udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1039
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 1021-1039
Névmutató:
Boc, Emil
2005. szeptember 16.
Az Obiectiv Legionar c. vasgárdista folyóirat lapigazgatója, Serban Suru arra hivatkozott, hogy 1990 óta sokan jelentették fel, de a főügyészség nem indított eljárást ellenük. A lap április-májusi, összevont számában közölte Frunda György szenátor feljelentését, amelyet még március elején intézett a rasszista szövegeket közlő lap ellen. A feljelentést kiváltó lapszám arról cikkezett, hogy a zsidókat munkatáborba kell terelni, a magyarokat ki kell utasítani az országból és kasztrálni kell a romákat. A főügyészség nem indított hivatalból eljárást, noha Frunda a szenátus emberjogi, vallási és kisebbségi szakbizottságának elnökeként fordult a nyomozó hatósághoz. Suru és kiadói csapata nem rejtőzködik a nyilvánosság és a hatóság elől: a lap Bukarest belvárosában működtet irodát. A vasgárdista lap legálisan elérhető, postán is előfizethető. Kolozsváron is szabadárusításban kapható a lap, annak ellenére, hogy Emil Boc polgármester tavaly júniusi megválasztása után bejelentette, hogy az Antonescu-utcanév mellett a Vasgárda lapjának terjesztését is betiltja. A lapban közölt Magyar szélsőségesség c. tematikus összeállítás apropója az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán kelt nyílt levél Bill Clinton akkori amerikai elnöknek, melyet „az RMDSZ horthysta-sovén frakciója, Toró Tibor, László Tőkés és Szilágyi Zsold” (sic!) állított össze. A vasgárdista lap tagadja, hogy Romániának bármi köze lett volna a holokauszthoz, továbbá antirasszista szellemben minősíti a magyarországi skinhead-mozgalmat. A lap szerint a szélsőségesek Magyarországon „üldözik a romákat, az idegen diákokat, a vendégmunkásokat, az arabokat, a kubaiakat, a homoszexuálisokat, a liberálisokat és a szegényeket, a hajléktalanokat és természetesen a zsidókat”, Erdélyben a magyarok 1990-91 között 4000 románt űztek el Hargita és Kovászna megyéből, továbbá nem hagyják megtelepedni a görög-katolikus apácákat Székelyudvarhelyen. /(Transindex): Vasgárda-lap a postán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./2005. szeptember 23.
Calin Popescu-Tariceanu kormányfő szeptember 22-re összehívta a pártokat. A Demokrata Párt vezetői nem jelentek meg. A miniszterelnök a megbeszélés után elmondta, az általa összehívott konzultáción nem sikerült megállapodni az ellenzékkel arról, hogy határidőt szabjanak a házszabály-módosításról zajló viták során, elsősorban a szociáldemokratákat okolta a patthelyzetért. Mindössze abban sikerült megállapodni, hogy a romániai európai parlamenti megfigyelőknek kötelességük részt venni az EP jövő heti strasbourgi plenáris ülésén. Emil Boc PD-elnök azzal magyarázta távolmaradásukat, hogy a párt vezetőinek többsége azon a napon nem tartózkodott Bukarestben. Boc hozzátette, a demokraták különben is rendszeresen konzultálnak a liberálisokkal a D. A. Szövetségen belül. Elemzők szerint nem véletlen a demokraták távolmaradása, miután nyilvánosságra került, hogy a Nemzeti Liberális Párt nem támogatja Traian Basescu elnöknek az egykamarás parlamentre való áttérésre vonatkozó javaslatát. /R. Sz.: Sikertelen egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2005. október 5.
Annak ellenére, hogy Boros János kolozsvári alpolgármester és László Attila megyei RMDSZ-elnök több ízben ígéretet tett, hogy szeptember végéig sor kerül a Mátyás szoborcsoport előtt levő kutatóárkok betömésére, ez mégsem történt meg. A két politikus szerint Emil Boc kolozsvári polgármester Egyesült Államokba történő utazása előtt egyezség született, hogy a városvezető távolléte ellenére érvényt szereznek a betömésről szóló döntésnek. Mindez ellenére Boc telefonált Amerikából: az akciót állítsák le. Ez az RMDSZ súlyos kudarca. Ilyen esetben a helyi RMDSZ vezetőinek nem kellene visszariadniuk attól, hogy Emil Boc szemébe mondják: vége az együttműködésnek, írta Kiss Olivér, a lap munkatársa. Boc korábban maga is azt nyilatkozta: szeptember 30-ára betömik a gödröt. /Kiss Olivér: Mégsem tömték be a főtéri gödröket. A Kolozs megyei RMDSZ súlyos kudarcot könyvelhet el. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2005. október 6.
Október 11-ig ad haladékot a Kolozs megyei RMDSZ kormánykoalíciós partnereinek a kolozsvári régészeti árkok betömésére. Ellenkező esetben fontolóra veszik az együttműködési megállapodás felbontását, fejtette ki László Attila RMDSZ-elnök. Megerősítette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat olyan jelentést készített, amelyből kiderült, hogy a második gödör betömése etnikumok közötti konfliktushoz vezetett volna Kolozsváron. László Attila úgy vélekedett: Emil Bocot félretájékoztatták Bukarestből, elhitették vele, hogy feszültséget okozott volna a városban a gödörtömés. /Borbély Tamás: RMDSZ: Boc dobja az első lapát földet a gödörbe! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./2005. október 8.
A Ziarul Clujeanului című újság kérdésére Emil Boc, Kolozsvár polgármestere tagadta, hogy beleegyezett volna a főtéri kutatóárkok felszámolásába, és állította: semmiféle jelentést nem kapott a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), miszerint ez etnikai konfliktusokhoz vezetne a városban. Az ellentmondások feloldását mindenki Emil Boc polgármestertől várja, aki október 10-én érkezik haza az Egyesült Államokból. Előzőleg Boros János alpolgármester azt nyilatkozta, hogy Emil Boc polgármester telefonált az Egyesült Államokból, és elrendelte a betömés elhalasztását, mivel „a Román Hírszerző Szolgálat jelezte, hogy a dolog kapcsán etnikumközti konfliktus törhet ki”. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Boc vagy Boros mond igazat? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./2005. október 10.
A jelek szerint különféleképpen rögzült Emil Boc polgármesterben és bennem a gödrök betemetésével kapcsolatos beszélgetésünk – jelentette ki Boros János, Kolozsvár alpolgármestere azt követően, hogy román hírügynökségek jelezték: az Egyesült Államokban tartózkodó Emil Boc cáfolta Boros korábbi közlését, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelzésére hivatkozva ő kérte volna az alpolgármestert, állítsa le a főtéri gödör keddi betemetését. Emil Boc kijelentette, csak annyit közölt Borossal, hogy állítsa le a gödörtemetést, nehogy nacionalista erők ezt rosszhiszeműen értelmezzék. /Benkő Levente: Óvatoskodott a kolozsvári polgármester? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./2005. október 10.
A kolozsvári törvényszék döntése szerint Emil Boc polgármesternek kötelessége közölni Gheorghe Funar szenátorral bukaresti kiszállásainak számát és célját. Funar volt polgármester még márciusban felszólította utódját: számoljon be, milyen gyakran jár Bukarestbe és miért. Emil Boc polgármester megfellebbezheti a törvényszéki döntést. /Boc köteles elszámolni Funar előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./2005. október 11.
Kolozsvár Főterén tátongó gödrökkel kapcsolatban László Attila, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: amint lehetséges, tárgyalnak a polgármesterrel, addig nem nyilatkoznak az ügyben. Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő is megerősítette: László Attila társaságában találkozni készül Emil Boc polgármesterrel, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet. /E-R. F., K. O.: Gödörügy: várakozó állásponton az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2005. október 12.
A kormány elfogadta a jövő évi költségvetési tervezetet. Az oktatásnak szánt alacsony összeg miatt Mircea Miclea oktatásügyi miniszter benyújtotta lemondását. A tervezettel az RMDSZ sem elégedett, hiszen az észak-erdélyi autópályára mindössze – kölcsönből származó – 100 millió eurót terveztek be. Mircea Miclea hangsúlyozta, hogy az oktatásnak a GDP legalább 5 százalékát kell megkapnia. A tervezet szerint az oktatás büdzséje még az idei összeg értékét sem éri el. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke bejelentette: támogatja a költségvetés-tervezet újbóli megvitatását, hiszen a kormánynak meg kell találnia a szükséges pénzforrásokat, hogy az oktatás nemzeti prioritássá váljon. A tervezet szerint a költségvetési deficit 0,5 százalék lesz az idei 1 százalék után. Az infláció az idei 8 százalékról 5,5 százalékra csökken. A hazai össztermék növekedés 5,5 százalékról 6 százalékra bővül. /B. T.: Lemondott az oktatásügyi miniszter. A költségvetésből az észak-erdélyi autópályára is kevés pénz jut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ 2005. október 12.
