udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
181
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-181
Névmutató:
György Ervin
2009. január 7.
Fele-fele arányban kívánja elosztani a kormánynak alárendelt Kovászna megyei intézményeket az SZDP és a D-LP. Horia Grama SZDP-elnök szerint várják a bukaresti utasításokat, és aszerint járnak el, később döntenek arról, hogy kötnek-e helyi együttműködési szerződést. A háromszéki intézményvezetők kérdése folyamatosan gondot jelentett az elmúlt évek során, az etnikai arányok nem érvényesülhettek, bár hivatalosan 68 százalék magyar és 32 százalék román él Kovászna megyében, az intézményvezetői tisztségekben a magyaroknak nem sikerült elérniük a fele-fele arányt sem. A mostani kormányváltás idején a vezetők kevesebb mint fele magyar. Az RMDSZ megyei vezetői több ízben jelezték, megvédik azokat a magyar tisztségviselőket, akik bizonyították szakértelmüket, hozzáértésüket. Az RMDSZ meg akarja védeni György Ervin prefektust, aki az elmúlt négyéves tevékenységével bizonyította rátermettségét. /Farkas Réka: Kezdődik a tisztogatás? (Román vezetőt akarnak minden intézmény élére) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./2009. január 12.
A kormánymegbízotti hivatal kifogást emelt a vargyasi tanács határozata ellen, amellyel március 15-re kiírta az autonómia-népszavazást, s arra kérte az erdővidéki község képviselőit, vonják azt vissza. A vargyasiak tudomásul vették György Ervin álláspontját, de készek vállalni a pereskedést is. Ahhoz, hogy a kérdés jogi útra terelődjék, az MPP-s szavazatokon kívül legalább egy RMDSZ-es tanácstag támogatására is szükség volt. Papuc Constantin Levente volt az, aki a szövetség részéről a polgáriakkal szavazott. Román Attila, az MPP vargyasi szervezetének elnöke szerint alapvető emberi joguk sérül, ha a kormánymegbízotti hivatalnak adnak igazat a közigazgatási bíróságon. Ilkei Ferenc polgármester úgy véli, hogy a vargyasiaknak következetesen ki kell állniuk igazuk mellett. A vargyasiak arra számítanak, hogy akárcsak három esztendővel ezelőtt, Kincses Előd most is melléjük áll a jogi küzdelemben. További támaszt várnak Tőkés Lászlótól is. /Hecser László: Vargyas kiáll a népszavazás mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./2009. január 17.
Hamarosan megnevezi a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokat a személyeket, akik az egykor liberális, illetve RMDSZ-es színekben megválasztott prefektusokat és alprefektusokat váltják majd a megyék élén. Az egyezség értelmében azokban a megyékben, ahol a megyei tanácselnök például demokrata-liberális, a prefektusi tisztségre is ez a párt jelölhet és fordítva. Eszerint 17 megyében PSD-s, 14-ben pedig PD-L-s berkekből származó prefektust neveznek ki. Abban a 10 megyében, ahol más párt adja a megyei tanácselnököt, a prefektusi tisztségeket fele-fele arányban osztják el egymást közt a hatalmon lévő pártok. A tervek szerint Kovászna megyében az RMDSZ-es György Ervin helyébe PSD-s prefektus kerülne. A kormánypárt „nagyvonalú” ajánlata szerint meghagynak egy alprefektusi tisztséget az RMDSZ-nek, ha az lemond a megyei tanács egyik alelnöki tisztségéről a szociáldemokraták javára. Az RMDSZ másik két prefektusa, a máramarosi Böndi Gyöngyike, illetve a beszterce-naszódi Szilágyi János helyébe PD-L-s jelölt kerülhet, de nem kizárt azonban, hogy mindkettőt alprefektussá minősítik vissza. /Prefektusokat és alprefektusokat cserélne a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2009. január 26.
