udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
412
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 391-412
Névmutató:
Németh Júlia
2002. január 17.
Elhunyt Mátyás József (1930-2002) festőművész, aki a hatvanas évek elején alakította ki balladisztikusan poétikus, expresszív grafikai-festői világát, írta róla Németh Júlia. /Németh Júlia: Mátyás József (1930-2002). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./Mátyás József (Csíkcsekefalva, 1930. jún. 27. – Déva, 2002. jan. 15.) 2002. január 25.
Jan. 23-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban megnyitották azt a képzőművészeti tárlatot, amelyet az üzlet kirakatában a Világhírnév internetes hetilap munkatársainak (Soó Zöld Margit, Forró Ágnes, Lészai-Bordy Margit, Horváth Gyöngyvér, Orbán István, Essig Klára, Essig József és Jánosi Andrea) alkotásaiból állítottak ki. A 35. megjelenésénél tartó Világhírnév (www.vilaghirnev.ro) főszerkesztője, Szabó Csaba, elmondta: fórumul szolgálnak azoknak a tollforgatóknak, képzőművészeknek, akik műveiket az egész nagyvilágnak meg kívánják mutatni. Németh Júlia műkritikus premiernek nevezte a kirakat-tárlatot, amely jól ismert művészek alkotásai révén a könyv jegyében, eredeti ötletből született meg. /Ö. I. B.: Rendhagyó kirakat-tárlat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2002. február 5.
Dr. Faragó József professzort, a Magyar Tudományos Akadémia tagját ünnepelték 80. születésnapja alkalmából febr. 4-én a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Folklór Intézetében. A jeles folklórkutató tevékenységét dr. Ion Cuceu professzor, az intézet igazgatója valamint dr. Pozsony Ferenc és dr. Péntek János egyetemi tanárok méltatták. Az ünnepelt bevallotta: a magyarországi elismerések mellett a hazaiak teljes hiányát fájlalta. Meggyőződése, hogy az egész világon nincs és nem is volt még egy olyan szakember, aki oly mértékben népszerűsítette volna más nyelven a román folklórt, ahogyan azt ő maga tette. A rendkívül tevékeny nyolcvan éves tudományos főkutató életútját a Folklór Intézet igazgatója, dr. Ion Cuceu ismertette. Faragó József 1948–54 között egyetemi előadótanár. 1948-ban Szegő Júliával és Jagamas Jánossal együtt fektették le az azóta híressé vált folklór archívum alapjait, intézményesítették a romániai magyar folklórkutatást. 1948-tól 1985-ig, nyugdíjazásáig az Etnográfiai és Folklórintézet tudományos főkutatójaként tevékenykedett, majd 1985-től a mai napig konzultáns főkutató. Majd hatvan éves kutatói munkásságának eredménye 750 cím: könyvek, tanulmányok, szakcikkek. Több magyarországi díj és kitüntetés birtokosa. Tizenkét kötetben adta közre a román folklór magyarra fordított kincseit és több mint száz tanulmányt írt a román és magyar folklór kapcsolatáról, kölcsönhatásáról. Dr. Pozsony Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, hogy a moldvai magyar balladák bibliográfiájának megjelentetésével szerettek volna kedveskedni a 80 éves mesternek, aki azonban még dolgozni szeretne a köteten. Dr. Péntek János tanszékvezető egyetemi tanár is méltánytalannak tartotta, hogy a Román Tudományos Akadémia nem fogadta soraiba dr. Faragó Józsefet. /Németh Júlia: Fél évszázad a folklórkutatás szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2002. március 20.
Az elmúlt évben jelent meg László Bakk Anikó és Szabó Zelmira Csimbum és a hangmanók /Kriterion Kiadó/ című kötete. A szerzők szándéka szerint ugyanis az évekkel ezelőtti Zenebona palota című kötet ikertestvére ez a munka, a zenei anyanyelv írás-olvasásához eddig jobbára nélkülözött énekeskönyv. Valódi hiányt pótol, amelyet a magyar zenei anyanyelven nevelkedett énektanárok hiánya is tetőz. Jó segédeszköze lehet az óvodai, iskolai oktatásnak. László Bakk Anikó könyvének illusztrátora, társ-szerzője Szabó Zelmira. /Németh Júlia: Kiruccanás a hangvilágba. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ 2002. április 15.
Nagy érdeklődés közepette nyílt meg okt. 13-án Kolozsváron, a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában Fodor Nagy Éva akvarellkiállítása. A kiállítás képeit Németh Júlia méltatta. /A szépség vonzásában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./2002. április 17.
Székelyudvarhelyről új könyvkiadó jelentkezett: az Erdélyi Pegazus. A 2002-ben alakult könyvműhely szerkesztőbizottsága Beke Sándorból, Csire Gabriellából, Gábor Dénesből, Murádin Lászlóból, Németh Júliából és Ráduly Jánosból áll. Első kiadványuk verseskötet, amely Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános Jancsik Pál által szerkesztett Köt a gyökér című gyűjteményét tartalmazza. /Új kiadó a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./ 2002. április 20.
Megnyílt Fodor Nagy Éva kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Pár évvel ezelőtti kiállításaival ellentétben, most realitásból ihletődött tájképeket, virágcsendéleteket mutatott be. Fodor Nagy Éva a nagy erdélyi akvarellista hagyományok szellemében alkot. /Németh Júlia: Mindennapok csodája. Fodor Nagy Éva kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2002. május 15.
A Báthory István Líceum /Kolozsvár/ kiadta Báthory-évkönyv 2000–2001-et. Megújult az 1579-ben alapított líceum évkönyve. A diktatúra legsötétebb éveiben is készültek évkönyvek. A mostaniban tanárok, diákok beszámoltak a változatos iskolai és iskolán kívüli tevékenységekről /hazai és külföldi kirándulások, versenyek, tantárgyvetélkedők, művészeti rendezvények/. /Németh Júlia: Báthory-évkönyv 2000–2001. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2002. május 16.
Értékes műalkotással gazdagodott Kolozsvár egyik legrégebbi iskolája, a Báthory István Elméleti Líceum, Gergely István kolozsvári szobrászművész alkotásával, a Báthory-mellszoborral. Az emeleti folyosón láthatók az ötödikesek rajzai, színpompás "virágszőnyeg". /Németh Júlia: Báthory-szobor és virágeső. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2002. május 20.
Kolozsváron idén is sok érdeklődőt vonzott az erdélyi folklór seregszemléje. Több korondi mester is jelen volt. A román és több kisebbség képviseletében érkezett, népviseletbe öltözött népdalénekesek, táncosok mellett az érdeklődők a kolozsvári Bogáncs együttest is viszontláthatták. /Németh Júlia: Az erdélyi folklór seregszemléje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./2002. június 8.
Kolozsváron, a Korunk Galériában állította ki Bencsik János grafikus munkáit. A jelenleg Magyarországon élő művész a Korunk Galériába valamelyest hazajött, hiszen mindjárt a szerkesztőségi tárlatok indulásakor, 1973-ban, majd jó tíz év múltán 1984-ben is volt itt kiállítása. /Németh Júlia: A vonalak fogságában. Bencsik János kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./2002. június 19.
A frissen megalapított Erdélyi Pegazus Könyvkiadó /Székelyudvarhely/ egy első kötetes költőt közölt elsőként. A kiadót a székelyudvarhelyi Beke Sándor hozta létre, és az Erdélyi Gondolat Kiadóval párhuzamosan működteti, szerkesztőbizottságában pedig olyan nevek találhatók, mint Csire Gabriella, Gábor Dénes, Murádin László, Németh Júlia és Ráduly János. Az Erdélyi Pegazusnál elsősorban a szépirodalmi (de nem kizárólag) könyvek jelennek meg. Az első kötet Baricz Lajos /marosszentgyörgyi egyházközség plébánosa/ verseskötete: Köt a gyökér. /Zsidó Ferenc: Dalköltészet magyaros ritmussal, könnyed zenével. Új könyvkiadó, új szerző. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./2002. június 22.
Igényes kiadvány Veres Péter A székelyudvarhelyi képtár /Haáz Rezső Alapítvány, Múzeumi Füzetek, Székelyudvarhely, 2001/ című munkája. Olvasható az alapító, Maszelka János visszaemlékezései a kezdetekről, a Városi Múzeum vezetőjének, Zepeczaner Jenőnek az emlékezése, valamint Kántor Lajosnak az adományként Udvarhelyre költöztetett Korunk Galéria-gyűjteményről szóló írását. A kötetet a Haáz Rezső Múzeum Képtárának alapgyűjteményét ismertető adattár, valamint a Haáz Rezső Alapítvány kiadványait összegező felsorolás egészíti ki. /Németh Júlia: Művészeti élet Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2002. június 29.
Lészai Bordy Margit mindig hangsúlyozza, hogy szülőfaluja, a Maros megyei Unoka Erdély talán legkisebb települése. A csöppnyi Unoka szimbolikus jelentőségűvé vált számára, ezt mutatja a szülőfalut megörökítő számtalan rajza, pasztellje. Mostani kiállításán Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában az erdélyiség, a szülőföld szeretete nem annyira a konkrét, külső jegyekben, mint inkább a lényegben, a munkák szellemiségében nyilvánul meg. Lészai Bordy Margit pasztellben dolgozik, alkatához talán ez a technika tűnik a legalkalmasabbnak. /Németh Júlia: Lészai Bordy Margit formaritmusai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./2002. július 4.
Herepei János könyve /Kövek tanúsága, Kolozsvár, 2001/ csupán töredéke egy, a világháború martalékává vált gazdag anyagnak. A szerző évtizedeken át végzett gyűjtőmunkája a tizenhatodik és tizennyolcadik század közé eső időszak erdélyi viszonyaiba nyújt betekintést. A kötetet Sas Péter szerkesztette. /Németh Júlia: Kövek tanúsága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./2002. július 12.
A Magyarországra áttelepült, de lélekben és munkássága tematikáját illetően mindvégig nagyon is erdélyinek megmaradt művészettörténész, író, előadóművész, Banner Zoltán hetvenéves /sz. Szatmárnémeti, 1932. júl. 12./. A páratlan munkabírással rendelkező modern polihisztor gazdag életműve tovább terebélyesedik napjainkban, a megjelenés előtt álló munkákkal. Banner Zoltán eddigi mérlege: tizenhat monográfia, a XX. századi erdélyi magyar művészetről írott összefoglaló munka, az erdélyi fafaragókat és naiv művészeket bemutató könyvei, szakcikkei, útirajzai és verseskötetei méltán biztosítanak számára előkelő helyet a magyar művelődéstörténetben. /Németh Júlia: Banner Zoltán köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ 2002. július 15.
Júl. 12-én, Budapesten, a XII. kerületi Művelődési Házban megnyílt a Jászdózsai Nemzetközi Alkotótábor résztvevőinek munkáiból rendezett képzőművészeti kiállítás. A tábor 12 művész vendége közül négyen kolozsváriak: Kopacz Mária festő, Ioan Horváth-Bugnariu grafikus, felesége, Corina Horváth-Bugnariu textilművész, valamint Soó Zöld Margit festő és grafikus. /Németh Júlia: Kolozsvári művészek a jászdózsai alkotótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ 2002. július 17.
Zsobokon, júl. 15-én megnyílt a VII. Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. Vezetője és szervezője az idén is Essigné Kacsó Klára. A vonzó táj, a festői témák, a még élő hagyomány mellett az ő érdeme is, hogy az elmúlt évek alatt 69 művész fordult meg Zsobokon. A vendégek Svájcból, Dániából, Kárpátaljáról, Magyarországról érkeztek. A két hetet változatos kulturális programok színesítik. A művészek találkozhatnak a körükbe ellátogató Kallós Zoltánnal, Kántor Lajossal, Kötő Józseffel, Németh Júliával, majd hallgathatják Banner Zoltán előadásait. /S. Muzsnay Magda: Immár hetedszer... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ 2002. augusztus 3.
Zsobokon, a júliusi képzőművészeti alkotótáborban Banner Zoltán művészettörténész kifejtette, hogy az egymást szinte évtizednyi periodicitással követő posztavantgárd irányzatok mellett a huszadik század sok, mára hagyományosnak minősülő ábrázolási módját is ott találjuk. Zsobokon a gyermekotthonnak ajándékozott két műalkotással a tábor eddigi hét esztendeje alatt már meg is teremtették egy többszáz értékes műtárggyal - festmény, grafika, szobor, kerámia - rendelkező képtár szilárd alapjait. A tábor törzsvendégei: Banner Zoltán művészettörténész, Botár Edit, Fodor Nagy Éva, Lészai Bordy Margit, Gonda Zoltán és Miklós Dénes. /Németh Júlia: A Zsobok-jelenség. Műalkotásokat és gondolatokat szülő képzőművészeti műhely. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2002. szeptember 7.
Szept. 5-én megnyílt Miklóssy Gábor /1912-1998/ eddigi legjelentősebb gyűjteményes kiállítása Kolozsváron. Létrehozásáért művészeti hagyatékának őrzőjét, Miklóssy Gyulát és a Galériát illeti köszönet - mondotta a megnyitón a festő életművének legbehatóbb tanulmányozója és ismerője, a Miklóssy-monográfia szerzője, Sümegi György, budapesti művészettörténész. Sümegi György vázolta a Rudnay-tanítvány Miklóssy Gábor életútját. /Németh Júlia: Megnyílt Miklóssy Gábor gyűjteményes kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./