udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1375
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 1351-1375
Névmutató:
Frunda György
1995. február 11.
Febr. 11-én hazaérkezett Londonból Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elmondta, hogy Londonban előadást tartott az RMDSZ autonómiatervezetéről. A PER táviratban tudatta az RMDSZ-szel, hogy a román kormány elfogadta: az RNEP képviselője megfigyelőként, hozzászólási jog nélkül vesz részt az atlantai értekezleten. Az RMDSZ vezetői febr. 11-én késő éjjelig tanácskoztak, végül úgy döntöttek, hogy mégis elindul küldöttségük, febr. 12-én elindultak repülőgéppel Atlantába. A küldöttség: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba. Tokay György, Frunda György, dr. Csapó József és dr. Kelemen Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Magyar Nemzet, Gyarmath János bukaresti tudósítása, febr. 13./ Jimmy Carter volt amerikai elnök lesz a kétoldalú megbeszélés közvetítője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ 1995. február 20.
Küldötteink Atlantában - a türelem és a dialógus légkörében -profik voltak. De itthon? Félő, hogy a harc hevében műkedvelőkké válnak." - írja Zsehránszky István, hozzátéve, hogy egy profi politikus nem tesz olyan kijelentéseket, melyeket félperc múlva helyesbíteni kell. Mire jó ilyeneket állítani: " utóbbi 75 évben a romániai magyarság soha nem folyamodott erőszakhoz." - amikor tudjuk, hogy a minap Erdélyben cigányházakat gyújtottak fel románok és magyarok. Olyan elhamarkodott kijelentés, mint a neptunosok kiátkozása, árulóvá minősítése annak idején. A "román sajtó elferdítette a velük kapcsolatos kijelentéseket." - hangzott Tőkés püspök válasza. Csakhogy a romániai magyar sajtó is tele volt ezekkel a vádakkal - emlékeztetett a cikkíró és kiállt amellett, hogy a járható út a román-magyar együttműködés. Frunda Györgyöt idézi, aki szerint a törvényes keretek között keresik a megoldást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ Tőkés László ellen írott vezércikk. 1995. február 24.
Frunda György RMDSZ-szenátor szerint fontos volt az atlantai megbeszélés, részletesen kifejtették az RMDSZ programját. Frunda szerint az RMDSZ-nek változtatni kell politizálásán, át kell térni a realista, konkrét politizálásra. Fenn kell tartani az autonómiaigényt, de jelenleg a helyi autonómiát kell követelni, erre kell ráépíteni az anyanyelvhasználat, kétnyelvűség és szimbólumok használatának a jogát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./1995. február 25.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen ülésezett febr. 25-26-án. Markó Béla elemezte a decemberi tanácskozás óta eltelt, az RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszakot. Rámutatott, hogy az RMDSZ nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. Javasolta, hogy az RMDSZ erősítse meg az alapszerződéssel kapcsolatos igényeit. Az SZKT elemezte a DK-hoz való viszonyát. A jövőben az RMDSZ nem a DK tagjaként, hanem egyenjogú partnereként működik. Az SZKT leszögezte, hogy az Országos Önkormányzati Tanács döntései nem mondanak ellent az ország alkotmányának. Az SZKT többórás vita és szavazás után jóváhagyta az etikai bizottság jelentését, amely a Tőkés László tiszteletbeli elnök ellen körözött röpirat ügyében elmarasztalta Nagy Benedek képviselőt, és kizárta az RMDSZ-ből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Ötvennégyen a kizárásra szavaztak, tizenketten visszautalták volna az ügyet újratárgyalásra, harmincöten a kizárás ellen voksoltak, a kérdés lezárását sürgették. Nagy Benedek több kifogást emelt az ellene indított eljárással kapcsolatban. Frunda György túl szigorúnak tartja az ítéletet, szerinte ez a döntés "súlyos károkat fog okozni az RMDSZ számára". Tokay Györgynek komoly fenntartásai vannak "azzal a módszerrel és gyakorlattal szemben, ahogy az RMDSZ-en belül a politikai kérdéseket megoldják." Szerinte listák készülnek a politikai ellenfelekről és ezek az Etikai Bizottság elé kerülnek. Tőkés László felszólalásában elmondta, hogy megbocsátott Nagy Benedeknek. Szerinte azok szavazhattak a képviselő felmentése mellett, akik eszközként használták fel Nagy Benedeket politikai irányvonaluk érvényesítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28., Magyar Nemzet, febr. 27., Markó Béla felszólalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./Tőkés László bejelentette, hogy visszavonja nemrég tett nyilatkozatát a visszavonulásról, ezután vállal közszereplést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./A Szórvány, a Partium, a Magyar Demokrata Frakció a büntetés enyhítésére, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Szabadelvű Kör, a Bethlen Gábor és a Gaudeamus Frakció, a Reform Tömörülés a kizárás mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./Az SZKT ülésének zárónapján Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője előterjesztette a Cselekvési irányelvek a romániai magyar oktatás fejlesztésére című oktatásstratégiai dokumentumot, amelyet az SZKT tagjai elfogadtak. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a közeljövőben részletes oktatásstratégiát dolgoznak ki a szórványban élő magyarok számára. Markó Béla megkérdezte, miért kellett öt évig várni e dokumentum kidolgozására. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 1./1995. március 1.
Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./1995. március 10.
Már az Európa Tanács 1201-es határozata is visszalépést jelentett a koppenhágai záródokumemtumhoz képest, mondta Frunda György RMDSZ-szenátor. Frunda kérte a bécsi csúcstalálkozón, hogy az 1201-es határozatot fogadják el, de kérését elutasították. Szerinte az RMDSZ követelései meghaladják a strasbourgi keretmegállapodást. Frunda ellenzi az etnikai alapú területi autonómiát, "mert nem lehet feláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért." /Respublika, márc. 10./1995. március 13.
Frunda György szenátor márc. 13-án Párizsban részt vesz az Európa Tanács /ET/ jogi bizottságának ülésén, majd márc. 14-17-e között az ET raportőreként Litvániába látogat, találkozik az ország vezetőivel és a kisebbségi szervezetek képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz./1995. március 20.
Az ET parlamenti közgyűlésének jogi és emberjogi bizottsága Párizsban tartott márc. 13-i ülésén Frunda György szenátort jelentéstevőnek nevezte ki "A belügyekbe való be nem avatkozás és a területi integritás elve" témakörben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 496. sz./ 1995. március 22.
Az utóbbi öt év legnagyobb diplomácia kudarcának nevezte Frunda György szenátor az RMDSZ márc. 22-i bukaresti sajtóértekezletén az alapszerződés aláírásának meghiúsulását. Markó Béla emlékeztetett: a román vezetés két éve írásban elfogadta az ET 1201-es ajánlását, amelyet most idejétmúlt dokumentumnak tartanak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./ Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ajánlást felvállaló korábbi román állásfoglalásokat. /Népszabadság, márc. 23./1995. március 29.
Román politológusok, ellenzéki képviselők egy csoportja Bukarestben, márc. 29-i sajtóértekezleten felhívta a figyelmet arra, hogy a román fél felelős a román-magyar alapszerződés aláírásának meghiúsulásáért. Valentin Stan szerint a kormány a szélsőséges pártok nyomásának engedett. Frunda György RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy a kormánytöbbségben nincs meg a kisebbségi kérdés megoldására irányuló akarat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./1995. április 24.
Frunda György RMDSZ-szenátor ápr. 24-től részt vesz az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán, Strasbourgban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 519. sz./ 1995. április 26.
