udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
275
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 271-275
Névmutató:
Fejér László
2001. november 2.
Megjelent Uszkai Árpád és Bokor Irén közös munkája, Szilágypér község kismonográfiája, egy érmelléki község - a Perhez tartozó Peleszarvad, Kispér - történelmének, gazdasági-társadalmi, szellemi életének számbavétele. Sajnálatos tény Pér fogyó magyarsága /1966. évi népszámlálás: 2131 lakos, 1977: 1838, 1992: 1642 lélek, amelyből 1056 magyar/. Peleszarvad falu története az elrománosodott falu történetének áttekintése. /Fejér László: Szilágypér község kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2001. november 3.
Megjelent Srankó Ferenc helybeli tanár Örök Alma Mater - négyszáz éves Szilágynagyfalu közoktatása /Cogito Kiadó, Nagyvárad/ című munkája. Ez az iskolatörténeti munka Szilágy megyében az első ilyen jellegű kiadvány. Függelékanyaga gazdag kiegészítés a könyvhöz. Megtalálni benne az iskola lelkészei, rektorai, rektor- és kántortanítói, valamint okleveles tanítóinak 1600-1938. közötti névsorát; azok névsorát és fényképét, akik az iskolában tanultak és tanítottak. Négy évtizedes kutatómunka, dokumentumgyűjtés eredménye Srankó Ferenc iskolatörténete. /Fejér László: Szilágynagyfalu közoktatásának monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./2001. november 23.
A helyi közigazgatási törvény (215/2001) előírja a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát azokon a településeken, ahol az illető nemzetiség lélekszáma meghaladja a húsz százalékot. A törvény alkalmazását szabályozó végrehajtási utasítás is elkészült, így annak a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően kötelező az anyanyelv használata a közigazgatásban, annak akadályozása pedig kihágást jelent és büntethető. A törvény alkalmazási szabálya értelmében a helyi és a megyei tanácsok ülései napirendjét a sajtó vagy más tájékoztatási eszköz útján az illető nemzeti kisebbség nyelvén is közölni kell, a román nyelven jóváhagyott tanácsi határozatokat egyidőben fordításban kell ismertetni a helyi közösséggel. Az ülések jegyzőkönyveit az állam hivatalos nyelvén kell elkészíteni. A polgári házasságkötést kérésre úgyszintén a kisebbség nyelvén végezheti az illető nyelvet ismerő anyakönyvezetői tisztviselő, az anyakönyvi dokumentumokat azonban az állam hivatalos nyelvén kell jegyezni. A nemzeti kisebbségek szóban és írásban anyanyelvű beadványokkal fordulhatnak a helyhatóságokhoz, azok kötelesek az illető nyelven is tájékoztatni döntésükről a kérelmezőt. A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok értelmében a két- vagy többnyelvű helységnév illetve intézmény "táblákat" a román nyelvűhöz hasonlóan kell elkészíteni, és a normák hatályba lépésétől kezdődően legkésőbb 90 napon belül kell kivitelezni. A Hivatalos Közlönyben való magjelentetését követően részletesen megismerhetik a polgármesterek és a tanácsok a törvény alkalmazásának normáit, melyeknek zárórendelkezései meghatározzák a kihágásokat büntető rendelkezéseket is. /(Fejér László): Büntethető az anyanyelv használatának akadályozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2001. december 3.
A Báthory István Alapítvány szervezésében emléktábla-avatással és könyvbemutatóval zárult Szilágysomlyó fennállásának 750. évfordulója alkalmából november második felében tartott rendezvénysorozat. Az emléktábla szövege: Pro Urbe/ Szilágysomlyó/ 1251-2001/ a város fennállásának/ 750./ évfordulója tiszteletére/ állította/ Szilágysomlyó/ magyarsága. Bemutatták A 750 éves Szilágysomlyó című könyvet. Az évforduló jelentőségét Joikits Attila helytörténész méltatta. A Szilágysomlyó múltját tartalmazó könyvet Mitruly Miklós ny. egyetemi tanár mutatta be. A mostani kiadvány a legutóbb megjelent Szilágysági magyarok című monográfiát egészítette ki új fejezetekkel. A kötetet dr. Hajdu Attila orvos szerkesztette, a szöveget Mitruly Miklós gondozta. A Báthory István Alapítvány kiadásában megjelent könyv 36 szerzője közül 80 éven felüli a legidősebb és 16 éves a legfiatalabb. A könyv megjelenését nagyszámú magánszemély adománya tette lehetővé, támogatta az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. /Fejér László: 750 éves Szilágysomlyó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./2001. december 20.
Év végén, valószínűleg a két ünnep között fog megjelenni Zilahon a Szilágysági Hepehupa című időszakos kiadvány, amely a Látó folyóirathoz hasonló kivitelezésű lesz. Kiadója a Colorprint, főszerkesztője Fejér László. A kiadvány főleg szilágysági íróknak, költőknek, képzőművészeknek fog teret biztosítani, de ez távolról sem jelent kizárólagosságot. /Sz. Cs.: Időszakos művelődési kiadvány vajúdik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2001. december 20.
A Tövishát Társaság és a Művelődés folyóirat szervezésében első ízben tartottak karácsonyi könyvvásárt író-olvasó találkozóval és műemlékgrafikai kiállítással egybekötve, dec. 14-én Szilágycsehen, a Magyar Házban. Fodor Sándor író a gyermekolvasókkal találkozott. A Művelődés főszerkesztőjére, Szabó Zsolt irodalomtörténész bemutatta a két legutóbbi kiadványt és a műemlékgrafikai kiállítást. A két kötet: Makoldy József Erdélyi képek című munkája. A szerző grafikái megörökítették a műemlékkastélyok, templomok, várak, kolostorok romjait. A másik könyv a szobrász Balaskó Nándor Lélekmadarak címmel megjelent rajzgyűjteménye. A könyvvásáron mintegy száz könyvcím - többségük a Kriterion kiadványa - közül válogathattak az olvasók. Fodor Sándor író életműsorozatáról beszélt hallgatóinak. /Fejér László: Karácsonyi könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ 2001. december 27.
Dec. 23-án az első és a második világháborúban elesettekre emlékeztek a Kraszna községhez tartozó Rátonban. Ünnepi istentisztelet előzte meg a két világháborúban elesett hősök emlékművének avatását, melyet idős és ifjú Dimény Miklós készítettek. /(Fejér László): Karácsony előtt elhurcolt apákra, fiakra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ 2002. február 5.
Több évtized után a polgári házasságkötés első magyar nyelvű esküvői szertartására került sor Zilahon február elsején. A hatályba lépett közigazgatási törvény alkalmazása lehetővé tette, hogy az ifjú pár anyanyelvén mondja ki a boldogító igent, Fekete Károly alpolgármester előtt. A vőlegény Deák Levente mérnök, aki több hónapi, Fülöp-szigeteken végzett kiküldetésből tért haza nemrégen; a menyasszony Bóné Frida, államvizsgára készülő egyetemista. /(Fejér László): Az első magyar nyelvű esküvő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ 2002. február 12.
Összmagyar nemzeti bajnokság kezdődik szeptembertől a Kárpát-medence magyar ifjúsága számára. Kű Lajos, az ismert labdarúgó, az FTC tagja jelentette be: az illetékes minisztérium jóváhagyta, hogy labdarúgó, kosárlabda és kézilabda bajnokságokat szervezzenek három korcsoportban, 13-17 év közötti fiataloknak. Elképzelés szerint a selejtező mérkőzéseket egy-egy napon 80 km-nél nem nagyobb körzetekben, tehát kisrégiókban bonyolítanák le, valamely civil szervezet rendezésében. A tárcaközi megállapodások értelmében 70 %-os anyaországi támogatás mellett a helyi önkormányzatok segítségére számítanak. Alapítványi rendezésben a Kárpát-medence összmagyar bajnokságát Wesselényiről nevezik el. Egyelőre felmérik a részvételi kedvet, a játékok megszervezésével kapcsolatos részletesebb információkra a továbbiakban lehet majd számítani. /(Fejér László): Kárpát medencei bajnokság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ 2002. február 20.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2002. február 23.
Megjelent a Hepehupa /Zilah/ folyóirat első száma, Major István vállalkozó támogatásával. Fejér László a főszerkesztő, Kovács Kuruc János a főmunkatárs. A kiadványban több tanulmány olvasható, például Demográfiai, etnikai és felekezeti viszonyok a mai Szilágy megyében az elmúlt másfél évszázadban /László László/, Nyelvföldrajzi térképek és tanulságaik a Szilágyságból /Hegedűs Attila/. /Szabó Csaba: A jégtörő Hepehupa testőrsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2002. február 26.
Pásztorlevelet olvastak fel Zilahon a belvárosi református templomban, miszerint Seres Dénes szenátor akadályozza, hogy a kedvezménytörvény iránt érdeklődőknek, az igazolványt igénylőknek információs irodát nyisson a helyi egyházközség. Deák László ügyvezető elnök elmondta, hogy Szilágy megyében a központi irodán kívül a városi RMDSZ szervezeténél működik információs iroda, ugyanakkor tíznél több területi információs irodát nyitottak, melyek munkatársai kihelyezett fogadónapokat is tartanak a falvakban. /(Fejér László): Seres Dénes szenátort vádolták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./2002. február 27.
A mezőségi Magyarszováton tartották a Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör gondnok-prezsbiteri konferenciáját febr. 24-én. Közös gondok: fogyó magyarság, elöregedő népesség; kétféle helyzetre utaló konkrétum: miközben Tordatúron a lelkipásztor anyanyelvi oktatást nyújt heti négy órában, Petrozsényban sok magyar gyermek nem tud magyarul. Szabó Árpád püspök megállapította, hogy bár egyetlen egyházközség sem tud önállóan megélni, segítségre szorul, 2001-ben mégis két templomszentelésre került sor: Fehéregyházán a Petőfi-emlékmű szomszédságában, valamint Sepsiszentgyörgyön. Templom épül Marosvásárhelyt, és nagy gond a kolozsvári templom restaurálása. Kiemelt program volt az iskolák fenntartása Kolozsváron, Székelykeresztúron a kollégiumokban. Az 1999-ben visszakapott Brassai Sámuel Kollégiumban a tetőtér beépítésével korszerű bentlakást adtak használatba. - Mindenki igényli a magyar igazolványt. /Fejér László: "Kezünknek munkáját tedd állandóvá". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ 2002. március 4.
A románok arculütésének minősítette a zilahi Magazinul Salajean február végi számában a helyi közigazgatási törvény azon előírásait, miszerint magyar nyelven is fel lehet tüntetni a helységneveket, anyanyelven is kérvényt lehet benyújtani a közigazgatáshoz. Az írás címe szerint ezzel közelebb kerültünk Budapesthez. Leontin Bordas, a Szilágy megyei tanács elnöke nyilatkozta nevezett lap cikkírójának, hogy a jogszabályt "nyomás alatt kezdeményezték" és nem kötelező a közigazgatásban több nyelvet használni. A megyei RMDSZ állásfoglalást készül elfogadni a megyei tanács elnöke véleménye kapcsán. Vida Gyula parlamenti képviselő elmondta: Leontin Bordas eddigi másfél évi tevékenysége arra irányult, hogy politikailag destabilizáljon és etnikai feszültséget provokáljon. Magyarellenes megnyilvánulásai nem újkeletűek, ismertük főtanfelügyelő korából: egyet mondott a szemtől szembeni beszélgetésben, a gyakorlatban minden eszközzel alkalmazta elfogultságát a magyar közösséggel szemben. 2000 nyarán Vida ellenezte, hogy az RMDSZ politikai támogatásával és frakciója szavazataival tanácselnöki mandátumhoz jusson. Vida Gyula leszögezte: mint parlamenti képviselőnek, a szilágysági magyarság képviselőjeként alapvető kötelessége kezdeményezni Leontin Bordas tanácselnök leváltását. /(Fejér László): A megyei tanácselnök leváltását kezdeményezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./2002. március 6.
Örvények címmel Bekő N.Ildikó első elbeszéléskötetét mutatta be a TINIVÁR felelős szerkesztője, Bartha Zoltán Zilahon. Szabó Vilmos, a zilahi EMKE képzőművész elnöke a szerzőnek az olvasókkal való élő jó kapcsolatát emelte ki, majd Fejér László, a Hepehupa főszerkesztője köszöntötte a "kollégát", emlékeztetve a résztvevőket, hogy a szerző több irodalmi pályázaton is díjakat kapott. A kötet a szerző jelentős anyagi áldozatvállalásának köszönhetően jelenhetett meg. /Gáspár Attila: Könyvbemutató Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/2002. március 8.
Nem első alkalommal intézett sajtótámadást az RMDSZ és magyar közösség ellen a zilahi volt pártlap, jelenleg "független napilap". A márc. 6-i számában a cím is jellemző: "Az 1977. március 4-i földrengés után / Újabb földrengés Romániában: a PSD és az RMDSZ politikai protokolluma". Anélkül, hogy a gyanútlan újságolvasó ismerné a protokollum szövegét, a szerző kijelentette: a 9. pont hazaárulásként kerül be a történelembe. Legfőbb fájdalma a szerzőnek, hogy a helyi és központi döntéshozatalban részarányos képviselethez juthat az RMDSZ. /Fejér László: Kik alatt reng a föld? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2002. március 25.
Sarmaságon elkezdik a második magyar református templom építését. A bányatelepen élő reformátusok közössége egy évvel ezelőtt mondta ki a különválást, az új gyülekezetbe augusztus elején a végzett teológus Lucza Istvánt nevezték ki lelkipásztornak. A Bányatelepi Református Egyházközség 450 lelket számlál, hozzá tartozik még három szórvány félszáz református magyarral, ebből 37 lélek a szintén Sarmasághoz tartozó Csókalábon, 7 Nagyderzsidán és 9 Zálnokon. Negyedszázaddal korábban hetvennél több református magyar volt Zálnokon, jelenleg az Orbán családon kívül – ahol az istentiszteleteket tartják – a Szabó család magyar, a többiek vegyes házasságúak. Nagyderzsidán nem vállalják, hogy valamelyikük lakásán tartsák meg a vasárnapi istentiszteletet. Szégyellik azt, hogy magyarok. /Fejér László: Új lelkipásztor új gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./2002. március 27.
Hídalmás szórványegyházközség, református híveinek száma félszáz lélek, tájékoztatott a Zilahról kijáró Csillag Péter szórványlelkész. A templomba eljár a Hídalmáson élő öt- hat katolikus is. 1944-ben bevonult szovjet csapatok nyomában a községhez tartozó Milvány falu román lakosai felgyújtották Hídalmáson a református egyház irattárát. A második világháborúig Hídalmás lakosságának mintegy fele volt magyar, zsidók és románok közel egyforma létszámban voltak. Jelenleg a falu mintegy 1200 lakosából kevesen dolgoznak. A szórványban addig lesz magyar szó, amíg a maroknyi gyülekezet összejön istentiszteletre. /Fejér László: Hídalmási virágvasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./ 2002. április 12.
Viorel Stanca, a PD Szilágy megyei elnöke, volt belügyi tiszt a PSD és RMDSZ megállapodást kommentálva arra a következtetésre jutott, hogy Romániának nem kell minden áron a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoznia. A ?minden ár" pedig a PSD és az RMDSZ közötti együttműködés, mely a románok büszkeségét sérti a vidéki politikus szerint. A sértő együttműködésre példaként hozta fel, hogy a szociáldemokrata prefektus március 15-én a Wesselényi szobornál koszorúzott az ünneplő magyarokkal. A volt belügyi tiszt elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar nemzetiségűek magas tisztségeket kapjanak a külügyi tárca keretében. Basescu szerint a protokollum a román nép nemzeti érzelmeit sérti. /(Fejér László): Basescu pártja magyarellenes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ 2002. április 17.
A költészet tavasza elnevezéssel versmondó vetélkedőt tartottak Zilahon. A versenyre több mint húsz diák nevezett be Krasznáról, Sarmaságról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Varsolcról, Zilahról és Zsibóról. /Fejér László: A költészet zilahi ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./