udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 315 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 301-315

Névmutató: Király Károly

1993. június 10.

A szélsőséges, magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt meg akarja szerezni a hatalmat Romániában. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia-Félix Bank, melynek egyik irányítója az Olaszországban élő Dragan legionárius vezető. Király Károly elmondta, hogy a Dacia-Félix Bank felvásárolja a székelyföldi földbirtokokat. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Funar pártja hatalomra tör. = Pesti Hírlap, jún. 10./

1993. június 19.

Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ nevét az erdélyi magyarság a Szabad Európa Rádió adásaiból ismerte meg. Király Károly nevét ugyanis 1972-ben lemondott megyei párttitkári tisztségéről, tiltakozva az erdélyi magyarság jogainak csökkentése miatt. Romániában a kisebbségi kérdést mindig alárendeltnek tekintette a hatalom, hangsúlyozta. Néhány hete Király Károly lemondott az RMDSZ-ben vállat tisztségéről /az RMDSZ Kovászna megyei elnöke volt/, mert nem ért egyet az RMDSZ politikájával, melyet lemondónak, megalkuvónak tart. Szerinte az RMDSZ-ben túlsúlyban van a lemondás, a megalkuvás politikáját szorgalmazó vonal. Amikor Sütő András megvédte Tőkés Lászlót, őt is támadni kezdték, végül Király Károly Sütőt megvédeni akaró cikkét egyik erdélyi magyar lap sem hozta le. Az RMDSZ-nek még nincs elfogadott önrendelkezési nyilatkozata, csak az elvet fogadták el. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Beszélgetés Király Károllyal sepsiszentgyörgyi otthonában. Az erdélyi magyarság érettebb az RMDSZ-nél. = Pesti Hírlap, jún. 19./

1993. július 23.

Király Károly a határkérdésről mondta el véleményét. Erdély a türelem földje volt mindig, az is kell, hogy maradjon. Amennyiben Magyarország aláírná a követelt határzáradékot, akkor a magyar kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király Károly a megoldást az autonómiában látja. /Mag Péter: Beszélgetés Király Károllyal a romániai magyarság jövőjéről. = Népszabadság, júl. 23./

1993. augusztus 20.

Az 1993. máj. 17-én bejegyzett, a Székely Faluért Alapítványról beszélt Király Károly, alapítványi elnök. Az alapítvány segít megszervezni az önsegélyezést, a faluközösségek működését. Felmérésekre, tanulmányokra van szükség. /(balázs): Beszélgetés Király Károllyal. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 20-26./

1993. augusztus 31.

Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./

1993. október 7.

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének Elnöksége és Tanácsadó Testülete szept. 18-19-én Gyergyócsomafalván ülést tartott. Kiadott állásfoglalásukban politikai értéknek minősítették az RMDSZ memorandumát. Felhívással fordulnak a haladó politikai erőkhöz, hogy támogassák igazságos küzdelmüket a politikai, etnikai alapon elítélt marosvásárhelyi, erdőcsinádi, iklandi, oroszhegyi és zetelaki magyar és cigány elítéltek szabadon bocsátásáért. Elfogadhatatlannak tartják azt, hogy egyes képviselők az RMDSZ vezetőségének felhatalmazása nélkül folytattak tárgyalásokat. Az állásfoglalás aláírói: Király Károly, az EVMSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Kreczinger István, az EVMSZ elnöke és Borsos Géza, a Tanácsadó Testület elnöke. /Állásfoglalás. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./

1993. november 24.

Paunescu szenátor csatlósa, Hajdu Győző segítségével kíméletlen kampányt folytat a Román Televízió magyar nyelvű adása ellen. Szenátusi felszólalása tel volt csúsztatásokkal, ferdítésekkel. Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője válaszolt Paunescu szenátor, a szenátus kulturális bizottsága elnökének vádaskodásaira /Paunescu a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen/. Paunescu szerint az adásokban románellenes személyek szólalnak meg, köztük Tőkés László, Tom Lantos, Király Károly, Szőcs Géza, Csoóri Sándor, az adások a románokat szélsőséges magyarfalóknak mutatja be, ezért a szenátor követelte, hogy szüntessék be a "románellenes fertőző gócot", a magyar adást, továbbá a felsoroltak ne szerepelhessenek a képernyőn. Boros Zoltán elutasította ezt a vádaskodást, a magyar-román megbékélésre az egyetlen esély a tolerancia, hangoztatta. A Vremea lapban Paunescu azt állította, hogy Corneliu Vadim Tudor csak viccelt, amikor azt mondta, hogy a magyaroknak le kell nyomni a torkán a gyertyát, és le kell dobni őket a brassói Fekete templomból. /Máthé Éva: Adrian Paunescu ténykedése a Román Televízió magyar nyelvű adása körül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

1993. december 22.

Király Károly emlékezett vissza az 1989-es fordulat után történtekre. A hatalom a hadsereg kezében volt, ebből következett, hogy azokat a főtiszteket, akik belelövettek a tüntető tömegbe, előléptették és azóta sem történt semmi bajuk. Az államhatalom megtartja a régi struktúrákat, az állami gazdaságokat, akadályozza a privatizációt és a demokratizálódást. /Simon Judit: Aki közel volt a tűzhöz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./

1994. április 5.

A Székely Faluért Alapítvány 1993. májusában alakult, Sepsiszentgyörgy székhellyel. Az alapítvány igazgatótanácsának elnöke Király Károly elmondta, hogy céljuk az egyéni gazdák, szövetségek, körök segítése mezőgazdasági gépekkel, felszereléssel, vetőmaggal, növényvédő szerekkel. Szeretnének egy Kaláka-bankot létrehozni. A román Dacia Felix Bank jelentős földterületeket vásárol fel. Sürgős lépéseket kell tenni, hogy a föld ne csússzon ki a magyarság kezéből. /Magyar Nemzet, ápr. 5./

1994. augusztus 9.

Fey László ellenzi az RMDSZ stratégiaváltás programját. "A román tömegekkel való kapcsolat szükségessége nem tudatosodott a vezetőinkben." - írja. A többi kisebbséggel is ki kell építeni a kapcsolatot, ahogy azt Király Károly kezdeményezte 1990 májusában, azonban ez meghiúsult egyes RMDSZ-vezetők ellenállása miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1994. október 22.

Okt. 21-22-én tartották a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlését. Csoóri Sándor elnök megnyitója után Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke kitért arra, hogy nem szabad megkerülni a határon túli magyar szervezetek belső feszültségeit, meg kell vitatni az autonómiatörekvéseket is gátló ellentéteket, és kísérletet kell tenni ezek megoldására. A közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök, aki beszédében hangsúlyozta: Egy pillanatig sem hagyjuk cserben a határokon túl élő magyarságot. Hozzátette, hogy a Duna Televíziót nem akarja megszüntetni a kormány. Tabajdi Csaba politikai államtitkár azon a véleményen volt, hogy a határon túli magyar kisebbségek képviseletében folyamatosnak kell lennie a kormánypolitikának, ez a terület nem lehet pártharcok színtere. Tőkés László püspök Magyarország határain túlmutató nemzetpolitikáért szállt síkra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25., Magyar Nemzet, okt. 22./ Az MVSZ közgyűlésére 27 országból érkezett 236 szavazati és tanácskozási joggal rendelkező küldött. Tabajdi Csaba államtitkár hangsúlyozta, hogy a mindenkori magyar kormány felelős a határon kívül élőkért, és a szomszéd országokkal való viszony normalizálása azt jelenti, nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött. Nekünk trianonokat kellett elviselnünk, a szomszédainknak csupán a demokráciát kellene elviselniük. Vitát váltott ki az államtitkárnak az a megállapítása, hogy a magyar költségvetés 0,62 százalékát fordítják a határon túliak megsegítésére, és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. Egyes hozzászólók szerint ennek tízszerese is kevés lenne. Király Károly arra figyelmeztetett, hogy az alapszerződés ne keltse a megalázkodás érzetét, mert az gerjeszti az étvágyat. Erre ural, hogy a román parlamentben többször elhangzik: "a Dnyesztertől a Tiszáig" terjednek - képletesen - az ország határai. Király Károly a magyar bank létrehozását sürgette. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke a tulajdonról szólt: ha az elrabolt egyházi és világi tulajdont visszakapnák, megszervezhetnék önfenntartásukat. Tőkés László a nemzetpolitika szükségességéről beszélt, a magyar érdekek képviseletéről. Megbékélést karunk, de nem bármi áron, mondta. /Sylvester Lajos: A Világszövetség erdélyi szemmel. = Magyar Nemzet, okt. 26./.

1995. január 5.

Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

1995. január 14.

Jan. 14-én Gyergyószentmiklóson ünnepelte ötéves jubileumát a Gyergyó Területi RMDSZ, melyen részt vettek Borbély Imre és András Imre képviselők és a csíki RMDSZ küldöttsége. Nagy István területi elnök beszélt először, felolvasta Király Károly levelét, melyben kifejezte egyetértését a szervezet jan. 11-i választmányi ülésének állásfoglalásával /elítélték Nagy Benedeket/. Garda Dezső történelemtanár, a gyergyói RMDSZ első elnöke emlékeztetett: az első választáson dr. Pálffy Attila lehetett volna a terület képviselője, de egy másik csoport megváltoztatta ezt és Nagy Benedek került a jegyzékre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./

1995. február 2.

Tőkés László nyilatkozatában bejelentette, hogy mindaddig tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSZ nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre. Tőkés László összefüggésbe hozta az eseményeket az RMDSZ elleni, "kívülről jövő, előre eltervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal", rámutatva arra, hogy miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a politikai életből, most a maradék magyar személyiségek erkölcsi, politikai megsemmisítése van napirenden. Mindezért és a jelenlegi belső megoszlásért felelősség terhel egyes képviselőket. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ Tőkés László panaszt nyújtott be "Tokay György és ismeretlen elkövető, illetve elkövetők ellen, akik magatartásukkal fedezték" a belső diverziót. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke panaszt tett a Magyar Rádiónál a Kossuth Rádió 1994. dec. 15-i, 1995. jan. 7-i és 11-i "durva félretájékoztatás miatt". - Az RMDSZ etikai bizottsága febr. 7-én ül össze. /Gyarmath János bukaresti tudósítása, Magyar Nemzet, febr. 3./ "Szomorúsággal vegyes meglepetéssel és értetlenséggel vettem hírét a tiszteletbeli elnök lépésének" - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának frakcióvezetője. /Új Magyarország, jan. 4./ Markó Béla kijelentette, hogy nem tud az RMDSZ-en belül a nyilatkozatban említett kiszorító szándékról. "Nagyon elkeserítő lenne, ha ilyen szándék létezne" - mondta. /Új Magyarország, febr. 4./

1995. február 10.

Febr. 10-én a parlamentben ünnepélyes "tanulmányi ülésen" emlékeztek meg az 1989 utáni fordulat egyik eseményéről, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács megalakulásának ötödik évfordulójáról. Először Iliescu elnök beszélt, majd az akkori testület számos vezetője felszólalt. Király Károly, aki akkor a testület alelnöke volt, emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A tévében és rádióban közvetített nyolc órás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. A véres marosvásárhelyi eseményekért több felszólaló az RMDSZ-t és a "magyar irredenta köröket" tette felelőssé. - Az elhangzott beszédeket könyvben megjelentetik. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1995. március 14.

Katonai helikopterek köröznek Sepsiszentgyörgy és más erdélyi városok fölött febr. 26-a óta. Ez évek óta így megy, közeledik márc. 15-e, írja Király Károly. Az alapszerződésről elmondja, hogy lekezelően bánnak velük a felek. "Egyfelől a 70 éves mostoha, akitől semmi jót nem várhatunk, másfelől a hűtlen fivérünk, aki a barátság és jószomszédság jegyében Európa kedvéért cserben hagy minket." /Népszava, márc. 14./

1995. március 15.

Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./

1995. július 5.

Gyergyócsomafalván ünnepélyesen átadták azt a traktort, amelyet a helyi Kisgazda Mezőgazdasági Társulás pályázat útján nyert el a Székely Faluért Alapítványtól. Megjelent az alapítvány elnöke, Király Károly, továbbá Székely Árpád, a Floridai Magyar Erdélyi Kör alapító tagja, a Gróf Wass Albert Alapítvány képviselője, aki Gyergyóalfaluból származik. Az amerikai magyarság segítségével eddig nyolc falu kapott traktort, következik majd Maros megyéből Kövesd és Nagyernye, után Udvarhelyszék falvai kerülnek sorra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1995. október 23.

Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című emlékiratának okt. 31-én lesz Budapesten a bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1995. október 30.

Nyílt kártyákkal címmel jelenik meg Király Károly emlékirata, ebből az alkalomból készített vele interjút Kovács Nándor. Király Károly szerint az RMDSZ sokszor felületesen cselekszik. Király Károly botránynak nevezte, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György 1993-ban külön tárgyalt a román kormánnyal. Annak idején, amikor Király Károly a szenátus alelnöke volt, nem állt ki mellette az RMDSZ. - A magyarellenes intézkedések esetében nem elszigetelt román, szlovák, szerb akciókról van szó, erről ő már 1990-ben nyilatkozott egy kassai lapnak. Iliescu és Meciar nem véletlenül találkoznak. ? Nincs értelme annak, hogy gyorsan alapszerződést kössenek, jelentette ki. Nem szabad lemondani semmiről, amíg a magyar nép nem kap cserébe megfelelő garanciarendszert, magyarul autonómiát, Bolyai Egyetemet. /Magyar Hírlap, okt. 30./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 301-315




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék