udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 275 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 271-275

Névmutató: Balázs Katalin

2008. december 8.

A Szent Miklós nevét viselő város, Gyergyószentmiklós névnapján a búcsús szentmisén útmutatóként kapta: szeretni kell az embertársakat, vigyázni kell a házasság szentségére. Az ezeréves egyházmegye jubileumi ünnepsége keretében tartott búcsús szentmisén Csató Béla csíkszentkirályi plébános prédikációja erősítette meg hitében a helyi közösséget, a környékről érkezett keresztaljákat. Az ünnepen nem hiányzott a képzőművészeti, kisállat- és marcipánkiállítás, a város jövőjét tervező megbeszélések, díjazások, koncertek, sportrendezvények, de még a káposztaléleves-főző verseny sem. Városfejlesztési konferenciát tartottak, bemutatták város fejlődését célzó elképzeléseket tartalmazó integrált városfejlesztési stratégiát. Talpalatnyi hely nem maradt szabadon a Pro Art Galériában a Világszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén című kötet fotókiállítással egybekötött bemutatóján. Dezső László gyergyószentmiklósi fotográfus műve iránt nagy volt az érdeklődés. Pro Urbe-díjat ajándékoztak post mortem dr. Marc Zsuzsanna doktornőnek, aki 27 évig orvosolta betegeit, szintén ezt a kitüntetést kapta post mortem Szilágyi András, aki nagyon sokat tett a városért. A díszpolgári címet idén Gyergyószentmiklós szülötte, Erőss Zsolt hegymászó kapta, aki már hosszú évek óta sorra hódítja meg a világ legmagasabb csúcsait. A kitüntetés mellett egy székely zászlót is kapott, hogy messze földön hírét vigye a székely népnek. /Balázs Katalin, Lázár Hajnal: Gyergyószentmiklósi Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2008. december 11.

Hadnagy Miklós és a Portéka Egyesület részesült abban a kitüntetésben, hogy átvehette a 2008-as Tarisznyás Márton-díjat. A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vezetősége minden esztendőben díjjal tüntet ki egy magán- és egy jogi személyt, akik leginkább hozzájárultak az intézmény sikeres működéséhez. Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális és Koordinációs Központjának igazgatója e díjat segítségnyújtásával érdemelte ki. A Portéka Egyesület a népi mesterségeket tette élővé a múzeumban, részt véve minden rendezvényen, tanítva a gyerekeket az ősök tudására. /Balázs Katalin: Tarisznyás-díjat osztottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2008. december 23.

Új kiadvány látott napvilágot, megjelent Gyergyóújfalu önkormányzatának lapja, a Barázda közéleti és kulturális folyóirat első lapszáma. Tucatnyi községlakó alapos munkáját tükrözi a kiadvány. Információt közöl a megvalósításokról, tervekről, beszámol arról, mi történt és mit terveznek a községhez tartozó Kilyénfalván, Tekerőpatakon, Libánban, Szenétén és a községközpontban, Újfaluban. /Balázs Katalin: Újfalu barázdája. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

2008. december 24.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőnek lejárt a mandátuma. A tulajdon-visszaadásokért harcoló honatyát RMDSZ-es „csapattársai” távolították el a politikai élettől. Kilépett az RMDSZ-ből, tanítani fog a továbbiakban és folytatja tudományos munkáját. Parlamenti tevékenysége nagyon sok személy számára kényelmetlenné vált, ezért követtek el mindent, hogy megszabaduljanak tőle, vallja Garda Dezső. Magas rangú RMDSZ-es tisztségviselők mindent elkövetnek, hogy Garda ne lehessen rajta az RMDSZ listáján. Egyes gyergyói személyek megkeresték az országos vezetést, s együtt fogalmazták meg a tőle való megszabadulás igényét. Garda a képviselői mandátumot azért vállalta, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatásban segítse Székelyföld lakóit. Az RMDSZ-szel akkor alakult ki konfliktushelyzet, amikor Garda rájött, itt tulajdonképpen nem is a tulajdon-visszaszolgáltatásról van szó. Igaz, bizonyos embereknek visszaadják a vagyonukat, vagy éppen legelő helyett erdőt juttatnak nekik, de a kisembereket, közel felét a székely közösségnek kijátsszák, erdők helyet csutakost szolgáltatnak vissza. Az egyszerű emberek érdekét szolgálta, ez okozta a vesztét. Garda szerint az új kormány idején Székelyföldre a támogatások éppen úgy fognak jönni, mint eddig, csak ezúttal azt a közösség kapja, nem úgy, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor egy szűk klientúra jutott hozzá. /Balázs Katalin: Élet az RMDSZ után. Garda Dezső: A kisember-képviselet okozta vesztemet. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), dec. 24./

2008. december 24.

Balázs Katalin, a Hargita Népe gyergyószentmiklósi tudósítója kapta idén a Bálint András-díjat. A lap néhai munkatársának emlékére létrehozott alapítvány kuratóriuma nevében adtát át december 23-án a kitüntetettnek az emlékplakettet. A család és az ünnepség résztvevői a díjátadás után a temetőben gyertyát gyújtottak és Bálint Andrásra emlékeztek. Bálint András-emlékdíjat az kapja, aki tehetséggel, példaszerű tartással és elkötelezettséggel, ígéretes publicisztikai színvonalon szolgálja és képviseli a régió magyarságának érdekeit. /Bajna György: Bálint András-díj Balázs Katalinnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2009. január 8.

Nyár óta Dezső László személyében új elnöke van az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. A fiatal elnök tele van tervekkel. A 118 esztendős szervezetnek ma közel 2000 tagja, országos szinten 18 működő osztálya van és négy társult szervezete, életéről kiadványa, az Erdélyi Gyopár tájékoztat kéthavonta. Dezső László elmondta, minden osztálynak kialakulóban a saját jellegzetessége, Brassóban nemrégiben „Zöld karácsonyt” szerveztek, 130 gyerekkel. A marosvásárhelyi osztály kétévente megszervezi az EKE-Artot. 2009-ben megünneplik az első EKE-napot. Dezső László igyekszik részt venni minden EKE-osztály kiemelt rendezvényein. Hajdan számos menedékháza volt az EKÉ-nek, egy részük megsemmisült, a többi mások tulajdonába került. A marosvásárhelyi osztály saját telket vásárolt a Maros mentén, az alapkövet leteszik, s akkor kezdődhet az anyagi fedezet keresése. A nagykőhavasi menedékházat a szecselevárosi EKE működteti, és a nagybányai Gutin osztálynak is van egy kisebb menedékháza. Fontosak a menedékház-építkezési kezdeményezések. Az EKE feladata maradandót hátrahagyni az utókornak. A romániai szervezetekkel akarják szorosabbra fűzni a kapcsolatot, de a Magyarországi Kárpát Egyesülettel is szerveznek márciusban közös sítábort a Madarasi Hargitán. /Balázs Katalin: Új szerződést kötni a természettel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

2009. január 26.

Január 25-én több órán át szünetelt a gázszolgáltatás Gyergyószentmiklóson a Bucsin és a Virág negyedben, majd újraindították a fûtés és melegvíz-ellátást Gyergyószentmiklóson. Gyergyószentmiklós a tartozásból részleteket utaltak át, ezért újranyitották a gázcsapokat. /Balázs Katalin: Délelőtt elvették, délután visszaadták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2009. február 18.

Gyergyószentmiklós összes tömbházlakása fűtés és meleg víz nélkül marad, ha nem sikerül betartani a friss egyezséget a Hargita Gáz Rt. -vel. Gyergyószentmiklósi jellegzetesség lett a gázkérdés. A legutóbbi, ötórás gázcsapelzárást követően egy gyergyószentmiklósi küldöttség élén Mezei János polgármesterrel Budapesten folytatott tárgyalásokat a Hargita Gáz többségi tulajdonosával, az Elmibbel. Az új, mindkét fél számára elfogadható egyességet, mely az adósság kifizetésének ütemezését és a további szolgáltatás-törlesztés módját is magába foglalta, a Hargita Gáz Rt. -vel kellett véglegesíteni. A Hargita Gáz Rt. által készített szerződéstervezet szerint Gyergyó nem nyerhet. Nem lehet követelése, viszont kétszereses garanciát (Go Rt. ingatlanrészeit, önkormányzati kezességet) is le kell tennie. „Tudják, hogy kutyaszorítóban vagyunk, ezért szabnak ilyen feltételeket” – fogalmazott Mezei János. Végül sikerült megállapodásra jutni, a városnak nem kell kezességet vállalnia, viszont maradt a 30 napos számla-kifizetési határidő és a tartozás korábbi átütemezése. /Balázs Katalin: Rövid távú megoldás, hosszú távú probléma. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

2009. február 27.

A Magyar Polgári Párt mintegy harminc tagjával találkozott Gyergyószentmiklóson Szász Jenő elnök, miután a sajtóból értesült arról, hogy a múlt heti közgyűlésen felvetődött: más elnökre lenne szüksége az MPP-nek. Mint mondta, őt emberileg megrázta a hír, azért jött, hogy szemébe mondják, ha nem őt akarják. Árus Zsolt mellett mások is elégedetlenek az országos elnök eddigi tevékenységével. „Nem egy személyen múlik egy párt” – mondta Árus Zsolt, Szász Jenő pedig kijelentette: „Akinek az MPP nem tetszik, jegyezzen be egy másik szervezetet”. Nem a legbékésebb légkörben zajlott a találkozó. Szász Jenő országos pártelnök elmondta, a bejegyzést követő rövid időn belül sikerült elérni, hogy 11 polgármestere, 15 alpolgármestere és 508 tanácsosa legyen az MPP-nek. A pártépítést továbbra is folytatni akarja. „Nem látom, hogy bárki a Magyar Polgári Párton belül jobban végezte volna a dolgát, mint én. Attól elfogadnám a kritikát, de vajon Árus Zsolt, aki alelnök volt, nem tehetett volna többet? Sajtón keresztül azt szorgalmazni, hogy az elnököt le kell váltani, hát ez fájt” – jelentette ki Szász. „Tőkés megtehette, hogy vállalta az RMDSZ-listát, ez a mi szemünkben bocsánatos bűn, de ha mi beléptünk volna a negyedik helyre, az halálos bűnnek számítana. Mert mi az RMDSZ-en kívüli életnek vagyunk a megtestesítői. ” – tette hozzá. Árus Zsolt kijelentette, kitart a véleménye mellett, szükségesnek látja az elnökváltást. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere így fogalmazott: „Továbbra is Szász Jenővel képzeljük el a tevékenységet. ” /Balázs Katalin: Mondja a szemembe Gyergyó, ha leváltana. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

2009. március 21.

Csomafalván a helyi újság fejlécéből nem hiányzik a rovásírás, de ugyancsak az ősök írásmódját található jó néhány utcanévtáblán, sőt idéntől a polgármesteri hivatalban is. A román nyelv mellett magyar latin betűs és rovásírásos felirat is jelzi, mely irodában milyen tevékenység zajlik. – Tudtommal semmilyen törvény nem szabályozza, hogyan feliratozzuk a hivatalban az eligazító táblákat, így a számunkra kedves szimbolikát használva székely rovásírással is feltüntettük az információt. Ehhez csak van jogunk, hisz annyit emlegeti az új kormány a decentralizációt – vélekedett Márton László Szilárd polgármester. A helyi fiatalságnak nem okoz gondot a rovott betűk olvasása, főként a cserkészek tanulmányozták át alaposan, ismeretéből versenyeken is számot adtak. A székely zászló kifüggesztése miatt kapott már prefektusi felszólítást Csomafalva. A zászló jelenlegi helyzete a polgármester szerint egy szóban kifejezhető: lobog. /Balázs Katalin: Csomafalván székelyül. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2009. április 15.

