udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
160
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 | 151-160
Névmutató:
Munteanu, Codrin
2012. november 29.
Törvénytelennek ítélte a székely zászló kitűzését a Kovászna Megyei Törvényszék
Kovászna Megyei Törvényszék elfogadta Codrin Munteanu prefektus keresetét, és törvénytelennek ítélte, hogy a székelyföldi Uzon község polgármesteri hivatalán Románia és az Európai Unió zászlaja mellett a székely zászlót is kitűzték.
Az ítélet tényét a törvényszék közölte honlapján.
Ráduly István, Uzon polgármestere az MTI-nek elmondta: helyén marad a székely zászló, ameddig hivatalos értesítést nem kap a törvényszéki ítéletről. „Amíg az indoklást nem látom, nem kommentálom a helyzetet, mert el sem tudom képzelni, mire alapozza a bíró az ítéletét" – nyilatkozott a polgármester. Hozzátette, mindenképpen fellebbez az ítélet ellen. A polgármester elmondta, a jelképek használatát szabályozó törvény azt szabja meg, hogy Románia és az Európai Unió zászlaját ki kell tűzni a közhivatalokra, más államok zászlaját viszont csak kivételes esetekben lehet kitűzni. A polgármester szerint a törvény nem szabályozza más jelképek használatát, és a jogértelmezése szerint minden megengedett, amit a törvény nem tilt.
Codrin Munteanu prefektus az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva arra hivatkozott, hogy a törvény szerint csak törvényesen elfogadott szimbólumokat szabad kitűzni a polgármesteri hivatalokra. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy elöljárói éppen az uzoni polgármesteri hivatal zászlóhasználata kapcsán indított per ellen tiltakozva szervezett november nyolcadikán székely zászlós tüntetést a prefektusi hivatalnál.
MTI
Erdély.ma2012. november 30.
Törvénytelen a székely lobogó (Dúl a zászlóháború Uzonban)
A Kovászna Megyei Törvényszék úgy döntött, törvénytelen az, hogy az uzoni községházán Románia és az Európai Unió zászlaja mellett a székely lobogót is kitűzték – az ítélet, indoklás nélkül, a törvényszék honlapján jelent meg tegnap. Ráduly István polgármester a Háromszék kérdésére azt nyilatkozta: nem veszi le a zászlót mindaddig, míg végleges és visszavonhatatlan döntés nem születik az ügyben.
A községházán levő székely lobogó levételére júniusban szólította fel Codrin Munteanu prefektus az uzoni polgármestert – feljelentés nyomán. „Annak a Dan Tănasănak a feljelentésére, aki valószínűleg soha nem is járt Uzonban” – mondta Ráduly István. „Ott van a székely zászló immár öt éve, eddig senkit nem zavart, mi itt békességben élünk huszonkét éve, de mondhatnám azt is, 1918 óta, nem ilyen szimbólumokba kellene belekapaszkodniuk, hanem az ország gazdasági fellendítésén kellene ügyködniük. Nekik is megvan a történelmük, nekünk is, nekik is a kultúrájuk, nekünk is, amit előnyként tudnának felhasználni, azt ilyen zászlóháborúkká alakítják” – fűzte hozzá a polgármester. Ráduly István kijelentette, a székely zászló a helyén marad nemcsak addig, míg ő is kézhez kapja a törvényszéki döntés indoklását, hanem azon túl is, mert az természetes, hogy megfellebbezi a bíró ítéletét, és a másodfokon meghozandó, végleges és visszavonhatatlan döntésig – akár a zászló eltávolítása, akár kitűzhetősége lesz eredménye – nem veszi le a községházáról. A polgármester értetlenül fogadta a törvényszéki döntést, elképzelni sem tudja, mire alapozza a bíró ítéletét, hiszen a jelképek használatát szabályozó törvény azt szabja meg, Románia és az Európai Unió zászlaját kötelező kitűzni a közhivatalokra, más államok zászlaját pedig csak kivételes alkalmakkor, de a székely lobogó nem országzászló, az egy közösség jelképe, és mivel a törvény nem szabályozza más jelképek használatát, jogértelmezése szerint tehát minden megengedett, amit a törvény nem tilt. Többek között az uzoni polgármesteri hivatal zászlóhasználata miatt indított per ellen tiltakozva szervezte november 8-án az RMDSZ a prefektúra előtti székely zászlós tüntetést. Codrin Munteanu prefektus az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva arra hivatkozott, hogy a törvény szerint csak törvényesen elfogadott szimbólumokat szabad kitűzni a polgármesteri hivatalokra.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. december 3.
Törvénytelenül lobog a székely zászló Uzonban
Törvénytelenül lobog az uzoni községháza homlokzatán a székely zászló – állapította meg a Kovászna megyei törvényszék. Ráduly István, Uzon polgármestere leszögezte, amíg nem kap hivatalos értesítést, nem veszi le a zászlót.
Törvénytelenül lobog az uzoni községháza homlokzatán a székely zászló – állapította meg a Kovászna megyei törvényszék. Az igazságszolgáltatási fórum alapfokú döntésével jóváhagyta Codrin Munteanu prefektus keresetét, és elrendelte, hogy a lobogót el kell távolítani, mivel a törvény szerint csak az ország és az EU zászlóját lehet kitűzni a közhivatalok homlokzatára.
Ráduly István, Uzon polgármestere leszögezte, amíg nem kap hivatalos értesítést, nem veszi le a zászlót. Az elöljáró szerint a törvény csak azt írja elő, hogy ki kell tűzni Románia és az EU zászlóját, más jelképek használatát azonban nem szabályozza, tehát nem is tiltja.
Muteanu korábban úgy nyilatkozott, egy feljelentés alapján kezdeményezte a szerinte törvénytelen szimbólum eltávolítását. Amint arról beszámoltunk, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a prefektust. Felháborítónak tartotta a kereset szövegét, amelyben a prefektus kisbetűvel írta a Székelyföld nevét, a székely jelképet pedig egy futballklub zászlójához hasonlította.
A kormánybiztos úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött zászló egy nem létező entitást szimbolizál, és éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára azért, mert a polgármester vagy a tanácsosok kedvelik azt. November 8-án az RMDSZ zászlós tüntetést szervezett a prefektúra előtt, a többezres tömeg székely zászlókkal vonult fel, hogy megvédje a kormánybiztos állandó támadásaitól a székely jelképeket.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2012. december 5.
