udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
278
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 271-278
Névmutató:
Göncz Árpád
1996. október 16.
Gheorghe Funar az egyik tévés magánadóban államelnök-jelöltként ismételte szokott idegengyűlölő kirohanásait. Azt állította, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök. 1990-ben azt írta: Magyarország nem mond le Erdélyről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1996. október 18.
Illyés Kinga előadóművésznek, a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia tanárának művészeti munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztját adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök. A kitüntetést Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban adta át Szűcs Ferenc nagykövet. Az ünnepségen Kacsír Mária színikritikus, a bukaresti A Hét szerkesztője méltatta Illyés Kinga művészi pályáját, előadóestjeit, amelyekkel bejárta Erdélyt, Magyarországot, eljutott az Egyesült Államok és Ausztrália magyarságához. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./1996. október 24.
Az 1956-os forradalom kapcsán Romániában börtönbüntetést szenvedett erdélyi magyaroknak adományozott 1956-os Emlékérmet és Emléklapot Göncz Árpád köztársasági elnök okt. 24-én Budapesten, az Országházban. Huszonkét erdélyi kapott 1956-os kitüntetést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./1996. október 26.
Nagyváradon is megkezdték a magyarellenes, rágalmazó röpcédulák terjesztését. A röplap szerint Göncz Árpád köztársasági elnök azt hangoztatta, hogy Erdélynek vissza kell kerülni a magyar Szentkorona fennhatósága alá. A hasonló szövegű röplapok először Gyulafehérváron jelentek meg. Az RMDSZ feljelentést tett, az ügyben azóta nem történt előrelépés. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26-27./ Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnök elmondta, hogy ez a röplap nemzetiségi gyűlölködésre való bujtogatásként értelmezhető. Az RMDSZ feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./1996. november 20.
A magyar fél kész akár elnöki, akár külügyminiszteri szinten is rövid időn belül felvenni a kapcsolatot a román féllel, szögezte le Szentiványi Gábor külügyi szóvivő nov. 19-én. Budapest az alapszerződést tekinti alapnak az együttműködéshez. Meg kell vizsgálni., hogy a másik három dokumentumnak van-e létjogosultsága. A politikai nyilatkozatra például a magyar fél szerint nincs szükség, az abban foglalt elvek az alapszerződésben is megtalálhatók. Göncz Árpád köztársasági elnök levélben fejezte ki jókívánságait Emil Constantinescunak. /Népszava, nov. 20./1996. november 21.
Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntette ki Tibori Szabó Zoltánt, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjét, újságírói munkássága elismeréseként. Göncz Árpád a kitüntetést nov. 21-én nyújtotta át Budapesten, az Országházban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Egyetlen erdélyi újságíróként kapta a díjat Tibori Szabó Zoltán, aki előzőleg heves támadást intézett a Magyarok Világszövetsége ellen.1996. november 28.
Pillich László, a Szabadság független kolozsvári napilap kezdeményezője, társindítója, Orbán Ferenc főszerkesztősége idején főszerkesztő-helyettese nyilvánosan tiltakozott amiatt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság jelenlegi főszerkesztőjét kitüntette. Pillich emlékeztetett: Tibori Szabó Zoltán a leggyanúsabb körülmények között került a laphoz, főszerkesztőnek kiáltotta ki magát, Szabadság néven magánvállalkozást indított és a lapot csak az újságírók összefogása mentette meg attól, hogy beolvassza vállalkozásába. - Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára szükségesnek tartotta, hogy kommentárt fűzzön Pillich László tiltakozásához: az 1989 utáni romániai magyar sajtó nem produkált olyan teljesítményt, amit elismeréssel, keresztekkel érdemes lenne hitelesíteni, ugyanakkor Cseke Gábor "nagy hangú tiltakozásnak" nevezi Pillich nyilatkozatát, amelyben csúsztatások, vádaskodások vannak. /Cseke Gábor: Ki kaphatja a kiskereszteket, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./1996. november 30.
Az 1994-es választások után nyomban "bekékült" (szabaddemokrata) közszolgálati Magyar Televízió rendszeresen jelentkező stúdióműsora a Sajtóklub - írta Dénes László. A műsor szerkesztői arra gondosan ügyelnek, hogy az asztalhoz a budapesti pillanatnyi hatalmi viszonyoknak megfelelően ültessék a sajtómogulokat. A Sajtóklub rendezői eleinte még meg-meghívtak egy-egy "népnemzeti" újságírót is, hogy legyen kit letorkolniuk a "szabadelvűeknek". Az ilyen kirakatpluralizmust ma már nem is tartják fontosnak. A magyarországi politikai-szellemi életet háttérből irányító, az SZDSZ-hez közel álló vezető hatalmi koncentráció irányelveit saját nézeteikként előadó neves tollnokok "vitáznak" bizonyos tévéműsorokban. A műsorokban szó esik a határokon túli magyarságról is. "Csalhatatlan nagyvonalúsággal tudnak rólunk mindent, sőt azt sem röstellik kinyilvánítani, hogy miként kellene élnünk, dolgoznunk, politizálnunk, viselkednünk, stb." Nem hívnak meg határon túli újságírót. Hébe-hóba hangzik el egy-egy mondat Markó Bélától, netán Tokay György arca felvillan, "a székelyek nevében pedig néha szót kap Kolumbán Gábor, az SZDSZ ." A romániai magyar élet magyarázója Szőcs Géza. Az alapszerződés dicsérésében leginkább a Nagyváradról Budapestre emigrált Ara Kovács Attila "SZDSZ-tanácsnok volt elemében", megállapítva, hogy bealkonyult a "romániai magyar nacionalistáknak", az RMDSZ radikális szárnyának. Világosnak tűnt az RMDSZ számára közvetített üzenet: üdvös lesz támogatni az új román kormányt, nem sarokba szorítani igényekkel, ki kell szorítani az "erdélyi radikálisokat". "Ha bírni akarjuk a mai magyar kormányzat jóindulatát, támogatását." ? magyarázta a helyzetet Dénes László Jól illusztrálja a média és a hatalom magyarországi összefonódását az a hír, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntette Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság kolozsvári napilap főszerkesztőjét. Példátlan eset, de nem véletlen. Tibori Szabó Zoltán "ugyanis azzal vívta ki magának a szociálliberális hatalom szimpátiáját, hogy több írásában is vehemensen bírálta az RMDSZ , illetve a Magyarok Világszövetségét, annak vezetőit, magára vonván a romániai magyar közvélemény nagyobbik felének haragját, történelmi egyházaink vezetőinek bírálatát, illetve az RMDSZ autonomistáinak rosszallását." /Dénes László: Boszorkánykonyha. A cikk után áll a szerkesztőségi jegyzet: A fenti szöveg elsősorban a szerző magánvéleményét tükrözi. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30. - dec. 1./1996. december 3.
Magyarországi kiállítását követően, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta életműve elismeréseként Ferenczy Júlia kolozsvári festőművésznőnek Göncz Árpád köztársasági elnök. Göncz Árpád nevében dr. Szabó Béla, a bukaresti magyar nagykövetség első tanácsosa nyújtotta át a művésznek a kitüntetést azon az ünnepséggel egybekötött kiállításon, amelyet Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában rendeztek. /Ferenczy Júlia kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./1996. december 5.
Puskás Attila hozzászólt a Tibori Szabó Zoltán kitüntetésével kapcsolatos vitához, ahhoz, hogy ezt Pillich László kifogásolta. Puskás szerint Pillichből az irigység beszélt. Puskás is háborgott előzőleg a Göncz Árpád köztársasági elnök által adományozott kitüntetések miatt, ugyanis kijárás, kilincselés alapján kaptak 1956-os emlékérmet arra érdemtelenek is. Puskás Attila szerint erdélyi magyarokat képviselők tűntek fel Budapesten, a különböző alapítványoknál, holott az erdélyi magyarságnak van szervezete, ezért az RMDSZ-nek kellene kijelölni az arra megfelelő embereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Előzmény: 2371. sz. jegyzet.1996. december 17.
Göncz Árpád köztársasági elnök dec. 17-én fogadta Frunda György szenátort. A találkozón mind az RMDSZ által vállalt koalíciós kormányzati szerepet, mind a két szomszédos ország euroatlanti törekvéseit illetően teljes nézetazonosságról számoltak be. Frunda kifejtette: a kisebbségi problémákat, sérelmeket ott tudják igazán orvosolni, ahol az érintettek maguk is szerepet vállalnak a döntésekben. A Népszabadság Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a véleményével szembesítette a szenátort. Tőkés László ugyanis úgy nyilatkozott: az új kormány féléves cselekvési programja egyetlen kisebbségi elemet sem tartalmaz. Frunda szerint viszont nem lehet külön értékelni a kezdő hat hónapot, amikor az örökölt nehéz helyzetben a legsürgetőbb gazdasági kérdésekkel kell szembenézni. A hosszabb távú célkitűzésekre bizalommal tekint, mondta. Reméli, hogy egy éven belül sor kerül a tanügyi törvény és helyi önkormányzati törvény módosítására. Elutasította Tőkés László azon megállapítását is, hogy az RMDSZ-en belül a konformista szárny került előtérbe. "Az igaz, hogy az RMDSZ-en belül nyert a reálpolitika, a pragmatikus megoldást kereső politika, de ez minden felmérés szerint megfelel a romániai magyarság döntő többsége elvárásainak." /Szegő Gábor: Frunda György Göncz Árpádnál. = Népszabadság, dec. 18./1996. december 27.
Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./1997. január 30.
Emil Constantinescu elnök jan. 31-én egyhetes külföldi körútra indul, melynek állomásai Davos, Brüsszel, Párizs. Jan. 31-én Arnold Koller svájci elnök ebédjén Göncz Árpád köztársasági elnökkel találkozik, febr. 1-jén pedig Soros Györggyel. A román államelnök Brüsszelben Jacques Santerrel, az Európa Tanács elnökével, majd Javier Solana NATO-főtitkárral találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./1997. január 30.
Jan. 31-én Arnold Koller svájci elnök ebédre hívta Davosba Göncz Árpád köztársasági elnököt és Emil Constantinescu román elnököt. A hármas találkozón szó volt a közép-európai térségről és az euroatlanti integrációról. A magyar és a román fél támogatja egymás törekvéseit. Göncz Árpád és Emil Constantinescu külön is megbeszélést folytatott, a magyar államfő meghívta Budapestre Constantinescut. Egyetértettek abban, hogy a találkozó alkalmával Erdélybe is ellátogatnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr.1./1997. március 9.
Márc. 12-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Victor Ciorbea miniszterelnök, eleget téve Horn Gyula kormányfő meghívásának. Victor Ciorbeát több miniszter /köztük Tokay György/ és államtitkár elkísérte útjára. Ciorbea Horn Gyulával tartott megbeszélést, majd a két miniszterelnök által vezetett delegációk tárgyaltak egymással. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési és aktív partnerségi vegyes bizottság, valamint a kormányközi gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról szóló egyezményt, a szakminiszterek további egyezményeket írtak alá. Az egyik egyezmény lehetővé teszi, hogy a jövőben lényegesen csökkenjen a várakozási idő a román-magyar vasúti átkelőnél. Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta a román kormányfőt. Ciorbea elmondta, hogy ápr. 30-ig jóvá akarják hagyni a törvényhozásban a magyar nyelvű oktatást korlátozó cikkelyek eltörlését és a kétnyelvű oktatás elfogadását. A román kormány szerint nincs elvi akadálya a magyar egyetem újranyitásának sem, ennek első lépéseként a Babes-Bolyai Egyetemen ősztől két magyar szak indul. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésével. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta Ciorbeát. A tárgyaláson a két ország törvényhozásának kapcsolatáról volt szó. A román kormányfő találkozott Demszky Gábor főpolgármesterrel is. Victor Ciorbea miniszterelnök este kormánypárti, majd ellenzéki képviselőkkel találkozott. A román kormányfő másnap üzletemberekkel találkozott, megbeszélést folytatott a magyarországi román önkormányzat képviselőivel, majd ellátogatott Székesfehérvárra, a Videoton Gyárba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./1997. március 13.
Márc. 15-e alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek sorában Széchenyi-díjat kapott Benkő Samu művelődéstörténész a magyar művelődés- és értelmiségtörténettel foglalkozó munkásságáért. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./1997. április 21.
Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók 1997. április 22.
Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./1997. április 24.
Ápr. 24-én hazautazott az Országgyűlés honvédelmi bizottságának küldöttsége, amely Mécs Imre /SZDSZ/, a bizottság elnöke vezetésével ápr. 21-én érkezett Bukarestbe, és megbeszélést folytatott a román politikai élet számos vezetőjével. A magyar delegáció ápr. 23-án Snagovban felkereste azt a villát, ahol az 1956-os forradalom leverése után Nagy Imrét, a forradalom miniszterelnökét és családját őrizték. Snagovban májusban Göncz Árpád elnök és Emil Constantinescu elnök együtt fog emlékoszlopot állítani. Ugyancsak ápr. 23-án Petre Roman, a szenátus elnöke fogadta a küldöttséget. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ 1997. április 25.
Ápr. 25-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Emlékházban Szőcs Ferenc nagykövet állami kitüntetéseket adott át, a Pro Cultura Hungarica emlékplakettjét Gáll Ernő vette át. Szilágyi Júlia és Sigmond István - születésnapjukon - életművükért Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapták meg. A kitüntetettek munkásságát Szőcs Ferenc nagykövet és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./