udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1662
találat
lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 1651-1662
Névmutató:
Basescu, Traian
2008. augusztus 20.
Nem mond le parlamenti képviselői helyéről, sőt mentelmi jogáról sem Adrian Nastase, mivel szerinte politikai célokra használják korrupciós dossziéit. A volt miniszterelnök ellentámadásba lendült, kijelentve: Traian Basescu államfő az, akinek le kellene mondania hivataláról, hogy folytatni lehessen a flotta- és a Mihaileanu-ügy kivizsgálását. /Szávuj Attila: Adrian Nastase nem mond le. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./2008. augusztus 21.
Nem valósulhat meg a biztonság a Fekete-tenger térségében Oroszország beavatkozása nélkül – állította Traian Basescu román államfő kijevi látogatása során, ahol Viktor Juscsenko ukrán államfővel folytatott megbeszélést. Basescu augusztus 20-án Ukrajnába utazott, körútja alkalmával Moldova Köztársaságba, Azerbajdzsánba, Grúziába és Törökországba is ellátogat. /Basescu: Oroszország nélkül nincs biztonság a térségben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2008. augusztus 22.
Augusztus 21-én véget ért Traian Basescu államfő kétnapos körútja, melynek során a Fekete-tengerrel szomszédos államokat kereste fel elsősorban azért, hogy azok vezetőivel megbeszéljék a grúziai helyzetet, illetve annak a térségre gyakorolt hatásait. A román elnöki gép 1,2 millió eurós segélyszállítmányt vitt Grúziába. A román államfő Tbilisziben, a Miheil Szaakasvili grúz elnökkel folytatott találkozója után azt mondta: „Grúziának módot kell találnia arra, hogy közvetlen tanácskozást kezdjen el Oroszországgal. ” Hozzátéve: nehezen hiszi, hogy Medvegyev orosz elnök nem tartja be az ígéretét. Szaakasvili szerint az oroszok nemhogy visszavonultak volna, de elfoglalták Gori városát. Ezzel szemben Moszkva a kivonulást hangoztatja. /Mihály László: Békéltet Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ Traian Basescu államfő hivatalba lépése óta többször kijelentette: Románia regionális középhatalmi státusra törekszik a Fekete-tenger térségében, ezért érthető, hogy az orosz–grúz fegyveres konfliktus nyomán azonnal nyakába vette a környező országokat, hogy a tennivalókról egyeztessen. Basescu már évekkel ezelőtt ostorozta Oroszországot, és több ízben is szorgalmazta, hogy az EU – elsősorban persze Románia – vívja ki legalább részleges függetlenségét az orosz energiahordozóktól. A fejlemények most őt igazolták. Grúzia két tartománya nem kíván a továbbiakban Grúziához tartozni, ebben pedig Moszkva határozottan támogatja őket. Márpedig Bukarestben félnek bármiféle önrendelkezési törekvéstől, mivel minden egyes ilyen kezdeményezésben precedenst látnak a romániai magyar kisebbség önrendelkezési igényei számára. Ezért utasítják el Koszovó elismerését, és ezért állt ki Basescu a grúz területi integritás mellett. A román vezetők arra nem gondolnak, hogy a széles körű önrendelkezés biztosítása veheti elejét az elszakadási törekvéseknek. /Balogh Levente: Balkáni Kasszandra. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2008. augusztus 23.
Traian Basescu ismét kisebbségellenes nyilatkozatra ragadtatta magát. Az államfő moldovai, azerbajdzsáni, ukrajnai, grúziai és törökországi látogatását követően kijelentette, hogy a kollektív kisebbségi jogokat államok szétdarabolására használták fel az elmúlt években. Basescu arról biztosította a lakosságot, hogy Románia a „törvénytelen” kollektív kisebbségi jogok alapján nem lesz partner más államok szétdarabolásában. – A kisebbségeknek egyéni jogokat kell biztosítani, de semmiképpen sem területeket – mondta az államfő. /A kollektív jogok ellen szól Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./2008. augusztus 23.
Románia támogatja Törökországot a terrorizmus leküzdésére irányuló kezdeményezésében – nyilatkozta Traian Basescu államfő Törökországban, Abdullah Gül török elnökkel folytatott megbeszélését követően. /Román-török együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./2008. augusztus 23.
Nem volt eredményes Romániának Traian Basescu elnök látogatása a fekete-tengeri térség országaiban ― jelentette ki Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke, ugyanis elvárta volna, hogy a román államfő az Európai Unió tagállamainak közös álláspontját képviselje a tárgyalások során. Az ilyen látogatások helyett a Bukarest―Moszkva-kapcsolat radikális megváltoztatását kellene elérni ― vélte Vacaroiu. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./2008. augusztus 25.
Nem szabad kollektív jogokat biztosítani a kisebbségeknek, mert több példa mutatja, ez egyes államok széthullásához vezethet – jelentette ki Traian Basescu államfő azt követően, hogy a Fekete-tenger menti országok vezetőivel tanácskozott a grúziai helyzetről. Basescu leszögezte, Románia egyéni jogokat biztosít a kisebbségeknek, mindent megtesz azért, hogy megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat, vezető tisztségeket töltsenek be, de önálló területet semmiképpen nem bocsát rendelkezésükre. A világ valamelyik pontján amint hevesebbé válnak a kisebbségi érdekvédelmi, autonómia-, esetleg függetlenedési törekvések, Románia aggódni kezd. Bár nemzetközi fórumokon lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy példásan rendezték az ország területén élő nemzeti kisebbségek helyzetét, az ilyenkor jelentkező félelem megkérdőjelezi ezt. /Farkas Réka: Basescu és a kollektív jogok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./2008. szeptember 3.
Tőkés László európai parlamenti képviselő szeptember 1-jén az EP brüsszeli ülésén, napirend előtti felszólalásában felhívta a figyelmet arra: Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése kapcsán Traian Basescu román államelnök élesen kikelt a kisebbségi kollektív jogok ellen, mivel ezek – véleménye szerint – „az egyes államok széthullásához vezethetnek”. Tudnivaló, hogy Románia mind a mai napig Koszovó függetlenségét sem ismerte el – mondta Tőkés. Elismerte, hogy jogosak a kaukázusi válsággal, az orosz birodalmi agresszióval és fenyegetéssel, a volt szovjet térség destabilizálásával, illetve az Ukrajnát és Moldovát fenyegető veszélyekkel kapcsolatos európai aggodalmak. „Túl azonban minden nagyhatalmi aggodalmon és érdeken, az igazi – és békés – megoldást valamennyi szeparatista törekvés ellenében az emberi és nemzeti kollektív jogok, a teljes körű autonómia biztosítása jelenthetné” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő szerint az EU legfontosabb feladata az ilyen konfliktusos helyzetekben a példamutatás lehetne. Az EU-tagállamai közül 11 biztosít valamilyen formában kisebbségi vonatkozású autonómiát, de ez csak 41 százalék. A cél azonban a példamutató nemzeti kisebbségi politika az EU minden tagállamának. /Tőkés és Sógor felszólalása a grúziai helyzetről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2008. szeptember 3.
A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2008. szeptember 5.
Traian Basescu „büdös cigányozása” diszkriminatívnak tekinthető, de az államfőre nem rónak ki semmiféle büntetést, mivel a szóban forgó kijelentés magánbeszélgetésen hangzott el, amelyet engedély nélkül hoztak nyilvánosságra. Az igazságszolgáltatási szervek felhívták az államelnök figyelmét arra, hogy ezután óvatosabban fogalmazzon. /Basescu fogalmazzon óvatosabban! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2008. szeptember 6.
Olaszországi körútra indult szeptember 5-én Traian Basescu. Az államfő látogatása során tárgyalásokat folytat Giorgio Napolitano olasz államfővel is, akivel várhatóan az olaszországi románok problémáiról tárgyal majd. A román államfőt szeptember 6-án XVI. Benedek pápa is fogadja. /Basescu Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./2008. szeptember 8.
Meghívta jövőre Romániába XVI. Benedek pápát Traian Basescu államfő, aki olaszországi látogatása során szeptember 6-án találkozott a pápával. A hivatalos ortodox egyházi meghívót a Szent Szinódusnak kell jóváhagynia. II. János Pál 1999-ben járt Romániában, a többségében ortodox hívők lakta országban. Az államfő köszönetet mondott a katolikus egyház fejének az Olaszországban élő román emigránsokkal szemben tanúsított bánásmódért. Basescu szeptember 7-én jelen volt a román ortodox egyház új római hivatalának felavatásán, ahol az európai román metropolita, Iosip Pop tartott ortodox szertartást. A L'Osservatore Romano szerint jelenleg 76 román ortodox plébánia működik Olaszországban. Basescu Rómában megbeszélést folytatott Giorgio Napolitano államfővel, és találkozott Silvio Berlusconi miniszterelnökkel is. /Basescu a pápánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./2008. szeptember 9.
A román szenátus jogi bizottsága salamoni döntést hozott, melynek értelmében az államfő helyett ezentúl a Legfelsőbb Bírói Tanács nevezné ki a főügyészeket, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) és a legfőbb ügyészség vezetőit. Traian Basescu államfő így kommentálta a döntést: ,,Csak azt mondhatom, amit az alkotmány is mond. " Az alkotmány szerint az ügyészségek vezetőinek kinevezése az államfő jogkörébe tartozik. Ahelyett, hogy függetlenedne az igazságszolgáltatás, amit az unió joggal vár el, az új törvénymódosítással még átláthatatlanabbakká válnak a viszonyok. Az Európai Bizottság szóvivője, Mark Gray nehezményezte a döntést.,,Románia elkötelezte magát az EB együttműködési és ellenőrzési mechanizmusa keretében, hogy nem változtat a legfőbb ügyész, a DNA, illetve a DIICOT főügyészeinek kinevezési procedúráján, a román hatóságok teljesen tudatában voltak ennek a kérésnek. " A döntés könnyen védzáradék bevezetését is maga után vonhatja Romániával szemben. /Bogdán László: Harcban az Európai Bizottsággal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./2008. szeptember 12.
A magyarországi politikai válságból való kiutakat kereső elemzők hasznára válna, ha megvizsgálnák, mindössze hússzázalékos parlamenti támogatottsága ellenére miként maradt talpon az elmúlt két év során a Tariceanu-kormány. Odaát Gyurcsány Ferenc személye vezetett tarthatatlan helyzethez, Bukarestben megannyi politikai nézetkülönbség okoz tartós bizonytalanságot. Az elmúlt két év során Traian Basescu elnök kivételével egyetlen politikai alakulat sem volt felkészülve a választásokon történő megméretkezésre. Magyarországon az előrehozott választások kiírása egyedül a népszerűsége csúcsán lévő Fidesznek kedvezne. Az MDF csak azért hozakodik elő bátran a parlament feloszlatását célzó javaslattal, mert tudja, hogy – részben a szabad demokraták elutasító álláspontja miatt – a terv kudarccal jár. Az SZDSZ sem kívánja az idő előtti urnák elé járulást. Már az MSZP is szabadulna Gyurcsánytól. A jelenlegi helyzetből egyedül a kormányfő távozása vagy megbuktatása tűnik reális forgatókönyvnek. Az MSZP megpróbál időt nyerni legalább a 2009-es európai parlamenti választásokig. Tervükhöz partnerre találnának az SZDSZ-ben és az MDF-ben. /Rostás Szabolcs: Tartós válság. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./2008. szeptember 20.
Traian Basescu államfő szeptember 19-én este Kovásznára érkezett hétvégi pihenésre. Néhány pillanatra megállt kezet fogni az arra sétálgató fürdővendégekkel. Az egyik ember az alacsony nyugdíjakra panaszkodott, mire Basescu azzal vigasztalta, hogy október elsején nyugdíjemelés lesz. A jelen levő újságírók kérdéseire az elnök nem kívánt válaszolni, mondván, hogy látogatása magánjellegű. Traian Basescu államfő legutóbb ez év februárjában szállt meg a Horgász-völgyi protokollvillában, amikor találkozott Kovászna és Hargita megye vezetőivel, valamint a két megyében élő román közösségek képviselőivel és Ioan Selejan ortodox püspökkel. /Bodor János: Basescu ismét Kovásznára látogatott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./2008. szeptember 22.
Szeptember 19-én érkezett Kovásznára, majd Hargita megyébe, Csíkszeredába is ellátogatott Traian Basescu államfő. Magánlátogatásra, pihenni érkezett a Székelyföldre, de kihasználta az alkalmat arra, hogy a Hargita és a Kovászna megyei elöljárókkal is találkozzon. Szeptember 19-én Parajdra látogatott, ahol a Töltöttkáposzta Fesztivál vendége volt, másnap, 20-án találkozóra hívta a két székely megye elöljáróit, polgármestereit. A tisztségviselők elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket vettették fel, de a téli fűtésgondokról is szóltak. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester szerint a székelyföldi elöljárók az autonómia kérdését is felvetették, ebben a kérdésben eltért a felek álláspontja. Az államfő Csíkszeredában kijelentette: a román és a magyar szélsőséges politikusok miatt Hargita és Kovászna megyét elkerülték a befektetők, hiányoznak a munkahelyek. Szerinte amennyiben nem léteznének a két nemzetiség megosztásának serkentéséből élő politikusok, a románok és a magyarok nagyon jól élhetnének egymás mellett. Basescu hozzátette: Székelyföldön az egyik gond az, hogy a helyhatóságok szinte kizárólag a kisebb volumenű magyarországi befektetésekre összpontosítottak, míg a többi beruházó a környező megyéket célozta meg. Úgy véli: a második gondot a szeparatisták jelentették. Ők azt a benyomást keltették, hogy a befektetők számára a két megye bizonytalan terület, mindig fennáll az etnikumközi nézeteltérések lehetősége és ez elűzte a befektetőket. Ezeket a kijelentéseket Basescu a Ioan Selejannal, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel folytatott megbeszélést követően tette. /Székelyföldön Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Miközben az SZKT Marosvásárhelyen elfogadta az RMDSZ választási keretprogramját, és a jelöltek névsora is majdnem teljessé vált, Traian Basescu a Székelyföldön arról beszélt: a magyar közösségnek össze kellene fognia, hogy képviselete legyen a parlamentben. Az államfő idén már harmadszor töltött néhány napot Kovásznán, ahol a székelyföldi települések RMDSZ-es elöljáróival tárgyalt. . Az államfő helyesnek találná, ha a Sapientia Egyetemet a román állam finanszírozná. /A magyar egységért „aggódik” Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt a romániai oktatás gondjait hozta fel, főként a román nyelvnek a magyar gyerekek számára történő oktatásának kérdését. „Ebben a kérdésben egyetértünk, és már a tavaly is egyetértettünk az államelnök úrral. Változtatásra van szükség” – hangsúlyozta Tamás Sándor. /A román nyelv oktatásáról beszéltek Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./2008. szeptember 23.
Az autonómia is szóba került Traian Basescu államfő és a székelyföldi települések elöljáróinak hétvégi, kovásznai találkozóján. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az aszimmetrikus autonómia koncepcióját ismertette az államfővel. Antal szerint az aszimmetrikus autonómia azt jelenti, hogy minden régió annyi autonómiát kap, amennyire igényt tart. Az ország egy vagy több régiója különleges státushoz jutna, amelyen belül az ország többi területéhez képest eltérő jogszabályozás lép életbe, ilyen például a dél-tiroli modell. Traian Basescu megerősítette a februári látogatása alkalmával tett nyilatkozatát, miszerint támogatja az önrendelkezés és a decentralizáció kérdését, de csak akkor, ha az autonómia egyenlő mértékű mind Kovászna és Hargita, mind Calarasi, Bihar illetve Konstanca megyékben. György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint Basescu kijelentette: a következő háromszéki látogatásán részletesebben meghallgatja az autonómiáról való elképzeléseket, mert Bukarestnek is pontosan kell értenie, hogy mit akarnak a magyarok. /Kovács Zsolt: Basescuval az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./2008. október 8.
Menesztette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az oktatási tárca vezetőjét. Miniszteri tárcájával fizetett október 7-én Cristian Adomnitei oktatási miniszter azért, mert a parlamentben megszavazta a tanárok 50 százalékos béremelését előirányzó törvényt. Tariceanu már megküldte kinevezési javaslatát Traian Basescu államfőnek: új tárcavezetőnek Anton Antont, a Tudományos Kutatás Országos Hatóságának elnökét szeretné. /B. T. : „Bűnbak” lett Adomnitei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./2008. október 9.
Alkotmányellenes a főügyészek kinevezésére vonatkozó törvénymódosítás – döntött el az alkotmánybíróság. Előzőleg a Traian Basescu államfőt támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) kifogást emelt a szeptember közepén elfogadott szenátusi törvénymódosítás ellen, melynek értelmében a főügyészt, valamint a főügyészség alárendeltségébe tartozó korrupcióellenes (DNA) és szervezett bűnözési ügyészségek (DIICOT) vezetőit az államfő helyett a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácsnak (CSM) kell kineveznie. /Főügyészek kinevezése: a PD-L-nek adtak igazat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./2008. október 9.
A Máramaros megyei Majszin, valamint a Beszterce-Naszód megyei Borgóprund helység mártírtelepüléssé nyilvánításáról fogadott el törvényt október 8-án a képviselőház. Az alsóház nem vetette el annak gondolatát, hogy a második világháborúban véráldozatot adó más, magyar és német helységek is hasonló megtiszteltetésben részesüljenek. A nacionalista hangvételű vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – mondta el a Krónikának a vitán felszólaló Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Emlékeztetett: az RMDSZ összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Az RMDSZ elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg. 1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt lőttek agyon. Október 14-én a visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Traian Basescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát. 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig a Maniu-gárda 13 magyar munkást lőtt agyon. Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították. /Benkő Levente: A magyaroknak is gyógyír kell. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./