udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
377
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 361-377
Névmutató:
Barabás Miklós
2006. június 3.
Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas utca székháza zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel június elsején. A rendezvényt megnyitó Németh Júlia műkritikus, a Barabás Miklós Céh alelnöke elmondta: a mostani tárlat a kolozsvári céhtagok munkáiból összeálló bensőséges hangvételű kamara-kiállítás. /(h): Kamara-kiállítás a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2006. június 5.
Elhunyt Szederjesi András, a Pedagógia Főiskola, majd 1972 és 1986 között a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára. Lírai hangvételű fa domborműve, az Anya gyermekével a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházában immár gyászszalaggal övezve áll. A jeles műkritikus, Banner Zoltán szervátiuszi örökségként Szederjesi András „formaritmusának zeneiségét, álomvalóságát” hangsúlyozta. Az utóbbi években a művész jobbára a fa bűvöletében élt. /Németh Júlia: Szederjesi András (1926–2006). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ 2006. július 10.
Július 8-án Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh (BMC) Farkas utcai székhelyén Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke ismerősök és barátok jelenlétében születésnapja alkalmából köszöntötte Soó Zöld Margit festő- és grafikusművészt. A falakon a közelmúltban született alkotásai sorakoztak. Szabó Márta, a céh ügyvezető elnöke nyújtotta át a születésnapi csokrot a művésznőnek, majd Egyed Emese felolvasta a helyszínen született alkalmi köszöntő versét. /Köllő Katalin: Milyen tájakra vinnél, mondd? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2006. augusztus 9.
Ismét elkezdődtek a régészeti ásatások Marosvásárhelyen, a vár udvarán. 1999 óta ez a hatodik feltáró munka. Idén Györfi Zalán és László Keve régészekkel, illetve Berecki Sándor és Barabás Miklós segítségével /Soós Zoltán régész az ásatások vezetője/ folytatják az egykori ferences kolostor feltárását. Az idei munkálatok pályázati pénzből valósulnak meg. Már az első napon 15. századi könyvcsatot, sarkantyút, kerámiapecsételőt, kályhacsempét és kerámiát találtak. Soós elmondta, nemrég fejezték be a magyarzsákodi unitárius templom kutatását. A templom nyugati és északi falai középkoriak, megmaradt a nyugati főbejárat kapukerete, amelyet a 14. sz. második felére datálnak. Az ásatások során középkori székely köztemetőt tártak fel, a déli oldalon előkerült egy Mátyás-kori pénzérme, amely datálja, hogy meddig használták a temetőt. Valószínű, hogy létezett egy kisebb méretű, Árpád-kori templom azon a helyen. Jövőre a templom belsejében folytatják a kutatást. /Gábor Ildikó: Átfogó régészeti munkálatok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./2006. augusztus 19.
A magyar képzőművészet klasszikus korszakának a Partiumból és Erdélyből indult képviselőit, Brocky Károlyt (1807 – 1855), Barabás Miklóst (1810 – 1898), Székely Bertalant (1835 – 1910), Paál Lászlót (1846 – 1879) a csíki triász, Márton Ferenc (1884 – 1940), Nagy István ( 1873 – 1937) és az 1924-ben hazatért zsögödi festő, Nagy Imre (1893 – 1976) követte. Nagy Imre művészete valósághű, a csíki fényviszonyoknak megfeleltetett, az avantgárdból merített színharmónián alapul. Életműve a csíki székelység, az erdélyi magyarság XX. századához tartozik, írta Szabó András. /Szabó András designer-főmuzeológus: Zsögödi Nagy Imre (1893–1976). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ 2006. augusztus 23.
