Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 100 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-100

Névmutató: Dusa, Mircea

2015. április 16.

Folyamatos NATO katonai jelenlét lesz Romániában
Folyamatos lesz a NATO-országok katonáinak jelenléte az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán – jelentette ki Mircea Dusa román védelmi miniszter szerdán, abból az alkalomból, hogy csütörtökön az utóbbi évek legnagyobb szárazföldi NATO-hadgyakorlata kezdődik a Fekete-tenger romániai partvidékén. A Wind Spring 15 elnevezésű manőverhez 2200 román, amerikai, brit és moldovai katonát és több száz páncélos járművet mozgósítottak.
Dusa elmondta, ezenfelül egy amerikai torpedóromboló tartózkodik a konstancai (Constanta) kikötőben, és nemrég 11 darab A-10-es csatarepülő érkezett Aranyosgyéresre (Campia Turzii), ahol az amerikai pilóták a románokkal közösen fognak gyakorlatozni. Az év folyamán később portugál F-16-osokat és amerikai F-15-ösöket várnak az erdélyi légi támaszpontra.
A Fekete-tengeren és a konstancai kikötőben az utóbbi időben folyamatosan jelen voltak a NATO, illetve uniós tagországok hadihajói – emlékeztetett a román védelmi miniszter.
Dusa kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy a csütörtökön kezdődő hadgyakorlat összefüggésben áll-e a néhány száz kilométernyire lévő ukrajnai konfliktussal: mint mondta, a védelmi készültség ellenőrzése és a katonák közös gyakorlatozása a cél. A nem NATO-tag Moldovai Köztársaság katonáinak részvételét azzal magyarázta, hogy Románia keleti szomszédja az észak-atlanti szövetség partnere, amely – Grúziához és más országokhoz hasonlóan – nemcsak a felkészülésben, hanem egyes nemzetközi küldetésekben is részt vesz a NATO-tagállamok oldalán. A Wind Spring 15 hadgyakorlat április 30-án ér véget.
A NATO a Krím félsziget orosz elcsatolása után kezdett rotációs katonai manővereket a keleti tagállamok védelmi készültségének fokozása céljából. A bukaresti védelmi tárca március elején közölte: a keleti szárny új biztonsági kockázatai közepette Románia két vezénylési központot bocsát a NATO rendelkezésére. A NATO-erők integrációs egysége a tervek szerint 2016-ra, míg a Bukarestben kialakítandó, hadosztály szintű nemzetközi vezénylési központ 2018-ra éri el teljes operatív kapacitását.
MTI
Erdély.ma

2015. május 16.

Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött Erdélyben
Sarmis-15 elnevezéssel nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött pénteken az erdélyi Nagysinken (Cincu), s abban az amerikai, a brit, a kanadai, és a román hadsereg mintegy 1500 katonája vesz részt több mint kétszáz páncélos csapatszállító járművel és harci eszközzel.
A június hatodikáig tartó közös gyakorlatozásra és éles lövészetre alig néhány nappal azt követően kerül sor, hogy a Fekete-tenger partvidékén befejeződött az utóbbi évek legnagyobb romániai szárazföldi NATO-hadgyakorlata, a Wind Spring 15.
Az erdélyi hadgyakorlatra közúton érkeztek a 2. amerikai gyalogezred katonái a tengerparti Kogalniceanu légi támaszpontról. A 450 kilométernyi utat két nap alatt tette meg a 80 Stryker típusú lövészszállító járműből és más páncélozott harcjárművekből álló konvoj, amelyet a levegőben két Apache és egy BlackHawk típusú harci helikopter kísért. Az amerikai katonákat több településen ünnepségekkel fogadták a helyi lakosok lelkes köszöntése mellett.
Az Egyesült Államok nem először demonstrálta katonai felvonulással a keleti NATO-szövetségesek védelme iránti elkötelezettségét: márciusban a balti országoktól Németországig szintén közúton tette meg az utat az amerikai hadsereg egy harcjármű-konvoja.
A román védelmi minisztérium közleménye szerint a pénteken kezdődött erdélyi közös manőverezés is az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím félsziget elcsatolása után a keleti NATO-tagok védelmi készültségének fokozása céljából elindított állandó rotációs hadgyakorlat része.
Mircea Dusa román védelmi miniszter korábban rámutatott: folyamatos lesz a NATO-országok katonáinak jelenléte az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán.
szatmar.ro
Erdély.ma

2015. június 17.

Beperelte Hargita megye prefektusát Árus Zsolt
Beperelte Hargita megye prefektusát a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke, Árus Zsolt, mert szerinte a prefektus nem tartatja be a magyar közösség nyelvi jogait biztosító törvényeket.
Árus Zsolt egy szerdai gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatón ismertette a prefektus elleni kifogásait, amelyeket személyes blogján is közzétett. Amint leírja, tavaly szeptemberben figyelt fel arra, hogy a székelyföldi Hargita megye egyetlen román többségű városában, Maroshévízen (Toplita) sem a település, sem az intézmények nevei nincsenek kiírva magyarul. Emlékeztetett arra, hogy a román törvények kötelezik az önkormányzatokat a többnyelvű feliratozásra ha egy kisebbség helyi aránya meghaladja a 20 százalékot, és Maroshévízen a magyarok a lakosság 21 százalékát teszik ki.
A maroshévízi jogsérelemről több rendben tájékoztatta írásban Hargita megye prefektusát, és kérte a törvény betartatását, de beadványaira nem kapott választ, és a többnyelvű feliratok sem jelentek meg a városban. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aktivistája arra figyelmeztetett, hogy a kormány helyi képviseletét ellátó prefektus a törvényesség őre kellene hogy legyen a megyében, de azzal is törvényt sértett, hogy válasz nélkül hagyta a beadványait, és azzal is, hogy nem lépett fel a magyarok nyelvi jogainak az érvényesítéséért.
Árus Zsolt az MTI-nek elmondta, mindez tulajdonképpen a prefektus etnikai alapú részrehajlását jelzi, hiszen a kormány képviselője rendszeresen fellép az olyan ügyekben, amikor a Hargita megyében 13 százalékot kitevő románok vélt érdekei sérülnek.
A maroshévízi kétnyelvűség azért is kényes ügynek számít, mert korábban ennek a városnak volt a polgármestere Mircea Dusa jelenlegi védelmi miniszter, akit Victor Ponta kormányfő többször kormánya magyar ügyekben illetékes szakértőjének nevezett. A nyelvi jogokat is biztosító önkormányzati törvény életbe lépése idején Mircea Dusa éppen Hargita megye prefektusa volt.
MTI
Erdély.ma

2015. június 26.

Óriás román zászlót vontak fel Csíkszeredában
Gabriel Oprea ideiglenes román miniszterelnök jelenlétében vontak fel pénteken egy 28 négyzetméteres román zászlót Csíkszeredában a Hargita megyei rendőrség épülete előtt.
Gabriel Oprea a román zászló ünnepe alkalmából mondott beszédében katona neveltetésére hivatkozva emelte ki a nemzeti értékek jelentőségét. Utalt a geopolitikai helyzetre és azokra a külső kihívásokra, amelyek közepette Romániának helyt kell állnia. Említést tett arról a véráldozatról, amelyet Erdélyben és a világon bárhol a románok hoztak a nemzeti terület megvédéséért.
„Csak együtt, vallási, etnikai hovatartozástól, vagy politikai nézetektől függetlenül szolgálhatjuk az országot, védhetjük állampolgárait, megmutatván, hogy valódi románok és valódi európai állampolgárok vagyunk" – jelentette ki az ideiglenes román miniszterelnök. Gabriel Oprea azt is elmondta: „az állami intézmények a demokratikus állam tartópillérei, és egy olyan modern államban, mint Románia, csak ezek hivatottak a nemzeti szimbólumok terjesztésére és védelmére".
Mircea Dusa védelmi miniszter rövid beszédében megemlítette, hogy a miniszterelnökkel együtt jelen akart lenni Csíkszeredában, a megye legnagyobb román lobogója felvonásánál.
A hét méter hosszú és négy méter széles zászlót Kovászna és Hargita ortodox püspöke szentelte meg a ceremónia előtt. Az ünnepség a csíkszeredai, és más városokból érkezett mintegy négyszáz katona felvonulásával végződött.
A székelyföldi Hargita megye székhelyén, a 38 ezer lakosú Csíkszeredában a lakosság 81 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.
hirado.hu / MTI
Erdély.ma

2015. július 4.

Bukarestben járt a NATO főtitkára
Csütörtökön a román fővárosba látogatott Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár Klaus Johannis elnökkel, Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnökkel és Mircea Dusa védelmi miniszterrel találkozott. Az elnökkel folytatott eszmecserét követő nyilatkozatában megdicsérte Romániát, amiért az az elmúlt évek megszorító intézkedései dacára úgy határozott, hogy növeli katonai kiadásait. Mint mondta, Romániát példaként emlegeti e tekintetben az észak-atlanti szövetség többi tagállama előtt, amelyek még nem döntöttek katonai kiadásaik növeléséről.
Stoltenberg meglátogatta azt a Bukarestben létrehozott és működésbe helyezett vezénylési központot, amely a gyorsreagálású NATO-erőket szolgálja. A főtitkár elmondta, hogy ez a vezénylési központ nem katonai bázis, hanem kisebb székház, amelyben mintegy negyven alkalmazott dolgozik. Ennek a központnak kulcsszerepe lesz a hadgyakorlatok tervezésében, valamint az esetleges katonai kapacitások növelésének támogatásában – magyarázta a főtitkár.
Emlékeztetett, hogy Románián kívül Bulgáriában, Lengyelországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában létesítenek hasonló vezénylési központokat, amelyek célja a NATO keleti határának vé-delme.
Hangsúlyozta, a gyorsreagálású erők létszámát a NATO 40 ezer katonára növelte, ami a legmagasabb létszám a hidegháború óta. Nyomatékosította, hogy a NATO szavatolja tagállamai biztonságát. Kiemelte: a NATO nem keresi a konfrontációt senkivel, de megtesz mindent azért, hogy megvédje tagállamait a keletről és délről érkező fenyegetésekkel szemben.
Népújság (Marosvásárhely)

2015. július 27.

Nagy-Magyarország-kitűzők és székely zászlók miatt támadják Orbánt
A román külügyi tárca Facebook-bejegyzésben kifogásolta vasárnap, hogy Orbán Viktor saját közösségi oldalán olyan, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn készült fotókat is közzétett, amelyek Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmaznak. A román védelmi miniszter eközben azt mondta: a miniszterelnök a korábbi évekhez képest mérsékeltebb beszédet tartott.
Orbán Viktor oldalán kéttucatnyi hangulatkép jelent meg az erdélyi szabadegyetemről: az egyik felvétel egy jelvényárus portékáját ábrázolja, aki Nagy-Magyarország térképét megjelenítő kitűzőket is árul, másutt pedig székely zászlók láthatók.
„Sajnos alig egy nappal azt követően, hogy a pragmatizmus és a hatékony román–magyar kapcsolatok mellett emelt szót, a magyar miniszterelnök Nagy-Magyarország és Székelyföld jelképeit tartalmazó képeket jelentetett meg Facebook-oldalán” – olvasható a román külügyi tárca bejegyzésében. Ezt revizionista jelképek népszerűsítéseként értékelték, amit elfogadhatatlannak neveztek.
Orbán „idén mérsékeltebb volt a korábbiaknál”
Mircea Dusa román védelmi miniszter szerint Orbán Viktor kormányfő a korábbi évekhez képest „mérsékeltebb” beszédet tartott – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség.
A bukaresti kormány tagja a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének tanácskozásán utalt a magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédére. „Mindkét ország tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak, egymáshoz fűződő kapcsolatát pedig arra a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapoznia, amely ezt a két szervezetet jellemzi. Persze Orbán úr idén mérsékeltebb volt a korábbiaknál” – idézte az Agerpres a védelmi minisztert, aki a Maroshévíz környéki Hargita megyei választókerület képviselőjeként tagja a román parlamentnek is.
A miniszter hozzátette: a román–magyar viszonyban, gazdasági és társadalmi együttműködésben is tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, a kétoldalú szerződéseket.
A román hírügynökségek részletesen idézték szombaton Orbán Viktornak a kétoldalú kapcsolatokra utaló tusványosi szavait.
MTI
Erdély.ma

2015. július 27.

Véget ért a 26. Tusványos
Orbán Viktor a migrációról, a román–magyar kapcsolatról
A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában – mondta szombaton a magyar miniszterelnök, aki a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján ismertette a témában rendezett nemzeti konzultáció eredményeit.
Az erdélyi szabadegyetem sportpályáján összegyűlt többezres hallgatóság előtt Orbán Viktor arról beszélt: ma az újkori népvándorlás jelenségéből kell a tanulságokat megérteni. Rámutatott: az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket.
Megjegyezte: korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami "elromlott", a valamikor pragmatikus Európa ideológiai rögeszmévé vált.
Megállapította: a törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti, veszélyt jelent közös értékeire, kultúrájára és sokszínűségére is. Az ország "harapófogóba" került: délről érkeznek az újabb bevándorlók, és fennáll a veszélye, hogy nyugatról is visszaküldik az innen távozott bevándorlókat Magyarországra. Ezt a kettős nyomást az ország nem bírja ki – mutatott rá Orbán Viktor, aki szerint ezért volt szükség megkeresni a közösségi egyetértés pontjait a nemzeti konzultáció által.
A román–magyar kapcsolatokat firtató kérdésre azt mondta: nem sok boldogítót tud mondani. Hozzátette: ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország akkori kormányai között. Megjegyezte: nem emlékszik arra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta. A kormányfő ugyanakkor lát lehetőséget egy új kezdetre, a magyarok készek felvenni a fonalat.
Dusa szerint
Orbán most "mérsékeltebb" volt
Mircea Dusa védelmi miniszter szerint Orbán Viktor kormányfő a korábbi évekhez képest "mérsékeltebb" beszédet tartott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján.
Dusa a PSD Maros megyei szervezetének tanácskozásán utalt a magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédére.
"Mindkét ország tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak, egymáshoz fűződő kapcsolatát pedig arra a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapoznia, amely ezt a két szervezetet jellemzi. A román–magyar viszonyban, gazdasági és társadalmi együttműködésben is tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, a kétoldalú szerződéseket."
A külügy kifogást emelt
A külügyminisztérium Facebook-bejegyzésben kifogásolta vasárnap, hogy Orbán Viktor saját közösségi oldalán olyan, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn készült fotókat is közzétett, amelyek Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmaznak.
Orbán Viktor oldalán kéttucatnyi hangulatkép jelent meg a szabadegyetemről: az egyik felvétel egy jelvényárus portékáját ábrázolja, aki Nagy-Magyarország térképét megjelenítő kitűzőket is árul, másutt pedig székely zászlók láthatók.
"Sajnos alig egy nappal azt követően, hogy a pragmatizmus és a hatékony román–magyar kapcsolatok mellett emelt szót, a magyar miniszterelnök Nagy-Magyarország- és Székelyföld-jelképeket tartalmazó képeket jelentetett meg Facebook-oldalán" – olvasható a külügyi tárca bejegyzésében.
Népújság (Marosvásárhely)

2015. július 30.

Románia négyszáz katonát küld Afganisztánba
Románia négyszáz katonát küld Afganisztánba. A katonákat csütörtökön búcsúztattak a Kolozs megyei Désen (Dej) Mircea Dusa védelmi miniszter jelenlétében.
Az „Erdélyi dragonyosok" nevű gyalogos zászlóaljnak ez már az ötödik külföldi kiküldetése: 2002-ben Koszovóban, 2003-ban és 2006-ban Irakban, 2010-ben pedig Afganisztánban kétszer teljesített védelmi feladatokat. Az alakulat ezúttal a kandahári repülőtér védelmét fogja biztosítani.
A román katonák az ISAF nemzetközi stabilizációs erőt felváltó, idén kezdődött Eltökélt Támogatás (Resolute Support) elnevezésű, kiképzésre, támogatásra és tanácsadásra összpontosító új afganisztáni misszió keretében, augusztus első napjaiban indulnak hat hónapos szolgálatra a közép-keleti országba.
Tavaly nyáron a román Legfelső Védelmi Tanács úgy döntött, hogy az ország legfeljebb kétszáz katonát, valamint ötven rendőrt és csendőrt bocsát a NATO rendelkezésére. A tavaly őszi walesi NATO-csúcsot követően Románia növelte a külföldi szolgálatra vezényelhető katonainak létszámkeretét. Januárban Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese köszönetet mondott a bukaresti vezetőknek azért a erőfeszítésért, amellyel Románia hozzájárul a regionális, euroatlanti és globális biztonság erősítéséhez.
Az utóbbi két évtizedben 26 román katona vesztette életét külföldön, elsősorban az afganisztáni ISAF keretében vállalt feladatok teljesítése közben.
MTI
Erdély.ma

2015. szeptember 2.

Elkezdődött a NATO bukaresti hadosztály-parancsnokságának kialakítása
A főváros legnagyobb szárazföldi hadosztálya hétfőtől a NATO Délkeleti Nemzetközi Hadosztályaként folytatja tevékenységét, amelynek irányítását egy boszniai és afganisztáni békemissziókban edződött katona, Ovidiu-Liviu Uifaleanu dandártábornok vette át.
Ezzel elkezdődött a NATO bukaresti hadosztály- parancsnokságának kialakítása. Az Észak- atlanti Szövetség az ukrajnai válságra reagálva tavalyi, walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnya megerősítéséről: ennek keretében Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és a három balti országban úgynevezett integrációs egységeket (NATO Forces Integration Unit – NFIU) hoznak létre a szövetség gyorsreagálású erői számára, Romániában és Lengyelországban pedig egy-egy új hadosztály-parancsnokságot létesítenek – emlékeztetett közleményében a védelmi minisztérium.
A hétfői ünnepségen Uifaleanu átvette a bukaresti NATO-hadosztály parancsnokságát, amely jövőre éri el kezdeti, 2018-ra pedig teljes operatív kapacitását.
A NATO Délkeleti Nemzetközi Hadosztály- parancsnokságán mintegy 280 katona teljesít majd szolgálatot, közülük 75-en más NATO- országokból érkeznek Romániába. A hadosztály szintű vezénylési központ kialakítása mintegy 60 millió euróba kerül, a kiadások egy részét a NATO később megtéríti Romániának. Uifaleanu szerint az első szakaszban a romániai és bulgáriai integrációs egységek (NFIU) koordinálása lesz a hadosztály-parancsnokság feladata, de hosszabb távon a kiképzésre helyezik a hangsúlyt, hogy NATO- hadosztály Déleket-Európa bármely részén bevethetővé váljon.
Egy nemzetközi NATO-hadosztály elvileg 10-15 ezer katonát jelent, de egyelőre nem tudni, milyen létszámú lesz a szövetség délkeleti hadosztálya – tette hozzá a dandártábornok.
Mircea Dusa védelmi miniszter korábbi közlése szerint csütörtökön egyszerre avatják fel mind a hat új vezénylési központot (NFIU) a NATO keleti szárnyán.
Népújság (Marosvásárhely)

2015. október 4.

Saját kormányhivatalt akarnak a székelyföldi románok
A Székelyföldön számbeli kisebbségben élő románok egy, az ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását követelik egy memorandumban, melyet szombaton fogadtak el Marosfőn (Izvorul Muresului). Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a Hargita megyei románok találkozóján – amelyen elfogadták a memorandumot – részt vett Mircea Dusa védelmi miniszter, Andrei Jean Adrian, Hargita megye prefektusa, és Andrei Moldovan, Kovászna és Hargita ortodox püspöke is.
A dokumentumban a Hargita megyei románok képviselői felróják, hogy a székelyföldi megyékben a helyi szinten többséget alkotó magyarok „uralkodnak" a románok fölött, és míg az „uralkodó magyar kisebbséget" a pozitív diszkrimináció eszközeivel védik, addig a román közösség „nemzeti jellege elvesztésre vagy elvándorlásra van ítélve".
A memorandumban egy stratégia kidolgozását is kérik a nemzeti önazonosság, valamint az alapvető szabadságjogok biztosítására azoknak a román nemzetiségű polgároknak, akik közigazgatási egységeikben kisebbségben élnek. Azt is kérik, hogy a székelyföldi románok kulturális, vallási és más civil szervezetei a központi költségvetésből kapjanak támogatást és készüljön stratégia a térség gazdasági fejlesztésére.
A memorandum aláírói azt is kérik, hogy a román állam erősítse meg jelenlétét a térségben a prefektusi hivatal, a dekoncentrált (kormánynak alárendelt) intézmények, a hadsereg és a rendfenntartó erők által „úgy ahogy az olasz állam is eljár Dél-Tirolban, az úgynevezett Székelyföld etnikai alapú szeparatizmusának a hívei által oly gyakran emlegetett tartományban" – idézte a Mediafax hírügynökség.
A memorandum szerint elérkezett az ideje annak, hogy a román állam a biztató szavakon túl tényleges intézkedéseket tegyen. „A román társadalom (.) nem érti, hogy – noha törvényesen nem elfogadott – a gyakorlatban működik a magyar autonómia a térségben. A román hatóságok reakcióhiánya oda vezet, hogy a magyar közösség vezetői folytatják egy románok nélküli székelyföldi identitás kialakítását" – áll a dokumentumban.
A rendezvényen felszólaló Mircea Dusa védelmi miniszter kijelentette, hogy a magyarokat képviselő szervezeteknek meg kell érteniük: nincs helye az autonómiaköveteléseknek, a kisebbségnek is be kell tartania az ország alkotmányát.
„A magyarok képviselőinek meg kell érteniük, hogy nem hasznos állandóan olajat önteni a tűzre. (.) Nincs helye a területi autonómiáról szóló vitának, a román alkotmány világosan fogalmaz" – idézte a minisztert az Agerpres hírügynökség. A miniszter azt is megemlítette, hogy a magyar tisztségviselők tisztségeik elfoglalásakor a román alkotmányra tesznek esküt, később azonban az esküjük ellen cselekednek. MTI
Erdély.ma

lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-100