Márc. 11-én nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé az addig ismeretlen Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt /RMSZDP/. A román sajtó örömmel jelentette, új magyar párt jelentkezett, az RMDSZ ellenzéke, ezzel megtört az RMDSZ-hegemónia. Máthé Éva interjút készített a párt két vezetőjével, Kiss Kálmán elnökkel, aki tornatanár és Molnár István református lelkésszel, aki a párt titkára. A párt elődje Kiss Kálmán szerint - az 1990 januárjában alakult Független Magyar Párt, amelynek első kongresszusán, 1992-ben döntöttek a névváltoztatásról, azóta viselik ezt a nevet. Kezdetben voltak ballépéseik, ismerte be Molnár István, de azóta megtisztították pártjukat a kétes elemektől. Nemcsak ketten vannak, mindenhol van szervezetük, még Moldvában is, több szatmári vállalkozó is hozzájuk tartozik. Frunda György volt az RMSZDP jelöltje aki azután ezt elfelejtette. Az 1992-es parlamenti választásokon Jakabffy Attila beszélte le őket arról, hogy önállóan induljanak. Külföldről kaptak támogatást, nagyiparosoktól. Pártjuknak európai szintű gazdaság elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell őket venni. Ők hatékonyabban képviselnék a magyarság ügyét. /Máthé Éva: Egy titokzatos párt rejtélyes elképzelései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./1995. május 3.
Máj. 3-án Bukarestben Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke Frunda György szenátorral együtt az 1201-es ajánlás megerősítése mellett foglalt állást. Elmondta, hogy Iliescu elnöknek az ajánlással kapcsolatos elutasító nyilatkozatai és a dokumentum körül kialakult hisztérikus légkör elképedést keltett az Európa Tanácsban. Radulescu Botica, a kormánypárt tagja, az ET parlamenti közgyűlésen megjelent román küldöttség vezetője és Valentin Gabrielescu ellenzéki szenátor viszont vitatta Severin nézeteit. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ 1995. május 6.
Az RMDSZ SZKT ülésén, Marosvásárhelyen /ápr. 5-6./ a küldöttek nem tudták véglegesíteni az autonómia körüli kérdéseket, ez a kongresszusra maradt. Haladást értek el a programtervezet és a szervezeti szabályzat kidolgozásában, egyes pontok véglegesítése ugyancsak a kongresszusra maradt. Az SZKT elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a testület "megelégedéssel szerzett tudomást az ET parlamenti közgyűlésének 508/1995. sz. határozatáról, amely nem csupán megerősíti az 1201/1993. sz. ajánlást, hanem a benne foglaltakat saját megfigyelő és ellenőrző tevékenységének alapelvévé emeli." Bizonyos, hogy az említett dokumentum "alkalmazása és a román belső jogrendbe való beépítése nagyban elősegítheti az etnikum-közi konfliktusok elkerülését..." Az SZKT ülésén Frunda György szenátor a strasbourgi parlamenti ülésszak és az 1201-es ajánlás körül kialakult viharról számolt be, Tőkés László tiszteletbeli elnök pedig amerikai útjáról, amelynek során tájékoztatta az amerikai kongresszusi tagokat és az emberjogi illetékeseket a romániai magyarság helyzetéről. Borbély Imre képviselő az SZKT ülésén nyilvánosságot kapott nyílt levelében támadta meg Markó Béla szövetségi elnököt, akit azzal vádolt, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és a mérsékeltek, a neptunosok között, de gyakorlati politikájával az utóbbiakat támogatja, továbbá nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedek képviselőt. Markó Béla válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., 9., Magyar Nemzet, máj. 8., Magyar Hírlap, máj. 9./ Szász János élesen elítélte Borbély Imre levelét, bolsevik eredetű elvnek mondta, hogy Borbély Imre biztosítani kívánja Tőkés László helyét az RMDSZ-ben. Borbély írása: "pápaválasztások előtti hitiratokra emlékezető levél". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./1995. május 11.
Bucur Ildikó nem fogadja el Borbély Imre érvelését, hogy az RMDSZ-ben nincsenek radikálisok. Lehet mérsékelt és radikális hozzáállásról beszélni. Bucur Ildikó azzal sem ért egyet, hogy a mérsékeltek nem szorgalmazzák az autonómia-elképzelést. A mérsékeltek - magyarázza a cikkíró - az autonómia-formák világos megfogalmazását igénylik, majd kiáll Frunda György mellett. Az RMDSZ-nek a különböző rétegek, csoportosulások érdekeit egy szervezetként kell képviselnie, szükség van tehát "radikálisokra", "mérsékeltekre", kereszténydemokratákra, liberálisokra, népi-nemzetiekre, szociáldemokratákra egyaránt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./1995. május 29.
A két szélsőséges szenátor, Adrian Paunescu /Szocialista Munkapárt/ és Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt/ a parlamentben a tőlük megszokott, már-már útszéli hangon támadta az RMDSZ-t máj. 29-én, azonnali ügyészi beavatkozást követeltek az RMDSZ ellen. Tudor követelte: nyilvánítsák nemkívánatos személyeknek Románia területén az "összes külföldi agitátort, akik a lázadás szikráit szórják szét", továbbá mindazokat az RMDSZ-beli radikálisokat, akik súlyosan megsértik a románok nemzeti jelképeit és tiltsák be az RMDSZ-t. Emil Tocaci nemzeti liberális képviselő felszólította a kormányt, hogy jún. 30-ig válaszoljon a parlamentben a nemzeti kisebbségek jogainak megsértésére vonatkozó "igazságtalan vádakra". A szenátorok magyarellenes kirohanásaira Frunda György válaszolt, javasolva, hogy a parlament ne a viták menetét, hanem a kongresszus elfogadott dokumentumait vizsgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./1995. október 30.
Nyílt kártyákkal címmel jelenik meg Király Károly emlékirata, ebből az alkalomból készített vele interjút Kovács Nándor. Király Károly szerint az RMDSZ sokszor felületesen cselekszik. Király Károly botránynak nevezte, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György 1993-ban külön tárgyalt a román kormánnyal. Annak idején, amikor Király Károly a szenátus alelnöke volt, nem állt ki mellette az RMDSZ. - A magyarellenes intézkedések esetében nem elszigetelt román, szlovák, szerb akciókról van szó, erről ő már 1990-ben nyilatkozott egy kassai lapnak. Iliescu és Meciar nem véletlenül találkoznak. ? Nincs értelme annak, hogy gyorsan alapszerződést kössenek, jelentette ki. Nem szabad lemondani semmiről, amíg a magyar nép nem kap cserébe megfelelő garanciarendszert, magyarul autonómiát, Bolyai Egyetemet. /Magyar Hírlap, okt. 30./1995. október 31.
Okt. 30-án Frunda György az RMDSZ szenátusi frakciója nevében tiltakozott a kormány okt. 22-i határozata ellen, amellyel felmentette tisztségéből Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektust és a prefektust. A szenátor követelve a helyhatósági választások előtt a magyarság megfélemlítését célzó diszkriminatív határozat visszavonását. Ugyanebben a kérdésben Kekeres Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében a tiltakozást, hangsúlyozva, hogy Maros megye lakosságának 41 %-a magyar, a magyar alprefektus felmentése indokolatlan. Az intézkedés bizonyítéka a kormány etnikai megkülönböztetésen alapuló politikájának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./1995. november 10.
Dec. 17-én ismét Romániába látogatnak az Európa Tanács raportőrei, hogy megvizsgálják, miként teljesítette Románia az 1993. évi csatlakozási vállalásait, tájékoztatott Frunda György RMDSZ-szenátor, aki nov. 8-án érkezett vissza Strasbourgból, ahol az ET parlamenti közgyűlése jogi bizottságának ülésén vett részt. Elmondta még, hogy őt bízták meg, képviselje az ET jogi bizottságát a Közép-európai Kezdeményezés nov. 28-án Strasbourgban sorra kerülő, a kisebbségi jogok kérdéséről szervezett tanácskozásán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1995. november 22.
Frunda György RMDSZ-szenátor nov. 22-én fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, kérve, hogy az államfő részesítse kegyelembe az 1990 márciusi események miatt tíz évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált, továbbá az 1989. dec. 22-i eseménynek miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét zetelaki fiatalembert /Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor/. Frunda György ígéretet kapott, hogy a jövő héten fogadja őt Iliescu elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 667. sz./