udvardy frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
 

talĂĄlatszĂĄm: 1360 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 1351-1360

NĂŠvmutatĂł: NĂŠmeth Zsolt

2011. november 17.

NĂŠmeth Zsolt az RTV kolozsvĂĄri magyar adĂĄsĂĄban
A nemzetegyesítés folyamata párhuzamosan zajlik a nemzet földarabolódásának folyamatával – mondotta ma a Román Televízió kolozsvári magyar adásának stúdiójában Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság parlamenti államtitkára. A beszélgetésben szó volt a közelgő Magyar Állandó Értekezlet napirendjéről is.
Bardocz Sándor, az Erdélyi Figyelő csütörtöki, közösségi magazinjának műsorvezetője több témakörben is kérdezte a magyarországi politikust. Az Erdélyi Figyelő közösségi kiadásának szerkesztői: Márkus Etelka és Szabó Csaba.
RTV kolozsvĂĄri magyar adĂĄs
ErdĂŠly.ma

2011. november 18.

NĂŠmeth Zsolt jelenlĂŠtĂŠben tettĂŠk le az eskĂźt
Félszáz széki polgár tette le Németh Zsolt külügyi államtitkár jelenlétében az állampolgársági esküt csütörtökön a kolozsvári magyar főkonzulátuson.
A kolozsvári eskütételre népviseletbe öltözve érkeztek az állampolgárság várományosai Székről. Az eskütételt pedig egész napos rendezvénnyel ünnepelték a Kolozsvártól mintegy 60 kilométerre fekvő, néphagyományairól híres Széken. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is részt vett a széki ünnepségen, széki népviseletet kapott ajándékba a rendezvény szervezőitől. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és más civil szervezetek által szervezett széki ünnepségen elmondott köszöntőjében Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a székiek az 1717-es tatár pusztítás után is képesek voltak talpra állni. Nem volt természetes, hogy sikerüljön nekik, mégis hittek benne. Németh Zsolt úgy vélte, ezt a hitet, az újrakezdés akaratát kellene az egész magyarságnak megtanulnia a székiektől. Az ünnepség a széki néptáncosok előadásával és táncházzal zárult.
Németh Zsolt az MTI-nek nyilatkozva kitért a kétoldalú román–magyar kapcsolatokra is. Elmondta, közös román–magyar kormányülést akkor lenne érdemes tartani, ha van egy olyan határozatcsomag, amely egy efféle ülés összehívását megköveteli. Hozzátette viszont, hogy várhatóan az elkövetkező időszakban Magyarországra látogat Traian Basescu, Románia elnöke. „Elkötelezettek vagyunk annak érdekében, hogy e legfelsőbb szintű találkozóra mielőbb sor kerüljön” – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, hogy gyakorlatiasan kell építeni a szomszédi kapcsolatokat, elsősorban a gázvezetékekről, az útépítésekről kell tárgyalni, s nem kell eltúlozni a választási kampány hevében elhangzó kijelentések jelentőségét.
Németh Zsolt fontosnak tartotta, hogy a magyarság valamennyi Magyarországgal szomszédos országban megőrizze a súlyát a helyi és országos politikában.
MTI
MNO.hu

2011. november 18.

Be kell kerĂźlniĂźk a romĂĄn parlamentbe
Ha a romániai magyar közösség hallatni akarja a hangját a politikában, képviselőinek a következő választások eredményeként is be kell kerülniük a román parlamentbe; ezt a célt nem lehet félvállról venni, nem lehet másodlagosnak tekinteni – mondta pénteken Kovásznán Németh Zsolt.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ezen a napon a kovásznai születésű Fábián Ernő közíró, kritikus halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett szoboravatón, emlékkonferencián és könyvbemutatón vett részt a székelyföldi városban.
Ünnepi beszédében az államtitkár Fábián Ernő szellemi munkásságát a mai közélet szempontjából is tanulságosnak nevezte. Az egykori tanár, író és közíró a mai magyar közélet eszmerendszerének is meghatározója volt – mondta. „Például azt is tőle tanultuk – mondta Németh Zsolt –, hogy a nemzetpolitikának egyben reálpolitikának is kell lennie.” Fontos, hogy párbeszéd legyen magyar és magyar között, hogy „egyezve lássuk a nemzet fiait és lányait”, és az is fontos, hogy kibontakozzék a dialógus a román többségi nemzetnek az őszinte eszmecserére kész köreivel – hangsúlyozta a szónok.
Nem nagy, hangzatos és könnyes szavak, hanem a társadalmi és politikai folyamatokat értelmező és elemző realitásérzék, az abból fakadó elkötelezett, a mozgásteret teljesen kihasználó, azt akár bővíteni is képes aktív politikai cselekvés az, amely nemcsak retorikai szinten, hanem valóságosan is szolgálja a magyarság megtartását – szögezte le Németh Zsolt.
KĂśzel a kĂźszĂśbhĂśz
Az ünnepség után az MTI-nek arra a kérdésére, miszerint látja-e esélyét a jövő évi romániai választásokon a romániai magyarság különböző szervezetei közötti összefogásnak, Németh Zsolt úgy fogalmazott: az erdélyi magyaroknak kell eldönteniük, hogy milyen keretek között vesznek részt a választásokon. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság számaránya „nagyon közel van a bejutási küszöbhöz”, ezért ha egy ilyen közösség hallatni akarja a hangját a politikában, be kell kerülnie a román parlamentbe. „Ezt a célt nem lehet félvállról venni, nem lehet másodlagosnak tekinteni, ezért bízom abban, hogy az erdélyi magyar politika meg fogja találni az együttműködésnek és az egységnek a megfelelő formáját” – mondta a politikus.
Az MTI tudósítója utalt arra, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román többségű szenátusa olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem teszi lehetővé az önálló magyar tagozat létrehozását. Az erre vonatkozó kérdésre Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyar oktatás biztosítása az óvodától az egyetemig az egyik legfontosabb magyar közösségi cél.
A marosvásárhelyi magyar oktatási vonal megteremtése összhangban van az ígéretesen alakuló oktatási szabályozással Romániában, ilyen szempontból a legnagyobb elismerést érdemli az új oktatási törvény – tette hozzá. „Bízunk abban, hogy ha egy országban elfogadnak egy törvényt, azt végre is hajtják, helyi, vagy adott esetben szűk pártpolitikai érdekek nem akadályozhatják meg a törvény adta lehetőségek gyakorlását” – szögezte le a külügyi államtitkár.
MNO.hu

2011. november 19.

