udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
179
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 | 151-179
Névmutató:
Szabó József
2012. december 14.
Magyar támogatás a fehéregyházi Petőfi-emlékhelynek
"A fehéregyházi Petőfi-emlékhely immár méltón illeszkedik a közeli unitárius templommal és a Petőfi Magyar Házzal alkotott kulturális háromszögbe. A magyar külügyminisztérium pályázati támogatásának köszönhetően sikerült elkészíteni az 54 méter hosszú, masszív kerítést két nagy- és egy kiskapuval, a támogatás hátralevő részével egyéb pályázati cikkek megvásárlására került sor" – tájékoztatta a Népújságot Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője, az emlékhely gondnoka.
Október végén Fehéregyházán találkoztunk Szabó Józseffel, aki arról számolt be, hogy a magyar külügyminisztériumhoz tavasszal benyújtott pályázatukat nyertesnek minősítették, így elkezdődhetett a Petőfi Múzeum körüli kerítés felújítása. Azóta a támogatás összege is a számlájukra került, a pályázat keretében vállaltakat így sikerült megvalósítani. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, év elején Magyarország külügyminisztériuma pályázatot hirdetett külföldi szervezetek számára külföldi magyar emlékhelyek létesítésére és felújítására, valamint környezetük ápolására. "A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetősége úgy döntött, hogy próbálkozik, hiszen a helyi Petőfi- emlékhely – főleg az anyaországból érkező látogatók szerint – többet érdemelne. Az utóbbi évek fejlesztései leginkább lelkes magyar emberek támogatásának, adományozóknak köszönhetők és a nem kevés közmunkának. Az emlékhellyel kapcsolatosan végtelennek tűnő megoldásra váró teendő adódott, de ezekből a vezetőség figyelme az emlékhely utca felőli megrongált kerítésének kicserélésére, a múzeum biztonságát jelentő riasztó szükségességére és más karbantartási-technikai eszközök beszerzésére terjedt ki, amelyek nélkülözhetetlenek. Iyen jellegű költségtételekkel készült el a vaskos pályázat A fehéregyházi Petőfi- emlékhely felújítása és környezetének ápolása címmel, melyet április 25-ig be is nyújtottunk. A pályázat elkészítésekor az egyetlen akadályozó tényezőt maga az emlékhely jelentette, amely a Fehéregyházi Polgármesteri Hivatal tulajdonát képezi. Az egyesület már hosszú évek óta a hely gondozója, de a pályázati cél érdekében 5 évre szóló szerződést kellett kötnie a hivatallal, mely ügyben a falu román ajkú polgármestere felajánlotta támogatását" – jelentette ki Szabó József. Az egyesület pályázatát a magyar külügyminisztérium 3.500.000 forint vissza nem térítendő, egy összegű előfinanszírozással támogatta. Az egyesületnek néhány dokumentumot még be kellett nyújtania a szerződés megkötésének feltételeként, de a legnagyobb gondot az egy összegű előfinanszírozás érdekében kért biztosíték, beszedési megbízással bíró felhatalmazó levél jelentette, melyet az egyesület számlakezelő bankjának nem állt módjában rendelkezésre bocsátani. "Mivel a más biztosíték elfogadására tett kísérletek nem jártak sikerrel, október elején az egyesület régi partnere Kiskunfélegyházáról, A Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány vállalta a kért biztosítékot, és ilyen feltételek között november 7-én került sor a támogatási szerződés aláírására. Már októberben – még anyagi fedezet nélkül – elkezdődtek a kerítés elkészítésének munkálatai, hiszen tekintetbe kellett venni a közelgő fagyokat is" – tette hozzá Szabó József.
Az egyesület kérésére a Külügyminisztérium Munkabizottsága a megvalósítási ütemtervet november 30-ról december 15-re tolta ki. A támogatás teljes összege november 23-án érkezett meg az egyesület számlájára, mellyel sikerült elkészíteni elsősorban az 54 méter hosszú masszív kerítést két nagy- és egy kiskapuval. A támogatás hátralevő részével egyéb cikkeket vásároltak: laptopot a kültéri kamerák irányítására, illetve a rendezvényekhez, olyan karbantartási eszközöket, mint motoros kaszagép, fúró- és csiszológép, lombfúvó, láncfűrész, hangosítóberendezés annak minden kellékével és egy kisebb, hordozható hangerősítő, főleg idegenvezetés céljából, és elkészülhetett a múzeumot és a jegypénztárt védő riasztóberendezés is. "Mind az egyesület, mind a tulajdonos polgármesteri hivatal köszönettel tartozik a magyar külügyminisztériumnak a támogatásáért, annál is inkább, hogy Erdély leglátogatottabb Petőfi-emlékhelye a rendszerváltás óta először részesült állami támogatásban. Szeretnénk folytatni a fejlesztéseket, a Petőfi Magyar Ház és a Petőfi-emlékhely felújítására irányuló törekvéseket, terveink vannak a jövőben további munkálatokra, főleg a 114 éves kis múzeum felújítása jelent újabb kihívást" – jelentette ki Szabó József.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)2013. május 2.
Kicsi a szórvány, de erős
Ismét sor került a Szórvány-Találkozóra, amelyet idén Szilágysomlyón szervezett meg a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) és a Simion Bărnuiu Diáktanács (SBDT), azzal a céllal, hogy a szórványban élő diákok közelebb kerüljenek egymáshoz, segíteni tudjanak egymás problémáin, kapcsolatokat építsenek illetve motiváltabbak legyenek.
A rendezvényt április 26-án, pénteken, a megnyitóval indították, melyen a 25 jelenlévő diákot a beszédével tisztelt meg: Winkler Gyula, Európai Parlamenti képviselő, Szabó József, Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Jakab Adorján, Magyar Ifjúsági Értekezlet elnök helyettes, Ravai Levente, Országos Magyar Diákszövetség elnöke, Papp Lajos, Szilágy megyei Ifjúsági Tanács alelnöke, Lukács Rajmund, MAKOSZ elnöke, Berei Dóra, MAKOSZ Szórványügyért felelős alelnöke, illetve főszervező és Kovács Norbert, a Simion Bărnuiu Diáktanács elnöke, helyi szervező. A megnyitót követően a résztvevők egy ismerkedési esten vehettek részt, mely által közelebb kerülhettek egymáshoz, s így gördülékenyebbé téve a hétvége további részeit.
A szombat délelőtt egy motivációs képzéssel kezdődött, melyet Filer Lóránd, a Prisma Egyesület elnöke, képzője tartott, hisz sok helyen, egy magyar közösségnek az érdeklődés hiányát vélik a legnagyobb hátránynak. Ezt követően a jelenlevők bemutatták a saját diákszervezeteiket, programjaikat s ezeknek a problémáit, annak reményében, hogy segítséget kaphatanak és nyújthatnak egymásnak.
Az estét a DT-Tesó nevű projekt vitatásával zárták, ami arra alapszik, hogy két különböző szórvány megyében elhelyezkedő diáktanács szervezzen együtt programokat, ismerkedjenek, mely által egy szorosabb kapcsolatot alakíthassanak ki, illetve így felsegíthetik egymást.
Az idei Szórvány-Találkozó is nagy sikerrel zárult. Mindenki új tapasztalatokkal, rengeteg ötlettel és még annál is több motivációval, tért haza, úgy a résztvevők, mint a szervezők. Köszönjük a Communitas Alapítvány támogatását, s mindenkinek, aki hozzájárult, hogy a Szórvány-Találkozó idén is megvalósulhasson.
MAKOSZ sajtóiroda
Erdély.ma2013. május 13.
Összefogás és közös döntés
Nagyszebenben ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
Kihelyezett ülést tartott május 11-én, szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), ez alkalommal Nagyszebenben. A kongresszusra való felkészülésről, a várható döntésekről és dokumentumokról, valamint a belpolitika legfontosabb történéseiről beszélt Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolójában.
"Az RMDSZ 11. kongresszusa a közelebbi és távolabbi célok leszögezéséről szól elsősorban: megerősítjük a szövetséget, annak különböző testületeit. Közös döntéseket kell hoznunk, amelyek összekötik a platformokat, az önkormányzatok képviselőit, a parlamenti frakciókat" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben az erdélyi magyarság két ízben is a szövetségre bízta a képviseletet, ennek a felelősségnek a tudatában kell megerősíteni az RMDSZ-t.
"Olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek ütőképes szervezetet eredményeznek. Éppen ezért kiszélesítjük a Szövetségi Állandó Tanácsot, helyet adunk az ideológiai műhelyek működésének, növeljük a platformok erejét. És bár 23 éve várat magára, de idén végre megalakul az RMDSZ női szervezete, amelynek kifejezetten örvendek" – zárta Kelemen Hunor a kongresszus előkészületeinek ismertetését.
A szövetségi elnök a belpolitikai kihívásokról szólva elsősorban a restitúciós törvényt említette, amelyet a kormány felelősségvállalással fogadott el. Ez a jogszabály megőrizte azt a két elvet, amelyeket a szövetség 23 éve képvisel: a méltányosság elvét és a természetbeni visszaszolgáltatást. Az RMDSZ a kormánnyal folyamatos párbeszédet folytatott erről a kérdésről, így támogatta a jogszabály elfogadását.
"Az alkotmánymódosításról és a régiók átszervezéséről nagyon sokat kell még beszélnünk, mert ezek a témák hosszú távon meghatározzák életünket. Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatai készen állnak, ezek közül az egyik legfontosabb a nemzetállami kitétel törlése az 1-es cikkelyből. Erre vonatkozóan természetesen nincs politikai konszenzus, de nekünk kötelességünk a kérést fenntartanunk, mert ezt érezzük igazságosnak. Javasoljuk továbbá, hogy a nemzeti kisebbségeket ismerjék el államalkotó tényezőként, mert úgy véljük, a Romániában élő nemzeti közösségek komfortérzetét ez jelentősen növelné, és nem éreznék másodrangú állampolgárnak magukat. Kétkamarás parlamentet, parlamentáris köztársaságot javasolunk, ugyanakkor azt támogatjuk, hogy a kormánynak csak korlátozott számban legyen lehetősége sürgősségi kormányrendeleteket elfogadni. A régióátszervezésről az a szövetség álláspontja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók adminisztratív hatáskörrel való felruházása hatalmas hiba lenne. Nem azért rossz az uniós pénzek lehívása, nem azért nincs autópálya Erdélyben, mert ez a szint nem létezik. Ez a kormány és a megyék közé beiktatandó szint gyakorlatilag a megyéktől vesz el hatásköröket, a döntések messze kerülnek az állampolgároktól. Ennél nagyobb tévedést el sem tudok képzelni. Hivatalba lép majd nyolc kormányzó, akik maguk alá gyűrik az önkormányzatokat. Ebben az országban erős regionális identitások működnek, amelyeket a kommunizmus sem tudott megtörni, nekünk arra kell törekednünk, hogy ezeket megerősítsük" – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ végezetül a jövő évben sorra kerülő európai parlamenti választásokról beszélt, amelyre a felkészülésnek már a kongresszus után el kell kezdődnie, a munkában pedig az RMDSZ minden egyes szervezetére szükség van.
Kelemen Hunor ugyanakkor kitért a kisebbségi polgári kezdeményezésre, amely megállapítása szerint az RMDSZ legnagyobb nemzetközi projektje ebben az esztendőben. "Partnereinkkel közösen véglegesítettük a tervezet szövegét, és még a csíkszeredai kongresszus előtt bejelentjük a bizottság összetételét. A megfogalmazott szöveg tartalmazza mindazokat a célokat, amelyek az egymillió aláírás összegyűjtése után kötelezőek lesznek a tagállamok számára: regionális politika, a kisebbségek támogatása, esélyegyenlőség, kultúra, vallás, mindezt összhangban az európai elvárásokkal" – ismertette a szövetségi elnök.
"Összefogás, szolidaritás, tolerancia – ezt a három kulcsszót kell az RMDSZ életében és működésében a következő periódusban folyamatosan szem előtt tartanunk, hiszen erős, jól működő szervezetre van szükségünk, mely képes kellő időben döntéseket hozni. Az RMDSZ soha nem volt elszigetelődött politikai alakulat, mindig elismerte, hogy egyes döntések meghozatalához külső partnerekre is szüksége van. A tárgyalás, a beszélő viszony a többi román párttal most mind a regionalizálás kérdésében, mind az alkotmánymódosításnál fontos" – fogalmazott Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának nagyszebeni ülésén.
Borbély felszólalásában a Maros megyei tisztújító közgyűlésre is kitért, és elmondta, ami az RMDSZ Maros megyei szervezetét illeti, a szervezetnek voltak és vannak eredményei, és bízik abban, hogy az új vezetőség tovább tudja vinni az elkezdett munkát, de újítani is tudni fog. "Ne feledjük, hogy Marosszék Székelyföld szerves része, ezért a Maros megyeieket is be kell vonni azokba a döntésekbe, amelyek a Székelyföldet illetik" – fogalmazott a politikus.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kapcsán Borbély elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy az Ungureanu-kormány a MOGYE magyar karának megalapításába bukott bele. "Most meg akkreditálni szeretnék az egyetemet a magyar tagozatok nélkül. Ez megengedhetetlen. Vannak ígéreteink a kormányfő részéről, hogy számunkra elfogadható módon fogják rendezni az ügyet, és erről valószínűleg a jövő héten részletesebben fogunk tárgyalni a tanügyminiszterrel" – tájékoztatott Borbély László.
Hozzátette, a szövetség nehéz időszakot él most, hogy nincs kormányon, választások is következnek, de éppen ezért még jobban össze kell fogni, semmiképp nem szabad elszigetelődni és ütőképesnek kell maradni.
Az SZKT, Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját követően, előkészítette az RMDSZ XI. kongresszusához szükséges dokumentumokat.
A székelyföldi frakció nevében Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a kongresszust követő időszakot vetítette elő felszólalásában. "Meggyőződésem, hogy új fejezet fog kezdődni szövetségünk életében, egy olyan fejezet, amelyben nagy hangsúlyt fektetünk önkormányzati képviselőinkre, hiszen ők azok, akik mindennap előbbre tolják a Székelyföld és a magyarok ügyét" – hangsúlyozta Tamás Sándor. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a Novum fórum nevében tett felszólalásában elmondta, hogy Marosvásárhely az erdélyi magyarok egyik fontos helyszíne, ahol az elmúlt tizenkét évben meglehetősen sok negatív hatás érte az ott élő magyarokat. "Úgy látom, szemléletváltásra van szükség, hogy eredményesek legyünk. A marosvásárhelyi interetnikus környezetben az együttélés európai eszméjének példájára kell megtaláljuk a helyi politikai stratégiákat, ehhez kérem az RMDSZ támogatását" – zárta felszólalását Brassai.
A MIÉRT frakció nevében Szabó József SZKT-képviselő emlékeztette a jelenlevőket az ifjúsági szervezet dévai tisztújító küldöttgyűlésére, elmondta: "Tudjuk, hogy létezik egy 15 százalékos elv, amely mentén az ifjúság jelenlétét szorgalmazzuk a közéletben, ez olyan egyezmény az RMDSZ és MIÉRT között, amivel továbbra is élni fogunk" – emelte ki Szabó József, továbbá pozitívan véleményezte a tisztújítást megelőző időszakban zajló versengést, amely megmozgatta a szervezetet, és lehetővé tette a fejlődést is. "Itt az ideje a jövőről beszélni, hiszen ez foglalkoztatja a fiatalokat. Milyen lesz az élet a csíkszeredai kongresszus után?" – tette fel kérdést a MIÉRT-elnök, hozzáfűzve: "keressük azokat a pontokat, ahol partnerségben tudunk együttműködni az RMDSZ-szel, hiszen a fiatalok által a társadalomépítés és az itthon maradás a legfontosabb".
Frunda György a kereszténydemokrata frakció képviseletében alkotmánymódosító javaslataként kifejtette: "Azért kell dolgoznunk, hogy a magyar nyelvet szóban használhassuk az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban".
Az SZKT utolsó napirendi pontjaként sor került a szövetségi alapszabályzat és program módosításának előkészítésére a kongresszusra.
Népújság (Marosvásárhely)2013. május 27.
Kongresszusi hozzászólások 4,10 percben
Az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthette ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Bíró Rozália, az SZKT elnöke hozzászólásában elmondta: székelyföldi születésű partiumi magyarként Székelyföldön és Partiumban is otthon érzi magát. „Zavaró, hogy szövetségünk berkein belül olyan tendenciák érvényesülnek, amelyek nem veszik észre, hogy egymásra vagyunk utalva. Álmainkat csakis közösen, egyhangúan tudjuk megvalósítani. Remélem, hogy ezen a Kongresszuson is minden kérdésbe érdemben döntünk” – jelentette ki.
Biró szerint az RMDZ új programja következetes, uniós elvárásoknak felel meg, és a gazdasági válságból való kilábalást célozza. A szenátor beszédében kitért az újonnan megalakuló női szervezet létrehozására, és reményét fejezte ki, hogy a kongresszus pozitívan értékeli a megalakulását.
Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia, a jogállam és az európai értékek az RMDSZ számára nem csak címszavak. „Szeretnénk, ha a nemzetállam fogalmát törölnék az 1-es cikkelyből, kérjük a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőkként való elismerését. Kérjük a magyar nyelv használatát a hivatalos intézményekben, azokban a régiókban, ahol 20 százalék fölötti magyar ajkú lakosság él. Kérjük a helyi autonómia intézményesítését a helyi önkormányzatok által, illetve a sajátos hagyományokkal rendelkező régiók különleges jogállásának sarkalatos törvénnyel való elismerését. Az új alkotmány előírásai mélyen rányomják bélyegüket a mindennapi életünkre. Az új helyzetben új irányelvek és új célok mentén kell szerveződnünk” – mondta a politikus.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében a magyar összefogás megteremtése mellett szállt síkra. Az elmúlt hetek személyes tapasztalataira utalva Pál apostol Timóteusnak írott második levelét idézte fel, hangsúlyozva: a küzdelemtől egy közéleti vezető nem ijedhet meg, testileg-lelkileg késznek kell lennie erre. „Pál apostol élete utolsó szakaszában, földi megpróbáltatásai közepette, a Szentírás egyik legnagyobb hatású, mindenkor érvényes üzenetét fogalmazta meg. Ez a levél hozzánk, közösségünk evilági vezetőihez is szól, s arra int minket, hogy a jó harcot igenis megharcoljuk, a pályát igenis végigfussuk, a hitet igenis megtartsuk. Több harc áll még előttünk, mint mögöttünk. De ígérem, a harcot megharcoljuk, a hitet pedig megtartjuk” – zárta beszédét Borboly Csaba.
Székely István főtitkárhelyettes beszámolt a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulása óta történt eseményekről, elért eredményekről. Rámutatott, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség van az önkormányzatokra. „A tervezhető jövőt elsősorban az önkormányzatok elkötelezettségére, munkabírására tudjuk alapozni. Itt vagyunk erősek politikai széljárástól függetlenül” – hangsúlyozta Székely.
„Emelnünk kell nemzetünk belső értékét. Fokoznunk kell nemcsak az egyes ember teljesítőképességét külön-külön, hanem a nemzet együttes összmunkájának eredményét is. Ez pedig attól függ, hogy több legyen a magyarság kebelében a pozitív, mint negatív ember (...)” – Klebelsberg Kuno idézetével indította beszédét Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Ugyanakkor kiemelte, a mindenkori ifjúság számára fontos, hogy lássa, merre tart, milyen példaképeket követ, ugyanis ez határozza meg tevékenységüket, jövőképüket.
„Magyar közösségünk az elmúlt 23 év alatt megtett minden magától telhetőt, amelyre mindeddig szükség volt. Hasonlóan tavaly decemberben, amikor a romániai magyarok kilencven százaléka az RMDSZ-re szavazott” – hangsúlyozta Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselője. Felszólalásában kitért Szilágy megye sajátos jellegére: „Nem tudjuk, eldönteni, hogy szórvány vagy tömb magyarsághoz tartózunk, de a statisztikai adatok szerint az anyanyelvi oktatásban a Szilágy megyei gyerekek számaránya meghaladja a Szilagy megyei magyarok számarányát. Mindebben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek országos része volt ” – jelentette ki.
„Higgyék el, valóban egy új fejezet kezdődött szövetségünk életében, ez az az új fejezet, amelyben sikerült az elmúlt húsz év tanulságait úgy levonni, hogy abból a következőkben építkezzünk”- vélekedett Korodi Attila parlamenti képviselő a kongresszusi felszólalásában. Hozzátette: nehéz úgy dolgozni a közéletben, szembenézni ennek kihívásaival, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan azon vannak, hogy ezt ellehetetlenítsék. „Sajnálom Borboly Csabát és családját, sajnálom Markó Attilát. Nem szabad elfogadnunk, hogy ők áldozatok legyenek, és minden létező demokratikus eszközt meg kell ragadnunk, hogy harcba szálljunk azokkal, akik minket akadályozni akarnak közéleti munkánkban" – fogalmazott a képviselő.
A fiatalok lendületére, lelkületére és álmodozására legalább annyira szükség van, mint az idősebbek racionalizmusára és tapasztalataira – hangsúlyozta Takács Aranka, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének küldötte, aki az idén negyedik alkalommal sorra kerülő Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezését hozta fel példaként az RMDSZ és a MIÉRT együttműködésének eredményességére.
Peti András, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke beszédében emlékeztette a kongresszust a megyeközpont veszteségeire. „Ezt a tendenciát csak sok prábeszéddel, tisztánlátással, bölcsességgel lehet megfordítani, ezért nehéz munka vár arra a csapatra, amely ezelőtt 3 hónappal vállalta a kihívást. Vállaltuk és vállaljuk, csak együtt sikerülhet!” – jelentette ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke megyei oktatási gyorsjelentést készített. Mint mondta, Maros megye leképezi Erdély magyar közösségének helyzetét. „Nyárádszeredában és Szovátán természetes, hogy van önálló magyar iskolánk, hiszen a közösség nagytöbbsége magyar. Segesváron, Dicsőszentmártonban küzdünk az önálló magyar oktatási intézményekért – itt természetes, hogy küzdünk ezért, mert itt kis számban élnek magyarok. Marosvásárhelyt pedig még nem adtuk fel, mert még mindig van annyi magyar, hogy belakjuk. Egyetlen iskolából és óvodából se vonuljunk ki, miénk itt a tér, ezt skandáltuk 2008-ban Borbély László kampányában, ez a helyes politika, miénk itt a tér, egyetlen talpalatnyi helyet se adjunk fel” – mondta Brassai.
„A legtöbben nem mondják ki, de a bukaresti politikum fel akarja számolni a megyéket és össze akarja vonni a községeket. A mi esetünkben pedig a magyarságunk megélésének lehetőségét is el akarják venni. Legyen világos mindenki számára, hogy megyéinket nem hagyjuk. Legyen világos mindenki számára, hogy nem hagyjuk Székelyföldet feldarabolni. Az idei év legnagyobb kihívása, hogy megmentsük, amit ezer éven keresztül építettünk” – hangsúlyozta felszólalásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének elnöke. „A székely emberek határozott, bátor kiállást, és eredményt várnak tőlünk. Halljuk, látjuk, mindenki tudhatja, a székelyeknek elegük lett a bukarestiek által nyakunkra rakott kudarcokból, a tétovázásból, a toporgásból. Győzelmeket várnak. Le fogjuk tehát győzni a „merjünk kicsik lenni” szemléletet, az „oszd meg és uralkodj” politikát, az „el is lehet menni ebből az országból” típusú arroganciát” – ígérte Tamás Sándor.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy 3 fajta üzenetet lehet megfogalmazni: egyet a román társadalom és a román politikum irányába, egyet a magyarországi társadalom és a magyarországi politikum fele, egy harmadikat pedig saját közösségünk számára. „A mi közösségünk és a Szövetség 24 éve küzd jogainkért eredményesen. Minden lépéssel előrébb haladunk és tudjuk, hogy közösségünk értékeli az igyekezetet, az eredményeket. A víz igazi ízét sivatagban érzi az ember: most érezzük, ellenzékben, hogy mit jelent ott lenni, ahol a döntéseket hozzák” – mondta a képviselő.
„A regionális kulturális homogenitás a fejlődés kerékkötője” – állítja az a tanulmány, amely tudományos alapja kíván lenni a román államreformnak. Ilyen elméletek mentén, Románia küszöbön álló, a regionalizáció köpenyébe burkolt közigazgatási átszervezése a posztkommunista időszak legnagyobb fenyegetése közösségünk irányába” - hangzott el Klárik László felszólalásában. A háromszéki szenátor hangsúlyozta: a regionalizáció az utóbbi két év román politikai közbeszéd vesszőparipája lett. „Ki lett kiáltva a csodaszernek, ami egy csapásra megoldja a gazdasági és társadalmi válságban vergődő ország problémáit. Románia kormánya más utat próbál követni. Ha ezt fogja tenni, annak az lesz az eredménye, hogy még mélyebb gazdasági és társadalmi válságba taszítja az országot. Megpróbálhatja. A mi magyar kulturális és politikai összetartozásunk öntudatát nem tudja csökkenteni” –zárta felszólalását Klárik.
Pataki Csaba Szatmár megyei szenátor a hozzászólásában kifejtette: „Legyen bármilyen régiósítási elképzelés ennek térségnek meg kell maradnia, minden lépést megteszünk és támogatásunkról biztosítjuk az itt élőket. Ha kell népszavazást írunk ki, ahhoz hogy Székelyföld megmaradjon ebben a formában”.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő negyvenezer magyar Szatmár megyei magyar üdvözletét tolmácsolta hozzászólásában: „Az elmúlt választásokon bizonyítottunk, Szatmár megyében közel negyven ezren építjük magyar közösségünk, én az ők üdvözletét adom át a Kongresszus küldötteinek”.
„Sokszor elmondtuk, hogy milyen Európát akarunk mi, erdélyi magyarok, Most az elmúlt két év munkájával eljutottunk oda, hogy legfontosabb célkitűzésünket a többi európai kisebbségi közösséggel együtt fogalmazzuk meg. Azt akarjuk, legyen európai szabályozás a nemzeti közösségek jogairól, melyek kisebbségben élnek. Az európai állampolgári kezdeményezés által, egy millió aláírással fogjuk nyomatékosítani akaratunkat” – mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke szerint helyt kell állni a jövő évi európai választásokon, és ott kell lenni, ahol a döntések megszületnek, különösen most, amikor Európa átalakul, amikor új szabályok születnek, amikor az európai intézményeknek közelebb kell kerülni az állampolgárokhoz, amikor megalakulhat a régiók és közösségek Európája.
Az Európai Polgári Kezdeményezés kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő elmondta, nagyon fontos a civil társadalom hozzájárulása a törvényhozók munkájához. Emellett röviden kitért Románia aktuálpolitikai helyzetére, egy történettel illusztrálva üzenetét: „Az 1968-as megyésítéskor tüntetéseket szerveztek, különböző szlogeneket skandáltak: Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk! Hívták a helyi lelkészt, Pali bácsit is tüntetni, mondván, magyar emberekre van szükség! A lelkész azt válaszolta, nem, most józan észre van szükség”
Grüman Róbert, az Itthon, fiatalon mozgalom nevében szólalt fel, hangsúlyozva: közelebb akarják vinni a közügyeket és közösségi kérdéseket a fiatalokhoz. „Az Itthon, fiatalon mozgalom célja nem csupán szakmai rendezvények szervezése, hanem a fiatalok bevonása közösségi munkákba, mert nem csak az RMDSZ-nek van szüksége erős ifjúsági támogatásra, hanem az erdélyi magyar közösségnek is” – mondta a fiatal politikus.
Maszol.ro2013. június 20.
Változások az idei EU-táborban
Változó Európa, változó Erdély címmel tizedik alkalommal rendezik meg július 2–7. között a Hargita megyei Marosfőn az EU Tábort.
A rendezvény fontosabb témái között a romániai régióátalakítás, az alkotmánymódosítás, illetve az RMDSZ Európai polgári kezdeményezése szerepel – jelentették be kedden Kolozsváron Szabó József MIÉRT-elnök és Jakab Adorján alelnök, a rendezvény főszervezője.
Jakab Adorján elmondta: a MIÉRT, az RMDSZ főtitkársága és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) közös rendezvényén a 2014-es európai parlamenti választásokról is szó esik majd. A témához kapcsolódó beszélgetéseken Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők is részt vesznek. Többek közt megvitatják, hogy az Európai Unió föderális berendezkedés irányába tett lépései mennyire érintek pozitívan vagy hátrányosan az erdélyi magyarságot. Csapatportya címmel csapatvetélkedőt is szerveznek a tábor résztvevőinek, a nyertes csapat jutalma egy brüsszeli tanulmányút lesz.
Jakab Adorján hozzáfűzte: a fiatalok ifjúságpolitika iránti érdeklődését felcsigázandó meghívták a táborba a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselőit is. Szabó József rámutatott: a fiatalokat valójában nem érdekli a politika, elsősorban a bulváros, könnyed hírekre kapják fel a fejüket, ez az oka, hogy meghívták a rendezvényre a magyarországi viccpártot.
Az EU Táborba részt venni szándékozó fiatalok egyébként június 20-ától jelentkezhetnek az [email protected] drótposta címen. A szervezők 17–35 éves fiatalok jelentekézését várják, elsősorban az alsó korhatárt veszik szigorúan. Jakab Adorján kérdésünkre elmondta: idén is mintegy 300 résztvevőre számítanak. Túljelentkezés esetén a jelentekézés időrendi sorrendje számít, más kritériumot nem alkalmaznak a szervezők.
Az EU Tábor költségvetése idén is mintegy 100 ezer lej lesz, ezt az összeget a rendezvény támogatói finanszírozzák. Az egyhetes táborban 50–90 lejes szálláshelyeket lehet igénybe venni, ugyanakkor sátorozási lehetőséget is biztosítanak a szervezők.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)2013. június 30.
Szent László Napokat tartottak Nagyváradon
A Szent László Napok – Nagyváradi Magyar Napok rendezvénysorozata révén felpezsdült az élet a hétvégén a Körös-parti városban. Kulturális és szórakoztató rendezvények egész sora várta az érdeklődőket, hogy méltó módon emlékezzenek meg a várost alapító Szent László királyról és koráról – tájékoztattak június 30-án, vasárnap a szervezők.
A Szent László Egyesület, továbbá tizenegy társszervező és tizenhét partnerszervezet által összeállított igényes program kicsalogatta a váradiakat a rendezvény fő helyszíneire – a Rhédey kertbe, a Partiumi Keresztény Egyetem termeibe, a Moszkva Kávézóba, a Góbé Csárdába és a többi helyszínre. Ugyanakkor sokan érkeztek a határon túlról, valamint Erdély más városaiból is a rendezvénysorozatra.
Június 28-án kora délután a Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar toborzójával indult a programsorozat, majd jelzésértékűen, a Szent László-szobor megkoszorúzásával folytatódott. Az ünnepélyes megnyitóra megtelt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közös székházának díszterme, ahol a díszvendégek és a váradiak közösségében a főszervező, Zatykó Gyula és a házigazda, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepélyes keretek között megnyitotta a három napos rendezvénysorozatot.
Ezzel egyidőben benépesült a Rhédey kert (mai nevén Bălcescu park): kézművesek tucatjai kínálták szebbnél szebb portékáikat az érdeklődőknek, valamint Seprődi József Kis-Küküllő menti borász borkóstolóján vehettek részt az érdeklődők. Az esti Rúzsa Magdi-koncerten mintegy hatezren voltak jelen. A koncertet megelőzően Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője „Jó estét Nagyvárad, jó estét Szent László városa!” szavakkal üdvözölte a közönséget és azt hangsúlyozta: a rendezvény hagyományteremtő céllal került megszervezésre, és remélhetőleg olyan sikertörténete lesz, mint amilyen az Erdély többi nagyvárosaiban megrendezett magyar kulturális napoknak.
Szombaton főzőversennyel, gyermekprogramokkal, Szent Lászlóról és koráról szóló előadásokkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, kvízvetélkedővel, komolyzenei koncerttel folytatódott a program, párhuzamosan több helyszínen. Megható pillanatoknak lehettek szemtanúi a Nagyváradról elszármazottak találkozóján az érdeklődők, ahol közel száz – külföldről, illetve Erdély más városaiból hazatérő – vendéget köszönthettek a szervezők. Az sem unatkozhatott, aki turistaként érkezett Szent László városába, ugyanis magyar és román nyelvű idegenvezetéssel ismerhették meg a várost, illetve a nagyváradi várat.
A Szigligeti Színház emeleti előcsarnokában egy rendkívüli zenés születésnapi köszöntő keretében ünnepelték meg Az ifjú W. újabb szenvedései című előadás váradi bemutatójának 40. évfordulóját, a Metropol Group fennállásának 45. évfordulóját, továbbá Szabó József Ódzsa rendező 85. születésnapját. A nagy érdeklődés mellett zajló zenés születésnapi köszöntő a nosztalgia jegyében telt, a hálás közönség fáradhatatlan vastapssal köszöntötte fel a 85. életévét betöltő Szabó József Ódzsát.
A Rhédey kertben zajló egész napos programok során a felnőttek és a gyerekek egyaránt megtalálhatták a számukra érdekes programot. A helyszín egyfajta szabadtéri alkotóműhellyé vált, ahol gondtalanul lehetett nemezelni, szövőszékben szőni, üveget fújni, festeni, csuhétárgyakat készíteni, varrni és hímezni. Képzett pedagógusok és önkéntesek foglalkoztak a gyerekekkel, olyan ötletes, a kézügyességet is fejlesztő foglalkozásokkal készülve, amelyek őseink mesterségét és tudását idézték. Játékos formában Szent László alakját és korát, illetve a lovagkirályhoz fűződő legendákat is felelevenítették.
Egy fura szerkezet is megtekinthető volt: a meseszekér. Ezt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő hivatalosan, de minden formalitást mellőzve avatta fel, aki a Partitipatio Alapítvány révén anyagilag támogatta a Székelyföldi Legendárium csapatát a meseszekér kivitelezésében. Az este során a debreceni Csokonai Színház, valamint a budapesti Magyar Állami Operaház művészei léptek fel egy fergeteges komédiával, valamint operettslágerekkel.
Az operettest keretében fellépő Bódi Marianna (szoprán), Haja Zsolt (bariton), Böjte Sándor (bariton), Balla Melinda (szoprán) nem okoztak csalódást a közönségnek: látványos táncelemekkel ötvözött igényes műsoruk nagy sikert aratott.
Maszol.ro2013. július 1.
Először szerveztek Szent László Napok – Nagyváradi Magyar Napok címen rendezvénysorozatot Nagyváradon. A fesztivált a Szent László Egyesület, továbbá tizenegy társszervező és tizenhét partnerszervezet hozta létre. A három nap alatt a Rhédey kertbe, a Partiumi Keresztény Egyetem termeibe, a Moszkva Kávézóba, a Góbé Csárdába látogathattak el a váradiak.
Péntek kora délután a Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar toborzójával indult a programsorozat, majd a Szent László-szobor megkoszorúzásával folytatódott. Az ünnepélyes megnyitón Zatykó Gyula főszervező és Tőkés László házigazda indította a rendezvénysorozatot, az esti Rúzsa Magdi-koncert pedig mintegy hatezer résztvevőt vonzott.
Szombaton főzőversennyel, gyermekprogramokkal, Szent Lászlóról és koráról szóló előadásokkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, kvízvetélkedővel, komolyzenei koncerttel folytatódott a program, párhuzamosan több helyszínen.
A Szigligeti Színház emeleti előcsarnokában egy rendkívüli zenés születésnapi köszöntő keretében ünnepelték meg Az ifjú W. újabb szenvedései című előadás váradi bemutatójának 40. évfordulóját, a Metropol Group fennállásának 45. évfordulóját, továbbá Szabó József Ódzsa rendező 85. születésnapját.
A Rhédey kertben zajló egész napos programok során a helyszín egyfajta szabadtéri alkotóműhellyé vált, ahol gondtalanul lehetett nemezelni, szövőszékben szőni, üveget fújni, festeni, csuhétárgyakat készíteni, varrni és hímezni. A játékok között Szent László alakját és korát, illetve a lovagkirályhoz fűződő legendákat is felelevenítették, valamint egy meseszekeret csodálhattak meg a gyerekek.
Az este során a debreceni Csokonai Színház, valamint a budapesti Magyar Állami Operaház művészei léptek fel egy fergeteges komédiával, valamint operettslágerekkel.
Zatykó Gyula EMNP-alelnök és főszervező a Transindexnek elmondta, mintegy harmincezren fordultak meg a három nap alatt a Szent László-napok rendezvényein, a legsikeresebbnek mindenképpen az esti koncertek bizonyultak. A Szent László-napokon Rúzsa Magdi mellett a Csík Zenekar és barátai (Lovasi András, Kiss Tibor) lépett fel, valamint operettestet is rendeztek Bódi Marianna (szoprán), Haja Zsolt (bariton), Böjte Sándor (bariton) és Balla Melinda (szoprán) részvételével.
Zatykó úgy véli, az idei kiadással bebizonyosodott, hogy van igény a Kolozsvári Magyar Napokhoz vagy a Kalotaszegi Magyar Napokhoz hasonló fesztiválra Nagyváradon is, és azt reméli, jövőre már önkormányzati támogatással valósulhat meg a rendezvény. Idén ugyanis pályázatokból és magántámogatásokból szervezték meg a Szent László-napokat; a támogatás pedig sokszor nem pénzben, hanem termékekben vagy infrastruktúrában nyilvánult meg – mondta Zatykó Gyula. A főszervező azt is kiemelte, hogy a fesztiválnak a városimázs-építésben is szerepe lehet, tehát mindenképpen számítanak következő kiadásra is.(közlemény/hírszerk.)
Transindex.ro2013. július 4.
A volt MIÉRT-elnökök hiányolták a lázadókat az EU Táborban
A Marosfőn zajló EU Táborban szerda délután a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) három volt elnöke és a jelenlegi elnök ült egy asztalhoz. Kovács Péter, Borboly Csaba, Bodor László és Szabó József időnként komoly, máskor humoros hangvétellel beszélték meg az erdélyi magyar ifjúsági szervezetekhez kapcsolódó témákat.
Kovács elmondta, egy készülő kutatás szerint az erdélyi magyar fiatalok egyharmada hallott a MIÉRT-ről, és alig több mint egytizede ítéli meg pozitívan a szervezet munkáját, ami egyébként azt jelenti: a további kilencven százalék nem igazán tudja, hogy mi történik az ifjúsági értekezlet berkeiben. Ezek az eredmények szerinte jobbak a korábbi években tapasztaltaknál, és a más romániai ifjúsági tömörülésekhez képest sem rosszabbak.
Az RMDSZ főtitkára arra keresett válaszokat, hogy az ifjúságot miért nem lehet kellőképpen aktivizálni, vagy szavazásra buzdítani. Véleménye szerint kevés a lázadó, pedig a passzív embereknél még azoknak is jobban lehet örvendeni, akik szidalmazzák az RMDSZ-t és a politikusait, mert ezek szerint legalább alkotottak maguknak némi képet a politikáról. Sokan úgy érzik, mondta, hogy nem tudnának beleszólni a közéleti kérdésekbe, ugyanakkor a szavazás ma nem divat, sok egyéb mellett, és az RMDSZ sem mindig találja meg a hangot velük.
„Tanulunk a hibáinkból” – jelentette ki Kovács Péter, példaként hozva fel, hogy az érettségi.ro honlap esetén arra törekedtek: a háttérben maradva a fiataloknak adják meg a lehetőséget a saját elképzeléseik szerinti munkához.
„A MIÉRT-ben való munka egy második diploma, az ifjúsági szervezetekben az jelent előnyt, hogy sokan ki tudják magukat próbálni” – fogalmazott Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke a székely falvak működési elvéről beszélt, ahol egy közösség egy nap alatt épített fel a házat. Erre az együttműködésre volna ma szükség, hangsúlyozta.
Bodor László az aktuális jövőkép, vízió megtalálásáról beszélt, majd alaposan megnevettette a közönséget azokkal a történetekkel és bakikkal, amelyeket az elmúlt években élt végig.
Maszol.ro2013. július 5.
Kisebbségek helyzete az önkormányzat szemszögéből
A 10. EU Tábor szerdai napjának harmadik előadása a kisebbségek és az önkormányzatiság témáját foglalta magába. Felszólalt Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere, szociológus és kisebbségkutató, valamint Simó Dezső-Szabolcs, Szentábrahám polgármestere. A moderátor szerepét Takács Aranka, Vajdahunyad önkormányzati képviselője töltötte be.
Béres Csaba a tapasztalatszerzés lehetőségeként tekint az EU Táborra, többször is kiemelte, milyen fontos a fiatalok marosfői jelenléte. Székelyhíd polgármestere elmesélte, környékükön mindenki kisebbségben van, ennek ellenére nincsenek konfliktusok, az emberek jól egyeznek egymás között. Elmondása szerint Székelyhíd legnagyobb problémája a roma kérdés, ez eddig nem volt kellőképpen kezelve. A roma kérdés három pillérre helyezhető: oktatás, lakhatás-egészségügy, munkahely. Szerinte a romáknak fel kell állítani egy életpálya modellt.
Tapasztalatai szerint nehéz az önkormányzati élet. A polgármesternek sokrétű a feladata. Meg kell próbálni kezelni a dolgokat, a kisebbséget támogatni kell, de a többség ne érezze, hogy a kisebbség többet kap. ”Aki őszinte meggyőződéssel dolgozik, kitűnik, tovább jut az életben. Amíg fiatalok vagyunk, addig fogjunk neki a nagy dolgoknak” – fejtette ki.
Simó Dezső-Szabolcs véleménye szerint a községben élő embereknek egy mentőöv a munka területén, hogy közel laknak a városhoz, Székelykeresztúrhoz. A turizmus gyerekcipőben jár, a látványosságok nincsenek kihasználva. Meglátása, hogy két féle roma létezik: van, aki beletörődött a sorsába és segélyből él, a másik, aki szakmát tanult és külföldre jár dolgozni. Elmondása alapján motiválni kell a beletörődötteket, munkahely lehetőségeket kell felajánlani, iskolába járatni a gyerekeket. „Ki kell szakítani a környezetéből, oktatni kell őket, legyenek együtt a többi gyerekkel és tanárokkal. Ha szükséges tegyünk kivételeket, a szegényebbeket támogassuk, próbáljuk segíteni őket az előrehaladásban” – ezt tartja a legfontosabbnak. Azt, hogy a roma gyerekek minél több időt töltsenek az iskolában, szociális segéllyel próbálják elérni.
Takács Aranka meggyőződése, az etnikumok közötti jó kommunikáció kialakításával, elszántsággal nincs olyan cél, amit ne tudnánk elérni. A MIÉRT összefogja a magyar kisebbséget. „Egyedül senki nem ér semmit, csak akkor vagyunk erősek, ha együtt teszünk valamit, közösen visszük előre a céljainkat”– zárta a beszélgetést.
„Ha én még egyszer a MIÉRT elnöke lehetnék…” – visszatekintés: 10 éve MIÉRT
Szerdán, kora délután, Visszatekintés: 10 éve MIÉRT cím alatt beszélgettek a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) korábbi elnökei. A nosztalgikus hangulatú beszélgetésen Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke, Bodor László, az RMDSZ főtitkár-helyettese, illetve moderátorként a MIÉRT jelenlegi elnöke, Szabó József is részt vett.
Kovács Péter, a MIÉRT első elnöke, a múlt felelevenítése mellett a jövőbeni tevékenységekre fektetette a hangsúlyt: „A nemrég megjelent MIÉRT elmúlt 10 éve tematikájú kiadványban számos tapasztalat fellapozható, inkább arról fogok beszélni, hogy mi lenne, ha én még egyszer a MIÉRT elnöke lehetnék…”
Kovács Péter rámutatott, hogy végeztek egy kutatást az ifjúsági szervezetek politika iránti érdeklődése kapcsán, amelyből kiderült, hogy a fiatalok elenyésző százalékát foglalkoztatja a közösségi tevékenységek végzése. Fő problémaként a fiatalok passzivitását említette, hiszen nem mutatnak érdeklődést a közéleti tevékenységek iránt. Kiszorítva érzik magukat a döntésekből, divat lett nem szavazni, nem részt venni a közösségi életben. „A kérdés az, hogyan tudnánk kimozdítani őket ebből az állapotból és elérni, hogy bármilyen viszonyulást tanúsítsanak a közélet iránt” – emelte ki a főtitkár.
Az ifjúsági szervezetek legfontosabb feladataként azt határozta meg, hogy befogadóbbá tegyék a fiatalokat. Eddigi sikeres példaként az érettségi.ro-t emelte ki, továbbá hozzátette: „Vannak pozitív elképzelések, amire lehet, hogy felcsillan a szeme az ifjúságnak. Fontos, hogy teljes nyitottsággal fogadjuk el, amit mondanak.”
Borboly Csaba, korábbi MIÉRT elnökként hangsúlyozta, a szervezet legnagyobb erénye, hogy sokan kipróbálhatják magukat a közélet terén. „A MIÉRT-ben való munka egy második diploma”- mondta az elnök. Borboly rávilágított arra, hogy mire van szüksége a fiataloknak a mostani életben: odafigyelés egymásra, összetartás, értékelése. A felnőtté válásban kiemelkedő szerepe lehet egy ifjúsági szervezetnek, ami ugyanakkor maradandó közösségi élmény.
„Jövőbe tekinteni a múlt nélkül nem lehet”- kezdte felszólalását Bodor László. A MIÉRT elnökeként megélt tapasztalatai mellett, az EU Tábor szervezésének néhány részletére is kitért a MIÉRT legutóbbi elnöke. Elmondta, az ifjúsági szervezeteknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a fiatalok életében: szükséges jövőképet mutatni a felnövekvő nemzedéknek.
EU Tábor Sajtóiroda
2013. július 3.
Marosfő
Erdon.ro2013. július 30.
Az űrlap alja
Emlékművet avattak Kiskerekiben
Kiskerekiben július 28-án, vasárnap délelőtt a Betyár Fesztiválon Petrucz János helyi református lelkész és Gavrucza Tibor székelyhídi nyugalmazott lelkipásztor tartott istentiszteletet a több mint száz egybegyűlt előtt. Az igehirdetés után a gyülekezet csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely a községháza mellett várakozott a II. világháborús emlékmű felavatására.
Nyíri Sándor, Kiskereki polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, ezen emlékmű egy csoport kereki férfi tiszteletére állíttatott, akiknek a haza a legszűkebb családi kör mellett a magyar földet jelentette. A magyar hazáért éltek és azért is haltak. Nevük összegyűjtése egy nagyon hosszú folyamat volt, lehet hiányos is ez a névsor (21 név került felírásra), de az emléktáblán van még hely, így utólag is fel lehet vésni a kifelejtett neveket. Hálás volt a polgármester Sztetye Julianna és a néhai Deák József segítségéért, amit a lista összeállításában nyújtottak. Emellett megköszönte a támogatóknak, hogy az emlékmű egyáltalán elkészülhetett.
Ezután Nyíri Sándor felkérte a Bihar megyei RMDSZ helyi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökét, Szabó Józsefet, hogy együtt leplezzék le az emlékművet. „Jól láthatóan a szobor tetején egy turulmadár áll a magyar koronán, ez legyen a fejfájuk halottainknak” – tette hozzá a polgármester. Az emlékmű egyik oldalán van még egy üres hely, ahová jövőre kerülhet egy újabb márványtábla az I. világháborús hősök neveivel.
Szabó József elmondta, Bihar megyében, Erdélyben sok hasonló emlékmű van. A jövőben Kiskereki népe is büszkén állhat ki megemlékezni halottaiért, akik nagyon megérdemlik, hogy ne felejtsék el őket. Végül megköszönte a megyei tanácsnak és a polgármesternek, hogy büszkén felvállalva felállították ezt a szobrot Kiskereki központjában.
Petrucz János szavalata után Gavrucza Tibor megáldotta az emlékművet. Az áldás után előbb Nyíri Sándor és Szabó József, majd a testvértelepülések önkormányzatainak képviselői koszorúzták meg az emlékművet. Utánuk a márványtáblán szereplők hozzátartozói helyeztek el koszorúkat és virágokat a szobor köré.
Innen a testvértelepülések képviselői átvonultak a községházába. A Felvidékről, Hosszúszóból Kankula Éva polgármester, a Komárom-Esztergom-megyei Naszályról Szűcs Márta jegyző, a Hajdú-Bihar megyei Kokadról Ozsváth István polgármester és Kiskereki polgármestere Nyíri Sándor ünnepélyesen aláírták az együttműködési megállapodást. Szűcs Márta átadta Maszlavér István polgármester ajándékát, aki egyéb teendői miatt nem tudott részt venni az eseményen.
Nyíri Sándor elmondta, Kiskereki egy lengyel településsel is szeretne még testvérkapcsolatot kialakítani. Mivel Iwkowán is hasonló rendezvény van mint Kerekiben, ezért a képviseletük nem tudott jelen lenni, de a jövőben mindenképp találkoznak majd és tárgyalnak a lehetőségekről.
Juhász György
Reggeli Újság (Nagyvárad)2013. augusztus 6.
Nagy Botond a MIET új elnöke
Szoros versenyben 20 támogató és 19 ellenszavazattal Nagy Botondot választották a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET – MIÉRT tagszervezet) elnökévé augusztus 5-én délután. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének székházában tartott küldöttgyűlésen 17 tagszervezet küldöttei vettek részt. A Mai Generáció Ifjúsági Szervezet jelölésében induló Nagy Botond mellett Kovács Mihály Levente pályázott a tisztségre. A frissen megválasztott elnök köszönetet mondott a leköszönő elnökség tagjainak, akik egy olyan működő rendszert adtak át, „amelyben élet van, amelyet bővíteni fejleszteni lehet”. Az elkövetkezendő időszak prioritásának tekinti a tagszervezetek kommunikációjának segítését, a szervezet kiépítését, minél hatékonyabb tevékenységét. A küldöttgyűlésen jelen volt Brassai Zsombor, a Maros Megyei RMDSZ elnöke, Bodor László RMDSZ főtitkár-helyettes, volt MIÉRT-elnök, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöksége, Szabó József elnök és Jakab Adorján elnökhelyettes. A tisztújítás mellet a küldöttgyűlés napirendjén szerepelt Csép Éva Andrea leköszönő elnök, illetve a tagszervezetek beszámolója. Nagy Botond 2008 óta a Mai Generáció Ifjúsági Szervezetének a tagja, melyben jelenleg több mint 50 aktív fiatal és 60 szimpatizáns tevékenykedik. Az egyesület soraiban leginkább rendezvényszervezéssel, szervezetépítéssel foglalkozik. (mti)
Transindex.ro2013. augusztus 21.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom nyílt levele a marosvásárhelyi RMDSZ-képviseletnek
Címzettek: Maros Megye Tanácsának alelnöke, Lokodi Edit Emőke, az RMDSZ Maros megyei tanácsosai, Kelemen Márton , Szabó Árpád, Gáspárik Attila, Szabó József, Csép Andrea, Ilyés Tóth Sándor, Mózes Levente, Pokorny László, Szász Izolda, Erős Csaba, Tatár Béla, Bán Mózes
Tárgy: A kisebbségi érdekvédelem eszköztárában nem szerepel a tűzoltás, avagy az RMDSZ választott elöljárói nem képviselik hatékonyan és eredményesen a magyar közösség érdekeit
A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy az RMDSZ Maros megyei tanácsosai, a Megyei Tanács alelnöke becsapták a magyar közösséget, amikor azt ígérték, hogy kellő alázattal és megfelelő politikai szakértelemmel fogják képviselni a magyar közösség érdekeit. Jelen nyílt levelünk Marosvásárhely és Maros megye kulturális programjainak szervezésével kapcsolatos politikai érdekvédelem hiányosságaira, esetekben teljes hiányára szeretné felhívni a közvélemény figyelmét, és egyben felszólítani a levél címzetteit, hogy az eddigi eredménytelen érdekvédelmi tevékenységük során keletkezett – a magyar közösséget megalázó – károkat sürgősen hozzák helyre és a jövőben végezzenek valós politikai érdekérvényesítést, a jelenlegi érdekérvényesítésnek álcázott eredménytelen TŰZOLTÁS helyett.
A „100 éves a marosvásárhelyi Kultúrpalota” programsorozat majdnem teljes mértékben nem létezőnek és mellőzhetőnek tekinti a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar közösséget, mindamellett, hogy a megyei és városi magyar lakosság szavazatainak köszönhetően 12 RMDSZ-es megyei tanácsos és egy RMDSZ-es Megyei Tanács alelnök kapta meg azt a nemes felhatalmazást, hogy hatékonyan képviseljék a magyar közösség érdekeit a Megyei Tanácsban. A „100 éves a marosvásárhelyi Kultúrpalota” rendezvény megszervezése során már számos hiba történt, a termek elnevezése körül és más – a magyar közösséget láthatatlannak tekintő – döntéshozatali folyamat során, ezeknek a kialakulásáért is elsősorban Önök felelősök.
A „100 éves a marosvásárhelyi kultúrpalota” rendezvénysorozat diszkriminál, semmibe veszi a magyar közösség nyelvi és kulturális jogait, az RMDSZ megyei tanácsosainak és a Megyei Tanács alelnökének közreműködésével. Szervezetünk áttekintette a „100 éves a marosvásárhelyi Kultúrpalota” rendezvényhez kapcsolódó határozathozatal jegyzőkönyveit, valamint annak is utánajártunk, hogy a szakbizottságokban elhangzottak-e olyan felszólalások, javaslatok amelyek a programsorozathoz kötődő magyar nyelvhasználat, magyar kultúra korrekt és közösség szempontjából tisztességes megjelenítésért születtek, következésképpen kijelenthetjük az alábbiakat:
A „100 éves a marosvásárhelyi Kultúrpalota” programsorozat szervezése során a magyar érdekvédelmi szervezet tagjai nem tettek semmit azért, hogy a programsorozat úgy tartalmilag, mint nyelvileg megfelelően tükrözze az itt élő magyar közösséget. A programsorozat alig tartalmaz magyar kultúrához kapcsolódó eseményeket, és emellett a promóciós anyagok 90 százaléka román nyelven hirdeti az itt élő közösségek ál-harmonikus és kölcsönös tiszteletet nem ismerő kapcsolatát. Ennek a rendezvénynek az áldozatai a magyar közösség tagjai és ezért a nyilvános gúnyűzésért elsősorban az RMDSZ választott tanácsosai felelnek, Önök, akik a választásokon arra kaptak felhatalmazást, hogy a magyar közösség érdekeit megfelelően képviseljék. Köztudott, hogy Marosvásárhelyen már régóta létezik tűzoltóság, arra egyáltalán nincs szükség, hogy az elmaradt, kényelemből, vagy hozzá nem értésből nem gyakorolt politikai érdekérvényesítés helyett, Önök, az RMDSZ tanácsosai, együtt más RMDSZ tisztséget betöltő személyekkel, akik – hallgatással, távolmaradással vagy egyszerűen csak semmittevéssel – a magyarellenes gyújtogatásban maximálisan részt vettek, hirtelen úgy tegyenek mintha a kisebbségi érdekvédelem tűzoltást jelentene.
Kelemen Márton frakcióvezető hamis nyilatkozatai – a jelenlegi program módosulására vonatkozóan – még csak tűzoltásnak sem tekinthetőek, hiszen a programok szervezése már rég elkezdődött és az egynyelvű óriásplakátok, valamint a program tartalma egyértelműen hirdeti a magyar közösség láthatatlanságát és teljes mellőzését úgy nyelvi, mint kulturális szempontból. A frakcióvezető ott volt a rendezvénysorozatról szóló tanácsi határozat megszavazásánál és nem tett egyetlenegy olyan javaslatot sem, amely egy kisebbségi érdekvédelmi szervezet választott tanácsosának kötelezettsége lenne ilyen, és hasonló döntéshozatali folyamatokban. A megyei tanács döntése során egyetlenegy magyar tanácsos sem szólalt fel, és nem kérte a kétnyelvű promóciós anyagokat, a kulturális programok kiegyensúlyozott megszervezését. Sőt mi több, Pokorny László magyar tanácsos azt kérte a megyei tanács jelenlevő tagjaitól, hogy a rendezvénysorozat promóciós anyagait fordítsák le NÉMET nyelvre, magyar nyelvet nem említve (mintha az magától értetődő lenne ebben az egynyelvű világban), felszólalásával alátámasztva, hogy ő inkább a német nyelv védelmére kel, a magyar nyelv őt nem érdekli, hiszen a tanácsban sem beszél senki magyarul, sem ő, sem más érdekvédő kollégái. A jegyzőkönyvben rögzítettek alapján Tatár Béla kollegájuk a fent említett programsorozat megszavazása előtt pedig egész egyszerűen kisétált a teremből, bizonyára teljes érdektelenség által vezérelve.
A rendezvény megszervezéséhez kapcsolódó tanácsi határozat meghozatalakor több magyar választott elöljáró hiányzott, név szerint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke, Csép Andrea és Gáspárik Attila, akik a kulturális szakbizottság tagjai is egyben, ahol a rendezvény tematikáját és tartalmát, elnevezését és helyszíneit, a határozathozatalt megelőzően megtárgyalták. A magyar nyelvhasználat, a magyar kultúra megfelelő megjelenítése sem a szakbizottságok megbeszélései során, sem a programsorozatot eldöntő tanácsi határozat meghozatalakor nem került szóba. Az RMDSZ-es érdekérvényesítés eszköztára, amelyet Önök a programsorozat során bevetettek, a következőket tartalmazta: távolmaradás, hallgatás, német nyelv érdekében történő felszólalás és még számos eredménytelen és semmitmondó cselekedet. Az érdekérvényesítő némaság, távolmaradás és semmittevés nagyon durva következményekkel járt: Jelenleg a város számos pontján egynyelvű óriásplakátok hirdetik a román kultúrát, ezeken a magyar közösség láthatatlan, a közösségi oldalakon megjelenő tájékoztatás szintén egynyelvű.
Jelenleg az érdekérvényesítésnek álcázott tűzoltás zajlik, amelynek során Önök azt állítják, hogy felkérték a Megyei Tanács Elnökét, hogy készítsen magyar nyelvű promóciós anyagokat, valamint azt állítják, hogy lesznek magyar kultúrához kötődő programok. Először is tisztázzunk valamit: a kisebbségi érdekérvényesítés nem a leégett erdők megmentését jelenti. A közösség egy része lehet, hogy nem ér rá, és nem érti a történéseket, elsősorban azért, mert a munkaerőpiacról száműzött magyarként napi húsz órát dolgozik a mindennapi megélhetésért, viszont vannak, akiket a mostani és más hasonlóan elbaltázott programsorozat sért, és megalázónak tekintik azokat. Hiszen mi, magyarok, tisztességes adófizetők vagyunk, Önök is a mi pénzünkből kapják juttatásaikat, miért nem képesek a magyar nyelvet és kultúrát hatékonyan és eredményesen képviselni a munkájuk során? Miért akarják velünk elhitetni, hogy a programsorozatot megelőző számos megbeszélésen, a szervezési munkálatok során nem volt alkalmuk hatékonyan és eredményesen képviselni a magyar szempontrendszert, viszont nem kell megijedni, most majd jön az RMDSZ TŰZOLTÓSÁG és eloltja a tüzet.
Továbbá megjegyezzük, hogy a kétnyelvűség nem azt jelenti, hogy a promóciós anyagok 99 százaléka román, látszattevékenység szintjén a szervezők kinyomtatnak egy pár magyar plakátot, emellett pedig kismillió egynyelvű román óriásplakátot és posztert stb. A valós kétnyelvűség azt jelenti, hogy a két nyelv egymás mellett szerepel, és nem külön plakátokon. Ezúton felkérjük Önöket, hogy az utólag kinyomtatott, számos hibát és román kifejezést tartalmazó, magyar plakátot ne próbálják eladni, mint a kétnyelvűség mintapéldányait és a magyar közösséget tiszteletben tartó promóciós anyagokat.
Nyomatékosítani szeretnénk, hogy a magyar választópolgárok nem tűzoltásra adták Önöknek a felhatalmazást, hiszen senki nem akarja, hogy a kultúrájának és anyanyelvének elégett romjain keseregjen. Önök nem ezt ígérték a választási kampányuk során és becsapták a magyar választópolgárokat. Legyenek szívesek az eddigiekben egyáltalán nem gyakorolt kisebbségi érdekvédelmi eszköztárt alázattal elsajátítani és érdekérvényesítési kötelezettségeiket a közösségi igényeknek megfelelően hatékonyan ellátni.
Végezetül kérjük, hogy a nem létező érdekérvényesítő munkájuk során keletkezett hiányosságokért ne a román közösség tagjait, a román nemzetiségű megyei tanácselnököt és más román közösséghez tartozó személyeket hibáztassák, hanem az Önök szakmai hiányosságait elemezzék, ujjal mutogatás és bűnbakkeresés helyett ismerjék be már végre a saját tévedéseiket, fejezzék be a román nacionalizmust pajzsként történő felhasználását, amellyel legitimizálhatják semmittevésüket és érdektelenségüket. Fogadják már el végre, hogy a kisebbségi érdekérvényesítés mindenhol a világon küzdelmet jelent, és minden egyes kisebbséget képviselő politikai csoportnak csatákat kell vívnia a többségi társadalom tagjaival. Itt az ideje elkezdeni végre dolgozni.
Civil Elkötelezettség Mozgalom
Marosvásárhelyen, 2013.08.20.
Erdély.ma2013. augusztus 23.
Húszéves az Úz-völgyi emlékmű
Az Úz-völgyi emlékmű felavatása 1994. augusztus 26-án
Az 1944-es Úz-völgyi harcok helyén ötven év eltelte után, 1994. augusztus 26-án állítottuk fel azt az emlékművet, amely ma már zarándokhellyé vált. A gondolat az én fejemben született meg, melyet Sylvester Lajos azonnal felkarolt, sőt, könyvet, majd filmet is készített e szép völgy eseményeiről (Úz-völgyi hegyomlás).
Azon magyar honvédek emlékére született az emlékmű, akik 1944. augusztus 26. és szeptember 11. között szülőföldjüket védték, és azt vesztették el, ami az embernek a legdrágább: életüket. Mily szépen írja Magyari Lajos: „védték a hont, a megvédhetetlent”, majd folytatja: „kik nem kérdezték, miért és mi végből, áldott életükért nem kértek soha bért, a földért adták a drága, drága vért”. Háborúba vezényelt, két tűz közé szorított, végveszélybe sodort kicsi ország katonái voltak, nem ők akarták, de ha már belesodródtak, belekényszerültek, harcoltak. Tették, amit kellett, amit lehetett, amit a becsület megkívánt. Katonaesküvel vállalták, hogy hazájukat megvédik. Sajnos, az eskü jogosságát, örök érvényességét azután sokan és sokszor elvitatták: Nem kellett volna kitartani, át kellett volna állni, tudniuk kellett, hogy a háborút elvesztettük, harcuk értelmetlen volt – mondják némelyek. Ezekre ők, az elesettek nemet mondtak. Át kellett volna állni? De hiszen ez árulás. Az árulásnak súlyos következményei vannak. A házat s a hazát védeni kell, évszázadok óta ez a székely-magyar ember tiszte, ez már a génjeiben van. Már Gyóni Géza megírta: „Véres harcok verték fel a hírét, de csak a béke katonája volt.” Odahaza pedig a lányok, anyák azon bucsálódtak: melyiküké volt Horthy Miklós legszebb katonája!?
Az emlékműtalapzaton fekvő sziklapatakkő, amelyet az Úz-patak medréből vonszoltunk ki, egy sebesült vagy halott katonát asszociál, egyszerre szarkofág és kőkoporsó, 135 katonahalott nevét viselő réztáblákat tart, a strázsáló székely zászlós kopjafa mellett Kölcsey Ferenc-idézettel: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihunysz: a haza minden előtt.” Az emlékmű létrejöttében sokan segítettek, háromszékiek és csíkiak egyaránt. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere, Fikó András erőgépész, Vinkler András sepsiszentgyörgyi betonadakozó, Péter János márványlap-ajándékozó, Váncsa Albert kopjafaadományozó, Both Károly fafaragó, Puskás Csaba, Kiss Lőrinc, Imreh Lajos, a Sepsiszentgyörgyi Autóvillamossági Gyár szerszámműhelye réztáblaadói és -vésői, Gombos János, Bartha Mihály és családja, Páldeák Béla és családja, Kovács Béla, Soós Ferenc, Vén András, ifj. Kajcsa András, Gocsman Sándor, Somogyi Csaba, Ferenc Gyula, Fejér Ákos, Nagy Dezső, Incze Pál, Páll Samu, Ugron Endre, Ferencz Csaba Háromszékről. Úz völgyében élők: Csedő Lajos, László Imre és Sándor, Csillag Gyula, Novák Istvánné. Szentmártoniak: Kovács Sándor, Vitos József, Dánel András, Kosza Vilmos, Nagy Zsolt, Bocskor Imre, Keresztes Andor.
Nem felejtjük el azok nevét sem, akik húsz évvel ezelőtt Kelemen József tanár vezénylete mellett, a sepsiszentgyörgyi katonazenekar – a textilgyári rezesbanda tagjaiként oly sok szép dallal kedveskedtek az avatóünnepélyen résztvevőknek: Mézes László, Ördög István, Timár Miklós, Karácsony János, Krafft Pál, Toncs György, Dakó István, a dohánygyárból: Dénes Gyula, Márton Tibor, Szász Péter, a dudagyárból: Bedő Gábor, Fazakas Zoltán, az IMASA-ból: Szabó József és Gáll Sándor.
Köszönet mindannyiuknak!
Tisztelettel és szeretettel várunk 2013. augusztus 26-án, immár huszadik alkalommal az Úz-völgyébe minden kedves, végtisztességet megadó embert!
Dr. Szőts Dániel
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. október 15.
Sárga lapot mutattak a MIÉRT vezetőinek a háromszéki fiatalok
A Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) hétvégén Csernátonban tartotta rendkívüli küldöttgyűlését, amelyen kiértékelték az elmúlt fél év tevékenységét, új elnököt választottak, valamint az országos ernyőszervezetnek is üzentek: „sárga lapot” mutattak a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) vezetőségének.
A HÁRIT hétvégén megválasztott új elnöke, Oltean Csongor a maszol.ro-nak elmondta, a szimbolikus sárga lappal az országos ifjúsági ernyőszervezet vezetőinek arra a múlt heti döntésére reagáltak, amely szerint szankcionálni akarnak egyes tagszervezeteket. Tájékoztatása szerint az eset előzménye, hogy a MIÉRT elnöksége belső információkat igényelt egyes háromszéki ifjúsági szervezetektől, a HÁRIT vezetői azonban ezt megtagadták. Arra hivatkoztak, hogy az érintett szervezetek engedélye nélkül nem szolgálhatnak belső információkkal.
A fiatal politikus leszögezte: elsődleges partnerségi viszony a MIÉRT és a HÁRIT között van, a háromszéki ifjúsági szervezeteknek nincs elszámolási kötelezettségük az országos szervezet irányába. Mint mondta, a HÁRIT a MIÉRT tagjaként beszámol saját rendezvényeiről, tevékenységeiről, illetve a maga is szóban kér beszámolókat a saját tagszervezeteitől, de meglátásuk szerint az országos ernyőszervezet nem kérheti számon ezeket a szervezeteket, hiszen nincsen köztük közvetlen partnerség. „Úgy gondoljuk az ifjúsági szférában nem szankciókra, hanem partnerségre kell építeni a jövőt” – fejtette ki a HÁRIT elnöke.
A háromszéki ifjúsági szervezet egy neve elhallgatását kérő tagja lapunk érdeklődésére elmondta: úgy tudják, a kért információk kiadásának megtagadásáért a MIÉRT elnöksége kilátásba helyezte, hogy a Communitas Alapítvány következő pályázati kiírásakor a háromszéki ernyőszervezet szankcióként húsz százalékos forrásmegvonásban részesül majd. „Ezt nem tartjuk helyesnek - nem a pénzmegvonás miatt, -, hanem azért mert nem pártokról van szó, hanem ifjúsági szervezetekről, amelyek között partnerségi viszony kellene működjön, nem pedig szankciók” – szögezte le lapunknak a neve elhallgatását kérő háromszéki ifjúsági vezető.
Szabó József: a futballt csapatjátéknak hívják
A háromszéki ifjak részéről érkezett vádakra válaszolva Szabó József, a MIÉRT elnöke maszol.ro-nak kifejtette: a HÁRIT-nak elsősorban saját sorait kellene rendeznie. „Vannak problémáik, amiket házon belül kellene megoldaniuk. Ezt mutatja többek között az is, hogy hat hónapon belül másodszor választanak új elnököt” – mondta Szabó. A szankcióként kilátásba helyezett húsz százalékos forrásmegvonásról kijelentette: ezt a vádat furcsának és provokatívnak tartja, amire nem kíván válaszolni, annál is inkább, hogy a vádat megfogalmazó háromszéki ifjú nem vállalja nevét.
A HÁRIT és MIÉRT közti „sárga lapos” konfliktus előzményeiről szólva Szabó József elmondta: a MIÉRT elnöksége monitoring rendszert dolgozott ki, amelyet valamennyi tagszervezet képviselője elfogadott és teljesített is. Azon az ülésen, ahol erről döntöttek, a háromszékiek is képviselve voltak, de nem szólaltak fel ellene, illetve nem hívták meg a MIÉRT elnökségét a HÁRIT küldöttgyűlésére, ahol lehetőség lett volna megtárgyalni a nézeteltéréseket.
A „sárga lapos” akcióra Szabó József ugyancsak foci nyelven válaszolt. „A futballt csapatjátéknak hívják, ahol a legjobb játékosok is csak addig egyéniesedhetnek, míg nem veszélyeztetik a közös eredményt. A háromszékiek kiléptek saját szerepükből, kivették a sárga lapot a bíró kezéből, és saját társaik irányába mutatták fel. Ezt majd el kell magyarázniuk a többi tagszervezetnek is” – összegzett Szabó József.
Maszol.ro2013. október 16.
Takács Csaba: az ifjúsági szervezetek nagymenőt játsszanak
A Magyar Ifjúsági Értekezletnek (MIÉRT) nincs semmilyen beleszólása a pályázati pénzek elosztásába, szögezte le a Sláger Rádió megkeresésére Takács Csaba, annak kapcsán, hogy egy neve elhallgatását kérő háromszéki ifjúsági vezető azt mondta, a Communitas Alapítványtól származó pénzforrások megvonásával fenyegette meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) a háromszéki tagszervezetét a HÁRIT-ot. Takács Csaba a Communitas Alapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte: a MIÉRT javasolhat tagot a szaktestületekbe, mint ahogy más civil szervezetek is, de a pályázatok elbírálásánál neki is be kell tartani a nyilvános kiírásban megfogalmazott értékrendet.
„Van tudomásom az országos és a háromszéki ifjúsági szervezetek közti vitáról, mindenki a saját portáján játssza a nagymenőt, a feltörekvő új generáció többet kellene érdeklődön például arról, hogy működik a Communitas Alapítvány”- szögezte le a Sláger Rádiónak Takács Csaba. A Magyar Ifjúsági Értekezletnek (MIÉRT) nincs semmilyen beleszólása a pályázati pénzek elosztásába, szögezte le a Sláger Rádió megkeresésére Takács Csaba, annak kapcsán, hogy egy neve elhallgatását kérő háromszéki ifjúsági vezető azt mondta, a Communitas Alapítványtól származó pénzforrások megvonásával fenyegette meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) a háromszéki tagszervezetét a HÁRIT-ot.
Amint arról beszámoltunk, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) hétvégi küldöttgyűlésén szimbolikusan sárga lapot mutattak be a jelenlevők a MIÉRT-nek, mivel megfogalmazásuk miszerint az ernyőszervezet szankcionálni akarja egyes tagszervezeteit.
Oltean Csongor a HÁRIT hétvégi ülésén megválasztott új elnöke azt mondta: a sárga lapot azért mutatták be, mert a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) belső információkat kért a HÁRIT tag ifjúsági szervezetektől, ezeket megtagadták arra hivatkozva, hogy közvetlen partnerségi viszony csak a HÁRIT és a MIÉRT között van, a tagszervezeteiknek nincs elszámolási kötelezettségük.
A háromszéki ifjak részéről érkezett vádakra válaszolva a nagyváradi Szabó József, a MIÉRT elnöke a Sláger Rádiónak kifejtette: „A HÁRIT első sorban saját sorait kellene rendezze, hiszen vannak problémái, amiket házon belül kellene megoldjon. Ezt mutatja többek között az is, hogy hat hónapon belül másodszor választanak új elnököt.”
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma2013. november 21.
Lekerült a magyar felirat a nagyváradi rendőrkocsikról
Lekerültek a Nagyváradi Helyi Rendőrség járműveiről a magyar nyelvű feliratok - tette szóvá Szabó József RMDSZ-es városi tanácstag a tanács keddi, novemberi rendes ülésén.
Az önkormányzati képviselőnek a helyi rendőrség vezetője, Alexandru Laza röviden válaszolt: szerinte a városi rendőrség még tavasszal arra szólította fel őket, arra, hogy a „törvényeknek megfelelően” feliratozzák a járműveket, azaz csak románul.
A helyi rendőrség járművein egyébként az intézmény megalapítása óta volt magyar felirat is.
Fried Noémi Lujza
Maszol.ro2013. november 25.
Új úton az RMDSZ? (Ülésezett az SZKT)
A viták, nyílt vagy burkolt összecsapások helyszíne volt a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülése. Kelemen Hunor szövetségi elnök első ízben fordult szembe elődjével és mentorával, Markó Bélával, aki az elmúlt hetekben több ízben bírálta amiatt, mert feladni látszik a korábbi kis lépések politikáját, kifogásolta, hogy az RMDSZ is részt vett a nagy menetelésben, és a szórvány cserbenhagyásaként minősítette a székely autonómiatörekvések támogatását. Kelemen egyértelműen fogalmazott: nem lehet mozdulatlanul állva a csodára várni, eddigi eszköztárukat új elemekkel kell kiegészíteni. „Nem mondtunk mást, mint ami a szövetség programjában szerepel, nem mondtunk mást, mint amit közösségünk akar” – fogalmazott. Leszögezte, a jövő évi EP-választásokon az RMDSZ színeiben, a tulipán jele alatt indulnak jelöltjeik. Párbeszédről lehet szó, de a zsarolásnak nem engednek, olyanoknak nincs helyük listájukon, akik korábban a megosztást szolgálták – szögezte le. Az ülés a szövetség kitüntetései, az Ezüstfenyő Díjak kiosztásával kezdődött. Az elismerést azoknak ítélik oda, „akik kiemelkedő munkát végeztek a magyarság szülőföldön való megmaradásáért és az RMDSZ programjának megvalósításáért”. Háromszékről Kisgyörgy Zoltán geológus, földtani és helytörténeti szakíró, lapunk munkatársa és Zelenák József evangélikus-lutheránus esperes, püspökhelyettes vette át a díjat. Előre lehetett sejteni, hogy az SZKT ülése nem a megszokott semmitmondó bágyadtságban telik el, az elmúlt hetekben egyre élesebbé váltak ugyanis a régi vezetés bíráló hangjai, többen próbáltak ellentétet szítani Székelyföld és szórvány között, de az is kiszivárgott, sűrűsödnek a viták arról, milyen úton kell tovább haladnia az RMDSZ-nek. Így Kelemen Hunor politikai beszámolója sokkal inkább állásfoglalásnak hatott. S bár kiemelte, nem új irányról van szó, az is nyilvánvalóvá vált: új időszámítás következik a szövetség életében.
Cselekvés ellenzékben is
Kelemen Hunor szövetségi elnök Bethlen Gábor és Kós Károly egy-egy idézetére építette beszámolóját. Négyszáz éves, de ma is pontosan működő közéleti iránytűként jellemezte Bethlen szavait: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Kós Károly felhívását a Kiáltó Szóból kölcsönözte: „Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való...” Ellenzékbe kényszerült az RMDSZ bő másfél évvel ezelőtt, és ez új kihívásokat, kérdéseket is felvetett, például, hogy változtatnia kell-e addigi politizálásán, „tudjuk-e, akarjuk-e, szabad-e úgy szemlélni a politikát, mint egy várótermet, előszobát, ahol csak üldögélni kell csendben, nem föltétlenül felemelt fejjel, várni kell mozdulatlanul, ha lehet úgy, hogy senkit ne zavarjunk, mert egyszer, előbb vagy utóbb, úgyis beszólítanak”. Nem lenne gond az ellenzékben politizálás egy olyan társadalomban, ahol a többség-kisebbség viszonyát a kölcsönös bizalomra alapuló együttműködési szándék jellemzi, de Romániában azt tapasztaljuk, hogy a megszerzett jogok megőrzése legalább akkora kihívás, mind az esetleges továbblépés – fogalmazott Kelemen Hunor. Számba vette az elmúlt egy esztendőt: alkotmánymódosító javaslataik egy részét sikerült érvényesíteniük, ám végül halasztódott az alaptörvény megváltoztatása, de legalább elmaradt az a közigazgatási reform is, a régiósítás, amely az önkormányzati erők megtizedelésével járt volna. Jelentős előrelépésnek nevezte a decentralizációs törvényt, mellyel „az elmúlt sok-sok esztendő legmélyebb hatalomátadására kerül sor. Az önkormányzatok erősebbek lesznek, nagyobb hatáskörökkel rendelkeznek, és a döntések közelebb kerülnek a helyi közösségekhez”. Szólt a fejlesztési régiók átszervezése okán kezdeményezett aláírásgyűjtésről – tíz nap alatt sikerült kétszázezer támogatást összesíteniük – és a székelyek nagy meneteléséről, mindkettő a közösségi akarat felmutatását szolgálta. Elismételte korábban már megfogalmazott álláspontját: „sem régióátszervezést, sem autonómiát nem valaki ellenében képzelünk el, hanem valakikért. (…) Amit mi kérünk, az csupán annyit jelent, hogy a mi dolgainkról mi magunk akarunk dönteni.”
Nem vagy-vagy, hanem is-is
Kelemen Hunor a belső bírálatokra válaszolva elmondta: „Nem tartom életszerűnek azt a felvetést, mely szerint vagy politizálunk a parlamentben, az önkormányzatokban, vagy menetelünk. Azt mondom, hogy az is-is helyzet sokkal inkább igaz. Eddigi eszköztárunkat kiegészítjük olyan eszközökkel, amelyeket ez a szervezet még használt, és valószínű, hogy az élet még teremthet olyan helyzetet, amikor használnia kell.” Véleménye szerint hamis állítás, hogy a tömbben élő magyarok törekvései ellentétesek az interetnikus környezetben, illetve a szórványban élő magyarok érdekeivel, vagy fordítva. „A kulturális autonómia a területi vagy regionális autonómiával alkot teljes egészet, egyik nem zárja ki a másikat, hanem kiegészíti azt. Arról persze nincsenek illúzióim, hogy ma éppen milyen esélye van egyik vagy másik tervünk megvalósításának. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy mozdulatlanul állunk, és csodára várunk” – fogalmazott Kelemen Hunor.
A közeljövő céljai között az EP-választásokat említette, ott kell lenni Brüsszelben, mert bár európai polgári kezdeményezésüket elutasították, a lisszaboni szerződés módosításakor „rést kell ütni a falon”, el kell érni, hogy a kisebbségi jogok védelme az EU alapdokumentumának részévé váljék. Kelemen Hunor nemcsak Markó Bélának, de Tőkés Lászlónak is üzent: „nem engedünk a zsarolásnak, és nem ígérünk befutó helyet olyan politikusoknak, akik a mi bizalmunkkal visszaéltek. Partnerséget ígérünk minden olyan személynek és szervezetnek, aki és amely abban érdekelt, hogy ne a megosztást erősítse. Mindazt, ami 2012-ben a parlamenti választásokon történt, nem tudjuk meg nem történtnek tekinteni, nem tudjuk kitörölni a szövetség intézményes memóriájából”. Magyarország irányába is megfogalmazta álláspontját: „Mindig azt mondtuk, hogy a megszerzett jogokkal élni kell. Az állampolgársággal járó szavazati jogról is csak ezt mondhatjuk. Ahogy a könnyített állampolgárság megszerzéséhez is segítséget nyújtottunk anélkül, hogy ezért bárkitől ellenszolgáltatást kértünk vagy vártunk volna el, a regisztrációval kapcsolatosan is így járunk el” – jelentette ki.
A többség egyetért
A szövetségi elnök felszólalását követő politikai hozzászólások többsége megerősítette Kelemen Hunor álláspontját. Többen kiemelték a decentralizációs törvény jelentőségét (Borbély László, Cseke Attila, Király András), Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke a megyei önkormányzatoknak átadott diáktáborok egy rendszerbe építését és az erdélyi magyar diáküdültetési program létrehozását javasolta. Ugyanakkor megfogalmazott egy cseppet sem fiatalos, de az RMDSZ szárnyai alatt felnövekvő ifjakra jellemző példázatot is: maratoni távgyalogláshoz hasonlította a szövetség tevékenységét, ahol csoportban kell haladni, nem szabad senkinek nagyobb sebességre kapcsolnia, aki pedig lemarad, azt kizárják. A szórvány–székely kapcsolatokról Winkler Gyula EP-képviselő fogalmazta meg: nagyon jó nagykövetei lehetnek a szórványban élők a székely autonómiaköveteléseknek a románokkal folytatott párbeszéd során. Korodi Attila képviselő és Tamás Sándor is felvetette, hogy az autonómiaharcban szükség van az eszköztár bővítésére.
Vass–Frunda összecsapás
A Marosvásárhelyen kívüliek számára váratlanul bukkant elő egy nagyon éles vita Vass Levente és Frunda György között. Két felszólaló szájából is elhangzott: „el a kezekkel Vass Leventéről és a kőtörő osztályról!”, majd körvonalazódott a történet is: Marosvásárhelyen a Vass Levente által irányított urológia-kőtörő részleget más részlegbe akarják beolvasztani, ez ellen már augusztusban tiltakoztak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának és kari tanácsainak tagjai. Többen Frunda Györgyöt sejtik az intézkedés hátterében, hiszen a felesége az urológiarészleg vezetőjeként közvetlenül érintett az ügyben. Ezenkívül a tavalyi választásokról jól ismert tény az is, hogy bár korábban Vass Levente volt az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, a szövetség végül mégis Frundát támogatta, akinek aztán nem sikerült legyőznie román vetélytársát. Most Vass Levente nagyon élesen fogalmazott: véleménye szerint a korábbi történéseknek köszönhető, hogy jövő héten már, valószínű, nem lesz főosztályvezető, azzal vádolta meg Frundát, hogy rengeteg energiát fektetett abba, hogy felszámolja az említett osztályt, így akar bosszút állni rajta, és a megyei RMDSZ-szervezet „passzívan asszisztált” ehhez. „Az egyedüli dolog, amivel meg tudom tartani a méltóságomat, hogy nem félek; sem Frunda Györgytől, sem másoktól” – jelentette ki, szavait pedig vastaps követte. Frunda György hazugnak nevezte Vass Leventét, és perrel fenyegette. Sokat elmond a helyzetről, hogy ő azonban néma csendben hagyta el a pulpitust, senki nem tapsolt.
Lezárult a Markó-éra
Az „öreg oroszlánok” és „fiatalabb farkasok” közötti nézetkülönbségek visszaköszöntek még néhányszor. Borbély László, aki két évtizede meghatározó politikusa az RMDSZ-nek, például azt hangoztatta, hogy a választott út jó volt, sok mindent sikerült elérniük, nem váróteremben ült az erdélyi magyarság. Markó Béla is visszavonulót fújt. Mint mondotta, nem provokálnak belőle replikát a Kelemen Hunor által hangoztatottak. Kifogást csak a magyarországi választásokkal kapcsolatos véleménye ellen emelt: szerinte jobb lett volna olyan megoldás, amely szerint a határon túli állampolgárok csak bizonyos dolgokba szólhatnak bele. Markó kiemelte, fontosnak és tisztázó jellegűnek is tartja Kelemen Hunor állásfoglalását. Egy húszesztendős korszak lezárult – mondotta. „Kialakítottuk a jogi kereteket, és jön a következő korszak, amikor döntési jogköröket kell magunkhoz vennünk. Az autonóm döntés különböző formái felé kell elindulnunk. Nem fogadhatjuk el, hogy a következő húsz év csak az elmúlt húsz év eredményeinek megvédésről szóljon” – hangsúlyozta Markó Béla.
Az SZKT testülete arról is döntött, hogy március elsején rangsorolja európai parlamenti képviselőjelöltjeit, és elfogadták a jelöltállítás szabályzatát. Eszerint csakis az RMDSZ valamely területi szervezete, platformja, társult szervezete, nőszervezete vagy a szövetséges ifjúsági szervezeteket tömörítő Miért ajánlásával lehet pályázni a képviselő-jelöltségre. A pályázatokat a jelölteknek február 15-ig kell benyújtaniuk.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. november 26.
RMÜE-konferencia Marosvásárhelyen
Üzleti lehetőségek az unió árnyékában
November 22-én, pénteken délelőtt a marosvásárhelyi Continental Szállodában tartott konferenciát a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE), a tematika ezúttal a kis- és középvállalkozások támogatása, ezen belül pedig az agrárösszefogás volt.
Diósi László, az RMÜE elnöke köszöntőbeszédét követően a beszélgetést konkrét példákkal kezdték. Daradics Kinga, a MOL Románia vezérigazgatója egy olyan érdekes beszélgetést vezetett le, amelynek során három marosvásárhelyi vállalkozó fedhette fel üzleti sikereinek titkát. Albert Attila, a Bioeel, Nyulas Bernát, a Fomco és Makkai Zsolt, a Kerkonsult cég képviselője írt le igen reális helyzetképet a romániai gazdasági valóságról. A moderátor röviden úgy foglalta össze az elhangzottakat, hogy az említetteknek azért sikerült mindeddig összesen 230 alkalmazottat foglalkoztatni és évi 35 millió eurós üzleti forgalmat elérni, mert állandóan megújultak, nap mint nap követik a piac mozgását, és nem utolsósorban olyan szakembereket foglalkoztatnak, akik képesek a területükön kimagasló eredményekre. Ezenkívül jó pszichológusok, emberismerők és üzleti érzékkel, vezetői készségekkel rendelkező vállalkozók.
A beszélgetést követően dr. Szabó József Andor, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági szakattaséja a román–magyar agrárkapcsolatokról tartott érdekes előadást. Az állatorvos szakpolitikus a ’90-es évekig visszanyúlva vázolt fel valós helyzetképet a szakterületről. Elmondta, "sokan visszasírják a rendszerváltás előtti és a közvetlen azutáni helyzetet, mert akkor az agrárpiacon még volt kereslet és kínálat, viszonylag jó minőségben lehetett értékesíteni a termékeket, és nem voltak jogi kötelezettségek. Ez a helyzet mára már majdhogynem radikálisan megváltozott, hiszen mindkét ország a saját nemzeti politikáját igazította az uniós elvárásokhoz. A jogszabályoktól eltekintve egy dolog azonban nem változott: a mezőgazdaság tőke- és munkaigényes, helyhez kötött, kiszámíthatatlan hozamú és időjárásfüggő.
Hol nyerhet teret ebben a helyzetben a két ország közötti agrárkapcsolat? – tette fel a kérdést az előadó, majd kifejtette, nemcsak a pályázatírásban nyújtott segítségben kellene kimerüljön mindez, amelyet az ún. KITA-irodákon keresztül bonyolítanak le, mert – főleg 2014 után – több lehetőség is kínálkozik. Évente a magyar–román agrárkereskedelmi volumen 12-16%-kal növekedik. Románia a mezőgazdasági területen Magyarország második legnagyobb üzleti partnere Németország után. A magyar agrár-külkereskedelmi aktívum nagy részét a magyar–román áruforgalom teszi ki. Ez persze, számunkra, romániaiak számára nem mindig előnyös, derült ki az előadó példáiból. A naponta piacra kerülő tej 40%-a Magyarországról érkezik. Az ott termelt napi 7,5 millió liter tejből félmilliót Romániában fogyasztanak el. Ez annak az átmenetmentességnek – derogációnak – tulajdonítható, amelyet az unióval való tárgyalásokon megkapott az ország, ugyanis az unió szempontjai szerint a román tejderogáció 2013. december 31- ig nem exportálható. Ugyanígy a hústermékek 30%-a Magyarországról érkezik Romániába a 2007-ben aláírt derogáció miatt. Ekkor ugyanis Romániát fenntartásokkal kezelték a sertéspestis elleni nem megfelelő intézkedések miatt. Ez a helyzet Románia tekintetében pozitívan változhat 2014 után, erre mindkét ország gazdáinak fel kell készülniük.
Az előadó ezután kitért egy szintén az említett dátum után várható igen jelentős változásra, a földforgalomra. Bár a romániai földtörvényben visszaköszönnek a szigorú magyar elképzelések, az új intézkedés mégiscsak lehetőséget biztosít a külföldieknek a földvásárlásra. Szabó József szerint Romániában 13 millió hektár bruttó mezőgazdasági földterület van, amiből 8,5 milliót használnak, ebből 7,5 millióra kértek területalapú támogatást az uniótól. Tudomása szerint az említett bruttó terület 8,6%-a már német, olasz, dán, osztrák tulajdonba került, ebből csupán 100.000 hektár a magyarországi magyar befektetők tulajdona. A 24. órában vagyunk a földvásárlás terén – mondta a magyar gazdákra utalva az előadó, hiszen ez az erdélyi és a magyarországi gazdák igazi gazdasági összefogására adott volna lehetőséget. Sajnos, a lehetőséget nem használták ki megfelelően az anyaországiak.
Még egy fontos aspektust hangsúlyozott a szakattasé. 2007-től a mezőgazdasági árucserét az élelmiszer-biztonsági előírások szabályozzák. Ezek jelentős korlátot állítanak a két ország közötti árucsere folyamatában, hiszen megnövekedett a kockázati elem is. De további akadályt jelent a nem megfelelő árpolitika. És ezen a téren egy eklatáns példát mondott. A borszéki ásványvizet Magyarországon a legdrágább hasonló magyar termék duplájáért kínálják eladásra. Nem megy. Továbbá mindkét országra jellemzően, de főleg a romániai helyzetképre utalva elmondta, hiányos a marketing és a reklám. Kevés a nagyáruházakban a magyar termékeket kínáló polc, nincsenek magyar agrártermékeket reklámozó felületek stb. Pedig kimutatott tény, hogy a válságban, csökkenő keresetnél is az élelmiszerre fordított pénz hányada megnőtt.
Hogy miként lehetne mindezen javítani? Elsősorban a nyitással más piacok irányába, és itt a moldvai és Moldova köztársasági területeket jelölte meg a szakelőadó. Létre kell hozni egy közös földalapot, amely majd lehetőséget kínál a földvásárlásra, az agrárszektor magyar tőkésítésére. Ugyanígy egy erdőalapot is, amivel magyar kézben tartható a visszaszolgáltatott erdő. Nem mellékes a víz alapú befektetés sem. A globális felmelegedés okozta hatások talán jó piaci lehetőséget kínálnak az ásványvizek palackozására, forgalmazására – sugallta az előadó. Végül pedig megemlítette a határon átnyúló agrárszolgáltatást, ami főként a két ország határ menti megyéiben kínál üzleti lehetőséget. Ez elsősorban a koncentrált gazdaságok, nagy területek gépesített megdolgozását jelentené.
A mezőgazdasági szakelőadót követően Winkler Gyula EP-képviselő az alig néhány napja elfogadott, a kis -és középvállalkozóknak nyújtott COSME EU támogatási programot ismertette, amely, kötődve az előző előadóhoz, akár a vidéken levő nem mezőgazdasági gazdasági tevékenység fejlesztésére is irányul. Az unió a 2014–2020 közötti időszakban az említett programra 2,03 milliárd eurós pénzalapot különített el. A COSME programmal vállalkozásokat finanszíroznak a versenyképesség növelése, a vállalkozói szellem ösztönzése, az elsősorban nem EU-piacra jutás és terjeszkedés serkentése érdekében. A célcsoportok: kis- és középvállalatok, egyéni vállalkozók és vállalkozásokat támogató szervezetek. Célkitűzése, hogy kb. egymilliárd euró pénzforráshoz juttassák a vállalkozókat hitel- és tőkefinanszírozás esetén garanciavállalással. Ezt elfogadott pénzügyi intézetek tehetik meg. Az uniós és globális piachoz pedig az ún. Enterprise Europe Network – Románia hálózati irodán keresztül lehet hozzáférni. Ebből Romániában 20, Magyarországon 11 iroda nyílt. A program alapján a vállalkozások versenyképességének és ennek a keretfeltételeinek a javítására a keretösszeg 11%-ára lehet majd pályázni, ebben a turizmus kiemelt ágazat, ugyanakkor támogatják az adminisztratív akadályok csökkentését, a kkv- szakpolitikák kidolgozását, de csereprogramokra is lehet fordítani némi pénzt. Az EU számítása szerint a program várható hatása alapján 1,1 millió euróval nő az EU GDP-je, 30.000 munkahely létesül, 40.000 partnerkapcsolat alakulhat ki cégek között, és a támogatott cégek évi áruforgalma elérheti a 400 millió eurót. A COSME program 2014. január elsejétől lép érvénybe.
A továbbiakban Benedek Fülöp, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója a bank mezőgazdasági pénzügyi kínálatát ismertette, Nyárádi Imre-István, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humán- tudományok Kar Kertészmérnöki Tanszékének adjunktusa a magyar nyelvű mezőgazdasági szakoktatásról beszélt, míg László Tünde, a Tabula felnőttoktatási egyesület elnöke képzési programjaikat mutatta be az érdeklődőknek.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)2013. november 30.
Nemzetpolitika témában szervezett konferenciát a MIÉRT és a SZIT
Szilágycsehben szervezett Nemzetpolitikai Konferenciát a Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács november 29. – december 1. között.
November 29-én, a rendezvény megnyitóján jelen volt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének elnöke, Szilágyi Róbert, az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, Varga András, Szilágycseh polgármestere, Szabó József MIÉRT elnök és Demyen István SZIT elnök.
Demyen István SZIT elnök házigazdaként köszöntötte az ifjúsági szervezetek képviselőit, majd kiemelve a rendezvény célját elmondta: „úgy a MIÉRT-nek, mind a SZIT-nek fontos olyan kérdésekre választ keresni, amelyek nem csak politikusainkat foglalkoztatják, hanem a fiatalokat is. A konferencia teret biztosít a Kárpát-medencei fiatalok találkozásának, lehetőséget adva a tapasztalatok megosztására, szempontrendszerek összehasonlítására”.
„Szilágycsehet sokszor a találkozások városának is nevezik. Szerintünk jogos a jelző használat, hisz városunk határában három megye: Szilágy, Szatmár és Máramaros szorít kezet”- vette át a szót Varga András. Szilágycseh polgármestere elmondta, nagy örömére szolgál, hogy éppen ez a kisváros ad otthont a konferenciának, reméli, hogy nemcsak a találkozások, hanem település-, a megye- és az országhatáron átnyúló együttműködések központja is lesz a város.
Szabó József MIÉRT elnök felszólalásában kifejtette: „mi fiatalok a magunk oldaláról közelítjük meg a nemzetpolitikai kérdéseket, és számos ifjúsági szervezet képviselőit látjuk vendégül a rendezvényen érdemi vitára. Azokban az ország határain átnyúló projektekben kell közösen részt vennünk és dolgoznunk, amelyek valódi eredményeket hoznak, ezért is döntöttünk néhány hónapja a nemzetpolitikai téma mellett”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a MIÉRT Nemzetpolitikai Konferenciáján tartott előadásában elmondta: „a fiataloknak sokkal több kérdést kell feltenniük, mint amennyire választ tudunk adni jelen pillanatban. Olyan kérdéseket kell érintenetek, amelyekre a választ ti dolgozzátok ki a jövőben. Jelen pillanatban nehéz nemzetpolitikáról beszélni, mert egységes definícióját egyetlen politikus és szakértő sem tudná meghatározni”.
„Olyan kérdéseket kell feltennetek, amelyekre a következő években választ is kell adnotok. Erdélyből nézve minden olyan kérdés, amely a nemzeti identitáshoz és megerősítéshez kapcsolódik, nemzetpolitikának számít. Ugyanakkor mást jelent hazánkban, és mást jelent Magyarországon ez a fogalom. Mi sokkal tágabb terepen mozgunk, sokkal több mindent jelent számunkra a nemzetpolitika”- magyarázta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor előadásában hangsúlyozta: „a jövőben konszenzust kell teremtenünk a nemzetpolitikai kérdésekben, és látok jeleket, hogy elmozdulhatunk ennek irányába. Lassan mindannyian felnövünk ahhoz a feladathoz, ami egy hatékony stratégia kidolgozásához vezet. Szem előtt kell tartanunk, hogy partneri viszonyokra van szükség első sorban”.
Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének elnöke beszédében kifejtette: „csak együtt gondolkodva tudunk helytálló nemzetstratégiát kialakítani. Meg kell ismernünk egymás helyzetét, és mindehhez kiváló alkalmat teremtenek az ifjúságot érintő konferenciák. Együtt gondolkodva, egymást segítve, kölcsönös támogatással tudjuk biztosítani, hogy mi erdélyi magyarok itthon maradhassunk, ugyanakkor jó viszonyunk legyen az Anyaországgal, Felvidékkel, Kárpátaljával és Vajdasággal is.”
„A partiumi rendezvényünk idén nemzetpolitikai konferenciává nőtte ki magát, ahol lehetőség van megvitatni azokat a pontokat, amelyek összekötnek bennünket” – köszöntötte a jelenlévőket az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke. Szilágyi Róbert elmondta: „Magyarországon nemzetpolitikai vonatkozásában rengeteg stratégiát dolgoznak ki nekünk, de ha a kidolgozás folyamatában nem tudjuk elmondani a véleményünket, akkor ezek a stratégiák hiábavalóak, viszont az igazi harcot itthon kell megvívnunk, megtalálva a körülöttünk élőkkel is a közös elképzeléseket, támogatást kapva céljaink megvalósításához”.
A MIÉRT Nemzetpolitikai Konferencia programja a következő két napban:
November 30., szombat
10.00 Bodor László, az RMDSZ főtitkár-helyettese - Transsylvania Semper – Erdélyi Magyar Értéktár
11.00 Bárdi Nándor, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet – A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája 1989 után
12.30 Kávészünet
13.00 Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet igazgató-helyettese - Kisebbségi lét és társadalmi (ön)szerveződés az erdélyi magyarság esetében 1918 és 1989 között
14.30 Ebéd
16.00 Szilágyi Róbert, az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke – Szilágysági kisebbségpolitika
16.45 Kávészünet
17.00 Kerekasztal beszélgetés több Kárpát-medencei ifjúsági szervezet képviselőjével
19.30 SZIT-logó bemutatása
20.00 Vacsora
December 1., vasárnap
10.00 Partiumi Ifjúsági Konferencia – fiatal vezetők a partiumi jövőképről
Őri-Pákay Franciska, a Szatmár Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke
Debreczeni Sándor, a Bihar Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke
Demyen István, a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke
11.30 Kávészünet
12.00 Partiumi Önkormányzatiság – Erősödő önkormányzatok
Kovács Máté, a Szatmár Megyei Tanács RMDSZ frakcióvezető
Horváth Béla, Szalacs polgármestere
Bogya Miklós, Kraszna alpolgármestere
13.30 Zárás
A szervezők fenntartják a programváltoztatás jogát
maszol/közlemény2013. december 2.
Nemzetpolitika témában szervezett konferenciát a MIÉRT és a SZIT
Szilágycsehben szervezett nemzetpolitikai konferenciát a Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács november 29 – december 1. között. November 29-én, a rendezvény megnyitóján jelen volt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki kifejtette:
"Olyan kérdéseket kell feltennetek, amelyekre a következő években választ is kell adnotok. Erdélyből nézve minden olyan kérdés, amely a nemzeti identitáshoz és megerősítéshez kapcsolódik, nemzetpolitikának számít".
Demyen István SZIT-elnök házigazdaként köszöntötte az ifjúsági szervezetek képviselőit, majd kiemelve a rendezvény célját, elmondta: "mind a MIÉRT-nek, mind a SZIT-nek fontos olyan kérdésekre választ keresni, amelyek nemcsak politikusainkat foglalkoztatják, hanem a fiatalokat is. A konferencia teret biztosít a Kárpát-medencei fiatalok találkozásának, lehetőséget adva a tapasztalatok megosztására, szempontrendszerek összehasonlítására".
"Szilágycsehet sokszor a találkozások városának is nevezik. Szerintünk jogos a jelzőhasználat, hisz városunk határában három megye: Szilágy, Szatmár és Máramaros szorít kezet" – vette át a szót Varga András. Szilágycseh polgármestere elmondta, nagy örömére szolgál, hogy éppen ez a kisváros ad otthont a konferenciának, reméli, hogy nemcsak a találkozások, hanem település-, a megye- és az országhatáron átnyúló együttműködések központja is lesz a város.
Szabó József MIÉRT-elnök felszólalásában kifejtette: "mi, fiatalok a magunk oldaláról közelítjük meg a nemzetpolitikai kérdéseket, és számos ifjúsági szervezet képviselőit látjuk vendégül a rendezvényen érdemi vitára. Azokban az ország határain átnyúló projektekben kell közösen részt vennünk és dolgoznunk, amelyek valódi eredményeket hoznak, ezért is döntöttünk néhány hónapja a nemzetpolitikai téma mellett".
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a MIÉRT nemzetpolitikai konferenciáján tartott előadásában elmondta: "a fiataloknak sokkal több kérdést kell feltenniük, mint amennyire választ tudunk adni jelen pillanatban. Olyan kérdéseket kell érintenetek, amelyekre a választ ti dolgozzátok ki a jövőben. Jelen pillanatban nehéz nemzetpolitikáról beszélni, mert egységes definícióját egyetlen politikus és szakértő sem tudná meghatározni".
"Olyan kérdéseket kell feltennetek, amelyekre a következő években választ is kell adnotok. Erdélyből nézve minden olyan kérdés, amely a nemzeti identitáshoz és megerősítéshez kapcsolódik, nemzetpolitikának számít. Ugyanakkor mást jelent hazánkban és mást jelent Magyarországon ez a fogalom. Mi sokkal tágabb terepen mozgunk, sokkal több mindent jelent számunkra a nemzetpolitika" – magyarázta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor előadásában hangsúlyozta: "a jövőben konszenzust kell teremtenünk a nemzetpolitikai kérdésekben, és látok jeleket, hogy elmozdulhatunk ennek irányába. Lassan mindannyian felnövünk ahhoz a feladathoz, ami hatékony stratégia kidolgozásához vezet. Szem előtt kell tartanunk, hogy partneri viszonyokra van szükség elsősorban".
Népújság (Marosvásárhely)