Az Egyesült Államokból visszatért Emil Boc polgármester és az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila teljes egyetértésben nyilatkozott október 11-én a főtéri kutatóárkokról. A polgármester elmondta: azért állíttatta le a gödörtömést, mert nem akarta, hogy az ultranacionalisták kihasználják a helyzetet. László Attila kijelentette: túl kemény szavakat használt a múlt héten, amikor a helyi szintű együttműködés felbontásával fenyegetőzött. Az ásatások ügye városrendezési kérdés, és fontosabb teendők is vannak, minthogy ennek kapcsán meddő vitát folytassanak – fogalmazott a politikus. Egyetlen kérdés maradt a levegőben: miért mondta Boros János alpolgármester, hogy Emil Bocot a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) jelentésére hivatkozva figyelmeztették egy esetleges etnikumközti zavargás veszélyére. A polgármesteri hivatal jövő héten újabb szakmai vitát tervez a Főtér sorsáról. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Egyelőre maradnak a gödrök Kolozsváron. Jövő héten újabb szakmai fórumon egyeztetnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2005. október 13.
A kolozsvári városi tanács jóváhagyta a Dávid Ferenc, illetve az Andrei Saguna utca sarkán lévő épület visszaszolgáltatását az unitárius egyháznak. Az ingatlant az egyház egykori nyugdíjalapjának a pénzéből építették. Az épületben található lakások közül egyet még a hetvenes években megvásároltak, ebben az esetben az egyháznak nincs jogalapja a pereléshez – vélte Mikó Lőrinc egyházi tanácsos. A továbbiakban, 1990 után már az új törvény értelmében adták el a lakásokat, ezeket már vissza lehet követelni. Emil Boc polgármester tavaly megtámadta azt a bírósági döntést, amely az ingatlant visszajuttatta volna az egyház tulajdonába, de elvesztette a pert. Hamarosan megkötik az átvételi szerződést. Amikor az egyház visszakapja az épületet, a törvény értelmében öt évig köteles bérbe adni azt a jelenlegi lakóknak, azután majd eldöntik, hogyan értékesítsék az ingatlant – fogalmazott Mikó Lőrinc. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Az Unitárius Egyház visszakapott egy ingatlant. A döntés csak a lakások egy részére vonatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ 2005. október 15.
Emil Boc kolozsvári polgármester a város díszpolgári címét adományozta Maros Dezsőnek, a Műszaki Egyetem professzorának. A nemrég 85. születésnapját betöltött tanárember sok elismerő cím birtokosa, többek között a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki ma is dolgozik. Az eseményen többek között jelen volt Kerekes Sándor a Kolozs megyei tanács alelnöke, a professzor egykori diákja is. /Ördög I. Béla: Díszpolgárunkká vált egy élő legenda. Nyolcvanöt éves az ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2005. október 18.
A Demokrata Párt addig nem nevezi ki az oktatásügyi tárca vezetőjét, amíg nem rendeződik a szakterület alapproblémája, és az oktatásügy nem kap 2006-ra a GDP mintegy 5 százalékával egyenértékű költségvetést, közölte Emil Boc, a DP elnöke a párt országos állandó bizottságának ülése után. D.A. szövetségbeli források szerint Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke közölte a DP-vel, hogy nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, és lemondhat posztjáról, ha a DP nem szavazza meg a 2006-os költségvetést. /Oktatásügyben a demokraták – bekeményítettek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./2005. október 25.
