udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
184
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-184
Névmutató:
Eörsi Mátyás
2005. március 9.
A december 5-i népszavazás után kiderült, hogy Magyarországon csak másfél millió magyar szolidarizál a határokon kívül élő magyarsággal. A nemmagyar, aki ráadásul a nyilvánosság előtt szónokolt, uszított, most megjelent szégyentelenül, hogy Európáról, a tőkebeáramlásról adjon leckét. Eörsi Mátyás esete Kolozsváron nagy visszhangot váltott ki. Jó, hogy még van egy Erdélyi Magyar Ifjak egyesülete, amely hangot tud adni tiltakozásának és fel tudja mutatni a NEM-et. Persze, ez nem elfogadható, ez nem civilizált, ez nem lojális, ez nem toleráns magatartás, sőt: kirekesztő! Kérdem én, ki rekesztette ki Eörsi Mátyást, ha nem ő önmagát! – írta Ferencz Imre. Februárban 25-én Újhelyi István MSZP-alelnök Csíkszeredában járt. Ráduly Róbert polgármester elmondta: javarészt Újhelyi Istvánnak köszönhető, hogy sikerült előteremteni az augusztus 5-én Csíkszeredában tartandó ingyenes Illés-koncert költségeinek egy részét. Újhelyi „ellenünk agitált”, emlékeztetett Ferencz Imre. Vannak emberek, akik pofátlanok, szégyentelenek. /Ferencz Imre: A szégyentelenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./2005. március 9.
Március 6-án tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján Eörsi Mátyás elsősorban az őt ért kolozsvári kellemetlenségekről beszélt a bihari médiának. Úgy vélekedett, hogy a többséget nem sikerült meggyőznie. A diákság reakcióinál rosszabbra is fel volt készülve, ezért csomagolta a pótöltönyt, közölte. Nagyváradon eurorintegrációs kérdésekben és testvérvárosi kapcsolatokról egyeztetett a Bihar megyei RMDSZ képviselőivel. Egyes hírügynökségi jelentések szerint Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök romániai körútját készítette elő, ezt nem erősítette, de nem is cáfolta a politikus. /(Lakatos Balla Tünde): A többséget nem győzte meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2005. március 10.
„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2005. március 10.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége közleményben határolta el magát attól, hogy Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőt egy harminc fős csoport megakadályozta előadása megtartásában. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége, valamint Juhász Péter, a tüntetés egyik résztvevője írásban tiltakozott a Szabadság kolozsvári napilap két újságírója – Borbély Tamás és Tibori Szabó Zoltán – ellen, mivel szerintük antiszemita megmozdulásként állították be a történteket. Az EMI-nek szándékában áll a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottságához fordulni. Mint leszögezik, az antiszemitának minősített kijelentéseket nem ők, hanem hozzájuk társult idősebb személyek tették, akik provokátorok is lehettek. Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy a másik részről viszont nyilasokhoz hasonlították szervezetüket. Az esettel kapcsolatban két kolozsvári újságíró, Kelemen Attila (Transindex) és Salamon Márton László (Krónika) fogalmazott meg állásfoglalást. Eszerint az erdélyi toleranciával összeegyeztethetetlen, szélsőséges megnyilvánulások, az antiszemitizmus újszerű megjelenése nem csupán az értelmiségiek aggodalmát kell kiváltania. Tennie kell ez ellen az oktatás és az egyház közmunkásainak is, hiszen a fiatalok körében tapasztalható türelmetlenség és uszító magatartás csak így helyezhető normán kívül. /(Rostás-Péter Emese): Tovább gyűrűzik az Eörsi-botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./2005. március 10.
A Kolozsvár Társaság vállalt feladatával és céljával ellentétes politikai játszmák középpontjába került. Eckstein-ovács Péter szenátor (RMDSZ Szabadelvű platform) meghívására dr. Eörsi Mátyás, Kolozsváron tartózkodott. A kettős állampolgárságról rendezett, a határon túli magyarság létérdekeit súlyosan érintő magyarországi népszavazás eredményével összefüggésben az előadó személye indulatokat váltott ki. A Kolozsvár Társaság nyilatkozata szerint a szabad véleménynyilvánítás megakadályozását elfogadhatatlannak tartják és elítélik. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2005. március 10.
A kolozsvári Sapientia Egyetemen fiatalok megakadályozták Eörsi Mátyás előadásának megtartását. Sebestyén Mihály szerint „ezek a magukért és Erdélyért felelősséget érző baglyok és verebek, karvalyok, sasok és keselyűk, poszáták és agg gurgyalagok ott verdestek mélymadárságuk tudatában és káricsáltak a liberalizmus ellen.” A cikkíró, aki tanít a Sapientián, megkérdezte a tüntetőktől: „Hol turbózták fel agyadat a turáni turulmadarak?” Az Erdélyi Magyar Ifjak eddig három alkalommal léptek a szélesebb nyilvánosság elé, a Wass Albert-művek maratoni felolvasásával, a Trianon-film vetítésekor, most meg a december 5-i népszavazás kudarca elleni tiltakozáskor. Sebestyén Mihály minősített: „az Erdélyi Magyar Ifjak egy múltba forduló, a jajveszékeléshez közelálló ifjúság élcsapatát képezik”. Ezt nem otthon tanulták. Sebestyén a Soros Alapítvány kolozsvári és bukaresti kuratóriumában tevékenykedve rengetegszer szembesülhetett mindenféle civil szervezet táborfinanszírozási pályázatával: régészeti, tánc, matek, hagyományőrző, természetismereti, környezetvédelmi, olvasás stb. célzattal. A táborokban rengeteg alkohol fogyott, és rengeteg magyarországi előadó jött. „Hozták az ottani pártviszálykodást, gyűlöletbeszédet.” A fiatalok azt tették Kolozsvárott, amit mestereiktől elsajátítottak. /Sebestyén Mihály: „Én mondom: még nem nagy az ember”.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./ A Népszabadság március 13-i száma átvette a Népújságból és újból közölte Sebestyén Mihály: „Én mondom: még nem nagy az ember” című cikkét, de nem jelezte, hogy átvételről van szó.2005. március 10.
Parászka Boróka főszerkesztő kifejtette, tévedett Eörsi Mátyás, amikor 2005 márciusában vállalkozott Erdélyi útjára. Sokkal hamarabb, még a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt kellett volna jönnie, hogy megvitassa az erdélyiekkel álláspontját. Tévedett az SZDSZ azzal, hogy magyarországi pártként nem avatkozott bele a szomszédos államokban élő magyarok belpolitikai ügyeibe, a Fidesz viszont exportálta a magyar belpolitika konfliktusait. Parászka szerint az RMDSZ jobboldali párttá vált , magára hagyta az erdélyi liberálisokat, baloldaliakat. Szerinte az „egyházaknak nincs keresnivalójuk politikai életünkben, és mégsem tiltakozunk ez ellen kellő határozottsággal.” És tévednek azok, akik belefojtották a szót Eörsi Mátyásba.” Parászka cikkét Eörsi előtti nagy tisztelettel zárta, aki eljött, vállalva a vitát. A fiatalokat felszólította, hogy becsüljétek jól meg Eörsi Mátyást. /Parászka Boróka: Tévedések rémjátéka. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 10./2005. március 10.
Eörsi Mátyás ködösít, mellébeszél. Aki ezt megszervezte, a meghívás ódiumát fölvállalta, ugyanúgy leégett, mint az SZDSZ nagy korifeusa. A honi RMDSZ-es liberálisokról, személy szerint Eckstein-Kovács Péterről van szó. Politikai balfogásnak számít az erdélyi magyar publikum elé hívni egy balliberális magyarországi politikust, s a friss sebeket feltépendő, az itteni elkeseredett és kiábrándult magyarokkal végighallgattatni egy SZDSZ-es ,,nagy európéer” okoskodásait, sőt okítgatásait. Eörsi ,,nemzetpolitikája” arról szól, hogy mindenki – minden magyar! – úgy váljék európai polgárrá, hogy felejtse el anyaországát, felejtse el természetes kötődéseit, írta Magyari Lajos. Szerinte bőven elég Európában találkozni. /Magyari Lajos: Eörsi Mátyás ,,szerecsenmosakodása”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./2005. március 10.
Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt a tüntetők az Erdélyi Magyar Ifjak képviseletében nem engedték be a Sapientia Egyetemre. Az „ifjúsági kórus előadásába ezúttal is keveredett némi antiszemita felhang, amikor Eörsinek és vendéglátójának, az ugyancsak szabadelvű Eckstein-Kovács Péternek azt tanácsolták, hogy inkább a Gázai övezetbe menjenek beszélgetni”, írta Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője. Másnap a magyarországi politikus nagyváradi sajtótájékoztatóján egy kérdező újságíró Eörsi állítólagos kettős állampolgárságát firtató kérdésével bevallottan magyar–izraeli kettősséget sejtetett. Valakit megakadályozni abban, hogy nézeteit kifejthesse, nem európai, nem erdélyi magatartás. Sem nem magyar, írta Szűcs László. Az újságíró a háttérből az erdélyi magyar ifjakat tüzelőkről írt. A kettős népszavazásnál a kormánypártok „hazug adatokba öltöztették fel a népszavazásra bocsátott kérdés elutasítását. Úgyhogy nem csoda, s nem meglepő, hogy a minden eshetőségre felkészült Eörsi Mátyás tartalék öltönyt hozott magával erdélyi útjára.” /Szűcs László: Nemek harca. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 10./2005. március 11.
A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos dokumentumokat és véleményeket tartalmazó könyvet mutatott be március 10-én Kolozsváron Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki közölte: jövő év elején megvizsgálják a népszavazás kiírására vonatkozó eljárás újrakezdésének lehetőségét. A könyv anyaga az idén februárban az MVSZ által szervezett konferencia előadásait tartalmazza. Patrubány sérelmezte, hogy a tavalyi népszavazás alkalmából nem kaptak pénzt a magyar államtól, noha a referendum kezdeményezői voltak. „Ezzel szemben a magyar kormánypártok több százmillió, de lehet egymilliárd forintot is költöttek kampány ideje alatt” – tette hozzá. Patrubány a „demokrácia halálának” nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kampányt lezáró tévévitában arra buzdította a lakosságot, hogy ne menjen szavazni. Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus kolozsvári látogatása körüli botrány kapcsán Patrubány elmondta: Eörsi Mátyás azt kapta az erdélyiektől, amit érdemelt. Az MVSZ elnöke szerint az országgyűlési képviselőt feltartóztató fiatalok civilizált módon viselkedtek, ezzel szemben Eörsi megpróbált magának erőszakosan utat törni a tiltakozók között. /B. T.: MVSZ-kötet a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./2005. március 11.
Huszonöt–harminc fiatal vett részt azon a kolozsvári értelmiségiek egy csoportja által szervezett flashmobon, amely a március 5-én Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikust a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre (EMTE) be nem engedő fiatalok tiltakozását kívánta parodizálni. A résztvevők számítógép-billentyűzetre, sapkára, papírcsákóra, műanyag virágcserépre, táskára, CD-lemezre írták rá az igen szót. Az egyik résztvevő szerint ez nem Eörsi Mátyás rokonszenvtüntetés volt, hanem a párbeszéd hangulatát kívánják megteremteni. /Igen a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./2005. március 11.
Kitartóan borzolja a kedélyeket az Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus látogatása okán kirobbant botrány. Sokan ítélkeznek az ,,elkövetők felett”, nyilatkozatok, nyílt levelek sorozata született ,,az intolerancia és idegengyűlölet” elítélésére, a szólásszabadság védelmében, vészharangok konganak a Magyarországról Erdélybe beszivárgott ,,nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus veszélye miatt”. Magukat erdélyi magyar értelmiségieknek vallók nyílt levélben védelmezik a ,,felkészületlen” erdélyi magyar társadalmat az antiszemitizmus mételye ellen. Annak a magyarországi politikusnak a védelmében ragadtak tollat, aki november–decemberben érvelt a határon túli magyarság ellen. Eörsi Mátyás véleménynyilvánításhoz való jogát védelmezik, megfeledkezvén mások – jelen esetben az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) hasonló jogáról. Eörsinek fiatal magyar értelmiségiek állták útját NEM-et jelző tábláikkal. Könnyű elítélni az indulatosabb bekiabálásokat – mint kiderült, kívülállók is csatlakoztak hozzájuk, EMI-s megítélés szerint akár provokátorok is lehettek közöttük –, miközben eltekintenek attól, a házigazda Eckstein-Kovács Péterben még az is felmerült, hogy rendőrkézre adhatná mindazokat, akik útjukat állták. Egy szerencsétlen mondat miatt, amely a Gázai övezetbe küldte előadást tartani Eörsit és Ecksteint, háborog napok óta az erdélyi magyar értelmiség egy része, de teljesen megfeledkeznek arról, hogy válaszul Eörsi ,,lenyilasozta” a tiltakozókat. A tiltakozó és aláírásgyűjtő ,,erdélyi magyar értelmiségiek” figyelmébe ajánlotta Farkas Réka: nyíltan antiszemita, magyar- és cigányellenes, vasgárdista lap jelenik meg hivatalosan Romániában. Ez ellen nem tiltakoznak? Szomorú, hogy támadnak mifelénk értelmiségi csoportok, melyek zsidó–nem zsidó konfliktust szándékoznának importálni a pesti flaszterről Erdélybe – állapította meg Farkas Réka. /Farkas Réka: Minket ki véd meg? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./2005. március 12.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ellen hivatalból vizsgálatot indíthat az Országos Diszkriminációellenes Tanács, azt követően, hogy az MVSZ elnöke legutóbbi kolozsvári sajtótájékoztatóján azt fejtegette, hogy csak saját nemzetiségének említésével lehet megsérteni egy személyt. Az MVSZ-elnök elmondta: az internetről letöltött hangfelvételek nem tartalmaztak antiszemita motívumokat Eörsi Mátyással kapcsolatban. Ha el is hangzott az a bekiabálás, hogy „menjenek a Gázai övezetbe tárgyalni”, akkor sem volt releváns, mivel egy egyéni, elszigetelt hang volt, amit nem erősített fel senki. Patrubány kijelentette: „én nem tudom, hogy Eörsi Mátyás zsidó vagy nem zsidó. Tehát aki azt állítja, hogy ez a mondat antiszemita, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Ugyanis egy magyar embert nem lehet megsérteni azzal, hogy az arabokat szidják, egy arabot sem azzal, hogy a magyarokat szidják. Egy magyart akkor lehet megsérteni, ha a magyarokat szidják, egy zsidót pedig akkor, ha a zsidókat szidják.” Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: mérlegelik, hogy indítsanak hivatalból eljárást vagy sem Patrubány ellen. /Borbély Tamás: Patrubány ellen is vizsgálódhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2005. március 12.
Huszonhat személy tiltakozott a Szabadság március 10-i számában. A tiltakozók azért tiltakoznak, mert a szombati tiltakozók tiltakoztak Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő előadásának megtartása ellen. Szó van itt a szabad véleménynyilvánítás megakadályozásáról, a közérdekű kérdések megvitatásához szükséges kulturált párbeszéd követelményeinek be nem tartásáról. Veszélyesnek tartják, hogy ez gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében történt. A tiltakozók elismerik, hogy a szombati tiltakozóknak is joga volt hangosan tiltakozni. A magyar kormánynak a kettős állampolgárság elleni kampánya után nem meglepő, ha az ebben a kormányban lévő párt politikusát nem kitörő örömmel fogadják Kolozsvárt. Vajon ez a kampány nem volt gyűlöletkeltő? Milyen párbeszédet lehet folytatni azzal a politikussal, aki azt mondja, hogy az MSZP-nek a népszavazás elleni kampánya rossz volt, amivel az SZDSZ sem értett egyet, miközben pártjának elnöke kéz a kézben az MSZP elnökével a népszavazás ellen van? Ki hallotta Eörsi Mátyás vagy más SZDSZ-es politikus tiltakozását annak idején a rossz kampány ellen? A tiltakozók valóban nem engedték be őt a terembe, valóban kiabáltak, sajnálatos módon durva szavakkal illették. Tiltakozásukban a tiltakozók elleni tiltakozók azt mondják, hogy „olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások” is elhangzottak – így, többes számban. Eörsi Mátyás felindultan odavetette: „Úgy viselkedtek, mint a nyilasok!” Ezután, de csak egy idő múlva, hangzott el az a bizonyos, „antiszemitának is minősíthető” bekiabálás: „Menjetek beszélgetni a Gázai-övezetbe!”. Nem többször, csak egyszer. Azt is fölhozzák, hogy a tiltakozók megszállták az épületet. Vajon a terem ajtajának elállása egyenlő az épület megszállásával? Egy SZDSZ-es politikusnak joga van nyilasokhoz hasonlítani az ellene tiltakozókat? Ha viszont ezen felháborodva azok tesznek egy megjegyzést, az nyomban antiszemitának minősíthető? Borbély Tamás a Szabadságban máris éledező antiszemitizmust emleget, párhuzamot von a vasgárdisták és az Erdélyi Magyar Ifjak között. Ez nem túlzottan túlzó megítélés? Az EMI közölte, nem tagjai közül való volt a bekiabálta, az illető bujtogató, beugrató is. A tiltakozást aláírók tiltakoztak-e az elmúlt években, amikor a szélsőségesek magyargyalázó kijelentéseket tettek, amikor nem egy ilyen vagy történelemhamisító szövegű „emléktáblát” biggyesztettek ki a városban, amikor főbelövéssel, akasztással, karóba húzással fenyegettek, amikor azt kiabálták, „kifelé a magyarokkal az országból”? Vajon életbevágóan fontos volt most, három hónappal a magyar kormány által sárba taposott népszavazás után meghívni Kolozsvárra egy kormánypárti politikust? Vagy éppenséggel bölcs? /Asztalos Lajos: Tiltakozás elleni tiltakozás – és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2005. március 12.
Józsa László elítélte azt, hogy a fiatalok meggátolták Eörsi Mátyás kolozsvári előadását, mondván, meg kell hallgatni azt, aki másképpen gondolkodik. Ez nem volt civilizált magatartás. Józsa az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületét hibáztatta, hozzátette, hogy ő fél a szélsőségességtől, a fanatizmustól, Thomas Mann szavaival élve a fasizmus a jelzőkkel kezdődik. /Józsa László: Értelmiségi magatartás? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2005. március 12.
Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2005. március 14.
Feszült légkörben rendezték meg március 12-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ülését az utóbbi hónapokban kiéleződött belső viták miatt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a közelmúltban Gyergyószentmiklóson foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy különváljon az EMNT-től, az indítványt azonban a küldöttek többsége elvetette. A mostani ülésre az SZNT-nek több küldöttje nem jött el Csíkból. Végül kompromisszumos megoldás született a két szervezet viszonyáról, a küldöttek meghosszabbították az Állandó Bizottság mandátumát, és újraválasztották tisztségébe Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét. Tőkés László püspök kitért az EMNT–SZNT közötti terhes viszonyra, amelyet mesterségesen szított, alaptalan nézeteltéréseknek nevezett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiaprogramjáról, önrendelkezési törekvéseiről szólva csalódottságát fejezte ki az új román kormánynak és Traian Basescu államelnöknek a romániai magyarság autonómiájához való viszonyulásáért. Az RMDSZ továbbra sem hajlandó határozottan kiállni a magyarság önrendelkezési törekvései mellett. Az RMDSZ számára csak az volt a fontos, hogy kormánytisztségeket szerezzen emberei számára. A budapesti kabinet a romániai magyarság ügyét teljességgel a Bukarest–Budapest „jó szomszédsági viszonynak” rendeli alá. A magyar kormány támogatási rendszere az RMDSZ számára biztosít pénzügyi monopóliumot, a kettős állampolgárság helyett felajánlott úgynevezett szülőföld program pedig nem vezet sehova. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az autonómia ügyének előmozdításához szükséges a romániai magyar nemzeti közösség akaratának egységes kinyilvánítása, szükséges a folyamatos párbeszéd a hatalom, a román többség és a magyarság között, ugyanakkor szükséges a kedvező nemzetközi háttér. Szabó Tibor, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak személyes küldöttje köszöntő beszédében arra próbált választ keresni, hogyan lehet az, hogy miközben az új európai alkotmányban mindössze fél mondat szerepel a kisebbségekről (az sem a nemzeti kisebbségről), Nyugat-Európa-szerte tartós önrendelkezést élveznek a különféle tagállamok kisebbségei. Véleménye szerint ennek egy magyarázata van: az autonómiát kiharcoló nemzeti közösségek céljaikban egységesek voltak, bíztak saját erejükben, az általuk kiharcolt közösségi jogokat az Európai Unió szentesítette. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvénytervezetről számolt be. Mint fogalmazott, a műhelymunkákban nem vehet részt, az RMDSZ-ben nagy titoktartás övezi a készülő törvénytervezetet, amelynek kitételeit most fogják eljuttatni az RMDSZ-frakciókhoz tanulmányozásra és belső vitára. Toró szerint arra van szükség, hogy általános elvként rögzüljön a romániai magyarságnak az autonómiához való joga. Az ülésen többen is bírálták Eörsi Mátyás erdélyi látogatását, a szünetben pedig a közel kétszáz résztvevő többsége (a Szabadságban is közzétett) állásfoglalást írt alá az SZDSZ-nek és Eörsi Mátyásnak a határon túli magyarokkal szembeni politikája elutasításáról. A résztvevők határozatban kérték, hogy a MÁÉRT-ra az SZNT és az EMNT képviselői is kaphassanak meghívást. Az ülés egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül Tőkés Lászlót választotta újra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. /Makkay József: Egységes fellépést sürgetnek az autonómiáért. Van esély az EMNT és az SZNT közötti tartós megegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ ,,Fennáll a veszély, hogy hazatérnek az elégedetlen székelyföldi barátaink, és otthon borítani próbálnak a helyzeten. Csapó szenátor úr nem adta áldását erre a megoldásra, szűkszavú kimentő levele is erre utal, múlt heti közleménye egyik mondatában egyenesen eltanácsolta a mai üléstől a székelyföldi küldötteket” – fejtette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Pirruszi győzelem, pünkösdi királyság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./2005. március 15.
Molnár József bírósági úton támadja meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló határozatát. Ezt Kincses Előd ügyvéd jelentette be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi ülésén. Az elmarasztaló határozat, valamint a kirótt összeg mérséklését kérik majd a bíróságtól. A tanács Molnárnak azt a kijelentését találta antiszemitának, amelyikben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagja megjegyezte, Magyarország egy második Izraellé válhat. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Patrubány Miklós írásban vonta kérdőre a Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát egy sajtóban megjelent nyilatkozata miatt. Ebben Asztalos arról beszélt, hogy mérlegelik, indítsanak-e hivatalból eljárást Patrubány ellen egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése miatt. Az MVSZ elnöke az Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő kolozsvári előadását megakadályozó ifjakat vette védelmébe. Elmondta, aki úgy véli, hogy a „Menjenek tárgyalni a Gázai övezetbe!” bekiabálás antiszemita volt, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Egy magyar embert ugyanis szerinte nem lehet például azzal megsérteni, hogy az arabokat szidják. Patrubány felszólította Asztalos Csabát, hogy haladéktalanul tegye közzé, melyik állítása diszkriminált, és kit. Asztalos Csaba elmondta: a testület a napokban megkeresi az MVSZ elnökét, akitől hivatalos nyilatkozatot kérnek majd a sajtótájékoztatón elhangzottakról. /Kérdőre vonják Asztalos Csabát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Az EMNT marosvásárhelyi gyűlésén kétszáz fölé emelkedett az aláírások száma egy közleményen, amelyikben az aláírók Eörsi Mátyás kolozsvári előadásának a megakadályozása ügyében foglalnak állást. Ebben bátor cselekedetnek nevezik az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépését. Emlékeztetnek arra, hogy Eörsi pártja, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar–román alapszerződés megkötését, „a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, és parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen”. Emellett Eörsi Mátyás több ízben is a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia és a kettős állampolgárság ellen foglalt állást. Az aláírók sorában András Imre, Borbély Imre, Ferencz Csaba, György Attila, Tulit Attila neve is szerepel. /G. Á., S. M. L.: Közlemény az EMI akciója védelmében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Március 5-én harminc fiatal saját tagadószavával szembesítette a nemzet jogi egységére nemet mondó Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, s meggátolta abban, hogy másodszor is előadást tartson Kolozsváron. Eörsi lenyilasozta a fiatalokat, ezt nem kapta fel annyira a média, majd valaki azt kiáltotta Eörsinek, menjen beszélgetni a Gázai övezetbe. Egy újságíró gyorsan felkapta, szépített rajta, s megvan a téma: a tiltakozók antiszemita mondatokat is kiabáltak. Erre kitűnő vezércikket lehet fogalmazni: az erdélyi magyarság rétegeiben antiszemita gyűlölet virul. S a cikkíró összehasonlította ezen réteget a Vasgárdával. Nem zavart senkit, hogy az EMI már másnap tiltakozott, emlékeztetve, hogy a kijelentés egy alkalommal hangzott el, egyetlen személy szájából, aki nem az EMI-hez tartozik. /Bagoly Zsolt: Sajtókampány. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 15./