udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
150
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150
Névmutató:
Csávossy György
2006. május 24.
Az Írószövetség kolozsvári fiókja több díjat ítél oda, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács támogatásával kiosztott, pénzbeli jutalommal is járó elismeréseket május 23-án Emil Boc polgármester jelenlétében adták át. Esszé kategóriában Szőcs István Félrejáró ingák /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címmel megjelent kötete érdemelte ki az egyik elismerést. Nagyszámú különdíjat is kiosztottak, ezek közül a Bálint Tibor különdíjat Dáné Tibor kapta a Huszonegy éves lettem és A gálánskor breviáriuma című, az Appendix Kiadó gondozásában napvilágot látott köteteiért. A Szilágyi Domokos különdíjat Jancsik Pál érdemelte ki Mit tanácsolsz cinege? címmel a Kriterion Kiadónál megjelent gyerekvers-kötetéért, Csávossy György A bor dicsérete /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét a Kacsó Sándor különdíjjal jutalmazták. /-f-: „Jó könyveket” díjaztak az Írószövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2006. július 14.
Fülöp István ny. matematikatanár, a Nemzeti kulturális értékeink szolgálatában (Typo-Rex, Gyulafehérvár, 2006) című kötetben hosszú évek szorgalmas gyűjtőmunkájával, a sok kiválasztott szerző írásaival elsősorban az érettségiző ifjúságot szeretné megszólítani. A most megjelent második kiadásban ahhoz a középkorú nemzedékhez is szól, akiknek nem volt alkalmuk magyar irodalmat, történelmet tanulni. Az egyik fejezetben a keresztényi nevelésből ad ízelítőt pozitív példákon keresztül, pl. Márton Áron püspök életén és munkásságán, a Csiha Kálmán püspökkel folytatott beszélgetés, valamint Tőkés László református püspök gondolatai kapcsán. Hatni próbál Farkas Sándor intelmein, illetve Dr. Dávid Gyula, Dr. Csávossy György és Szabó András írásai révén is. A szerző betekintést nyújt nemzetünk néhány fontosabb, meghatározó történelmi eseményébe, majd a két világháború tragikus kihatásait eleveníti fel számos szerző révén. „A nemzeti önazonosság és értékek védelmében” című részben többek között Kós Károly „Kiáltó Szó” című írásából hoz részleteket. Nagyenyed és kollégiumának hagyományőrző szerepéről is szó esik. Az első kiadás 2003-ban jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában Hogyan tovább erdélyi fiatalok? címen. A második kiadásban gazdagodott a kötet, főleg az antológia része. /Bakó Botond: Egy könyv az indulásról, a megmaradásról és a hazaszeretetről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2006. szeptember 25.
Szeptember 23-án a nemrég belülről is felújított csombordi református templomban a ma már román tannyelvű líceumként működő hajdani Bethlen Református Gazdasági Iskola alapításának hetvenedik évfordulójára emlékeztek. Fogarasi István református lelkész elmondta: a csombordi iskolában nemcsak a növények, hanem a lelkek nemesítése is folyt. Az 1935. október 20-i ünnepélyes megnyitón Dr. Musnai László, a Bethlen Kollégium rektor-professzora és dr. Szász Pál, a kezdeményező kollégiumi főgondnok tartottak beszédet. Nagy Endre, az első igazgató a Bethlen Kollégium legifjabb gyermekének nevezte az iskolát. Az iskola a családi szeretet hangnemében tanított és nevelt. Dr. Csávosssy György, az iskola volt tanára emlékezett: 55 évig igazán élt ez az iskola, a csombordi intézet az erdélyi magyar mezőgazdasági képzés egyik fellegvárává, majd vegyes és nemsokára román tannyelvű iskolává vált. Mezei Sándor igazgatása idején (1949–1982) valóságos „aranycsapat” tevékenykedett itt. Mellette dolgozott Fülöp István aligazgató és dr. Csávossy György, a borászat szerelmese. Az 1990-es években feltámadt a csombordi magyar mezőgazdasági oktatás, hiszen tagozatként néhány évig a nagyenyedi kollégiumban működött. 1995-ben az iskola fennállásának 60. évfordulója emlékére Volt egyszer egy iskola (1935–1996) címmel Csombordi Emlékkönyvet adtak ki. Mi lett mára a csombordi iskolából? Az üvegház pusztán áll, az iskolának már nincs meg a pincéje, a Maros partján a valamikori csodás park elhanyagolt. /Bakó Botond: 70 éves a Csombordi Mezőgazdasági Iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2006. november 27.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület agrártudományi szakosztálya második alkalommal szervezett Marosvásárhelyen, november 25-én a Sapientia Egyetem campusában tudományos szimpóziumot. A rendezvényről dr. Jakab Sámuel, az agrártudományi szakosztály elnöke és dr. Csávossy György számolt be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület november 24-én megtartotta plenáris ülését. Az agrártudományi szakosztály azért választotta Marosvásárhelyt, hogy a Sapientián és a nyárádszeredai kihelyezett kertészeti karon tanuló kertészmérnöki hallgatók részt vehessenek. A szakosztály lapot ad ki, az Erdélyi Múzeumi Füzetek agrártudományi sorozatát, amelynek az első száma két héten belül megjelenik. Sebestyén Csaba előadást tartott, amelyben részletesen felmérte az EU csatlakozás összes feltételét és hozadékát. Agrárszakemberek, kertészek, tájkertészek, növényvédő szakemberek, a talajtan ismerői, vízügyi, állattenyésztési szakemberek tartottak előadásokat. Az egyetem munkatársai tudományos dolgozatokkal is segítik az akkreditációs folyamatot. /EME agrártudományi szimpózium. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./2006. december 18.
Nagyenyeden Józsa Miklós irodalomtanár bemutatta Csávossy György Hervadás havában című verskötetét. A civilben agrármérnök, tanár, neves borászati szakember, a Jó boroknak, szép hazája, Erdély monumentális monográfia szerzője, Csávossy György költő, dráma- és esszéíró új kötetén végigvonul a „halk, őszi bánat”, a nosztalgikus számvetés. /Tamás András: Hűtlenségek és őszvarázs. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2006. december 28.
A 80. évét betöltött Csávossy György mutatta be legújabb verseskötetét /Hervadás havában, Irodalmi Jelen, Arad/ a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Csávossy György Lászlóffy Aladárral együtt indult az első Forrás-nemzedék tagjaként. 1952-ben majd 1956-ban gyermekvers kötettel jelentkezett.(Vizes mese, Bíztató) Később újabb kötetei látnak napvilágot (Fütyörészve, Erdélyi Requiem, Ilyenkor ősszel). Ez utóbbi kötetéért tavaly a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókja Kacsó Sándor díjjal tüntette ki. Csávossy otthonosan mozog az esszék világában is, amit Gondolatok a borítékban című kötete fémjelez. Írt vígjátékokat (A fül, Édes méreg, Ki mint veti ágyát, Év végi négykezes), de sikeres drámaíró is (Patkánysíp, Özvegy és leánya, Önarckép lilában). Műveit a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, szatmári, nagyváradi, temesvári és kolozsvári színházak mutatták be. Nem utolsó sorban tudományos író, amit bizonyít nagyszabású összegező munkája a Jó boroknak szép hazája, Erdély (hagyományok, hungarikumok az erdélyi borkultúrában). A Mezőgazdasági Kiadó által három éve megjelentetett értékes munkáért az év szerzője díjat kapta. /Bakó Botond: „Utolsó gyöngyszemeimet szórom szét”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2007. január 15.
Szakmai lírának, illetve lírai szakkönyvnek nevezte Csávossy György legújabb, Magyarán a borról /Mezőgazda Kiadó, Budapest/ című munkáját Farkas Zoltán, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei elnöke, a kiadvány január 13-i, kolozsvári bemutatóján. /Kulcsár Andrea: Lírai szakkönyv: a bor bölcselete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2007. január 20.
Nagyenyed városi tanácsa január 18-i ülésén egyhangú szavazattal díszpolgári címet adományozott dr. Csávossy Györgynek. Csávossy György a mezőgazdasági tudományok doktora, több mint 12 fajta, illetve fajtajelölt szőlő előállítója. Ő teremtette meg Belső-Erdély legjobb, Herkules nevű vörösbor fajtáját. Bodzavirág illatú fehér bora, a Nauszikaa külföldi szakemberek szerint is Közép-Európa egyik legillatosabb bora. Hét szakmai kötete közül a “Jó boroknak szép hazája, Erdély” a magyar nyelvterület legjelentősebb szőlészeti-borászati monográfiája, amelyért 2003-ban a magyarországi mezőgazdasági kiadványok sorában az év szerzője címet kapta. Az elmúlt év karácsonyi könyvvásárán jelent meg Budapesten a “Magyarán a borról” című kötete, melyben a borleírás irodalmi nyelvezete és a bor gasztronómiai szerepe a legjelentősebb fejezetek. Legutóbbi kiadványa (Borászat) a napokban jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Csávossy költőként, drámaíróként és publicistaként is ismert az erdélyi magyar kortárs irodalomban. Kilenc színművet írt, minden erdélyi magyar színházban, valamint Bukarestben román fordításban is volt ősbemutatója. Legutóbbi verskötete, a Hervadás havában az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelent meg. Az aranytollas publicista a Magyar és a Román Írószövetség tagja, melynek kolozsvári fiókja a tavaly Kacsó Sándor-díjjal tüntette ki. /Takács Ildikó: Csávossy György Nagyenyed díszpolgára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./2007. március 16.