Felavatták Fábián Ernő szobrát
Kétszáznál is több kovásznai, idegenből érkezett vendég gyűlt össze tegnap kora délután a fürdőváros központi parkjában a Fábián Ernő-szobor leleplezési ceremóniáján.
A szoboravató legmagasabb rangú vendége Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Füzesi Oszkár magyar nagykövet volt, megjelentek a hazai magyar politikai élet képviselői, választott tisztségviselők és főként azok a kovásznaiak, háromszékiek, akiket egykoron élő kapcsolat fűzött a város nagy szülöttjéhez.
Tíz évvel halála után végképp hazajött Kovászna büszkesége, aki elnyerte az utókor tiszteletét, és akinek életműve előtt fejet hajtunk – mondta rövid ünnepi beszédében Lőrincz Zsigmond polgármester. Németh Zsolt a XX. század egyik legkiemelkedőbb személyiségeként említette Fábián Ernőt, akit fiatal korában volt szerencséje megismerni. A rendszerváltás korában politizáló ifjak mestere volt, a ma cselekvőképes politikusokként tevékenykedők tanítója. "Fábián Ernő arra tette fel az életét, kivételes elméjének minden erőfeszítését arra irányította, hogy szolgálja a magyarság közösségének megmaradását" – mondta ünnepi beszédében Németh Zsolt, aki tanítványként ápolója és éltetője Fábián Ernő szellemi elő- és utóéletének. A kovásznaiak Ernő bácsijára sokféleképpen lehet emlékezni – állapította meg az államtitkár –, például úgy, mint a diákok nemzedékeit tanító és emberségével, szellemi igényességével nevelő pedagógusra, mint fontos neveléstudományi írások szerzőjére, mint Szabó Dezső, Apáczai Csere János vagy Eötvös József eszmevilágát értő módon elemző irodalomtudósra. Vargha Mihály szobrászművész a közös munka eredményeként megszületett műként értékelte a szobrot, megvalósításában sokan segítettek, és abban is, hogy Fábián Ernő sokféle arcából egyet sikerüljön kovácsolni – mondotta. Sógor Csaba europarlamenti képviselő saját találkozását elevenítette fel ünnepi beszédében, A példaadás erkölcse című kötet kapcsán ismerhette meg Fábián Ernő szellemiségét – mondta.
A szoboravatón közreműködött Thiesz Katalin népdalénekes, valamint Debreczi Kálmán színművész, aki Nagy László Tűz, és Wass Albert Ki a magyar című versét szavalta. Utóbbiról megjegyezte: biztosan Ernő bácsi is ezt választotta volna. A szobrot Fábián Márta, Németh Zsolt és Lőrincz Zsigmond leplezte le, majd a tömeg együtt énekelte a magyar és székely himnuszt. Délután a Clermont Szálló előadótermében Fábián Ernő-emlékkonferenciát tartottak Az előadások után bemutatták Eötvös József A nemzetiségi kérdés című kötetét (Kriterion Kiadó, 2011), melynek anyagát Fábián Ernő válogatta, de kiadását nem érhette meg.
Bokor GĂĄbor
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)

2011. november 19.

NĂŠmeth Zsolt: kemĂŠny ĂŠv kĂśvetkezik
Magyarország szomszédsági kapcsolatainak a várható alakulásáról és a magyar nemzetpolitika intézményesüléséről beszélt egy televíziós interjúban az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Németh Zsolt külügyi államtitkár.
„Kemény év következik Magyarország szomszédsági kapcsolataiban, hiszen az elmúlt hetekben úgy alakult, hogy az elkövetkező egy évben valamennyi szomszédos országban választásokat tartanak” – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a román közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának adott interjúban. Az államtitkár úgy vélte, a választások meg fogják terhelni Magyarország szomszédsági kapcsolatait, és próbára fogják tenni a határon túli magyar közösségek „mentális állóképességét”. „Bízom benne, hogy jól sikerül venni ezt az akadályt, és a Kárpát-medencei magyarság politikai képviselete megerősödve fog kikerülni ebből a megmérettetésből” – jelentette ki Németh Zsolt.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a magyar nemzetpolitika intézményes keretek közé kívánja terelni Magyarország, a Kárpát-medence magyar közösségei és a magyar diaszpóra kapcsolatait. Ezen intézményesülés részének tekintette a Magyar Diaszpóra Tanács csütörtöki budapesti megalakulását is. Elmondta, az egy hét múlva összeülő Magyar Állandó Értekezletnek (MÁÉRT) kiemelkedően fontos szerepet szánnak mind a külhoni magyarok anyaországgal való kapcsolatában, mind a magyar közösségek egymás közötti kapcsolataiban.
A riporter arra kérte Németh Zsoltot, reagáljon Markó Béla kijelentésére, amelyben a miniszterelnök-helyettes súlyos szavakkal ítélte el azt, hogy Magyarország támogatta az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását. Az államtitkár úgy vélte, ez Markó Béla magánvéleménye, hiszen „az RMDSZ mintha ezzel ellentétes véleményt képviselne”. Hozzátette, Magyarország ösztönzi, támogatja a magyar közösségek önszerveződését. Természetesnek tartotta ugyanakkor, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak támogatást nyújtanak a magyar állampolgárság igénylésében közvetítő Demokrácia Központok működtetéséért. „Ha nem lennének Demokrácia Központok, akkor nem lennének Erdélyben nagy számban magyar állampolgárok. Az odaadással végzett munkáért nem támadást érdemelnek, hanem köszönetet és elismerést” – mondotta.
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)

2011. november 19.

Bertalan-napra várják Orbán Viktor magyar kormányfőt
SzĂŠki szalmakalapot ĂŠs mellĂŠnyt ajĂĄndĂŠkoztak NĂŠmeth Zsolt ĂĄllamtitkĂĄrnak
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Pro Urbe Szék Alapítvány és a Donát Alapítvány szervezésében csütörtökön egész napos közösségi ünnepet tartottak a Kolozs megyei Széken annak kapcsán, hogy közel ötven – széki vagy Székről elszármazott – erdélyi tehette le aznap a magyar állampolgárságot a kolozsvári magyar főkonzulátuson. Az eseményen részt vett a csütörtöki négynapos erdélyi magánlátogatásra érkezett Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára is. A szónokok beszédükben a székiek példamutató helytállását, szorgalmát, a népi hagyományok éltetése érdekében kifejtett több évszázados tevékenységét hangsúlyozták. Ugyanakkor szó esett még a faluturizmus fejlesztésének szükségességéről is, de a rendezvény gazdag gyermek- és ifjúsági programokban is bővelkedett, este pedig a széki Szalmakalap ifjúsági tánccsoport fellépésével és táncházzal zárult.
Kora délután a Keljfeljancsi Bábszínház egyik előadását tekinthették meg a gyerekek, majd íjászbemutatót szervezett a Turul Íjász Egyesület. Ezt követően Dávid János virágkertészeti főtanácsadó és Orbán Sándor növényvédelmi szakember tartott kiselőadást. A kolozsvári Donát Alapítvány, illetve az O. Ghibu-líceum diákjainak vezetésével gyermekfoglalkozásra került sor Építsük meg a Szent Koronát! címmel. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke tartott előadást Kettős állampolgárság vagy nemzetegyesítés? címmel, majd Szász Péter, az EMNT Demokrácia Központ igazgatója a honosításról értekezett. A magyarfenesi színjátszó csoport a kultúrotthonban előadta Szőcs Géza A kisbereki böszörmények című színművét.
Évszázadokon átívelő hagyományőrzés
A kultúrházban megtartott rendezvényen Sallai Márton helyi református lelkész először a széki himnuszként ismert 79. zsoltárt olvasta fel, majd a jelenlevők elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a lelkipásztor megáldotta a jelenlevőket, akik nagy tapssal fogadták a kultúrházban Németh Zsolt magyar parlamenti államtitkárt, Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezető elnökét, Gergely Balázst, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnökét, Kocsis Ferencet, az EMNT Demokrácia Központjának széki koordinátorát és Filep Sándort, a Pro Urbe Szék Alapítvány elnökét.
Filep Sándor beszédében kifejtette: méltó dolognak tartja egy ilyen ünnepség megszervezését azoknak a székieknek, akik most magyar állampolgárokká váltak. – 1944 óta ők az első széki magyar állampolgárok! – tette hozzá Filep.
Gergely Balázs köszöntötte Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét, Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét, Zsigmond Barna csíkszeredai magyar konzult, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, Gyurcsik Ivánt, a magyar külügyminisztérium főosztályvezetőjét, Kónya-Hamar Sándor volt parlamenti képviselőt és nem utolsósorban Sallai Jánost, a település polgármesterét.
Az EMNT közép-erdélyi régióelnöke beszédében a Szék és Kolozsvár közötti több évtizedes kapcsolatról, illetve annak felújításáról értekezett, míg Brenzovics László azt hangsúlyozta, hogy a székiek évszázadokon át megőrizték őseik értékeit.
Toró T. Tibor emlékeztette a jelenlévőket: pár évvel ezelőtt Tőkés Lászlóval járt Széken, akinek igen kedves ez a település. – A székiek az egész Kárpát-medencei magyarságnak példát mutattak azzal a magatartásukkal, hogy a nehéz helyzetből mindig tovább tudtak lépni. Ez a jobb időket is megélt település – amely egykor szabad királyi város volt – merjen tehát jövőt álmodni magának – hangsúlyozta Toró, majd megemlítette az EMNT által Erdély gazdasági fejlesztésére kidolgozott Mikó Imre-tervet. – A gazdasági jólét a szellemi felemelkedés felé vezethet – hangoztatta a politikus, majd azt ecsetelte, hogy Széken jobban ki kellene használni a falu- és az egészségügyi turizmus nyújtotta lehetőségeket, illetve a település kulturális-szellemi értékeit. – Azt kívánom a székieknek, hogy továbbra is legyen kitartásuk, erejük és hitük, hogy ezt a helységet a polgári város rangjára emeljék! – összegzett Toró T. Tibor.
Ára volt annak, hogy az ember magyar
Németh Zsolt magyar parlamenti államtitkár először azt emelte ki, hogy Magyarország közel ötven új állampolgárral gazdagodott, majd úgy vélte: tömegmozgalomnak kellene elindulni a magyar állampolgárság igénylése érdekében.
– Magyarnak lenni jó! – ezt olvashattuk a felhívásokon. De vajon miért kell ezt kimondani, hirdetni? Miért nem magától értetődő az, hogy magyarnak lenni jó? – tette fel a szónoki kérdést Németh Zsolt, majd válaszképpen elmondta: történelmi sorstársaink bozgorozással és diszkriminálással igyekeztek „gondoskodni” arról, hogy ne legyen magától értetődő a fentebbi kijelentés. – Olyan kisebbségi helyzetbe kergettek, ahol nap mint nap éreztették, hogy ára van annak, ha az ember magyar. A kommunizmus szétzilálta a magyar nemzet összetartozás-érzését, ám nem csak 2004. december 5-e volt, hanem 2010 is. Ennek következtében újra érezzük, hogy jó magyarnak lenni! Államhatárokat húztak közénk, és az asszimiláció rendkívül kemény próbatételnek bizonyult, ám megmaradásunkra ennek ellenére van lehetőség – hangoztatta a politikus. Megtudtuk: közvetetten ugyan, de Széknek köszönheti feleségét, hiszen a széki zenéért kezdett el egykor táncházba járni, népdalokat tanulni, és egy ilyen táncházban eltöltött este után ismerte meg későbbi asszonyát.
– Szék a megmaradás példája, amely a hitből és a reményből építkezik. Szék a hit és a remény üzenetét tolmácsolja a magyarságnak, és az egész nemzetnek erre van szüksége. Ha isten úgy akarja, áldás kíséri azt az érzést, hogy jó magyarnak lenni bárhol a világon! – összegzett Németh Zsolt.
Gergely Balázs felelevenítette a tavaly elhunyt Dániel Márton emlékét, aki 2009-ben azt mondta: Orbán Viktor megígérte egykor neki, hogy ha a Fidesz megnyeri a választásokat, egy Bertalan-napot Széken tölt majd. – Arra kérem Németh Zsoltot, tolmácsolja ezt a kívánságot a magyar kormányfőnek! – mondta Gergely, majd egy széki szalmakalapot és egy hagyományos, kék színű mellényt ajándékozott Németh Zsoltnak.
NAGY-HINTÓS DIANA
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)

2011. november 21.

NĂŠmeth Zsolt bĂ­zik az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsben
Ha a romániai magyar közösség hallatni akarja hangját a politikában, képviselőinek be kell kerülnie a román parlamentbe – jelentette ki pénteken Kovásznán Németh Zsolt.
 A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek arra a kérdésére, miszerint lát-e esélyt a romániai magyarság különböző szervezetei közötti összefogásra a jövő évi romániai választásokon, úgy fogalmazott: az erdélyi magyaroknak kell eldönteniük, hogy milyen keretek között vesznek részt a jövő évi választásokon. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság számaránya „nagyon közel van a bejutási küszöbhöz”, ezért ha egy ilyen közösség hallatni akarja hangját a politikában, be kell kerülnie a román parlamentbe. „Ezt a célt nem lehet félvállról venni, nem lehet másodlagosnak tekinteni, ezért bízom abban, hogy az erdélyi magyar politika meg fogja találni az együttműködésnek és az egységnek a megfelelő formáját” – hangsúlyozta a háromnapos erdélyi magánlátogatáson tartózkodó fideszes politikus.
Németh Zsolt csütörtökön este a Kolozs megyei Székre látogatott, abból az ünnepélyes alkalomból, hogy aznap mintegy félszáz széki magyar vette fel a magyar állampolgárságot. Beszédében a „magyarnak lenni jó” szlogent elemezte, kifejtve, a népszámláláskor is használt jelmondat azért nem közhelyes, mert korábban mindig voltak nagyhatalmak, amelyek kitelepítésekkel, sortűzzel, bozgorozással, diszkriminációval éreztették: van ára annak, ha az ember magyar. Emlékeztetett a székiek tatárjáráskor tett fogadalmára, miszerint ezután csak ünneplőbe járnak. Szék a magyar megmaradás egyik példája, az egész nemzetnek erre a hozzáállásra lenne szüksége, hangsúlyozta Németh Zsolt, aki egy széki szalmakalapot és egy kék színű mellényt kapott ajándékba a Kolozs megyei településen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte ünnepségen Toró T. Tibor ügyvezető elnök a gazdasági felemelkedés fontosságáról szólva kifejtette, a székieknek az egészségügyi turizmus lehet a fő ütőkártyája.
Kiss Előd-Gergely
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2011. november 24.

MegtĂśrt a jĂŠg az RMDSZ ĂŠs a FIDESZ kapcsolatĂĄban
Hivatalos találkozóra került sor Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Orbán Viktor, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke között, november 24-én, Budapesten. Az RMDSZ által kiadott közlemény szerint a magas szintű találkozón a felek megállapították, hogy a FIDESZ és az RMDSZ közötti kapcsolat rendezése „jó úton halad, hiszen ugyanabba az európai politikai családba tartozunk, nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kérdésekben ugyanazt az álláspontot képviseljük”. Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozót követően elmondta, a több mint egy órás megbeszélés alatt számos témát érintettek. A román-magyar államközi kapcsolatokról szólva a felek megállapították, hogy Magyarország ás Románia kapcsolata jó, ennek egyik biztosítéka az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelen van a törvényhozásban és a kormányzásban. Ez a jelenlét kívánatos és szükséges, ezt erősíteni kell, hiszen ez mindkét fél közös érdeke. Kelemen Hunor tájékoztatta Orbán Viktort, a FIDESZ elnökét a Romániában napirenden lévő eseményekről. Ismertette a nemrég megszületett koalíciós egyezség részleteit a választási rendszer változásáról, kiemelve ennek a magyarság számára előnyös oldalait.
„A koalíciós partnerekkel közösen elfogadott választási rendszer arányos és kiegyensúlyozott képviseletet biztosít a romániai magyaroknak” – mondta el Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy jövő év novemberében egy időben zajlanak majd az önkormányzati és a parlamenti választások. Az oktatási törvény előnyeit is részletesen bemutatta Kelemen Hunor a FIDESZ képviselőivel tartott találkozón, elmondva azt is, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében az RMDSZ minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a tanintézmény vezetősége betartsa a törvényt. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a Magyar Kormány diplomáciai eszközeit felhasználva próbálta segíteni az ügy rendezését. Románia területi újrafelosztásának a tervéről is tájékoztatott Kelemen Hunor, mondván, egyelőre nem létezik olyan, közös megoldás, amely a magyarság számára is előnyös, értékelése szerint ilyen a közeljövőben nem is lesz. Az RMDSZ elnöke külön kitért a Nemzeti Jelentőségű Intézmények támogatási rendszerére, szerinte a megfogalmazott kritériumrendszer túlságosan megengedő és általános. „Arra kértem a magyar miniszterelnököt, vegyék figyelembe az egyes intézmények társadalmi beágyazottságát, azt, hogy milyen rétegekhez szólnak, milyen területeken tevékenykednek, majd ennek tükrében határozzák meg a támogatást. Orbán Viktor nyitott volt e kérdés rendezése iránt és abban állapodtunk meg, hogy tíz napon belül a Magyar Kormány képviselői újabb tárgyalásokat folytatnak, ezúttal névre szólóan, a Nemzeti Jelentőségű Intézményekről” – fogalmazott Kelemen Hunor. Fontos téma volt továbbá a csángó oktatás kérdése is, Kelemen Hunor a Magyar Kormány teljes odafigyelését kérte ez ügyben, mert ellenkező esetben a megszűnés veszélye fenyegeti a csángó gyerekek anyanyelven való oktatását. Az RMDSZ és a FIDESZ-KDNP Szövetség képviselői az Európát érintő gazdasági válságról is beszéltek, Kelemen Hunor tájékoztatta a magyar koalíciót mindazokról az intézkedésekről, amelyeket a Román Kormány hozott meg a válság kezelése érdekében, Orbán Viktor kormányfő pedig beszámolt a Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről és a kormánya által fontolgatott rendelkezésekről. A megbeszélésen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is. A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség részéről Orbán Viktor miniszterelnök mellett a találkozón részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár valamint Nagy János, a miniszterelnök személyes titkára. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett jelen volt Kovács Péter főtitkár, Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán államtitkár, a Szövetségi Elnöki Hivatal kabinetigazgatója és Porcsalmi Bálint politikai tanácsadó. RMDSZ-közlemény
ErdĂŠly.ma

2011. november 25.

JĂł Ăşton az RMDSZ ĂŠs a FIDESZ kapcsolatĂĄnak rendezĂŠse
Hivatalos talĂĄlkozĂłra kerĂźlt sor Kelemen Hunor, a RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg ĂŠs OrbĂĄn Viktor, a FIDESZ Magyar PolgĂĄri SzĂśvetsĂŠg elnĂśke kĂśzĂśtt, ma, november 24-ĂŠn, Budapesten.
A magas szintű találkozón a felek megállapították, hogy a FIDESZ és az RMDSZ közötti kapcsolat rendezése „jó úton halad, hiszen ugyanabba az európai, politikai családba tartozunk, nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kérdésekben ugyanazt az álláspontot képviseljük”.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozót követően elmondta, a több mint egy órás megbeszélés alatt számos témát érintettek. A román-magyar államközi kapcsolatokról szólva a felek megállapították, hogy Magyarország ás Románia kapcsolata jó, ennek egyik biztosítéka az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelen van a törvényhozásban és a kormányzásban. Ez a jelenlét kívánatos és szükséges, ezt erősíteni kell, hiszen ez mindkét fél közös érdeke.
Kelemen Hunor tájékoztatta Orbán Viktort, a FIDESZ elnökét a Romániában napirenden lévő eseményekről. Ismertette a nemrég megszületett koalíciós egyezség részleteit a választási rendszer változásáról, kiemelve ennek a magyarság számára előnyös oldalait.
„A koalíciós partnerekkel közösen elfogadott választási rendszer arányos és kiegyensúlyozott képviseletet biztosít a romániai magyaroknak” – mondta el Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy jövő év novemberében egy időben zajlanak majd az önkormányzati és a parlamenti választások.
Az oktatási törvény előnyeit is részletesen bemutatta Kelemen Hunor a FIDESZ képviselőivel tartott találkozón, elmondva azt is, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében az RMDSZ minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a tanintézmény vezetősége betartsa a törvényt. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a Magyar Kormány diplomáciai eszközeit felhasználva próbálta segíteni az ügy rendezését.
Románia területi újrafelosztásának a tervéről is tájékoztatott Kelemen Hunor, mondván, egyelőre nem létezik olyan, közös megoldás, amely a magyarság számára is előnyös, értékelése szerint ilyen a közeljövőben nem is lesz.
Az RMDSZ elnöke külön kitért a Nemzeti Jelentőségű Intézmények támogatási rendszerére, szerinte a megfogalmazott kritériumrendszer túlságosan megengedő és általános.
”Arra kértem a magyar miniszterelnököt, vegyék figyelembe az egyes intézmények társadalmi beágyazottságát, azt, hogy milyen rétegekhez szólnak, milyen területeken tevékenykednek, majd ennek tükrében határozzák meg a támogatást. Orbán Viktor nyitott volt e kérdés rendezése iránt és abban állapodtunk meg, hogy tíz napon belül a Magyar Kormány képviselői újabb tárgyalásokat folytatnak, ezúttal névre szólóan, a Nemzeti Jelentőségű Intézményekről” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Fontos téma volt továbbá a csángó oktatás kérdése is, Kelemen Hunor a Magyar Kormány teljes odafigyelését kérte ez ügyben, mert ellenkező esetben a megszűnés veszélye fenyegeti a csángó gyerekek anyanyelven való oktatását.
Az RMDSZ és a FIDESZ-KDNP Szövetség képviselői az Európát érintő gazdasági válságról is beszéltek, Kelemen Hunor tájékoztatta a magyar koalíciót mindazokról az intézkedésekről, amelyeket a Román Kormány hozott meg a válság kezelése érdekében, Orbán Viktor kormányfő pedig beszámolt a Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről és a kormánya által fontolgatott rendelkezésekről.
A megbeszélésen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is. A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség részéről Orbán Viktor miniszterelnök mellett a találkozón részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár valamint Nagy János, a miniszterelnök személyes titkára.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett jelen volt Kovács Péter főtitkár, Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán államtitkár, a Szövetségi Elnöki Hivatal kabinetigazgatója és Porcsalmi Bálint politikai tanácsadó.
erdon.ro

2011. november 28.