Muhi Sándor tanár, grafikusművész, a Román Képzőművészek Szövetségének, valamint a Barabás Miklós Céhnek tagja, művészeti közíró, monográfiák, tankönyvek, helytörténeti munkák, albumok, CD-k, cikkek, cikksorozatok, tanulmányok szerzője. 1969–tól 2005–ig 10 egyéni kiállítása volt. Aktív pedagógiai tevékenysége mellett diplomamunkák szakmai irányítója és szakfelügyeleti feladatokat is ellát. A Román Képzőművészek Szövetsége Szatmár Megyei Fiókjának vezetőségi tagja, 1992–től rendszeresen részt vesz a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor tevékenységében és kiállításain. Munkái vannak a szatmári, nagykárolyi, székelykeresztúri múzeumokban, valamint számos hazai és külföldi magángyűjteményben. Jelenleg a szatmári római katolikus püspökség részletes leltárát készítik. Ez a képzőművészeti felmérés óriási munka, körülbelül kilencvennyolc tájékán kezdték el. Jó száz éve nem készült ilyen részletes és alapos leltár, hiszen a mostani számítógépes, minden egyes kegytárgynak tartalmazza a fotóját, leírását, értékelését, valamint plébániák és templomok leírását. A püspökségi leltározás mellett Mohi kiadott két CD–t. A „Rajztanítás, kézművesség” című CD közel négy évtizedes pedagógusi tevékenység ideje alatt összegyűjtött anyag. A másik CD, „Szatmárnémeti” címmel, közel kétezer képet, képeslapot, dokumentumot tartalmaz Szatmárnémetiről, amelyekből ezerötszáz a saját felvétele. /(Márkus): „Gyerekeket sémákra tanítani – bűn” Beszélgetés Muhi Sándorral. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 23./2006. szeptember 4.
Születésének 75. évfordulóján Jeney Lám Erzsébet Koszinkára (1931-2000), a Barabás Miklós Céh újraalapító tagjára emlékeztek képei társaságában szeptember 3-án, Kolozsváron, a Céh székhelyén. Az érdeklődők a hat éve elhunyt művésznő szellemi hagyatékát vették számba. Németh Júlia alelnök köszöntötte a tárlaton megjelenteket, majd az alkotóművész testvérének, Hantz Lám Irénnek az emlékbeszéde hangzott el. Jeney Lám Erzsébet Koszinka a Ion Andreescu Főiskola hallgatójaként népművészeti gyűjtőmunkát végzett a csángók körében, volt a Művelődés folyóirat munkatársa Bukarestben, majd tárlatvezető a kolozsvári Művészeti Múzeumban, később művészettörténet-oktató a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /Ördög I. Béla: Rendhagyó születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 15.
Szeptemberi ülésén a Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas nagyváradi képzőművésznek adományozza a 2006. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel nem csupán Jakobovits Miklós festészeti munkásságát jutalmazza, hanem értékmegőrző művészeti írásait, valamint azt a közéleti szerepet, amelyet a nagyváradi Körösvidéki Múzeum főmuzeológusaként, a Barabás Miklós Céh elnökeként, a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként végzett. A Kriterion Koszorút 1995-ben alapították, z idén tizenkettedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész és Egyed Ákos történész, egyetemi tanár. /Jakobovits Miklós a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2006. október 10.
Október 8-án, vasárnap Tordán Bartók Bélára emlékeztek az ótordai református templom udvarán lévő IKE Galériában megnyitott Sipos László tárlaton, a helyi Petőfi Társaság rendezésében. Sipos László nem először állított ki a városban, a grafikus-képzőművész tanár már többször mutatta be munkáit. A képzőművészt 1997-ben a Barabás Miklós Céh festészeti díjával tüntette ki, tavaly pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Sipos alkotásaival emlékezett az aradi vértanúk áldozatára, 1956-ra és Bartók Béla 125 éves születési évfordulójára. /Ladányi Emese Kinga: Az ősz első tárlata Tordán. Sipos László munkáival emlékeztek Bartókra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./2006. október 21.
Tosa Szilágyi Katalin festőművész kiállítással jelentkezett Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas utca székházában. Németh Júlia műkritikus szerint a festő a transzavantgárd és a lírai absztrakt között ingázva teremt egyedi, művészi világot, magánmitológiát. A megnyitón Létay Lajos olvasott fel a művésznek ajánlott verseiből. /(-h): A magyar festészet napja a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2006. október 31.
Elhunyt Szabó Bokor Márta /Tusnádfürdő, 1938. okt. 28. – Kolozsvár 2006. okt. 29./ keramikus művész, a Barabás Miklós Céh ügyvezető elnöke, aki oroszlánrészt vállalt a Farkas utcai BMC-székház működtetésében, felszereltségének biztosításában. Nagy tervei voltak, kedvenc anyaga az agyag és kőcserép mellett kiegészítőként az üveget is be szerette volna építeni kerámiáiba. Életműve felbecsülhetetlen kincset jelent az erdélyi és az összmagyar kultúra számára, értékelte Németh Júlia műkritikus. /Németh Júlia: Aki másokért élt. Szabó Bokor Márta emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./2006. november 11.
Hatvannyolc év. Ennyi adatott meg Szabó Bokor Mártának /Tusnádfürdő, 1938. okt. 28. – Kolozsvár 2006. okt. 29./. Kiváló keramikus művész és melegszívű, segítőkész, kiváló ember volt. A legsúlyosabb sorscsapásoktól sújtva – férjét és egyetlen fiát is elvesztette – sem tört meg. Bámulatos lelkierővel vetette bele magát a közügyek intézésébe, a romániai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh ügyeinek intézésébe. A szervezet ügyvezető elnökeként oroszlánrészt vállalt a Farkas utcai székház működtetésében. 1976-ban országos III., 1980-ban országos I. 1983-ban megyei I. díjat nyert, s az évek folyamán számos oklevéllel ismerték el művészi tevékenységét. /Németh Júlia: In memoriam Szabó Bokor Márta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2006. november 11.
Nagy csapás érte a Barabás Miklós Céhet, hirtelen távozott ügyvezető elnöke, Szabó Bokor Márta. Ő volt a lelke a Céhnek. Mindent megtett azért, hogy a székház élővé váljon, hogy a kicsi, de meghitt termekben művészi élet folyjon. /Jakobovits Miklós: Szabó Bokor Márta halálára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2006. november 27.
November 25-én Kolozsváron, Protestáns Teológiai Intézetben tartotta 121. évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke az 1956-os magyar forradalomra emlékezett. Elnöki beszámolójában Kötő József az egyesületben 2006-ban zajlott építő munkát tekintette át: a sztánai Varjuvár felújítása, a pusztinai Csángó Közösségi Ház megépítése, Kolozsváron a Szabédi-ház felújítása (ez jelenleg 80%-ban sikerült), magyar házak megépítése a Szilágyságban, Máramarosban. Szellemi építésnek számít a kiművelt emberek képzése és foglalkoztatása, az EMKE önépítés-modelljének megfelelően. A jövőben sok feladat vár az EMKE-re: többek között elkerülni a magyar kulturális védőháló eltűnésének veszélyét, gondoskodni arról, hogy az erdélyi magyar kultúra megfelelően képviseltessék 2007-ben Nagyszebenben, az európai kultúra fővárosában. Lépéseket kell tenni az Erdélyi Magyar Művelődési Intézet létrehozására. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök ismertette az elmúlt év egyesületi eseményeit. A gazdag program a társszervezetekkel való együttműködéssel (Kolozsvár Társaság, Barabás Miklós Céh, Romániai Magyar Dalos Szövetség stb.), a Határon Túli Magyarok Hivatala adatbázisának pályázatírásra való felhasználásával, a sajtó eredményes közreműködésével válhatott valóra. A közgyűlés elfogadta az önrendelkezésért síkra szálló nyilatkozat szövegét. Az EMKE „teljes mértékben támogatja a romániai magyarság közösségének azon törekvéseit, amelyek a közösségi önrendelkezés közjogi formákba iktatott megszerzését célozzák „ – áll a dokumentumban. Ezután tizenhárom kategóriában osztották ki az EMKE 2006-os díjait azoknak a személyiségeknek, akik kulturális, szervezői vagy mecénási munkásságukkal hozzájárultak az egyesület célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az idei ünnepeltek névjegyzéke: Spectator-díj – Köllő Katalin, Kacsó András-díj – Szarkaláb Néptáncegyüttes, Bányai János-díj – Tőtszegi Tekla, Kun Kocsárd-díj – Gábos Dezső, Nagy István-díj – Fórika Éva, Bánffy Miklós-díj – dr. Kovács Levente, Kovács György-díj – Rapper Gábor, Poór Lili-díj – Biluska Annamária, Szentgyörgyi István-díj – Bodea György, Szolnay Sándor-díj – Ujvárossy László, Monoki István-díj – Kovács Erzsébet, Balázs Ferenc-díj – Burus János, Gr. Mikó Imre-díj – ifj. Pászkány Árpád. /Ördög I. Béla: Kiosztották az EMKE 2006-os díjait. Az önrendelkezést sürgeti a közművelődési egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2006. december 12.
Lőrincz Lehel, a Kolozsvárt élő szobrász, grafikus, festő Nagyenyed művésze is. Ezt nemcsak a Bethlen Gábor Kollégiumban vagy a vár udvarán sorakozó munkái, hanem származása és a városhoz való kötödése is indokolja. Hat térszobrot készített, mindegyik központi helyen van felállítva. Szilágysomlyón áll a Báthory István-szobra, Szilágylompérton az Ady-szobor, Szilágykrasznán Petőfi szobra, Szilágynagyfaluban pedig Arany Jánosé. Közel áll a szívéhez Szilágybagoson álló turulmadaras hősi emlékműve. Több alkotása van Magyarországon, de ezek mind magánterületen vannak. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium udvarán áll Apafi Mihály fejedelem és Pápai Páriz Ferenc mellszobra, a folyosón Bakó Árpád és Barabás Miklós domborműve, itt van egy Körösi Csoma Sándor-faszobra is. A várudvaron pedig egy Hermányi Dienes József-, egy Áprily- és egy Berde Mária-dombormű. Novemberben nyílt meg Kolozsváron a Korunk Galériában egy kiállítása, ezen 4 szobor és 22 kép szerepel. /Takács Ildikó: Nem tud helyezkedni, dolgozni szeretne. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./2007. január 19.
Hetvenkét éves korában elhunyt az erdélyi és összmagyar képzőművészet kiváló képviselője, Egri László /Kerelőszentpál, 1934. márc. 25. – Kolozsvár, 2007. jan. 16./ üvegművész, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott tanára, a Barabás Miklós Céh tagja. Korszerű üvegtárgyai a megyei tárlatok elmaradhatatlan tartozékai voltak. /Németh Júlia: In memoriam Egri László. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2007. január 24.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban bemutatták a kollégium hajdani diákjáról, Barabás Miklós festőművészről (1810–1898) szóló könyvet, a Magyarországon élő idős író, Solymár József Akinek a történelem ült modellt /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című munkáját. /Bakó Botond: Akinek a történelem ült modellt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2007. január 25.
Idő és emlék címmel nyílt tárlat Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke alkotásaiból Nagyváradon, a református püspöki palotában. A művész az utóbbi két évben készült munkáit állította ki. /Gergely Gizella: A reneszánsz mester. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./2007. április 17.
Barabás Miklós szülőfalujában, a közigazgatásilag Szentkatolnához tartozó Márkosfalván megújult a művelődési és egyházi élet, mióta a Tamás lelkészházaspár, Endre Ottó és Orsolya a faluba költözött. A lelkészházaspárnak köszönhetően 2005-ben könyvtárat létesítettek, egy évvel ezelőtt pedig a templomkertben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek állítottak emlékművet. Tamás Orsolya tiszteletes asszony, a kézdivásárhelyi Református Kollégium iskolalelkésze elmondta: lelkes pedagógusok kerültek a falu iskolájába, akikkel nagyon jól együttműködnek. Jelenleg a július második felében sorra kerülő falunapokra készülnek. A nyári szünidő kezdetén a gyermekek számára egyhetes evangelizációs tábort szerveznek. A falunapok alkalmával a település Csernáton felőli bejáratához székely kaput állítanak, az általános iskola pedig felveszi a Barabás Miklós nevet. /Iochom István: Mozgolódó márkosfalviak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./2007. június 2.
Psalmus címmel nyílik képzőművészeti kiállítás június 4-én Kolozsváron a Barabás Miklós Céh Farkas utca 27. szám alatti galériájában. Több képzőművész festményei, grafikái és kerámiái tekinthetők meg. /Csoportkiállítás a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./