Tízezer SIC-matricát osztanak ki az autósoknak Háromszéken
Codrin Munteanu prefektus újabb magyarellenes ténykedéseiről számolt ma be, sajtótájékoztató keretén belül Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke. Elmondta, hogy a november 5-én a városközpontba kihelyezett óriás SIC tábla ellen már pár nap múlva eljárást kezdeményezett a kormánybiztos.
November 12-én, hétfőn a prefektus azzal indította a hetet, hogy kikérte a város polgármesteri hivatalától, hogy milyen jogi alappal engedélyezte az RMDSZ által kiállított Terra Siculorum feliratú táblát. Ebben nem talált fogást, hiszen minden szükséges okirattal, szerződéssel, szolgáltatás kifizetését igazoló okirattal rendelkeznek. Ezután behívatta, annak a cégnek az ügyvezetőjét, amellyel a területi RMDSZ szerződést kötött. Rá akarta venni a céget, hogy bontsák fel a tábla bérletére vonatkozó szerződést a Szövetséggel. Ezt megtagadva a Brassó Megyei Pénzügyőrség ellenőrzésével találta szembe magát a reklámcég, akik az utolsó három hónapban az RMDSZ-el kötött szerződésekről érdeklődtek.
Tamás Sándor elmondta, hogy mindezekről tájékoztató a belügyminiszter, aminek hatására a prefektus irányából a zaklatások leálltak. A Székelyföldet népszerűsítő anyagok gyártását mindezek ellenére sem állították le. „SIC” feliratú autósmatricákat gyártottak tízezer példányban, amit előszeretettel ragasztgatnak ki autókra a háromszékiek. Egy civil szervezet pedig újabb ezer zászlót rendelt, hogy azokhoz is eljusson, akik a székely zászlós tüntetés alkalmával nem tudták beszerezni. „Egyre többen helyezik ki a székely zászlókat és egyre több autó jelenik meg a SIC-es matrica felirattal, ez pedig annak a bizonysága, hogy nem lehet adminisztratív döntésekkel megakadályozni azt, ami az emberek szívében benne van, és amit bátran vállalnak is”- tette hozza a megyei elnök.
Codrin Munteanu idén május és október között 18 bírósági eljárást indított Kovászna Megye Tanácsa és a települési önkormányzatokkal szemben. Olyan eljárásokat, amelyek a székely közösség szimbólumairól és a magyar emberekről elnevezett intézmények neveiről szóló határozatok megtámadását és megsemmisítését célozzák. Mindezeket látva, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete Codrin Munteanu prefektus leváltását kéri. Sajtóközlemény
Erdély.ma2012. december 5.
Munteanu prefektus leváltását kéri az RMDSZ
Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus leváltását kéri az új kormánytól az RMDSZ háromszéki szervezete. Tamás Sándor, a szövetség Kovászna megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy zaklatják a brassói céget, amelyik a háromszéki RMDSZ-nek bérbe adta a reklámpannót, amelyre kitették a SIC feliratú táblát. A háromszéki RMDSZ elnöke arról is beszámolt, hogy Munteanu május és október között 18 bírósági eljárást kezdeményezett a megyei, illetve a helyi önkormányzatok ellen, a székely szimbólumok vagy a magyar nyelvhasználat miatt.
Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus leváltását kéri a választások után alakuló új kormánytól az RMDSZ háromszéki szervezete. Tamás Sándor, a szövetség Kovászna megyei elnöke (képünkön) tegnap sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy zaklatják a brassói céget, amelyik a háromszéki RMDSZ-nek bérbe adta a reklámpannót, amelyre kitették a SIC feliratú táblát. „Codrin Munteanu prefektus számon kérte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivataltól, hogy milyen jogi alapon tették ki a táblát, és amikor nem talált fogódzót annak eltávolítására, a brassói cég ügyvezetőjét próbálta rávenni arra, hogy bontsa fel az erre vonatkozó szerződést. Később a cégtől a Brassó megyei pénzügyi hatóság is számon kérte az RMDSZ-szel kötött szerződéseket” – számolt be Tamás Sándor, aki értesítette a belügyminisztert az esetről, és így sikerült leállítani a további zaklatást.
Elkészült a „bűnlajstrom”
A háromszéki RMDSZ elnöke elmondta, Codrin Munteanu május és október között összesen 18 bírósági eljárást kezdeményezett a megyei, illetve a helyi önkormányzatok ellen a székely szimbólumok vagy a magyar nyelvhasználat miatt. Többek között megtámadta a Kovászna megye és Kovászna város zászlóját, valamint a Sepsiszentgyörgy sajátos jelképeit elfogadó határozatot, a Kónya Ádám Művelődési Ház, az Incze László Céhtörténeti Múzeum és a Kovászna megyei agrárkamara elnevezésekre vonatkozó döntéseket, feljelentést tett a városháza és községháza feliratok miatt.
A bírósághoz fordult az uzoni polgármesteri hivatal homlokzatára kitűzött székely zászló ügyében, ahogy azért is, mert Bodokon az erdei utakat jelölő táblán elsőként a magyar felirat szerepel. Tamás Sándor elmondta, a bírósági eljárások különböző stádiumban vannak, például a megyezászló esetében alapfokon elutasították a prefektúra keresetét.
Címertudomány vs. politika
Codrin Munteanu a fellebbezésben azt írta, elejét kell venni annak, hogy a helyi önkormányzatok vezetői „határtalan képzelőerejüket kibontakoztatva” esetleg a település kabalaállatát is törvényesítsék. De többek között azt is felrója a magyar elöljáróknak, hogy Kovászna megye zászlója éppen olyan, mint a székely zászló, míg a megye címere nem tartalmaz a románságra utaló elemeket.
„A címertudományt nem lehet összekeverni a napi politikával” – szögezte le Tamás Sándor, emlékeztetve, hogy Kovászna megye kormányhatározattal elfogadott címere a 16. században gyökerezik, de 1928-ban a királyi Románia is törvénybe iktatta azt, sőt a kommunista időkben is ugyanezek voltak az elemei.
„Követeljük az új kormánytól a prefektus leváltását, meggyőződésünk, hogy a román nacionalisták, a régi rendszerből örökölt spiclik érdekeit szolgálja, hiszen korábban a magyarellenességéről híres Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának titkára volt” – jelentette ki Tamás Sándor. Amint arról beszámoltunk, a háromszéki területi RMDSZ november elején a székely szimbólumok védelmében helyezte ki a Sepsiszentgyörgy főterén, a prefektúra épületével szemben a SIC-táblát, melyen Székelyföld latin neve, a Terra Siculorum szerepel. A prefektus támadásai elleni tiltakozásként zászlós tüntetést is szerveztek a hivatal előtt, melyen több ezren jelentek meg székely zászlóval a kezükben.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2012. december 5.
Zaklatja a prefektus a székelytáblát elkészítő céget
Kovászna megye prefektusa és a pénzügyi ellenőrző hatóságok zaklatják azt a brassói céget, amely a kormányhivatal épülete elé elhelyezett „SIC – Terra Siculorum” feliratú reklámpannót készítette – hívta fel a figyelmet kedden Tamás Sándor.
A háromszéki tanácselnök szerint az RMDSZ Kovászna megyei szervezete kötött szerződést a brassói céggel az óriáspannó elkészítéséről, amelyet november elején, a székely szimbólumokért tartott tüntetést megelőzően helyeztek el a prefektúra előtt. Néhány napra rá Codrin Munteanu, háromszéki prefektus kikérte a sepsiszentgyörgyi városházáról a pannóra vonatkozó engedélyeket.
Mivel nem talált fogódzót a „székelytábla” eltávolítására, a kormány megbízottja magához hívatta a brassói reklámcég vezetőjét, és rá akarta venni, hogy bontsa fel az RMDSZ-el kötött szerződését, tájékoztatott Tamás Sándor, hozzátéve: amikor a brassói vállalkozó azt mondta, nincs lehetősége a szerződés felbontására, a prefektus értésére adta, hogy döntésének következményei lehetnek.
„Gondoljon bele, hogy Franciaországban ilyesmiért felszámolhatják a céget”, mondta Tamás Sándor szerint a prefektus a vállalkozónak. Mint kiderült, néhány napra a Codrin Munteanuval való találkozó után a Brassó megyei pénzügyőrök ellenőrizték a céget, és az elmúlt három hónapban kötött szerződések iránt érdeklődtek, majd a Brassó és Kovászna megyei RMDSZ-szel kötött szerződéseket fénymásolták, mondta sajtótájékoztatóján Tamás Sándor. A háromszéki tanácselnök szerint az esetről jelentést tett Mircea Duşa belügyminiszternek, aki magához rendelte a Kovászna megyei prefektust, és ezután leállt a brassói cég zaklatása.
Tamás kifejtette: kérik majd az új kormánytól, hogy váltsa le a prefektust, hiszen „meggyőződésük, hogy a román nacionalisták a régi rendszerből örökölt spiclik érdekeit képviselik”. Codrin Munteanu korábban a magyarellenességéről ismert Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fórumának titkára volt, mondta Tamás Sándor.
Tamás Sándor rámutatott, hogy a háromszéki prefektus május és október időszakban 18 eljárást indított a székely szimbólumok és a magyar nyelvhasználat miatt a Kovászna megye és a települések önkormányzatai ellen. Ezek a perek különböző stádiumban vannak. Például a prefektus Kovászna megye zászlójára vonatkozó keresetét alapfokon elutasították, majd Codrin Munteanu fellebbezési keresetébe azt írta: „elejét kell venni annak, hogy a választott vezetők határtalan képzeletüktől vezérelve esetleg a települések kabalájáról is határozzanak”. Tamás Sándor rámutatott, hogy a prefektúra fellebbezését jövő év áprilisában tárgyalják azon a brassói bíróságon, amelynek székházára ki van tűzve Brassó megye zászlója.
Maszol.ro2012. december 7.
Első a román felirat, döntött a bíróság kétnyelvű táblaügyben
Visszautasította a sepsiszentgyörgyi önkormányzat fellebbezését a kétnyelvű feliratok tárgyában a brassói táblabíróság. Az igazságszolgáltatási szerv végleges és megfellebbezhetetlen ítéletében megerősítette a Kovászna megyei törvényszék korábbi döntését, miszerint az állam nyelvén írt szövegnek kell szerepelnie elsőként valamennyi köztéri táblán, a más nyelvű szövegek csak ezután következhetnek.
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus perelte be a közigazgatási bíróságon amiatt, hogy nem tartja be a közfeliratozásban az állam hivatalos nyelvének használatára vonatkozó törvényeket. A másodfokú, végleges ítéletben a bíróság arra kötelezi a szentgyörgyi önkormányzatot, hogy cserélje ki a közintézmények székhelyeire kihelyezett táblákat, hogy a román felirat legyen felül. Hasonlóképpen kell eljárni a városban kihelyezett háromnyelvű – magyar, román és angol – turisztikai útmutatók, de az utcanévtáblák esetében is.
A bírósági ítélet szerint az önkormányzatnak a parkolóautomaták és parkolócédulák esetében is a román nyelvet kell megadnia elsőként, és azt is elrendeli, hogy a jövőben minden feliratozás eszerint az elv szerint történjen. A városban ugyanis több közintézményen a magyar felirat szerepel elsőként, és ugyanez érvényes bizonyos utcanévtáblák esetében is. Antal Árpád polgármester korábban ezt azzal indokolta, hogy egy 75 százalékban magyarlakta városban alkalmazkodni kell a nemzetiségi viszonyokhoz, és a magyar feliratnak kell szerepelnie elsőként.
Mint ismeretes, tavaly Kovászna megye alprefektusa, Valentin Ionaşcu a közigazgatási bírósághoz fordult – elmondása szerint a román civil fórumok kérésére –, mert úgy véli, törvénytelen a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal bejáratánál található tábla, mivel azon első helyen szerepel az intézmény magyar megnevezése. Ezt követően Codrin Munteanu prefektus összesen 18 bírósági eljárást kezdeményezett a megyei, illetve a helyi önkormányzatok ellen a székely szimbólumok vagy a magyar nyelvhasználat miatt.
Szerző(k): Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)2012. december 8.
Európai bírósághoz fordul Antal Árpád (Nyelvháború Sepsiszentgyörgyön)
A brassói táblabíróság végleges és visszavonhatatlan ítéletében erősítette meg az első fokon hozott döntést, miszerint a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalnak le kell cserélnie az összes olyan táblát, amelyen a magyar nyelvű feliratok szerepelnek a román nyelvű előtt. Antal Árpád polgármester a Háromszéknek elmondta, akkor lepődött volna meg, ha másként dönt a bíróság, s bár az indoklást nem ismeri még, nem hagyhatja annyiban: valószínűleg az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul.
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt Codrin Munteanu prefektus „a civil szférából kapott észrevételek nyomán” jelentette fel a többnyelvű feliratozási gyakorlata miatt, alapszinten pert nyert, ezt a városháza megfellebbezte, most a brassói táblabíróság kimondta: bármely köztéri táblán, legyen az turisztikai vagy közlekedési eligazító, a közintézményeken, utcanévtáblákon, de még a parkolóautomaták használati utasításán, illetve a parkolócédulákon található szövegeken is a feliratozások sorrendjében elsőként az állam hivatalos nyelvének kell szerepelnie, csak azt követően a magyar, és az elkövetkezőkben is ezt a sorrendet kell betartani bármiféle feliratozás, közérdekű információ megjelenítése esetében.
Antal Árpád megkeresésünkre elmondta, egyértelműen látszik, hogy a román igazságszolgáltatás nem tartja szem előtt a Románia által aláírt, a román kormány által ratifikált nemzetközi egyezményeket, jelen esetben a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. Hozzáfűzte: ügyvédekkel is konzultál, s amennyiben arra lehetőség van, az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul ebben az ügyben. A román bíróságokon alkalmazott kettős mérce is tetten érhető, mert például Marosvásárhelyen, ahol kötelező lenne a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése, Dorin Florea polgármesternek haja szála sem görbült amiatt, hogy ezt úgy oldotta meg: Piaţa Trandafirilor tér. Antal Árpád elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar nyelv az Európai Unióban hivatalos nyelv, szülőföldjén viszont nem. Amennyiben a közeljövőben alkotmánymódosításra kerül sor Romániában, ezt a kérdést rendezni kell, alkotmányba foglalni: a magyar regionális hivatalos nyelv – fűzte hozzá.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. december 20.
Diszkriminálja a magyarokat a Kovászna megyei prefektus
Elmarasztalta a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) Kovászna megye prefektusi hivatalát, mert nem tüntette fel magyar nyelven is honlapján a közérdekű információkat – közölte internetes oldalán csütörtökön a Krónika című erdélyi napilap.
A kormány helyi képviselőjét egy sepsiszentgyörgyi ember panaszolta be a hivatalnál. A panaszos azt kifogásolta, hogy a prefektusi hivatal honlapján csak román nyelven jelennek meg a közérdekű információk, pedig a megye lakosságnak 73,7 százaléka magyar nemzetiségű.
A diszkriminációellenes tanács a panaszosnak eljuttatott döntésében úgy értékelte, hogy a kizárólag román nyelvű honlap sérti a magyar közösség jogát, hogy anyanyelvén jusson a közérdekű információkhoz. A tanács azt is megemlítette, hogy a kisebbségi nyelv használata semmiben nem érinti hátrányosan az állam hivatalos nyelvének a státusát.
A tanács döntésében a kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre, és a román helyi közigazgatási törvényre hivatkozott. Az utóbbi jogszabály szerint azokban a közigazgatási egységekben, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, az adott kisebbség nyelve is használható a közigazgatásban. A Krónika szerint a prefektus vállalta, hogy nemsokára orvosolja a hiányosságot.
A májusban kinevezett Codrin Munteanu a magyar szimbolikus ügyek támadásával került a figyelem középpontjába a Székelyföldön. Számtalanszor hangsúlyozta, hogy nem magyarellenesség motiválja intézkedéseit, csupán a törvényeket kívánja betartatni a megyében.
A romániai törvények kettős szerepet rónak a kiemelt köztisztviselőnek tekintett prefektusokra: egyfelől ők a kormány megjelenítői, másfelől ők a törvény őrei a megyében, amelyben tevékenykednek. MTI
Erdély.ma2012. december 20.
Titkos paktumok
A politikában voltak, lesznek tárgyalások, egyezségek. Ez a politika természete – Kelemen Hunor ezekkel a szavakkal rövidre is zárná azt a tegnap nyilvánosságra került hírt, miszerint az RMDSZ még jóval a választások előtt, októberben megállapodást írt alá a Szociál-Liberális Szövetség vezetőivel a közös kormányzásról.
Hogy a neptuni szellemiséget idéző paktumról miért nem szóltak a magyar választóknak, arra a szövetségi elnök nem tér ki. Nyilván, arra számítottak, hogy a baloldali kormány nacionalista megnyilvánulásai mozgósító erővel bírnak a magyarok körében. Arról is hallgat Kelemen Hunor, hogy ezek után minden, a kampányban magyarellenesnek beállított intézkedés olcsó színjátéknak tűnik csupán, melynek köszönhetően Antonescuék megszerezték a román nacionalisták voksait, az RMDSZ pedig a kisebbséget elnyomó hatalommal szembenálló, védelmet nyújtó szervezet szerepében pózolhatott. Kelemen Hunor arra sem ad magyarázatot, miért van az, hogy majd minden román alakulattal hamarabb leülnek tárgyalni, és gyorsabban megegyezésre jutnak, mint például a magyar testvérpártokkal. Miként lehetséges az, hogy a ripacs Crin Antonescuval, a kommunista utódpártot vezető, Adrian Năstase korrupcióért elítélt volt miniszterelnök árnyékában felnőtt Victor Pontával megállapodást írnak alá – a romániai rendszerváltozás elindítójával, Tőkés Lászlóval pedig egy asztalhoz sem hajlandóak ülni? Nem is olyan régen, november 8-án, Sepsiszentgyörgyön mintegy kétezren vonultak a kormányhivatal elé székely jelképeink védelmében, a nyelvi jogaink, magyar intézményneveink ellen ágáló, szimbólumainkból gúnyt űző, provokatív intézkedéseivel kitűnő, folyton gáncsoskodó kormánymegbízott leváltását követelve. Vajon tudta az a kétezer tiltakozó, hogy voltaképpen „szövetséges” ellen emeli fel hangját, hisz a sokat – és joggal – szidott Codrin Munteanu annak a szociál-liberális csapatnak a tagja, amellyel az RMDSZ már jóval korábban kiegyezett. Tamás Sándor megyei elnök szívhez szóló szavakkal ecsetelte, Székelyföld azoké, akik dolgoznak érte, akik áldozatot hoznak érte. Pedig nagyon úgy tűnik, egyelőre inkább azoké, akik politikai haszonszerzés céljából az itt élők nemzeti érzelmeit kijátsszák, titkos alkukat kötnek, féligazságokat szajkóznak, akik félrevezetik az embereket.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. december 21.
A rendőrök esténként SIC-matricákat kapargatnak
Rendőrökkel kapartatja le Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus a közlekedési táblákra ragasztott SIC matricákat Háromszéken – jelentette ki Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke sajtótájékoztatón.
A prefektus amikor felfedezte, hogy több háromszéki faluban is ragasztottak a közlekedési táblákra ilyen matricát, felhívta a polgármestereket, hogy azonnal tüntessék el ezeket, de az elöljárók visszautasították, mondván, hogy a közlekedési táblák az országutakat felügyelő hatósághoz tartoznak.
A napokban néhányan látták, amint a rendőrök sötétedés után kapargatni kezdték a matricákat. A szemtanúk kérdőre fogták a rendőröket, akik közölték, hogy a prefektus utasítására távolítják el a SIC-feliratot – számolt be róla Tamás Sándor.
A háromszéki politikus ugyanakkor elmondta, január 20-ig meghosszabbították a prefektúrával szemben felállított SIC óriáspannó közterületfoglalási engedélyét. „Minden törvényes formaságot betartunk, és még marad a tábla, mert úgy tűnik a prefektus még mindig nem szokta meg" - mondta Tamás Sándor.
Maszol.ro,2013. január 16.
Munteanu megfellebbezte a diszkriminációellenes tanács
Folytatja a hadjáratot a magyar feliratok ellen Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. A kormánymegbízott azoknak a sepsiszentgyörgyi tábláknak a cseréjét sürgeti, amelyeken a magyar felirat a román előtt van, és megfellebbezi az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) határozatait, amelyekben a testület a magyar feliratok hiánya miatt marasztalja el a kormányhivatalt és rendőrőrsöket.
Codrin Munteanu tegnapi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat nem tett eleget a brassói táblabíróság jogerős döntésének, és nem cserélte ki azokat az intézménynév-, utcanév- és turisztikai irányjelző táblákat, amelyeken a magyar felirat a román előtt szerepel. „A bíróság határozatait még Sepsiszentgyörgyön is be kell tartani” – gúnyolódott a prefektus, majd elismerte, hogy a döntésnek egyelőre nem tud érvényt szerezni, mert még nem kapta meg a hivatalos átiratát.
Amint arról beszámoltunk, Antal Árpád polgármester korábban bejelentette, hogy az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul az ügyben jogorvoslatért. Codrin Munteanu ugyanakkor aberrációnak tartja az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló döntését, mert szerinte nem fedi a valóságot az az állítás, hogy a kormányhivatal hivatalos honlapja csak román nyelvű információkat tartalmaz, mint rámutatott, még maga a feljelentő is azt írta, hogy nincs minden lefordítva magyarra. A prefektus megfellebbezte a határozatot, elmondása szerint ugyanis tervezte a honlap felújítását, de most nem teheti, mert ebben a formájában bizonyíték. Munteanu azt állítja, hogy a honlap György Ervin idejében is ilyen volt, csak elődje, György Ervin kétnyelvű sajtóközleményeit törölték róla. Egy volt prefektúrai alkalmazott ezzel szemben arról számolt be, hogy korábban a főoldal menüpontjai is kétnyelvűek voltak. A prefektus állítása szerint a diszkriminációellenes tanács azt a határozatát is megfellebbezte, amelyben kétnyelvű táblák hiánya miatt marasztalja el a kézdivásárhelyi és a korondi rendőrőrsöket. Meglátása szerint ugyanis a rendőrség, az ügyészség és a katonaság nem esnek a helyi közigazgatási törvény hatálya alá, ezért nem kötelezhetők a kétnyelvűség betartására.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),2013. január 21.
A székely zászló kitűzését kéri a polgármesterektől Tamás Sándor
Tamás Sándor, Kovászna megye elnöke arra kérte a Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körül elhelyezkedő települések polgármestereit, hogy valamennyi településen tűzzék ki a polgármesteri hivatal homlokzatára a székely zászlót.
Tamás Sándor - aki egyben az RMDSZ megyei szervezetét is vezeti - elmondta: e gesztussal a polgármesterek szolidaritást vállalhatnak azokkal az elöljárókkal, akik ellen a megye prefektusa pert indított a zászló kitűzése miatt.
„Azért kértem ezt a polgármesterektől, mert a Székelyföld iránti elkötelezettség a szívünkben van” - jelentette ki Tamás Sándor. A jogász végzettségű elnök ezúttal is nyomatékosította, hogy a zászló egy nemzeti közösség szimbóluma, és annak kitűzése - megítélése szerint - nem ütközik törvénybe.
Mint ismeretes, a kék alapon hosszanti aranysávot, valamint holdat és csillagot ábrázoló székely zászlót a megye több polgármesteri hivatalának a homlokzatára is kitűzték már; ott lobog a sepsiszentgyörgyi városházán és a Kovászna Megyei Tanács épületén is. A Kovászna megyei törvényszék azonban tavaly novemberben elfogadta Codrin Munteanu prefektus keresetét, és törvénytelennek ítélte, hogy Uzon község polgármesteri hivatalának homlokzatára kitűzték a székely lobogót. Az igazságszolgáltatási fórum alapfokú döntésével jóváhagyta Munteanu keresetét, és elrendelte, hogy a lobogót el kell távolítani, mivel a törvény szerint csak az ország és az EU zászlóját lehet kitűzni a közhivatalok homlokzatára. Ráduly István, Uzon polgármestere akkor lapunknak úgy nyilatkozott, a törvény csak azt írja elő, hogy ki kell tűzni Románia és az EU zászlóját, más jelképek használatát azonban nem szabályozza, tehát nem is tiltja.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a kereset benyújtása után nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a székely szimbólumok ellen harcot hirdető prefektust. Az RMDSZ-es elöljáró felháborítónak tartotta a kereset szövegét, amelyben a prefektus kisbetűvel írta a Székelyföld nevét, a székely jelképet pedig egy futballklub zászlajához hasonlította. A kormánybiztos úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött zászló egy nem létező entitást szimbolizál, és éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára azért, mert a polgármester vagy a tanácsosok kedvelik azt. November 8-án az RMDSZ zászlós tüntetést szervezett a sepsiszentgyörgyi prefektúra előtt, mintegy kétezren vonultak fel székely zászlókkal a székely jelképek védelmében.
Ünnep a magyar kultúra szellemében
Erdély- és Partium-szerte megemlékeznek a magyar kultúra napjáról holnap, egyes településeken már elkezdődtek a rendezvények, néhol többnapos rendezvénysorozat várja az érdeklődőket. Amint arról már korábban beszámoltunk, Bihar, Szatmár, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna megyében, valamint Bukarestben is ünneplik a napokban a magyar kultúrát.
A jeles napról 1989 óta emlékeznek meg január 22-én, kézirata tanúsága szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Közös ünneplés Váradon és Berettyóújfaluban
Nagyvárad tizenharmadik alkalommal ünnepli a jeles évfordulót többnapos rendezvénysorozattal a magyarországi Berettyóújfaluval közösen. Ma délután A közösségi művelődés – a nemzet megmaradása címmel tartanak fórumot – a vitaindítót dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész tartja, részt vesznek váradi és magyarországi meghívottak. Délután Meleg Vilmos színművész József Attila-műsorát tekinthetik meg az érdeklődők az Ady Endre Gimnáziumban Kiáltás Istenhez címmel. Holnap, a magyar kultúra napján nyílik meg a világban élő román és magyar fotóművészek 7. nemzetközi szalonja az Euro Foto Art Galériában, a Szacsvay Imre Általános Iskolában pedig két író-olvasó találkozóra kerül sor: az elemi osztályosok Tóth Ágnes költővel, a nagyobbak pedig Markó Bélával beszélgethetnek. Délután a kolozsvári Koinónia Kiadó mutatja be négy könyvét a Szigligeti Színházban, majd a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciójára kerül sor, amely a Magyar Kultúráért díjak és az idén alapított Jakobovits Miklós-díj átadását követi. Szerdán, január 23-án a Bunyitay Vincze Könyvtár a Szemfüles ifjúsági folyóirat író-olvasó találkozójának ad otthont, majd a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület jubileumi kiállítására kerül sor a Tibor Ernő-galériában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh ugyanakkor saját rendezvényt is szervez a magyar kultúra napján: a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban dr. Pomogáts Béla és más jeles előadók tartanak irodalmi estet, majd Demény Balázs zongoraművész szólóestjére kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében.
Dsida és Arany a színpadon
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata holnap 18 órától ismét műsorára tűzi a nagy sikerrel játszott „....nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak...” című Dsida Jenő pódiumestet. A produkcióban vendégművészként újra láthatja a közönség Bogdán Zsolt Jászai- és kétszeres UNITER-díjas érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészét, Csutak Réka szintén kolozsvári színművészt, valamint Kovács Éva Poór Lili-díjas színművészt. Nagyszabású eseménysorozattal készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyar kultúra napjára, holnap 14 órától látható a budapesti színház- és filmművészeti egyetem negyedéves fizikai színházi rendező-koreográfus osztályának előadásában Arany János klasszikusa, a Toldi. Az előadást beszélgetés követi, 18 órától pedig a Peer Gynt című előadást láthatja a nagyérdemű. A Toldit Horváth Csaba rendező-koreográfus osztálya adja elő. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc a szöveg szerves részévé válik. Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén, mondta el Horváth Csaba. A rendező-koreográfus 2005-ben Budapesten hozta létre saját társulatát Forte néven. A klasszikus és modern szövegekkel egyaránt foglalkozó társulat, a kortárs tánc és a prózai színház elemeit ötvöző formanyelvvel kísérletezik. Ez a kifejezési mód azóta „fizikai színház” néven vált ismertté. Az egyedülálló világot megteremtő zenét Dresch Mihály, a budapesti dzsesszzenei élet kimagasló szaxofonművésze szerezte. A Csíki Játékszín a jeles nap alkalmából az Isten pénze című kortárs magyar musicalt tűzte műsorára. Az előadás 17 órakor kezdődik, a musicalt 2012 decemberében mutatta be a társulat Charles Dickens születésének 200. évfordulóján, Dickens Karácsonyi ének című kisregénye alapján a musical szövegkönyvét Müller Péter írta. A mű zeneszerzője Tolcsvay László, dalszövegírója Müller Péter Sziámi, rendezője Somogyi Szilárd. Könyvbemutatókkal ünnepli a Kriza János Néprajzi Társaság a magyar kultúra napját. Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetét Szenik Ilona méltatja, a György V. Imola, Keszeg Vilmos és Tekei Erika szerkesztette Kriza János Néprajzi Társaság évkönyvét Czégényi Dóra mutatja be. A rendezvényre január 23-án 18 órától kerül sor a társaság székhelyén, Kolozsváron az est házigazdája Jakab Albert Zsolt.
Díjaznak a Gyergyói-medencében
A Hargita Megyei Tanács és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a gyergyói-medencei települések önkormányzataival, kulturális intézményeivel és civil szervezeteivel közösen ünnepli a magyar kultúra napját. Az önkormányzatok és a kulturális intézmények képviselőjéből álló kuratórium a javaslatok alapján dönt arról, hogy idén a Gyergyói-medencéből ki kapja meg az öt évvel ezelőtt alapított Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Újdonság, hogy a medence minden iskolájának 2-3 diákja is elismerésben részesül, akik iskolán kívüli tevékenységük révén hathatósan hozzájárultak a kulturális élethez. Mindkét elismerést a holnapi gálaesten adják át a szervezők a gyergyószentmiklósi művelődési központ színháztermében 18 órakor. A Hargita Megyei Tanács kulturális alintézményeivel karöltve január 17–31. között a megye számos településén kiállításokat, könyvbemutatókat, hangversenyeket és tematikus előadásokat szervez. A Hon a hazában elnevezésű rendezvénysorozatba bekapcsolódtak Hargita megye kulturális intézményei. A Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamarazenekarának hangversenyét holnap 18 órától tartják a gyergyóalfalvi művelődési házban. A szerzők jelenlétében mutatják be Ferencz Imre Madárkirakat, Kozma Mária Régiségek Gyergyóból, Kristó Tibor Kárász Karcsi, a csalihal című kötetét január 24-én Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson január 25-én.
Krónika (Kolozsvár),2013. január 22.
Prefektusi körlevél a székely zászló kitűzése ellen
Körlevélben szólította fel hétfőn Kovászna megye polgármestereit Codrin Munteanu prefektus, hogy ne kövessék a megyei tanács elnökének kérését, és ne tűzzék ki a polgármesteri hivatalokra a székely zászlót.
A Mediafax hírügynökség tudósítása szerint a prefektus körlevelében nyomatékosította, hogy a polgármesteri hivatalokra csakis hivatalos és törvényesen jóváhagyott szimbólumok tűzhetők ki. Codrin Munteanu arra is figyelmeztette a helyi elöljárókat, hogy nem alárendeltjei a megyei tanács elnökének.
A prefektus csatolta körleveléhez a Kovászna Megyei Törvényszék novemberi ítéletét, amelyben a törvényszék közigazgatási osztálya elrendelte a székely zászló eltávolítását az uzoni polgármesteri hivatal épületéről.
A kormány Kovászna megyei képviselője emlékeztetett arra, hogy a törvény lehetővé teszi az országos szervezetekkel rendelkező nemzeti kisebbségek számára, hogy sajátos rendezvényeiken használják jelképeiket. “A kisebbségek jelképei a nem hivatalos sajátos rendezvényeken használhatók szabadon” – fogalmazott a prefektus.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke pénteken közölte, hogy arra kérte a megye polgármestereit, tűzzék ki hivatalukra a székely zászlót. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei elnöki tisztségét is betöltő politikus hétfőn az MTI-nek elmondta, eredetileg március 15-ére tervezték a zászlóbontást, de látva az érdeklődést és az igényt, valószínűnek tartja, hogy hamarabb fog ez megtörténni.
erdon.ro,2013. január 27.
Sepsiszentgyörgyön ismeretlenek felhasították a román zászlót
Vasárnapra virradóra ismeretlenek felhasították azt a román zászlót, amellyel csütörtökön egy székely szimbólumokat tartalmazó táblát takartak el a hatóságok.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint az éjszaka folyamán egy tíz centiméteres és egy ötven centiméteres hasítás jelent meg azon a román zászlón, amellyel a prefektusi hivatal előtt a Sic – Terra Siculorum (Székelyföld) feliratú táblát takarták el csütörtökön a prefektusi hivatal képviselői.
Iulia Grigoras, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője a hírügynökségnek valószínűsítette, hogy üvegszilánkkal vagy valamilyen fém tárggyal hasították fel a zászlót. A rendőrség rongálás és a nemzeti szimbólumok meggyalázása gyanújával indított vizsgálatot.
Codrin Munteanu prefektus kijelentette, a történtekért Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere visel „morális felelősséget". A kormány képviselője szerint a két elöljárónak a román szimbólumokat támadó cselekedetei és nyilatkozatai sarkallhatták az elkövetőket.
A 12 négyzetméteres Székelyföld-táblát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kovászna megyei szervezete helyezte el tavaly novemberben a prefektusi hivatal elé, hogy ezzel is tiltakozzék Codrin Munteanu prefektus székely jelképeket támadó intézkedései ellen.
A tábla elé a Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulója alkalmából tartott csütörtöki megemlékezésen helyeztetett el azonos méretű román zászlót a prefektus.
MTI
Erdély.ma,2013. január 30.
Erődemonstrációt követel a románok civil szervezete Székelyföldön
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerint, az országnak ebben a részében meg kell erősíteni az állam hatalmát, hogy „megállítsák a szélsőséges jobboldali magyar szervezetek folyamatos szeparatizmus hullámát”. Victor Ponta miniszterelnöktől azt kérik, tartsa meg tisztségében Codrin Munteanu prefektust, mert Kovászna megyében ő szavatolja a rendet és a törvényességet. A román civil fórum vezetői a központi hatóságokat arra szólítják fel, hogy azonosítsák és büntessék meg azokat, akik megrongálták a prefektúra elé kitett óriás román zászlót. A románok civil szervezete szerint, az állam felelősségre kellene vonja Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnököt és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, mert valójában ők az „erkölcsi elkövetők”. A közlemény szerint, a két magyar politikus folyamatosan uszít a románok, Románia, a román szimbólumok és értékek ellen.
„Emlékeztetjük a parlamentet, az államelnöki hivatalt és a kormányt, hogy azért jutottunk ebbe a helyzetbe, mert az elmúlt 23 évben folyamatosan csökkent az állam autoritása Kovászna és Hargita megyékben, mert a román pártok kompromisszumokat kötöttek a magyar kisebbség szervezeteivel, melyeknek statútumában szerepel a területi autonómia”- olvasható a közleményben.
Tudomásunk szerint, Székelyföldön több román civil szervezetnek ugyanaz a néhány személy az alapítója, több szervezet nevében tudják így nyomatékosítani magyarellenes nyilatkozataikat.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,2013. január 31.
Leváltották Kovászna megye prefektusát
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete üdvözli azt a kormányintézkedést, amelynek alapján leváltották tisztségéből Codrin Munteanu prefektust, akit aztán a honvédelmi minisztérium főtitkárává neveztek ki. Tamás Sándor, megyei szervezet es a megyei tanács elnöke kijelentette: azért örül, mert a kormány rájött, hogy Munteanu „destabilizáló erő” volt az etnikumközi kapcsolatokban. Tamás azt is elmondta, hogy a megye jövendőbeli prefektusával, a szociáldemokrata Dumitru Marinescuval, aki egy ottani község polgármestere is volt, mindig jó volt az együttműködés. – Az eddigi jó kapcsolatok mellett remélem, hogy az új prefektus majd nem hagyja figyelmen kívül a székely közösség érzékeny pontjait, és együtt találjuk meg a megoldást az interetnikus gondokra és elősegítjük a megye fejlesztését – nyilatkozta Tamás Sándor.
Munteanu és a helybeliek között akkor robbant ki a konfliktus, amikor a volt tisztségviselő a prefektusi hivatal előtti pannót, amely Székelyföldet ábrázolta, román nemzeti zászlóval takarta le január 24-én.
Szabadság (Kolozsvár),2013. január 31.
Destabilizáló tényező volt
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete üdvözli a kormány azon döntését, hogy a prefektusi tisztségből áthelyezte Codrin Munteanut a védelmi minisztérium főtitkári tisztségébe, és örül annak, hogy a kormány rájött: a prefektus destabilizáló tényező volt az entikumközi kapcsolatok szempontjából – nyilatkozta tegnap Tamás Sándor megyei tanácselnök, aki az új kormánymegbízottól jobb együttműködést vár.
Ugyanis mind neki, mind a megye polgármestereinek jó tapasztalatai vannak Dumitru Marinescuval, a megye jövendőbeli prefektusával, aki Előpatak község elöljárója volt. – Keresni fogjuk annak a módját, hogy a fejlesztési kérdésekben együttműködjünk – ígérte. – Azt remélem ugyanakkor, hogy a jövendőbeli prefektus figyelembe veszi a székely közösség érzékenységét, és együtt megoldásokat találhatunk az interetnikai gondokra és a megye fejlesztésére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2013. február 2.
Gyűlöletkeltés egyenes adásban
Mostanáig abban a hiszemben éltem, hogy a nagy nyilvánosság előtt már nem ismétlődhetnek meg a ’90-es évek elejére jellemző magyarellenes kirohanások és gyűlöletbeszédek. Abban a hitben ringattam magamat, hogy a vérünkre szomjazó kutyafalkák csaholásának ideje lejárt, és már legfeljebb egy-egy kivénhedt ordas foghíjas harapásától kell tartani. Szerda este azonban, a volt szekus Voiculescu tulajdonában lévő Antena3 televízió fél tízkor kezdődő, A nap összefoglalója (Sinteza zilei) címet viselő műsorát nézve kénytelen voltam belátni, hogy nagyot tévedtem. Kiderült ugyanis, hogy a 21. század NATO- és európai uniós tagsággal rendelkező Romániájában semmi sem változott, továbbra is lehet méregtől habzó szájjal ellenünk uszítani. Legfeljebb a stílus vált kifinomultabbá, ugyanakkor hatásosabbá és így veszélyesebbé is.
Hölgyeim és uraim, olyan valamiről fogunk beszélni, amitől lehet, hogy hidegrázást kapnak – jelentette ki Mihai Gâdea már adásba lépésekor, ezzel megadva az általa vezetett műsor hangnemét. És miközben a nézők előtt peregtek az állítását igazolni hivatott képsorok, azt is megtudhattuk tőle, hogy a szerinte nem létező Székelyföld, valamint Magyarország zászlójának Hargita és Kovászna megyei középületekre való kitűzése a román államra nézve végzetes lehet.
A témát többek között Petre Roman levitézlett miniszterelnök, Ciprian Dobre Maros megyei képviselő, Oana Stancu újságíró és Mugur Ciuvică politikai elemző járta körbe, de telefonon bekapcsolódott Codrin Munteanu, a magyar jelképek üldözéséről hírhedtté vált háromszéki kormánymegbízott, és velük szemben Tamás Sándor megyetanácselnök is. Helyszűke miatt az ellenünk felhozott, hazugságokkal fűszerezett vádakat képtelenség felsorolni, de talán nem is érdemes. Hiszen ezek egyetlen célját Székelyföld és népe létének cáfolása, valamint az önazonosságát megjelenítő jelképek, főleg a Ciuvică által nemes egyszerűséggel rongynak nevezett székely zászló betiltásának követelése képezte.
Felháborító volt ugyan, de ezt a műsort végig kellett feszengeni, már csak a miheztartás végett is, hiszen így legalább tudjuk, mire számíthatunk. Az elhangzottakra pedig megfelelő választ csakis soraink szorosabbá zárásával és a területi autonómia tömeges, elszánt és kitartó követelésével adhatunk. Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
Erdély.ma,2013. február 4.
Prefektusbeiktató furcsaságokkal
A kormány képviseletében Constantin Niţă energetikai miniszter iktatta be Kovászna megye új prefektusát, Dumitru Marinescut szombaton a megyeháza üléstermében. A védelmi minisztériumi főtitkárrá előléptetett Codrin Munteanu volt prefektus utolsó intézkedései egyikeként az alkalomra eltávolíttatta a teremből a kormányhatározattal elfogadott megyecímert tartalmazó megyezászlót és -lobogót.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt alelnöki tisztségét is betöltő Niţă kijelentette, Székelyföld területi autonómiája szóba sem jöhet, ugyanakkor kényes vidéknek minősítette Háromszéket. Az eseményen a minisztériumi alárendeltségű közintézmények megyei vezetőin kívül részt vett Codrin Munteanu, Horia Grama SZDP-s parlamenti képviselő, a megyei tanács két alelnöke, Henning László és Nagy József. A miniszter hiányolta Tamás Sándor elnököt és Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét. A hivatali eskü letétele után Dumitru Marinescu beszédében kifejtette, a megyében létező ellentéteket fel kell oldani, ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ül mind a megyei, mind a helyi önkormányzatok képviselőivel, hogy tisztázzák, mit kell tenniük a feleknek, hogy az érdekek és az igények ne sérüljenek, de a törvényességet is tiszteletben tartsák. Marinescu kijelentette, egyik elsődleges célja, hogy a megyében csend legyen. Mivel itt született, tizenkét éven át Előpatak község polgármestere volt, ismeri a vidék gondjait, elsősorban a megye fejlesztésére igyekszik összpontosítani.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),