udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
416
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 391-416
Névmutató:
Makkay József
2002. november 9.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készült interjúban leszögezte, hogy 1990 óta eltelt néhány esztendő, és ez alatt a biztonsági szervek kényük-kedvük szerint kivehettek iratokat, vagy akár hamis adatokat csempészhettek a személyi iratgyűjtőkbe, így ezek megbízhatatlanokká váltak. A Zsinatban döntöttek arról, hogy nem veszik igénybe a Securitate információit, az egyház inkább "családban" szeretné kimosni a szennyesét. Ez azt jelenti, hogy meg kell alakítani az egyházkerületi és egyházmegyei átvilágító bizottságokat, amelyek majd beidézik a tisztségviselőket és elbeszélgetnek velük. A beidézettek listája nyilvános lesz, így bárki panasszal élhet a beidézett múltjával kapcsolatban. A cél nem az igazságszolgáltatás, hanem az, hogy lehetőséget adjanak mindenkinek, hogy bűnéről vallomást tegyen, és arra bocsánatot kapjon. Trianon után a református egyház közel 500 iskoláját elveszítette. A 30-as évek táján Makkai Sándor püspök egyik jelentésében már arról számolt be, hogy a református egyháznak saját erejéből sikerült 300 iskolát felépítenie. Azután 1948-ban az egyházellenes hatalom felszámolta az egyházi oktatási rendszert. 1990 után a református egyház szűkös keretei között ismét megkezdte az újrakezdést. Nagyrészt külföldi testvéregyházak segítségével, de a gyülekezeti tagok aktív részvételével és támogatásával templomok, parókiák, gyülekezeti házak, aggmenházak épültek. Néhány évvel ezelőtt megjelent az Építő egyház című kiadvány, amely a református egyház elmúlt 12 évben felépült 150 épületet mutatta be. Ma ezeknek száma már 200 fölé tehető. A sürgősségi kormányrendeletekkel kapcsolatban vannak negatív tapasztalataik. A Biblia szerint a terhességmegszakítás bűn. /Makkay József: Az egyház Isten kegyelméből mindig talpra állt. Beszélgetés Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2003. január 11.
Az RMDSZ kereszténynemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a kiadásában jelent meg a napokban a dr. Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia-tervezet. Katona Ádám, az EMK elnöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: dr. Csapó I. József 1992 és 1995 között dolgozta ki autonómia- tervezetét. Az RMDSZ annak idején bizottságot hozott létre az autonómiaprogram folyamatos megvitatására. A bizottságban részt vett Tokay György, Balázs Sándor, Csapó József és Katona Ádám. Nem sikerült elérniük, hogy a teljes anyagot egy SZKT elfogadja, megszavazza. Mindig formai kifogásokat találtak. A háromszintű autonómia egyik statútuma sincs elfogadva, közben ilyen statútumot fogadott el elsőként a vajdasági, majd a kárpátaljai magyarság. A Csapó-féle anyag nemzetközi szintű szakemberek kezén ment át. Minimális változtatással szerzője olyan dokumentumot véglegesített, amely a nyugat-európai jogi normáknak is megfelel. Katona szerint a labanc RMDSZ-többség miatt nem lehetett megszavaztatni a tervezetet. Tíz éve tart a körülötte folyó vita, az időhúzás. A román politika különbözőképpen ítélte meg önrendelkezési törekvéseket. A személyi elvű autonómiát több román politikus mellett Petre Roman is elfogadhatónak tartotta. Az RMDSZ részéről ezekre a gesztusokra semmiféle válasz nem érkezett. A sajátos önkormányzati autonómiát a románság alig ismeri. Ennek az autonómiaformának ott volna különös jelentősége, ahol a magyarságnak szerepe van a helyi tanácsokban, tehát a magyar lakosság aránya több mint 10 százalék. A nemzetközi jog és a szociológia szerint a szórvány 7-10 százalék alatti arányszámot jelent. 8-11-től 50 százalékig vegyes lakosságú vidékről beszélünk, ahol különös jelentőséggel bír nemcsak a személyi elvű autonómia (ami egy demokratikus országban mindenkire érvényes), hanem a sajátos önkormányzati autonómia is. A Csapó-féle statútumban mindez szerepel. Ahol a kisebbségi lakosság számaránya ötven százalék fölött van, ott a területi autonómia a kívánatos, amely természetesen etnikai jellegű. A kolozsvári kongresszuson az addigi kisebbségként emlegetett romániai magyarság státusát megváltoztatták romániai magyar nemzeti közösségre. A nemzeti közösség fogalma a nemzetközi jogban mondva pozitív diszkriminációt jelent, jegyezte meg Katona. A román kormány a közelmúltban nyilvánosságra hozta az új térképet is. A nyolc régió közül a középsőbe Maros, Kovászna és Hargita mellett benne van Brassó, Szeben és Fehér megye is. A székelyföldi tömbmagyarság olyan új régióba kerülne, ahol egyértelműen kisebbségben lenne. Ha ezt a kormányelképzelést elfogadják, a Székelyföld valamennyi jogos igénye szertefoszlik. Az a döbbenetes, hogy a munkálatokban az RMDSZ szakértői is részt vettek, mutatott rá Katona Ádám. A partiumi területeken ugyanolyan nagy régiót szándékoznak létrehozni, ahol szintén kisebbségbe kerülne a magyarság. Katona leszögezte: Az autonómiatörekvéseknek a hivatalos RMDSZ-dokumentumokban írott, kidolgozott és elfogadott változata nincs. Csapó Józsefet a szenátorságból is az autonómia-tervezete miatt távolították el. Katona szerint az RMDSZ-vezetés lemond az autonómiáról. Katona hangsúlyozta: nem akarnak kiválni az RMDSZ-ből, mert ez az egyetlen hivatalos érdekképviselete a romániai magyarságnak. Az RMDSZ három platformja és néhány helyi szervezete, közöttük a legnagyobb, a kolozsvári, nyíltan autonómiapárti. A megyei szervezetek többsége azonban a csúcsvezetőség befolyása alatt áll. Egyetlen lehetőség marad: az RMDSZ belső megreformálása. /Makkay József: A romániai magyarság egyetlen esélye az önrendelkezés. Beszélgetés Katona Ádámmal, az EMK elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2003. január 20.
Jan. 18-án Zilahon egyházi ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a református egyház hivatalosan is átvehette az 1948-ban elkobzott művelődési házat, a Kálvineumot. Jelen volt az RMDSZ több tisztségviselője, Zilah magyar alpolgármestere és a megye magyar alprefektusa is. Felolvasták Zilah román polgármesterének levelét, amelyben jelezve, hogy az "állami közvagyon" átadása számára nem jelenthet ünnepet. Tőkés László püspök beszédében rámutatott: az idegen hatalom által elkobzott jogaink visszaszerzése akkor lehetséges, ha hiszünk benne. A nagyváradi püspökség épületét hosszú évek kemény pereskedésével sikerült visszaszerezni, a Kálvineumot kormányhatározattal juttatták vissza. Kifejtette: a román-magyar alapszerződés, amely a két ország egykori szocialista kormányainak műve volt, árulás a javából, amelyből az RMDSZ akkori vezetése is kivette a részét. Az alapszerződésben még utalás sincs az elkobzott egyházi javak visszaadására. A püspök elítélően szólt a zilahi helyzetről, ahol tovább folyik a Szilágyság egyetlen magyar középiskolájának, a Református Kollégiumnak az újraállamosítása, ezúttal RMDSZ-segédlettel. Molnár Kálmán esperes bírálta a magyar nyelvű helyi sajtót, amely ferdítve mutatja be a zilahi helyzetet, azt a látszatot keltve, hogy a visszásságokért az egyház a hibás. Szilágyi Zoltán kollégiumi lelkész-tanár szerint akkor lehetne igazán örülni, ha a Wesselényi Kollégium épületét is visszakapták volna. /Makkay József: Háromszáz épületből visszakaptak egyet. Hálaadó egyházi ünnepség a zilahi Kálvineumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2003. január 23.
A földtörvény értelmében az országban 4,5 millió hektár erdőt kellett volna visszaadni jogos tulajdonosaiknak. Ezzel szemben tavaly év végéig 1,1 millió hektárt mértek ki, a visszaigényelt összterület egynegyedét, ismertette a helyzetet Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője jan. 22-i sajtóértekezletén, Kolozsváron, a Szabadság szerkesztőségében. Az újságírókkal történő találkozó célja az volt, hogy a sajtó szolidarizáljon Gál Éva Emesével, a Romániai Magyar Szó igazságtalanul meghurcolt munkatársával, akinek fő bűne, hogy a Székelyföldön az erdőügyekben történt súlyos visszaélésekre mutatott rá egy interjú keretében. Cikke megjelenése után a törvénytelenségek sorozatával vádolt Gyergyói Erdészeti Hivatal két vezetője, Laczkó Teréz és Melles Előd bűnvádi eljárást indított a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen. A bukaresti bíróságon több mint egy éve folytatódó perben az újságírót felmentették, azonban a fellebbezést követően a bírósági tárgyalás ezúttal Krajován kezdődik újra. Garda megbotránkoztatónak tartja az erdőmaffia ilyenszerű megtorló akcióit. A Gyergyói medencében történt kivizsgálások során a súlyos visszaéléseket (hivatalos adatok szerint 75 milliárd lejre loptak el fát "ismeretlen" tettesek), a csíkszeredai ügyészség szőnyeg alá söpörte, és nem indított bűnvádi eljárást az erdészeti hivatal vezetői ellen. Ezt Ioan Rus belügyminiszter levélben tudatta a képviselővel. /Makkay József: Magyar újságírót hurcol meg az erdőmaffia. Garda Dezső szerint komoly gondok vannak a jogállamisággal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2003. január 29.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke e vele készült beszélgetésben megvonta az elmúlt esztendő mérlegét. 2002 szerinte a konszolidálódás éve volt, 2003 pedig a szövetségépítés éve lesz. Bérbe adták a Magyarok Világszövetsége Benczúr utcai székházát: néhány évig itt fog székelni a Kínai Népköztársaság nagykövetsége. A tavalyi küldöttgyűlés egyesítette az utóbbi tíz évben elkülönülő Kárpát-medencén belüli regionális tagoltságot, létrehozva az új, egyesült Kárpát-medencei Régiót. Az MVSZ figyelmét a Benes-dekrétumokra összpontosította. Több Európai Parlamenti képviselő megfogalmazta, hogy ezek a dekrétumok Európa szégyenét jelentik. Az MVSZ küldöttei strasbourgi és brüsszeli megjelenéssel, egyéni és csoportos, nyilvános meghallgatáson, fórumon, szemináriumon tárták a világ elé a dekrétumok máig tartó hatását. Patrubány Magyar Kiáltványnak nevezte a fehér könyvet, melyet tavaly november 7-én, az Európai Parlament épületében nemzetközi sajtótájékoztató keretében, mutattak be. A könyv előszavát az Európai Parlament egyik frakcióvezetője írta. A Fidesz vezette kormánykoalíció 2000 decemberében az MVSZ-től megvonta az évi több mint kétszázmillió forintos állami támogatást. Patrubány szerint további másfél esztendőbe telik, amíg saját forrásaikat sikerül kialakítaniuk. Makkay József megkérdezte: a nemzeti értékeket valló Orbán-kabinet miért üzent hadat a Magyarok Világszövetségének? Patrubány szerint ezt tőlük kellene megkérdezni. A Medgyessy-kormány képviselői viszont fogadták őket, tárgyaltak velük. A kormány képviselői hivatalos tárgyalás keretében elmondták, hogy Csoóri Sándor, az MVSZ volt elnöke és néhány más, külföldi szereplő követelte az MVSZ tovább tartó "kiéheztetését". - Az MVSZ által kidolgozott külhoni magyar állampolgárság törvénytervezete az elmúlt két év alatt nem került az Országgyűlés elé. Helyette elfogadták a kedvezménytörvényt, amelyről azóta kiderült, hogy nem oldja meg a külhoni magyarság gondjait. Patrubány kifejtette: a Magyarok Világszövetsége elérkezettnek véli az időt arra, hogy elkezdődjék a külhonban élő magyarok önmegszámlálása, hogy ne csak megkérdőjelezhető hitelességű források álljanak a rendelkezésre. Patrubány szerint Markó Bélának és csapatának fel kellett volna állniuk, és át kellett volna adniuk helyüket másoknak a népszámlálás eredményeinek közzétételekor. Patrubány úgy látja: a két ország kormánya összefog azért, hogy az RMDSZ élére újraválasszák Markó Bélát. A kongresszus előtt a szervezetnek önvizsgálatot kellene tartania. Patrubány sorolat az RMDSZ súlyos mulasztásait. /Makkay József: A Magyarok Világszövetsége hű marad eredeti céljaihoz. Beszélgetés Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2003. március 15.
Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2003. április 1.
A Patrir nevű Román Békeintézet szervezésében immár több mint egy hete tartó gyertyás tüntetést tartanak Kolozsváron, minden este a Mátyás-szobor előtt. Az első tüntetésen mindössze tizenöten jelentek meg, egy hét alatt azonban átlagosan 80-100-120 ember jött el a gyertyás tiltakozásra. A politikai pártok elzárkóztak a békeaktivistáktól. A gyertyás tüntetéseken részt vettek az ökumenizmus eszméjét hirdető Fokoláré mozgalom tagjai is, római katolikus, görög katolikus, ortodox, református és más felekezetek hívői. Marosvásárhely polgármesteri hivatala eddig nem adott engedélyt hasonló tüntetésre. /Makkay József: Kolozsvári tüntetés a békéért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./2003. április 25.
Hiányzik a kezdeményezőszellem, az olyan embertípus, mint amilyen például a két világháború között Balázs Ferenc mészkői unitárius lelkész volt, aki Aranyosszék számára korszerű szövetkezeti rendszert és tartós gazdasági fejlődést álmodott. A Mészkőre került fiatal lelkipásztor, Bartha Mária Zsuzsánna a Balázs Ferenc-féle elképzelésekből szeretne gazdasági programokat elindítani. Az Egyesült Államokban ösztöndíjasként megfordult lelkész kezdeményezésére bejegyzés előtt álló Aranyosszék Alapítvány, különféle gazdasági projektek kidolgozója és kivitelezőjeként pénzt gyűjtene, illetve pénzt pályázna vidékfejlesztésre. Ma már az ügy mellé állt több aranyosszéki vagy innen elszármazott értelmiségi (mérnök, közgazdász, állatorvos, közigazgatási hivatalnok stb.), akik közösen próbálják kidolgozni a vidék jövője szempontjából fontos gazdasági programokat. Az Aranyosszék Alapítvány különféle programok kidolgozása mellett hitelszövetkezeti feladatokat is ellátna. Az aranyosszéki zöldségtermesztők értékesítési gondjainak megoldását egy dán típusú értékesítési szövetkezet adhatná. /Makkay József: Vidékfejlesztési alapítvány Aranyosszéken. Esély Balázs Ferenc szövetkezeti elképzeléseinek megvalósítására. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2003. április 29.
Az elmúlt hat hét alatt Kolozsváron három református lelkészi lakásba törtek be ismeretlen tettesek, jelentős károkat okozva. A rendőrség egyik betörésről sem értesítette szokásos napi sajtóértekezletén az újságírókat. A legsúlyosabb betörést az Iriszi Református Egyházközség lelkészi hivatalában követték el. Nagy Levente lelkész és felesége az egész házat felfordítva találta: a fiókok és a szekrények tartalma a földre borítva, a szobák feldúlva. /Makkay József: Református parókiákra törtek be. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ 2003. május 9.
Centurion Társaság név alatt új magyar civil szervezet jött létre Kolozsváron, célja a minőségi oktatás támogatása, ösztöndíjak létrehozása, az Európai Unió által megkövetelt oktatáspolitika hazai térhódításának elősegítése. Elnöke Csomafáy Ferenc újságíró, tanár, vezetőségében pedig jeles hazai és külföldi tanárok is részt vesznek. Csomafáy Ferenc szerint az egyetemi oktatásban is komoly hiányosságok vannak. Sok tehetséges gyermek elvész a szórványban, a kistelepüléseken, a falvakban. Fel kell kutatni ezeket a tehetségeket. Szükség van a fiatalokat kiszolgáló tudományos, kulturális és oktatási információs hálózatok létrehozására. Ösztöndíjakat szeretnének létesíteni középiskolai és egyetemi hallgatók számára. Tájékoztatni szeretnék az egyetemi hallgatókat az EU-tagországok, illetve más országok tudományos, kulturális és oktatási programjairól. Csomafáy erről beszélt többek között Benedek Dezsővel, a Columbiai Egyetem professzorával. A közeljövőben a romániai magyar felsőoktatás jeles személyiségeivel terveznek egy kerekasztal-beszélgetést. /Makkay József: Új szervezet a minőségi magyar oktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./2003. május 10.
Máj. 9-én Kolozsvár bemutatkozott az Erdélyi (Kolozsvári) Közszolgálati Televízió magyar szerkesztősége. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Televízió osztályvezető szerkesztője elmondta 12 főállású munkatársa 12 megyét kell hogy lefedezzen. A kolozsvári magyar adás szétszabdalt heti 225 percéhez ha hozzászámítjuk a temesvári és a bukaresti magyar adás perceit, ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszi ki. Marosvásárhelyen folynak az előkészületek egy újabb területi stúdió beindításához. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy nélkülözhetetlen az anyanyelvi tájékoztatáshoz és az anyanyelven történő tájékozódáshoz való jog. Síkra szállt az egész napos magyar közszolgálati rádió- és tévéadás megvalósítása mellett. Markó a független magyar sajtó fontosságát hangsúlyozta, amelynek elsősorban a politikai befolyástól kell függetlennek lennie. Csép Sándortól, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökétől származó egésznapos tévéadás ötlete, úgy tűnik, egyelőre továbbra is terv marad. Márton Árpád háromszéki képviselő a tévézés törvényes kereteiről szólt. Mint mondta, noha létezik olyan jogszabály, amely a tévéadások területi továbbítását szabályozza, ezt több kábeltévés társaság nem tartja be, vagy rosszul értelmezi, így a kolozsvári stúdió műsorai gyakran nem jutnak el mind a tizenkét megyébe, amelyet le kell fedeznie. A képviselő azt is elmondta, hogy a területi stúdiók magyar adásidejének bővítését nem szabad valaminek az ellenében értelmezni. A romániai magyarságnak joga van egy szerteágazó közszolgálati és magán tévéhálózat kiépítéséhez. /Makkay József, Szabó Csaba: Bemutatkozott az Erdélyi Közszolgálati Televízió. Az értelmiség támogatja a Donáth úti stúdiót. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./2003. június 3.
A Magyar Állandó Értekezleten többségi döntés született a határon túli magyarokról szóló törvénynek a kormány által tervezett módosításairól. A MÁÉRT által elfogadott, és rövidesen az Országgyűlés elé kerülő módosított szöveg azóta is vita tárgyát képezi határon innen és túl, hiszen a kedvezmények többségének megmaradása ellenére súlyosan sérült a törvény szellemisége. A magyar igazolvány jelképes, eszmei üzenetén túl igen fontos szerepet játszott a határon túli magyarság támogatásának lebonyolításában. A szocialista-szabad demokrata törvénymódosítás felfüggesztette a magyar igazolvány gyakorlati jelentőségét. A státustörvény nyújtotta kedvezményeket ezután bárki igényelheti, nem szükséges hozzá többé a magyar igazolvány. A magyar igazolványok szerepének kiiktatása azzal a veszéllyel is jár, hogy a magyar költségvetés nem tudja ellenőrizni a potenciális igénylőtábort. A MÁÉRT-tanácskozás után kiderült, hogy a kedvezménytörvény, a kemény módosítások ellenére is, elfogadhatatlan a szlovák kormányfő számára, a román fél pedig már a régi változatba is belenyugodott. Kinek az érdekeit szolgálta a státustörvény légiesítése? /Makkay József : Légiesített kedvezmények. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2003. június 4.
Jún. 4-e, a trianoni békeszerződés 83. évfordulója. Miután sikerült elhitetni magyar földön, de az egész Kárpát-medencében is a magára maradt magyarsággal, hogy Trianon egy örökre befejezett tény, egy lezárt ügy, amire ma már csak a szélsőségesek emlékeznek. Gyógyírként az Európai Unióval hozakodik elő a politikum. Azonban nem lehet kitörölni az emlékezetből úgy, hogy annak tragédiáját a nemzet sorsáért felelősséget érző utókor időről időre ne elevenítse fel. Az emlékezés nem jelenthet román-, szlovák-, szerb-, ukrán- vagy franciagyűlöletet. Eleink felelőssége vagy bűne nagyobb az övékénél, hiszen szó nélkül engedtük elvenni azt, ami ezer éven át a miénk volt. Mialatt Magyarország lakossága évről évre egy-egy kisvárosnyi lélekkel fogy, hasonló a helyzet az elszakított területek magyarságával is. A nemzet megtartása, újraegyesítése nem egyszerű politikai döntés kérdése, ez nem Brüsszelben vagy Washingtonban dől el. Ezt Budapesten, Kolozsváron, Pozsonyban, Eszéken és tucatnyi más Kárpát-medencei településen döntik el a magyar családok, hogy vállalják-e a gyereket vagy sem. Az eltelt 83 esztendő alatt jobbára elveszítettük történelmi városainkat, leépültünk, a magyarság jelentős része beolvadt. Ma is ott tartunk, mint nyolc évtizeddel ezelőtt: újra kéne kezdeni mindent. Azzal a különbséggel, hogy ma már kevesebben vagyunk, kisebb a hitünk, az optimizmusunk, írta Makay József. /Makkay József: Nem, nem, soha? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2003. július 17.
A hazai kormánypártnak, akárcsak a többi kelet-európai, magát szocialistának, szociáldemokratának valló pártnak a gyökerei mélyen visszanyúlnak az egykori kommunista pártokba. Ennek ékes tanúbizonysága az a káderállomány. A Moldova Köztársaságban az egykori kommunista párti, KGB-és elit a "rendszerváltás" óta éli zavartalan életét. Úgy tűnik, Románia egyre inkább Moldova Köztársaság teljes visszarendeződésének útját járja. Nyílt titok, hogy a volt pártapparátus, az egykori Szekuritáté bennfentesei, a besúgók, a kommunista rezsim alsó, közép és felső szintű gazdasági vezetői lettek az ország leggazdagabb üzletemberei. Kapcsolatrendszerüket a kilencvenes évek törvény nélküli, zavaros időszakában tökéletesen kihasználhatták. Keveset tud róluk a közvélemény, és a helyzet mai állása szerint többé senki nem fogja őket elszámoltatni. Múltbeli tevékenységükért már nem megvetés, hanem nyilvános dicséret is jár, ahogyan az történt Temesváron is. A forradalom mártírjainak emlékét őrző civil szervezetek megrökönyödésére a kormánypárt megyei korifeusai a volt megyei és városi titkárokat, propagandistákat emléklappal, plakettel tüntették ki. Temesvár még létező lelkiismerete felháborodott. Mindez a kormánypártot Bukarestben és Temesváron sem zavarta. /Makkay József: A kommunista elit elismert érdemei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/2003. szeptember 15.
Szept. 15-én utazik Ion Iliescu román államfő Budapestre, ahol Mádl Ferenccel, Magyarország elnökével, Medgyessy Péter kormányfővel és több magyarországi hivatalossággal tárgyal. Az együttélésnek régiónkban nincs alternatívája, viszont azoknak is igazuk van, akik úgy vélekednek, hogy szemfényvesztésre vagy éppenséggel hazugságra, félretájékoztatásra hosszabb távon nem lehet tartós kapcsolatot építeni. A rendszerváltás utáni román-magyar viszonynak (is) éppen az a legnagyobb baja, hogy nem őszinteségre épül, szögezte le Makkay József. A romániai magyarság sajátos gondjaira - az állami magyar egyetem, a kisebbségi autonómia, a történelmi magyar múlt tiszteletének hiányára stb. - eddig sem a baloldali, sem a jobboldali román, illetve magyar kormányok nem találtak közös megoldást. Román részről a gyakori tárgyalások jobb esetben ígéretekben merültek ki, amelyet később nem tudtak vagy nem is akartak betartani. Az RMDSZ próbál a két kormány között közvetíteni, de ez a nagyobb gondok megoldása terén jórészt sikertelen. A gondok fő oka abban keresendő, hogy mindhárom fél - magyar és román kormány, valamint az RMDSZ - mindig azt hitte, hogy a két ország viszonyát külső segítség nélkül, hármasban meg lehet oldani. Folyik a levelezgetés, a koccintgatás, egymást követik a protokolláris találkozók, csak éppen a tartalom, a kézzel fogható eredmény hiányzik. /Makkay József: Baráti viszony eredmények nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Ion Iliescu államfő hivatalos budapesti látogatása csak afféle protokollesemény, állapította meg Gazda Árpád. Ion Iliescu a mostani pillanatot elfogadhatónak érezte egy budapesti útra: lecsengtek a státustörvény által kiváltott feszültségek, és a csíkszeredai magyar konzulátus, az aradi Szabadság-szobor vagy a Gozsdu-vagyon ügye sem veszélyezteti a tárgyalások nyugalmát. Iliescu csak egykori miniszterelnökeihez képest tudott csillogni; Adrian Nastase mellett halovány statiszta. /Gazda Árpád: Protokollvizit és kampányérdek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2003. szeptember 16.
Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2003. szeptember 17.
Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./2003. szeptember 18.
Szept. 15-én Budapesten a magyar és a román államfő egymástól merőben eltérő módon kezdete elmesélni fél órával azelőtti megbeszéléseik tartalmát. Mádl Ferenc magyar államfő próbálta sejtetni, hogy néhány területen, mint például a magyarság ingatlanjainak visszaszolgáltatása, vagy a magyar nyelvű felsőoktatás terén vannak lemaradások. A magyar részről kívánatosnak tartott szoborállítást azzal toldotta meg, hogy érzése szerint ez a mai tárgyalások szellemében megvalósítható. Iliescu elnök hamar megnyugtatta a csodára váró magyar diplomáciát, hogy bizony valamit félreértettek: szoborállításról egyhamar nem lehet szó, mert a román nép érzékeny. Érzékeny volt már 1925-ben, amikor bizonyos magyar példáktól eltérően a szobrot nem tették tönkre, csak lebontották, és ez az érzékenység ma is érvényes. Az Iliescut elkísérő román kultuszminiszter jobbján ott virított Hajdu Győző, aki a román sajtódelegáció oszlopos tagja volt. Hajdu Győző, a magyar szakértő kifejtette román kollégáinek, hogy a magyarok nem érdemelnek semmit, legkevésbé Szabadság-szobrot nem, minekutána annyi ártatlan románt megöltek. 1848 etnikai háború volt, nem forradalom. Ott módszeresen irtották a románt, mondotta hol magyarul, hol románul nagy hévvel, és a többiek bólogattak. Igaz, volt ott néhány fiatal román diplomata is, akik másként látják a dolgok alakulását. Az egyik elképedve méltatlankodott, hogy mit keresnek itt a kivénhedt kommunisták Azonban úgy látta, hogy továbbra sincs egy erős, fiatal politikai alternatíva. Iliescu személyisége messze túltesz sok magyar diplomata tehetetlenségén, állandó megalázkodásán. Iliescu támadó taktikája, a román kisebbség úgynevezett elnyomásának, beolvasztásának lépten-nyomon történő hangoztatása a magyar vendéglátókat többszöri meghátrálásra késztette. A magyar diplomaták nem nyilatkozgattak. Érezték, hogy ez vereség a javából. /Makkay József : Petőfi, Schiller és Gozsdu Manó közös emlékparkja. Egy elnöki látogatás margójára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2003. szeptember 23.
Ötödik fórumát tartotta szept. 20-án Szilágysomlyón a Tőkés László királyhágómelléki református püspök nevével fémjelzett fórummozgalom, amely az erdélyi magyar önrendelkezés megvalósítását tűzte ki célul. Tőkés László püspök a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: a fórummozgalom az 1998-as Alsócsernátoni Fórumhoz nyúlik vissza. Ezek mögött elvi kérdés húzódik meg: miként lehet megszólítani a közönyössé vált erdélyi magyarságot. Alsócsernáton belefulladt a főügyészi kivizsgálásba és az RMDSZ ellenállásába. A püspök szerint a legutóbbi RMDSZ-kongresszus jelöli azt az időpontot, amikor új fejezet nyílt az erdélyi magyar közéletben. Még mindig nem sikerül kimozdítani az erdélyi magyarságot a közönynek, a kicsinyhitűségnek abból az állapotából, amiért éppen a mostani RMDSZ a felelős. A Székely Kezdeményező Testület kitűzte a Székely Nemzeti Tanács küldötteinek megválasztását, másfelől ők decemberre kitűzték ugyanezt erdélyi viszonylatban. "Adott a menetrend a nemzeti tanácsok testületeinek megválasztásához, de kérdéses, hogy az emberek akarnak-e élni ezzel a lehetőséggel." - mutatott rá a püspök. Eddig három polgári alakulatot jegyeztek be Nagyváradon, Szatmáron és Székelyudvarhelyen, és bejegyzés előtt áll a marosvásárhelyi. Az erdélyi önkormányzati mozgalmat nem szabad összetéveszteni fórummozgalommal. /Makkay József: Tőkés László az erdélyi magyar önkormányzatiságban bízik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2003. szeptember 23.
A Zilah-Szilágycseh közötti műút bal oldalán, a völgyben fekszik Vérvölgy. A többségében magyarok lakta faluvonulatról a rendszerváltás óta megfeledkeztek, alig történt útjavítás. Szept. 21-én, vasárnap ünnepelték Vérvölgyön a református templom építésének kétszáz éves évfordulóját. Tőkés László püspök hirdetett igét, aki az Isten és a világ által kínált kincsek különbözőségeiről szólt. Mint fogalmazott, elgondolkoztató tény az, hogy amíg az elmúlt évszázadban egy-egy település központi helyét templom dominálta, mai világunkban ezt a helyet a bankok vették át. A püspök megdöbbentőnek tartotta, hogy az Európai Alkotmány előkészítésének során arról vitatkozik korunk földrészének számos politikusa, hogy történjen-e utalás Európa keresztény múltjára, egyáltalán Isten nevére. Bálint István helyi református lelkész az ötszáz lelket számláló helyi közösség templomának múltját ismertette. A falu SAPARD-pályázatot nyújtott be a község útjainak a feljavítására. Ha sikerrel járnak, sok évtizedes, nehéz korszak ér véget, így a község valamennyi faluja, közöttük a színmagyar Vérvölgy, Kis- és Nagydoba, valamint Szentkirály is közelebb kerül Szilágyság vérkeringéséhez. /Makkay József: Hittel a helybenmaradásért. Kétszáz éves templomukat ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./