udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
277
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 271-277
Névmutató:
Ilyés Gyula
2004. május 10.
Mintegy két és fél ezer ember gyűlt össze máj. 8-án Szatmárnémetiben, az RMDSZ megyei szervezetének kampányindítójára. Ilyés Gyula polgármesterjelölt mellett csapata, városi és megyei tanácsosjelöltek jelentek meg. Ilyés Gyula elmondta: polgármesterként egyik legfontosabb célkitűzése a jól fizető munkahelyek teremtése lesz. A színpadot a magyarországi zenészek vették birtokukba, elsőként a Bikini zenekar, majd a Venus lépett fel. /T. L.: Szabad lett a tánc az RMDSZ kampányindítóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./2004. május 13.
Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./2004. május 31.
Máj. 29-én Szatmárnémetiben Ilyés Gyula alpolgármester leleplezte a Kossuth-kert főbejáratánál lévő kőtábla magyar feliratát, így a park a "Gradina Romei" mellett a "Kossuth–kert" nevet újra felvette. Ilyés a városi tanács RMDSZ –frakciójának egyik sikereként könyvelte el, hogy a testület határozata által a város legnagyobb közkertje immár hivatalosan is viselheti történelmi elnevezését. /(princz): Szatmárnémeti: Újra viseli a Kossuth–kert nevet a város legnagyobb parkja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 31./2004. június 8.
Ilyés Gyula Szatmárnémeti polgármester-jelöltje 46%-ot kapott, lépéselőnyben indulhat a második fordulóban. A Szatmár megyei és a helyi tanácsokba sokkal több RMDSZ–es tanácsost jutott be. Az első forduló után 13 RMDSZ polgármester-jelölt elnyerte a szavazatok többségét, a második fordulóban pedig reális esély van további 4–5 polgármesteri mandátum megszerzéséhez a községekben. A három városban, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon is elsőként jutott tovább az RMDSZ polgármesterjelöltje a második fordulóba. Szatmárnémeti tanácsában, először 1992 óta, többségben lesz az RMDSZ, a 23 tanácsosi helyből elnyert 12 tanácsosával. /Princz Csaba: Ilyés: 46%, Bud: 23%, Viman: 16%. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./ 2004. június 9.
Markó Béla RMDSZ-elnök a helyhatósági választások első fordulóján elért eredményeket értékelve elmondta, az RMDSZ győztesen került ki a választásokból. – Nagyobb támogatást kapott a szövetség, mint négy évvel ezelőtt – jelentette ki Markó. A kolozsvári helyzetről a szövetségi elnök úgy vélekedett: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltje között kötött egyezség jelenleg is érvényes. Az első fordulót követően az RMDSZ 150 polgármesterjelöltje nyert mandátumot, a 2000. évi helyhatósági választásokon elnyert 110 polgármesteri mandátumhoz képest. Ugyanakkor a helyhatósági választások június 20-án sorra kerülő második fordulójában további 76 polgármesterjelöltje méretkezik meg. A helyi és megyei tanácsokban sikerült megtartani az RMDSZ arányát, sőt, van, ahol növelték a magyar tanácsosok számát, így például Bihar, Szatmár és Maros megyében is. A romániai magyar választók újonnan bebizonyították, hogy az RMDSZ-t támogatják. Ilyés Gyulának Szatmárnémetiben a szavazatok 45,6%-át sikerült megszereznie. Ezen szavazatoknak több mint 10%-át a románok voksai teszik ki. Markó etikátlannak nevezte, hogy néhány RMDSZ-es tisztségviselő éppen a szavazást megelőző napokban jelentette be a szövetségből való kilépését. /Erős és hatékony önkormányzati érdekképviselet. Markó: Kolozsváron érvényes az RMDSZ és SZDP közti egyezség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2004. június 12.
Ha Albert Álmos csak tizedannyit szerepelt volna az elmúlt két-három esztendőben a Duna TV-ben, mint Szász Jenő, akkor már az első fordulóban ismét övé a város első emberének járó szék Sepsiszentgyörgyön. Ám neki nincs annyi barátja Pesten és Budán, mint a székely anyaváros polgármesterének, s talán olyan sztárokra jellemző fellépése sem – írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Szerinte Ilyés Gyula Szatmárnémetiben annak köszönheti első fordulóbeli sikerét (a 46 százalék szavazatot), „hogy távol tartotta magától a magyarkodást”. A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ néhány tagja függetlenként indult Szatmár megyébe, de „valósággal lemosták a választók”. /Sike Lajos: Lemosták őket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./2004. június 12.
Jún. 10-én vészkorszakra emlékeztek Szatmárnémetiben. A város lakosságának 26 százaléka, mintegy 18 ezer ember zsidó volt. Az elhurcoltak nagyobb része a németországi lágerekben végezte. A megemlékezésen jelen volt Riedl Rudolf prefektus, Viorel Solschi polgármester, Ilyés Gyula alpolgármester is. A múzeumban megnyitották a holokausztot idéző fényképkiállítást. /(Sike Lajos): Szatmári emlékezés a holokauszra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./2004. június 22.
Az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményei meghaladták a szövetség várakozásait és előrejelzéseit, nyilatkozta jún. 21-én Markó Béla. A szövetségi elnök szerint az etnikai szavazás nem szűnt meg, mégis történt valamiféle mentalitásváltás. Az RMDSZ legfeljebb húsz polgármesteri mandátumot remélt a második fordulótól, az eredmények azonban azt mutatják, hogy a szövetség 38 jelöltje került ki győztesen a megmérettetésből, így az RMDSZ-nek összesen 186 polgármestere van, ami 40-nel több mint 4 évvel ezelőtt. A szatmárnémeti polgármesteri tisztség elnyerése fontos győzelem, tekintettel arra, hogy a város magyar lakosságának számaránya 39-40 százalék. Hozzáfűzte: hasonlóan alakult a helyzet két kisebb városban is, a Bihar megyei Margittán és a Maros megyei Szászrégenben, valamint néhány községben, ahol a magyar lakosság nem alkot többséget, de a polgármesterválasztást RMDSZ-jelöltek nyerték meg. Markó elismerte, az RMDSZ kudarccal is szembesült az idei helyhatósági választásokon. "Nem sikerült megvalósítanunk célkitűzésünket Marosvásárhelyen", mondta. Hangsúlyozta, hogy Kolozsvár nem a kudarcokhoz sorolandó, hiszen Gheorghe Funar leváltása sikert jelent. Az RMDSZ jelöltje lett a befutó Sepsiszentgyörgyön, Albert Álmos, aki eddig is betöltötte a polgármesteri tisztséget. Székelykeresztúron Benyovszki Lajos diadalával gyarapodott az RMDSZ polgármestereinek a száma, a román többségű Szatmárnémetiben is eldőlt Ilyés Gyula győzelme. RMDSZ-jelölt kerekedett felül Szászrégenben Nagy András, és Margittán Pocsaly Zoltán személyében. akárcsak Nagykárolyban, ahol Bekő Tamás hódította el a szavazatok többségét. /Markó: Az etnikai szavazás nem szűnt meg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2004. június 22.
Ilyés Gyula lett a polgármester Szatmárnémetiben Jó fél évszázada nem volt demokratikus választás nyomán magyar vezetője a ma 117 ezer lakosú városnak, ahol a népszámláláson a lakosság 39,5 százaléka vallotta magát magyarnak. Sikerrel vette a második fordulót Bekő Tamás, Nagykároly eddigi polgármestere is. /(Sike Lajos): Tarolt az RMDSZ Szatmár megyében Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Bekő Tamás Nagykároly polgármestere! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2004. július 1.
A Magyar Polgári Szövetség megalakulásakor jelezte, hogy csak ott állít majd jelölteket, ahol nem veszélyezteti a magyarság egységét. Kovács Jenő, a nagykárolyi MPSZ függetlenként induló polgármesterjelöltje csak az ötödik helyet érte el. Pécsi Ferenc, aki Szatmárnémeti polgármestere szeretett volna lenni, nem tudott annyi hiteles aláírást összegyűjteni, mint amennyi függetlenként való indulásához szükséges volt. A második fordulóban nem kérték fel híveiket, hogy az RMDSZ jelöltjeire, vagyis Bekő Tamásra és Ilyés Gyulára szavazzanak. Bogdándon az MPSZ megosztó magatartása miatt a rendszerváltás óta először nem helybeli sem a polgármester, sem az alpolgármester. A 13 tagú tanácsnak 7 magyar tagja van, ebből négy RMDSZ-es, a másik három független, illetve demokrata párti. /Sike Lajos: Bogdándon sikerült szétverni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./2004. július 12.
Sikere volt a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban júl. 10-én tartott XIII. Véndiáktalálkozónak. A Partiumi Magyar Napok nyitórendezvényén Schönberger Jenő római katolikus püspök emlékezett az elhunyt tanárokra és diáktársakra. Díszmagyarba öltözött ifjak zászlókkal vonultak be, utánuk következtek az érettségi találkozós osztályok. Gönczy Gábor, a Véndiákszövetség elnöke üdvözlése után felszólalt még Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Varga Attila parlamenti képviselő, a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat főszervezője. Idén legtávolabbról Ausztráliából jött el egy hölgy. A Szatmárról elszármazott Petkes József festőművész akvarellkiállítását Muhi Sándor grafikus nyitotta meg. A rendezvény díszvendége, a szintén szatmári származású Kocsis István drámaíró munkásságát Kereskényi Sándor szenátor méltatta. Az immár negyedik verskötetét megjelentető, Németországban élő Halmosi Sándorral Papp Sándor Zsigmond beszélgetett, majd a Marosvásárhelyen megjelenő A Hét szerkesztői mutatták be az egybegyűlteknek lapjukat, vita kíséretében. /XIII. Véndiáktalálkozó Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./2004. augusztus 13.
Ukrán–magyar–román üzletember–találkozó volt Szatmárnémetiben a PHARE–CBC programnak a volt szovjet tagországokban megfelelő TACIS program keretében. Ilyés Gyula polgármester bemutatta, mit nyújthat Szatmárnémeti, és mi az, amire szüksége van. Pécsi Ferenc, a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjának (CDIMM) elnöke rámutatott, hogy Magyarország május elsejei uniós csatlakozása miatt még nagyobb fontosságot kap a határon átnyúló partnerség. /Princz Csaba: Hogyan üzleteljünk Ukrajnában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 13./2004. szeptember 6.
Javaslattal fordult a Bihar megyei RMDSZ-hez, és a megyei tanács elnökéhez Szilágyi Zsolt, független parlamenti képviselő, a levélben Lakatos Pétert és Kiss Sándort arra kérte, hogy közös előválasztásokon jelöljék ki a megye magyar képviselő és szenátor-jelöljeit. Közvetlen állóurnás, titkos és egyenlő előválasztást szorgalmazott. Hasonló levéllel fordult Markó Béla szövetségi RMDSZ elnökhöz Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Pécsi Ferenc, az MPSZ szatmári vezetője Ilyés Gyula RMDSZ-elnök polgármesterhez juttatott el hasonló javaslatot. Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette aggályait a választási törvénnyel szemben, amely megszabja, hogy milyen kisebbségi politikai szervezetek jelölhetnek, ezzel az MPSZ-t újabb sérelem érte. /(Balla Tünde): Közös előválasztásokat az RMDSZ-szel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./2004. szeptember 9.
Az Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei elnöksége nyílt levelet intézett Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének és Ilyés Gyulának, az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elnökének. Az MPSZ megelégedéssel fogadta Markó Béla nyilatkozatát, miszerint "az eddiginél is nyitottabb lesz az RMDSZ a szenátor– és képviselőjelölésben". "Jöjjenek azok is, akik a különböző nemzeti tanácsokban, vagy a Magyar Polgári Szövetségben kerestek politikai jövőt az elmúlt hónapokban, várjuk őket is az előválasztásokon, jelöltessék magukat, méretkezzenek meg." Az MPSZ Szatmár megyei elnöksége: Nyílt levél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./2004. szeptember 11.
Nem csupán az RMDSZ tagjai, hanem gyakorlatilag minden Szatmár megyei magyar részt vehet az RMDSZ előválasztásain – hangsúlyozta Ilyés Gyula, a RMDSZ Szatmár megyei elnöke. A küldötteket a helyi szervezetek közgyűlésein választják meg. /T. L.: Minden magyar részt vehet az előválasztásokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./2004. szeptember 23.
Viszályt keltett a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet berkeiben az, hogy Kereskényi Sándor és fia, Kereskényi Gábor is bejelentette: indulni kíván a szövetség előválasztásain. Az idősebbik, Kereskényi Sándor jelenleg szenátor, és újabb felsőházi mandátumra pályázna, az ifjabbik pedig városi tanácsos, és képviselőnek jelölteti magát. Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnöke „ízléstelennek” tartja Kereskényiék gesztusát. Kereskényi Sándor megpróbálta lebeszélni fiát az indulásról. Az ifjabbik Kereskényi „boszorkányüldözésnek” tartja Ilyés Gyula állásfoglalását az ügyben. /Cseke Péter Tamás: Apa és fia indul a Szatmár megyei előválasztásokon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2004. szeptember 25.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium a reformátusok (nemrég visszakapott) épületében működik. Szept. 23-án itt tartotta kihelyezett igazgatótanácsi ülését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy most már nem csak javakra, de jóval több gyermekre is szükség lenne. Az Egyetértési Nyilatkozatot Tőkés László püspök, Ilyés Gyula polgármester, Muhi Sándor a Kölcsey Főgimnázium igazgatója, Szilágyi Éva a Református Gimnázium igazgatója és Kónya László főtanfelügyelő-helyettes írtak alá arról, hogy mindenben együttműködnek a református egyház itteni épületeinek hasznosításában, és több visszaadott épületből, plusz a felépítendő Rákóczi Kollégiumból létrejön a Szatmárnémeti Református Oktatási Központ. Az egyház az épületeket visszakapta, s vonatkozó törvény értelmében öt éven belül birtokba veheti. Erre kell felkészülni, az ezzel kapcsolatos tennivalókat kell összehangolni. Tőkés László azt szeretné, ha a közeli években a Partiumi Keresztény Egyetem kihelyezett tagozatot hozhatna ide, s akkor kialakulna a református oktatás teljes vertikuma, szellemi központ Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Visszaadott iskolákból Református Oktatási Központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2004. november 15.
Nov. 14-én, vasárnap Szatmárnémetiben Petőfi-szobrot avattak az egykori István parkban. A szerelmes Petőfi elnevezésű, Deák Árpád képzőművész munkáját dicsérő mellszobor a 16. térplasztikai alkotás azok sorában, amelyek az utóbbi másfél évtizedben épültek, és amelyek a helyi művelődési és történelmi élethez kötődnek. Ilyés Gyula polgármester kifejtette, a költő szobrának leleplezése annak a folyamatnak a folytatása, amely a kilencvenes évek elején kezdődött a Szatmárnémeti szimbólumává vált Kölcsey Ferenc büsztjének felállításával. Hasonló emlékműveket avattak többek között Dsida Jenő, Szilágyi Domokos vagy Hám János püspök tiszteletére.. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke – aki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzullal együtt képviselte a magyar kormányt a jeles eseményen – beszédében a költő nevének jelentőségét emelte ki, amely az egész világon a magyar kultúrával cseng össze, hiszen „ha magyarul azt mondjuk, költő, akkor akarva-akaratlanul is Petőfire gondolunk”. /Pesek Attila: A szerelmes költőre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./2004. november 16.
Nov. 14-én vasárnap, Szatmárnémetiben az RMDSZ tartott kampányolással egybekötött ünnepséget. Ott volt Schönberger Jenő megyéspüspök, Sipos Miklós szatmári, Nagy Sándor nagykárolyi református esperes, Szilágyi Éva a református gimnázium igazgatója, Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, vállalkozók, művészek, önkormányzatok, civilszervezetek, ifjúsági szervezetek, s persze Ilyés Gyula a megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti polgármestere, továbbá az RMDSZ szenátusi és parlamenti képviselőjelöltjei. Frunda György szenátor összefoglalta az elmúlt évek fontosabb eredményeit: több százezer hektár visszaadott erdő, visszakapott egyházi ingatlanok, alkotmányos garancia a magyar nyelvhasználatra, 300 vasútállomás magyar neve, önálló magyar iskolák, az autonómia alapköveinek sokasága. Szégyenteljes dolog – mondta –, hogy a rendszerváltás után 15 évvel nem a nagy-romániások, hanem a román pártokhoz bújt magyarok gáncsolják őket. /(Sike Lajos): Petőfi is tulipánt vett kezébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2004. november 16.
Modern könyvtár nyitotta meg kapuit nov. 15-én Szatmárnémetiben, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban. Ádámkó István iskolaigazgató köszöntötte a megjelent vendégeket. A könyvtár kezdeti állománya 20 ezer kötet, a felekezeti iskola diákjai jan. 10–től használhatják azt, a nagyközönség előtt pedig csak 2005 szeptemberében nyílik meg. A könyvtárban a diákok és az érdeklődők a világhálón adatbázisokat érhetnek el, és használhatják a saját szervergépre telepített elektronikus adatbázisokat is. A könyvtár két olvasóterme 34 olvasót képes egy időben fogadni, a tudományos diákköri foglalkozásokat kutatószoba segíti. A könyvtár néhány éven belül regionális könyvtári centrummá szeretne válni. Schönberger Jenő püspök elsősorban Istennek mondott köszönetet a könyvtárért, majd pedig azoknak, akik az Ő eszközei voltak ebben. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester az RMDSZ megyei szervezete nevében 10 millió lej pénzadományt adott át a könyvtár gyarapítására. A Pro Hungaris Kultúraközvetítő Alapítvány /Budapest/ 7 millió forint értékben adományozott könyvet az iskola könyvtárának. Dr. Bura László, a katolikus iskola alapító igazgatója átadta a könyvtár számára a most kiadott Könyvek és könyvtárak Szatmáron és Németiben a XVII.–XIX. században című könyvét. /Elek Anikó: Modern könyvtárt avatott a Hám János Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./