A prefektusok leváltását célzó döntést hozott legutóbbi ülésén a Boc-kabinet, ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy politikai alapon leválthassanak prefektusokat. A két kormánypárt között Erdély-szerte zajlanak a tárgyalások a prefektusi és alprefektusi tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei tiltakozó akciókat helyeznek kilátásba, ha a kormány leváltja a magyar tisztségviselőket. A két kormánypárt közötti egyezség értelmében Kovászna megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöli a prefektust, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a két alprefektust adja, leváltják az RMDSZ-es György Ervin prefektust. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elmondta, minden magyar intézményvezetőt meg kell tartani, és a magyar prefektushoz is ragaszkodnak. Kovászna megyében 30 közintézményből 12 élén áll az RMDSZ által támogatott magyar igazgató, míg 18-at román nemzetiségű vezet. Maros megyében az RMDSZ javaslatára 2007-ben alprefektussá kinevezett Bárczi Győző teljes bizonytalanságban él. Bárczi reméli, hogy az RMDSZ kiáll mellette. Távozni kényszerül Tódor Albert RMDSZ-es Bihar megyi alprefektus is. Beszterce-Naszód megyében is leváltják az RMDSZ által tisztségbe helyezett Szilágyi János jelenlegi prefektust. /Prefektuscsere Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./2009. január 30.
Leváltották György Ervin Kovászna megyei prefektust, helyébe Codrin Munteanut, Bukarest eddigi alprefektusát nevezték ki. György Ervin kormányfelügyelői tisztséget kapott. György Ervin úgy tudja, Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke „szólt Bukarestbe”, hogy a váltsák le őt. György Ervin elmondta, nem tudja, mit jelent a kormányfelügyelői funkció, ezért egyelőre nem dönt arról, hogy elfogadja-e az új kinevezést. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elfogadhatatlannak nevezte a prefektus leváltását. „Kovászna, Hargita és Maros megyében magyar prefektusnak kellene dolgoznia, a kormány ezzel bizonyíthatta volna be, hogy valóban odafigyel a magyar közösségre” – mondta. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott, az elmúlt húsz évben nem fordult elő, hogy a székelyföldi megyékben ne legyen magyar prefektus vagy alprefektus. /Kovács Zsolt: Menesztették György Ervint. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./2009. február 2.
Kézdivásárhelyen sajtótájékoztatót tartott Fekete Károly és Rácz Károly, az MPP helyi elnöke és a város MPP-s polgármestere, aki többek között az ország új, tervezett közigazgatási felosztásáról beszélt. Fekete Károly kifejtette, időszerűnek találják, hogy az önkormányzatok elfogadják a Székely Nemzeti Tanács autonómia-népszavazásra vonatkozó tervezetét. A regionális újraszervezés időszerű ― fejtette ki Fekete Károly ―, mert ha a közeljövőben bekövetkezik Románia regionális újraszervezése, akkor az MPP úgy látja, ezért most kell cselekedni, és most kell kérni, hogy a Székelyföld önálló régióvá váljék. Kézdivásárhely volt az első székelyföldi település, amely egyhangúan fogadta el az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Ezt a határozatot György Ervin akkori prefektus megtámadta, eddig egy tárgyalás volt. /Iochom István: A megyei törvényszéken a kézdivásárhelyi határozat (Autonómia-népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./2009. február 3.
Ígéretet kapott az RMDSZ a kormánypártokkal folytatott múlt heti tárgyaláson a Demokrata–Liberális Párttól (PD-L) és a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy a decentralizált intézmények vezetőinek kinevezésénél egyeztetésre hívják majd az érdekvédelmi szervezet képviselőit is – számolt be a csíkszeredai RMDSZ-es megbeszélést követően Gyerkó László szenátor. Gyerkó azt is elmondta, hogy az igazgatóknak már csak azért is maradniuk kell, mert a jelenlegi gazdasági válságban megengedhetetlen az a legalább féléves pangás, ami egy-egy intézményvezető lecserélésével, illetve az ezzel járó átszervezéssel telik. Korodi Attila képviselő rámutatott, hogy a Hargita megyei közigazgatás 18 éves történetében lassan már hagyomány, hogy magyar a prefektus, illetve az alprefektus, ehhez a továbbiakban is ragaszkodik a szövetség. A mintegy 55 Hargita megyei közintézményből csak 25-nek van magyar vezetője, ami kevesebb, mint 50 százalék. Ez a szám jóval alatta van a megyében élő magyarok több mint nyolcvanszázalékos arányának. A prefektusok leváltásának ügyében ugyancsak február 2-án ült össze az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezeteinek operatív tanácsa, és közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben tiltakozott amiatt, hogy a kormányintézmények élére kizárólag román nemzetiségű vezetők kerüljenek. Beiktatták Codrin Munteanut, Kovászna megye új prefektusát, aki eddig Bukarest alprefektusa volt. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a kormány magyar alprefektust nevez ki a megyébe, mivel a lakosság 75 százaléka magyar nemzetiségű. Kovászna megye új prefektusa, a PSD által jelölt Codrin Munteanu, letette a hivatali esküjét Radu Stancu belügyi államtitkár és háromszéki intézményvezetők jelenlétében. Kovászna megye új prefektusa 33 éves, jogász végzettségű, és tavaly nevezték ki Bukarest alprefektusává. Elődjét, az RMDSZ által támogatott György Ervint múlt héten a mobilitás elvére hivatkozva mozdították el és nevezték ki kormányfelügyelőnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Román ígéretek, magyar aggályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Eltávolították Kovászna megye lobogóját és a székely zászlót is a prefektúra terméből Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor. Kovászna megye zászlaját előzőleg rendeletben ismerte el a kormány és a megyei tanács is elfogadta a megye jelképének. A beiktatás után Tamás Sándor azt nyilatkozta: elégedetlenséggel tölti el a két zászló eltávolítása. /Eltávolították Kovászna megye zászlaját az új prefektus beiktatására. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./2009. február 6.
Romániában a megyék kétfejűek. Van megyei tanács (nem igazi önkormányzat) és tanácselnök, és van prefektúra és prefektus. A prefektusi intézményt 1990 után hozták létre francia mintára, azonban hatás- és jogkörét módosították. Míg egy franciaországi prefektus csupán a „törvényesség” őre, addig Romániában számos fontos és meghatározó szerepű intézmény tartozik alárendeltségébe. A prefektus a román kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt. Az RMDSZ tüntetéseket helyezett kilátásba, ha nem lesz magyar vezető a prefektúra intézményében. Papp Kincses Emese emlékeztetett: György Ervin, Kovászna megye magyar nemzetiségű prefektusa megtámadta a székelyföldi polgármesterek egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómia-referendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta, pedig választhatott volna! Vagy lemond a tisztségéről, mert egyet ért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul… Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember távolíttatja el a székely zászlót az épületek homlokzatáról, magyar ember fogja megakadályozni az autonómia referendum kiírását. Közel húsz évig a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű vezetője volt. A prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar! A prefektúra honlapja a magyar alprefektusok jelenléte mellett is csak románul olvasható. A bíróságokon a románok aránya 99 százalékos, nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló valós jogegyenlőség. Közben az RMDSZ a kormányban volt. /Papp Kincses Emese: Kit szolgálna a magyar prefektus? = Erdely. ma, febr. 5./2009. február 17.
A Hargita Megyei Tanács jogi osztályának vezetője román nemzetiségű, a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél pedig hét vezetői tisztségben van román ember, közölte a Hargita és a Kovászna megyei tanácselnök. Szinte kizárólag az RMDSZ-nek köszönhető a fejlődés Kovászna és Hargita megyében, állítja Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel közös sajtótájékoztatón számadatokkal támasztotta alá kijelentését. A székelyföldi önkormányzati vezetők nem értik, miért bírálta Traian Basescu államfő az RMDSZ-t. Ugyanakkor üdvözölték a Traian Basescuval való tárgyalási lehetőséget. Hargita és Kovászna megyében huszonöt évig minden vezetői tisztséget csak románok töltöttek be, és ez még egy ideig 1989 után is így működött. Hiába jelentkeztek magyar emberek, csak románokat alkalmaztak, jelentette ki Borboly Csaba. Valóban volt etnikai tisztogatás, amint azt Basescu megfogalmazta, csak fordítva – a magyarok ellen. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök elmondta: a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél hét vezetői tisztségben van román ember, míg a megyei tanács 141 dolgozója román nemzetiségű. Tamás Sándor fenntartja, hogy magyar alprefektusa is lesz Kovászna megyének, és György Ervin volt kormánymegbízottat nevezte meg a tisztség várományosának. Mindezt annak ellenére, hogy a kormánypártok már megegyeztek: ahol az egyik párt jelöli a prefektust, ott a másik párt adja a két alprefektust. „Traian Basescu mostani konfliktusa az RMDSZ-szel abból fakad, hogy a szövetség ellent mert mondani az állam elnökének a székelyek területi autonómiájával kapcsolatban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 16-án a szenátus plénumán. Markó közölte: az államelnök által jelzett súlyos infrastrukturális problémákat és a két megye szegénységét az RMDSZ éppen az autonómia révén kívánja orvosolni. /Kovács Zsolt: Székely cáfolat Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2009. február 18.
Romániában a prefektus a kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt, felel a kormányintézkedések végrehajtásáért. György Ervin, Kovászna megye magyar (!) nemzetiségű prefektusa megtámadta a Székelyföldi Polgármesterek Egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómiareferendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta a bíróságon, pedig választhatott volna! Vagy lemond tisztségéről, mert egyetért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul. Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember fogja megakadályozni az autonómiareferendum kiírását, a valós önkormányzatiság irányába tett minden lépést! Nem volt zavaró, hogy közel húsz évig a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó, 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű a vezetője? Lásd pénzügyőrség, kataszteri hivatal, munkakamara, rendőr-felügyelőség, csendőrparancsnokság, cégbejegyzési hivatal, munkaerő-elosztó ügynökség, országutak felügyelete, statisztikai igazgatóság stb. (Kovászna és Maros megyében a számarány még rosszabb). Miként lehetséges, hogy a prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar? Hogy a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban nem használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló, valós jogegyenlőségünk az intézményvezetésben a Székelyföldön? Elvégre ott volt az RMDSZ a kormányban, nemde? /Papp Kincses Emese: Kit szolgálna a (magyar) prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2009. március 10.
Magyar alprefektusa van március 9-től Kovászna megyének: a tisztséget György Ervin volt háromszéki prefektus tölti be, akit a kormányváltás utáni elmozdításakor kormányzati felügyelőnek neveztek ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint korábbi ígéretét tartotta be a PD-L azzal, hogy alprefektussá nevezte ki György Ervint. György Ervin 2004 decemberétől 2009 januárjáig volt Kovászna megye prefektusa, februártól Codrin Munteanu, a PSD jelöltje került helyébe. Az új alprefektus kifejtette: ha van jóakarat a jelenlegi prefektusban, akkor tudnak majd együtt dolgozni, bár nem mindenben értenek egyet. „Hargita megyében az alelnöki tisztség hagyományos módon a széki szervezeteket illeti meg” – mondta Borboly Csaba megyei tanácselnök, azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar alprefektusért cserébe a megyei tanács intézményébe román igazgatók, vezérigazgatók kerüljenek. A kormány nemrégiben váltotta le Romfeld Magdolna Hargita megyei alprefektust, helyére Andrei Jean Adrian került. A másik magyar alprefektus, Ladányi László egyelőre megőrizte tisztségét. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Alelnököt alprefektusért? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./2009. április 6.
A sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár igazgatói tisztségének elnyerésére kiírt versenyvizsga érvénytelenítését kéri Dan Tanasa, az állam visszaéléseivel szemben védelmező egyesület (FACIAS) elnöke. Amint arról beszámoltunk, a brassói táblabíróság visszautasította Tamás Sándor fellebbezését, és megerősítette a Diszkriminációellenes Tanács korábbi döntését, miszerint a megyei tanácselnök diszkriminált, amikor a magyar nyelv ismeretét is kérte a könyvtár-igazgatói tisztségre pályázóktól. A tavaly szeptemberben tartott versenyvizsgán csak magyarok pályáztak a tisztség betöltésére, és azt Szonda Szabolcs nyerte meg. Codrin Munteanu prefektus elmondta, megvizsgálják az ügyet. A „hivatásos feljelentő” – aki az utóbbi hónapokban tucatnyi, többnyire magyarellenes feljelentést küldött a hivatalos szervekhez – ugyanakkor azzal a kéréssel fordult az ügyészséghez, vizsgálják meg György Ervin jelenlegi alprefektus, korábbi kormánymegbízott tevékenységét, akit csalással vagy hivatali hanyagsággal gyanúsít. /Bíró Blanka: Akcióba lendült a „hivatásos feljelentő”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./2009. április 7.
Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./2009. április 20.
Főcze Gyula, sepsiszentgyörgyi okleveles közgazdász, a Kovászna megyei prefektusi kancellária volt igazgatója egyetért Traian Basescu államelnökkel, ugyanis Kovászna megyében valóban létezik etnikai alapon történő tisztogatás! Alig fejezte be egyik székelyföldi látogatását Basescu elnök, a Kovászna megyei prefektusi intézményben néhány sepsiszentgyörgyi román állampolgárnak felbontották a munkaszerződését. Az első volt György Ervin prefektus, utána következtek közvetlen munkatársai: Szabó Edit sajtószóvivő, Oláh József tanácsadó, Gerendi Mónika személyi titkár és Főcze Gyula kancelláriaigazgató. Utóbbi három 2009. február 16-ával kezdődően, prefektusi rendelet alapján vált meg az intézménytől. Szabó Editnek sikerült nyugdíjba vonulnia. Akik utcára kerültek, mindannyian magyarok, helyükbe románok kerültek. Főcze Gyula elbocsátása előtt javasolta Codrin Munteanunak, az új prefektusnak, mivel a megyében többségben magyarok élnek, sokan jelentkeznek fogadóórákra, akik csak magyarul beszélnek, rengeteg panaszlevél érkezik az intézménybe szintén magyar nyelven, és több esetben kell magyar nyelvű dokumentumokat román nyelvre fordítani, ezért maradjon meg a kancellária. Hiába volt a javaslat, utcára kerülnek mások is, magyar igazgatók és más magyar tisztségviselők. /Főcze Gyula: Az államelnök igaza és az okleveles csövesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./2009. május 19.
Törvénytelen erdő-visszaszolgáltatásra hivatkozva beperelte Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az általa vezetett megyei föld-visszaszolgáltatási bizottságot: pert indított a korábban György Ervin prefektus által vezetett megyei földosztó bizottság döntése ellen, amely szerint Kommandón több mint ezer hektár erdőt szolgáltattak vissza a torjai Apor báró leszármazottainak. /Kovács Zsolt: Újraállamosít a prefektus? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./2009. június 3.
Elődjét, György Ervint bírálta és rendőrségi feljelentést is tett ellene Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa. Kifejtette: elődje mandátuma idején több hiányosság és szabálytalanság is történt, ezek egy részéről értesítette a rendőrséget, másokat még vizsgál. Codrin Munteanu felrótta György Ervinnek, hogy a prefektúra tavaly novemberben kötött egy törvénytelen szerződést az autóbejegyzésekkel foglalkozó hivatal és az útlevélosztály videokamerás biztonsági rendszerrel való felszereléséről. A volt prefektus – jelenlegi alprefektus – felettese vádjaira válaszolva kifejtette: nemrég volt egy belső ellenőrzés, amely során találtak apró hibákat, de ezek helyrehozhatóak. A videokamerás rendszer kapcsán György Ervin elmondta: erre tavaly novemberben kaptak pénzt, és ha a közbeszerzési eljárással töltötték volna az időt, elveszett volna a pénz. /Kovács Zsolt: Háromszéki prefektusháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./2009. június 5.
A sepsiszentgyörgyi prefektúra elől már négy ízben eltűnt az RMDSZ által készített „Ebben az intézményben magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyászkeretes tábla, a kezdeményezők június 4-én újra elhelyezték a pannót, ezúttal odaláncolták. „Ebben a hivatalban lopnak a románok, hiszen a prefektus úr ellopta több alkalommal ennek a táblának az elődjét” – fejtette ki Tamás Sándor megyei tanácselnök, miközben rátette a lakatot a láncra. Tamás Sándor figyelmeztetett: „az intézményekben, ahonnan eltávolították a magyar vezetőket, elkezdték fénymásolni a dokumentumokat, amelyeket a pártszékházakban elemeznek, hogy fogást találjanak a székelyföldi magyarokon”. A háromszéki RMDSZ vezetők prefektúra előtti sajtótájékoztatóján hirtelen megjelent Dan Suciu fiatal demokrata-liberális politikus és indulatosan kezdte fejtegetni, hogy a volt magyar prefektus, György Ervin törvénytelenségeket követett el. „Hazudik!”, szóltak be neki a jelenlevő magyar elöljárók. Suciu kifejtette: pártja a közhivatalnokok hatóságánál jelenti fel György Ervin volt kormánybiztost, és kérik leváltását az alprefektusi tisztségéből. Ezt követően kérdőre vonta Antal Árpádot és Tamás Sándort, amiért munkaidejükben minden reggel a prefektúra elé vonulnak tiltakozni, ahelyett, hogy utak építésével foglalkoznának. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy ő miért nincs munkahelyén. /Kovács Zsolt: Indulatok Székelyföldön. Utcai összeszólalkozás Háromszéken a PD-L- és RMDSZ-vezetők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./2009. augusztus 11.
Újra magyar elődje tevékenységét bírálta Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. Közölte, átvizsgálták az elmúlt három év tanácshatározatait, és bíróságon támadták meg azokat, amelyeket György Ervin kormánybiztos elmulasztott megtenni. Munteanu szerint az ellenőrzés során a 2006–2008-as időszakban hozott tanácshatározatok vagy polgármesteri rendeletek között találtak 69 olyan dokumentumot, amely törvénytelen volt. Ezek között említette a be nem jegyzett Székelyföldért Egyesület esetét, amelynek Kovászna megyében 30 önkormányzat volt alapító tagja. /Kovács Zsolt: Elődje után takarít a háromszéki prefektus? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./2009. augusztus 18.
Megbírságolta a Közbeszerzéseket Ellenőrző Országos Hatóság György Ervin volt prefektust. Ötezer lejt kellett kifizetnie, mert törvénytelennek ítélték a tavaly év végén felszerelt videokamerás megfigyelési rendszer beszerzését. Codrin Munteanu kormánybiztos jelentette fel elődjét, amiért közbeszerzés nélkül bonyolították le az üzletet. György Ervin elmagyarázta, november végén utalta ki a kormány a pénzt a biztonsági rendszer beszerzésére, ha közbeszerzéssel húzzák az időt, elveszett volna az összeg. /Farkas Réka: Megbüntették György Ervint. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./2009. december 14.
Magyar prefektus kinevezését kéri az RMDSZ Kovászna megyei szervezete, amennyiben a szövetség kormányzati szerepet vállal a Demokrata-Liberális Párt (PDL) mellett. Tamás Sándor megyei tanácselnök, az RMDSZ területi elnöke arról számolt be, hogy a demokrata-liberálisokkal folytatott tárgyalások során biztosan feltételként fog szerepelni a Kovászna megyei prefektusi szék és több dekoncentrált megyei intézmény igazgatói tisztsége is. Kovászna megyében az év elején váltották le a prefektusi tisztségből az RMDSZ által támogatott György Ervint, és helyére a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt Codrin Munteanut nevezték ki. Az RMDSZ politikusai egy sor tiltakozó akciót szerveztek a prefektus és az intézményvezetők eltávolítása miatt. /Bíró Blanka: Magyar prefektust és igazgatókat akar a háromszéki RMDSZ Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./