Egy jĂł kapcsolat jelei ezek
A magyar nemzet összetartozásának bizonysága a magyar állampolgársági eskütétel, illetve annak a jele, hogy kiválóak a román–magyar kapcsolatok – jelentette ki Erdélyben Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter.
A tárcavezető székelyföldi magánlátogatáson vett részt, amely alkalomból mintegy száz székelyföldi hagyományőrző huszár és hozzátartozóik letették a magyar állampolgársági esküt. 
A tárcavezető vasárnap az MTI-nek telefonon elmondta: az ünnepélyes eseményen kifejtette, hogy az állampolgársági eskü a magyar nemzet összetartozásának a bizonysága, de jelzi azt is, hogy kiválóak a román–magyar kapcsolatok. Hozzátette: helyesen felismert közös érdekeken alapszik Románia és Magyarország stratégiai szövetsége. 
Az állampolgári esküt a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület tagjai és hozzátartozóik tették le, akik vasárnap a Székelyudvarhely melletti településen ünnepséget is szerveztek. Ezen Hende Csabán kívül részt vett Szőcs Géza kulturális államtitkár is.
Korábban az MNO beszámolt róla, Németh Zsolt szerint kemény év következik Magyarország számára a szomszédsági kapcsolatait tekintve, hiszen valamennyi szomszédos országban az elkövetkező egy évben választásokat tartanak. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára erről a román közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának adott, élőben közvetített interjúban beszélt
Bízom benne, hogy jól sikerül venni ezt az akadályt, és a Kárpát-medencei magyarság politikai képviselete megerősödve fog kikerülni ebből a megmérettetésből.
MNO

2011. november 29.

Magyar nemzetpolitika: előrelépés
A magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentum elfogadása miatt különösen fontosnak értékelte a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei, tizedik ülését keddi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos megbízott elnöke.
Különleges fontosságú, hogy a magyar közigazgatás nem országban, hanem nemzetben kezd el gondolkodni, hangsúlyozta keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke. A magyar nemzetpolitikai stratégia kereteinek kidolgozásával „két évtizedes stagnálás” után végre előrelépés történt, és igen lényeges, hogy ennek fő célja a szülőföldön való boldogulásnak a támogatása, fogalmazott Toró T. Tibor.
Nemzetpolitikai stratĂŠgia
Erdélyi viszonylatban több igen fontos, aktuálpolitikai kérdés is bekerült a dokumentumba: az erdélyi magánegyetemek megerősítésének a fontossága – különös tekintettel a Sapientia egyre inkább elhúzódó akkreditációs folyamatára és a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem ügyére –, illetve a közigazgatási régiók tervezett átrajzolása, amellyel kapcsolatosan a Máért konszenzussal támogatta, hogy a román kormány csak olyan reformot fogadjon el, amellyel nem hozza hátrányos helyzetbe a tömbvidékeken élőket.
„Konstruktív kapcsolat”
A Máért kétnapos budapesti ülését követően az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László által vezetett delegációval találkozott Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, tudatta Toró T. Tibor, amelynek keretében Orbán Viktor és Tőkés László megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket. A találkozón Orbán Viktor kifejtette: nagyra értékeli azt a munkát, melyet Tőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómiáért végzett és végez, egyben üdvözölte az Erdélyi Magyar Néppárt romániai bejegyzését, az RMDSZ tekintetében arra biztatva, hogy „a közösség érdekében kell ápolni a kapcsolatokat”. Erre utalva Toró T. Tibor a keddi sajtótájékoztatón megjegyezte: „nekünk is az az érdekünk, hogy konstruktív kapcsolat legyen az erdélyi magyar politikai szereplők között”.
A talĂĄlkozĂł keretĂŠben OrbĂĄn Viktor nagyra ĂŠrtĂŠkelte ĂŠs tĂĄmogatĂĄsukrĂłl biztosĂ­totta az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg ĂśnĂĄllĂł gazdasĂĄgfejlesztĂŠsi stratĂŠgiĂĄjĂĄt, a MikĂł Imre Tervet, akĂĄrcsak a DemokrĂĄcia KĂśzpontok tevĂŠkenysĂŠgĂŠt, amelyeknek a tovĂĄbbiakban a monitoring tevĂŠkenysĂŠgben ĂŠs a MikĂł Imre terv vĂŠgrehajtĂĄsĂĄban lesz nagy szerepĂźk.
Etnikai arĂĄnyossĂĄg elve
Toró T. Tibor a jövő évi választások összevonásával kapcsolatosan kifejtette: véleményük szerint ez jelentős „demokrácia deficitet” eredményez, és „sajnálják, hogy az RMDSZ támogatásáról biztosította a többségi kormánypártot” ez ügyben. Az új választási törvény folyamatban lévő kidolgozásával kapcsolatosan rendkívül fontosnak tartotta az etnikai arányosság elvének az érvényesítését, amely meglátásában „kiszámíthatóságot és stabilitást” eredményezhet. Az EMNP ezért azt javasolja az RMDSZ-nek, hogy érvényesítse a választási törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon az etnikai arányosság elvét, amely szerint a romániai magyarság számára elkülönítenek számarányának megfelelő parlamenti mandátumot. Ezekért versenyezhetnek majd a romániai magyar politikai szervezetek, amelyek így nem kockáztatják azt, hogy a politikai verseny miatt a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.
Erdon.ro

2011. december 21.

Elhunyt Borbély Ernő csíkszeredai közéleti személyiség
Borbély Ernő 1951. március 30-án született, tanári oklevele megszerzése után Csíkszeredában történelmet és filozófiát tanított. 1982. november 23-án a kommunista hatóságok őrizetbe vették. A vád: hozzájárult a Szőcs Géza által létrehozott Ellenpontok szamizdat-lap megjelenéséhez. A házkutatások során magyarországi könyveket, a magánlevelezését és írógépeket foglaltak le. Államrend elleni összeesküvés vádjával elítélik. A börtönből 1987. július 22-én szabadul és Magyarországra költözik.
Az '89-es fordulat után hazatér Csíkszeredába, és hamarosan parlamenti képviselővé választják. 1990. és 1992. között az RMDSZ parlamenti képviselője és külügyi titkára, majd 1994. és 1996. között a területi szervezet elnöke volt. 2000. és 2008. között a szövetség színeiben megyei önkormányzati képviselőként tevékenykedett.
2008. októberében hivatalosan bejelenti, hogy kilép az RMDSZ-ből. Tettének indokai: az RMDSZ-nek az egypártrendszerhez hasonlítható politizálása, és az autonómia eszméjének lejáratása. Borbély az RMDSZ tisztségviselőinek és képviselő-jelöltjeinek közvetlen előválasztások útján való kiválasztását szorgalmazta.
2011. november 10-én Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adott át Borbély Ernőnek, ezzel méltatva a romániai kommunista diktatúra magyarellenes politikája ellen kifejtett tevékenységét.
NyugodjÊk bÊkÊben! 
ErdĂŠly.ma

2011. december 21.

Elhunyt Borbély Ernő
Csíkszeredában december 20-ára virradóra elhunyt Borbély Ernő, Székelyföld egyik legjelesebb emberi jogi harcosa.
Borbély Ernő Nagytusnádon töltötte gyerekkorát, Sepsiszentgyörgyön járt a középiskolába, majd filozófia szakot végzett a kolozsvári tudományegyetemen. Ezután Csíkszeredában tanított.
A Ceausescu-diktatúra ellen szervezkedett társaival, Buzás Lászlóval és Bíró Katalinnal. 1982 őszén mindhármukat letartóztatták, és államellenes összeesküvés vádjával elítélték őket. Öt év múlva szabadult a börtönből, és kitelepedett Magyarországra.
A rendszer összeomlása után hazatelepedett, és 1990-ben parlamenti képviselővé választották. Mandátuma leteltével az RMDSZ csíki szervezetének elnöke lett. 2008-ban nyilvánosan kilépett az RMDSZ-ből az autonómia-törekvések feladása miatt.
Egy hónappal ezelőtt Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntette ki Borbély Ernőt. A kitüntetést Németh Zsolt államtitkár betegágyánál adta át.
Borbély Ernő egy évvel harcostársa Buzás László, a Magyarok Világszövetsége felügyelő bizottsági tagja után távozik az élők sorából. Mindkettőjük halálát rákos megbetegedés okozta.
Borbély Ernő temetésére csütörtökön, december 22-én kerül sor.
MVSZ SajtĂłszolgĂĄlat
MVSZ

2012. februĂĄr 3.

KMAT-ülés – Tőkés: konstruktív tanácskozás a polgári kezdeményezésről
Konstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt.
Tőkés László az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség.
Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta. Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében “jogalkotásra késztetni” az unió illetékes testületét.
Kiemelte: Ăśssznemzeti ĂśsszefogĂĄsra van szĂźksĂŠg, ha valamikor, most az kell, hogy a pĂĄrtpolitikai szint fĂślĂŠ emeljĂŠk ezt a nemzeti Ăźgyet.
Az MTI kĂŠrdĂŠsĂŠre elmondta, a kezdemĂŠnyezĂŠs bejegyzĂŠse utĂĄn hĂşsz hĂłnap alatt kell az alĂĄĂ­rĂĄsokat ĂśsszegyĹąjteni.
Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-től történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése.
Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is.
Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét. Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó.
Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat.
Tőkés László elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-ig készíti el a témában jelentését.
A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László.
Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát.
A KĂĄrpĂĄtaljai Magyar KulturĂĄlis SzĂśvetsĂŠg javaslatĂĄra tĂĄmogattĂĄk azt az elkĂŠpzelĂŠst, hogy UkrajnĂĄban lĂŠtesĂźljĂśn ĂśnĂĄllĂł magyar vĂĄlasztĂĄsi kĂśrzet, amely tĂśmbbe foglalja a kĂĄrpĂĄtaljai magyarsĂĄgot.
MTI

2012. februĂĄr 6.

Önéletrajza szerint magyarul is olvas a kormányfő-jelölt
A kormányalakítással megbízott Mihai Razvan Ungureanu önéletrajzában szerepel, hogy az angol, német, és francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon magyarul is olvas.
Nemcsak a neve magyar vonatkozású a kormányalakítással megbízott Mihai Razvan Ungureanunak (Ungureanu, jelentése magyari). A miniszterelnök-jelölt önéletrajzában az szerepel, hogy az angol, a német és a francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon olvas magyarul is.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke az MTI-nek nyilatkozva fontosnak tartotta, hogy olyan politikus alakíthat kormányt Romániában, aki részese volt a bálványosi folyamatnak. Toró visszaemlékezése szerint Ungureanu külügyi államtitkárként 2000-ben volt jelen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényein, ahol Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral vett részt nyilvános beszélgetésen. „Mihai Razvan Ungureanut a román-magyar kapcsolatok normalizálása híveként ismertük meg” – jelentette ki Toró.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) is pozitív kép alakulhatott ki Ungureanuról. Külügyminisztersége idején szereztek először pozíciókat a román diplomáciában magyar politikusok. Ekkor lett a román külügyminisztérium államtitkára az RMDSZ által jelölt, Niculescu Tóni, és ekkor nevezték ki Románia vilniusi nagykövetének Tokay Györgyöt. Tokay után nem kapott magyar nemzetiségű személy nagyköveti megbízást a román diplomáciai testületben. Ungureanunak fontos szerepe volt a román-magyar közös kormányülések szervezésében is.
„Büszke vagyok arra, hogy az ő mandátuma alatt kezdhettem el a munkát a román Külügyminisztériumban” – nyilatkozta az MTI-nek Niculescu Tóni, aki jelenleg is a külügyi államtitkári tisztséget tölti be. Hozzátette, mindig kiváló volt az együttműködése Mihai Razvan Ungureanuval, aki minisztersége idején, Románia EU-csatlakozása időszakában gyakran bízta meg azzal hogy Brüsszelben, az EU intézményeiben helyettesítse őt. Ezt Niculescu azért tartotta gesztus értékűnek, mert az EU-s ügyek nem tartoztak az ő hatáskörébe, a külügyminisztériumnak EU-s ügyekkel megbízott államtitkára is volt abban az időben.
MTI
ErdĂŠly.ma

2012. februĂĄr 6.

Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács
Konstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt. Tőkés László elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta.
Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében „jogalkotásra késztetni” az Unió illetékes testületét.
Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet. Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-jétől történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése. Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is. Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét.
Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó. Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat. Tőkés elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-éig készíti el jelentését a témában.
A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot.
MTI
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2012. februĂĄr 7.

Fontos megĂĄllapodĂĄst kĂśtĂśtt a kormĂĄny
Vidékfejlesztési együttműködési megállapodást kötött a Kárpát-medencei határon túli magyarságot képviselő szervezetekkel a magyar kormány, a fő cél az, hogy egyebek mellett kihasználják a közös terület- és infrastruktúra-fejlesztésben rejlő lehetőségeket.
A dokumentumot a kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, illetve Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna magyarságának képviselői írták alá kedden Budapesten.
Az aláírást megelőzően Fazekas Sándor köszöntőjében elmondta, fontos mérföldkő a megállapodás, mivel a Kárpát-medencei magyarság többsége vidéki térségekben él. Hozzátette, a nyitott megállapodást konzultáció előzte meg a határon túli szervezetekkel, s az aláírókhoz később is csatlakozhatnak magyar szervezetek.
A miniszter elmondta, a nyolc országot érintő stratégia a természeti, földrajzi előnyöket használja ki, különös tekintettel vízgazdálkodásra és a magyar közösségek közötti vidékfejlesztési tartalmú együttműködésekre, programokra.
Semjén Zsolt kifejtette, a Kárpát-medence egységes, jóllehet a politika szétszabdalhatja határokkal, törésvonalakkal, fölrajzilag – történelmileg egységes marad. Úgy vélte, a normális rend akkor áll helyre, ha a medence egységében gondolkodunk. Magyarországnak ezért nemcsak a határain belül kell gondolkodnia, hanem figyelembe kell vennie ezt az egységet is. Így például a magyarországi vízügyek sem kezelhetők anélkül, hogy tudomásul vennénk, a folyók vízgyűjtő területe a Kárpát-medencében van.
Semjén Zsolt szerint az együttműködés során megvalósuló programok ugyanúgy előnyére válnak például a szlovákoknak, románoknak, ukránoknak, szerbeknek is, mint a magyaroknak, mert a gazdaságfejlesztés megnövekedett életlehetőségeket jelent mindazon országoknak, amelyek érintettek a Kárpát-medence vonatkozásában. Aláhúzta, a megállapodás nem irányul senki ellen sem, mindenki javát szolgálják a program elemei, amelyek azonban elsősorban a magyarság életminőségét hivatottak javítani.
Németh Zsolt kifejtette, fontos pillanatban van a magyar nemzetpolitika, mivel nemrégiben elfogadták stratégiai keretét. Ez előirányozza, hogy készüljenek összehangolt ágazati nemzetpolitikák, aminek egyik látványos megvalósulása a most aláírandó megállapodás. Hozzátette, készül a többi ágazati nemzetpolitikai megállapodás is, amely például a kulturális, egyházi, civil területeket öleli fel.
Németh Zsolt elmondta, a föld nemcsak megélhetést, szabadságot, önrendelkezést, szuverenitást jelent, hanem otthont, szülőföldet is. Kifejtette, az együttműködés azért is fontos, mert az unió is kiemelten kezeli az agrárpolitikát, de nemcsak gazdasági, hanem az otthon-megtartása szempontjából is.
Az aláírást megelőzően az egyik aláíró, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai uniós képviselő is köszöntötte a megjelenteket, kiemelve a megállapodás fontosságát a magyarság életlehetőségeinek növelése szempontjából.
MNO

2012. februĂĄr 14.

Ülésezett a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság
A kormĂĄnyzati szervek nemzetpolitikai munkĂĄjĂĄt ĂśsszehangolĂł testĂźlet plenĂĄris ĂźlĂŠse utĂĄn SemjĂŠn Zsolt miniszterelnĂśk-helyettes, NĂŠmeth Zsolt kĂźlĂźgyi ĂĄllamtitkĂĄr ĂŠs RĂŠpĂĄs Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes ĂĄllamtitkĂĄr adott tĂĄjĂŠkoztatĂĄst kedden, az OrszĂĄghĂĄzban.
Semjén Zsolt elmondta, hogy három tárcaközi bizottság működik jelenleg, a romaügyekkel, az európai ügyekkel és a nemzetpolitikával foglalkozó testület. Félévente tartanak plenáris ülést, negyedévente pedig az egyes szakpolitikai képviselők találkoznak. A keddi ülésen minden minisztérium képviseltette magát, az egyes tárcák vezetői arról számoltak be, hogy a saját szakterületükön a nemzetpolitikával kapcsolatban mit tettek, milyen problémákat, megoldási lehetőségeket látnak.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) széles konzenzus mellett fogadták el a nemzetpolitika alapdokumentumát. Az egyes szakpolitikai terveket ebből vezetik le – húzta alá Semjén Zsolt. Eddig két ilyen tervezet készült el, a Vidékfejlesztési Minisztérium a Darányi Ignác Terv keretében mutatta be a Kárpát-medence agrárfejlesztési javaslatát, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig Erdély gazdasági tervét készítette el – mondta a politikus.
Semjén Zsolt bejelentette: lista készült a nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű intézményekről. Ezek az intézmények a jövőben stabil, kiszámítható, nem pályázat alapú finanszírozásra számíthatnak. A lista elérhető a Bethlen Gábor Alapkezelő weboldalán.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az állampolgársági ügyekről adott tájékoztatást. Elmondta: a tárcára és a külképviseletekre hatalmas munkát ró a feladat, de folyamatosan dolgoznak az eljárások egyszerűsítésén és gyorsításán. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a hamarosan esedékes szlovák választások után a felvidéki magyarok állampolgársági helyzete is rendeződik. Németh Zsolt elmondta azt is, hogy tervezik az előző kormány által bezárt konzulátusok újranyitását.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára egy oktatási kérdést emelt ki. A magyar felsőoktatási intézmények eddig felsőfokú nyelvvizsgának fogadták el azon határon túli diákok érettségijét, akik többségi nyelvű középiskolában tanultak. Annak érdekében, hogy ne érje hátrány azokat, akik kisebbségi magyar nyelvű középiskolában végeztek, az ő esetükben is középfokú nyelvvizsgának fogják tekinteni a többségi nyelven letett érettségijüket.
Kormany.hu

2012. februĂĄr 15.

Nemzeti jelentőségű intézmény lett a Sapientia és a Kolozsvári Magyar Napok
Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája az egész Kárpát-medencére vonatkozóan – jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten. A tizenhat erdélyi intézmény és program között a Sapientia egyetem és a Kolozsvári Magyar Napok is szerepelnek.
A listán szereplő intézmények nem évről évre, pályázatok útján, hanem kiszámítható módon részesülnek majd támogatásban – mondta a kormányfő kereszténydemokrata helyettese a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülése után.
Mint kifejtette: akik kiszĂĄmĂ­thatĂł partnerek a nemzetstratĂŠgia tekintetĂŠben, azok kiszĂĄmĂ­thatĂł, speciĂĄlis finanszĂ­rozĂĄst fognak kapni. Az ĂŠrintett intĂŠzmĂŠnyek listĂĄjĂĄt a Bethlen GĂĄbor Alap honlapjĂĄn teszik kĂśzzĂŠ.
A nemzeti jelentőségű erdélyi intézmények listája (zárójelben a támogatás tárgya):
Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (működés)
ProtestĂĄns TeolĂłgiai IntĂŠzet (mĹąkĂśdĂŠs)
Mezőségi Szórványkollégium, Válaszút (szórv. Kollégium)
Mezőségi Téka Szórványkollégium, Szamosújvár (szórv. Kollégium)
BĂĄstya KollĂŠgium, Vice (szĂłrv. KollĂŠgium)
ErdĂŠlyi MĂşzeum EgyesĂźlet (EME) (mĹąkĂśdĂŠs+program)
HĂĄzsongĂĄrd AlapĂ­tvĂĄny (mĹąkĂśdĂŠs+program)
RomĂĄniai Magyar PedagĂłgus SzĂśvetsĂŠg (mĹąkĂśdĂŠs+program)
Szent Ferenc AlapĂ­tvĂĄny (mĹąkĂśdĂŠs+program)
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület + Fiókok (működés+program)
Kincses KolozsvĂĄr, KolozsvĂĄri Magyar Napok (program)
Nemzeti jelentőségű programok (meghívásos pályázatként meghirdetve)
Jelentős szakmai és kulturális intézmények működésének támogatási programja (működés+program)
Szórványkollégiumi programok – kollégium+iskolabusz (működés+program)
Felsőoktatási háttérintézmények támogatási programja – BBTE, MOGYE, MME (működés+program)
KulturĂĄlis ĂŠs tudomĂĄnyos mĂŠdiatĂĄmogatĂĄsi program (mĹąkĂśdĂŠs+program)
SzĂ­nhĂĄzak, bĂĄbszĂ­nhĂĄzak, nĂŠptĂĄncegyĂźttesek tĂĄmogatĂĄsi programja (mĹąkĂśdĂŠs+program)
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) kérték fel, hogy határozza meg azt a kritériumrendszert, ami alapján ebbe a körbe be lehet kerülni, a Máért alapszervezetektől pedig azt kérték, javasoljanak intézményeket. Az elvárt kritériumok között említette, hogy egy adott intézmény mennyire szolgálja a közösség megmaradását, a magyar nyelv terjesztését, az autonómiát, a helyi közösségek gyarapodását. Feltétel még, hogy mennyire stabil, kiszámítható a működése, vagy tud-e pluszforrásokat bevonni.
Az érintett intézmények normatív alapon kapnak támogatást egy-egy költségvetési évben, és nem a nyílt pályázati rendszereken kell eseti jellegű forrásokat kérniük. Olyan intézményekről van szó, amelyek régóta működnek és remények szerint még sokáig működni fognak – ismertette a helyettes államtitkár.
Az intézmények listáját minden évben áttekintik, kerülhetnek fel rá újak, és kerülhetnek le is listáról. A támogatásokat már az idei évben eszerint folyósítják, a pontos összeg a szükségletektől, és az intézménytípustól függően eltérő, a döntést a Bethlen Gábor Alap bizottsága hozza meg, várhatóan heteken belül.
Semjén Zsolt beszámolt még arról, hogy az ülésen arra biztatták a tárcákat, minden egyes szakterület készítse el saját szakpolitikáját és kössön megállapodást a határon túli szervezetekkel. Fontos, hogy gazdasági konkrétumokkal is kitöltsék azt a szellemi keretet, amelyet létrehoztak – fogalmazott.
Németh Zsolt külügyi államtitkár feladatként említette annak áttekintését, hogy az állampolgársági folyamatot hogyan lehet még gördülékenyebbé tenni. Úgy látják, hogy a nyugati magyar diaszpórában komoly tartalékok vannak, ezért a külügyi tárca az év folyamán a remények szerint újra tudja nyitni az előző kormány által bezárt konzulátusokat.
Szólt arról is, hogy a külhoni magyarok szavazati jogának technikai részleteiről is rendelkező választási eljárásról szóló törvény szakértői munkái elkezdődtek.
(KĂśzĂŠpfokĂş nyelvvizsgĂĄnak szĂĄmĂ­t a romĂĄn ĂŠrettsĂŠgi
Répás Zsuzsanna az ülés egy másik témáját ismertetve elmondta: módosítást dolgoztak ki azon határon túli magyar diákokra vonatkozóan, akik egyetemi tanulmányaikat Magyarországon szeretnék folytatni. Ennek értelmében aki magyar nyelvű középiskolában végzett, és az adott ország nyelvén leteszi az érettségit, azt elismerik középfokú nyelvvizsgának. Arra is figyelmet fordítanak, hogy a felvételi pontoknál se kerüljenek hátrányba az ilyen diákok – jelezte.
Eddig, akik otthon többségi nyelvű iskolába jártak, azoknak a nyelvtudását azonnal elismerték nyelvvizsgának Magyarországon. Akik viszont magyar nyelvű középiskolába jártak, és letették az adott állam nyelvén az érettségit, nem ismerték el ezt semmilyen módon. Szeretnék ezt orvosolni, nem szeretnék, ha ez a határon túli magyar diákok arra ösztönözné, hogy ne magyar nyelvű középiskolában végezzék tanulmányaikat – mutatott rá a helyettes államtitkár.)
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2012. februĂĄr 15.

Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája – Az illetékesek módosításokat dolgoztak ki azon határon túli magyar diákokra vonatkozóan, akik eygetemi tanulmányaikat Magyaroszágon szeretnék folytatni
Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája az egész Kárpát-medencére vonatkozóan – jelentette be Semjén Zsolt, a magyar miniszterelnök nemzetpolitikáért felelős helyettese kedden Budapesten. Ennek lényege, hogy ezek az intézmények nem évről évre, pályázatok útján, hanem kiszámítható módon részesülnek majd támogatásban – mondta a kormányfő-helyettes a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülése után. Semjén Zsolt kifejtette, akik kiszámítható partnerek a nemzetstratégia tekintetében, azok kiszámítható, speciális finanszírozást fognak kapni. Az érintett intézmények listáját a Bethlen Gábor Alap honlapján teszik közzé.
Répás Zsuzsanna , a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára elmondta: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) kérték fel, hogy határozza meg azt a kritériumrendszert, ami alapján ebbe a körbe be lehet kerülni, a Máért alapszervezetektől pedig azt kérték, javasoljanak intézményeket. Az elvárt kritériumok között említette, hogy egy adott intézmény mennyire szolgálja a közösség megmaradását, a magyar nyelv terjesztését, az autonómiát, a helyi közösségek gyarapodását. Feltétel volt még, hogy mennyire stabil, kiszámítható a működése, vagy tud-e pluszforrásokat bevonni. Az érintett intézmények normatív alapon kapnak támogatást egy-egy költségvetési évben, és nem a nyílt pályázati rendszereken kell eseti jellegű forrásokat kérniük. Olyan intézményekről van szó, amelyek régóta működnek, és a remények szerint még sokáig működni fognak – ismertette a helyettes államtitkár.
Az intézmények listáját minden évben áttekintik, kerülhetnek fel rá újak, és kerülhetnek le is listáról. A támogatásokat már az idei évben eszerint folyósítják, a pontos összeg a szükségletektől, és az intézménytípustól függően eltérő, a döntést a Bethlen Gábor Alap bizottsága hozza meg, várhatóan heteken belül.
SemjĂŠn Zsolt beszĂĄmolt arrĂłl is, hogy az ĂźlĂŠsen arra biztattĂĄk a tĂĄrcĂĄkat, minden egyes szakterĂźlet kĂŠszĂ­tse el sajĂĄt szakpolitikĂĄjĂĄt, ĂŠs kĂśssĂśn megĂĄllapodĂĄst a hatĂĄron tĂşli szervezetekkel. Fontos, hogy gazdasĂĄgi konkrĂŠtumokkal is kitĂśltsĂŠk azt a szellemi keretet, amelyet lĂŠtrehoztak, fogalmazott.
Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a közeljövőben tartják a szlovákiai választásokat, és bíznak abban, hogy azokon egyértelműen pozitív megoldást sikerül találni a hosszú ideje függőben lévő állampolgársági kérdésre. Ezt a reményt nem adják fel, fogalmazott, hozzátéve: a felvidéki magyarok addig is számíthatnak a magyar kormány és diplomácia egyértelmű támogatására. Feladatként említette annak áttekintését, hogy az állampolgársági folyamatot hogyan lehet még gördülékenyebbé tenni. Úgy látják, hogy a nyugati magyar diaszpórában komoly tartalékok vannak, ezért a külügyi tárca az év folyamán a tervek szerint újra tudja majd nyitni az előző kormány által bezárt konzulátusokat. Szólt arról is, hogy a külhoni magyarok szavazati jogának technikai részleteiről is rendelkező választási eljárásról szóló törvény szakértői munkái elkezdődtek.
RĂŠpĂĄs Zsuzsanna az ĂźlĂŠs egy mĂĄsik tĂŠmĂĄjĂĄt ismertetve elmondta: mĂłdosĂ­tĂĄst dolgoztak ki azon hatĂĄron tĂşli magyar diĂĄkokra vonatkozĂłan, akik egyetemi tanulmĂĄnyaikat MagyarorszĂĄgon szeretnĂŠk folytatni. Ennek ĂŠrtelmĂŠben az, aki magyar nyelvĹą kĂśzĂŠpiskolĂĄban vĂŠgzett, ĂŠs az adott orszĂĄg nyelvĂŠn leteszi az ĂŠrettsĂŠgit, azt elismerik kĂśzĂŠpfokĂş nyelvvizsgĂĄnak. Arra is figyelmet fordĂ­tanak, hogy a felvĂŠteli pontoknĂĄl se kerĂźljenek hĂĄtrĂĄnyba az ilyen diĂĄkok, jelezte. Az eddigi gyakorlat szerint azoknak a nyelvtudĂĄsĂĄt azonnal elismertĂŠk nyelvvizsgĂĄnak MagyarorszĂĄgon, akik otthon tĂśbbsĂŠgi nyelvĹą iskolĂĄba jĂĄrtak. Azoknak viszont, akik magyar nyelvĹą kĂśzĂŠpiskolĂĄba jĂĄrtak, ĂŠs letettĂŠk az adott ĂĄllam nyelvĂŠn az ĂŠrettsĂŠgit, ezt semmilyen mĂłdon nem ismertĂŠk el. SzeretnĂŠk ezt orvosolni, nem szeretnĂŠk, ha ez a hatĂĄron tĂşli magyar diĂĄkok arra ĂśsztĂśnĂśznĂŠ, hogy ne magyar nyelvĹą kĂśzĂŠpiskolĂĄban vĂŠgezzĂŠk tanulmĂĄnyaikat, mutatott rĂĄ a helyettes ĂĄllamtitkĂĄr.
MTI

lapozĂĄs: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 1351-1360




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk