György történész Gál Sándor honvédezredes 1848–1849-es tevékenysége /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyvében. Gál Sándor nyolc katonai tárgyú művét is elemzi a történész. /Antal Ildikó: Előkelő helyre Gál Sándort. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./2008. április 1.
Másfél évtizedes fennállását ünnepli a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó több mint harminc meghívott szerzővel és közel húsz képzőművésszel. Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője elmondta, „1993-ban, amikor a kiadónk megalakult, úgy tűnt, hogy egy regionális jellegű kiadó lesz ez is, hiszen a 90-es évek elején mintegy 250 bejegyzett, romániai magyar könyvkiadóról beszéltek. A regionalizmus kapcsán jegyezném meg, hogy a kiadó végig szem előtt tartotta, hogy sose keveredjen a provincializmussal”. Eddig 450 könyvet adtak ki. Tőzsér József, a kiadó igazgatója az ünnepségsorozat programját ismertette. /Antal Ildikó: Ünnepel a Pallas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 1./2008. április 26.
Kettős tárlat nyílt április 25-én a csíkszeredai Kriterion Galériában Csillag István grafikáiból, valamint Sárpátki Zoltán organikus-geometrikus térszobraiból. /Antal Ildikó: Két formanyelv kompozíciós világa. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2008. április 26.
A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium könyvtára Tóth István-emléksarokkal gazdagodott a héten. Az emléksarok-avatón jelen volt Tóth István /Tenkegörbed, 1923. okt. 15. – Marosvásárhely, 2001. szept. 16./ költő, irodalomtörténész, műfordító és pedagógus özvegye, Tóth Mária Erzsébet, aki az elhunyt férje szellemi hagyatékán túl, jelentős anyagi támogatást is nyújtott az iskolának, amelyből az intézmény vezetősége létrehozta a Tóth István-ösztöndíjalapot. Az ösztöndíjat azok a tanulók kaphatják meg, akik legalább négygyermekes családból származnak, tanulmányi átlaguk 8-as fölötti, magaviseletük pedig kiváló. Mirk László magyartanár felvázolta Tóth István életútját. Tóth István Jó reggelt, Párizs című kötetével a modern francia tolmácsolójaként mutatkozott be. Első verseskötete: Ódák és Elégiák (1957). Tóth István részt vett a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola hittantanári képzésében is. /Antal Ildikó: Tóth István-emléksarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./