Október 25-én a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet, előtte azonban az RMDSZ szemszögéből a legfontosabbnak számító, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet is törölte a felsőház a jogszabályból. Ehhez egyes kormánypárti törvényhozók is hozzájárultak. Az RMDSZ szenátorai ezután nem szavazták meg a módosított házszabályt, a szövetség ezzel próbálja sakkban tartani koalíciós partnereit, hiszen a tervezetre még rábólinthat a képviselőház. A kisebbségi törvénytervezet ellen jó néhány napja valóságos propaganda-hadjárat folyik. A hangadó ismét Adrian Paunescu, a Szociáldemokrata Párt szenátora, aki a tévében órákon keresztül ecsetelte, hogy a kulturális autonómia elfogadtatása Románia nemzeti egységét veszélyezteti. Az SZDP, a legerősebb ellenzéki párt elnöke a szenátus ülése előtt arra figyelmeztette a kormánykoalíció politikusait, „ne úgy táncoljanak ahogy az RMDSZ húzza”, és akadályozzák meg, hogy a tervezetet elfogadják. Előtte Ion Iliescu és Ioan Rus is kifogásolta a tervezetet. Amennyiben a szenátus az október 24-i ülésén nem hozott volna döntést a tervezettel kapcsolatban, akkor azt hallgatólagosan elfogadottnak lehetett volna tekinteni. Az ellenséges médiakampányba a román lapok is bekapcsolódtak, volt például olyan kolozsvári napilap, amely megállapította, hogy a kulturális autonómia elfogadása egyben területi autonómiát jelentene. A szenátusi vita során az SZDP-s Antonie Iorgovan és a nagy-romániás Verginia Vedinas azt javasolták, töröljék a tervezetből a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. A Konzervatív Párt testületileg a saját kormánya ellen szavazott, hiszen a törlés mellett tették le voksukat. Akadtak a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt közül négyen-öten, akik szintén a törlés mellett szavaztak vagy tartózkodtak. A kulturális autonómia törlése mellett 51-en szavaztak, 40-en pedig nem támogatták ezt a javaslatot. Ketten tartózkodtak. A szenátusban történtekről értesülve a képviselőházi RMDSZ-frakció a házszabály vitája közben szünetet kért, ezzel elérte, hogy ne szavazzák meg október 24-én a liberális-demokrata szövetség által óhajtott módosításokat. Este az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt elnökeivel találkozott, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek kedvező, hogy a tervezet végső szavazásakor elutasították a tervezetet, mert így a képviselőház is azt a változatot vitathatja meg, amely tartalmazza az elutasított fejezetet. Toró szerint az RMDSZ-nek alaposan fontolóra kell vennie, hogy továbbra is a kormány tagja marad-e, ha ez a koalíció nem tudja garantálni ennek a törvénynek az elfogadását. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: az esti megbeszélésen a pátvezetők megegyeztek, hogy a házszabályt elfogadják a kormány által beterjesztett formában, a kisebbségi törvénytervezettel is hasonlóképpen járnak el. Újra kell tárgyalni az RMDSZ szerepét és helyét a kormánykoalícióban – jelentette ki Markó Béla, mivel a koalíciós partnerek megszegték az egyezséget. /B. T.: Elutasították a kisebbségi törvénytervezetet. Törölték a jogszabályból a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Markó Béla az Új Magyar Szónak a következőképpen minősítette a történteket: „Ami a szenátusban történt, minket igazolt. Egyáltalán nem kívántuk ezt az igazolást. Az elmúlt időben nagyon sokan próbálták azt a látszatot kelteni, hogy a kulturális autonómia semmit sem jelent a magyarságnak. Azoknak meg kellett volna hallgatni, hogy magából kikelve, mint egy őrült, hogyan üvöltözött Corneliu Vadim Tudor a szenátus mikrofonjába. Ha másból nem, abból a minősíthetetlen viselkedésből rájöhettek volna, miért fontos ez a törvény. Másrészt sokan próbálták elhitetni, hogy tulajdonképpen csak a kisujjunkat kell megmozdítani és itt van a területi autonómia és általában a terülj asztalkám. Ezért meg kell küzdeni, és azt is tudomásul kell venni, hogy minden pillanatban visszafordíthatók a dolgok.” Markó Béla a szenátusi ülés után összehívott ad-hoc sajtóértekezleten arról beszélt, hogy koalíciós szenátorok is áthágták a koalíciós egyezséget, annak ellenére, hogy a törvény szerepel a kormányprogramban, a végrehajtó testület elfogadta, minisztériumok megvitatták és tulajdonképpen a koalíciós kormány nyújtotta be a törvényhozó testületnek. Nem hallgatta el mélységes csalódottságát, és határozottan leszögezte, az RMDSZ nem kíván kirakat-szerepet játszani a koalíciós kormányban. Markó leszögezte, hogy tisztázó megbeszélésre kerül sor a koalíciós partnerek között, de az RMDSZ nem vonul ki a kormányból. /Váratlan fordulat a szenátusban – leszavazták a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./2005. október 28.
Mégis sürgősségi eljárással vitatja meg a képviselőház a romániai kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezetet, állította Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke, noha a képviselőház Állandó Bizottsága az RMDSZ-nek erre vonatkozó kérését korábban elutasította. Emil Boc szerint ez azért történik majd így, mert olyan törvényről van szó, amelynek elfogadását az Európai Bizottság az országjelentésben kért. /Kisebbségi törvény: sürgősségi eljárásról beszél Boc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2005. november 1.
Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztásának kérdése lezárt, az multikulturális egyetem, amely modellként szolgál a kultúrák közti együttműködésre. Boc szerint ,,hatalmas hiba” lenne politikai szinten tárgyalni az BBTE szétválasztásáról. Október 17-én Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Nagyváradon tüntetéseket tartottak a Bolyai Egyetem újraalakításáért, mire az Oktatásügyi Minisztérium vezetősége kijelentette, határozottan elutasított minden, etnikai alapon történő különválást az oktatásban. A BBTE magyar vonalának vezetősége szerint a tüntetések mögött ,,rejtett érdekek” húzódnak. Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron kijelentette, az állami magyar tannyelvű egyetemet nem a Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával, hanem egy önálló intézmény létrehozásával lehet megvalósítani /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./2005. november 9.
Kolozsváron a városi tanács legutóbbi ülésén Somogyi Gyula és Molnos Lajos is felszólalt a Házsongárdi temető ügyében. Szóvá tették a szeméthegyek terjedését, a felbecsülhetetlen értékű síremlékek barbár megrongálását, az alapvető közbiztonság hiányát. Emil Boc polgármester elmondta: ő úgy tudja, hogy a temetőben az elmúlt időben takarítottak, rendet teremtettek. A teremben levők közül ezt többen cáfolták. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mélyponton a kolozsvári köztemetők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2005. november 12.
Incidensek nélkül zajlott le november 10-én Kolozsváron a Főteret több mint egy évtizede megcsúfító régészeti kutatóárkok betömése. Az eseményen megjelentek Emil Boc polgármester, illetve Boros János és Adrian Popa alpolgármesterek, valamint az Erdélyi Történelmi Múzeum képviselői. A „civil” tiltakozások, amelyek rémétől a hatóságok megijedtek, és erre hivatkozva a szeptember végére tervezett gödörtömést elhalasztották, elmaradtak. A polgármester elmondta: egyelőre csak a nagyobbik gödröt tömik be, az alig néhány hónapja született, a Mátyás király szobrához még közelebb eső kutatóárkot, amely egy római piactér maradványait őrzi, konzerválni szeretnék. A tervek szerint ezt a területet üveglappal fedik majd le, belülről megvilágítják, és a leletek eredetét ismertető táblákat helyeznek el – közölte Boc. /F. I.: Betömték a kolozsvári főtéri gödröt. A régészeti ásatás egy részét megőrzik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2005. november 26.
A Demokrata Párt (DP) nem szab ki szankciókat a képviselőház közigazgatási bizottságának demokrata tagjaira, akik elutasították a kisebbségi törvény tervezetét, közölte Emil Boc pártelnök. Megegyeztek, hogy támogatják ezt a törvénytervezetet, a Velencei Bizottság módosítási javaslataival. Monica Iacob Ridzi (DP) EP-megfigyelő kijelentette, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása nem feltétele Románia uniós csatlakozásának. A DP-képviselő nyilatkozata ellentétes a Nemzeti Liberális Párt (NLP) europarlamenti megfigyelőinek nyilatkozataival, akik azt közölték, hogy a kisebbségi törvényt az EP-képviselők Románia uniós csatlakozásának feltételeként emlegetik. Titus Corlatean (SZDP) EP-megfigyelő megerősítette Ridzi asszony nyilatkozatát, miszerint Románia EU-csatlakozásának nem feltétele a kisebbségi törvény elfogadása, a kormány által beterjesztett formában. /Ideges román európarlamenti megfigyelők. Demokrata és szociáldemokrata offenzíva a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2005. december 6.
A Demokrata Pártnak (DP) a koalícióból való kilépésére tett javaslatot Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy a DP jelentős módosításokat javasolt a kisebbségi törvénytervezet esetében. – Ha egyes koalíciós vezetők nem értenek egyet a kormányprogram révén a kabinet által vállalt tervezetekkel, akkor kiléphetnek a koalícióból – mondta Markó. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: pártja nem támogatja jelenlegi formában a kisebbségi törvénytervezetet. Azt kérte, hogy töröljék a nemzeti kisebbségek autonómiatanácsának a kisebbségi oktatási intézmények és ezek tantervének kialakításában élvezett vétójogát. A DP még azt javasolta, hogy az oktatási és egyéb jogokat biztosító, a kisebbségekre vonatkozó jelentős lakossági részarány helyett az kerüljön be, hogy a nemzeti közösségek csak akkor élvezhetik ezeket a jogokat, ha az összlakosság legkevesebb 20 százalékát teszik ki. – Kiürítené a Demokrata Párt a kisebbségi törvénytervezetben meghatározott kulturális autonómiát, ha az autonómiatanácsok nem kapnak döntési jogkört – vélte Varga Attila, az RMDSZ képviselője. /Borbély Tamás: Újabb válságba sodródhat a koalíció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./