Még tizennyolc napra elegendő a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ fenntartására kiutalt költségvetés. Az intézményvezetők sajtótájékoztatón adtak hangot elégedetlenségüknek. Míg tavaly 200 000 lej volt a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ fenntartási költsége, idén erre 55 000 lejt szavazott meg az önkormányzat. /Balázs Katalin: A kultúra gerincét törik. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

2009. április 25.

Az Aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör havi rendszerességgel megtartott jó hangulatú üléseit a tartalmasság, változatosság jellemzik. Április 14-én dr. Brauch Magda ny. magyartanár Móricz Zsigmond novelláiról beszélt. Előadását egy kis verseskötet – Trecerea (Elmúlás) – bemutatása követte. A szerző Bacos Suplacan Mónika, akinek ez már a harmadik kötete, s mindegyiket itt, a Tóth Árpád Irodalmi Körben indították útjára. Az első két kötet versei két nyelven, románul és Regéczy Szabina Perlének, a kör elnökének igényes magyar fordításában jelentek meg. Most a kör elnöke betegsége miatt csak a kötet három versét fordította le. /Balázs Katalin: Román versek az elmúlásról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2009. április 28.

Ha leállítanák a melegvíz-szolgáltatást a gyergyószentmiklósi Virág és Bucsin negyedben, sikerülne annyit megtakarítani, hogy a közüzem szeptemberig ne menjen csődbe, jelentette ki Szőcs Tivadar, a gyergyószentmiklósi közüzem igazgatója. Veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt a gyergyószentmiklósi közüzem. A vállalat korábbi vezetése által felvett hitel törlesztése még nehezebb időszakot idéz elő. /Balázs Katalin: Csődközelben a Gyergyó közüzem. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

2009. május 27.

Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere a fűtéskérdés megoldása érdekében Magyarországon tárgyalt szakmai befektető bevonásáról, Pál Árpád gyergyói parlamenti képviselő viszont a privatizálás ellen foglalt állást. A képviselő szerint a gyergyói fogyasztó csak addig van biztonságban, míg a szolgáltatás nem kerül magánkézbe, addig a kormány segíti. A polgármester szerint viszont nem lehet az államra támaszkodni, ha már a faxpapírt is luxusköltségnek tartja a pénzügyminisztérium. Mezei János polgármester nem akarja, hogy oda jussanak, ahová Maroshévíz is jutott: tele farakásokkal, improvizált kéményekkel és sok illegális fatároló bódéval. /Balázs Katalin: A fűtés bizonytalan, csak a légkör forrósodik. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

2009. június 1.

A Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében június 3-án nyílik meg a nemrég elhunyt kiváló szobrászművész, Jecza Péter kiállítása a Zikkurat Galériában. A Ragyogások – In memoriam Jecza Péter tárlaton a művész 49 alkotását (fafaragásokat és bronzszobrokat) láthatják az érdeklődők. /Balázs Katalin: In memoriam Jecza Péter – Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

2009. június 26.

Gyergyószentiklóson romlik az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok állaga, ennek ellenére helyszínelés helyett csupán bizottságot neveztek ki a tanácsülésen. Az egykori csendőrségi istállók épületeit már darabokra szedték, elhordták valakik. Az ülésen felfüggesztették Bákai Magdolna, a Városi Könyvtár igazgatójának munkaviszonyát, mert őt a kulturális miniszter kinevezte a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetőjének. Bár még nyilvánosan nem jelentették be, több forrásból is tudni lehet: Bákai helyére Kisné Portik Irént kívánja kinevezni a polgármester. A közismert néprajzkutató ellen egyetlenegy „kifogás” merült fel, hogy ő is az MPP sorait erősíti. /Balázs Katalin: Bővülő gyergyói problémalista. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

2009. augusztus 12.

