Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 405 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 391-405

Névmutató: Csoóri Sándor

1996. június 13.

Gereben István elítélően reagál Csoóri Sándor Forgácsok a földön /Magyar Nemzet, máj. 18./ esszéjére. Gereben visszatekint: Csoóri Sándort mint disszidenst "öleltük magunkhoz. Tiltakoztunk szilenciuma ellen..." Azután Csoóri a Hitel 1990. szeptemberi számában közölte a Nappali hold című írását, ez "sokunkat kiábrándított. Értetlenül álltunk, állunk a tény előtt, hogy az újjászülető magyar szellemi élet drágaköve homokká morzsolta magát. Ebben az esszében nyilvánvalóvá vált a demokrácia elvét megtagadó, a magyar zsidósággal kapcsolatos, előítéletekkel teli, ügyetlen világszemlélete." Gereben reméli, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusának résztvevő megakadályozzák azt, hogy "a Magyarok Világszövetsége elnökének demokráciáról alkotott véleménye tért hódítson az egyetemes magyarság köreiben." Ezzel elejét veszik annak, hogy az MVSZ továbbra is "az egyetemes magyarság érdekeit sértő indulatoknak, kificamodott politikai ideológiáknak, szélsőséges megnyilakozásoknak méhe, szószöve lehessen. " /Gereben István: A demokrácia "vidámparki Don-kanyar"? = Népszava, jún. 13./

1996. június 16.

A Magyarok IV. Világkongresszusát jún. 15-16-án rendezték meg Budapesten, negyven ország küldöttségeinek részvételével, amely Sütő Andrásnak, az MVSZ tiszteletbeli elnökének beszédével kezdődött. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette: nincs és nem is lesz változás a magyar külpolitikában. A kormány nem ír alá olyan szerződést, amely sértené a kisebbségek érdekeit. Magyarország mindig felemeli szavát, ha a szomszédos országokban csorbítják a kisebbségek jogait. Horn Gyula beszédére többször is a nemtetszést jelző morajlással reagált a hallgatóság. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kifejtette, hogy a nemzet nem született újjá, egyetlen közös nevező a széthúzás. Közösen elfogadott eszmére lenne szükség. Ötven éven át a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezető rétege, mint Magyarországnak. Ez a fél évszázad elvégezte munkáját, a nemzet egysége nincs meg. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elöljáróban közölte, hogy leváltották a nagyváradi Ady Endre Líceum vezetőit. Felkérte a világkongresszust, hogy tiltakozzanak ezen lépés ellen. Megjegyezte, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, Horn Gyula csak 10,5 millió magyar állampolgárról beszél, Kovács László külügyminiszter pedig mindössze kétmilliósra becsüli a határokon túl élő magyarok lélekszámát. Tőkés László szerint az anyaországban gyakran másodrendű magyaroknak tekintik a kisebbségben élőket. Végezetül felhívta a magyar kormányt, a szervezeteket és a médiát, hogy segítsenek a nemzeti konszenzus kialakításban. - A kongresszuson öt szekcióban /Új nemzeteszmény megteremtése, A megtámadott élet, Gazdaság - határok nélkül, A magyar kultúra sorskérdései, Kommunikáció egy jobb világért/ történtek a megbeszélések. A kongresszus zárónyilatkozat nélkül ért véget, azt később készítik el. A világtalálkozó keretében jún. 17-18-án tudóstalálkozót rendeztek. /Új Szó (Pozsony), jún. 17., Szabad Újság (Pozsony), jún. 19., Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1996. június 20.

Végh Antal a szokott durva hangú kirohanását intézte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és elnöke, Csoóri Sándor ellen. Az első mondata: "Megint összeült jó néhány - Nyugaton megtollasodott és bölccsé vált - ?díszmagyar? . És így tovább: hazafias sóder, ehetetlen a magyar nép számára. Az MVSZ: világhakni-brigád... /Végh Antal: S mégis, magyarnak számkivetve... = Népszava, jún. 20./

1996. június 21.

A Párizsban élő Méray Tibor újból támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/, a Magyarok IV. Világkongresszusát "úgynevezett világkongresszusnak" nevezte, melyen Csoóri Sándor kijelentette: a Világszövetség nem akar háborúskodást a kormánnyal. "Minekutána beosztottjai, a pártokon felül álló világszövetség vezető tisztségviselői több mint két esztendeje gyalázkodó cikkek és nyilatkozatok sorozatával heccelik olvasóikat-hallgatóikat a törvényes kormány ellen és szórják a sót a határon túli magyarok jogos keserűségének sebeire...". Az MVSZ évi 180-200-230 millió forintot kapa kormánytól - a magyar nép pénzéből, írja Méray. Ebből a pénzből meg lehetne menteni néhány óvodát, iskolát... /Méray Tibor: Siker. = Népszava, jún. 21./

1996. július 5.

Kereskényi Sándor felidézte az MSZP 1994-ben kiadott Tézisek a nemzetről című brosúráját. "Eszerint a magyar államot nem a magyar nemzethez, hanem a Magyar Köztársaság polgáraihoz fűzi jogviszony." "Amikor tehát az MSZP tudós propagandistái az állam és nemzet funkcióját szeretnék szétválasztani, nemcsak a kisebbségi magyarok erkölcsi és politikai tudatát ?adták bérbe? más nemzeteknek, hanem goromba nyíltsággal kérkednek azzal, hogy az általuk képviselt politikai erő számára az állam a nemzetnél - s így persze az állampolgárok közösségénél is - fontosabb." - A Magyarok Világszövetsége létrejötte óta magában hordozza egy "nemzetpolitikai műhely" megteremtésének lehetőségét. Az MVSZ "egy protokollszervezetből a nemzetpolitika meghatározó tényezőjévé nőtte ki magát, nagyobb részt az elnök, Csoóri Sándor érdeme." - A Horn-kormány által meghirdetett "euroatlanti integrálódás" lehet egy nemzetpolitikai alapelv a sok közül, ám mint nemzetstratégiai "vezérfonal" túlságosan vékonynak tűnik. Kereskényi kitért a magyarság biológiai önreprodukciójának aggasztó állapotára. A Kádár-korszak "tömegméretekben tenyésztette ki az önfenntartó és élvező ösztön határán rövidre táruló ?állampolgári önzés? mintapéldányait. /Kereskényi Sándor: Nemzetstratégia - múlt és jelen között. = Szatmárnémeti), júl. 5./

1996. július 6.

Csíkszeredában júl. 6-án a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában felavatták a moldvai csángók kutatójának, Domokos Pál Péternek a mellszobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását. Az egész alakos szobor csak távlati terv maradt. Beszédet mondott Tabajdi Csaba politikai államtitkár, aki a romániai magyarság legnagyobb erőforrásainak az autonóm személyiségek közösségépítő szerepét nevezte, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és a csíksomlyói születésű Fodor Imre, Marosvásárhely új polgármestere és Ősz Erőss Péter, a Csángó Szövetség vezetője, aki arról próbálta meggyőzni a magyar kormány illetékeseit, hogy a pápa magyarországi látogatásakor járjanak közbe: részesülhessenek a moldvai csángók is magyar nyelvű szentmisében. Délután a városban tartották a magyar népviseletek seregszemléjét, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke üdvözölte az erdélyi, az Ausztriából, Magyarországról, Felvidékről és más magyarlakta területekről érkezetteket, a Magyarok Világszövetsége, a magyar kormány, az RMDSZ vezetősége, alapítványok, egyházak képviseletében megjelent meghívottakat. Másnap a millecentenáriumi rendezvény Csíkszerdán az Ezerszáz Székely Leány Napjával folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ Csoóri Sándor beszédében méltatta Domokos Pál Péter nagyságát: "azzal, hogy eltávozott közülünk, csupán csak a munkáját szakította meg, de életművét nem fejezte be, mivelhogy ennek az életműnek az egész magyarság folyton alakuló szellemi életében kell kiteljesednie." Életművét nem ismeri az emberek többsége, sem Erdélyben, sem Magyarországon. Kevesen tudják, hogy mit tett a moldvai csángókért. "Nekem ő Juliánusz barát egyetlen, méltó utóda s megtestesülése, aki hétszáz év elmúltával nemcsak a leszakadt magyarokat keresi föl, hanem a történelmünkből kivált és elfelejtett történelmet is kihantolja." /Magyar Nemzet, júl. 6. - a szoboravatáson elhangzó beszédének szövegét előre közölték/

1996. július 13.

A Magyar Narancs hetilap szerkesztői az egyetemes szellemi normák magasán állnak. Kevés téma képes kihozni őket sodrukból, amelynek hatására "a Magyar Narancs arca a leplezetlen dühtől szánalmas, gyűlölködő grimasszá torzul. A nemzeti összetartozás ügyének problémája" ezek közé tartozik, írja Elek István, ismertetve a Romlott, erkölcstelen, hazug című szerkesztőségi cikket, a hetilap jún. 20-i számából. A Magyarok Világszövetsége által megrendezett világkongresszust, illetve Csoóri Sándor és Tőkés László beszédét támadta a Magyar Narancs. A hetilap "képtelen hülyeségnek" nevezi Csoóri mondatát, amely szerint "magyarnak lenni már régóta meghasonlást jelent." Csoóri arra a tapasztalatra utal, fejti ki Elek István, hogy a magyarság tömegei megélték az elmúlt évtizedeket. Itthon kifizetődőbb volt internacionalistának lenni.- A Magyar Narancs így ítélkezik: a "Magyarországon kívül rekedt magyarok manapság egyre inkább nem Trianon, hanem a fenti jellegű kollektív baromságok túszai. ha van hamis és önsorsrontó mítosz, akkor éppen ez, a hivatásos gyászmagyarok által sulykolt kincstári pesszimizmus az. Ezek az emberek ostobák, s világos képzetük legkevésbé a magyar nyelvet beszélők közösségéről van - ezt az az örök mániájuk jelzik a leghívebben, ahogyan minduntalan a nemzeteszmét /-tudatot, -stratégiát etc./ akarják végre-valahára megfogalmazni..." A "hivatásos magyarok" képviselői épp a legkiszolgáltatobbakat tartják morális terror alatt, "a kisebbségi sorsba kényszerült magyarokat /azt ugyanis pontosan tudják, hogy itthon nincsen már közönségük./ Csoóriék valóban létező sérelmekkel, hitekkel és tévhitekkel élnek vissza, s erre nincs mentség. Ezek az emberek gyalázatosak." Azok bezzeg, fűzi hozzá a Magyar Narancs vélekedéséhez Elek István, akik a nemzeti kérdésben bízvást nevezhetik magukat Hajdú János ifjú tanítványainak, minden dicséretet megérdemelnek. A dühödten támadó hetilap egyszerűen irredentának minősíti Csoóri véleményét. /Elek István: Az elfogultságok kertjéből. A Magyar Narancs és a "gyalázatosak". = Magyar Nemzet, júl. 13./

1996. július 14.

Bakos István, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ cáfolta Tibori Szabó Zoltánnak a Szabadság aug. 6-i számában megjelent, az MVSZ-szel kapcsolatos több állítását. Az Anyanyelvi Konferencia /AK/ az MVSZ székházában tevékenykedik, annak infrastruktúráját használja, az MVSZ működését támogatja, nem felel meg tehát Tibori Szabó Zoltán állítása. hogy az AK-t nem az MVSZ finanszírozza. Az MVSZ választmánya az MVSZ elnökségének költségtérítést szavazott meg, erre csak az elnökségre utazó elnökségi tagokat napidíj és éjszakai szálláspótlék illeti meg. Nem igaz tehát, hogy az elnökség saját tiszteletdíját megszavazta. Pallavicini Károlyt nem azért idézték az etikai bizottság elé, mert szóvá tette az MVSZ által kölcsönadott összeget /ez megtérült kamatostól/, hanem azért, mert az összeg ellopásával vádolta meg Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét. Bakos István írása után áll Tibori főszerkesztő kommentárja: információi ellentmondanak Bakos István levelében foglaltaknak, majd közli: lezártnak tekinti a vitát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141. sz. jegyzet.

1996. augusztus 22.

A Magyar Narancs hetilap szerkesztőségi cikkében sietett az alapszerződés mellé állni. A lap jellemző stílusában Horn Gyula miniszterelnöknek is odamondogat: "hülyeségeket beszélni imád", majd dühödten szidja a Magyarok Világszövetségét és kirohan Csoóri Sándor ellen. A Magyar Narancs a régi kommunista támadásokra emlékeztetően bujtogatókról beszél: a kisebbségeknek eszükbe sem jutna a kormány ellen fordulni, ha nem bujtogatnák őket: mintha Horn Gyulának az az ötlete támadt volna /azzal, hogy elment a Magyarok IV. Világkongresszusára/, hogy "megszeretteti magát a határon túli magyarok legradikálisabb képviselőivel és itthoni bujtogatóival." Az alapszerződést a lap szerkesztői jónak tartják, kompromisszum született. A Magyar Narancs szerint a kárpátaljai emlékműnek /a Vereckei hágón/ "más értelme nem is volt, mint hogy betiltsák, amit nyilván kéjjel meg is tettek az arra illetékesek." A Magyar Narancs nem késik a följelentéssel: "Az egész emlékműavatás hátterében a Magyarok Világszövetsége sejlik fel." Jön is a Csoóri Sándorral szembeni gyűlölet kifejezése, akit egyszerűen "sötét karikás szemű őrültnek" nevez a hetilap. /Béke van. = Magyar Narancs, aug. 22./

1996. augusztus 22.

1993 májusában alakult meg a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, mely a Magyarországon kívül élő művészek első önszervező csoportosulása. A társaság a magyarországi művészeti életbe is be akarja vonni a külföldön tevékenykedőket, továbbá feladatának tekinti az elhunyt művészek elhelyezését a 20. századi magyar művészet történetében. - Szeptemberben a Magyarok Világszövetsége székházában megnyitják a kárpát-medencei művészek tárlatát, erre a seregszemlére Erdélyből mintegy 130 művészt hívtak meg. Az erdélyiek tárlatát szept. 3-án nyitja meg Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. A kiállítás erdélyi részének szervezői Zolcsák Sándor és Simon Endre marosvásárhelyi képzőművészek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 22.

1996. augusztus 27.

A Magyar Narancs szerkesztői reagáltak Elek István cikkére. Megállapították, hogy Elek István nem értette meg írásukat. Csoóri Sándor szerintük "zavart tudatú exköltő". A hetilap szerkesztői elutasítják a nemzeti összefogás gondolatát. "Miért nem találnak ki valami újat, miért nem buzerálják a lakosságot végre valami mással? Nem veszik észre, hogy unalmas?" A két szerző a Magyarok Világszövetségét is támadta, továbbá védelmébe vette az MVSZ-t támadó Tibori Szabó Zoltánt, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjét. /Bojtár B. Endre-Bandula István: Válasz Elek Istvánnak. A Magyar Narancs és a bérmagyarok. = Magyar Nemzet, aug. 27./

1996. augusztus 28.

Elek István válaszolt a Magyar Narancs szerkesztőinek írására. A szerkesztők képtelenek érzékelni a nacionalista liberális és a nemzeti liberális fogalma közötti különbséget. "A népi és nemzeti közötti eltérést." Elek István a méltányosság védelmében állt ki, "a nemzeti és kozmopolita fundamentalizmus agresszivitástól fölbosszantva és igazságérzetemtől fölhatalmazva." Ha valaki megunván pimaszságukat, kiosztja őket, még nekik áll feljebb. Azzal vádolni Csoóri Sándort, hogy a nemzet betegségtudatának fenntartását "szándékos, aljas indokból" teszi, ez olyan gazemberség, aminek elviseléséhez a Magyar Nemzet olvasóitól kell elnézést kérnünk, írta Elek István. A Magyar Narancs szerkesztőinek szövegével képet lehet alkotni "vitapartnereink szellemi színvonaláról, morális érzékenységéről, a nemzeti gondok iránti érzékéről, toleranciájáról és tisztességéről." /Elek István: Viszontválasz a Magyar Narancs szerkesztőinek. A méltányosság védelme magyarságügyben. = Magyar Nemzet, aug. 28./

1996. szeptember 4.

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját szept. 4-én Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány képviselői viszont távol maradtak. Több ellenzéki pártot első embere reprezentált, Orbán Viktor a Fideszt, Lezsák Sándor az MDF-et és Ghiczy György a KDNP-t. Lezsák Sándor bízik abban, közölte az MTI munkatársával, hogy a magyar-magyar találkozó mihamarabb intézményesül és egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság képviseletével. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szept. 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzési előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke kifejtette: az MVSZ támogatja, hogy a magyar-magyar találkozók rendszeressé váljanak. Felállítottak egy irodát, amelynek az a célja, hogy éppen az alapszerződések nyomán történő visszásságokról adjon tájékoztatást a nemzetközi szervezeteknek. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól és kiállt az alapszerződés mellett.- Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, mely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogy alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoport az autonómiakoncepciókat egyezteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ Jelen volt az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége is. Tőkés László furcsa és kicsinyes viszonyulásnak nevezte azt, hogy a kormány nem vett részt a megbeszélésen. Felvetődött az is, hogy a magyar kisebbségek közös irodát nyissanak Brüsszelben. Tőkés László komoly eredménynek nevezte, hogy Pápán sikerült megmenteni a magyarok közötti együttműködést. Markó Béla folytatásnak és újrakezdésnek nevezte az eszmecserét, olvasható Nagy Iván Zsolt tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 5./ Csapody Miklós az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak elmondta, hogy a kormány távolmaradását a tanácskozásról nem kivonulásként értékeli. "Nem lenne értelme nemzeti stratégiát keresni a kormány nélkül" -fejtette ki, hozzátéve: a tanácskozás résztvevői joggal várják el azt, hogy a kormányzat a következő csúcs összehívói között legyen. Markó Béla a kormányzati távolmaradásról elmondta: szept. 2-áig úgy tudták, hogy a HTMH és a kormány képviselői is jelen lesznek. /Új Magyarország, szept. 5./

1996. szeptember 16.

Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. október 3.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án tartotta közgyűlését Kolozsváron. A Szabadság (Kolozsvár) napilap nem adott hírt az eseményről. A Romániai Magyar Szó tudósítóját meghívták a közgyűlésre, röviden vázolta a közgyűlés lefolyását. Patrubány Miklós elnöki beszámolója után az alelnökök /Jakab Gábor, Kató Béla, Tor T. Tibor, Vetési László/ tovább árnyalták a VET tevékenységét. Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Hozzászóltak: Borbély Imre, az MVSZ választmányi elnöke, Tőkés László püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök. Megválasztották az új választmányt , majd az MVSZ okt. 25-27-i tisztújító közgyűlésén a VET-et képviselő 58 fős delegátust. A VET program-meghatározásáról beszélt Fülöp G. Dénes, Török Viola, dr. Tamás Sándor és Demény Attila. A munkálatok elemzésére visszatérünk, fejezte be a lap híradását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ Az ígért elemzésben a napilap csak ellenérzését fejezte ki. - A VET tagja lehet mindenki, aki a magyarság ügyét felvállalja és a társaság tevékenységében aktív szerepet vállal. Tagdíj is van. Az újságíró ilyen ellenséges megállapítást tesz: "Fennáll hát annak a veszélye, hogy a magyarság lelkiismeretéül szolgáló intézmény a hangsúlyozottan értelmiségi-vállalkozói-pénzcsináló réteg elitklubjává szerveződik, amolyan Rotay- vagy Lion's Internationale-szerű búsmagyaros teadélutánokat, partykat rendező, jótékony exkluzív egyletté, melyre egyházi méltóságaink, a Társaságban való részvételük súlyából, arányából megítélve is áldásukat adják." A cikkíró szabadkozik: nem szóvivője az RMDSZ-nek, de felteszi a kérdést: mi a viszony a VET és az RMDSZ között? Szerint a "lélekhalászás" az erők szétforgácsolódásához vezet. Miklós László azt írja, hogy észrevetette: a VET vezetését az RMDSZ-ből valamiképpen kiszoruló, peremre sodródott személyek vették kezükbe. /Miklós László: Sorsban cselekedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ A gyűlésen megjelent és felszólalt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki a Népújság (Marosvásárhely) napilap szerint sejtetni engedte, hogy azért nem lehet a szövetség ügyeit demokratikusan intézni, mert "a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van soraiban". /K.L.: "Kémek férkőztek az MVSZ-be - állította Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. = Népszabadság, okt. 16./

1996. október 16.

A Népszavában Görög János /aláírása szerint Görög János író, London/ is dühödt kirohanást intéz a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ ellen. Az új Bukfenc a Magyarok Világszövetsége. Hangnemét jelzik az ilyen mondatok: "Jó ideje elképedve olvasom-hallom, mi mindenbe üti bele az orrát Csoóri Sándor és kompániája." "Beleszól a magyar múltba, a magyar történelembe." Az egyik MVSZ-választmányi tag egy amerikai előadásában - az RMDSZ belső ügyeibe beavatkozva - kijelentette: "Tőkés László, Katona Ádám, Csapó József, Borbély Imre magatartása az útmutató és nem a neptuni hármasoké." Az MVSZ beleszól a magyar külpolitikába is. Az alapszerződés napján öt ellenzéki pártot hívott össze Pápán, kormányellenes nyilatkozatukon az első helyen Csoóri Sándor aláírása szerepel.- Így sorakoznak a támadások Görög cikkében... /Görög János: Bukfenc mindent tud. /Népszava, okt. 16./ A Magyar Hírlapban, a Népszabadságban, a Népszavában és a 168 Órában rendszeresen közölnek az MVSZ-t támadó írásokat. Görög János íróról nem tudnak az irodalmi kézikönyvek.

1996. október 17.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1996. október 20.

Kassán a XXVI. Fábry Zoltán Irodalmi Napok című rendezvényt okt. 18-20-a között tartották. Megemlékeztek II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvai hazahozatalának 90. évfordulójáról, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke mondott ünnepi beszédet. A rendezvény keretében az Irodalom és önazonosság című szimpóziumon többek között Gál Sándor /Szlovákia/, Kötő József /Románia/ és Göncz László /Szlovénia/ tartott ismertetést a témáról. A közösség és jövőkép kerekasztal-beszélgetésen a felszólalók között volt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke. A résztvevők Stószon megkoszorúzták Fábry Zoltán sírját és emléktábláját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 892. sz./

lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 391-405