udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
105
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 61-90 | 91-105
NĂŠvmutatĂł:
Stoica, Valeriu
2002. mĂĄrcius 4.
OrszĂĄgos tanĂĄcskozĂĄst tartott mĂĄrc. 2-ĂĄn KolozsvĂĄron az RMDSZ SzabadelvĹą KĂśr (SZEK) platformja, amely ideolĂłgiai alapjĂĄnak a liberĂĄlis ĂŠrtĂŠkeket tekinti. A SZEK a magyar kisebbsĂŠg integrĂĄciĂłjĂĄjĂĄt szorgalmazza, ĂŠs a gazdasĂĄgi liberalizmus megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt RomĂĄniĂĄban. ĂllĂĄsfoglalĂĄsukban kifejtettĂŠk: "a magyar kisebbsĂŠg integrĂĄlĂĄsĂĄhoz szĂźksĂŠges az RMDSZ pĂĄrttevĂŠkenysĂŠgĂŠnek ĂŠs a kĂśzĂśssĂŠg megszervezĂŠsĂŠnek a megerĹsĂtĂŠse." Az ĂĄltaluk elkĂŠpzelt ĂśnszervezĹdĂŠs a kĂśzĂśssĂŠgi integrĂĄlĂłdĂĄs hĂĄrom szintĹą modelljĂŠre ĂŠpĂźlne: integrĂĄlĂłdĂĄs a romĂĄn ĂĄllam intĂŠzmĂŠnyes kereteibe, a kulturĂĄlis ĂŠrtelemben vett magyar nemzetbe, valamint az ĂśnmagĂĄt megszervezĹ romĂĄniai magyar kĂśzĂśssĂŠgbe. Ăgy vĂŠltĂŠk, tĂşlsĂşlyban van az ĂĄllam szerepe a gazdasĂĄgban, ami csĂśkkenti a gazdasĂĄg teljesĂtĹkĂŠpessĂŠgĂŠt. KifejtettĂŠk: "Ăjra kell gondolni a romĂĄn gazdasĂĄgfejlesztĂŠsi rĂŠgiĂłk feladatait, ĂŠs ezen belĂźl hangsĂşlyosabban kell foglalkozni a kĂŠt erdĂŠlyi rĂŠgiĂłval. A liberĂĄlisok nagy elĹrelĂŠpĂŠsnek tekintik a Sapientia-ErdĂŠlyi Magyar TudomĂĄnyegyetem megalakulĂĄsĂĄt ĂŠs az RMDSZâSZDP protokollum magyar fakultĂĄsok lĂŠtrehozĂĄsĂĄra vonatkozĂł fejezetĂŠt. A SZEK szorgalmazta az arĂĄnyos kĂŠpviseletet, a nemek esĂŠlyegyenlĹsĂŠgĂŠt. A mĂŠdiĂĄrĂłl megĂĄllapĂtottĂĄk: a magyar nyelvĹą rĂĄdiĂł- ĂŠs televĂziĂłmĹąsorok rĂŠszben formĂĄlisak, rĂŠszben elszigetelĹ jellegĹąek. â A Nemzeti LiberĂĄlis PĂĄrt (NLP) nem kĂŠpviseli egyĂŠrtelmĹąen a liberĂĄlis ĂŠrtĂŠkeket, ezĂŠrt nem tanĂĄcsos a SZEK-nek Valeriu Stoica pĂĄrtjĂĄval mutatkozni. A platform elnĂśkĂŠnek egyhangĂşlag ĂşjravĂĄlasztottĂĄk Eckstein-KovĂĄcs PĂŠtert. A rĂŠgi-Ăşj elnĂśk segĂŠdei PĂŠter PĂĄl gazdasĂĄgi, Kerekes GĂĄbor kĂźlkapcsolatokĂŠrt, Bara Gyula arculatĂŠpĂtĂŠsĂŠrt, valamint Egyed PĂŠter kultĂşrĂĄĂŠrt felelĹs alelnĂśk. MarkĂł BĂŠla szĂśvetsĂŠgi elnĂśk dicsĂŠrĹ szavakkal illette a SZEK-et, amellyel "jĂłl lehetett egyĂźttmĹąkĂśdni". MarkĂł szerint egy hĂłnap utĂĄn a protokollum mĂŠrlege negatĂv eredmĂŠnyt tĂźkrĂśz, ennek ellenĂŠre mĂŠg korai lenne felbontani a kormĂĄnypĂĄrttal kĂśtĂśtt megĂĄllapodĂĄst. Eckstein-KovĂĄcs PĂŠter kifejttte: a platform erĹs pontja, hogy az RMDSZ belcsatĂĄrozĂĄsokban nemigen vett rĂŠszt, inkĂĄbb pozitĂv ĂśtletadĂł stratĂŠgiamegoldĂĄs szerepet kĂŠpzeltek el maguknak. Salat Levente szerint az RMDSZ-en belĂźl belsĹ demokrĂĄcia-deficit tapasztalhatĂł, ĂŠs figyelmeztetett a vĂĄlasztĂłtĂĄbor fokozatos lemorzsolĂłdĂĄsĂĄra. Salat a magyar nyelvĹą sajtĂłt nem megfelelĹ informĂĄlĂĄssal vĂĄdolta, szerinte a romĂĄn sajtĂłbĂłl jobban lehet tĂĄjĂŠkozĂłdni az RMDSZ belĂźgyeirĹl. Magyari NĂĄndor szociolĂłgus arra hĂvta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ identitĂĄspolitikĂĄra alapozza legitimitĂĄsĂĄt, mĂg BĂrĂł BĂŠla, a bukaresti hungarolĂłgia tanszĂŠk tanĂĄra a szĂśvetsĂŠget zĂĄrt kasztnak nevezte, amelybe betĂśrni lehetetlen. Bakk MiklĂłs politolĂłgus szerint az RMDSZ jelenleg pĂĄrtkĂŠnt mĹąkĂśdik, ĂŠs a tĂĄrsadalomszervezĂŠsi feladatteljesĂtĂŠsben fogyatĂŠkossĂĄgok tapasztalhatĂłk. /BorbĂŠly TamĂĄs: A szabadelvĹąek az ĂśnszervezĹdĂŠsre ĂśsszpontosĂtanak. KolozsvĂĄron tartotta IV. OrszĂĄgos KonferenciĂĄjĂĄt a SzabadelvĹą KĂśr. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 4./ 2002. jĂşlius 12.
TĂśbb ĂŠv eltelt azĂłta, hogy a szekuritĂĄtĂŠnak, mint politikai rendĹrsĂŠgnek a leleplezĂŠsĂŠrĹl szĂłlĂł tĂśrvĂŠny ĂŠletbe lĂŠpett, amiĂłta az ĂŠrintettek vagy ĂŠrdekeltek tanulmĂĄnyozhatjĂĄk a rĂłluk kĂŠszĂtett iratcsomĂłkat ĂŠs jelentĂŠseket. Ion Iliescu ĂĄllamfĹnek nincs dossziĂŠja. A hĂrszerzĹ szolgĂĄlat ĂĄllĂtĂłlag mĂŠg az 1990-es ĂŠvek elejĂŠn tĂśbb iratcsomĂłt elĂŠgetett, megsemmisĂtett, 10-15 dossziĂŠt pedig ĂĄllamtitokkĂŠnt kezel, ĂŠs azt tovĂĄbbra is a szekuritĂĄtĂŠ irattĂĄrĂĄban Ĺrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziĂŠval Adrian Nastase kormĂĄnyfĹ ĂŠs Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-RomĂĄnia PĂĄrt elnĂśke sem. A politikusok nem tolongtak azĂŠrt, hogy megtudjĂĄk szekus dossziĂŠjuk tartalmĂĄt. Victor Ciorbea mĂŠg gondolkozik, hogy kikĂŠri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnĂśkĂśt nem ĂŠrdekli egy esetleges dossziĂŠ lĂŠtezĂŠse, ĂŠs megelĂŠgszik az irattĂĄrat tanulmĂĄnyozĂł bizottsĂĄg (CNSAS) rĂłla adott ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠvel, miszerint nem kollaborĂĄlt a szekuritĂĄtĂŠval. A LiberĂĄlis PĂĄrt elnĂśke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a rĂłla jelentĂŠst kĂŠszĂtĹk nevĂŠt. HasonlĂł a magatartĂĄsa Valeriu Tabaranak, a Nemzeti EgysĂŠgpĂĄrt (PUNR) alelnĂśkĂŠnek, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti ParasztpĂĄrt titkĂĄrĂĄnak ĂŠs Dinu Patriciunak, a LiberĂĄlis PĂĄrt alelnĂśkĂŠnek is. Petre Roman sem lĂĄtta a dossziĂŠjĂĄt, mert az (mĂĄr) nem lĂŠtezik. Az egykori miniszterelnĂśk azonban biztos abban, hogy megfigyeltĂŠk. MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ elnĂśke szerint dossziĂŠjĂĄt alaposan "ĂĄtfĂŠsĂźltĂŠk", mivel annak tartalmĂĄbĂłl egyszerĹąen nem lehetett kiderĂteni azoknak a szemĂŠlyeknek a nevĂŠt, akik kĂśvettĂŠk ĂŠs jelentĂŠst kĂŠszĂtettek rĂłla. A volt Securitate leginkĂĄbb Corneliu Coposut figyelte, a nĂŠhai politikusrĂłl 19 kĂśtetnyi jelentĂŠst kĂŠszĂtettek. A megfigyeltek kĂśzĂśtt van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hĂrszerzĹ szolgĂĄlat /SRI/ igazgatĂłja, mivel annak idejĂŠn lĂĄnytestvĂŠre kĂźlfĂśldre szĂśkĂśtt), Rodica Stanoiu igazsĂĄgĂźgyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaĂźgyi miniszter, sĹt, mĂŠg Adrian Paunescu is, akit a jelentĂŠsekben "amerikainak" vagy "szerkesztĹnek" becĂŠztek. A lap szerint a szenĂĄtor tĂśbb milliĂł lejre kĂŠszĂttetett mĂĄsolatot a dossziĂŠjĂĄrĂłl. Azok kĂśzĂśtt, akik mĂĄr ĂĄttanulmĂĄnyoztĂĄk iratcsomĂłikat, a lap megemlĂti TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt ĂŠs Doina CorneĂĄt is. /Sok politikust nem ĂŠrdekel a szekus-dossziĂŠja. A hĂrszerzĹ szolgĂĄlat tĂśbb iratcsomĂłt ĂĄllamtitokkĂŠnt kezel. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 12./ 2002. augusztus 22.
Az elmĂşlt hĂŠt folyamĂĄn tĂśbb tĂĄmadĂĄs is ĂŠrte az RMDSZ-t. SzĂĄsz Attila szerint TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, az RMDSZ tiszteletbeli elnĂśke a Curentul aug. 12-i szĂĄmĂĄban kĂśzzĂŠtett "vagdalkozĂł interjĂşjĂĄban" bejelentette: amennyiben az RMDSZ nem vĂĄltoztat jelenlegi politikai irĂĄnyvonalĂĄn, szellemi kĂśvetĹivel egyĂźtt szakadĂĄst okoz, ĂŠs megalakĂtja a romĂĄniai magyarsĂĄg Ăşj ĂŠrdekvĂŠdelmi szervezetĂŠt. A cikkĂrĂł szerint ez pĂĄnikhangulat szĂtĂĄsa. BrassĂłban Victor Ciorbea, kĂŠsĹbb Valeriu Stoica tĂĄmadta a SzĂśvetsĂŠget, akik szerint RomĂĄniĂĄnak nincs szĂźksĂŠge az RMDSZ-re, az etnikai alapon tĂśmĂśrĂźlĹ politikai alakulatokra. Victor Cirobea ex-miniszterelnĂśk egykor a magyarsĂĄg nagy rokonszenvĂŠnek Ăśrvendett, csakhogy akkor (1996-1997-ben) a KeresztĂŠnydemokrata Nemzeti ParasztpĂĄrt, amelynek most az ĂşjraĂŠpĂtĂŠsĂŠn fĂĄradozik, erĹs volt, kormĂĄnyon volt. A 2000-es parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon Cirobea bukĂĄsĂĄt kĂśvette egykori pĂĄrtjĂĄnak leszereplĂŠse, a KDNPP a Parlamentbe valĂł bejutĂĄshoz szĂźksĂŠges 5%-ot sem ĂŠrte el. EzĂŠrt ĂŠrthetĹ, hogy kĂŠtsĂŠgbeesĂŠsĂŠben immĂĄr bĂĄrmilyen kĂĄrtyĂĄt kijĂĄtszik ahhoz, hogy pĂĄrtjĂĄnak nĂŠpszerĹąsĂŠgĂŠt legalĂĄbb az 5%-os kĂźszĂśb fĂślĂŠ tornĂĄssza. Valeriu Stoica addig lavĂrozott a zavaros romĂĄn politikai viszonyok kĂśzĂśtt, mĂg a 2000-es parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon sikerĂźlt pĂĄrtjĂĄt bejuttatnia a parlamentbe. Ugyanakkor a liberĂĄlis pĂĄrtot belviszĂĄlyok marcangoljĂĄk. /SzĂĄsz Attila: KĂŠnyelmetlenek vagyunk? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 22./2003. jĂşnius 25.
A kĂŠpviselĹhĂĄz jĂşn. 24-ĂŠn elutasĂtotta az RMDSZ-nek azt a mĂłdosĂtĂł indĂtvĂĄnyĂĄt, amely tĂśrĂślte volna a "nemzetĂĄllam" kifejezĂŠst az alkotmĂĄny elsĹ cikkelyĂŠbĹl. A mĂłdosĂtĂł javaslatot csak az RMDSZ kĂŠpviselĹi tĂĄmogattĂĄk 23 szavazattal, a tĂśbbi parlamenti pĂĄrt Ăśsszesen 238 kĂŠpviselĹje nemmel szavazott. Varga Attila kĂŠpviselĹ a plĂŠnum elĹtt kifejtette: a nemzetĂĄllam kifejezĂŠs "anakronisztikus ĂŠs nem helyĂŠnvalĂł", nem felel meg a jelenlegi politikai valĂłsĂĄgnak ĂŠs "potenciĂĄlis veszĂŠlyt jelent a nemzeti kisebbsĂŠgekre". HozzĂĄtette: a kifejezĂŠs megtartĂĄsa jogi alapot szolgĂĄltathat egy nacionalista ĂŠs kisebbsĂŠgellenes politikĂĄnak. Az SZDP, a DP, az NLP ĂŠs az NRP kĂŠpviselĹi elvetettĂŠk Varga Attila ĂŠrveit, ĂŠs kifejtettĂŠk, hogy nem tĂĄmogatjĂĄk az RMDSZ kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠt. "A nemzetĂĄllam kifejezĂŠs Ăśsszhangban van az eurĂłpai kĂśvetelmĂŠnyekkel, ĂŠs nem lehet alapja a kisebbsĂŠgek elnyomĂĄsĂĄnak", mondta Valeriu Stoica liberĂĄlis kĂŠpviselĹ. Ioan Timis (SZDP) szerint minden eurĂłpai orszĂĄg alapja a nemzetĂĄllam. Lucian Bolcas NRP-s kĂŠpviselĹ szerint az RMDSZ "nemzetellenes tĂŠziseket kĂvĂĄn bevezetni". "TalĂĄn egy mĂĄsik alkotmĂĄnyt, egy mĂĄsik orszĂĄgot kĂvĂĄnnak! Akkor tĂĄvozzanak!", mondta Bolcas az RMDSZ kĂŠpviselĹinek. A nagy-romĂĄniĂĄs kĂŠpviselĹ beszĂŠde felbolydulĂĄst keltett az RMDSZ-frakciĂłban, de a liberĂĄlisok ĂŠs Valer Dorneanu hĂĄzelnĂśk is bĂrĂĄlta a diskurzust. /Nem tĂśrĂśltĂŠk a "nemzetĂĄllam" kifejezĂŠst az alkotmĂĄnybĂłl. ElvetettĂŠk az RMDSZ indĂtvĂĄnyĂĄt. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 25./2006. jĂşnius 29.
A SzekuritĂĄtĂŠ megmaradt az IgazsĂĄgĂźgyi MinisztĂŠrium belsĹ hĂrszerzĂŠsĂŠben. A rabokat is tĂśrvĂŠnytelenĂźl kihallgatĂł, nagyrĂŠszt a szeku embereibĹl ĂĄllĂł szolgĂĄlat felszĂĄmolĂĄs alatt ĂĄll, de a szemĂŠlyzet a rendszerben marad. MunkamĂłdszereik sem igazĂĄn kĂźlĂśnbĂśztek sokkal a szekusokĂŠtĂłl â emlĂŠkezett vissza az IgazsĂĄgĂźgyi MinisztĂŠrium keretĂŠn belĂźl mĹąkĂśdĹ SIPA (BelsĹ KorrupciĂłellenes SzolgĂĄlat) embereivel valĂł talĂĄlkozĂĄsĂĄra a marosvĂĄsĂĄrhelyi bĂśrtĂśnben raboskodott egykori elĂtĂŠlt. A SIPA fĹ feladata a bĂśrtĂśnĂśkben bĂźntetĂŠseket tĂśltĹktĹl valĂł informĂĄciĂłgyĹąjtĂŠs volt, az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsban elkĂśvetett korrupciĂłs esetek feltĂĄrĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. Aki ismeri egy bĂśrtĂśn belsĹ viszonyait, az nagyon jĂłl tudja, hogy mennyire lehet megbĂzhatĂł az olyan informĂĄciĂł, amit a raboktĂłl ĹrzĹik gyĹąjtenek Ăśsszeâ â mesĂŠlte egy neve elhallgatĂĄsĂĄt kĂŠrĹ volt rab. A fogoly egy csomag cigiĂŠrt szinte bĂĄrmit elmond, amit hallani akarnak tĹle. A âbesĂşgĂł osztĂĄlykĂŠntâ emlegetett ĂźgynĂśksĂŠg felszĂĄmolĂĄs alatt ĂĄll. Ennek ellenĂŠre a marosvĂĄsĂĄrhelyi bĂśrtĂśnben mĂŠg fenntartanak egy irodĂĄt is. A SIPA emberei tovĂĄbbra is bejĂĄrnak a bĂśrtĂśnbe. A BĂśrtĂśnigazgatĂłsĂĄgon megerĹsĂtettĂŠk: az IgazsĂĄgĂźgyi MinisztĂŠrium belsĹ hĂrszerzĹ szolgĂĄlatakĂŠnt emlegetett SIPA ĂźgyosztĂĄly mĂŠg mindig lĂŠtezik. A SIPA felszĂĄmolĂĄsĂĄnak mĂĄr le kellett volna zĂĄrulnia, de a minisztĂŠrium halasztĂĄst kĂŠrt. A âbesĂşgĂł osztĂĄlyâ felszĂĄmolĂĄsĂĄban a tĂŠt az archĂvumok megszerzĂŠse. A SIPA-t 1997-ben hozta lĂŠtre az akkori igazsĂĄgĂźgyi miniszter, Valeriu Stoica. LĂŠtrehozĂĄsa eleve alkotmĂĄnyellenes volt, mert egy ilyen szolgĂĄlatot nem lett volna szabad lĂŠtrehozni ĂŠs mĹąkĂśdtetni miniszteri hatĂĄrozat alapjĂĄn. A szociĂĄldemokrata kormĂĄnyzĂĄs alatt sem helyeztĂŠk tĂśrvĂŠnyes alapokra a mĹąkĂśdĂŠsĂŠt, csupĂĄn ĂĄtkereszteltĂŠk. Cristian Diaconescu PSD-s igazsĂĄgĂźgyi miniszter a DGPA (KorrupciĂłellenes VĂŠdelmi ĂgyosztĂĄly) nevet adta neki, a mĹąkĂśdĂŠsĂŠt azonban nem tĂśrvĂŠnyben szabĂĄlyozzĂĄk, hanem kormĂĄnyhatĂĄrozatban. A 637/2004-es kormĂĄnyhatĂĄrozat alapjĂĄn a DGPA orszĂĄgos bĂśrtĂśnigazgatĂłsĂĄgot, valamint a bĂrĂłsĂĄgokat ĂŠrintĹ, a nemzetbiztonsĂĄgra vonatkozĂł informĂĄciĂłkat megszerezheti, feldolgozhatja ĂŠs felhasznĂĄlhatja. Ezzel az ĂĄtkeresztelĂŠssel a szolgĂĄlat nemcsak mĂĄs nevet, hanem kiterjesztett hatĂĄskĂśrĂśket nyert. A âbesĂşgĂł osztĂĄlyâ kĂśzvetlenĂźl a miniszternek szĂĄmolt be tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl. A DGPA alkalmazottai hatvan szĂĄzalĂŠkban a volt SzekuritĂĄtĂŠ reaktivĂĄlt embereibĹl kerĂźltek ki. A szolgĂĄlat egyik parancsnokĂĄrĂłl a SzekuritĂĄtĂŠ LevĂŠltĂĄrĂĄt ĂtvilĂĄgĂtĂł OrszĂĄgos TanĂĄcs (CNSAS) ki is mutatta, hogy politikai rendĹrsĂŠgi feladatokat lĂĄtott el 1989 elĹtt. Marian Ureche parancsnoksĂĄga alatt a DGPA nem mutatott be tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl egyetlen jelentĂŠst sem a parlament vĂŠdelmi bizottsĂĄgĂĄnak. A bĂśrtĂśnĂśket felĂźgyelĹ igazgatĂłsĂĄg tĂśbbszĂśr is jelezte, hogy a DGPA tudtuk nĂŠlkĂźl folytat informĂĄciĂłszerzĹ tevĂŠkenysĂŠget a bĂśrtĂśnĂśkben. A szolgĂĄlat emberei speciĂĄlis igazolvĂĄnnyal vagy titkosĂźgynĂśkĂśk ĂŠs informĂĄtorok beszerzĂŠsĂŠvel behĂĄlĂłztĂĄk a bĂśrtĂśnĂśket. A szolgĂĄlatnak irodĂĄi voltak a bĂśrtĂśnĂśkben, kihallgattak embereket, nyomĂĄst gyakoroltak rĂĄjuk, hĂrszerzĹ tevĂŠkenysĂŠgekhez hasznĂĄltĂĄk fel Ĺket. A civil szervezetek kĂŠpviselĹjekĂŠnt akkor a jelenlegi igazsĂĄgĂźgyi miniszter, Monica Macovei is kĂśvetelte ennek a szolgĂĄlatnak a beszĂźntetĂŠsĂŠt. A kihĂĄgĂĄsok sora nagyon hosszĂş, a DGPA a javĂtĂłintĂŠzetekben is folytatott tevĂŠkenysĂŠget. KiskorĂşaktĂłl csikartak ki a szĂźleikre, rokonaikra vonatkozĂł informĂĄciĂłkat. De bĂrĂĄk ĂŠs ĂźgyĂŠszek megfigyelĂŠsĂŠvel is foglalkoztak. Az eddigi titkosĂźgynĂśkĂśkbĹl egyszerĹą bĂśrtĂśnĹrĂśk vĂĄlhatnak. AzĂŠrt csak vĂĄlhatnak, mert Alexandru Serban, az orszĂĄgos bĂśrtĂśnigazgatĂłsĂĄg vezetĹje a kĂśzelmĂşltban javasolta egy, a SIPA-hoz hasonlĂł hĂrszerzĂŠsi szolgĂĄlat lĂŠtrehozĂĄsĂĄt az igazgatĂłsĂĄgon belĂźl, csak âmĂĄs mĹąkĂśdĂŠsi elvek mentĂŠn.â Amennyiben a miniszter elfogadja ezt a javaslatot, akkor a bĂśrtĂśnkĂĄpĂłk Ăşjra akciĂłba lendĂźlhetnek. /FelszĂĄmolĂĄs alatt van a SIPA, de az ĂźgynĂśkĂśk a rendszerben maradnak. AktĂvak maradtak a szeku bĂśrtĂśnkĂĄpĂłi. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 29./2006. jĂşlius 8.
A Maros megyei RMDSZ elnĂśke, Kelemen Attila kĂŠpviselĹ ĂŠs Kerekes KĂĄroly kĂŠpviselĹ elmondtĂĄk: egyetĂŠrtenek a Nemzeti LiberĂĄlis PĂĄrt (NLP) volt elnĂśke Valeriu Stoica alkotmĂĄny-mĂłdosĂtĂł Ăśtleteivel, de Ăşgy vĂŠlik, hogy az idĹpont most nem megfelelĹ erre. â Valeriu Stoica javaslatai szerint RomĂĄniĂĄnak vĂĄlasztania kell a parlamentĂĄris vagy az elnĂśki rendszer kĂśzĂśtt, mert az a âhibridâ, ami most ĂŠrvĂŠnyesĂźl, egyĂĄltalĂĄn nem hatĂŠkony. A liberĂĄlis politikus â tĂśbbek kĂśzt â a teljes decentralizĂĄciĂł, a regionalizmus, a regionĂĄlis autonĂłmia mellett tette le a garast. Stoica 10 rĂŠgiĂłra osztanĂĄ fel az orszĂĄg terĂźletĂŠt, azt azonban nem rĂŠszletezi, hogy hol hĂşzĂłdnĂĄnak a hatĂĄrok. /EgyetĂŠrt az RMDSZ StoicĂĄval. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 8./2006. jĂşlius 18.
PuccsĂzĹą bejelentĂŠst tett jĂşlius 17-ĂŠn Theodor Stolojan, Mona Musca ĂŠs Valeriu Stoica, akik a Nemzeti LiberĂĄlis PĂĄrt (NLP) belsĹ ellenzĂŠkĂŠt kĂŠpviselik. A hĂĄrom liberĂĄlis politikus mĂĄr kĂśzel egy ĂŠve szĂźnet nĂŠlkĂźl bĂrĂĄlja a Calin Popescu Tariceanu kormĂĄnyfĹ vezette NLP-vezetĹsĂŠget. A bĂrĂĄlatok azt kĂśvetĹen erĹsĂśdtek fel, hogy Tariceanu tavaly kĂŠtszer is meggondolta magĂĄt a kormĂĄnyfĹi tisztsĂŠgĂŠbĹl valĂł tĂĄvozĂĄs kapcsĂĄn. ElĹzĹleg mindkĂŠt alkalommal nyilvĂĄnosan bejelentette lemondĂĄsi szĂĄndĂŠkĂĄt. A mĂĄsodik jelentĹs tĂśrĂŠspontot az okozta, hogy a liberĂĄlisok visszautasĂtottĂĄk a Demokrata PĂĄrtnak az egyesĂźlĂŠsre tett ajĂĄnlatĂĄt. Stolojan emellett Ăşgy lĂĄtja, hogy a demokratĂĄkkal ĂŠs a Traian Basescu ĂĄllamfĹvel folytatott rivalizĂĄlĂĄs is hozzĂĄjĂĄrult a tekintĂŠlyvesztĂŠshez. /B.T.: Hatalmi harcok miatt repedezik az NLP. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşl. 18./2006. szeptember 4.
A Nemzeti LiberĂĄlis PĂĄrt /NLP/ volt elnĂśke, Valeriu Stoica szerint megĂŠrett az idĹ arra, hogy platformot hozzanak lĂŠtre a pĂĄrtban. Stoica szerint a platformot a kĂśzeljĂśvĹben kell lĂŠtrehozni, ĂŠs remĂŠli, Mona Musca, aki 16 ĂŠven ĂĄt a jĂł dolgok mellett volt, a tovĂĄbbiakban is tĂĄmogatja Ĺt ebben. VĂŠlemĂŠnye szerint az NLP vezetĹi leszĂĄmolĂĄsra hasznĂĄltĂĄk fel a dossziĂŠ-Ăźgyet. /Stoica: leszĂĄmoltak Muscaval a liberĂĄlis vezetĹk. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), szept. 4./ 2006. oktĂłber 12.
A Nemzeti LiberĂĄlis PĂĄrt (NLP) egyik bukaresti kerĂźleti szervezete kizĂĄrta tagjai sorĂĄbĂłl Theodor Stolojan elnĂśki tanĂĄcsost, volt kormĂĄnyfĹt. StolojantĂłl megszabadultak a Tariceanu ĂĄltal vezetett liberĂĄlisok, de egyĂĄltalĂĄn nem biztos, hogy ezzel sikerĂźlt megoldĂĄst talĂĄlniuk a pĂĄrt nĂŠpszerĹąsĂŠgĂŠnek folyamatos erodĂĄlĂłdĂĄsĂĄra. FelĂŠrtĂŠkelĹdĂśtt a hĂŠt vĂŠgĂŠre idĹzĂtett, Theodor Stolojan ĂŠs Valeriu Stoica ĂĄltal eredetileg liberĂĄlisnak tervezett Ăşj platform lĂŠtrehozĂĄsa. /BorbĂŠly TamĂĄs: Stolojan csĂłnakja ĂŠs Basescu hajĂłja. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 12./2006. oktĂłber 16.
Ălesen bĂrĂĄlta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnĂśkĂśt ĂŠs az ĂĄltala vezetett kormĂĄnyt a Nemzeti LiberĂĄlis PĂĄrtbĂłl (NLP) nemrĂŠg kizĂĄrt Theodor Stolojan. Ĺ Valeriu Stoica volt NLP-elnĂśkkel, illetve pĂĄrttagsĂĄguktĂłl szintĂŠn megfosztott Raluca Turcan, Cristian Boureanu ĂŠs Radu F. Alexandru kĂŠpviselĹkkel egyĂźtt bemutatta a szabadelvĹą politikai erĹ fellendĂtĂŠsĂŠt cĂŠlul kitĹązĹ NLP-n kĂvĂźli liberĂĄlis platformot. /B. T.: NLP-n kĂvĂźl liberĂĄlis platform alakult. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 16./2006. december 20.
December 19-ĂŠn tovĂĄbb fogyatkozott a kormĂĄnykoalĂciĂł parlamenti tĂśbbsĂŠge, ugyanis 24 tĂśrvĂŠnyhozĂł jelentette be a Nemzeti LiberĂĄlis PĂĄrt (PNL) frakciĂłjĂĄbĂłl valĂł lemondĂĄsĂĄt. A nyolc szenĂĄtor ĂŠs tizenhat kĂŠpviselĹ a Theodor Stolojan ĂŠs Valeriu Stoica ĂĄltal lĂŠtrehozott liberĂĄlis platform sorait erĹsĂtik. UtĂłbbiak szĂĄndĂŠka egyĂŠrtelmĹą, lĂŠtre akarjĂĄk hozni a LiberĂĄlis Demokrata PĂĄrtot (PLD), amely szintĂŠn szabadelvĹą ideolĂłgiĂĄt vallĂł alakulatkĂŠnt szeretne megerĹsĂśdni a romĂĄn belpolitikĂĄban. A PLD bejegyzĂŠse folyamatban van, legalĂĄbb 25 ezer tĂĄmogatĂł alĂĄĂrĂĄst kell ĂśsszegyĹąjteniĂźk, hogy hivatalosan is elismert szervezettĂŠ vĂĄljon. /ZsugorodĂł liberĂĄlis frakciĂł. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 20./2011. oktĂłber 14.
Emil Boc a rĂŠgiĂłkrĂłl: nem jĂśn lĂŠtre sem SzĂŠkelyfĂśld, sem egyĂŠb etnikai struktĂşrĂĄk
A rĂŠgiĂłk ĂĄtrajzolĂĄsĂĄnak nem az a cĂŠlja, hogy lĂŠtrejĂśjjĂśn a SzĂŠkelyfĂśld â szĂśgezte le pĂŠnteken Emil Boc miniszterelnĂśk, aki szerint a kormĂĄnyzati partner RMDSZ ânem akarja megĂŠrteni az ĂĄtszervezĂŠs elĹnyeitâ. Kelemen Hunor RMDSZ-elnĂśk kĂśzben azt hangsĂşlyozza: a 2012-es vĂĄlasztĂĄsokig lehetetlen az ĂĄtszervezĂŠs.
Az orszĂĄg kĂśzigazgatĂĄsi-terĂźleti ĂĄtszervezĂŠse az emberek ĂŠrdekeit kĂśveti, nem az a cĂŠlja, hogy lĂŠtrejĂśjjĂśn a SzĂŠkelyfĂśld vagy hasonlĂł etnikai struktĂşrĂĄk â mondta Emil Boc. A miniszterelnĂśk szerint az ĂĄtszervezĂŠsnek gyakorlati cĂŠlja van: az Ăşj rendszerben a megyĂŠk kĂśzvetlenĂźl fĂŠrhetnek hozzĂĄ az eurĂłpai uniĂłs alapokhoz.
HangsĂşlyozta, az ĂĄtszervezĂŠs szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt mĂŠg a koalĂciĂłs partnerek sem ĂŠrtik elĂŠggĂŠ. âTĂĄrgyalunk a koalĂciĂłban, az RMDSZ-szel is, Ĺk azonban makacsul nemet mondanak, Ăgy folytatjuk az egyeztetĂŠstâ â fogalmazott Boc.
Boc arra utalt, hogy az RMDSZ rÊgióåtszervezÊsi tervezetÊben Hargita, Kovåszna Ês Maros megye egy rÊgiót alkotna SzÊkelyfÜld nÊven. A PDL azonban nem Êrt egyet ezzel, elkÊpzelÊsei szerint ez a hårom megye kßlÜn rÊgiók rÊszei lennÊnek.
A legutĂłbb megjelent informĂĄciĂłk szerint a nagyobbik kormĂĄnypĂĄrt az 1960-as ĂŠvek RomĂĄniĂĄjĂĄnak kĂśzigazgatĂĄsi felosztĂĄsĂĄt vennĂŠ alapul, ebben a rendszerben Hargita ĂŠs Maros ugyanahhoz a rĂŠgiĂłhoz tartozna, KovĂĄszna megye pedig egy mĂĄsik rĂŠgiĂł rĂŠsze lenne BrassĂł megyĂŠvel egyĂźtt.
A sajtĂłban ezzel kapcsolatban megjelent informĂĄciĂłkat azonban a PDL szĂłvivĹjĂŠn keresztĂźl cĂĄfolta: Sever Voinescu szerint fel sem merĂźlt semmifĂŠle hasonlĂł elkĂŠpzelĂŠs.
Traian IgaĹ kĂśzigazgatĂĄsi ĂŠs belĂźgyminiszter Ăşgy fogalmazott pĂŠnteki sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn, hogy az orszĂĄg kĂśzigazgatĂĄsi-terĂźleti ĂĄtszervezĂŠsĂŠt âmost, ĂŠs mĂŠg az idĂŠnâ vĂŠgre kell hajtani. A miniszter â mint mondta â âtĂśbb megĂŠrtĂŠstâ vĂĄr az RMDSZ-tĹl. A szĂśvetsĂŠgnek meg kell ĂŠrtenie, hogy âaz ĂĄllam megreformĂĄlĂĄsĂĄt nem lehet kis jelentĹsĂŠgĹą okokbĂłl megakadĂĄlyozniâ.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnĂśke pĂŠnteken azt mondta: csak a sajtĂłbĂłl ĂŠrtesĂźlt a PDL ĂĄllĂtĂłlagos 12-14 rĂŠgiĂłval szĂĄmolĂł tervezetĂŠrĹl, a kormĂĄnykoalĂciĂłban errĹl a vĂĄltozatrĂłl nem volt szĂł. HozzĂĄtette: a PDL-vel tulajdonkĂŠppen egyetlen ĂĄtszervezĂŠsi vĂĄltozatrĂłl sem tĂĄrgyaltak a koalĂciĂł keretĂŠben.
Az RMDSZ elnĂśke szerint egyĂŠbkĂŠnt a 2012-ben esedĂŠkes vĂĄlasztĂĄsokig lehetetlen megvalĂłsĂtani az amĂşgy szĂźksĂŠges regionĂĄlis ĂĄtszervezĂŠst, mivel egy ĂŠvvel a vĂĄlasztĂĄsok elĹtt nem lehet kĂśzigazgatĂĄsi kĂĄoszba taszĂtani az orszĂĄgot.
EzenkĂvĂźl az RMDSZ korĂĄbban tĂśbbszĂśr is egyĂŠrtelmĹąvĂŠ tette, nem fogadja el az eddigi rĂŠgióåtszervezĂŠsi terveket, amelyek kĂźlĂśn rĂŠgiĂłkba soroljĂĄk a szĂŠkelyfĂśldi megyĂŠket.
Valeriu Stoica: az RMDSZ etnikai jellege nehĂŠzsĂŠget jelent
A romĂĄniai politika tizenĂśt ĂŠve az etnikai alapon szervezĹdĹ RMDSZ kĂśrĂźl forog, amely hol a baloldal, hol a jobboldal felĂŠ hĂşzza a kormĂĄnyzatot â jelentette ki pĂŠnteken Valerius Stoica. A PDL korĂĄbbi alelnĂśke, aki jelenleg a pĂĄrt egyik think-tank alapĂtvĂĄnyĂĄt vezeti, Ăşgy vĂŠlekedik: ha a romĂĄniai jobboldal tovĂĄbbra is az RMDSZ kĂśrĂźl forog, nagyon nehĂŠz lesz egy igazĂĄn RomĂĄniĂĄnak szĂłlĂł politikai projektet kidolgozni.
âNem hiszem, hogy az RMDSZ valaha is lemond etnikai jellegĂŠrĹl, ĂŠs nem hiszem, hogy hajlandĂł lesz politikai doktrĂnĂĄkra alapozni ĂśnmagĂĄt. Nagyon nehĂŠz lesz megreformĂĄlni a politikai rendszert, amĂg a politikai pĂĄrtok mellett lĂŠtezik egy etnikai pĂĄrt isâ â fogalmazott Valeriu Stoica.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2014. ĂĄprilis 28.
Kelemen Hunor nyilatkozott a magyar sajtĂł kĂŠpviselĹinek
EredmĂŠnyeink megvĂŠdĂŠsĂŠĂŠrt naponta meg kell harcolnunk
Kelemen Hunor RMDSZ szĂśvetsĂŠgi elnĂśkkel, miniszterelnĂśk-helyettessel, kulturĂĄlis miniszterrel az ĂŠrdekvĂŠdelmi szĂśvetsĂŠg Arad megyei szĂŠkhĂĄzĂĄban megtartott sajtóÊrtekezlet utĂĄn sikerĂźlt a magyar sajtĂł kĂŠpviselĹinek Ăşgymond, magunk kĂśzĂśtt elbeszĂŠlgetni.
A szabadsĂĄgot, a SzabadsĂĄg-szobrot is meg kell vĂŠdeni
ĂjsĂĄgĂrĂłi kĂŠrdĂŠsre, hogy az RMDSZ orszĂĄgos szervezetĂŠnek mit jelentett a 10 ĂŠvvel ezelĹtti esemĂŠny, vagyis a SzabadsĂĄg-szobrot Ăşjra kĂśztĂŠren felĂĄllĂtani, Kelemen Hunor elmondta:
â1990 utĂĄn azonnal felmerĂźlt a SzabadsĂĄg-szobor vĂĄrfogsĂĄgbĂłl tĂśrtĂŠnĹ kiszabadĂtĂĄsĂĄnak a kĂŠrdĂŠse. HihetetlenĂźl nagy erĹfeszĂtĂŠsekbe kerĂźlt eljutni az 1999-ben bekĂśvetkezett fejlemĂŠnyig, vagyis a vĂĄrbĂłl kihozni, ami utĂĄn tovĂĄbbi 5 ĂŠvnek kellett eltelnie, amĂg sikerĂźlt az emlĂŠkmĹąvet restaurĂĄlni, illetve kĂśztĂŠren ĂşjraĂĄllĂtani. Mindez azt bizonyĂtja, hogy az aradi, az erdĂŠlyi embereknek a tĂźrelme, a kitartĂĄsa mennyire erĹs volt a szabadsĂĄg eszmĂŠjĂŠnek a gyĹzedelmeskedĂŠsĂŠig. Ugyanakkor dicsĂŠretes a kĂśzĂŠleti embereknek, a politikusoknak a kitartĂĄsa is, akik a kiszabadĂtĂĄs, illetve az Ăşjra felĂĄllĂtĂĄs harcĂĄt felvĂĄllaltĂĄk. Ebben igen fontos volt a kitartĂł partnerkeresĂŠs, mert megfelelĹ partnerek nĂŠlkĂźl nem lehetett volna e rĂŠgi ĂĄlmot megvalĂłsĂtani. Mert kĂśztudott, hogy az 1925-ben tĂśrtĂŠnt leszerelĂŠs elĹtt a szobrot mĂĄr bedeszkĂĄztĂĄk, eltakartĂĄk, eldugtĂĄk a vilĂĄg elĹl. 79 ĂŠvvel a leszerelĂŠs utĂĄn azonban mĂŠgis sikerĂźlt kĂśztĂŠren felĂĄllĂtani, ami azt jelenti, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet eltitkolni. KĂśztĂźk a szabadsĂĄg eszmĂŠjĂŠt nem lehet eldugni, eltiporni. Azt is hozzĂĄ kell tenni: azĂĄltal, hogy az RMDSZ 1997-ben szerepet vĂĄllalt a kormĂĄnyban, a Radu Vasile ĂĄltal vezetett kormĂĄnyt sikerĂźlt meggyĹzni, az emlĂŠkmĹąnek a vĂĄrbĂłl tĂśrtĂŠnĹ kihozatalĂĄt jĂłvĂĄhagyatni. Ugyanakkor sikerĂźlt a magyar kormĂĄnyt is meggyĹzni, utĂłbbi egyĂŠbkĂŠnt nem volt nehĂŠz, mert minden magyar kormĂĄny tĂĄmogatta az elkĂŠpzelĂŠst. Az akkori OrbĂĄn-kormĂĄny, benne DĂĄvid IbolyĂĄval, a mĂĄsik oldalon a Radu Vasile-kormĂĄnyban Valeriu Stoica kulturĂĄlis miniszterrel, akivel megegyeztĂźnk a kihozatalrĂłl. KĂŠsĹbb a Megyesy PĂŠter ĂŠs Adrian NÄstase kormĂĄnyfĹk, a mi hatĂĄrozott kĂśzbenjĂĄrĂĄsunkra, kemĂŠny ĂŠs hosszadalmas vitĂĄk eredmĂŠnyekĂŠnt megegyeztek. Meg tudtunk ĂĄllapodni a szobor kihozatalĂĄnak a rĂŠszleteiben. Elmondhatjuk, hogy a 21. szĂĄzadban az ĂŠszĂŠrvek gyĹzedelmeskedtek. GyĹzedelmeskedett ugyanakkor az ĂĄllĂĄspont is: bĂĄr a mĂşlt a kĂŠt nĂŠpet gyakran szembeĂĄllĂtotta, de a jelen ĂŠs a jĂśvĹ kĂśzĂśs cĂŠljai megkĂvĂĄnjĂĄk, hogy a mĂşltat tisztelve, annak az ĂŠrtĂŠkeit szem elĹtt tartva, egyĂźtt tervezzĂźk a jĂśvĹt. Az elmĂşlt ĂŠvtized bennĂźnket arrĂłl gyĹzĂśtt meg, azt bizonyĂtotta: igenis, lehet ĂŠpĂteni, de makacsul kitartĂłnak kell lenni, partnereket kell keresni. Arra a kĂŠrdĂŠsre viszont, hogy biztonsĂĄgban van-e ma a SzabadsĂĄg-szobor, elmondhatjuk-e nyugodt lelkiismerettel, hogy immĂĄr nem tĂśrtĂŠnhet baj, azt mondhatom: ezt nem tudjuk kijelenteni, ezĂŠrt nekĂźnk minden nap meg kell harcolnunk, mert jelkĂŠptelennek tĹąnĹ csoport jelenleg az egyik szĂŠlsĹ-jobboldali romĂĄn szervezet, amelyik nĂŠpszavazĂĄst akar szervezni, folyamatosan kĂŠri a szobornak a kĂśztĂŠrrĹl valĂł eltĂźntetĂŠsĂŠt. TehĂĄt ilyen kezdemĂŠnyezĂŠsek vannak, amelyekkel ĂĄllandĂłan meg kell kĂźzdenĂźnk, akĂĄrcsak minden egyes elĂŠrt eredmĂŠnynek a megtartĂĄsĂĄĂŠrt ĂŠs Ăşjabb eredmĂŠnyekĂŠrt. Mert a szabadsĂĄgot, de a SzabadsĂĄg-szobrot is meg kell vĂŠdeni, amit meg tudnunk ĂŠs meg fogunk vĂŠdeni. TĂz ĂŠvvel a SzabadsĂĄg-szobor, e lenyĹągĂśzĹen szĂŠp emlĂŠkmĹą visszaĂĄllĂtĂĄsa utĂĄn is ez a nap, az alkalom Ăźzenete.â
Az EP-vĂĄlasztĂĄsok az erdĂŠlyi magyarsĂĄg jĂśvĹjĂŠrĹl szĂłlnak
Ăjabb, az EP-vĂĄlasztĂĄsokon valĂł RMDSZ szereplĂŠsre vonatkozĂł kĂŠrdĂŠsre a szĂśvetsĂŠgi elnĂśk kifejtette: â1989 utĂĄn az erdĂŠlyi magyarsĂĄg olyan utat vĂĄlasztott, amely egyĂŠrtelmĹąen arrĂłl szĂłl, hogy az eurĂłpai kĂśzĂśssĂŠgben, az Ăszak-atlanti SzĂśvetsĂŠgen belĂźl, a nyugati, demokratikus, civilizĂĄciĂł intĂŠzmĂŠnyes keretei kĂśzĂśtt kĂŠpzeljĂźk el a jĂśvĹnket. E dĂśntĂŠst a magyar tĂśrtĂŠnelemben elĹszĂśr Szent IstvĂĄn kirĂĄly hozta meg, de utĂĄna szĂĄmos esetben hasonlĂł dĂśntĂŠs szĂźletett, mert ez volt, ĂŠs most is ez a helyes Ăşt. Az EurĂłpai UniĂł nem csodafegyver, nem olyan gyĂłgyszer, ami minden betegsĂŠgre jĂł, de mĂŠg mindig a legjobb gyĂłgyszer arra a betegsĂŠgre vagy lehetsĂŠges betegsĂŠgekre, amelyek fenyegethetnek egy kĂśzĂśssĂŠget, fenyegethetik az erdĂŠlyi magyarsĂĄgot. Meg vagyok gyĹzĹdve, hogy az EurĂłpai UniĂł a kĂśvetkezĹ idĹszakban ĂĄt fog alakulni, akĂĄrcsak az 1950-es vĂŠgĂŠtĹl az EurĂłpai UniĂł kialakulĂĄsĂĄig hihetetlenĂźl nagy vĂĄltozĂĄsok ment ĂĄt e politikai, gazdasĂĄgi konstrukciĂł. A jelenlegi politikai, tĂĄrsadalmi viszonyokat tekintve, biztos, hogy 2014 utĂĄn nĂŠhĂĄny ĂŠven belĂźl Ăşjra jelentĹs ĂĄtalakulĂĄsokon megy vĂŠgben az EurĂłpai UniĂł. NekĂźnk viszont ott kell lennĂźnk, amikor ezek az ĂĄtalakulĂĄsok tĂśrtĂŠnnek, hogy a gazdasĂĄgi, szociĂĄlis, kĂśrnyezetvĂŠdelmi ĂŠs minden egyĂŠb Ăźgyek mellett, az Ĺshonos nemzeti kĂśzĂśssĂŠgek kĂŠrdĂŠsĂŠt is napirendre lehessen tĹązni, ez is kerĂźljĂśn be az UniĂł kompetenciĂĄi kĂśzĂŠ, ne legyen egy-egy orszĂĄgnak a kizĂĄrĂłlagos hatĂĄskĂśre. Ezt a kĂŠrdĂŠst viszont, rajtunk kĂvĂźl mĂĄs nem kĂŠpviseli, mĂĄsoknak mĂĄs dolguk van. Nem azĂŠrt, mert esetleg az ellensĂŠgeink, mert azok is vannak bĹven, hanem azĂŠrt, mert mĂĄsok mĂĄs-mĂĄs mandĂĄtummal, mĂĄs prioritĂĄsokkal jutnak be az EurĂłpai Parlamentbe. NekĂźnk ott kell lennĂźnk, partnereket kell keresnĂźnk, hogy a vĂĄltozĂĄsok megtĂśrtĂŠntĂŠvel hallathassuk a szavunkat. Ez a vĂĄlasztĂĄs elsĹsorban rĂłlunk szĂłl, nem az EurĂłpai UniĂłrĂłl. A vĂĄlasztĂĄs az erdĂŠlyi magyaroknak a jelenĂŠrĹl ĂŠs a jĂśvĹjĂŠrĹl szĂłl, ezĂŠrt fontos, hogy ott legyĂźnk. Ha az EP-ben szorosabb lesz az integrĂĄciĂł, a mi ĂŠletĂźnket mĂŠg inkĂĄbb befolyĂĄsoljĂĄk, ezĂŠrt ott kell lennĂźnk, ahol e dĂśntĂŠsek szĂźletnek. EzĂŠrt fontos, hogy mĂĄjus 25-ĂŠn minĂŠl nagyobb szĂĄmban menjĂźk el, hiszen ez tulajdonkĂŠppen nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs is. Annyian vagyunk, ahĂĄnyan szavazunk, azoknak a vĂŠlemĂŠnye szĂĄmĂt, akik elmennek szavazni.â
FĂŠlĂşton nem szoktuk feladni a harcot
A MOGYE-Ăźgyre, vagyis az Egyetem magyar vezetĹinek a testĂźletileg tĂśrtĂŠnĹ lemondĂĄsĂĄval kapcsolatos kĂŠrdĂŠsre Kelemen Hunor leszĂśgezte: âFĂŠlĂşton nem szoktuk feladni a harcot, de lehet, mĂŠg fĂŠlĂşton sem vagyunk. Mert tĂśrtĂŠntek ugyan lĂŠpĂŠsek 2012 vĂŠgĂŠtĹl mostanĂĄig, de mĂŠg rengeteg olyan lĂŠpĂŠst kell megtennĂźnk, amelyek az akkreditĂĄlĂĄsig elvezetnek. Az EurĂłpai UniĂłban ugyanis az akkreditĂĄlĂĄshoz a kritĂŠriumokat teljesĂteni kell. A MinisztĂŠrium ĂĄllamtitkĂĄrĂĄval a kĂŠrdĂŠsrĹl az utĂłbbi idĹszakban szĂĄmtalanszor beszĂŠltĂźnk. Ĺk az egyezsĂŠg szerint, jĂłindulatĂşan ĂĄlltak a kĂŠrdĂŠshez, ĂŠs Ăşjra fogjuk beszĂŠlni a legĂşjabb esemĂŠnyek utĂĄn. Akik viszont egyszerĹąen nem akarnak kitĂśrni e nacionalista kĂśrbĹl, azok az Egyetem romĂĄn vezetĹi, akiket meg kell gyĹznĂźnk, de a minisztĂŠriumnak ĂŠs a kormĂĄnynak is Ăşjabb eszkĂśzĂśket kell talĂĄlniuk a meggyĹzĂŠsĂźkre. Mert a tĂśrvĂŠny alkalmazĂĄsĂĄrĂłl beszĂŠlĂźnk, mikĂśzben a kĂśvetkezĹ dolog tĂśrtĂŠnik: meghirdettĂŠk az ĂĄllĂĄsokat, amelyekre kevĂŠs ember jelentkezett. IsmĂŠt meg fogjĂĄk hirdetni az ĂĄllĂĄsokat, de ahhoz, hogy akkreditĂĄlni lehessen egy egyetemet, oktatĂłkra is szĂźksĂŠg van. Az oktatĂłkat meg kell keresni, fel kell venni. TehĂĄt az Ĺszi akkreditĂĄlĂĄsig vagy az akkreditĂĄlĂĄsi felmĂŠrĂŠsig mĂŠg nĂŠhĂĄny lĂŠpĂŠst meg kell tenni. A magyar oktatĂłk ĂĄltal vĂĄlasztott Ăşt nem tudom, mennyire ĂĄtgondolt, engem errĹl nem tĂĄjĂŠkoztattak, nem tudom, ez-e a jĂł taktika. Az elmĂşlt 25 ĂŠvben is azt kellett megtapasztalnunk, hogy csodĂĄk nincsenek, minden eredmĂŠnyĂŠrt meg kell kĂźzdenĂźnk, fĂŠlĂşton a harcot nem szoktuk feladni. Ha a testĂźletileg tĂśrtĂŠnĹ lemondĂĄs nyomĂĄsgyakorlĂĄskĂŠnt hat, akkor szerintem rendben van, mivel azonban nem beszĂŠltĂźnk rĂłla az ĂŠrintett szemĂŠlyekkel, azt hiszem, hogy mindenkinek tudatĂĄban kell lennie: ha elindultunk ezen az Ăşton, akkor vĂŠgig kell mennĂźnk, ĂŠs vĂŠgig is fogunk menni rajta. Mert van, amikor elbotlunk vagy elgĂĄncsolnak, orra esĂźnk, de minket arrĂłl ismernek, hogy minden pozĂciĂłbĂłl felĂĄllunk, ĂŠs tovĂĄbb megyĂźnk. Itt is tovĂĄbb fogunk menni, egy percig sem merĂźlhet fel a kĂŠrdĂŠs, hogy a tĂśrvĂŠny alkalmazĂĄsa elakadhat vagy az holtvĂĄgĂĄnyra terelhetĹ.â
CĂŠljainkbĂłl semmit nem adtunk fel
Ăjabb ĂşjsĂĄgĂrĂłi kĂŠrdĂŠsre, ami az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt azon vĂĄdjĂĄra vonatkozott, miszerint az RMDSZ kormĂĄnyzati szerepvĂĄllalĂĄsa miatt hĂĄttĂŠrbe szorul az autonĂłmia kĂŠrdĂŠse, a szĂśvetsĂŠgi elnĂśk pontosĂtott: âMint mindarrĂłl, amit az EMNP mond, errĹl is mĂĄs a vĂŠlemĂŠnyem, mert Ĺk nagyjĂĄbĂłl Ăşgy vannak, mint MĂłricka az Ăźstben. Nekik mindenrĹl ugyanaz jut eszĂźkbe: mivel eredmĂŠnyeket nem tudtak felmutatni, az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg rĂŠszĂŠrĹl nem kaptak tĂĄmogatĂĄst, nyilatkozatokban ĂŠlik ki magukat. NyugdĂjas korhoz nĂŠhĂĄnyan Ăşgy kĂśzelednek, hogy az elmĂşlt 25 esztendĹben mĂŠg semmit nem tudtak felmutatni, csak nyilatkozni tudtak. Ehhez nekik tovĂĄbbi jĂł munkĂĄt, jĂł egĂŠszsĂŠget kĂvĂĄnok. Ami az RMDSZ-t illeti, cĂŠljainkbĂłl semmit nem adtunk fel, az autonĂłmia ĂźgyĂŠt semâ.
Balta JĂĄnos. Nyugati Jelen (Arad)2014. mĂĄjus 8.
Mindenki SzabadsĂĄg-szobra
Az aradi SzabadsĂĄg-szobor tĂśbb szempontbĂłl is kĂźlĂśnleges alkotĂĄs, ĂĄm legfĹkĂŠppen talĂĄn azĂŠrt, mert 124 ĂŠves, viharos tĂśrtĂŠnete sorĂĄn sokan sokfĂŠlekĂŠppen hivatkoztak rĂĄ. ĂsszeĂĄllĂtĂĄsunkban ezt az igencsak vĂĄltozatos repertoĂĄrt igyekszĂźnk ĂŠrzĂŠkeltetni az emlĂŠkmĹą âkiszabadĂtĂĄsĂĄnakâ tĂzĂŠves ĂŠvfordulĂłjĂĄn.
Nem nĂŠma az a kĹszobor mely amott a magyar GolgotĂĄn a halhatatlan vĂŠrtanĂş halottak emlĂŠkĂŠnek emeltetett. Ăn hozzĂĄm a kitaszĂtott ĂŠlĹ halotthoz ki egykor zĂĄszlĂłtartĂłja valĂŠk MagyarorszĂĄg fĂźggetlensĂŠgĂŠnek, melyĂŠrt Ĺk a lehĂłhĂŠrolt hĹsĂśk annyit kĂźzdĂśttek ĂŠs mĂĄrtĂr halĂĄlt haltanak, ĂŠn hozzĂĄm elhoztĂĄk a mĂşltak szellemei a velĹkig hatĂł szĂłzatot, mely amaz emlĂŠkszobor kimagaslĂł alakjĂĄnak HungĂĄriĂĄnak hallgatag ajkairĂłl zeng: HazĂĄdnak rendĂźletlenĂźl lĂŠgy hĂve oh magyar! (...) â rĂŠszlet Kossuth Lajos beszĂŠdĂŠbĹl, melyet TorinĂłban Ărt a szoborcsoport felavatĂĄsa alkalmĂĄbĂłl 1890. szeptember 20-ĂĄn.
HĹskor
âA vĂŠrtanĂşk emlĂŠkĂźnnepe. A templombĂłl a SzabadsĂĄg tĂŠrre vonult a menet. A szobor elĹtt felĂĄllĂtott amfiteĂĄtrĂĄlis tribĂźnĂśn 3000 ember foglalt helyet. Az egĂŠsz teret 25 000 ember ĂĄllja el. A szobor kĂśrĂźl levĹ nĂŠgy oszloprĂłl hatalmas lĂĄngok csapnak fel. Az ĂźnnepĂŠlyt a dalĂĄrdĂĄk gyĂĄszdallal nyitottĂĄk meg, majd SalĂĄcz Gyula polgĂĄrmester a kĂśzĂśnsĂŠg meg-megĂşjulĂł ĂŠljenzĂŠse kĂśzt megkapĂł beszĂŠdet tartott. A beszĂŠd alatt lehullott a nĂŠgy ĂłriĂĄsi ĂĄrbocra erĹsĂtett kĂŠt vĂĄszonfal. A kĂśzĂśnsĂŠgen nagy meghatottsĂĄg vett erĹt, csaknem minden szem kĂśnnyekkel van tele. Damjanich Ăśzvegye folyton sĂrt, arcĂĄrĂłl a fĂĄjdalom kĂśnnyei perdĂźltek alĂĄ. MunkĂĄcsinĂŠ pedig hevesen zokogva fordult ZalĂĄhoz, s vele kezet szorĂtott. Nagy meghatĂłdottsĂĄg kĂśzĂśtt hangzott el azutĂĄn a SzĂłzat, melyet a kĂśzĂśnsĂŠg nagy rĂŠsze is ĂŠnekelt. Zala GyĂśrgy erre lelkes beszĂŠd kĂsĂŠretĂŠben ĂĄtadta a szobrot Salacz polgĂĄrmesternekâ â rĂŠszĂŠlet az EllenzĂŠk cĂmĹą lap 1890. oktĂłber 7-i szĂĄmĂĄbĂłl.
MĂĄr az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn felmerĂźlt a szobor lebontĂĄsĂĄnak gondolata a RomĂĄniĂĄhoz csatolt Aradon, ĂĄm egy ideig mĂŠg sikerĂźlt megĹrizni eredeti helyĂŠn. 1923-ban a rongĂĄlĂĄsok megakadĂĄlyozĂĄsa cĂŠljĂĄbĂłl bedeszkĂĄztĂĄk, mĂg vĂŠgĂźl 1925-ben a Ion I. C. BrÄtianu vezette kormĂĄny eltĂĄvolĂttatta az emlĂŠkmĹąvet a SzabadsĂĄg-tĂŠrrĹl. TĂśbb helyen ĹriztĂŠk a szobrokat. 1999-ben az aradi vĂĄr ĂĄrkĂĄbĂłl szĂĄllĂtottĂĄk az aradi minoritĂĄkhoz, kik a 2004-es ĂşjraĂĄllĂtĂĄsig ĹriztĂŠk a szabadsĂĄgharc emlĂŠkmĹąvĂŠt.
Bonyodalmak ĂŠs megoldĂĄsok
KĂśzvetlenĂźl a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn elindult az aradi SzabadsĂĄg-szobor visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄĂŠrt folytatott kĂźzdelem. Ez a szĂĄndĂŠk vĂŠgighĂşzĂłdott a kilencvenes ĂŠveken, kĂźlĂśnbĂśzĹ politikai tĂĄrgyalĂĄsokkor tĂŠma volt. 1999-ben â a szabadsĂĄgharc 150. ĂŠvfordulĂłjĂĄnak ĂŠvĂŠben â DĂĄvid Ibolya magyarorszĂĄgi igazsĂĄgĂźgy-miniszter nem hivatalos tĂĄrgyalĂĄst folytatott Aradon romĂĄn kollĂŠgĂĄjĂĄval, Valeriu StoicĂĄval, annak ĂŠrdekĂŠben, hogy az aradi vĂĄr ĂĄrkĂĄbĂłl a SzabadsĂĄg-szobor a helyĂŠre kerĂźljĂśn az 1848-49-es forradalom ĂŠvfordulĂłjĂĄnak tiszteletĂŠre. Valeriu Stoica ekkor Ăşgy vĂŠlekedett: mĂŠg nem ĂŠrkezett el az ideje az emlĂŠkmĹą helyreĂĄllĂtĂĄsĂĄnak. NemsokĂĄra felmerĂźlt egy Ăşgynevezett megbĂŠkĂŠlĂŠsi emlĂŠkpark lehetĹsĂŠge, ahol a SzabadsĂĄg-szobor is helyet kaphatna. 1999. oktĂłber elsejĂŠn kormĂĄnyhatĂĄrozat ĂŠrtelmĂŠben a SzabadsĂĄg-szobrot ĂĄtszĂĄllĂtottĂĄk a vĂĄrbĂłl az aradi minorita rendhĂĄzhoz, ahol elkezdĹdĂśtt a mĹą restaurĂĄlĂĄsa.
2002-ben vĂĄrosi hatĂĄrozat ĂŠs megyei RMDSZâPSD-protokollum szĂłlt a szobor Ăşjra felĂĄllĂtĂĄsĂĄrĂłl. HelyszĂnĂźl a TĹązoltĂł teret jelĂśltĂŠk meg. 2003-ban megalakult a SzabadsĂĄg-szobor felĂĄllĂtĂĄsĂĄra lĂŠtrehozott alapĂtvĂĄny a restaurĂĄlĂĄs ĂŠs ĂşjbĂłli felĂĄllĂtĂĄs kĂśltsĂŠgeinek ĂśsszegyĹąjtĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl, ugyanebben az ĂŠvben nĂŠgypĂĄrti egyeztetĂŠs is folyt a szobor ĂźgyĂŠben, ahol megegyeztek a felĂĄllĂtĂĄsrĂłl. PĂĄr hĂłnappal kĂŠsĹbb mĂŠgis meghiĂşsulni lĂĄtszott a terv, mert a szobor a mĹąvelĹdĂŠsi minisztĂŠrium szerint esztĂŠtikailag nem felelt meg a mai kĂśvetelmĂŠnyeknek, âmĂĄsrĂŠszt a szaktĂĄrca csak a romĂĄn tĂśrtĂŠnelem jeles mozzanataibĂłl ihletĹdĂśtt alkotĂĄsokat pĂĄrtolja, tĂĄmogatja ĂŠs vĂŠdiâ. PĂĄr hĂŠt mĂşlva, szeptemberben mĂĄr az Ăllami ĂpĂtkezĂŠsi FelĂźgyelĹsĂŠg lĂŠpett az Ăźgyben: formai okokra hivatkozva leĂĄllĂttatta a SzabadsĂĄg-szobor felĂĄllĂtĂĄsĂĄnak munkĂĄlatait. Az intĂŠzkedĂŠseket tĂĄrgyalĂĄsok sorozata kĂśvette a 2003-as esztendĹben: MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ elnĂśke Adrian NÄstase miniszterelnĂśkkel egyeztetett, de Ion Iliescu ĂĄllamelnĂśk is tĂĄrgyalt MĂĄdl Ferenccel, a Magyar KĂśztĂĄrsasĂĄg elnĂśkĂŠvel, Medgyessy PĂŠter miniszterelnĂśk pedig romĂĄn kollĂŠgĂĄjĂĄval, levĂŠlvĂĄltĂĄsok ĂŠs helyi szintĹą tĂĄrgyalĂĄsok folytak. A romĂĄn fĂŠl Ăşjfent megbĂŠkĂŠlĂŠsi park lĂŠtesĂtĂŠsĂŠt kezdemĂŠnyezte, az RMDSZ ezt â amennyiben az a TĹązoltĂłk terĂŠn lĂŠtesĂźl â elfogadta. A 2003. oktĂłber 5-re tervezett felavatĂĄs elmaradt.
âĂllĂĄspontunk vĂĄltozatlan: mĂŠg idĂŠn fel kell ĂĄllĂtani a SzabadsĂĄg-szobrot. A romĂĄn fĂŠl a miniszterelnĂśk ĂĄltal mĂĄr korĂĄbban szorgalmazott vĂĄltozatot hozta elĹ Ăşjra, azaz egy â48-as Ăźzenetet kĂśzvetĂtĹ szoborpark lĂŠtrehozĂĄsĂĄt, amelyben a SzabadsĂĄg-szobor is helyet kapna. Ez viszont a mĹąalkotĂĄs visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄnak belĂĄthatatlan ideig valĂł elhĂşzĂĄsĂĄt jelentenĂŠ, s ehhez mi nem lehetĂźnk partnerekâ â MarkĂł BĂŠla szĂśvetsĂŠgi elnĂśk vĂĄlasza a KrĂłnika kĂŠrdĂŠsĂŠre a 2003. szeptember 10-i lapszĂĄmban.
âMeglepĹdve lĂĄtjuk, hogy tĂśbb mint kĂŠt ĂŠv elteltĂŠvel is Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb nehĂŠzsĂŠgek ĂĄllnak elĹ az aradi SzabadsĂĄg-szoborcsoport felĂĄllĂtĂĄsa kĂśrĂźl, ĂŠs nem is egĂŠszen ĂŠrtjĂźk, miĂŠrt tĂśrtĂŠnik Ăgyâ â OrbĂĄn Viktor, a Fidesz elnĂśke az MTI kĂŠrdĂŠsĂŠre vĂĄlaszolva 2003. szeptember 16-ĂĄn.
âHogy a NÄstase-kormĂĄny a helyi dĂśntĂŠst most felrĂşgta, nem csupĂĄn annak a jelzĂŠse, hogy vĂĄlasztĂĄsok kĂśzeledtĂŠn â gesztusokat tesz a PSD a nacionalista hĂĄtorszĂĄgnak. Azt is jelenti, hogy a romĂĄn kormĂĄny a nemzeti ĂŠrzelmeket ĂŠs â ezen keresztĂźl â a romĂĄnâmagyar megbĂŠkĂŠlĂŠst tranzakciĂłk eszkĂśzekĂŠnt fogja fel. (âŚ) Ha viszont (az RMDSZ) belemegy az emlĂŠkmĹą szoborparkosĂtĂĄsĂĄba â egyfajta el-petĹfi-schilleresedĂŠsĂŠbe â, akkor a megbĂŠkĂŠlĂŠs politikai tranzakciĂłkĂŠnt valĂł felfogĂĄsa mellett ĂĄll ki. Ăs megvĂĄlaszolatlanul hagyja a kĂŠrdĂŠst, hogy mi fontosabb a szĂĄmĂĄra: a tĂśrtĂŠnelmi megbĂŠkĂŠlĂŠs, vagy annak Ăźgyleti kezelĂŠseâ â rĂŠszlet Bakk MiklĂłs vezĂŠrcikkĂŠbĹl a KrĂłnika 2003. szeptember 17-i lapszĂĄmĂĄban.
âA MISZSZ aggodalommal szemlĂŠli az aradi SzabadsĂĄg-szobor felĂĄllĂtĂĄsa kĂśrĂźl kialakult helyzetet, ĂŠs felszĂłlĂtja a magyar ĂŠrdekvĂŠdelmi szervezeteket, hogy hatĂĄrozottan ĂĄlljanak ki nemzeti ĂŠrtĂŠkeink vĂŠdelme mellettâ â rĂŠszlet a MISZSZ IX. KongresszusĂĄnak zĂĄrĂłnyilatkozatĂĄbĂłl 2003 szeptemberĂŠben.
âÂťNem a propaganda, hanem a tudomĂĄny eszkĂśzeivel kell helyĂźkre tenni a dolgokat.ÂŤ Az akadĂŠmikus Ăşgy vĂŠli, a magyar kĂśzvĂŠlemĂŠny joggal vĂĄrta az aradi SzabadsĂĄg-szobor visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt. ÂťMĂŠg abba is beleegyezett, hogy a mĹąalkotĂĄst nem is az Ĺt megilletĹ, eredeti helyĂŠre ĂĄllĂtottĂĄk volna vissza, hanem a TĹązoltĂł tĂŠrenÂŤ â mondotta Egyed Ăkos (tĂśrtĂŠnĂŠsz, akadĂŠmikus â szerk. megj.). â Âť Ha ez a szobor jĂł volt az aradiaknak a 19. szĂĄzad vĂŠgĂŠn, miĂŠrt ne lenne jĂł most is â tette hozzĂĄ. De vĂĄlasztĂĄsok kĂśzelednek, ĂŠs Ăşgy lĂĄtszik, a kormĂĄnyfĹ ismĂŠt ki prĂłbĂĄlja jĂĄtszani a nemzeti kĂĄrtyĂĄt. (âŚ) Ha RMDSZ-vezetĹ lennĂŠk, legalĂĄbb egyszer kiprĂłbĂĄlnĂĄm, mi tĂśrtĂŠnik akkor, ha kijelentjĂźk: kĂśszĂśnjĂźk szĂŠpen, ilyen kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt nem kĂŠrĂźnk az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsbĹlÂŤ â jelentette ki KovĂĄcs AndrĂĄs (mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz â szerk. megj.). â ÂťĂgy kellene felĂĄllĂtani a szoborcsoportot, nehogy Ăşjra ledĂśnthessĂŠkÂŤ â summĂĄzta vĂŠlemĂŠnyĂŠt KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor. Ăgy vĂŠlte, a szoborĂĄllĂtĂĄst szellemi szinten is meg kellett volna alapozni, ĂŠs e szellemi sĂkon bizony mĂŠlyebbre kellett volna leĂĄsniâ â rĂŠszlet a KrĂłnika 2003. szeptember 19-i szĂĄmĂĄbĂłl, amelyikben erdĂŠlyi kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠgeket szĂłlaltat meg a SzabadsĂĄg-szobor ĂźgyĂŠrĹl.
âĂnĂśk, miniszterelnĂśk Ăşr, minket sĂşlyosan megsĂŠrtettek. Az engem nem ĂŠrdekel, hogy az Ăn mĹąvelĹdĂŠsi miniszterĂŠnek tetszik-e a SzabadsĂĄg-szobor. NekĂźnk tetszik! Ărdekes mĂłdon az aradi romĂĄnok sem mondtĂĄk eddig, hogy nekik nem tetszene. MĂĄrpedig ha Ăgy van, akkor tessĂŠk elfogadni, hogy hĂĄtha mĂŠgis jogunk van nekĂźnk is szobrot ĂĄllĂtani ebben az orszĂĄgban. Aradon! A TĹązoltĂł tĂŠren! Ăs nem feltĂŠtlenĂźl kĂŠzen fogva egy romĂĄn szoborral, mert a megbĂŠkĂŠlĂŠsi park ĂśtletĂŠt csak akkor tĂĄmogatjuk, ha az nem mĹąvĂŠszietlen ĂŠs nem tĂśrtĂŠnelmietlen tisztelt kormĂĄnypĂĄrtiak! Mit szĂłlnĂĄnak ĂnĂśk, ha nekiĂĄllnĂĄnk szĂŠtszedni Mihai Viteazul vagy Avram Iancu szobrĂĄt, ĂŠs kĂźlĂśn prĂłbĂĄlnĂĄnk elhelyezni a lovat ĂŠs az embert?â â MarkĂł BĂŠla az RMDSZ SZKT-n 2003. oktĂłber 11-ĂŠn MarosvĂĄsĂĄrhelyen.
MegbĂŠkĂŠlĂŠs
A SzabadsĂĄg-szobor kĂŠrdĂŠsĂŠnek megoldĂĄsa kĂŠpezte 2004-es ĂŠvben kĂśtendĹ PSDâRMDSZ-egyezsĂŠg legfĹbb akadĂĄlyĂĄt, s miutĂĄn a kormĂĄnyzĂł pĂĄrt 2004. mĂĄrcius elejĂŠn kormĂĄnyhatĂĄrozattal szavatolta a szoborĂĄllĂtĂĄst, megszĂźlethetett a protokollum. A kormĂĄnyhatĂĄrozat ĂŠrtelmĂŠben a SzabadsĂĄg-szobor a TĹązoltĂł tĂŠren egy az 1848-as Forradalom EmlĂŠkmĹąve elnevezĂŠsĹą diadalĂvvel egyĂźtt kap helyet, Ăgy jĂśn lĂŠtre a MegbĂŠkĂŠlĂŠs EmlĂŠkpark. Arad Zala GyĂśrgy alkotĂĄsĂĄn ĂŠs a diadalĂven tĂşl egy tovĂĄbbi emlĂŠkmĹąvel is gazdagodhatott, amely RomĂĄnia ĂŠs ErdĂŠly 1918-as egyesĂźlĂŠsĂŠnek ĂĄllĂt emlĂŠket. A diadalĂv miatt a SzabadsĂĄg-szobor mĂĄr fĂślĂĄllĂtott talapzatĂĄt 45 fokos szĂśgben el kellett fordĂtani.
2004. ĂĄprilis 25-ĂŠn Aradon, a TĹązoltĂł tĂŠren Ăşjra felavattĂĄk az az 1925-ben lebontott SzabadsĂĄg-szobrot. Az ĂźnnepsĂŠgen elĹszĂśr a majd csak 2005-ben felavatott diadalĂv makettjĂŠt lepleztĂŠk le, majd a Zala GyĂśrgy alkotĂĄsĂĄt. Az avatĂĄson rĂŠszt vett tĂśbbek kĂśzt Medgyessy PĂŠter, DĂĄvid Ibolya ĂŠs RÄzvan Theodorescu is. A restaurĂĄlĂĄs ĂŠs felĂĄllĂtĂĄs magyar ĂĄllami segĂtsĂŠggel ĂŠs kĂśzadakozĂĄsbĂłl valĂłsult meg. A SzabadsĂĄg-szobor eredetileg a ma Avram Iancu tĂŠr nevet viselĹ SzabadsĂĄg tĂŠren ĂĄllt. A MegbĂŠkĂŠlĂŠs EmlĂŠkparkja az egykori Attila tĂŠr, kĂŠsĹbbi TĹązoltĂłk terĂŠt jelenti.
âAz aradi SzabadsĂĄg-szobor kĂśrĂźl kialakult vĂĄlsĂĄg megoldĂĄsa szintĂŠn nem kizĂĄrĂłlag ÂťkĂŠt politikai alakulatÂŤ â az RMDSZ ĂŠs az SZDP â Ăźgy. Ez a jeles mĹąalkotĂĄs az egĂŠsz magyar nemzet kĂśzĂśs kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠge. Ăppen ezĂŠrt sorsĂĄrĂłl â felĂĄllĂtĂĄsĂĄnak helyĂŠrĹl ĂŠs mĂłdjĂĄrĂłl â dĂśnteni az RMDSZ ĂśnmagĂĄban nem illetĂŠkes. KĂśvetkezĂŠskĂŠpp javasoljuk, hogy a SzabadsĂĄg-szobor ĂşjraĂĄllĂtĂĄsa kĂŠrdĂŠsĂŠben konszenzuson alapulĂł Ăśsszmagyar dĂśntĂŠs szĂźlessen â a Magyar kormĂĄny, illetve az erdĂŠlyi egyhĂĄzak ĂŠs a civil szfĂŠra, valamint a polgĂĄri mozgalom szervezetei bevonĂĄsĂĄvalâ â rĂŠszlet az EMNT ĂllandĂł BizottsĂĄgĂĄnak 2004. januĂĄr 22-ĂŠn kelt ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsĂĄbĂłl.
âAradon hamarosan kĂŠt gigantikus mĹąalkotĂĄs hirdeti majd a romĂĄn hĹsĂśk dicsĹsĂŠgĂŠt, cserĂŠbe pedig mi is jĂłkat koszorĂşzgathatunk majd a SzabadsĂĄg-szobornĂĄl mĂĄrcius 15-ĂŠn ĂŠs oktĂłber 6-ĂĄn. Az ĂĄllamkassza pedig kĂśnnyebb 190 milliĂĄrd lejjelâ (az Ăśsszeg a kĂŠt Ăşj emlĂŠkmĹą ĂĄra â szerk. megj.) â rĂŠszlet Balog Levente 2004. mĂĄrcius 8-i vezĂŠrcikkĂŠbĹl (KrĂłnika).
âNincs miĂŠrt tagadnom, az aradi SzabadsĂĄg-szoborrĂłl hozott kormĂĄnyhatĂĄrozat nyitotta meg az utat a 2004-es egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs elĹl. (âŚ) A miniszterelnĂśkkel kialakĂtott megĂĄllapodĂĄs legfontosabb eleme, hogy idĹben nem kapcsolĂłdik Ăśssze a kĂŠt emlĂŠkmĹą felĂĄllĂtĂĄsa. A SzabadsĂĄg-szobor mĂĄr ĂĄprilisban ĂĄllhat, a mĂĄsik emlĂŠkmĹąvet pedig minden valĂłszĂnĹąsĂŠg szerint az Ĺsz folyamĂĄn ĂĄllĂtjĂĄk felâ â MarkĂł BĂŠla szĂśvetsĂŠgi elnĂśk a KrĂłnika 2004. mĂĄrcius 8-i lapszĂĄmĂĄban.
âA vĂĄlasztĂĄsi ĂŠvben ĂşjrakĂśtĂśtt protokollum nem mĂĄs, mint vĂĄlasztĂĄsi szĂśvetsĂŠg az SZDP-vel. Ennek az elvtelen, utĂłdkommunista irĂĄnyba elhajlĂł, nemzeti ĂŠrdekeinket sĂŠrtĹ paktumnak a lĂĄtvĂĄnyos kulisszĂĄja az aradi SzabadsĂĄg-szobor. A tovĂĄbbi megcsĂşfolĂĄsĂĄval lĂŠtrehozandĂł Ăşgynevezett romĂĄnâmagyar megbĂŠkĂŠlĂŠsi park elsĹ rendben nem a ÂťmegbĂŠkĂŠlĂŠsrĹlÂŤ, hanem a hivatalos RMDSZ megalkuvĂĄsĂĄrĂłl szĂłlâ â rĂŠszlet TĹkĂŠs LĂĄszlĂł 2004. mĂĄrcius 15-ĂŠn NagyvĂĄradon kelt nyilatkozatĂĄbĂłl.
âArad, az erdĂŠlyi magyarsĂĄg MekkĂĄja. A szervezĹk szerint mintegy tĂzezres tĂśmeg vett rĂŠszt az aradi ĂźnnepsĂŠgen; egy harminc fĹs csapat kifĂźtyĂźlte a felszĂłlalĂłkatâ â KrĂłnika, 2004. ĂĄprilis 26.
âMa politikai Ăźzeneteket fogalmaztunk meg, ĂŠs talĂĄn keveset beszĂŠltĂźnk a lĂŠnyegrĹl. ArrĂłl, hogy a SzabadsĂĄg-szobor egy kivĂĄlĂł mĹąalkotĂĄs. Most, hogy felĂĄllĂtottuk, kiszabadĂtottuk, magam is Ăşjra meggyĹzĹdhettem rĂłla: nagyon szĂŠp ez a szobor. Ărett, kiforrott mĹąvĂŠszi munka, annak ellenĂŠre, hogy annak idejĂŠn egy nagyon fiatal mĹąvĂŠsz kĂŠszĂtette â nyilatkozta a KrĂłnikĂĄnak MarkĂł BĂŠla. â ElĂŠg szomorĂş, hogy nĂĄlunk a politikĂĄtĂłl fĂźgg, hogy lĂĄthatĂł-e egy ilyen mĹąalkotĂĄs: annak idejĂŠn politikai okokbĂłl vettĂŠk le, ĂŠs tulajdonkĂŠppen most is politikai okokbĂłl kerĂźlt vissza Arad kĂśzterĂŠre. RemĂŠlem, ez a pillanat kezdete annak, hogy nem a politika hatĂĄrozza meg ezeket a kĂŠrdĂŠseketâ â rĂŠszlet a KrĂłnika 2004. ĂĄprilis 26-i lapszĂĄmĂĄbĂłl.
âÂťIstennek hĂĄla, ĂĄll a szobor. Aradon ĂĄll, kĂśztĂŠren ĂĄll. Fantasztikus Ăźzenet, hogy az anyaorszĂĄg eurĂłpai uniĂłs csatlakozĂĄsĂĄval egy idĹben ĂĄllĂthattuk fel, ĂŠs arra kĂśtelezi MagyarorszĂĄgot, hogy ĂŠlĹ lelkiismerettel kĂŠpviseljĂźk a vilĂĄgban azt, hogy minĂŠl hamarabb bĹvĂźlhessen EurĂłpaÂŤ â jelentette ki DĂĄvid Ibolya, az MDF elnĂśke. A SzabadsĂĄg-szobor ĂźgyĂŠben elĂŠvĂźlhetetlen ĂŠrdemeket szerzĹ politikus (âŚ)â â rĂŠszlet a KrĂłnika ĂĄprilis 26-i lapszĂĄmĂĄbĂłl.
âMa sem egyeznĂŠk bele abba, hogy egyetlen szobrot emeljenek, ĂŠs nemcsak politikai, hanem esztĂŠtikai szempontok miatt sem. KĂŠt esztĂŠtikai vĂziĂłt ĂĄllĂtottunk itt egymĂĄssal szembe, ĂŠs ez eurĂłpai szemszĂśgbĹl igen ĂŠrdekes perspektĂvĂĄt szolgĂĄltatâ â RÄzvan Theodorescu mĹąvelĹdĂŠsi miniszter szavai a KrĂłnika ĂĄprilis 26-i lapszĂĄmĂĄban.
âTĹkĂŠs LĂĄszlĂł elĂtĂŠlte az RMDSZ egyre megalkuvĂłbb politikĂĄjĂĄt, amelynek rĂŠsze az aradi megbĂŠkĂŠlĂŠs park is. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy az RMDSZ egymagĂĄban kisajĂĄtĂtja az aradi SzabadsĂĄg-szobor ĂźgyĂŠt, egyedĂźl dĂśnt az Ăşgynevezett megbĂŠkĂŠlĂŠsi parkrĂłl is, holott ennek kĂśzĂśs ĂźgyĂźnknek kellene lennie. Ăgy vĂŠlte, a parknak szintĂŠn a PetĹfiâSchiller nevet kellene adniâ â tudĂłsĂtĂĄs az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs 2004. ĂĄprilis 24-i ĂźlĂŠsĂŠrĹl az ErdĂŠlyi NaplĂłban.
âÂťKiszabadĂtottukÂŤ â imigyen szĂłl az RMDSZ-sikerpropaganda. ArrĂłl nem is szĂłlva, hogy valĂłjĂĄban ki is szabadĂtotta ki a szobrot, ĂşjbĂłl csak felvetĹdik a kĂŠrdĂŠs, hogy melyik csapatban jĂĄtszik az, aki kifogĂĄstalanul egyĂźtt tud mĹąkĂśdni az utĂłdkommunista-nacionalista romĂĄn hatalommal, mikĂśzben a magyar nemzeti erĹk lefasisztĂĄzĂĄsĂĄban vĂĄllal cinkossĂĄgot. Melyik oldalon ĂĄllanak azok, akik ÂťpĂĄrbeszĂŠdetÂŤ, ÂťmegĂŠrtĂŠstÂŤ, ÂťegyĂźttmĹąkĂśdĂŠstÂŤ ĂŠs kĂślcsĂśnĂśs ÂťtiszteletetÂŤ hirdetnek elnyomĂłinkkal szemben, mikĂśzben Arad magyarsĂĄga a szemĂźk lĂĄttĂĄra, szinte teljesen kipusztul?! MinĹ ÂťeurĂłpaisĂĄgÂŤ az, mely az erdĂŠlyi magyarsĂĄg vĂŠrtelen genocĂdiumĂĄhoz, tovĂĄbbtartĂł asszimilĂĄciĂłjĂĄhoz ĂŠs exodusĂĄhoz Ăźnnepelve asszisztĂĄl?
Az aradi diadalĂv nem mĂĄs, mint: durva magyarellenes provokĂĄciĂł. Az erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak elidegenĂthetetlen kĂśzĂśssĂŠgi joga sajĂĄt hazĂĄjĂĄban sajĂĄt szobrait ĂŠs mĹąemlĂŠkeit elĹfeltĂŠtelek ĂŠs restrikciĂłk nĂŠlkĂźl felĂĄllĂtania.
Az aradi MegbĂŠkĂŠlĂŠs Parkja valĂłjĂĄban a magyar politikai megalkuvĂĄs szĂŠgyenletes objektuma â s mint ilyen, a PetĹfiâSchiller fantomegyetemmel, valamint a Kempinsky-szindrĂłmĂĄval rokon lĂŠtesĂtmĂŠny. FelavatĂĄsa egyet jelent a magyar politika, illetve az erdĂŠlyi magyarsĂĄg ÂťrituĂĄlis megalĂĄzĂĄsĂĄvalÂŤ â mĂŠg akkor is, hogyha a SzabadsĂĄg-szoborcsoport ĂşjraĂĄllĂtĂĄsa ĂśnmagĂĄban vĂŠve Ăśrvendetes esemĂŠnynek szĂĄmĂtâ â rĂŠszlet TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk, az EMNT elnĂśkĂŠnek CsapatjĂĄtĂŠkok. Nyilatkozat az erdĂŠlyi magyar pĂĄrbeszĂŠdrĹl cĂmĹą 2004. ĂĄprilis 28-ĂĄn kelt ĂrĂĄsĂĄbĂłl (ErdĂŠlyi NaplĂł).
âA RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg (RMDSZ) kampĂĄnyindĂtĂł rendezvĂŠnyĂŠn vagyunk ezen az esĹs, szomorkĂĄs pĂŠntek dĂŠlutĂĄnon. Igaz, rossz nyelvek szerint a kampĂĄny mĂĄr szĹąk mĂĄsfĂŠl hĂŠttel korĂĄbban, Aradon megkezdĹdĂśtt. A SzabadsĂĄg-szobor VĂĄradon is az RMDSZ-nek statisztĂĄl: az ĂłriĂĄsplakĂĄton a Zala GyĂśrgy-alkotĂĄs â amit mĂĄr lassan nem lehet tudni, ki is szabadĂtott ki: DĂĄvid Ibolya, MarkĂł BĂŠla, NÄstase vagy a sors... â alatta a TĹązoltĂł tĂŠren ĂśsszegyĹąlt tĂśmeg. A kĂŠpet a felhĂvĂĄs uralja: ÂťEgyĂźtt, szabadon! 2004. jĂşnius 6-ĂĄn szavazzon az RMDSZ jelĂśltjeire!ÂŤâ â rĂŠszlet FĂĄbiĂĄn Tibor 2004. mĂĄjus 11-ĂŠn az ErdĂŠlyi NaplĂłban megjelent cikkĂŠbĹl.
KiszabadĂtva
Az ĂşjraĂĄllĂtĂĄs Ăłta az aradi SzabadsĂĄg-szobor tovĂĄbbra is hivatkozĂĄsi alap, leginkĂĄbb kampĂĄnyidĹszakban merĂźl fel sikertĂśrtĂŠnetkĂŠnt.
âHa az elsĹ alkalommal megtorpantunk volna, SzabadsĂĄg-szobor sem lenne, semmi sem lenne ma ErdĂŠlybenâ â rĂŠszlet MarkĂł BĂŠla 2006. mĂĄrcius 15-i beszĂŠdĂŠbĹl KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen.
âKirĂĄly AndrĂĄs, az Arad megyei RMDSZ-szervezet a szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹ magyarsĂĄg nevĂŠben ĂĄllt szĂnpadra, ĂŠs szimbolikus gesztuskĂŠnt az aradi SzabadsĂĄg-szobor egy csavarjĂĄt adta ĂĄt TakĂĄcs Csaba kampĂĄnyfĹnĂśknekâ â rĂŠszlet az RMDSZ 2008. oktĂłber 28-i, kolozsvĂĄri kampĂĄnyindĂtĂłjĂĄbĂłl.
âTĂĄmogatom Andrei Ĺaguna pĂźspĂśk szobrĂĄnak a felĂĄllĂtĂĄsĂĄt GyulĂĄn â mondta el Traian BÄsescu tegnap a vĂĄros romĂĄn tanĂtĂĄsi nyelvĹą ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄjĂĄban ĂŠs gimnĂĄziumĂĄban tartott fĂłrumon. Az elnĂśk utalt arra, hogy Aradon SzabadsĂĄg-szobor ĂĄllĂt emlĂŠket az aradi vĂŠrtanĂşknak, tovĂĄbbĂĄ â mint mondta â Ĺaguna pĂźspĂśk XIX. szĂĄzadi tevĂŠkenysĂŠgĂŠt utĂłbb az UNESCO is elismerteâ (Transindex.ro, 2009. februĂĄr 4.)
âKĂŠsĹbb is mondtĂĄk, hogy soha nem lesz ismĂŠt SzabadsĂĄg-szobor Aradon. Ăs ĂĄll ma a SzabadsĂĄg-szobor! A minap is hallottuk egy romĂĄn politikustĂłl: soha nem lesz terĂźleti autonĂłmia. Erre is csak azt vĂĄlaszolhatjuk: vĂĄrjuk ki a vĂŠgĂŠtâ â MarkĂł BĂŠla szĂśvetsĂŠgi elnĂśk SzĂŠkelykeresztĂşron elhangzott Ăźnnepi beszĂŠdĂŠbĹl 2009. mĂĄrcius 15-ĂŠn.
2011. ĂĄprilisĂĄban hĂĄrom bronzelem (a diadĂŠm, egy tĹr ĂŠs egy kard) tĹąnt el a szoborrĂłl. A hiĂĄnyzĂł elemeket pĂłtoltĂĄk, a szobor mellĂŠ tĂŠrfigyelĹ kamerĂĄkat telepĂtettek. 2013 novemberĂŠben az Ăj Jobboldal (Noua DreaptÄ) bejelentette, hogy a SzabadsĂĄg-szobor eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄt tĂĄmogatĂł alĂĄĂrĂĄsokat gyĹąjt. Az ezirĂĄnyĂş hatĂĄrozattervezet napirendre tĹązĂŠsĂŠre esĂŠlyĂźk szinte nulla.
TĂz ĂŠv mĂşlva
Az ĂşjraĂĄllĂtĂĄs tĂzĂŠves ĂŠvfordulĂłjĂĄn ĂźnnepsĂŠget rendeztek Aradon, ahol bemutattĂĄk a GondozzĂĄtok, ĹrizzĂŠtek⌠cĂmĹą emlĂŠkalbumot. A kĂśtet cĂme Salacz Gyula egykori polgĂĄrmester szavait idĂŠzi, ĂŠs sorban a harmadik kiadvĂĄny, mely az ĂşjraĂĄllĂtĂĄs Ăłta a SzabadsĂĄg-szoborrĂłl szĂłl.
âA SzabadsĂĄg-szobor sikertĂśrtĂŠnet â szoktuk mondani, sikertĂśrtĂŠnet lett, mert mindenki elvĂŠgezte a rĂĄ bĂzott feladatot, senki sem kĂŠtelkedett abban, hogy a helyi vagy az orszĂĄgos RMDSZ vezetĂŠs nem fog kemĂŠnyen, kĂśvetkezetesen kiĂĄllni az Ăźgy mellett a cĂŠl ĂŠrdekĂŠben. Ăgy volt ez az elmĂşlt 25 ĂŠvben, Ăgy volt 10 ĂŠvvel ezelĹtt is, ĂŠs Ăgy van mind a mai napig. Amennyiben tovĂĄbbi sikertĂśrtĂŠnetek tanĂşi, szereplĹi szeretnĂŠnk lenni, akkor azt az egysĂŠget kell megĹriznĂźnk, amelyet kĂśzĂśssĂŠgĂźnk felmutatott, ĂŠs lehetĹvĂŠ tette, hogy ez a szobor ismĂŠt kĂśztĂŠrre kerĂźljĂśn. Mivel az egysĂŠg a feltĂŠtele annak, hogy kĂśzĂśssĂŠgĂźnknek ereje legyen, az RMDSZ meg tudja valĂłsĂtani azt, amit kĂśzĂśssĂŠgĂźnk elvĂĄr. Ha ezeket teljesĂtjĂźk, akkor maradunk ĹrzĹi mĂşltunknak, gondozĂłi jelenĂźnknek ĂŠs ĂŠpĂtĹi jĂśvĹnknekâ â KirĂĄly AndrĂĄs oktatĂĄsi ĂĄllamtitkĂĄr, a SzabadsĂĄg-szobor EgyesĂźlet elnĂśke Aradon 2014. ĂĄprilis 25-ĂŠn (Nyugati Jelen).
âSzĂĄmunkra a szobor nemcsak a szabadsĂĄg, hanem az ĂśsszetartozĂĄs szimbĂłluma is, mert csak ĂśsszefogĂĄssal tudtuk megvalĂłsĂtani. KĂśszĂśnet mindenkinek, aki ebbĹl a munkĂĄbĂłl kivette a rĂŠszĂŠt, kezdve a csĂĄkĂĄnyozĂĄstĂłl egĂŠszen a felavatĂĄsig. Zala GyĂśrgy munkĂĄja gazdagĂtja vĂĄrosunkat, ĂŠs hirdeti a szabadsĂĄgot, a megĂŠrtĂŠst ĂŠs az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠstâ â BognĂĄr Levente, Arad alpolgĂĄrmestere Aradon 2014. ĂĄprilis 25-ĂŠn (Nyugati Jelen).
âĂs ennek a szobornak az Ăźzenete szĂĄmunkra a mai napig ĂŠl. Hiszen lĂĄtjuk, hogy nekĂźnk minden nap, Ăşjra ĂŠs Ăşjra meg kell kĂźzdenĂźnk a szabadsĂĄgĂŠrt. Ăs ismĂŠtelten meg kell gyĹznĂźnk a tĂśbbsĂŠgi tĂĄrsadalmat, hogy ha tĹlĂźnk elveszik jogainkat, szabadsĂĄgunkat, akkor Ĺk sem lehetnek szabadok. Ăs ezt nekĂźnk minden nap Ăşjra kell kezdenĂźnk, mert a szabadsĂĄgĂŠrt valĂł kĂźzdelem nem ĂŠrhet vĂŠget este, vagy a hĂŠt vĂŠgĂŠn, vagy a hĂłnap vĂŠgĂŠn. Ăs az a munka, amit 1989-tĹl 1999-is, majd 2004-ig, majd 2014-ig kĂśzĂśsen elvĂŠgeztĂźnk azt mutatja, hogy lehetnek olyan pillanatok, amikor megbotlunk, vagy elgĂĄncsolnak ĂŠs elesĂźnk, de kĂŠpesnek kell lennĂźnk felĂĄllni, hitĂźnket, remĂŠnyĂźnket megerĹsĂteni, ĂŠs Ăşjra talpra ĂĄllni, haladni, ĂŠpĂtkezniâ â rĂŠszlet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnĂśkĂŠnek beszĂŠdĂŠbĹl Aradon, 2014. ĂĄprilis 25-ĂŠn (rmdsz.ro).
Az aradi SzabadsĂĄg-szobor a szabadsĂĄgĂŠrt valĂł ĂĄllandĂł harc jelkĂŠpĂŠvĂŠ vĂĄlt egyrĂŠszt azĂĄltal, hogy az 1848-49-es forradalomra emlĂŠkeztet, mĂĄsrĂŠszt az ĂşjraĂĄllĂtĂĄsĂĄĂŠrt valĂł kĂźzdelem miatt. Kompromisszumok ĂŠs sikerek egyarĂĄnt szĂźlettek vele kapcsolatban, ĂĄm az szinte biztosra vehetĹ, hogy kĂźlĂśnbĂśzĹ megkĂśzelĂtĂŠsekben hivatkozĂĄsi alapkĂŠnt tovĂĄbbra is talĂĄlkozhatunk nevĂŠvel. Pedig Aradon szemĂŠlyesen megnĂŠzni az igazi.
DĂŠnes Ida. ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr)2017. mĂĄjus 17.
Egy ĂşjsĂĄgĂrĂł szerint visszaĂŠltek az igazsĂĄgĂźgy egykori titkosszolgĂĄlatĂĄnak dossziĂŠival
Az igazsĂĄgĂźgy-minisztĂŠrium alĂĄrendeltsĂŠgĂŠbe tartozĂł egykori titkosszolgĂĄlat archĂvumĂĄt valakik lemĂĄsoltĂĄk, ĂŠs a dossziĂŠkat zsarolĂĄsra hasznĂĄlhatjĂĄk â ĂĄllĂtja Dan Andronic ĂşjsĂĄgĂrĂł.
Az igazsĂĄgĂźgyi tĂĄrca alĂĄrendeltsĂŠgĂŠben mĹąkĂśdĹ egykori titkosszolgĂĄlat, a FĂźggetlen VĂŠdelmi ĂŠs KorrupciĂłellenes SzolgĂĄlat (SIPA) archĂvumĂĄban tĂśrtĂŠnt ĂĄllĂtĂłlagos lopĂĄsokra vonatkozĂł minisztĂŠriumi jelentĂŠs, illetve maga az archĂvum titkossĂĄgĂĄnak feloldĂĄsĂĄt szorgalmaztĂĄk igazsĂĄgĂźgyi vezetĹk ĂŠs politikusok azt kĂśvetĹen, hogy az Evenimentul Zilei cĂmĹą bukaresti napilap ĂĄllĂtĂĄsa szerint a szolgĂĄlat archĂvumĂĄnak egy rĂŠszĂŠt lemĂĄsoltĂĄk, illetve elloptĂĄk, ĂŠs megtĂśrtĂŠnhet, hogy zsarolĂĄsra hasznĂĄltĂĄk Ĺket.
Cristina Tarcea, a legfelsĹbb bĂrĂłsĂĄg elnĂśke kedden leszĂśgezte: az archĂvum titkossĂĄgĂĄt fel kell oldani, hogy eloszlassĂĄk a 15 ĂŠve meglĂŠvĹ gyanĂşt. A LegfelsĹbb IgazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsi TanĂĄcs (CSM) egyik tagja, Gabriela Baltag javaslatot tett arra, hogy hivatalos tĂĄjĂŠkoztatĂĄst kĂŠrjenek a SIPA archĂvumĂĄnak helyzetĂŠrĹl. Dana Gârbovan, a RomĂĄniai BĂrĂĄk OrszĂĄgos EgyesĂźletĂŠnek elnĂśke kemĂŠnyen fogalmazott: a SIPA-t az igazsĂĄgĂźgyi tĂĄrca âkatonai titkosszolgĂĄlatĂĄnak" nevezte, amelyben hemzsegtek a szekusok, ĂŠs amelyen keresztĂźl bĂrĂĄkat ĂŠs ĂźgyĂŠszeket zsaroltak. HĂŠtfĹn este Liviu Dragnea, a kormĂĄny fĹ erejĂŠt adĂł SzociĂĄldemokrata PĂĄrt (PSD) elnĂśke az Antena 3 hĂrcsatornĂĄnak nyilatkozva leszĂśgezte: ha Tudorel Toader igazsĂĄgĂźgy-miniszter korrekt ĂŠs jĂłhiszemĹą ember, akkor nyilvĂĄnossĂĄgra hozza a dossziĂŠlopĂĄs ĂźgyĂŠben kĂŠszĂźlt jelentĂŠst, ellenkezĹ esetben kĂśzel nullĂĄra csĂśkken az irĂĄnta ĂŠrzett bizalma. A pĂĄrtelnĂśk kijelentette: tudomĂĄsa van arrĂłl, hogy 2007-ben jelentĂŠs kĂŠszĂźlt az incidensrĹl, ĂŠs elsĹ kĂśrben ezt a dokumentumot kellene nyilvĂĄnossĂĄgra hozni, ugyanakkor annak a lehetĹsĂŠgĂŠt is fĂślvetette, hogy idĹvel a teljes archĂvum tartalmĂĄt tĂĄrjĂĄk a nyilvĂĄnossĂĄg elĂŠ.
âAz, hogy valakik zsarolĂĄsra hasznĂĄlhattĂĄk fel ezeket az informĂĄciĂłkat, arra, hogy befolyĂĄsoljĂĄk az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsban szĂźletĹ ĂtĂŠleteket, a legocsmĂĄnyabb dolgok kĂśzĂŠ tartozik, amelyek az elmĂşlt ĂŠvekben RomĂĄniĂĄban tĂśrtĂŠntek" â mondta Dragnea, hozzĂĄtĂŠve, ezeket a dossziĂŠkat hasznĂĄlhattĂĄk fel az utĂłbbi ĂŠvekben a jelenlegi kormĂĄnypĂĄrtok politikusai ĂŠs sajtĂłja szerint tĂśrvĂŠnytelenĂźl ĂśsszefonĂłdott ĂźgyĂŠszsĂŠgi ĂŠs titkosszolgĂĄlati szervek.
âHa RomĂĄniĂĄban mĂŠg ma is felhasznĂĄljĂĄk ezeket az informĂĄciĂłkat az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs befolyĂĄsolĂĄsĂĄra, ĂŠs nem csak az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsĂŠra, akkor sohasem gyĂłgyulunk ki" â jelentette ki Dragnea, megoldĂĄst szorgalmazva a helyzetre. Az Evenimentul Zilei cikke szerint a SIPA archĂvumĂĄt â amelynek terjedelme 10 000 ĂŠs 21 000 dossziĂŠ kĂśzĂśtt lehet, kĂśztĂźk 3000 olyan, amely a bĂrĂĄkra vagy az ĂźgyĂŠszekre vonatkozik â lemĂĄsoltĂĄk, sĹt egyes dokumentumokat elloptak, illetve megsemmisĂtettek.
A szolgĂĄlatot mĂŠg 1991-ben alapĂtottĂĄk, kezdetben az OrszĂĄgos BĂśrtĂśnparancsnoksĂĄg alĂĄrendeltsĂŠgĂŠben mĹąkĂśdĂśtt, ĂĄm 1997-ben Valeriu Stoica akkori igazsĂĄgĂźgy-miniszter az igazsĂĄgĂźgyi tĂĄrca alĂĄrendeltsĂŠgĂŠbe helyezte, hogy a bĂrĂĄk ĂŠs ĂźgyĂŠszek vĂŠdelmĂŠt is ellĂĄssa. 2004-ben ĂĄtneveztĂŠk VĂŠdelmi ĂŠs KorrupciĂłellenes FĹosztĂĄllyĂĄ, ekkoriban olyan informĂĄciĂłk jelentek meg, amely szerint a bĂśrtĂśnĂśkben tĂśbbszĂśr is megsĂŠrtettĂŠk az emberi jogokat, ĂŠs megprĂłbĂĄltĂĄk befolyĂĄsolni az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄst. 2007-ben vĂŠgĂźl felszĂĄmoltĂĄk. Az archĂvum sorsa azĂłta is bizonytalan, egyes informĂĄciĂłk szerint a bĂśrtĂśnĂśkben szĂźletett jelentĂŠsektĹl a bĂrĂĄk ĂŠs ĂźgyĂŠszek korrupciĂłs Ăźgyeiig minden megtalĂĄlhatĂł benne. Egyes ĂĄllĂtĂĄsok szerint a 2001 elĹtti dokumentumokat elĂŠgettĂŠk.
Dan Andronic, az Evenimetul Zilei ĂşjsĂĄgĂrĂłja szerint az archĂvumrĂłl akkor kĂŠszĂźltek mĂĄsolatok, amikor Monica Macovei akkori igazsĂĄgĂźgy-miniszter megbĂzĂĄsĂĄbĂłl egy bizottsĂĄg, amelynek Cristi DanileĹŁ bĂrĂł ĂŠs Paul Dumitru korrupciĂłellenes ĂźgyĂŠsz is tagja volt, leltĂĄrt kĂŠszĂtett rĂłla. Macovei ĂŠs DanileĹŁ cĂĄfolta az ĂĄllĂtĂĄsokat, utĂłbbi pedig feljelentĂŠst tett a legfĹbb ĂźgyĂŠszsĂŠgen, amely ĂĄtadta az Ăźgyet a szervezett bĹąnĂśzĂŠs elleni ĂźgyĂŠszsĂŠgnek (DIICOT), mivel ĂĄllamtitok is sĂŠrĂźlhetett.
Tudorel Toader igazsĂĄgĂźgy-miniszter hĂŠtfĹn kĂśzĂślte, az archĂvumot jelenleg az OrszĂĄgos BĂśrtĂśnparancsnoksĂĄg felĂźgyeli, arrĂłl pedig nincs tudomĂĄsa, hogy valakik lemĂĄsoltĂĄk volna. âHa valaki valĂłban lemĂĄsolta, akkor felelnie kell" â mondta a tĂĄrcavezetĹ. Adrian ŢuĹŁuianu, a hĂrszerzĂŠst felĂźgyelĹ parlamenti bizottsĂĄg elnĂśke kĂśzĂślte: azt a tĂĄjĂŠkoztatĂĄst kapta, hogy a SRI-nek nem volt kĂśze az archĂvumhoz.
Balogh Levente / KrĂłnika (KolozsvĂĄr)