Nagyenyeden a magyar közösség 1995-ben ünnepelte először nyilvánosan március 15-ét. Akkor egy maréknyi csapat, a félelmet jól palástolva vállalta a kokárdát és kivonult a városközpontba. Most pedig a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében Cosmin Covaciu prefektus, Mihai H. Josan polgármester és jó néhány helyi tanácsos jelenlétében ünnepelte a város március 15-ét, mint Nagyenyed hivatalos eseményét. Ez év a harmadik alkalom, amikor az iskola és RMDSZ közösen rendezi az ünnepet. Az ünnepi beszédet dr. Csávossy György tartotta. Beszédének román nyelvű fordítását a hivatalos meghívottak kézhez kapták. Magyarul köszönve az egybegyűlteknek, Tariceanu miniszterelnök üzenetét Cosmin Covaciu prefektus olvasta fel. A Kollégiumból az ünneplők a várudvarra vonultak át, ahol megkoszorúzták Széchenyi István emléktábláját. /Takács Ildikó: Egymás és a másság elfogadása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./2007. március 26.
Március 24-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Megnyitó beszédében Egyed Ákos elnök emlékeztetett: tavaly a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) arról határozott, hogy az EME keretében kolozsvári területi bizottságot alakít. Az egyesület évek óta jelentős anyaországi támogatásoktól esik el, olyannyira, hogy az idei második félévben már a működőképessége is veszélybe kerülhet. A hazai és anyaországi pályáztatási politika inkább az évfordulós eseményeket támogatja, mint a működést. Az EME folytatja harcát elkobzott javainak visszaszerzéséért, és az európai integrációs folyamattal párhuzamban nem adhatja fel az erdélyi hagyományokat. Vezetősége társadalmi munkában dolgozik, ezen a jövőben változtatni szeretnének. Hasonlóképpen foglalt állást Bitay Enikő főtitkári jelentése is a 2006-os esztendőről: az újraalakulása óta tartó rendkívül nehéz anyagi feltételek ellenére az EME igyekszik hű maradni küldetéséhez – átmenteni, gyűjteni, megőrizni, kutatni és a legmodernebb eszközökkel feldolgozni, nemzetközileg hozzáférhetővé tenni a magyar nemzeti örökséghez tartozó tudományos és kulturális értékeket. A közgyűlésen köszöntőt mondott Lipták András, az MTA debreceni területi bizottságának elnöke, valamint Görömbei András, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság vezetője: mindketten az összefogást, a VI. Magyar Területi Akadémiai Egyesület létrehozását szorgalmazták. Tarnóczy Mariann bizottsági titkár közölte, májusban véglegesítik a köztestület felépítését. Elhangzott a gazdasági tanácsosi jelentés a 2006-os évről és az előterjesztés a 2007-es költségvetésről (Farkas Mária bejelentette, hogy lemond erről a tisztségéről), az ellenőri bizottság (új összetétele: Somai József, Pásztor Csaba, Imecs Veronka) és Bányai József jogtanácsosi jelentése, bemutatták az idei munkatervet. Módosították az alapszabályokat: a legfontosabb változások az egyesület jogutódlásának és meghatározatlan időre való működésének rögzítése. Vekov Károly kijelentette: amennyiben nem következik be változás az anyagi támogatások terén, az EME a felszámolás felé tart. Állami támogatásokra szorul, mert a tudományosság mindkét ország érdeke. A működési szabályok értelmében a közgyűlésen megújították a választmány egyharmadát. Az új tagok: Pozsony Ferenc (1. szakosztály), Uray Zoltán, Markó Bálint, Kékedy-Nagy László (2. szakosztály), Kerekes László, Jodál Endre (5. szakosztály). Balázs Lajos és Csávossy György személyében tiszteleti tagokat választottak. Kiemelkedő munkásságuk elismeréseként Gróf Mikó Imre emléklappal és plakettel tüntették ki a következőket: Bódizs György osztályvezető főorvos, Kozma Dezső irodalomtörténész, Széman Péter tüdőgyógyász főorvos, Tarnóczy Mariann (osztályvezető, MTA Határon Túli Magyarok Titkársága), Uray Zoltán biológus főkutató. Az újonnan alapított Apáthy István-díjban Egyed Imre részesült. Az elnöki zárszó tükrözte a megalapításának 150. évfordulójához közeledő EME-ben uralkodó hangulatot: 2006-ban a választmányi tagok igyekeztek a maximumot nyújtani, a jövőben pedig mindenki az MTA-val való közös munkát és jubileumi ünneplést tartja követendőnek. „Helyzetünk nehéz, de nem reménytelen” – összegezte Egyed Ákos. /Ördög I. Béla: „Helyzetünk nehéz, de nem reménytelen” Közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ „Nem hallgathatjuk el az aggasztó jeleket. Ha a támogatási rendszerben nem történnek pozitív változások, és ha a Communitas Alapítvány révén nem tudjuk pótolni a hiányt, az EME tevékenységét radikálisan kell csökkentenünk, sőt a munkánk meg is bénulhat” – vázolta az EME pénzügyi helyzetét Egyed Ákos akadémikus, az egyesület elnöke. Az EME pénzügyeit bemutató Farkas Mária gazdasági tanácsadó közölte, a hét szakosztályt, fiókszervezeteket és kutatóintézetet működtető egyesület pillanatnyilag alig több mint 300 ezer lejjel rendelkezik. /Benkő Levente: Kiürült az EME kasszája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) saját vagyon nélkül csak nehezen tudja előteremteni a tevékenységhez szükséges pénzt. „Az egyesületi vagyonunk, ingatlanaink és gyűjteményeink tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapotában élünk”- hangzott el az EME közgyűlésén. Bitay Enikő főtitkári jelentésében emlékeztetett az államosított vagyonra: természettudományi anyagok (450 ezer darabos gyűjtemény), könyv és levéltári gyűjtés (350 ezer példány), valamint régiségek és régi levelezések. A főtitkár a tavalyi év legjelentősebb megvalósításának az EME kiadójának akkreditációját jelölte meg, még akkor is, ha csak D kategóriába kaptak besorolást. Ez azért sajnálatos, mert hivatalosan a D szintű kiadványokban megjelent tanulmányok nem számítanak publikációnak. Bitay jelezte, folyamatban van a B kategória megszerzése. Az EME eltulajdonított vagyona: Ingatlan: Kolozsváron, a Főtér 11. szám alatti ház, gr. Wass Ottilia adománya. Telek a Majális utca 1., 3. és Jókai utca 25. szám alatt, amelyet kisajátítottak és beépítettek. Természettudományi anyagok: 65 ezer darabos állattani tár, 73 ezer adarbosásványi, földtani gyűjtemény, 350 ezer darabos botanikai gyűjtemény, herbárium. Könyv- és levéltári anyag: 350 ezer kötet könyvtári anyag, régi magyar könyv, 1850-1930 közötti hírlapirodalom, térkép- és metszetgyűjtemény. Régiségtár: 30 ezer feletti római kori, népvándorlás-, honfoglalás- és középkori anyag, több mint 20 ezer darabból álló éremtár (benne az Esterházy-gyűjtemény). Levéltári anyag: középkori és újkori levelezés. Kemény József 350 kötetes kézirat-gyűjteménye, több mint 5000 csomag családi és intézményi anyag, a XVII. századtól arcképcsarnok és képtár. /Stanik Bence: Banikból ügyeskedik az EME. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./2007. május 9.
Kós Károly egykori szózatát /Kiáltó szó/ használva írta elkeseredett helyzetértékelését Csávossy György, kifejtve, megmaradásunkat veszélyezteti, hogy „anyaországi testvéreink jó része megtagadott. ” Nemcsak az anyanyelvi oktatás pénzügyi támogatása zsugorodott a működési lehetőség színvonala alá, hanem a magyar falu jövője is kilátástalan. Ki menti meg az erdélyi magyar falut? „Csak magunkra számíthatunk” – szögezte le. Összefogással megmenthetnék az erdélyi magyarság jövőjét. Ha a tehetős magyarok áldoznának azért, hogy legyen magyar egyetem, önálló tévécsatorna, életképes magyar őstermelés, kisiparosság, kereskedelem, akkor a fiatalok nem külföldön keresnék boldogulásukat. /Csávossy György, Nagyenyed: Kiáltó szó – 2007. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./2007. november 12.
