udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
258
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-258
Névmutató:
Cseke Péter Tamás
2007. március 6.
Fogy a magyar. E kijelentés igazságtartalmát az sem csorbítja, hogy a nemzethalált vizionáló politikusok – legyen itthoniak, vagy anyaországiak – egyik kedvenc szólama, írta a lap munkatársa, Cseke Péter Tamás. A székelyföldi önkormányzatok a gyermekvállalást, illetve a gyermekes családokat segítő kedvezményeket adhatnának. A népesedéscsökkentés-megelőzési stratégiák is kidolgozhatók. /Cseke Péter Tamás: Társadalom, politika. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2007. március 7.
Megfélemlítési szándékúnak nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt a két román ügyészségi előzetes vizsgálatot, amely a székelyföldi törekvések ügyében indult. Markó szerint az előzetes vizsgálat bejelentése is példa arra, hogy a romániai igazságszolgáltatás még inkább politikai szempontok szerint dolgozik, mint eddig. Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatásnak joga van megvizsgálni, hogy a feljelentés megalapozott-e, de ezzel nem a sajtóban kell dicsekedni. Simona Frolu, a főügyészség szóvivője közölte: a legfőbb nyomozó hatóság keretében működő terrorizmus és szervezett bűnözés elleni igazgatóság illetékesei két dossziéban is vizsgálódnak „a Hargita és Kovászna megyében folytatott akciók ellen, amelyek a nemzetbiztonságot és az alkotmányos rendet veszélyeztethetik”. Az egyik dosszié a székelyföldi népszavazást, a másik pedig az RMDSZ által decemberben létrehozott, Szövetség a Székelyföldért Egyesület megalakulását vizsgálja. A román belügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: a véleménynyilvánítás nem alkotmányellenes Romániában. /Borbély Tamás: Markó: megfélemlítő ügyészségi vizsgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Simona Frolu nem kívánt részletekkel szolgálni arról, pontosan milyen akciókról van szó, és kik ellen folytatnak nyomozást. „Az utóbbi időben több értesítést is kaptunk a SRI-től arról, hogy a Székelyföldön a nemzetbiztonságot sértő akciók zajlanak. Két esetben úgy döntöttünk, hogy bűnvádi nyomozást megelőző vizsgálatokat kell lefolytatnunk. Konkrét vádakat tehát még nem fogalmaztunk meg” – nyilatkozta. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület elnöke az újságírótól értesült arról, hogy Székelyföldön vizsgálatot folytatnak különböző, a „nemzetbiztonságot sértő” akciók ügyében. „Nem tudom, milyen törvénysértést találhatnak a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásában. Annál is inkább, mert az egyesületet még be sem jegyeztük” nyilatkozta Albert Álmos. Értetlenségét fejezte ki az ügyészség eljárása kapcsán Ferencz Csaba, az Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke is. /Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella: Vizsgálatot folytat a Legfőbb Ügyészség a székelyföldi autonómia-törekvések miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2007. március 16.
Sólyom László erdélyi látogatásával helyrehozta a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását, értékelt Templi József katolikus megyéspüspök. Kolozsváron percekig tapsolták a március 15-i gálaesten beszédet mondó magyar államfőt; a hangulatot összetartozás érzése tette felemelővé. Sólyom László arról beszélt: boldog, mert március 15-én az erdélyiekkel közösen ünnepel, ez ugyanis a magyar nemzet egységét fejezi ki. /Cseke Péter Tamás: Az összetartozás fokozatai. Sólyom László erdélyi látogatásával helyrehozta a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2007. március 30.
A magyar kisdiákok és középiskolások, legyenek szórvány régiókban élők vagy székelyföldiek, jóval gyengébb teljesítményt nyújtanak román nyelvből és irodalomból a képességvizsgákon és érettségin, mint román tanulótársaik. A méltánytalanság a nemzetállami politikából fakad, amely szerint az állam hivatalos nyelvének oktatása egységes tanterv szerint történik. A diákok érdekeinek, a pedagógiai érveknek fittyet hányó rendelkezés igazságtalanságát a politikai osztály máig nem küszöbölte ki. A jelenlegi román politikai osztály a jogrendbe plántálja a nemzetállami görcsöket. Mindezekről beszélni kell. Görcsök nélkül. /Cseke Péter Tamás: Görcsök. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2007. április 2.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt voksaival parlamenti többséget érhet el a miniszterelnök által javasolt PNL–RMDSZ-kormány. A liberálisoknak, az RMDSZ-nek és a szociáldemokratáknak ugyanis összesen 255 honatyájuk van a 469 képviselőből és szenátorból álló parlamentben. Az új kormány jóváhagyásához a parlament egyszerű többségére, azaz a honatyák fele plusz egy fő szavazatára van szükség. /Gujdár Gabriella, Cseke Péter Tamás: Tariceanu kihajította a PD-s nehezéket. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2007. május 14.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa hétvégi Szatmárnémetiben tartott ülésén ugyanazt sérelmezte, amit egy nappal korábban az ÚMSZ-ben megjelent interjúban: a korrupcióellenes ügyészség (DNA) több RMDSZ-tisztségviselő ellen bűnügyi eljárást kezdeményezett azzal a váddal, hogy közpénzből etnikai és politikai alapon juttattak pénzt a magyar közösségeknek. „Oda jutottunk, hogy azt kérik számon rajtunk, amire a választóinktól felhatalmazást kaptunk. Bűnnek számít az is, hogy küzdöttünk, lobbiztunk az erdélyi utak feljavításáért, a magyar települések segítéséért” – fakadt ki Markó Béla. Markó Béla bejelentette, az RMDSZ tájékoztatni fogja az Európai Uniót az esetekről, „ez a helyzet ugyanis már tarthatatlan”. Cseke Attila államtitkár, kormányfőtitkár–helyettes nem érti, hogy „került be a képbe”. Magyarázata szerint feladatköre nem teszi lehetővé, hogy pénzeket irányítson településekre. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető leszögezte, puszta kitaláció az a vád, miszerint az RMDSZ vezetői személyes előnyök elérése céljából lobbiznak azért, hogy a magyarok lakta megyék, települések nagyobb arányban jussanak költségvetési támogatáshoz. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa kiadott nyilatkozatában felkérte a romániai magyarokat, hogy május 19-én vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent az államfő leváltására. /Cseke Péter Tamás, Sike Lajos: Korrupciós vizsgálat a lobbi „jutalma” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2007. június 8.
Kelemen Hunor képviselő lesz az RMDSZ hierarchiájának második legfontosabb pozícióját betöltő politikusa – hacsak a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem dönt másképp. Takács Csaba eddigi ügyvezető elnök leköszön tisztségéről, utódjául pedig Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunort javasolta. Az ügyvezető alelnökök személyéről is szavaznak. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője nem zárta ki a tárgyalás lehetőségét az MPSZ-szel sem, ha lesz tisztújítás a szervezetben. A nyitással Markó Béla is egyetért. /Cseke Péter Tamás, Simon Judit: RMDSZ-őrségváltás a Majális utcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./2007. június 14.
A kilencéves mandátumát befejező Kozsokár Gábor alkotmánybíró utódjául Puskás Bálintot jelölte a taláros testületbe a szenátus, akinek helyét a választási listán következő Szabó Ilona, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója veszi át az RMDSZ-frakcióban. Szabó Ilonát váratlanul érte, hogy hamarosan parlamenti mandátumot kap. 2000-ben RMDSZ-képviselőjelölt, 2004-ben szenátorjelölt volt; az előválasztásokon a harmadik helyet kapta Puskás Bálint és Németh Csaba után. /Cseke Péter Tamás: Nőiesedő” RMDSZ-frakció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2007. június 19.
Nagy Zsolt tisztségéből felfüggesztett távközlési és informatikai miniszterúgy véli: a romániai magyarság brüsszeli képviseletének biztosítása érdekében az RMDSZ-nek meg kell találnia a közös hangot azokkal, akikkel a célok közösek. Nagy Zsolt elmondta, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések mind más személyek beszélgetései. Csupán utalás vagy sejtetés történik őrá, mint akit meg lehet keresni egy ötlettel vagy javaslattal. /Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László: Nem félti befutó helyét az EP-listán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2007. július 4.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) július 3-án Csendes Lászlót, az RMDSZ képviselőjét választotta meg az intézmény elnökének. Csendes Lászlót hat „mellette” és négy „ellene” szavazattal választották meg elnöknek, és hat hónapig fogja betölteni a tisztséget. A titkári funkciót továbbra is a Nagy-Románia Párt (NRP) képviselője, Constantin Buchet tölti majd be. Csendes László /sz. 1964. ápr. 25./ 43 éves. Elvégezte a bukaresti zenekonzervatóriumot és doktorátust szerzett. Egyetemi előadótanár, több nemzetközi szervezet tagja, az Evangélikus-Lutheránus Egyház főkurátora. Csendes László elmondta: harcolni fog azért, hogy a Belügyminisztérium archívumában található iratok a CNSAS-hoz kerüljenek, továbbá informatizálni szeretné az archívumot, ezt a munkát ezen a héten elkezdik. Közölte, hat hónapnál tovább nem kívánja betölteni ezt a tisztséget. /Csendes László a CNSAS új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. júl. 4./2007. július 4.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök nyilvánosságra hozta azt a döntését, hogy az egyházkerületben szolgálatot teljesítő lelkészeket átvilágítsák, azaz kiderítsék: együttműködtek-e a volt Szekuritátéval. Az egyházfő azzal indokolta döntését, hogy két közeli munkatársáról nemrég kiderült: besúgók voltak. A többi történelmi magyar egyház álláspontja különböző. Az Erdélyi Református Egyházkerületben erről nincs testületi döntés, nyilatkozta Kató Béla püspök-helyettes, főjegyző. Az a tény, hogy a besúgórendszert nem fedték fel teljesen, sok kételyt vet fel, vélte. Az egyházkerületben a papság kétharmada azóta kicserélődött, az átvilágítást el lehet végezni, de túl sok értelme nincs – hangsúlyozta. Az Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa hozott egy határozatot, amelynek értelmében minden egyházi alkalmazottnak, illetve azok a világiaknak, akiket egyházi tisztségre jelölnek, lezárt borítékban nyilatkozatot kell erről benyújtaniuk – közölte Szabó Árpád püspök. A választás előtt a borítékokat felbontják, és hangosan felolvassák. A Római Katolikus Egyházban más a gyakorlat. Központilag nem kérnek átvilágítást, mert tapasztalataik arra utalnak, hogy az információkat manipulálják. Potyó Ferenc helynök példaként említette azt a zsaroló felszólítást, amit Jakubinyi György kapott néhány évvel ezelőtt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt elnökének, Gheorghe Onisorunak az aláírásával, és amelyben kijelentették: ha az érsek 30 napon belül nem mond le, nyilvánosságra hozzák a dossziéját. Potyó maga is kikérte a saját megfigyelési iratcsomóját, másfél év után kapott egy összeválogatott másolatot. Amikor az összes püspök átvilágítását kérték, őket is felszólították, hogy küldjék el a személyes adatokat, ennek eleget tettek, de a papok szintjén ez nem fog megtörténni. A Zsinatpresbiteri Evangélikus Lutheránus Egyház vezetősége már régen kérte a CNSAS vezetőségétől, hogy állítsák össze az egyház történelmének ezt az oldalát – közölte Fehér Attila tanácsos. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Átvilágítás: különbözik az egyházak álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság Tanács elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./2007. július 27.
A Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök vezette PNL közeledik az ellenzéki szociáldemokratákhoz, a PSD-hez. A szociáldemokratáknak létérdekük, hogy időt nyerjenek a megerősödéshez a következő választásokig, a liberálisoknak pedig kormányon kell maradniuk. Adrian Nastase volt miniszterelnök javasolta: a két párt valljon színt. /Cseke Péter Tamás: A titkos puszi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./2007. szeptember 13.
Szeptember 12-én aláírták a szerződést, amellyel a Ford is megvetette lábát Romániában, néhány héttel azután, hogy a mobilpiac-vezető Nokia hivatalosan is megérkezett Erdélybe. A két neves multinacionális cég megtelepedése Romániában arról is szól, hogy világviszonylatban az itteni munkaerő a legolcsóbbak közé tartozik, továbbá jó a „befektetői közérzet”. /Cseke Péter Tamás: Közérzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A Ford megveszi a craiovai autógyár épületét, azt ígéri, hogy 2011-ig évi 300 ezer autót, illetve ugyanennyi motort és kapcsolószekrényt fog gyártani Romániában. /A Ford egymilliárd dollárt hozhat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./2007. szeptember 28.
Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke a vele készült interjúban elmondta, hogy az ortodox egyházfők átvilágításával kapcsolatban a testület két táborra oszlott: az egyik támogatta, a másik nem az egyházi méltóságok átvilágítását. Csendes László az átvilágításuk mellett volt, ezt a törvény előírja. Szeptember 30-ig az egyházfők kihallgatása befejeződik, utána sorra meghozzák döntéseiket. /Cseke Péter Tamás: „Nem az asztalfióknak dolgozunk” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2007. szeptember 29.
Az Academia Caţavencu szatirikus hetilap olvasói 2007 nyarától ismét hetente kézbe vehetik a Lista lui Secu (A Szeku listája) című mellékletet. A melléklet dokumentumértékű: a Szekuritáté egykori tisztjeinek névjegyzéke, betűrendi sorrendben, részletes adatokkal. A Szeku listája előreláthatólag négyezer nevet tartalmaz majd, miközben az erre szakosodott állami intézmény, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács /CNSAS/ 2006 végéig mindössze 153 tiszt nevét hozta nyilvánosságra. A Szeku listájának elkészítése Marius Oprea történész kezdeményezése volt 2003-ban. A Román Jelenkorkutató Intézet munkatársaként javasolta akkor az Academia Caţavencu szerkesztőinek, hogy jelentessék meg a névjegyzéket. A névjegyzéket, a tudományos, dokumentációs munkát ketten készítik: Nicolae Videnie és testvére, George Videnie. A Román Jelenkorkutató Intézet (IRIR) keretében dolgoznak, de jelentős logisztikai segítséget kapnak a Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézettől (IICCR) is. A Szeku listája idén második kiadásához érkezett, 2007. július közepén a „B” betűnél tartottak. Tavaly már közöltek egy 1500 névből álló jegyzéket, azóta bővítettek a listára. A Szekuritáté munkaanyagainak konspiratív jellegük volt, az információ torzításának számos válfaját alkalmazták elkészítésükkor. A politikai rendőrség sokszor erőszakkal kényszerített ki hamis nyilatkozatokat az áldozataitól vagy éppen a beszervezett besúgóktól. Megtörtént az is, hogy a tiszt orvosi, pszichológiai látleleteket hamisított, sok esetben gyilkosságokat is sikerült így leplezni. Segítené a munkát, ha hozzá tudnának férni a volt szovjet levéltárakhoz, vagy pedig el tudnának beszélgetni a Szekuritáté második vonalában dolgozó, még élő tisztekkel is. Az emlékiratok, naplók hitelessége megkérdőjelezhető. Egyes emlékiratok szerzői érezhetően szubjektívek. A CNSAS-ból származó források szerint eddig 14 ezer volt szekus tisztet sikerült nyilvántartásba venniük. Nicolae Videnie egyelőre 4 ezer névvel számol, de a lista a kutatások során bővülhet. /Cseke Péter Tamás: A szekus tiszt robotképe: gonosz, gonosz, gonosz (interjú). Bukaresti interjú Nicolae Videnie jelenkortörténésszel, a Lista lui Secu összeállítójával. = Korunk (Kolozsvár), 2007. szeptember/2007. október 2.
Markó Béla szövetségi elnök és Winkler Gyula miniszter két különböző helyszínen – Kolozsváron és Temesváron – jelentette be: az RMDSZ két hét múlva, Marosvásárhelyen mutatja be a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepcióját, amelyet közvitára kíván bocsátani. Markó kifejtette: az RMDSZ álláspontja szerint a fejlesztési régiók kialakításánál figyelembe kell venni az adott tájegységek valós nemzetiségi, kulturális, földrajzi és történelmi sajátosságait is. Markóék felvetésére elutasítóan reagált az RMDSZ koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt egyik markáns politikusa. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök, aki elveti az „etnikai alapú közigazgatási egységek” létrehozását. /Bartha Réka, Cseke Péter Tamás: Már bírálják a „régiós térképet”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2007. október 18.
