udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 15125 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 15121-15125

Névmutató: Dan, Vasile

1992. január 12.

Orban Daniela 25 éves, Iasi-ban él, ott végezte az egyetemen a francia-angol szakot. 1991. nov. 28-án rendőrök jelentek meg a lakásán azzal, hogy tanúkihallgatásra viszik. Valójában Sepsiszentgyörgyre vitték, ahol az Agache-ügyben hallgatták ki. Azzal vádolták, hogy belerúgott Agache-be, ezzel részt vett a meggyilkolásában. Harminc napig tartották bent, akkor kiengedték, ő pedig azonnal vonatra ült és Magyarországra távozott. Elmondta, hogy 1989. dec. 22-én otthon volt, Kézdivásárhelyen, apjával kimentek a térre. Látták a nagy tömeget, hallották mi történik, nem is mentek közel, hanem hazamentek. Ennyi történt. Valójában nincs köze a történtekhez./ Ártatlanul ült? Orban Daniela isai-i lakossal beszélget Győri Béla. = Ring. (Budapest), jan. 12./

1992. január 14.

Román Győző bukaresti újságíró összefoglalta a zetelaki eseményeket. 1989. dec. 22-én Zetelakán az emberek a rendőrőrsre vonultak. A később elítélt Ilyés István a rendőrparancsnokot elmenekítette, hogy ne essen bántódása. Jakocs Sándor felment az emeletre, mert otthagyta kucsmáját. Lövés dördült el, Jakocs elmondta, hogy Danila Gabi milicista rálőtt. Több fiatal elindult a milicista lakása felé. Két lövés dördült el. Néhány perc múlva kihúzták a szobából a halott milicistát. Danila Gabi milicista halálát saját fegyvere okozta. Marosvásárhelyen dr. Kelemen végezte a holttest boncolását, megállapította, hogy a milicista öngyilkos lett. Több hónap elteltével bukaresti orvosszakértők azt állították, hogy nem öngyilkosság történt. A perben a védelem kérte, hogy vizsgálják meg az áldozat ruháját, de a bíróság ezt nem végeztette el. Ráadásul törvény született, hogy közkegyelemben részesítik az akkori cselekményeket. Mindennek ellenére, mivel a vádlottak abban az időpontban jelen, illetve az épületben voltak, súlyos ítéletek születtek. Emberölésért és a köztulajdon elleni bűntettért /ennek számított a kommunista párt zászlajának elégetése/ Ilyés István 20, Boldizsár Ferenc 19, Karsai László 19, Jakocs Sándor, Gergely László, Bíró Márton, Boros Lajos, Péter József, Szabó Sándor és Gergely Balázs 5-5 évet kapott. Annak ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mi történt. /Román Győző: Csaknem száz év börtön. Mi történt 1989. december 22-én a székelyföldi Zetelakán? = Új Magyarország, jan. 14./

1992. január 16.

Magyarország hivatalosan elismerte a Moldvai Köztársaságot, a megállapodást Jeszenszky Géza külügyminiszter írta alá Chisinauban. Mircea Snegur elnök az újságíróknak nyilatkozott. A moldvai-román kapcsolatokat nagyon jónak, két testvéri ország közti viszonynak értékelte. A magyar-román viszonyról azt mondta, hogy azok nem olyan bonyolultak, a két ország majd meg tudja oldani azokat. /Népszabadság, jan. 17./

1992. február 12.

A parlament két házának együttes ülésén elfogadta a Hargita-Kovászna jelentést. Ioan Gavra egységpárti képviselő a rá jellemző agresszív hangon beszélt. Javasolta: foglalják határozatba, a parlament kérje a hatóságoktól, vizsgálják ki a magyar szélsőséges csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Vasile Mois, a szenátus alelnöke azt követelte, hogy a parlament ne csak tudomásul vegye a jelentést, hanem foglaljon állsát ebben a kérdésben. Lépjn az igazságszolgáltatás is. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy ez a jelentés alkotmányellenes, diszkriminatív. A jelentés nem más, mint nem ellenőrzött vélemények tömege. Vasile Vacaru szanátor kérte a hozzászólások felfüggesztését és a határozati javaslat megszavazását. Kérését elfogadták. Az RMDSZ ellenszavazata mellé tartózkodással és ellenszavazattal a liberális és parasztpártiak is felsorakoztak. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök a történtekről kifejtette: a megbeszéléseken ő végig hangoztatta, hogy enek a határozatnak nincs semmiféle jogosultsága. /Béres Katalin: A Har-Kov jelentés epilógusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15-16./ Az RMDSZ parlamenti csoportja közleményben tiltakozott ezen határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív az a döntés, hogy csak két megyére terjedt ki a vizsgálat. Tiltakoztak továbbá azért, mert többségi határozattal megakadályozták az RMDSZ ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1992. február 21.

A szenátusban Vasile Vacaru szenátor újból kirohant Tőkés László püspök ellen, megkérdezve, milyen minőségben ad interjúkat külföldi lapoknak, milyen alapon avatkozik Románia politikai életébe, meddig lehet még tűrni "az ő Messiás-Sátán ügyleteit, buzdításait törvényeink lábbal tiprására." Meddig tűrik a román nép elleni durva támadásokat? - tette fel a kérdést. Romulus Vulpescu szenátor megjegyezte: még tavaly figyelmeztetett, hogy Tőkés László polgárháborút szít az országban, de nem hallgattak rá. Gheorghe Dumitrascu szintén felszólalt, az ország függetlensége jegyében tiltakozott az ellen, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Csíkszeredán távoktatást kezdett. /Béres Katalin: A szenátusban "napirendi pont". Tőkés László, Gödöllő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1992. március 30.

Új párt, a Nemzeti Megmentési Front-December 22 Párt jelentette be alapító szándékát Bukarestben. Vasile Vacaru, a Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának elnöke kivált eddigi pártjából, a Frontból és ennek az új, Iliescu elnököt támogató csoportnak az egyik alapítója lett. /Pesti Hírlap, ápr. 1./

1992. április 2.

Iliescu elnök Hargita megyében négy személyt tüntetett ki az 1989-es román forradalom vértanú-hőse címmel, négy szekust, akik akkor a népharag áldozatai lettek /Coman Dumitru, a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Ferenc Imre székelyudvarhelyi milicista, valamint Danila Gavril és Cheuchisan Liviu zetelaki, illetve oroszhegyi milicista őrsparancsnok/. Ezen verőemberek meglicseléséért súlyos börtönéveket adott a bíróság. Most ezekből a pribékekből csinál Iliescu hősöket. Hargita megye prefektusa, Pataki Imre visszaküldte a kitüntetéseket, nem volt hajlandó azokat átadni a hozzátartozóknak. Ugyanezekben a napokban Hargita megyéből hat ártatlan embert agyonlőttek. Ők nem voltak hősök? /Ferenczes István: Hősök lettek Ceausescu emberei? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

1992. április 3.

Király Károly nyilatkozatában az RMDSZ válságáról beszélt, éles szavakkal ítélte el Domokos Géza RMDSZ elnök és Verestóy Attila szenátor megalkuvó vonalát. Szőcs Géza szenátort becsüli, de úgy látja, hogy végső soron ő is ezt a meghátráló magatartást képviselte. - Az RMDSZ elnöksége nem hajlandó magát alárendelni a szervezet demokratikus testületének. - Király Károly tüntetésképpen nem vesz részt a szenátus munkájában.- Nem szabad lemondani semmiről, így az autonómiáról sem, sőt egy független Erdély lehetőségének elméleti vizsgálatát sem kell kizárni. Az állandó taktikázás és alkudozás eredményeképpen elsorvad a magyarság, vallja Király Károly. /Kozma Szilárd: Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Hírlap, ápr. 3.; ugyanez a beszélgetés az Erdélyi Naplóban rövidítve jelent meg: Király Károllyal Kozma Szilárd beszélget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

1992. április 7.

Tokay György parlamenti képviselőt a Kulturális Alapítvány Erdélyért hívta meg egyhónapos amerikai körútra. Tokay megkezdte eszmecseréit Washingtonban. Tokay tárgyalásain arról fog beszélni, nyilatkozta, hogy a problémákat a nemzetközi egyezmények szellemében, az Erdélyben hagyományos autonómiaszemlélettel kell megoldani. Tokay hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán etnikai párt. Mélyen érdekelt Románia demokratizálásában. Tokay szerint az RMDSZ-nek egységesnek kell lennie. /Serény Péter: Az RMDSZ nemcsak etnikai párt.= Népszabadság, ápr. 7./

1992. április 15.

A Tinerama román hetilap közölte Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálta /SRI/ vezetőjének a hajdani Securitate-be való belépési igazolványát. Magureanu ezelőtt számtalan nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a régi szekusoktól megtisztította a jelenlegi szolgálatot. Az egyik román újságban, az Expres Magazinban több közismert újságíró követelte Magureanu azonnali lemondását. Iliescu elnök kitért az egyenes válasz elől. Az a lényeg, mondta, hogy az új tisztségben hogyan végzi a munkáját. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Szekustiszt a román hírszerzők jelenlegi főnöke. = Magyar Nemzet, ápr. 15./

1992. április 16.

Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat vezetőjének és Verestóy Attilának megküldött beadványában bizonyítékokkal leplezte le azokat, akik a választások idején hamis személyi igazolványokkal szavaztak. - Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Románia főügyészéhez, Ulpiu Popa Cherecheanunak írt beadványában bizonyítékokkal leplezte le a marosvásárhelyi személyazonossági igazolványok hamisítóit: a hamis lakcímbejelentésekkel a Vatra Romaneasca jelöltjére szavazók számát kívánták növelni. Tamas Emil feltárta, hogy milyen sokan vettek részt a csalásban, a hamisításban. Cismas Ion újságíró /a marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársa/ szedte össze a hamis személyi igazolványokat, amelyeket Bucin őrnagynak, a Maros megyei Rendőrségi Lakossági Nyilvántartó vezetőjének adott át. Ezekről a csalásokról tudott több rendőri vezető is. Dan tábornok pedig Ciubota ezredessel, a megyei katonai ügyészség vezetőjével arra jutottak, hogy egyezkedni kellene az RMDSZ-szel: a hamisítások ügyének befejezéséért cserébe felajánlják a Pokorny ügy megoldását /akit polgármesterré választottak, majd Pokorny hamis nyilatkozattal vádolva lemondott/. Tamas Emilt a bejelentés után tartalékállományba küldték és többször megfenyegették. A bűnösök ellen nem indítottak eljárást. Tamas Emil beadványa előzően megjelent a Viitorul Romanesc, a Timpul és a Gazeta de Mures című lapokban. /Tamas Emil százados: Beadvány a hamis személyazonossági igazolványok ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

1992. április 16.

A mai Romániában neokommunista rendszer van - állapította meg Király Károly. Az új rezsim a különböző társadalmi rétegeket egymásra uszította. Kifejtette, hogy a nacionalizmus felszítása elsősorban a hatalom legitimációját szolgálja. A Vatra hívei és más szélsőségesek kijelentették, hogy a hajdani Magyar Autonóm Tartomány és a Bolyai Tudományegyetem a volt kommunista rendszer torzulása volt, ezekre nincs szükség. A Vatra Romaneasca és a Romania Mare megalakulásával a román nacionalizmus szervezett jelleget öltött. A nacionalizmus az uralkodó pártban, a Nemzeti Megmentési Frontban is szerepet kapott. Még az ellenzéki pártokban is megtalálhatók a nacionalisták. Az RMDSZ-nek magatartásával kell megcáfolni a vádakat. /Botlik József: Király Károly a kétarcú román politikáról, az RMDSZ-ről és a túlélés esélyeiről. = Magyar Nemzet, ápr. 16./

1992. május 11.

G. Danielescu gazdasági miniszter az Egyesült Államokban tartózkodik, megbeszélést folytatott a Világbank képviselőivel. Románia kölcsönt akar felvenni. /MTI/

1992. május 19.

Újabb 14 parlamenti képviselő vált ki a Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Frontból. A 14 távozó - köztük Marian Enache, az NMF képviselőházi frakciójának elnöke - Románia Jövője elnevezéssel önálló parlamenti csoportot alakított. A képviselőház elnöke, Dan Martin is megvált NMF-tagságától és az Iliescu elnök vezette Nemzeti Megmentési Demokrata Front frakcióhoz csatlakozott. Az átlépések eredményeképpen a képviselőházban még megmaradt a kormánypárt, az NMF többsége, de a szenátusban már többségre tett szert Iliescu elnök frakciója. /MTI/

1992. május 22.

Vasile Mois szenátusi alelnök vezetésével román parlamenti küldöttség járt Törökországban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23-24./

1992. május 23.

Máj. 20- 23-a között első ízben tartották meg Kézdivásárhelyen a közeli Felsőcsernáton szülöttére, Bod Péterre /1712-1769/ emlékező napokat. A helybeli Bod Péter Líceum volt a rendező. A tudományos ülésszakon előadást tartott Dancsuly András, Kónya Ádám, Kelemen József, Cseke Péter és Magyari Lajos. Az utolsó napon pedagógiai módszertani tanácskozás zajlott le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

1992. május 23.

Máj. 23-án Triesztben bemutatták a római Sapienza bölcsészettudományi egyetem gondozásában megjelent új könyvsorozat első három példányát. A három mű levéltári dokumentumokat közölt. A második és harmadik kötet magyar vonatkozású. Magyarország és Olaszország 1920-1960 címmel többek között Francesco Guida, Pasquale Fornaro, Rita Tolomeo, Giancarlo Girodano, illetve Herczeg Gyula, Juhász Gyula és Ormos Mária tanulmányait közli. A harmadik könyv Eördögh István vatikáni levéltáros kutatómunkáját tartalmazza: A román expanzionizmus eredete a magyar Erdélyben, 1916-1920. A könyvek a Sapienza és a magyarságkutató egyetemközi központ együttműködésével jelentek meg. Eördögh István könyve a vatikáni levéltári adatok mellett az olasz hadsereg levéltárában a szerző által felfedezett, megfigyelőként tevékenykedő tisztek jelentésén alapul. /Ortutay L. Gyula: Gyógymód kisebbségi sérelmekre. = Népszabadság, máj. 23./

1992. május 27.

Kállai László volt az első, aki romániai magyar újságíróként eljutott Strasbourgba, az Európa Tanács épületébe. Vasile Mois szenátor meg is jegyezte: "Már ide is bepofátlankodtok? Hát nem elég nektek Bukarest?" Az Európa Tanács egyik angol képviselője elcsodálkozott, hogy Romániában magyarok is élnek, méghozzá kétmillióan. Ő úgy tudta, hogy Románia egységes nemzetállam. /Kállai László: Vagyunk vagy nem vagyunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

1992. május 29.

1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./

1992. május 30.

Vasile Ghetau, az Országos Statisztikai Bizottság népszámlálási osztályának vezérigazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei népszámlálás előzetes adatait: Románia 22 760 449 fős összlakosságából 1 620 199 magyar nemzetiségű /7,1 %/, tehát az előző, 1977-es népszámlálás óta 94 ezerrel, 5,5 %-kal csökkent a magyarság lélekszáma. Ghetau még az 1977-es népszámlást is hitelesnek mondta. A nemzetiségek közül csökkent a németek /359 ezerről 119 ezerre/, a szerbek lélekszáma, nőtt az ukránoké, oroszoké, törököké és tatároké, legnagyobb mértékben a cigányoké /227 ezerről 410 ezerre/. A magyar kisebbség Hargita /84,6 %/ és Kovászna /75,2 %/ megyében van többségben, jelentős arányban élnek még Maros /41,3 %/, Szatmár /35,0 %/, Bihar /28,5 %/ és Szilágy /23,7 %/ megyében. Az országban a római katolikusok száma 1 114 000, a reformátusoké 801 557, az unitáriusoké 76 333, a lutheránusoké és evangélikusoké 39 ezer, illetve 21 ezer. Románia lakosságának 86,8 %-a ortodox, a románság aránya 89,4 %. /Csökkent a romániai magyarság száma. = Magyar Hírlap, máj. 30./ Nádudvary György, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy az RMDSZ helyi, területi szervei felülvizsgálhatják a népszámlálási adatokat. Az adatok feldolgozása még tart. A magyarság kimutatott 1,6 milliós lélekszámát ő is kevésnek tartja. /Botos László: Román népszámlálás. = Új Magyarország, jún. 1./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 15121-15125




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék