udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
142
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-142
Névmutató:
Bura László
2008. február 19.
Február 19-én Szatmárnémetiben megnyitják az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport két neves fotósa, Mihály László és Egyed Ufó Zoltán sajtófotó-vándorkiállítását. A képek Temesvárról érkeztek a Szamos-parti városba. A rendezvényt Ilyés Gyula polgármester nyitja meg, és dr. Bura László főiskolai tanár, irodalomtörténész és közíró mond méltató beszédet. /Szatmáron az ÚMSZ fotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2008. április 25.
Helytörténeti és névtani munkákból tartott könyvbemutatót április 23-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB). Hochbauer Mária ismertette Bura László: Öt évszázad utcanevei. Szatmárnémeti (Satu Mare) (1500–2000) című kötetét. A Szatmárnémetiben ma is aktív magyar szakos, hely-, irodalom- és művelődéstörténész tanár alaposan dokumentált helytörténeti munkája levéltári dokumentumokra, térképekre, adattárra támaszkodik. Fazakas Emese Asztalos Lajos sokak által már ismert Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár című kötetét frissítette fel a közönség emlékezetében, külön kiemelve azt, hogy a szerző közszájon forgó, a hivatalos nyelvből kikopott elnevezéseket is bevitt adattárába. Csomortáni Magdolna pedig Murádin László Utak és nevek. Településnevek partiumi utakon című könyvét méltatta. /Ö. I. B. : Helytörténeti kötetek a KAB-nál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2008. június 2.
Szatmárnémeti díszpolgári címét ítélte meg dr. Bura László nyelvész, tanár számára a városi tanács. Az RMDSZ-frakció kezdeményezte kitüntetéssel Bura László életművét kívánják méltatni, aki tanárként több generáció oktatásában-nevelésében vállalt fontos szerepet, íróként és publicistaként pedig a város és a megye művelődéstörténetének, egyháztörténetének és néphagyományainak kutatásában és megismertetésében szerzett érdemeket. „Nagyon kellemes meglepetés ez számomra, bár nem szeretem a címeket. Én a közösségért dolgoztam” – jelentette ki Bura László. A nyelvész élete egyik legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy 1990-ben az akkori 5-ös számú vegyes tannyelvű ipari líceumból sikerült megszerveznie Szatmár megye magyar elitiskoláját, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumot. A gimnáziumban igazgatóként dolgozott 1994-ig, majd a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot vezette három évig, amely – a Református Gimnáziummal együtt – a Kölcsey falai között kezdte meg működését. Bura László később a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett tanítóképző tagozatának vezetőjeként tevékenykedett. A 76 éves pedagógus jelenleg is tanít a BBTE pszichológia és pedagógia szakának szatmárnémeti tagozatán. Bura László 1955 márciusa és 1956 májusa között – amikor a kolozsvári egyetem nyelvészeti szakán dolgozott – államellenes szervezkedés vádjával börtönbe került, az ítélet ellen azonban fellebbezett, így kikerült a börtönből. /Babos Krisztina: Bura László Szatmár díszpolgára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./2008. július 12.
Gönczy Gábor, a Szatmárnémeti Véndiákszövetség elnöke köszöntötte az első alkalommal megrendezett rendhagyó osztályfőnöki óra résztvevőit. A jövőben szeretnének ezzel hagyományt teremteni. Az évenként megrendezett találkozók alkalmat nyújtanak arra, hogy a volt osztálytársak, jó ismerősök megosszák egymással örömeiket, kudarcaikat. Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök hálaadó áldása után Boros Mihály nyugalmazott tanár szólt a jelenlévőkhöz. Bura László, az iskola egykori igazgatója arra intette a jelenlévőket, hogy őrizzék tovább azokat az értékeket, amelyeket hajdanán iskolájukban kaptak. /(bodnár): Megtartották az első rendhagyó osztályfőnöki órát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 12./2008. augusztus 21.
Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök az államalapítás évfordulóján a szatmárnémeti székesegyházban celebrált szentmisén hangsúlyozta, bár népünk ma is, akárcsak Szent István korában, nehézségekkel küzd és néha kilátástalannak tűnik a helyzetünk, nincs okunk csüggedésre, amíg engedjük, hogy az evangélium szelleme hassa át közösségünket. A misét követően a Szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében tartott megemlékezésen Szent István szobrát koszorúzták meg, majd a székesegyház régi sekrestyéjében berendezett egyházművészeti gyűjtemény megnyitója következett. A püspökség tulajdonát képező tárgyakból berendezett kiállítás a 120 éve felszentelt Meszlényi Gyula püspökről kapta nevét, mivel a tárlat anyagának nagy része az ő gyűjteményéből került ki. A tárlat gerincét liturgikus tárgyak alkotják, a gazdagon díszített miseruhák, kelyhek, úrmutatók, ereklyetartók, pásztorbotok értékes képzőművészeti anyagnak is tekinthetők. A kommunizmus évei alatt a székesegyház oratóriumában elrejtett anyag nagymértékben károsodott, azonban a püspökség restaurátorainak, Puskás Évának és Sulyok Lászlónak három év munkája árán sikerült megmentenie a kegytárgyak jelentős részét. Az évforduló alkalmából dr. Bura László szerkesztésében napvilágot látott egy, a Meszlényi Gyula életét és munkásságát bemutató kötet is /Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887 – 1905. Szatmárnémeti, 2008/, mely részletesen beszámol a püspök egyházi és közéleti szerepvállalásáról. Meszlényi püspöksége idején felújíttatta a székesegyházat, 24 templomot építtetett, illetve restauráltatott, és az ő nevéhez fűződik a tűzoltótorony építése is. Támogatta az oktatást, valamint bőkezűen segítette az egyházmegye szegényeit. /Babos Krisztina: Kősziklára kell építenünk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./2008. szeptember 28.
A kommunista ideológiai terror béklyóiból felszabadult római katolikus egyház szellemi építő szerepe mind fokozottabb mértékben jut kifejezésre. A szatmári egyházmegyében számos jel utal erre, elég Hám János és Scheffler János püspökök, valamint Pakocs Károly életművét ismertető, bemutató könyvekre, továbbá a székesegyházat, a Szatmárnémeti és a Nagykároly I. esperesség római katolikus templomai történetét és művészeti értékeit bemutató albumokra és más kiadványokra. A szakrális szellemi építkezés újabb tanújele a Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény megnyitása, amely liturgikus tárgyakat, miseruhákat, textíliákat mutat be. A püspökség – dr. Bura László szerkesztésében – külön kiadványban idézte fel Meszlényi Gyula püspök áldásos tevékenységét. /Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887 – 1905. Szatmárnémeti, 2008/ A püspök 1887–1905 között állt az egyházmegye élén. Fejlesztette az iskolahálózatot, megépítette az egyházmegye könyvtárát, a Bibliotheca Laurentianát, kezdeményezte az egyházmegye képzőművészeti múzeumának létesítését. Pártolta a szépirodalom, a vallásos és lelki irodalom, a szellemi tudományok művelését, e célból egyesületet, könyvkiadót létesített. A kötetben Muhi Sándor képzőművész Egyházművészet Meszlényi Gyula püspöksége idején címmel emlékezett. Muhi Sándor az egyházmegyei templomok művészeti értékeiről állított össze adatbázist. /Máriás József: Egyházművészeti gyűjtemény Szatmárnémetiben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./2008. október 22.
Október 23-án a szatmárnémeti Szent István Kör történelmi előadással emlékezik meg az 1956. október 23-án kitört magyar forradalomról. Az előadást dr. Bura László ny. tanár tartja, „’56 emlékezete” címmel. /‘56-os forradalmi megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 22./2008. október 24.
„A lelkek mélyén élő szabadságvágy hihetetlen mértékben és mélységben lobbantotta fel a forradalom lángját, s csodálatos dolgot valósított meg: a magyar nemzet egységét” – értékelte ‘56 jelentőségét dr. Bura László október 23-án Szatmárnémetiben a Szent István Kör által szervezett megemlékezésen. Az előadó az 56-ot megelőző kelet-európai eseményekről beszélt, illetve a magyar forradalom szerepéről a szovjet-szocialista tábor megbontásában. Emlékeztetett a romániai elnyomó intézkedésekre: 1945 januárjában az országból százezernyi német (sváb) származású férfit és nőt tehervagonokban kényszermunkára vittek a Szovjetunióba, ugyanebben a hónapban sok ezer, a frontról hazatért magyar katonát összefogdostak, akiket a földvári internálótáborba (s onnét a Szovjetunióba) vittek. Politikai perekben számoltak le az ellenfelekkel, államosították az egyházi iskolákat, megszűntették a görög katolikus egyházat, a nyugati határ menti övezetekből több mint tízezer családot az ország más vidékére telepítettek, a Jugoszláviával szomszédos területről a német lakosságú falvakat áttelepítették a Baraganba. Átnevelő munkatáborokat létesítettek, ezeket egészítette ki a hírhedt Duna–Fekete-tengeri csatorna hatalmas munkatelepe. Magyarországon 1956. október 16-án a szegedi egyetem jogi karán megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, amelyen megfogalmazták: demokráciát, függetlenséget, szabad választást kívánnak. Huszadikán csatlakozásra szólították fel Budapest, Pécs, Debrecen egyetemeit. És eljött 23-a, amikor Budapesten a Műszaki Egyetemről megindultak a hallgatók. Nemcsak a kormány menesztését kívánták, hanem megfogalmazták a független Magyarország igényét, a szovjet csapatok kivonásának óhaját is. Azután a szabadság eltiprásának kegyetlen és véres tragikuma következett. /Az 1956-os forradalomra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 24./2008. december 18.
A Szatmári Magyar Hírlap ünnepel: december 18-án az ezredik lapszám került az olvasók asztalára, a napilap nemrég ünnepelte fennállásának harmadik évfordulóját. Az olvasótábor kitartott mellettük. 2005. június 24-én egy szatmárnémeti vállalkozó, Szilágyi Ferenc felismerte: komoly igény van a hagyományos értelemben vett hírlapírásra ezen a tájegységen. A szatmárnémeti díszpolgárává avatandó Bura László vezércikkével indult az akkor még hetilapként működő kiadvány. Sokan az indulásakor temetni kezdték a Hírlapot, de nem lett igazuk. /Fodor István: Szatmári Magyar Hírlap 1000. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 18./2008. december 18.
A Hírlap Könyvek /Szatmárnémeti/ újabb kötete látott napvilágot Dr. Mandula Tibor: A magyarság története az óhazától Mohácsig című, a Scriptor Alapítvány gondozásában, melynek célja – az előző tíz kötethez hasonlóan – a magyar kultúra ápolása, a nemzeti öntudat erősítése. Ez a kiadvány dr. Mandula Tibor több évtizedes történészi és tanári munkásságának összegzése. Azért volt erre szüksége, mert a szerző tanári pályafutása során azt tapasztalta, hogy sokan ismerik kellőképpen a múltat, a hivatalos történelemtankönyvek pedig egy torz, ellenséges képet festenek a magyar nemzetről. Dr. Bura László a bemutatón külön kiemelte a kötet olvasmányosságát. A könyv egy sorozat első része, melynek folytatása hamarosan megjelenik, szintén a Scriptor Alapítvány jóvoltából. /A magyarság története az óhazától Mohácsig. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 18./2008. december 19.
December 18–án Szatmárnémetiben a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata és a Polgármesteri Hivatal közös szervezésében dr. Bura László egyetemi tanárnak díszpolgári címet adott át Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. Dr. Bura László /sz. Szatmárnémeti, 1932. márc. 31./ tudományos tevékenységét nyelvészként kezdte, egyetemi tanársegédként. Azóta 33 könyvet jelentetett meg, kilencet pedig társszerzőként, kisebb cikkeinek, tanulmányainak a száma pedig megközelíti az 1800–at. Egyformán otthonosan mozog a nyelvkutatás, a névtan, a lexikológia, a lexikográfia, a folklór, a néprajz, a nyelvművelés, a művelődéstörténet, a helytörténet, valamint az iskola és az egyháztörténet területén. E tekintélyes tudományos munkásságot dr. Bura László szabad idejében, pedagógusi hivatásának gyakorlása közben fejtette ki. 1990–től 1994–ig, nyugdíjba vonulásáig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatótanára, hét éven át pedig a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont egyik alapítója és első igazgatója volt, neki köszönhető, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem elindíthatta első évfolyamát Szatmárnémetiben. /Gugulya–Hégető Lóránd (volt diákja): Díszpolgári cím dr. Bura Lászlónak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 19./2009. január 15.
Január 14-én tartották dr. Bura László „Szatmár megye helynevei” című – sorban 33. – könyvének bemutatóját. A kötet a Scriptor Alapítvány gondozásában kiadott Hírlap-könyvek sorozatban látott napvilágot. Amint azt Veres István, az alapítvány ügyvezetője elmondta, a tudományos igényességgel megírt monumentális munka egy igen értékes adattár, mely 131 település magyar helyneveit örökíti meg. A kétkötetes, 830 oldalas gyűjteményt dr. Lovas János méltatta, rámutatva a helységnévgyűjtés történeti-nyelvészeti jelentőségére. A régi utca-, tér-, híd-, patak-, dűlő- stb. nevek ugyanis legkorábbi nyelvemlékeinknek számítanak, melyek sok esetben már a XI-XII. századi, latinul írt birtoklevelekben is magyarul szerepelnek. Minden elnevezés őriz egy-egy darabkát a település múltjából. A közel ötven éven át végzett gyűjtés során a szerzőnek több mint 100 elpusztult falut is sikerült beazonosítania, melyek létére szintén a helynevekben talált utalásokból következtetett. Ebben az óriási munkában Bura Lászlót 14 pedagógus, valamint 72 közép-, illetve főiskolás diák segítette gyűjtőként vagy adatszolgáltatóként. /Gyűjtemény Szatmár helyneveiből. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 15./2009. január 31.
Tizedik alkalommal díjazta Szatmár megye íróit a Művelődési Igazgatóság. A tudományos munka területén két magyar is volt a kiemeltek között: dr. Bura László nyelvész és Kiss Sándor matematikus. Bereczki Orbán Zselyke a szatmári hagyományos táplálkozásról írt monográfiájáért kapott elismerést, a vallási témájú könyvek közül pedig a Római Katolikus Püspökség Meszlényi Gyuláról megjelent kötetét díjazták. Szatmár megyében 2008 során több mint 250 könyv, illetve folyóirat látott napvilágot, ebből 30 volt magyar nyelvű. /Szerzőket és kiadványokat díjaztak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 31./2009. február 11.
A 2008-ban megjelent szatmári könyvek és tudományos-kulturális kiadványok (összesen 280) közelmúltban megtartott seregszemléjén a Szamos kulturális hetilapot a legjobbnak járó díjjal tüntették ki. A szatmári magyarság alig egy éve indult művelődési folyóirata a Szatmári Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Jól döntött a Scriptor Alapítvány kuratóriuma (elnöke Szilágyi Ferenc vállalkozó), amikor elhatározta, hogy alig egy esztendővel a Hírlap Könyvek sorozat beindítása után (főszerkesztője Veres István) egy külön művelődési lapot is megjelentet. Ilyés Ildikó, a Szamos főszerkesztője a lap alapítói közé tartozik. A rendszerváltás utáni próbálkozást, a Szamoshát című lapot /1990-1994/ már régen elfelejtették. A Szamosba olyan tekintélyes értelmiségiek írnak rendszeresen, mint Bura László nyelvész, közíró, egyház- és helytörténész, Muhi Sándor grafikus, művésztörténész, Mandula Tibor történész, Csirák Csaba kultúrtörténész, Fazekas Lóránt biológus-madárkutató és újabban Kiss Sándor matematikus és Danku Pál helytörténész. /Sike Lajos: Szamos-lap a kultúráról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2009. február 15.