Az Erdélyi Magyar Ifjak vezetői augusztus 11-én értékelték az augusztus 9-én, vasárnap zárult EMI-tábort. Az összejövetelre összesen 17 ezren léptek be napijeggyel. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet elnöke elmondta, mostanáig azt hitte, minden romániai ellenőrző szervet ismer. Kiderült, tette hozzá, vannak még, akik kérhetik az aktákat. Megjelent a közegészségügyi hatóság, a környezetvédelem, a gazdasági rendőrség, a szoftverrendőrség, de jelen volt a román titkosszolgálat /SRI/ és a magyarországi nemzetbiztonságiak küldöttsége is. Segítséget nyújtottak a karhatalmiak, amikor a szélsőséges Noua Dreapta szervezet tüntetésének a híre érkezett a táborba. A tüntetők nem jelentek meg, rendbontás nem volt. A zárszámadáskor kiderült, idén alig van nyereség: a cégek a válságra hivatkozva kevesebbet adtak, mint a korábbi években. /Balázs Katalin, Hargita Népe: Kiértékelték az EMI-tábort. = Erdély. ma, aug. 12./

2009. augusztus 24.

Leválthatnak öt gyergyói RMDSZ-es tanácsost, mert megszegte a választmányi döntést. A közüzem fűtéskérdésének megoldása esetén a városatyák másként szavaztak, mint ezt korábban RMDSZ-körben leszögezték. A gyergyószentmiklósi melegvíz-szolgáltatás újraindítása, a téli fűtés biztosítása sok vitával járt. Korábban RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok két tábort képeztek, ellenezve, illetve pártolva a külső befektető bevonását, utóbb egységesen fogadták el, hogy a kérdésben a polgármesternek legyen döntési joga, és együtt módosították azt a szerződést is, mely lehetővé teszi a munkálatok közbeszerzési eljárás nélküli elkezdését. Az öt tanácsos csatlakozott az MPP kezdeményezéséhez. Elmondták, először ők is ellenezték a külső beruházó bevonását, de amikor kiderült, a polgármester nem tud más forrásból pénzt hozni, akkor támogatták, hogy megoldódjon a fűtéskérdés. A város javára szavaztak, kockáztatva tanácsosi tisztségüket is, mondták. /Balázs Katalin: Leválthatnak öt RMDSZ-es tanácsost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

2009. szeptember 3.

Aradon a Megyei Múzeum ezúttal Klug Ferenc első egyéni kiállításának adott helyet. Hihetetlen, hogy az Aradi Ion Andreescu Képzőművészeti Kör doyenjének, a most 74 esztendős, elismerésnek örvendő Klug Ferencnek – aki három évtized óta a kör talán valamennyi közös kiállításán jelen volt – ez lenne az első egyéni tárlata, de így van. Szinte rá kellett beszélni, hogy illene már egyéni kiállítást rendeznie. /Balázs Katalin: Visszatekintés helyett. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

2009. szeptember 26.

Szeptember 24-én Aradon a Tulipán könyvesboltban volt Regéczy Szabina Perle negyedik önálló kötetének, az Elszállok egy szonett szárnyán című, verseket és műfordításokat magába foglaló könyvének bemutatója. A szerző jubileumi kiadásnak szánta, mivel első kötete éppen tíz évvel ezelőtt, 1999-ben jelent meg. Verseit, műfordításait, publicisztikai írásait napilapok, rangos irodalmi, kulturális és egyházi folyóiratok, antológiák publikálták. Az Aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöki tisztét évek óta nagy lelkesedéssel tölti be. A kötetet dr. Brauch Magda nyugalmazott tanárnő, irodalmár méltatta. /Balázs Katalin: „Kétségtelenül tehetséges költő” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 271-275




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék