udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 408 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 391-408

Névmutató: Báthory István

2003. november 15.

Gergely István szobrai és plakettjei erdélyi mindennapjaink elengedhetetlen tartozékai. Kezenyomát őrzi Kolozsváron többek között az Apáczai Csere János Líceum díszterme az Apáczai-szoborral és a jeles elődök arckép-plakettjeivel, valamint a Báthory István Elméleti Líceum a névadó mellszobrával. Nagyváradon pedig ott van a művész 1996-ban készült, talán legjelentősebb alkotása, Lorántffy Zsuzsanna egészalakos bronzszobra. A Korunk Galériában, Kolozsváron most együtt láthatók a jelentősebb alkotásai. Mintha a patinázott gipszplakettekben talált volna igazán önmagára, nemcsak műfajteremtőként, hanem az általa létrehozott művészi megjelenítési forma lehetőségeinek maximális kiaknázójaként is. Gergely István egyéni tárlata illusztrációként is szolgált a róla Banner Zoltán előszavával, a Pallas-Akadémia gondozásában megjelentetett kötethez. /Németh Júlia: Jelek az idő témára. Gergely István egyéni tárlata a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2003. november 17.

Harmadik alkalommal tartották meg nov. 15-én a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében a Kolozsvári Ifjúsági Színjátszó Találkozót, melyen hét amatőr ifjúsági színtársulat vett részt. A kolozsvári egyházközségeket a belvárosi (Farkas utcai templom), felsővárosi (Kétágú templom), alsóvárosi (Kakasos templom), kolozsmonostori és hídelvi egyházközségek ifjúsági csoportjai képviselték, mellettük meghívottként az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszócsoportok is felléptek. Sebesi Karen Attila zsűritag elmondta, örültek annak, hogy a kolozsvári csoportok mellett az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszó csapatok is jelen voltak a rendezvényen, és reméli, hogy az elkövetkező években a kolozsvári találkozóból Kolozs megyei színjátszó találkozóvá növi ki magát a rendezvény. /Pap Melinda: Fiatalok színjátszó fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2003. december 20.

Karácsonyi könyvvásárt tartottak Szilágysomlyón, a helyi református egyházközség gyülekezeti termében, a Báthory István Alapítvány rendezésében. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője mutatta be kiadójuk könyvújdonságait; Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője Hervay Gizelláról szóló monográfiáját ismertette. /Karácsonyi könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2003. december 23.

Örök iskola címmel nemrég megjelent a Báthory István Líceum /Kolozsvár/ emlékkönyve. A tanintézmény jövőre ünnepli alapításának 425. évfordulóját. /Emlékkönyv a közel 425 éves iskoláról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2004. április 21.

Székelyudvarhely polgármesteri hivatala 13 alkotásból álló szoborcsoport, Székely Panteon felállítását tervezi a Nyugdíjasok parkjában. Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Wesselényi Miklós, Bem József, Nyírő József, Kós Károly, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen István, Bethlen Gábor, Fráter György, valamint Csaba királyfi szobra – fog helyet kapni Udvarhely Székely Panteonjában. A tizenharmadik a vándor, bujdosó székelynek a szobra lesz. A szoboregyüttes – melynek avatóünnepségére az előrejelzések szerint májusban kerül sor – több alkotó már elkészült munkájából áll. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Szoboregyüttes a városközpontban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2004. május 3.

A máj. 1-jei véndiák-találkozóval ért véget a Báthory-napok rendezvény. Kolozsváron a Báthory István Líceum dísztermében ápr. 30-án leleplezték a Pázmány Péter szobrot, Gergely István alkotását. Bemutatták Orbán István: Évgyűrűk c. könyvét, amely az iskola történetét foglalja össze 1918–ig. A piarista öregdiákok elénekelték a piarista himnuszt, az iskola évszázados zászlaja alá sorakozva. Tőkés Elek igazgató kiemelte: az, hogy az iskola a várfal tövében épült, szimbólumértékű. Ez a hely mindig a lélek várfala volt. /F. I.: Az örök iskola – 1579–2004. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2004. május 21.

Tizenhárom magyar történelmi személyiségnek állít emléket az a szoborpark, amelyet Székelyudvarhely központjában máj. 22-én Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor, illetve Szász Jenő polgármester avat fel. A többnyire magyarországi képzőművészek által alkotott mellszobrokat a Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építész által megálmodott, illetve az udvarhelyi Macops Kft. által kivitelezett fa térplasztika övezi. Az Emlékezés Parkjában Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, illetve a magyar történelem két allegorikus alakja, Csaba királyfi és a Vándor székely kap helyet. Orbán Viktor és Szász Jenő az ünnepség végső mozzanataként közösen elültetik a „megmaradás fáját”, egy fenyőt. /Z. I.: Orbán avatja az Emlékezés Parkját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2004. május 24.

Máj. 22-én Székelyudvarhely központjában Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke és Szász Jenő polgármester leplezte le az Emlékezés Parkjában tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrát, Blaskó János, Krisztiáni Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke által alkotott, és Magyarországon bronzba öntött szobrokat. Mintegy nyolcezren vettek részt az ünnepségen. Az Emlékezés Parkjának avatására Székelyföld valamennyi részéről érkeztek csoportok a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezetei képviseletében. A tömegben egy gyergyói férfi „Hajrá magyarok! Bayer Zsolt, visszavárunk!” feliratú transzparenst tartott, odébb fiúk vállán ülő lányok óriási piros-fehér-zöld zászlót feszítettek ki. A szónokok közül Kató Béla református püspök-helyettes a nemzeti megmaradás leghatékonyabb módszerét példaként jelölve meg, elsőként gratulált a jelen lévő Orbán Viktornak ötödik gyermeke, Flóra születéséhez. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felsorolta a „román szociáldemokrata kommunista párt magyar tagozata”, az RMDSZ által elkövetett politikai tévedéseket. „Kérjük az autonómiát” – fogalmazta meg Tőkés után Szász Jenő is, aki – miután kiderült, hogy az MPSZ nem vehet részt a választásokon – harmadszorra is független jelöltként pályázza meg az udvarhelyi polgármesteri tisztséget. Az autonómiatörekvések, valamint a politikai pluralizmus megteremtése mellett foglalt állást Orbán Viktor is, aki Magyarország EU-csatlakozása kapcsán abbéli reményét fejtette ki, hogy Románia majdani csatlakozásakor a Székelyföld önálló régióként léphet a népek és kultúrák európai közösségébe. Végül Orbán és Szász sorra leleplezte a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. Végezetül a két politikus elültette a parkban a Megmaradás fáját. /Zilahi Imre: Tucatnyi történelmi személyiség között Csaba királyfi is szobrot kapott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./A csíkszeredai Julianus Alapítvány nevében átadták Orbán Viktornak a nemrég született Flóra lánya számára faragott bölcsőt. A szoborpark kapcsán a Fidesz elnöke kiemelte, ott a magyar nemzet történelmének mitikus alakjai kaptak helyet, de az igazi hős a tizenharmadik, az ismeretlen székely, aki a hétköznapi munkájával alakította, befolyásolta a történelmi folyamatokat. ,,Az Európai Unión belül minden lehetőséget meg kell ragadni a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására” – jelentette ki. A közelgő helyhatósági választásokra utalva Orbán kijelentette: a választás tétje valójában európai ügy, hiszen az a nemzeti önrendelkezésről, az autonómiáról szól. Tőkés László hitet tett az értékelvű politizálás, az autonómia és a kettős állampolgárság ügye mellett. Kitért a múlt héten elfogadott esztergomi nyilatkozat fontosságára, mely az 1996-os budapesti összmagyar csúcstalálkozó nyilatkozatának értelmében a nemzet határok feletti egyesítése mellett és a határon túl élő magyarság önkormányzatának, köztük Székelyföld területi autonómiájának kivívása mellett tett hitet. /(s): Erdélyt s az autonóm Székelyföldet várja az unió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ Jónéhány hónappal ezelőtt mertünk nagyot álmodni akkor is, amikor mások arról próbáltak meg meggyőzni, hogy tanuljunk meg kicsik lenni. Nekünk Udvarhely több, mint város, nekünk a Székelyföld fővárosa – mondta Szász Jenő beszédében. /Rédai Attila: Orbán Viktor jelenlétében leplezték le az Emlékezés Parkját. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./ Orbán Viktor a szoboravatáson mondott beszédében hangsúlyozta: „Minden lehetőséget meg kell ragadnunk a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására, hogy aztán Önök, és reményeink szerint belátható időn belül a délvidéki magyarok is megtapasztalhassák, micsoda felhajtó erőt, micsoda távlatokat és lehetőségeket ad a magyarság újraegyesülése az Európai Unió keretein belül. A teljes magyarság újraegyesülése az Európai Unión belül olyan ünnepnap lesz, melyet az emberek hosszú évekig csendben végzett szívós munkája emel a magasba.” Kérte a megjelenteket hogy védjék meg az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. /Orbán Viktor székelyudvarhelyi beszéde. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 25./ Oláh István ironikus hangon számolt be a szoborállításról. /Oláh István: Szobrozó politikusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2004. június 14.

Jún. 12-én ballagtak a három kolozsvári magyar középiskola, a Báthory István, az Apáczai Csere János és Brassai Sámuel Líceum végzős diákjai. A Báthory iskolaudvarában felsorakoztak Báthory és a Római Katolikus Gimnázium végzős növendékei, megjelent Czirják Árpád pápai prelátus, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Boros János alpolgármester, Székely Zoltán és Balázs Kornél a piarista öregdiákok baráti körétől, Bitay Csaba, a Pro Juventute Alapítvány elnökségi tagja, Köllő Gábor, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság elnöke és Fodor Sándor író. A maturandusokat Tőkés Elek, a Báthory-líceum, és Nyakas Magdolna, a katolikus gimnázium igazgatója búcsúztatta. /Köllő Katalin: Ballagás 2004 – Az újrakezdés reménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 71 diáknak szólalt meg utoljára a csengő, köztük voltak közgazdaság-könyvelés szak első végzettjei. Dr. Wolf Rudolf igazgatója szólt a végzősökhöz és a vendégekhez. /Balázs Bence: Jubileumi ballagás a Király utcában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az ősi schola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum 447. évfolyama búcsúzott, 82 nappalis és 19 estis diák. Kósa Mária igazgató köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Alexandru Stan aligazgató, Molnos Lajos a Pro Iuventute, Pillich László a Heltai Alapítvány képviseletében és Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője. /Póka János András: Az eső lett a főszereplő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2004. június 16.

Az RMDSZ az Emlékezés Parkjának építkezési engedélyét kérte számon. A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjának építésére még a munkálatok megkezdése előtt kiállítottak minden szükséges engedélyt – nyilatkozta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője, az RMDSZ azon vádjára reagálva, hogy a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az RMDSZ máj. 4-én az Építkezésügyi Felügyelőségnél és Hargita megye prefektusánál is „feljelentette” a szoborparkot, azt állítva, a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az Emlékezés Parkjáról Blaskó János budapesti szobrászművész és Szász még 2003 őszén egyeztetett, 2004. máj. 22-én leplezték le a tizenhárom szobrot. A Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelynek Szász Jenő az elnöke, adományként kapta a tizenhárom mellszobrot, és ajándékként adta tovább a városnak. Egy tábla hirdeti annak a kilenc magyarországi és három székelyudvarhelyi magánszemélynek a nevét, aki hozzájárult a szoborpark költségeihez. A szobrok talapzatait Tamás István kőfaragó, a teret körülölelő faszerkezetet pedig László Árpád vállalkozó építette. Blaskó János Csaba királyfit, Szent Lászlót, Bethlen Gábort, Bethlen Istvánt, Nyírő Józsefet és a sokak szerint Wass Albertre hasonlító Vándor székelyt mintázta meg, Krisztiáni Sándor szobrászművész Báthory István, II. Rákóczi Ferenc és Bem József mellszobrát jegyzi, Lessenyei Márta Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászművész keze alól Hunyadi János és Kós Károly szobra került ki, Fráter György és Wesselényi Miklós szobra pedig Tóth Emőke műhelyéből származik. /Zilahi Imre: Udvarhely ajándékba kapta a szoborparkot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

2004. július 10.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség adatai szerint a megyében 71 százalékos az érettségi sikerarány. A kolozsvári magyar iskolák diákjai idén két központban vizsgáztak: a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, ahol a brassais diákok mellett a Báthory István és az Apáczai Csere János Líceum tanulói számára tartották a felmérőt, valamint az összes egyházi iskolát egyesítő központban, az Ortodox Kollégiumban. Az utóbbiban vizsgáztak tehát a Református és Unitárius Kollégium, valamint a Római Katolikus Gimnázium diákjai. Az Apáczai Csere János Líceumnak 73 érettségiző diákja volt; kilencnek nem sikerült átmenő jegyet kapnia. A Báthory-líceum 93 diákja közül 89-en vették sikeresen az akadályt. A Brassai Líceumban főleg az esti osztályok rontották az eredményt: a 193 diák közül húszan nem jelentek meg valamelyik vizsgán. A magyar egyházi iskolák közül az Unitárius Kollégium érte el a legjobb sikerarányt: a huszonnégy vizsgázó diák mindegyike átmenő jegyet ért el. A Református Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium egy-egy diákja bukott meg csupán a vizsgákon: az előbbiben ötvenen, az utóbbiban huszonhárman álltak érettségi elé. /Valkai Krisztina: Hetvenegy százalékos az érettségi sikerarány a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2004. július 14.

A Lyceum Alapítvány 1999-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Báthory István Elméleti Líceumot támogassa, és hagyományait ápolja. Székely Tibor vállalkozó látja el az elnöki tisztséget, Vizi Imre, az iskola volt igazgató-helyettese az alelnökit és egyben ügyvezetőit, Farkas Zoltán ügyvéd az alapítvány jogászának tisztségét. Tőkés Elek igazgató helyet adott az alapítvány "irodájának" az iskola egyik titkárságán. Az alapítvány egyik legkiemelkedőbb megvalósítása a torockói Ifjúsági Alkotó- és Üdülőház kialakítása. Tervezik még egy ház felépítését a telken. Az alapítvány segítette az iskolát különböző ösztöndíjak és pályázatok formájában, jogi személyként eredményesen pályázott az iskola érdekében. Elnyert tizenhat millió lejt a Mocsáry Lajos Alapítványtól a kisegítő osztályokban folyó oktatás anyagi feltételeinek javítására, 1160 dollárt az Illyés Gyula Közalapítványtól az iskola hangosító berendezésére. Ezenkívül évente megszervezi az alapítvány nyári diáktáborokat a Balatonra, Pécsre, Budapestre és a Velencei-tóhoz. /Valkai Krisztina: Ötéves a Lyceum Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2004. július 26.

Számos kolozsvári magyar civil szervezet projektje került veszélybe, mivel a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem tudja folyósítani a helyi tanács által áprilisban és májusban megszavazott, több milliárd lejre tehető támogatásokat. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta, a városháza komoly likviditási gondokkal küszködik, amit Gheorghe Funar egykori városvezető nagyvonalú költekezése idézett elő. Ígéretet kaptak Emil Boc polgármestertől, hogy ha nem is egyszerre, de hamarosan részletekben kezdik fizetni az egyelőre csak papíron létező támogatást. Egyebek között a Heltai Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Civitas Alapítvány, a Transilvania Trust, az Apáczai Baráti Társaság, az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Brassai Sámuel és a Báthory István Elméleti Líceumok is részesültek a költségvetésből. Ez a támogatási határozat komoly áttörésnek számít a kincses városban, ahol a 12 éves Funar-adminisztráció alatt a magyar szervezeteknek nem kaptak támogatást, csak a román egyesületek. /Borbély Tamás: Veszélyben a civil szervezetek tervei. A városi tanács támogatása egyelőre csak papíron létezik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2004. szeptember 7.

Hetedik alkalommal tartottak falunapokat Szilágykrasznán, többek között a helyi Cserey Farkas Társaság és a Krasznai Magyar Fiatalok Klubja szervezésével. Ökumenikus istentisztelet után több művelődési és sportesemény várta az érdeklődőket. A meghívottak kézhez kapták a Krasznát bemutató színes, gazdagon illusztrált, román, magyar, angol, német nyelvű kiadványt. A Kovács András vezényelte rétyi fúvószenekar szolgált zenével. Kraszna főutcáján huszárok vonultak, majd néptáncosok, népzenészek. Tárlaton mutatkozott be az Ipp Art művészcsoport. Sikeres volt a VII. Krasznai Nemzetiségi Néptánctalálkozó. Szeptember 5-én, vasárnap felavatták Petőfi Sándor bronz mellszobrát, a kolozsvári Lőrincz Lehel képzőművész alkotását a művelődési ház előtti közkertben. Az eseményen Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Ludányi Horváth Attila, a magyar főkonzulátus tanácsosa is megjelent. Lőrincz Lehel márványból készült Báthory István-szobra Szilágysomlyón, Ady Endre fekete gránit mellszobra pedig Szilágylompérton áll. Markó Béla rámutatott, az elmúlt másfél évtizedben sok valós és jelképes alapkövet tettek le. A krasznai Petőfi-szobor legyen tanúság, mondta, miszerint érdemes bizakodni. /Fejér László: Krasznai Napok. Petőfinek állítottak emléket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2004. október 1.

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2004. október 4.

Felháborodást keltett a Kolozsvár központjában, a Farkas utcában rendezett borfesztivál, amelyet mind a rendőrség és a csendőrség, mind pedig a polgármesteri hivatal engedélyezett. Ebben az utcában van a Báthory István Elméleti Líceum, a Babes–Bolyai Tudományegyetem főépülete, a református templom, az Akadémiai Kollégium (Az Egyetemiek Háza), az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének információs irodája, a német kulturális központ, a Református Kollégium és a levéltár. Az utca lakói aláírásokkal tiltakoznak Emil Boc intézkedése ellen. Emil Boc polgármester is részt vett a megnyitón, arra hivatkozott: a rendőrség és a csendőrség beleegyezett a rendezvény megszervezésébe, így ő is jóváhagyta. /Kiss Olivér: Botrányos borfesztivál a Farkas utcában. Szellemi értékek ellen elkövetett barbárság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. november 27.

Anyanyelve Magyar – avagy Teodidactos (1994–2004) címmel rendezték meg Kolozsváron a Báthory István Elméleti Líceum bentlakásának tízéves születésnapját. A fiúbentlakás legöregebb diákja elkészített egy olyan Erdély-térképet, amelyen minden bentlakó diák lakhelye fel volt tüntetve. Versek hangzottak el, nagyrészt Wass Alberttől, Reményik Sándortól, Dsida Jenőtől és még sok más modern és posztmodern magyar költőtől. /Kudor Viola XI. C: Báthory István Elméleti Líceum. Anyanyelve magyar. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2004. december 6.

Dec. 4-én tartotta Mikulás-váró hangversenyét a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében. A hangversenyt Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Kilenc énekkar lépett fel: a Báthory István Líceum gyermek- és vegyeskara, a magyarlónai református gyermekkar, a zilahi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Tompa László és a farkaslaki Tamási Áron iskolák összevont énekkara, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum Szeminárium fiúkórusa, a kolozsvári Református Kollégium énekkara és a kolozsvári Zenelíceum kórusa. /Hintós Diana: Mikulást várni jó – énekelni még jobb. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2004. december 13.

Dec. 11-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban tartotta meg a VI. Honismereti Napot a Kőváry László Honismereti Kör. Murádin Jenő, Asztalos Lajos és Starmüller Géza előadását hallgatták meg a Kárpát-medencében történt emlékmű állításokról. Bemutatták Kolozsvár régi köztéri szobrait és emlékműveit. A lista hosszú: Mária-szobor fogadalmi oszlop, Fogadalmi kapu, Karolina-oszlop (Státua), Donát-szobor, Gróf Mikó Imre mellszobra, szamosfalvi honvédvértanú emlékmű, Sétatéri szökőkút, Erzsébet királyné szobra a Fellegvár oldalában, Mátyás-szobor, Szent György-szobor, Kárpátok Őre, Széchenyi mellszobra, Rákóczi emlékoszlop, Fellegvári szoborcsoport, Szent Mihály-dombormű és Báthory István mellszobra. /Ö. I. B.: VI. Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2004. december 21.

A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány hagyományosan az adventi napokban rendezi a téli könyvvásárt, idén dec. 16-án, a kolozsvári Művelődés Egyesület közreműködésével, amely másnap Szilágycsehen folytatódott. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke köszöntötte a közönséget és a nemrég megalakult, ez alkalommal először bemutatkozó Művelődés Kamarakórust. A könyvvásárra a Művelődés folyóirat számait, antológiáit, zsebkönyveit és a Kriterion Könyvkiadó újdonságait szokták elhozni. Egyed Ákos professzort, az idén 145 éve alakult EME elnökét, hetvenötödik születésnapja kapcsán köszöntötték. Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790–1914 című legújabb tanulmánykötetét mutatta be. Szüksége van nemzetünknek az időnkénti figyelmeztetésre, mutatott rá Egyed Ákos, ilyen volt a december 5-i sikertelen népszavazás, amely megmutatta, hogy minden téren meg kell erősödnie a nemzetnek. /Gáspár Attila: Szilágysomlyó, Szilágycseh. Hagyományos adventi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 391-408




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék