udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
489
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 481-489
Névmutató:
Melescanu, Teodor
1994. január 26.
Melescanu külügyminiszter jan. 26-án Brüsszelben, a NATO központjában elsőnek írta alá a Partnerség a békéért okmányát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28., Pesti Hírlap, jan. 26./1994. február 14.
Románia a politikai megoldás híve, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti rádió magyar adásának, miután visszatért Genfből, a Jugoszláviával szomszédos országok értekezletéről. /Népszabadság, febr. 14./1994. február 25.
Wolfart János államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának elnöke befejezte négynapos romániai látogatását. Vendéglátójának, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárnak előterjesztette javaslatát a két ország közötti kisebbségi vegyes bizottság felállítására, de a román fél azt nem fogadta el, helyette szemináriumok megrendezését ajánlotta. Melescanu külügyminiszter lemondta a találkozót, helyette Wolfart az egyik államtitkárral tárgyalt. /Magyar Nemzet, febr. 25./ Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke romániai látogatása alkalmából adott interjújában elmondta, hogy Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár meghívására érkezett Bukarestbe. Hrebenciuc kifejtette, hogy a magyarországi kisebbségi törvényt figyelembe veszik a kisebbségi törvény előkészítésénél. Wolfart János elmondta, hogy Románia törődése a magyarországi románok iránt az igényekhez képest messze elmarad. Gyulán román ortodox kulturális centrumot hoznak létre, erre a magyar kormány idén tízmillió forintot biztosított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./1994. március 7.
Márc. 7-én kétnapos hivatalos látogatásra Litvániába érkezett Iliescu elnök Teodor Melescanu külügyminiszter, Cristian Ionescu kereskedelmi, Andrei Chirica távközlési miniszter és mások társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./1994. április 12.
Teodor Melescanu külügyminiszter ápr. 12-én Bécsben tárgyalt osztrák kollégájával, Alois Mockkal. Románia a kapcsolatok újbóli fellendítésére törekszik, mondta Melescanu a tárgyalás után. /Magyar Hírlap, ápr. 12./ 1994. április 16.
Románia mulasztását bírálta az ET-jelentéstevő, Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak nyilatkozott. Jelentése elkészítéséhez további felvilágosításokat kért Teodor Melescanu külügyminisztertől. Romániának ápr. 15-ig kellett volna ratifikálni az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. Hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni a Bratinka-Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. /Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin a Demokrata Párt képviselője/. A javaslattal egyetértett Frunda György RMDSZ-szenátor, ellene foglalt állást Florin Radulescu román küldöttségvezető és Dumitru Buzatu. /Magyar Hírlap, ápr. 16./1994. május 11.
Az Európa Tanács miniszteri bizottsága ülésén máj. 11-én a tagállamok aláírták az Európai Emberi Jogi Egyezmény 11. kiegészítő jegyzőkönyvét, Románia nevében Melescanu külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot. Ennek értelmében a strasbourgi Emberi Jogi Bizottság és Bíróság helyett megalakul az egységes Európai Emberi Jogi Bíróság, tehát megszűnik a jelenlegi kétlépcsős rendszer. Melescanu az Adevarul máj. 11-i számában megjelent nyilatkozatában szerencsésnek mondta, hogy az aláírás egybeesett az Európai Emberi Jogi Egyezmény román parlamenti ratifikálásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./1994. május 19.
Az Adevarul közölte a Romániáról szóló König-Jansson jelentés. A jelentéstevők fontosnak tartanák, hogy Románia csatlakozna az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, a büntetésről, illetve az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. A kisebbségek helyzete nem javult, a tanügyi törvény tervezete nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával, ugyanúgy a kétnyelvű utcatáblák eltávolítása is ellentétes ezzel az ajánlással. Melescanu külügyminiszter megígérte az új határátkelők és Kolozsváron magyar konzulátus megnyitását. Kérték a magyar elítéltek szabadon bocsátását, sajnálattal állapították meg, hogy Cseresznyés Pál börtönben maradt. A dokumentum kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket, a rádió és televízió semlegességét garantáló törvényeket sürgeti. Hiányzik a felekezeti törvény és késik az egyházi tulajdon visszaadása. /Adevarul, máj. 19., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./1994. május 25.
Teodor Melescanu külügyminiszter máj. 25-én Párizsba utazott, az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Párizsban csak államok vesznek részt a konferencián, reagált Simona Miculescu asszony, külügyi szóvivő máj. 25-i sajtóértekezletén az RMDSZ nyilatkozatára, amely az RMDSZ részvételét is szorgalmazta. A szóvivő hozzátette, hogy Melescanu kapcsolatban áll a pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. Ugyanezen a napon Markó Béla elmondta, hogy a párizsi értekezlettel kapcsolatban találkozót kért a külügyminisztertől, de erre csak a többi párttal együtt került sor, nem külön megbeszélés formájában. /Új Magyarország, máj. 26./1994. május 27.
Melescanu Párizsban, az Európai Stabilitási Értekezleten máj. 27-én elmondott beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Melescanu Párizsban tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Jeszenszky elmondta, hogy román kollégája nem zárkózott el attól, hogy a román kormány párbeszédet folytasson az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, máj. 28./1994. május 30.
Melescanu külügyminiszter máj. 30-án fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla a találkozót a párizsi európai stabilitási konferencia előtt kérte. Az RMDSZ szerint az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban meg kell hallgatni az érintett kisebbségek véleményét. A külügyminisztériumi álláspont ismeretes: nem fogadja el ezt az alapelvet, de konzultációra hajlandó. Markó Béla kifejtette, hogy az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan /kötelezően románul tanítandó tantárgyak, szakmai oktatás stb./ Provokatív intézkedések történnek, például Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./1994. május 31.
De Hoop Scheffer nagykövet, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának Romániában tartózkodó képviselője máj. 31-én találkozott szenátorokkkal és képviselőkkel, majd Melescanu külügyminiszterrel, akinek beszámolt Nagyszebenben, Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Brassóban szerzett tapasztalatairól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./1994. június 2.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Vocea Romaniei kormánylap jún. 1-jei számában közölte, hogy már júniusban fel akarja újítani a tárgyalásokat a Magyarországgal kötendő alapszerződés ügyében. Szeretné, ha 1995. februárjáig megkötnék az alapszerződést. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, jún, 2,/1994. június 3.
François Leotard francia védelmi miniszter Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel folytatott megbeszéléséket Bukarestben, megvizsgálták a két ország együttműködését a NATO keretében, a békepartnerségnek megfelelően, majd jún. 3-án Melescanu külügyminiszterrel és Iliescu elnökkel tárgyalt.A megbeszéléseken szó volt a Balladur-tervről is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./1994. június 7.
Teodor Melescanu külügyminiszter közbenjárására állítólag Franz Vranitzky osztrák kancellár is közbenjárt, hogy König kedvezőbb képet fessen Romániáról. A Romania Libera jún. 3-i számában König cáfolta nyomásgyakorlás tényét. /Magyar Hírlap, jún. 7./ 1994. június 28.
Teodor Melescanu külügyminiszter jún. 28-án Londonba látogatott, találkozott Douglas Hurd külügyminiszterrel, aki támogatást ígért a piacgazdaságra való áttéréshez. Megegyeztek abban, hogy novemberben Londonban Iliescu elnök találkozik John Major miniszterelnökkel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./1994. július 7.
Júl. 7-én Varsóban kilenc kelet-európai külügyminiszter, köztük Melescanu találkozott az amerikai külügyminiszterrel. A tanácskozás témái a regionális biztonság és együttműködés, a demokrácia fejlődése és az amerikai beruházások voltak. Fontos cél a magyar-román alapszerződés megkötése, nyilatkozta Melescanu a Népszavának. Ez rögzítené, hogy a két ország között nincsenek területi követelések és mindkét országbeli kisebbségek jogaik teljes birtokában lesznek. /Népszava, júl. 9./ 1994. július 13.
Klaus Kinkel német külügyminiszter júl. 13-án egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel, az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. Németország támogatja Romániát az európai struktúrákba való integrálódásában, nyilatkozta a találkozó után Melescanu. Vacaroiu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Németország Románia első számú gazdasági partnere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1994. július 16.
Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./ 1994. július 18.
William Perry amerikai védelmi miniszter elégedetten nyilatkozott júl. 18-i sajtóértekezletén, elutazása előtt, romániai tárgyalásáról. Melescanu vázolta, hogy Románia milyen szerepet tölthetne be a boszniai válság rendezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20., Magyar Hírlap, júl. 19./