Január 30-án a Szatmárnémetiben a művelődési igazgatóság díjazta a megye íróit. A díjazottak között szerepelt a dr. Bura László által szerkesztett, többek között Muhi Sándor, Schmidt Dániel, Csiszár Klára, Schupler Tibor és dr. Bura László által írt Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887–1905 című, 2008-ban kiadott könyv is. Az említett kötetet a vallásos könyvek kategóriában emelték ki. /(JJ): Díjazták a Meszlényi Gyula életéről szóló könyvet. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 15./2009. március 2.
A magyar nyelv éve rendezvénysorozatának részeként szervezett könyvbemutatót a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) Nyelvtudományi Szakbizottsága február 27-én Kolozsváron. Elsőként Bura László, a csíkszeredai Státus Kiadó gondozásában megjelent Szatmár megye helynevei (földrajzi nevei) című kötetét mutatta be Péntek János akadémikus. Elmondta: a könyv szerzője szatmárnémeti tanár, nyelvész és néprajzkutató, aki 1960 és 2005 között diákjaival 135 települést bejárva gyűjtötte össze a két kötetben szereplő helyneveket. – A helynévgyűjtést soha nem lehet befejezni – jegyezte meg a jelenlévő Bura László. Második kötetként a Bálint Emese és Péntek János által szerkesztett Oktatás: nyelvek határán. Közelkép és helyzetkép a romániai magyar oktatásról című kiadványt ismertette Benő Attila. A kötetet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet adta ki. Péntek János a kolozsvári Korunk és a budapesti Hitel folyóirat februári számát mutatta be annak apropóján, hogy mindkét kiadvány a nyelvnek szentelt egy-egy tematikus lapszámot. A legújabb Korunk a Változó kor–változó nyelv, a Hitel pedig a Szavak honvágya címet viseli. Befejezésül Murádin László ismertette a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 2008-as esztendejének 1-es és 2-es számát. /Ferencz Zsolt: A nyelvről, különböző kontextusokban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./2009. május 21.
Május 20-án – a Szamos hetilapot megjelentető Scriptor Alapítvány javaslatára – a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet megbeszélésre hívta a megye magyar kulturális szervezeteinek képviselőit, illetve a magyar kulturális élet jeles személyiségeit Bura László, a találkozó moderátora megfogalmazta, a cél az identitás megőrzésére irányuló tevékenységek, rendezvények számbavétele volt, továbbá az útkeresés annak érdekében, hogy ezt átadják a fiatalabb nemzedéknek. Több, Kárpát-medencei szintű rendezvény szervezője ugyanis meglehetősen idős már. Csirák Csaba a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt, valamint a Gellért Sándor szavalóversenyt, Muzsnay Árpád pedig a Páskándi-megemlékezéseket, a Rákóczi-megemlékezéseket, valamint az Ifjú szívekben élek irodalmi vetélkedőt bocsátotta „kalapács alá“, mondván: mindketten szeretnék, ha fiatalabbak vennék át a rendezvényekkel kapcsolatos teendőket. Szilágyi Ferenc vállalkozó szerint állandó fórumot kellene működtetni, melynek keretében felelős személyek mérlegelnék a megye magyar hagyományőrző és kulturális törekvéseit, ezekből felállítanának egy rangsort. Kovács Jenő nagykárolyi polgármester kifejtette: a magyarságon belül a szatmári identitástudatot kell erősíteni. Konglovits Éva a nagykárolyi Rekettye néptánccsoport képviseletében elmondta: kezdeményezték, hogy néptáncot oktassanak az iskolában, azonban kiderült, hogy nincs erre kapcitásuk. Sok egyesület elakad a pénzszerzés, illetve a támogatások elszámolása terén, mivel túlságosan bürokratikus a rendszer. Többen felvetették azt, hogy fizetett állásokat kellene biztosítani azok számára, akik a magyar kultúrát és hagyományokat széles körben népszerűsítenék. Felmerült az is, hogy a már „bejáratott“ rendezvényeket nem ártana a kulturális intézmények (színház, múzeum stb.) programjaiba építeni, mert így biztosítva lenne a jövőjük. /Babos Krisztina: Mozgósítás a magyarságért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 21./2009. május 29.
Május 28-án a Szatmári Magyar Hírlap szerkesztőségében került sor a legújabb Hírlap-könyv bemutatójára. A bemutatott Örök menetelés című kötet Müller Dezső volt vámfalusi református lelkész verseit tartalmazza. Ez a szerző hatodik megjelent verseskötete. A Scriptor Alapítvány által támogatott kiadvány a Hírlap-könyvek tizenötödik darabja, melyek közül immár a második versgyűjtemény (Az első Sróth Ödön verseit tartalmazta, Holdláng címmel), az alapítvány törekvései között a helytörténet, széppróza, nyelvtudomány mellett ezen a vidéken születő lírai alkotásokat is támogatni óhajtja. Veres István ügyvezető bevezetője után Bura László, a Scriptor Alapítvány kuratóriumi tagja mutatta be az eddig megjelent Hírlap-könyveket, kitérve a Szilágyi Ferenc által vezetett alapítvány erőfeszítéseire a szatmári magyar kultúra támogatására. Utána Kereskényi Sándor muzeológus, szatmári polihisztor beszélt a kötetről. Szatmári Elemér református lelkész, versmondó verseket olvasott fel a kötetből. Végezetül maga a szerző beszélt arról, hogy mit jelent, mit jelent számára a vers. /Müller Dezső kötetét mutattuk be tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 29./2009. június 6.
Június 5-én adták át a szatmárnémeti Identitas Alapítvány idei díját, mellyel hagyományosan azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a szatmári magyar kultúráért, illetve a nemzeti öntudat megőrzéséért, fejlesztéséért. Az elismerést dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója, a debreceni konzervatórium professzora kapta. Varga Attila, az alapítvány elnöke köszöntőbeszédében kifejtette: a kitüntetéssel a nemzetközi hírű művész sokéves munkáját ismerik el. Neki köszönhető az, hogy a szatmárnémeti filharmónia nemzetközi hírnévre tett szert. Az ünnepelt kifejtette: számára a legfontosabb a szatmárnémeti, illetve a Szatmár megyei közönség, akikkel nap mint nap találkozik. Fátyol büszke arra, hogy 1990 óta, amikor a szatmárnémeti filharmónia igazgatójává nevezték ki, sikerült felépítenie egy társulatot. Végezetül a Fátyol Rudolf vezette Rudolf-vonósnégyes lépett fel. Az Identitas Alapítvány első év díjazottja Bura László nyelvtudós, nyelvművelő volt, utána egyszerre kapott kitüntetést Muzsnay Árpád és Csirák Csaba, nemzeti kultúránkat ápoló hagyományos rendezvényeik elismeréseképpen. A harmadik évben Fejér Kálmán zenepedagógust tüntették ki, majd Elekes Emma színművésznő következett. Tavaly Thoroczkay Sándor helytörténésznek ítélték oda az elismerést a Szatmári magyarság történelmének feltárására irányuló kutatásaiért. /Babos Krisztina: Identitas-díj Fátyolnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./2009. június 6.
Lengyel József-megemlékezésnek tartottak május 5-én a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban. Az ünnepségen Schönberger Jenő püspök köszöntőbeszéde után dr. Bura László ismertetette Lengyel Józsefről szóló értekezését, Fancsali József pedig bemutatta az író Három színmű című kötetét. Lengyel József /1868-1933/ Szinérváralján született katolikus pap, drámaíró és neves tanító volt. A Budapesten megjelenő bölcseleti folyóiratban közölte munkáit. Történelmi drámáját – Valkó vára vagy A vihartépte sziklafészek Szinérváralján 1927-ben adta ki. /Lengyel József irodalmár papra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./