Törvényhozási kuriózumnak számít lassan, ami a kisebbségi törvénnyel történik a román parlamentben. Kezdeményezője, az RMDSZ, kormánypártként sem tudta elfogadtatni elképzeléseit a honatyákkal. Amikor Traian Basescu államfő lett, megígérte az RMDSZ-nek, hogy a kisebbségi törvény a kormányprogram része lesz. Az lett. Azóta sok változás történt, a jelenlegi két kormánypárt – a liberálisok és az RMDSZ – parlamenti támogatottsága húsz százalékosra apadt. A kisebbségi törvényt a szociáldemokraták támadásai után először a koalíciós társ Konzervatív Párt, majd a szintén koalíciós társ Demokrata Párt – az államfő alakulata – torpedózta meg röviddel azután, hogy a kormány, elfogadta a tervezetet. /Cseke Péter Tamás: Kuriózumok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./2007. november 29.
Tőkés László legyőzi az RMDSZ-t, Corneliu Vadim Tudor és Gigi Becali pártjai pedig brüsszeli mandátumot kapnak – a hivatalos eredmények tükrében ezek a legfeltűnőbb tévedései az európai parlamenti választásokat megelőző közvélemény-kutatásoknak. A magyarság körében egyetlen olyan közvélemény-kutatás készült, amelynek eredményei ismertekké váltak. Ez utóbbi felmérést Tőkés László független jelölt rendelte meg, adatait Szilágyi Zsolt kampányfőnök ismertette. Eszerint Tőkés biztosan vezeti a versenyt az erdélyi magyarok körében: 37,5 százalékuk a református püspökre, 29 százaléka az RMDSZ-re szavazna, 33 százalékuk pedig határozatlan. A választás eredménye nem ez volt. Szilágyi Zsolt azzal magyarázta a tévedést, hogy az általuk megrendelt közvélemény-kutatás csak kilenc megyére terjedt ki. Veres Valér szociológus már a nyilvánosságra hozatalakor megkérdőjelezte ennek a felmérésnek a hitelességét. /Cseke Péter Tamás: „Berecsegett” a felmérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2007. december 12.
Hiába lobbizott Tőkés László független európai parlamenti képviselő Traian Basescu államfőnél azért, hogy hárítsa el a Demokrata Pártnak (PD) a néppárti frakcióból való kizárására irányuló törekvéseit. December 12-én a demokraták EP képviselőcsoportja, mindössze egy ellenszavazattal, kifogást emelt Tőkésnek az EPP-hez való csatlakozását illetően. „Sajnos, Basescu államfő nem tartotta be a szavát” – hangsúlyozta Tőkés. /B. T., P. A. M. : Basescu kettős játékának csapdájába esett Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ Az első munkanapjait töltő két RMDSZ-es európai parlamenti képviselő támogatja, a demokrata eurohonatyák ellenzik azt, hogy Tőkés László beléphessen a brüsszeli törvényhozás néppárti (EPP) frakciójába. A két magyar RMDSZ-est „elfelejtették” időben meghívni arra az ülésre, amelyen az Európai Néppárt (EPP) frakciójához csatlakozó 13 demokrata párti (PD) és 3 liberális demokrata párti (PLD) „eurohonatya” megválasztotta az EPP romániai delegációnak vezetőjét, illetve más fontos kérdésekben is döntött. Winkler Gyula EP-képviselő nem kívánta kommentálni demokrata párti kollegái elutasítását. „Én dolgozni jöttem az Európai Parlamentbe, nem pedig a Tőkés László körül felmerülő kérdéseket kommentálni” – mondta a politikus. /Cseke Péter Tamás, Lokodi Imre: Tőkés a viszály almája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2007. december 19.
Miközben egyenként dőlnek ki mellőle a miniszterei, Calin Popescu-Tariceanut miniszterelnököt a jelek szerint nem lehet elmozdítani. A frissen alakult Demokrata-Liberális Pártot kivéve megbuktatása nem érdeke ma sem senkinek, azonban a miniszterelnöknek most kell fizetnie a számlákat. Ezekben a napokban egymásnak adták a kilincset Tariceanu bizalmasa, Bogdan Olteanu házelnöki irodája előtt a szociáldemokraták megyei szervezeteinek elnökei, akik jussukat követelték megyéjüknek a jövő évi költségvetésből. Tariceanu párttársai is jelentkeznek. /Cseke Péter Tamás: Highlander II. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./