A Borbély Zsolt Attila vezette temesvári borklub vendégei voltak november 10-én dr. Csávossy György és Győrffy Jenő nagyenyedi borászok. Csávossy György, a mezőgazdasági tudományok doktora, aki hazajött szülővárosába, Temesvárra, irodalmi borkóstolóra invitálta a rendhagyó rendezvény résztvevőit. Erdély első számú borásza arra hívta fel a figyelmet, hogy igazán minőségi magyar bort a három “hegyalja”: Tokaj-hegyalja, Arad-hegyalja és Erdély-hegyalja szőlőiből préselnek, a nagy történelmi borvidékek közül kettő itt van Erdélyben. /Pataki Zoltán: Irodalmi borkóstoló dr. Csávossy Györggyel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./2007. december 20.
Megjelent a kolozsvári Erdélyi Gazda 2007. december–2008. januári összevont száma. Advent van, gyönyörű címmel vezércikket Sebestyén Katalin főszerkesztő írt. A biotermék kiállításáról dr. T. Veress Éva számolt be. Dr. Márkus István talajszerkezet-javító és -kímélő művelésről közölt. A 97 éves korában elhunyt Veress István professzortól dr. Csávossy György és Györffy István, valamint szerető lánya, Éva búcsúzott. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2007. december 29.
Harácsek Zoltán amatőr festőművész újabb festménykiállítása nyílt meg Nagyenyeden, a Bethlen-kastélyban. Dr. Csávossy György enyedi költő és borász a kiállított festményeket méltatta. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere örvendetesnek nevezte, hogy a városban legalább havonta egyszer rendezhető egy ilyen kiállítás. /Sz. B. : Váratott magára, de megérte. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./2008. február 18.
Magyarán a borról címmel szerveztek borkóstolóval egybekötött találkozót Kolozsváron a belvárosi unitárius egyházközség tanácstermében február 16-án. Bálint Benczédi Ferenc házigazda, unitárius lelkész elmondta: már három éve vár az alkalomra, hogy Kolozsváron borkóstolót szervezhessen. A megkóstolhatták a nagyenyedi Papp Péter és Győrffy Jenő borpincéjéből származó borokat, miközben Csávossy György érdekesebbnél érdekesebb jellemzőkkel ruházta fel azokat. A borkóstolót Rekita Rozália és Jancsó Miklós szavalatai, valamint Márkos Albert hegedűművész és Ortenszky Gyula gordonkaművész zenés műsora színesítette. /D. I. : Erdélyi borok az unitárius tanácsteremben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2008. február 23.
Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár, az Áprily-estek örökös szervezője bevezetőjében ünnepnek nevezte Málnásy Bartók Árpád Vád és vallomás című legújabb könyvének bemutatóját Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Közösségi Házban. A szerző kitűnő szakember, aki a jegyzetei alapján írta meg visszaemlékezéseit. Dr. Csávossy György borszakértő, költő ismertette a könyvet, amelyben vadász-, második világháborús, illetve lírai történetek is szerepelnek. A könyv az előző életregény folytatásának is tekinthető. /Bakó Botond: Vád és vallomás az Áprily-esten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2008. február 26.
Hamisításnak minősítik az egykori neves csombordi agrárlíceumról szóló magyar nyelvű iskolamonográfia szerzői azt a nemrégiben megjelent román nyelvű kiadványt, amely kilencven százalékban az eredeti fordítása. A magyar nyelvű kötet 1996-ban jelent meg Volt egyszer egy iskola címmel /Csávossy György és Cseke Péter szerkesztette. / Ebben tanárok és volt diákok vallottak egykori iskolájukról. A most megjelent román nyelvű kötetben olyan román tanárok vallanak, akiknek nevét eddig nem hallották. A román könyv „Szász József nevét, aki a 400 fajtából álló fajtagyűjteményt létrehozta, ami a gazdaság lelkét képezte, meg sem említik a tanárok között” – panaszolta Csávossy. Fülöp Istvánt a román könyvben társszerzőjeként tüntették fel, holott semmi köze a hamisításokat tartalmazó kiadványhoz. /Tamás András: Hamisított iskolatörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./2009. január 19.
Nagyenyeden a Szabadság szerkesztői találkoztak az olvasókkal január 16-án a Bethlen Gábor Kollégiumban. Velünk tartottak a Kolozsvári Magyar Opera művészei is, akik hangulatos műsorukkal még több rajongót szereztek maguknak. Köllő Katalin, a Szabadság kulturális rovatvezetője, a kollégium véndiákja bemutatta a szerkesztőség jelenlévő tagjait, majd Újvári Ildikó főszerkesztő a Szabadságról beszélt. A Szabadság tulajdonosa az a Minerva Művelődési Egyesület, amelynek tagjai a szerkesztőség alkalmazottai. Az 1989 után kialakult struktúra a lap függetlenségének megőrzését hivatott szolgálni. Kiss Olivér, a Szabadság honlapjának szerkesztője emlékeztetett arra, hogy a Szabadság a magyar nyelvű lapok közül világviszonylatban elsőként került fel az internetre 1995-ben. Népszerűnek bizonyulnak a néhány hete beindult, szintén kommentálható blogok. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főpublicistája a nemrég elhunyt Izsák Sámuel, az orvostudományok doktora, az orvos-és gyógyszerészettörténet jeles személyisége hagyatékából származó dokumentumokat adott át az iskola könyvtára részére. Csávossy György, a bor hazai lovagja emlékeztetett: Nagyenyed mindig Kolozsvár vonzáskörében létezett, a kapocs akkor gyengült meg, amikor a Ceausescu-korszakban megszületett a rendelet, miszerint nem szabad más megyében megjelenő lapra előfizetni. A találkozón jelen voltak a Szabadságban rendszeresen közlő helyi tudósítók is: Bakó Botond, Józsa Miklós, Dvorácsek Ágoston. A kollégium hatvanezer kötetes dokumentációs könyvtárában a gyűjtemény őrea, Győrfi Dénes kalauzolt el a vendégeket. A ritka kincseket őrző nagyenyedi könyvtárat sok megpróbáltatás érte, többször felgyújtották, állományát szétszórták, elhurcolták, így találtak rá például egy 1474-es ősnyomtatványra egy román parasztasszony „fejőszékeként”. /Kerekes Edit: Csávossy György: a Szabadság a nagyenyediek lapja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2009. február 7.
John Martin – erdélyi ismerősei számára Stern Jancsi – Sorsvállalás című könyve életregény, illetve tényregény, az embert nyomorító huszadik századról szól. A kötet utolsó sorai a Sorsvállalás krédóját tartalmazzák: „Vállaltam először zsidó sorsomat, majd keresztény életemet. Születésemtől pedig halálomig magyarságomat. ” 1944. június 2-án az amerikai bombázók 1200 bombát dobtak le Kolozsvárra. Találat érte a vasútállomást, a vasúti műhelyeket, a cipőgyárat, az acélárugyárat, a gyufagyárat, a Marianum leánygimnáziumot, a református Diakonissza kórházat. Elpusztult, vagy kárt szenvedett ezernél több lakóház. Azután következett a zsidók deportálása. Auschwitzban a zsidó kápók is kegyetlenek voltak. John Martin a lágerből való szabadulása után egyszer belépett egy templomba. Itt élte meg azt az élményt, mely meghatározta további életét. Ránézett a Jézus szoborra, „annyi erő sugárzott ebből az alkotásról, hogy nem tudtam a szemem levenni róla (...) A főalak egyik keze áldást osztón emelkedett felém (...) Lassan magamhoz tértem. Kimentem a templomból. Akkor még nem tudtam, hogy Krisztus ezentúl mindig bennem, velem lesz. ” /Csávossy György: Erdélyi sors az egyetemesség tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2009. március 7.
Magyar állami kitüntetéseket adományozott március 6-án Kolozsváron Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet olyan neves erdélyi személyiségeknek, akik munkásságukkal, tevékenységükkel és áldozatkészségükkel a magyar állam és nemzet elismerését érdemelték ki. A kitüntetéseket a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával adta át Füzes Oszkár, aki kolozsvári tartózkodása során megtekintette Márton Áron napokban leleplezett szobrát a Szent Mihály-templom kertjében, és koszorút helyezett el a római katolikus püspök emlékére. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve lovagkeresztjével tüntették ki Brassai Zoltán marosvásárhelyi akadémikust, dr. Csávossy György nagyenyedi agrármérnököt, Gaál András festőművészt, Kaba Gábort, Zsombolya RMDSZ-es polgármesterét és Péter Mihály marosvásárhelyi akadémikust. /(P. A. M.): Állami kitüntetéseket adott át Füzes Oszkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./