udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
521
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 511-521
Névmutató:
Márton László
2003. március 11.
Markó Béla a Krónikának adott exkluzív interjúban elképzelhetőnek tartotta, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezkedés a parlamenti küszöb alá szorítja a szövetséget a jövő évi választásokon.Szerinte a Reform Mozgalom fából vaskarika, mert bent is maradnak az RMDSZ-ben, de működtetnek egy - az RMDSZ-en kívüli - mozgalmat. Markó leszögezte: a politikai egység megbontása valóban veszélybe sodorhatja a romániai magyarság politikai képviseletét. Aki létrehoz egy alternatív politikai szervezetet, és ezt az RMDSZ-szel szembe akarja fordítani, egyértelműen megbontja az erdélyi magyarság politikai egységét, és olyan történelmi bűnt követ el, amelynek beláthatatlan következményei vannak. /Salamon Márton László: Szilva helyett kökény. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./2003. március 14.
Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke márc. 13-án Kolozsváron megkezdte erdélyi körútját. Kolozsváron a magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott zártkörű megbeszélést. Németh Zsolt látogatásának céljáról a következőket nyilatkozta: számos település vezetőjétől kapott meghívást, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségeken, ezért kihasználja az alkalmat, hogy a romániai magyar közélet jeles képviselőivel találkozhasson. Az oktatás területén Németh Zsolt fontosnak tartotta megemlíteni a Sapientia Egyetemet, amely be tudott illeszkedni a felsőoktatási rendszerbe. A külügyi bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a magyar állam anyagi támogatása mellett idővel a román állam is finanszírozni fogja az egyetemet. Hozzáfűzte: a Magyarország által nyújtott évi 2 milliárd forint támogatás nem elegendő, szükség lenne a legalább egymilliárd forinttal megemelt támogatásra. Az egyházi vezetők megfogalmazták aggodalmaikat is, mondotta Németh Zsolt, az állam számos esetben értékesítette az egyházi ingatlanokat, ezáltal ezeket kivonta a visszaadható ingatlanok köréből. Ugyanakkor nehézséget jelent a különböző települések polgármesterei által kiadott véleményezés beszerzése, amelyet csatolni kell a dossziékhoz ahhoz, hogy sor kerülhessen a tulajdon bejegyzésre. Ami a Márciusi Fórumot illeti, Németh Zsolt elmondta: nem lesz jelen, hiszen ma Csíkszeredába várják, de levélben üdvözölte a fórum szervezőit. A Szabadság kérdésére, hogy hogyan tekintik az RMDSZ-szétszakadást, Németh Zsolt elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RT az RMDSZ-en belül bármilyen szakadást elő akarna idézni. Az RT nem kíván kiszakadni az RMDSZ-ből. /Köllő Katalin: Növelni kell az EMTE támogatását. A magyar egyházfőkkel tárgyalt Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatokból Németh a konkrétumokat hiányolta. "Sok a beszéd, kevés a cselekedet" - vélte a Fidesz alelnöke. "Alapvető klímaváltozásra volna szükség Romániában a magyar tőkebefektetések tekintetében. A tőkét ugyanis elriasztja, ha különböző politikai követelményeknek kell megfelelnie" - hangsúlyozta. A Fidesz-alelnök példaként említette a szovátai fürdővállalatnak a magyar Salina Rt. általi privatizációja esetét, illetve a Román Kereskedelmi Bank (BCR) többségi részvényeinek az OTP által történő megvásárlásának megakadályozását. Németh Zsolt kifejtette: "A HTMH-ban addig működő hozzáértő szakértői gárdát a Medgyessy-kormány elbocsátotta, így látványosan visszaesett a hivatal szakmai presztízse és tekintélye". Németh Zsolt márc. 14-én a Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén tartott fórumon vesz részt, majd a kézdivásárhelyi, kovásznai, brassói, sepsiszentgyörgyi ünnepségeken lesz jelen. /Salamon Márton László: Pénzt az EMTE-nek! = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./2003. március 25.
A Marosvásárhelyen tartott önkormányzati konferenciáról nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ alelnöke. A konferencia a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáért is síkraszállt. Ugyancsak fontos a Partium kérdése. Az, hogy a Nagybányától Aradig vagy legalábbis Nagyváradig tartó fejlesztési régióban ki hogyan érvényesítheti a saját érdekeit. A prefektusnak szakembernek, jogásznak kell lennie, a státusa sokkalta inkább közalkalmazotti, mint politikusi státus. /Salamon Márton László: Kell a szakmai vita. Interjú Kerekes Gábor RMDSZ-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./2003. március 29.
A Krónika beszélgetést közölt Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./2003. április 4.
Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban ápr. 2-án, a Pallas Akadémia Könyvkiadó fennállása 10. évfordulóján irodalmi találkozót rendeztek, megjelent Pomogáts Béla, Domokos Géza, Kovács András Ferenc, Márton László, Vargyas Antal, Kercsó Attila, Gál Éva Emese, valamint a házigazda szerepét is ellátó Dézsi Zoltán. /(Gál Éva Emese): A Pallas Akadémia jubileuma Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./2003. április 8.
A Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozásának szándéka által kiváltott román reagálások azt bizonyítják, hogy van még bőven tennivaló a mentalitásváltás érdekében - fejtette ki a Krónikának adott interjúban Markó Béla RMDSZ-elnök. Leonard Cazan fejlesztési miniszter azt nyilatkozta, hogy ellenzi a kezdeményezést. Egy olyan gazdasági fejlesztési régió létrehozása, amelyben a Székelyföld lakói vannak benne, újabb lépés az autonómia felé, jelezte Markó Béla. Az újságíró megjegyzésére, hogy az RMDSZ ezzel a kezdeményezéssel rátromfolni akart a nemrégiben megalakult Romániai Magyar Önkormányzati Tanácsra, Markó Béla kifejtette, hogy a módszerekben van különbség: a célokat nem kinyilatkoztatni kell, hanem dolgozni értük. "Azok a kollégák, akik templomi fórumokat szerveznek, a parlamenti frakcióban velünk együtt dolgoznak. Én azt várom tőlük, hogy beszéljük meg a dolgokat. Ami engem illet, én soha nem is távolodtam el tőlük." - szögezte le Markó. /Salamon Márton László: Székelyföldi Fejlesztési Régió: mítosz és valóság. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./2003. április 17.
Nem kíván hivatalosan állást foglalni az erdélyi magyar hadisírok kérdésében a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Irodája - közölte Ravasz István alezredes, a magyar Honvédelmi Minisztérium keretében működő iroda vezetője. A szászmedgyesi magyar közösség az erdélyi városban eltemetett magyar honvédok sírjainak rehabilitálását kezdeményezte, és a bukaresti magyar nagykövetség segítségét is kérte az ügyben, sikertelenül. Ioan Mircea Pascu román nemzetvédelmi miniszter Budapesten találkozott magyar kollégájával, Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel, akivel együttműködési megállapodást kötött, azonban a romániai hadisírok helyzetéről nem tárgyaltak. Erdély területén több száz településen vannak első és második világháborús magyar hadisírok. Szászmedgyes mellett többek között Fogarason, Csíkszeredában, Segesváron, Tordán léteznek olyan helyi kezdeményezések, amelyek az illető településeken levő honvédsírok rehabilitálását célozzák, azonban a Honvédelmi Minisztérium csak a bukaresti magyar katonai emlékmű felállításának projektjét támogatja. /Salamon Márton László: Síri csendben a sírgondozók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./2003. április 18.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kezdeményezésére került sor ápr. 17-én Budapesten a kedvezménytörvény módosított szövegtervezetének szakértői egyeztetésére. Az RMDSZ nyugtázhatta: megvalósulni látszik az az elvárásunk, hogy a törvény módosítása ne szűkítse a kedvezmények és támogatások körét - jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki jelen volt a szakértői egyeztetésen. "Az általunk legfontosabbnak ítélt javaslatra Budapesten pozitívan reagáltak" - nyilatkozta Nagy Zsolt."Bekerült az egygyermekes családok esetében az oktatási-nevelési támogatás, és az utazási kedvezmények körét is bővítettük: évi négy alkalommal menettérti kedvezményről szól majd a törvény" - hangsúlyozta Nagy Zsolt. Szerinte a kedvezménytörvény módosításának késése több okra vezethető vissza. "Az egyik ok, hogy meglehetősen hosszú időt vett igénybe a magyar kormánynak az európai intézményekkel történő egyeztetése. Nem kell figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy miközben zajlottak ezek az egyeztetések, elsősorban Szlovákia folyamatosan fenntartásokat fogalmazott meg" - vélte Nagy Zsolt. /Salamon Márton László: Elégedett RMDSZ. Szakértői egyeztetés a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./2003. április 18.
Budapesten az elmúlt héten tartott román-magyar belügyminiszteri találkozón Ioan Rus román és Lamperth Mónika magyar belügyminiszter megegyezett arról, hogy a Romániában befektetni kívánó magyar vállalkozóknak ne kelljen tartózkodási vízumot kiváltaniuk - jelentette be az RMDSZ ápr. 17-i sajtóértekezletén Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély szerint a román kormány az ápr. 18-i ülésén készül döntést hozni az ügyben. Szerinte a beruházókra vonatkozó országlistáról a kormány leveszi mindazokat az államokat, amelyek 2004-ben csatlakoznak az Európai Unióhoz. Románia szenátusa hetekkel ezelőtt enyhített valamelyest az idén januárban életbe lépett idegenrendészeti törvénynek a külföldi beruházókkal szembeni szigorán: a szenátus döntése értelmében a külföldi beruházóknak egyes esetekben 70 ezer, más esetekben 50 ezer euróval kellett volna rendelkezniük ahhoz, hogy tartós vízumot kaphassanak Romániában. A kormány sürgősségi rendelettel módosította tavaly év végén az idegenrendészeti törvényt. Egyebek között feltételként szabta azt, hogy a külföldi beruházónak legkevesebb 100 ezer euróval kell rendelkeznie ahhoz, hogy tartós vízumot kaphasson Romániában. Magyarország felvetésére Adrian Nastase kormányfő január végén azt az ígéretet tette Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek, hogy a román kormány felülvizsgálja a vitatott előírást. Szintén Magyarország EU-csatlakozásához kapcsolódik az idegenrendészeti szabályrendszer azon módosítása, miszerint a román és magyar állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak Magyarországon, illetve Romániában turistaként, az eddigi 30 nap helyett. Az intézkedés számos, Magyarországon munkát vállaló erdélyi magyart érint, akik havonta "pecsételni" kényszerülnek a román-magyar határon. Erről a módosításról is a két belügyminiszter tárgyalásain született egyezség. /Salamon Márton László: Ma döntenek a vízumeltörlésről. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./2003. április 24.
Négy cég maradt versenyben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának felépítésére. Tonk Sándor rektor szerint a marosvásárhelyi zöldmezős beruházás a Sapientia Alapítvány által eszközölt eddigi legnagyobb befektetés lesz. Az építkezési munkát június 25-éig kellene megkezdeni. A marosvásárhelyi egyetemi campus Marosvásárhely koronkai kijáratánál, a Csereerdő alatti gyümölcsösben épül, Jedd község közigazgatási területén. Hollanda Dénes dékán közölte, a pályázatnyerő fővállalkozónak 2004. október elsejére át kell átadnia azt a háromszintes, 7600 négyzetméternyi hasznos felületű épületet, amely az egyetem oktatási és adminisztratív központjaként szolgál. Az elképzelések szerint a fejlesztésre szánt, 600 millió forintos magyar kormánytámogatásból az idén tető alá kerülne az ingatlan, a belső munkálatokat jövő évben, az előirányzott további 600 millióból fedeznék. Tonk Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, a pályázatok Marosvásárhelyen történő értékelését követően a Sapientia Alapítvány kuratóriuma hozta a végleges döntést az előminősítések után megmaradt négy cégről. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Zöld utat kapott a Sapientia zöldmezős beruházása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./2003. április 26.
"Nem változtatunk a jelenleg létező nyolc gazdasági fejlesztési régión, mert a változtatások szülte bizonytalanság negatívan befolyásolhatja Románia EU-csatlakozási tárgyalásait" - jelentette ki ápr. 25-én Adrian Nastase kormányfő. Nastase szerint a már létező fejlesztési régiókat megtartva kell a parlamentnek és a kormánynak megtalálnia annak a módját, hogy a régiók működőképesek legyenek. "Ha feltétlenül szükségesnek mutatkozik a régiók struktúrájának újratárgyalása, akkor is legfeljebb az EU-csatlakozási szerződés aláírása után lehet szó erről. A csatlakozási szerződés aláírása és a tulajdonképpeni, 2007-es csatlakozás között még mindig elég idő lesz arra, hogy véglegesítsük ezeket a közigazgatási struktúrákat" - magyarázta Nastase. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke reagált erre: "Demagógia összekapcsolni a közigazgatási felosztás és a fejlesztési régiók kérdését. Az RMDSZ nem a közigazgatási rendszer megváltoztatásáról beszél, hanem a fejlesztési régiókéról. Az utóbbiak megváltoztatásában pedig én semmilyen nehézséget nem látok. Amíg az RMDSZ föl nem vetette a kérdést, a romániai közvélemény 90 százaléka nem is tudott arról, hogy léteznek fejlesztési régiók." Markó szerint ez azt bizonyítja, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, a régiók megváltoztathatatlanok, illetve hogy Romániának az Európai Unióval való viszonyában problémát okoz a régiók megváltoztatása. "Ezek a fejlesztési régiók egyelőre üres formát jelentettek Romániában, mert nem jól képzelték el őket. A régiókat nem évek alatt, hanem akár egy hónap alatt is meg lehet változtatni, ha van rá politikai akarat. Én a miniszterelnöktől is azt várnám el, hogy megmondja: miért tartja jónak ezeket a régiókat. Ha pedig nem tartja jónak, fogadja el, hogy nagyon könnyen meg lehet ezeket változtatni. Teljes felelősséggel állítom, hogy ez semmilyen bel- vagy külpolitikai nehézséget nem okozna" - fejtette ki a Krónikának az RMDSZ elnöke.Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának vezetője az RMDSZ által kezdeményezett székelyföldi fejlesztési régió kapcsán Solcanu hangsúlyozta, a kormánypárt elutasítja az enklavizálási törekvéseket, és mindent megtesz azért, hogy a többségben magyarok által lakott megyék szoros gazdasági kapcsolatokat hozzanak létre a szomszédos, román többségű megyékkel. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Markó: demagóg PSD-érvek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2003. május 2.
Felvidéken a kormány kezdeményezésére (!), természetesen a Magyar Koalíció Pártjának eredményes parlamenti tevékenysége nyomán magyar nyelvű egyetemi képzés indul. A hazai lapokban az RMDSZ sokszor elmarasztalt csúcsvezetőségének alájátszó nyilatkozat jelent meg: ,,A kompromisszumok révén sikerült elérni, hogy talán már idén megnyitja kapuit a révkomáromi magyar egyetem. Elértük, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a magyar kisebbségnek a nyelvhasználatot megengedő nyelvi chartát." Bugár Béla nyilatkozatát Salamon Márton László a Krónikában rögzítette (Bugár: a politika kompromisszumok művészete). Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke az elmúlt hetekben Felvidéken járt a Rákóczi-év jegyében is fogant IV. Lármafa-találkozó megszervezése végett. Hazatérve a június 25-30. között sorra kerülő rendezvényfüzérről, a tervezett vendégfogadásról minden jót feltételezve mesélt, egyedül a tervezett révkomáromi magyar egyetemről szólt lehangolóan. Beder Tibort rozsnyói vendéglátói, a szlovákiai magyar pedagógusok vezető emberei meghívták a városukban szervezett országos pedagógusértekezletre. A több mint háromszáz magyar (!) delegátus előtt voltak, akik afölött vitatkoztak órahosszat, hogy miért nem kell a szlovákiai magyarságnak magyar egyetem. Szóval, mintha itthon lennénk, Erdélyben, ahol némely jó magyarok körében néhány iskola egyházi tulajdonba helyezése után mostanság a főtéma, hogy miért nem valósítható meg a tervezett Székelyföld régió, írta Sylvester Lajos. A rozsnyói magyar felszólalók azt firtatták, hogy a révkomáromi (Komarno) magyar egyetem ,,elszívná" a pozsonyi magyar egyetem vonzásköréből a hallgatókat, ugyanígy járna a nyitrai magyar felsőfokú képzés is. És egyébként is Révkomáromnak ,,nincs egyetemi múltja", a felsőoktatásnak nincsenek hagyományai... A végzősök mind ,,áttelepednek majd Magyarországra..." Közben a jelenlegi szlovákiai egyetemi képzésben a magyar fiatalok részaránya a szlovák részvétel 50 százalékát éri el, és a pozsonyi ,,magyar" egyetemen csak a magyar szakosok tanulnak magyar nyelven, Nyitrán, az ilyen alkalmakkor ugyancsak ,,magyarként" aposztrofált felsőfokú oktatási intézményben magyar nyelven lehet ugyan felvételizni, de az oktatás nyelve 70 százalékban szlovák, a vizsgáztatás szlovák nyelven történik... /Sylvester Lajos: Gyepűjárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./2003. május 8.
A határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó intézmények tevékenységének összehangolásáról tanácskoztak máj. 7-én a magyar Oktatási Minisztériumban az érintett tárcák és közalapítványok képviselői. "Több helyről is felvetődött, hogy szükség lenne rendszeressé tenni ezeket a konzultatív jellegű munkatanácskozásokat." - magyarázta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel megbízott politikai államtitkára. Az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány képviselőinek egyeztetniük kell annak elkerülése végett, hogy egy adott pályázatot mindkét alapítvány, illetve egyik se támogasson. Egyelőre nem merült föl, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői is részt vegyenek ezeken a konzultációkon. Az MTI hírügynökség úgy tudja, hogy a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó minisztériumok és közalapítványok képviselői negyedévenkénti rendszerességgel konzultálnak majd a határon túli magyar nyelvű oktatásra szánt állami támogatás hatékony felhasználásáról.Hiller István politikai államtitkár az MTI-nek elmondta: "Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkársága egy olyan közös koordinatív tanácsadótestület létrehozását kezdeményezte, amely később a valóban jelentős anyagiak felhasználását biztosabbá, szervezettebbé és áttekinthetőbbé teszi." Szabó Vilmos és Hiller István mellett a tanácskozáson részt vett Boros Jenő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke. Több tárca - az informatikai, a munkaügyi, a kulturális - főosztályvezetői szinten képviseltették magukat. /Salamon Márton László: Konzultáció vagy intézményesített kontroll? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2003. május 17.
A megyei szintű együttműködési szerződések előkészítésének kérdéseit vitatták meg máj. 15-16-án Brassó Pojánán az RMDSZ és SZDP vezetői, valamint területi szervezeteinek képviselői. A találkozó bevezetőjében mind Markó Béla szövetségi elnök, mind Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke értékelte az eddigi protokollumok sikereit. Megyei szinteken a legtöbb gond az egyházi ingatlanok, a közösségi javak, valamint az erdő és földterületek visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás kérdése, a magyarság képviselőinek a decentralizált intézmények vezető struktúráiban való részvételének hiánya volt. A jelenlévők eldöntötték, hogy két héten belül a területi szervezetek véglegesíteni fogják a helyi protokollumokat. /Két héten belül véglegesítik a helyi protokollumokat. Az RMDSZ és SZPD találkozója Brassó Pojánán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ Elégedetten nyilatkoztak az RMDSZ és a PSD vezetői a brassópojánai találkozó után. Az RMDSZ-PSD csúcstalálkozót Borbély tárgyszerűnek, hasznosnak értékelte. "Az aradi Szabadság-szobor felállítására megyei szinten megvan a politikai akarat, és ez a legfontosabb. A felállításra kiszemelt aradi köztér előkészítése folyamatban van, és már csak tőlünk függ, hogy a restauráláshoz szükséges összeg rendelkezésre álljon" - jelentette ki Borbély László, az RMDSZ alelnöke. Borbély szerint éppen azokban a megyékben vannak nagyobb problémák a két fél közötti kapcsolatokban, ahol a magyarság nagyobb arányban él. "Elsősorban Háromszékre gondolok, de Hargita megyében is - bár jók a személyes kapcsolatok - vannak problémák. Maros megyében az utóbbi időben ismét viszályt keltettek a magyarellenes emléktáblák, de megzavarta a jó viszonyt az RMDSZ-székház kérdése is" - részletezte a "problémás megyék" helyzetét Borbély. Markó Béla RMDSZ-elnök kiemelte, hogy az RMDSZ és a PSD képviselői a konzultáció során a nacionalista retorika visszaszorításának szükségességét hangoztatták. Markó szerint hangsúlyosan foglalkoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek kérdésével is. /Salamon Márton László: RMDSZ-PSD csúcs negyedévenként. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./2003. május 20.
Nagyváradon politikai fórumon Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő kifejtette véleményét: a határon túli magyarság belefáradt a státustörvény körüli vitába, és már szinte bármilyen módosítást elfogadna. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta ezt az állítást, és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel megbízott politikai államtitkára szerint sincs szó semmiféle "belefáradásról". Szabó Vilmos a vele készített interjúban hangoztatta: a határon túli magyar szakértőkkel, politikusokkal az elmúlt hetekben tartott tárgyalásain nyitottságot és készséget tapasztalt egy stabil és működőképes törvény megalkotására. Csapody megfogalmazását azért sem fogadhatja el, mert a kedvezménytörvény továbbra is működik. Szabó Vilmosnak az a benyomása, hogy a május 24-i Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. Az uniós csatlakozással összefüggésben szerepel a kormány javaslatában az, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. Szabó szerint csaknem minden tárcánál a legnagyobb nyitottsággal, empátiával, szolidaritással viseltetnek a határon túli magyarok iránt. A legtöbb minisztériumban külön osztály, főosztály vagy csoport foglalkozik a témával. Szabó példaként hozta fel, hogy kormányra kerülésük után, a száznapos program keretében kiderült, hogy a magyar igazolványok elkészítése elmaradt, és ennek pénzügyi akadálya van, az új kormány csaknem egymilliárd forintot adott erre a célra a Belügyminisztériumnak. /Salamon Márton László: Szabó Vilmos Máért előtti optimizmusa. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./2003. május 21.
Máj. 20-án Miron Mitrea román közlekedésügyi miniszter Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszter meghívására Budapesten tárgyalt. A hivatalos küldöttség tagjaként a tárgyalássorozaton az RMDSZ részéről jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor és Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese. A látogatás során a résztvevők megbeszéléseket folytattak az Észak-Erdélyt átszelő autópályával kapcsolatos kérdésekről, az infrastruktúrát érintő más beruházásokról, valamint a teherszállításra vonatkozó problémákról. /Román-magyar közlekedési tárgyalások Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A magyar és a román fél együtt keresi meg az észak-erdélyi autópálya felépítéséhez szükséges pénzforrásokat, ugyanakkor külön-külön is kutatnak finanszírozási lehetőségek után. A két miniszter fontosnak tartotta a két ország miniszterelnöke által április 16-án Athénban Romano Prodinak átnyújtott levelet, amelyben a IV-es korridor megépítése mellett az észak-erdélyi autópálya megépítése is prioritásként szerepel. Csillag István magyar tárcavezető utalt arra, hogy az Észak-Erdélyt érintő autópálya-építés kapcsán remény van a tíz évvel ezelőtt kijelölt nyomvonal Magyarország számára előnyös megváltoztatásáról. A két miniszter megegyezett abban is, hogy a jövőben félévente egyeztetnek; a következő tárgyalást Konstancán tartják. /Salamon Márton László: Ígéretes tárgyalások Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2003. május 21.
Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2003. május 22.
Az Erdélyi Riport hetilapban Kuszálik Péter terjedelmes írásában kirohant a jobboldali Bayer Zsolt ellen. Írásában kitérhetettt volna arra, hogy Bayer Zsoltot bemutatta a Krónika márc. 29-i száma /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával/. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Kuszálik Péter: Hosszú válasz egy rövid idézetre I. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./2003. május 23.
Máj. 22-én a Székelyföldre látogató Jonathan Scheele EU-főbiztos egyértelművé tette: nem tartja időszerűnek a székelyföldi fejlesztési régió létrehozását. Szerinte időveszteség lenne Románia számára újragondolni az ország 1998-ban kialakított regionális felosztását. Az RMDSZ-nek évekkel ezelőtt el kellett volna kezdenie lobbizni a székelyföldi régióért. A két táborra - "radikálisan" autonómia-pártiakra és "mérsékelten" autonómia-pártiakra - szakadt RMDSZ a vita hevében nem vette észre a tálcán kínálkozó lehetőséget arra, hogy - legalábbis a Székelyföld számára - a gazdasági autonómia valamilyen gyakorlati válfaját megvalósíthassa./Salamon Márton László: Korai remény, késő bánat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./ 2003. május 24.
A Magyar Állandó Értekezlet máj. 24-i ülése előtt a magyarországi parlamenti pártok képviselői eltérően ítélik meg a kormánynak a státustörvény módosítására vonatkozó javaslatait. A Fidesz és az MDF bírálja, az MSZP és az SZDSZ elfogadhatónak tartja a tervezetet. - Bízunk abban, hogy a határon túli magyarok megvédik a kedvezménytörvényt, hiszen a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar parlament az ő kezdeményezésükre fogadta el - fejtette ki a Krónikának adott nyilatkozatában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke. A elkészített módosító tervezetet a Fidesz csak akkor fogadhatja el, ha 12 ponton változtatnak.Ezek közül Németh Zsolt megemlítette azt a követelményt, hogy a kedvezménytörvény maradjon érvényben az azokban az országokban élő magyarok esetében is, amelyek csatlakoznak az Európai Unióhoz, illetve azt, hogy - az uniós szabályrendszer keretei között - a lehető legkedvezőbb módon bírálják el a vajdasági és kárpátaljai magyarok anyaországba szóló vízumkérelmeit a magyar EU-csatlakozást követően. Ezekről a követelményekről tesz említést a Fidesz kongresszusa által A magyar nemzetpolitika és a státustörvény tárgyában elfogadott határozat is, Eszerint "a jelenlegi magyar kormány olyan tehertételnek tekinti a határon túli magyarságot, amitől szabadulni akar", ezért "feláldozza őket a diplomáciai játszmában". A Fidesz nyilatkozatában leszögezte: nem ért egyet "a törvény eredeti célkitűzésének feladásával, a jogszabály kiürítésével". A párt ezért fontosnak tartja, hogy a törvény preambulumában szerepeljen az egységes magyar nemzetre történő utalás, és a kedvezmények odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány. A Magyar Demokrata Fórum szerint semmi nem indokolja a kedvezménytörvény módosítását, ami ellentétben áll a Máért által tavaly novemberben elfogadott alapelvekkel is. Almássy Kornél, az MDF alelnöke és Kelemen András, a külügyi kabinet vezetője sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: a kormány a nemzetközi szempontokat a határon túl élő magyarok érdekei elé helyezné. Az MDF alelnöke szerint a jelenlegi magyar kormány a módosítással túlteljesíti Szlovákia és Románia kérését, és alapkoncepciójában nem felel meg a nemzeti egység kifejeződésének. Kelemen András is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslat szövegéből kimaradt minden olyan utalás, amely az egységes magyar nemzethez, a magyar igazolványhoz kötődött. A politikus, a Magyar Demokrata Fórum kedvezménytörvénnyel kapcsolatos 12 kérdése közül kiemelte: miért képviseli a kormány azt az alapállást, hogy a határon túli magyarok számára csak minimális támogatást kell biztosítani.Az SZDSZ elégedetten látja, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán egy olyan javaslat kerül a határon túli szervezetek és a parlament elé, amely a nemzetközi együttműködés követelményeinek és az európai normáknak is megfelel. Erről Eörsi Mátyás beszélt az MTI-nek. Emlékeztetett arra: pártja az eredeti törvényt azért nem támogatta, mert az véleményük szerint egy erőszakosan, a szomszédos kormányokkal való konzultáció nélkül meghozott, a nemzetközi jog és politika alapelveit számos ponton megsértő javaslat volt. A módosítási tervezetről szólva Eörsi Mátyás utalt arra: a módosítás szempontjait a határon túli szervezetek túlnyomó része megérti. Jelezte, a héten egy olyan előterjesztés fogalmazódott meg az Európa Tanácsban, amely az európai országokban élő jelentősebb kisebbségek számára autonóm megoldásokat javasol. Megjegyezte: ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadja ezt a javaslatot, az sokkal jelentősebb eredmény lesz, mint amit akár a kedvezménytörvény eredeti szövege el tudott érni.MSZP: várható a megállapodás. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára szerint a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. "Ebből remélhetőleg az következik, hogy a magyar parlamenti pártok is eljutnak egy elfogadható kompromisszumig. Ebben az esetben a Máértet követően a módosításokat be tudnánk terjeszteni a parlament elé, amely vélhetőleg el is fogadná. Ellenkező esetben is beterjesztjük a parlament elé; akkor alighanem csak a szeptemberi ülés hoz majd döntést" - fejtette ki az MSZP politikusa. A kormány módosító javaslatában az is szerepel, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. "Ez gyakorlatilag azt is jelentené, hogy az európai joganyaggal való harmonizáció során Magyarország fenntarthatja a törvényt azokban az országokban is, amelyek az Unió tagjává válnak. A szakértői tárgyalások tapasztalatai alapján kevesebb vitát várok ebben a kérdésben az érintettek, és annál többet a magyarországi pártok részéről" - mondta Szabó Vilmos. /Salamon Márton László: Eltérő pártvélemények a Máért előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./