Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1360 találat lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 1351-1360

Névmutató: Németh Zsolt

2012. március 9.

Németh Zsolt: prioritás a Kárpát-medencei gazdasági tér kiépítése
A Kárpát-medencei gazdasági tér kiépítésének előnyeiről és szükségességéről beszélt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ma Budapesten, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Európa kilátásai a válság után címmel rendezett konferenciáján.
A szomszédos országokkal való kétoldalú kapcsolatoknak együtt kell szolgálniuk a gazdasági együttműködés fejlesztését, a környezeti és gazdasági érdekek harmonizálását, valamint a magyar közösségek védelmét. A prioritások közé tartozik a Kárpát-medencei gazdaság tér kiépülésének elősegítése – mondta Németh Zsolt.
Hangsúlyozta: a szomszédos országok a magyar külgazdaság legígéretesebb területei közé tartoznak, jelentős aktívummal, növekvő kereskedelmi forgalommal és további bővülési potenciállal.
Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője elmondta: a gazdaságstratégiai dokumentumok mindegyikében – fontos külgazdasági stratégiai célterületként – megjelenik a Kárpát-medencei gazdasági tér.
Már készül a Wekerle-terv, amely kifejezetten Kárpát-medencei lehetőségekre fókuszáló gazdaságfejlesztési stratégia – közölte a főosztályvezető. Kiemelte: csak akkor van realitása egy Kárpát-medencei gazdaságnak, ha nem támogatáspolitikaként fogjuk fel, hanem próbáljuk megtalálni a magyar gazdaság érdekeit is ennek keretében.
Németh Zsolt is hangsúlyozta: a Kárpát-medencei gazdasági tér elnevezés arra utal, hogy a szomszédos országokra vonatkozó külgazdasági feladatok között kiemelten fontos a határon túli magyarság jelenlétében rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása. A szomszédsági gazdaságpolitika horizontját a szomszédos országok teljes területe, teljes fogyasztói- és munkaerő-piaca jelenti – fűzte hozzá.
Elmondta, hogy a közös Kárpát-medencei vidékfejlesztési stratégia már elindult. Németh Zsolt ismertette, hogy Romániában több mint 3.500 magyar-román vegyesvállalat volt bejegyezve tavaly november végén, összesen közel 200 millió dollárnak megfelelő tőkével. Ukrajnában 2010-ben 1.030 ukrán-magyar vegyesvállalat működött, jegyzett tőkéjük mintegy 4 milliárd hrivnya volt.
A magyar vállalatok térségben való jelenlétéről beszélve fontos, hogy ne mossuk egybe, de ne is válasszuk el túlságosan mesterségesen a diplomáciai célkitűzéseket és a gazdasági célokat – mondta Németh Zsolt. A vállalatok célja nem lehet más mint saját gazdasági célkitűzéseik megvalósítása, a vállalat hasznot, üzletet akar csinálni, ideológiai okokból más célt nem lehet rájuk kényszeríteni – vélekedett. Ha a vállalatok jól teljesítenek, az visszahat az ország megítélésére, és ez visszafelé is igaz – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette: egymással kölcsönhatásban kell vizsgálni az anyaországnak a határon túli magyar közösségekhez és az érintett szomszédos országokhoz fűződő viszonyát gazdaságpolitikai kérdésekben is, és mindezt bele kell helyezni az európai és globális gazdasági összefüggésekbe.
Németh Zsolt szólt arról is, hogy a magyar külpolitika nemcsak a régióban számol a magyar cégek külföldi jelenlétével, fontos feladat a magyar cégek, multinacionális cégek érdekeinek támogatása a világ bármely pontján.
Tokai Magdolna, a Magyar Villamos Művek (MVM) üzletfejlesztési osztályvezetője elmondta: cégük közép- és hosszú távú növekedési stratégiájának alapja elsődlegesen a Kárpát-medence. A cél egy optimális regionális energiamix kialakítása, amely a maximális hatékonyságot hozná a régióban. Magyarország regionális koordinátorként léphetne fel ebben az együttműködésben, elsősorban a hasonlóan állami tulajdonú villamosenergetikai cégekkel már fel is vették kapcsolatot – mondta Tokai Magdolna, megerősítve, hogy egy regionális villamosenergiai együttműködésben gondolkoznak, az MVM vezetésével.
Dezső Attila, a Budapesti Értéktőzsde felügyelőbizottságának elnöke, ügyvéd elmondta: a nagyvállalati és a kis-és középvállalati kör között nagy különbség van, teljesen más problémákkal szembesülnek. Minél nagyobb a vállalat, annál nagyobb a felelőssége, és a globális világban egyre inkább a termékekkel azonosítják az országot. Míg a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) elsősorban nemzetiségi és nyelvi kapcsolatokra építik politikájukat a Kárpát-medencében, addig a nagyok teljesen más szempontokat vesznek figyelembe. A stratégiai szolgáltatóknak geopolitikai szempontokkal is foglalkozniuk kell – hangsúlyozta.
Orosz András, a Richter exportigazgatója elmondta:10.000 munkavállalót foglalkoztatnak, akiknek fele külföldön dolgozik, 31 országban közvetlenül van jelen a Richter, 100 országba szállítanak termékeket. A román, szlovák, és a cseh piac az első 10 legfontosabb piacuk közé tartozik, három szomszédos országban – Ausztriában, Szlovéniában és Szerbiában – nemrég óta közvetlenül is jelen van a Richter – emelte ki az exportigazgató.
Ferenc I. Szabolcs, a Mol társasági kapcsolatok igazgatója hangsúlyozta: a Mol tevékenysége rendkívül tőkeigényes, ezért kiemelten fontos a szomszédos országokban a szabályozás kiszámíthatósága, és vannak helyek, ahol az üzleti tevékenység csak kereskedelmi területen lehetséges, például Szerbiában. Ugyanakkor Romániában, Szlovákiában intenzíven jelen van a Mol, intézményes a kapcsolat a helyi közösségekkel.
A stratégiai gáztározókkal kapcsolatos megállapodások területén ugyanakkor nem sikerült előrelépni a régióban – jegyezte meg.
MTI/Erdély.ma

2012. március 10.

Készül a Wekerle- terv
Prioritás a Kárpát-medencei gazdasági tér kiépítése
A Kárpát-medencei gazdasági tér kiépítésének előnyeiről és szükségességéről beszélt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium (KüM) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Európa kilátásai a válság után címmel rendezett konferenciáján.
A szomszédos országokkal való kétoldalú kapcsolatoknak együtt kell szolgálniuk a gazdasági együttműködés fejlesztését, a környezeti és gazdasági érdekek harmonizálását, valamint a magyar közösségek védelmét. A prioritások közé tartozik a Kárpát-medencei gazdaság tér kiépülésének elősegítése – mondta Németh Zsolt.
Hangsúlyozta: a szomszédos országok a magyar külgazdaság legígéretesebb területei közé tartoznak, jelentős aktívummal, növekvő kereskedelmi forgalommal és további bővülési potenciállal.
Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője elmondta: a gazdaságstratégiai dokumentumok mindegyikében – fontos külgazdasági stratégiai célterületként – megjelenik a Kárpát-medencei gazdasági tér.
Már készül a Wekerle-terv, amely kifejezetten Kárpát-medencei lehetőségekre fókuszáló gazdaságfejlesztési stratégia – közölte a főosztályvezető. Kiemelte: csak akkor van realitása egy Kárpát-medencei gazdaságnak, ha nem támogatáspolitikaként fogjuk fel, hanem próbáljuk megtalálni a magyar gazdaság érdekeit is ennek keretében.
Németh Zsolt is hangsúlyozta: a Kárpát-medencei gazdasági tér elnevezés arra utal, hogy a szomszédos országokra vonatkozó külgazdasági feladatok között kiemelten fontos a határon túli magyarság jelenlétében rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása. A szomszédsági gazdaságpolitika horizontját a szomszédos országok teljes területe, teljes fogyasztói- és munkaerőpiaca jelenti – fűzte hozzá.
Elmondta, hogy a közös Kárpát-medencei vidékfejlesztési stratégia már elindult. Németh Zsolt ismertette, hogy Romániában több mint 3.500 magyar-román vegyesvállalat volt bejegyezve tavaly november végén, összesen közel 200 millió dollárnak megfelelő tőkével. Ukrajnában 2010-ben 1.030 ukrán-magyar vegyesvállalat működött, jegyzett tőkéjük mintegy 4 milliárd hrivnya volt.
Orosz András, a Richter exportigazgatója elmondta:10.000 munkavállalót foglalkoztatnak, akiknek fele külföldön dolgozik, 31 országban közvetlenül van jelen a Richter, 100 országba szállítanak termékeket. A román, szlovák, és a cseh piac az első 10 legfontosabb piacuk közé tartozik
Ferenc I. Szabolcs, a Mol társasági kapcsolatok igazgatója hangsúlyozta: Romániában, Szlovákiában intenzíven jelen van a Mol, intézményes a kapcsolat a helyi közösségekkel.
Népújság (Marosvásárhely)

2012. március 22.

Vitairatszerű dokumentumkötet – Bemutatták Gál Kingának a nemzeti kisebbségi kérdés problémaköréről szóló könyvét
Zsúfolásig telt a Magyar Külügyi Intézet nagyterme kedden Budapesten, a késő délutáni órákban, amikor Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára bemutatta Gál Kinga európai parlamenti képviselő könyvét, ahol sok szó esett a szerző által két és fél évig vezetett Kisebbségi Munkacsoport tevékenységéről és az uniós kisebbségvédelem jövőbeni lehetőségeiről is. A rendezvényt a Magyar Külügyi Intézet és a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány szervezte.
Gál Kinga angol nyelvű kötete a Traditional Minorities, National Communities and Languages – The issues raised in the European Parliament's Intergroup, 2009–2011 (Tradicionális Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek – Az Európai Parlament Munkacsoportjában felmerült kérdéskörök, 2009–2011) címet viseli. Németh Zsolt méltatása szerint a kiadvány „bizonyos értelemben dokumentumkötet, de egyben vitairat is”. Az államtitkár kiemelte: az uniós polgároknak egyforma elbírálásban kellene részesülnie minden szempontból még akkor is, ha „a kisebbségi kérdések elhanyagoltsága többek között több nagy tagállam érdeke”. Hogy még sincs teljes egyenlőség, az részben az érintett (kisebbségi) csoportok gyenge érdekérvényesítő képessége miatt is van. Németh Zsolt hangsúlyozta: a nemzetek együttélése nem vezethet az adott kisebbség beolvadásához.
„Ha Magyarországon felmerül a kisebbségi közösségek problémájának kérdése, akkor rövid időn belül felmerül Gál Kinga neve is. Ez nem véletlen: az Európai Néppárt magyar delegációjának tagja nagyon szerteágazó szakterületen tevékenykedik, amelyhez hozzátartozik a kisebbségpolitika és általában a nemzeti érdekérvényesítés” – mondta az államtitkár, kiemelve: a határon túli magyarok jogainak érdekképviselete küldetésszerűen jellemzi Gál Kinga tevékenységét. Németh Zsolt a kötetet méltatva elmondta: az egyfelől összefoglalja a már az 1980-as években megalapított Kisebbségi Munkacsoport múltját, történetét és céljainak alakulását, amely az EP legaktívabb frakcióközi csoportjaihoz tartozik, másfelől pedig részletesen bemutatja a Gál Kinga társelnök által vezetett munkacsoport tevékenységét, így a nemzetközi intézményközi kapcsolatrendszer kiépítésének folyamatát és a kisebbségi közösségek problémáinak parlamenti megjelenítését. A szerző kitér azokra a jövőbeni lehetőségekre és célokra, amelyek segíthetik a nemzeti kisebbségi és regionális nyelvet beszélő közösségek érdekérvényesítését a jövőben. A kiadvány nem titkolt célja, hogy olyan olvasók számára is elmagyarázza és könnyen érthetővé tegye a „nemzeti kisebbségi kérdéskör problémáit”, akik eddig nem foglalkoztak ezzel a tematikával.
Németh Zsolt meglátása szerint Gál Kinga kötetével azt igyekszik bizonyítani: a kisebbségi kérdés nem magyar, és még csak nem is közép-európai kérdés, hanem Európa szinte valamennyi országát érintő, átfogó problémakör. „Gál Kinga tevékenysége azt bizonyítja, hogy igenis fel lehet használni az uniót saját érdekeink érvényesítésére” – emelte ki az államtitkár, aki szerint a magyar érdekeket hatékonyan lehet érvényesíteni az összeurópai ügyek felkarolásával is. Hozzátette: a kötet politikai vitairat is az Európai Unió egyre inkább homályba vesző küldetéséről, arról, hogy Európa minden polgár Európája, a nemzeti kisebbségekhez tartozóké is. Németh Zsolt szerint nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy van-e az uniónak kisebbségvédelmi politikája. Tény, hogy az unió ezen a területen többet tesz és többet is mond a semminél, de jóval kevesebbet a szükségesnél és a kívánatosnál – mondta a politikus.
– Európában sok kisebbségi közösség van, ahol nagyon erős a fiatalokban a kiállás igénye, ezért a mi közösségeinkben is fontos az utánpótlás biztosítása – figyelmeztetett Gál Kinga, aki szerint ezen a téren a magyaroknak mindenképpen van mit pótolniuk. Rámutatott arra, hogy a Kisebbségi Munkacsoport (Intergroup) elmúlt két és fél éves időszaka alatt először sikerült elérni, hogy az Európai Bizottság képviselői jelen legyenek a viták során. „Ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben elmozdulás lesz a kisebbségi jogok területén” – tette hozzá Gál Kinga, aki szerint ma Európa nagyobbik felében kisebbség alatt nem a nemzetiségi közösségeket értik, hanem egyéb csoportokat is.
Mihájlovits Klára
Magyar Szó (Újvidék)

2012. április 20.

Gyülekezete megvédi Németh Zsolt apját
Az Erdélyi Gyülekezet elnöksége szerint a Jobbiknak a gyülekezet alapító lelkésze, Németh Géza elleni támadása mögött félreismerhetetlen a pártpolitikai elvakultság, és "leügynöközése" tipikus példája a bűnös és az áldozat felcserélésének.
A közlemény Németh Gézát a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás "legkarakteresebb" református lelkész személyiségének nevezi, aki 1956 után internáló táborba került, és 1971-ben megfosztották palástjától.
A gyülekezet szerint Németh "leügynöközése" tipikus példája a bűnös és az áldozat felcserélésének. Tekintettel arra, hogy Németh Géza közel két évtizede meghalt, egyik fia, Németh Zsolt pedig a jelenlegi nagyobbik kormánypárt politikusa, e támadás mögött félreismerhetetlen a pártpolitikai elvakultság – áll a közleményben.
Novák Előd, a Jobbik képviselője az állambiztonsági múltról kedden a parlamentben rendezett vitanapon kijelentette: a magyar egyházi felsővezetés kétharmada vállalta az állambiztonsági szolgálatot. A politikus név szerint említette Paskai László esztergomi bíboros-prímást, Bölcskei Gusztáv református püspököt, valamint Németh Zsolt külügyi államtitkár édesapját, Németh Géza református lelkészt, akivel kapcsolatban hozzátette: ha Németh Zsolt ezt tagadná, akkor szívesen nyilvánosságra hozzák az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat.
Kontrát Károly, belügyi államtitkár megalapozatlannak és tisztességtelennek tartotta Novák Előd megjegyzését, és visszautasította ezt az eljárást. Megjegyezte: Németh Zsolt már nincs a teremben ezért nem tud védekezni, és az elhunyt Németh Géza sem tudja megvédeni magát.
MTI. Index

2012. április 26.

A külhoni magyarok népességfogyása az autonómia megteremtésével állítható meg
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a határon túli magyar közösségek drámai, 10 és 20 százalék közötti népességfogyását a számukra létrehozott intézmények megerősítésével, illetve az autonómia megteremtésével lehet megállítani.
Az államtitkár, a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottságának elnöke a testület csütörtöki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar kül-, illetve nemzetpolitikának stratégiai megoldásokban kell gondolkodnia, az első lépéseket már megtették.
Az államtitkár úgy fogalmazott, „nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára". Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az új magyar alkotmányban hangsúlyosan szerepel az autonómiatörekvések támogatása.
Németh Zsolt a szakbizottsági ülésen elhangzottakat felidézve azt mondta, a szomszédos országokban végzett népszámlálási adatok a határon túli magyar közösségek drámai népességfogyását jelzik.
Véleménye szerint ezért a határon túli magyar közösségek hosszú távú megmaradásáért meg kell teremteni a magyar oktatás és a magyar nyelvhasználat intézményes kereteit. Hozzáfűzte: ez részben jogi, részben gazdasági feladatokat jelent.
Az államtitkár a szakbizottsági ülésen tárgyaltakat ismertetve arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011-2012-ben a szomszédos országokban választásokat tartottak, illetve tartanak. Jelezte, ezek egy részét már megtartották ugyan, így Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában, de hátravan Romániában, Ukrajnában és Szerbiában; utóbbiban közeli időpontban, május 6-án.
A választásokkal kapcsolatban hangoztatta: a magyar politika egyöntetűen azt támogatja, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szervezzék meg önmagukat. Hozzátette, úgy látja, bár komoly törekvések vannak arra, hogy különféle centrista, liberális, demokrata elkötelezettségű, többségi politikai erők hatoljanak be „a magyar választói bázisba", a szakbizottságában részt vevő összes politikai szereplő egyetért abban, hogy „a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségi politikának van jövője a Kárpát-medencében".
Közölte, a magyar állam ezért őket támogatja, és bíznak abban, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a választásokon, és a nemzeti alapon szerveződő politikai erőkre fognak szavazni, hogy erős érdekképviselet jöhessen létre a szomszédos országokban.
Arról is beszélt, hogy a kormány „az egységes magyar fellépést" támogatja. Arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségi élethelyzetben a széttagoltság rendkívül nagy kockázatot jelenthet. Kérdésre válaszolva a szlovákiai választást hozta fel példaként, eredményét „fájdalmas kudarcnak" és egyben „intő jelnek" nevezte: azt, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem tudott bejutni az ottani parlamentbe. Ez – szavai szerint – a felvidéki magyarság politikai érdekérvényesítő képességét gyengíti. Németh Zsolt úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a „józanság győzedelmeskedni fog"; Romániában – a rosszak mellett – vannak jó jelek is.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, a nemzetpolitikai stratégia egy átfogó célt határoz meg, azt, hogyan lehetnek a külhoni magyar közösségek – számbelileg, gazdaságilag, szellemileg és jogi értelemben is – gyarapodó közösségek, és hogy ebben hogyan tudja segíteni őket a magyar kormány.
A helyettes államtitkár Németh Zsolthoz hasonlóan ugyancsak a magyar intézmények megerősítését emelte ki. Közölte, ezért hirdették meg a külhoni magyar óvodák évét, illetve ezen intézmények támogatására ezért biztosítottak 100 millió forintos keretet.
Bejelentette azt is, hogy még az idén el kívánják indítani az úgynevezett Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot; ez olyan „háló" kialakítását jelenti, amely a külhoni magyarok és közösségeik jogvédelmét segíti majd. Erre a célra a magyar Országgyűlés 50 millió forintos keretet szavazott meg.
MTI. Erdély.ma

2012. május 10.

Németh Zsolt: aggodalomra adnak okot az elmúlt napok romániai eseményei
Aggasztónak találta Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az elmúlt napok romániai eseményeit; az MTI-nek adott csütörtöki kolozsvári nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye, továbbá a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások aggodalomra adnak okot.
Németh Zsolt a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor beharangozó sajtótájékoztatója után az MTI-nek azt mondta, hogy az elmúlt időszakban afféle „mézes évekké" alakította a román-magyar kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek felismerése. Kifejtette, ez állt a hátterében annak, hogy a legkülönfélébb kérdésekben – így a mezőgazdasági és a kohéziós politikában, az energetikában, a határtérség fejlesztésében, valamint a Duna stratégiában – sikeres projekteket bonyolított le a két fél.
„A kölcsönös tiszteletnek fontos része volt az erdélyi magyarság alapvető emberi jogainak, szerzett jogainak a tiszteletben tartása is" – tette hozzá az államtitkár. „Az elmúlt napok megnyilvánulásai aggodalommal töltenek el bennünket. Ha a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) gondolunk, vagy a választójogi törvénnyel, a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos kormányzati megnyilvánulásokra, azok sajnos aggodalomra adnak okot" – fogalmazott Németh Zsolt.
Az államtitkár elmondta, „nincs Magyarország és Románia feltétlenül sikerre ítélve". Utalt rá, hogy a kilencvenes években egyfajta „hidegbéke" jellemezte Magyarország és Románia kapcsolatait.
Azt mondta, Budapest elhibázottnak tartaná, „ha a biztatóan alakuló magyar-román kapcsolatrendszernek vége szakadna, ez nem csupán a két ország szempontjából, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne; ennek Közép-Európa stabilitása, a közép-európai fejlődés, a jólét is kárát látná". Hozzátette, van lehetőség e veszély elkerülésére. „Ehhez politikai akarat kell, amely a magyar kormány részéről adott" – jelentette ki a külügyi államtitkár.
A hétfőn beiktatott baloldali román kormány első intézkedéseivel megakadályozta a MOGYE magyar karának a létrehozását. Az új hatalom képviselői kijelentették, szakítanak az arányos képviselet elvével, és tisztán egyéni választókerületes parlamenti választási rendszert alakítanak ki. Nyilvánvalóvá tették ugyanakkor, hogy a parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvényt a kulturális autonómia fejezete nélkül kívánják elfogadtatni.
MTI. Erdély.ma

2012. május 10.

Tusványos a világ közepe lesz a címe a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Tusványos a világ közepe címen tartják meg július 24. és 29. között Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 23. rendezvénysorozatát - jelentették be a szervezők egy Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.
Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, a Fidesz mellett Tusványos a második legkedvesebb gyermeke. Úgy vélte, az idei rendezvényre olyan időszakban kerül sor, amikor sok minden változik a térségben. A közép-európai összetartozás, stabilitás, fejlődés kérdését tartotta az egyik legfontosabb aktuális kihívásnak. "Fontos, hogy tudjuk formálni a folyamatokat" - hangsúlyozta a rendezvény politikai jellegére utalva az államtitkár.
Tusványos fesztiváljellegével kapcsolatban Németh Zsolt elmondta, a magyar fiatalok ma már megannyi fesztivál közül válogathatnak a nyári időszakban. Tusnádfürdőnek, Bálványosfürdőnek, és a kettő közt fekvő Szent Anna-tónak azonban sajátos szelleme van, és - a települések nevének az összevonásából született - Tusványos sokat tett e szellem életben tartásáért. Úgy vélte, a Tusványos "a legprofibb amatőr fesztivál"; nem profitorientált rendezvény, de komoly hozadéka van az élet megannyi területén. Németh Zsolt az MTI kérdésére megerősítette, idén is előadást tart a rendezvényen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az idei Tusványosnak az adja meg a jellegét, hogy 2012-ben a Kárpát-medence megannyi országában választásokat tartanak. Lezajlott már felvidéki és délvidéki választás, Tusványos időpontjában az erdélyi magyarság is túljutott már az önkormányzati választásokon, és készül a parlamenti választásokra, akárcsak a kárpátaljai magyarság. Toró valószínűsítette, hogy addig már ismert lesz a román választójogi törvény, amely alapján az őszi romániai parlamenti választásokat tartják. "A nagy feladvány az lesz, hogyan is építsük ki az erdélyi magyarság új egységét, hogy az ne csak szlogen legyen, hanem tartalommal is meg tudjuk tölteni" - jelentette ki Toró.
Jakab Attila, a tábor főszervezője úgy vélte, a civil, ifjúsági szférában Tusványos olyan, mint a motorsportban a Forma-1. Megemlítette, az elmúlt években sokat foglalkoztatták a tábor résztvevőit az erdőből be-belátogató medvék. Idén úgy döntöttek, a medvét a rendezvény kabalaállatává, jelképévé léptetik elő. MTI

2012. május 11.

Németh Zsolt: aggodalomra adnak okot az elmúlt napok romániai eseményeit
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Aggasztónak találta Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az elmúlt napok romániai eseményeit; az MTI-nek adott csütörtöki kolozsvári nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, továbbá a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások aggodalomra adnak okot.
Németh Zsolt a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor beharangozó sajtótájékoztatója után az MTI-nek azt mondta, hogy az elmúlt időszakban afféle "mézes évekké" alakította a román-magyar kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek felismerése. Kifejtette, ez állt a hátterében annak, hogy a legkülönfélébb kérdésekben - így a mezőgazdasági és a kohéziós politikában, az energetikában, a határtérség fejlesztésében, valamint a Duna stratégiában - sikeres projekteket bonyolított le a két fél.
"A kölcsönös tiszteletnek fontos része volt az erdélyi magyarság alapvető emberi jogainak, szerzett jogainak a tiszteletben tartása is" - tette hozzá az államtitkár. "Az elmúlt napok megnyilvánulásai aggodalommal töltenek el bennünket. Ha a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) gondolunk, vagy a választójogi törvénnyel, a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos kormányzati megnyilvánulásokra, azok sajnos aggodalomra adnak okot" - fogalmazott Németh Zsolt.
Az államtitkár elmondta, "nincs Magyarország és Románia feltétlenül sikerre ítélve". Utalt rá, hogy a kilencvenes években egyfajta "hidegbéke" jellemezte Magyarország és Románia kapcsolatait.
Azt mondta, Budapest elhibázottnak tartaná, "ha a biztatóan alakuló magyar-román kapcsolatrendszernek vége szakadna, ez nem csupán a két ország szempontjából, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne; ennek Közép-Európa stabilitása, a közép-európai fejlődés, a jólét is kárát látná". Hozzátette, van lehetőség e veszély elkerülésére. "Ehhez politikai akarat kell, amely a magyar kormány részéről adott" - jelentette ki a külügyi államtitkár.
A hétfőn beiktatott baloldali román kormány első intézkedéseivel megakadályozta a MOGYE magyar karának a létrehozását. Az új hatalom képviselői kijelentették, szakítanak az arányos képviselet elvével, és tisztán egyéni választókerületes parlamenti választási rendszert alakítanak ki. Nyilvánvalóvá tették ugyanakkor, hogy a parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvényt a kulturális autonómia fejezete nélkül kívánják elfogadtatni. MTI

2012. május 12.

Személye példát mutat számunkra és a román politikum számára is
Felavatták Erzsébet királyné kolozsvári mellszobrát
„Hazatért a királyné, Erzsébet!” – köszöntötte az ünneplőket Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök Erzsébet királyné mellszobrának tegnapi avatásán. „Védelmező, erős vár volt számunkra, aki arra tanít, hogy ha akarjuk, megtaláljuk a közös utat. Meg lehet egyezni, ki lehet békülni” – fogalmazott a püspök.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára – az Alexander Dubček által 1968-ban megalkotott kifejezés, az emberarcú szocializmus apropóján – az asszonyarcú dualizmus megtestesítőjének nevezte Erzsébet királynét: „A magyarság számára elfogadhatóvá varázsolta a dualizmust, amely nem volt könnyű munka, ismerve azt, hogy férje, Ferenc József hogyan kezdte az uralkodását”. Az államtitkár szerint Sissi megtalálta a kulcsot a magyar szívekhez, emiatt példamutató a személye a román aktuálpolitika szereplőinek is. „Az elmúlt években kibontakozott, de az utóbbi napokban elhalványodott emberarcú romániai magyarságpolitika folytatható és folytatandó” – üzeni Sissi Németh Zsolt szerint.
Kötő József RMDSZ-es parlamenti képviselő nem a „kedvenc” megvilágításban értekezett a bajor származású királynéról, hanem a látnoki erővel rendelkező személyiségét domborította ki beszédében. „Hitt a magyarság országépítő erejében, európai küldetésében, a nemzeti emelkedettségben, és arra sarkall, hogy megfogalmazzuk a magunk hitvallását is. Sajnos önpusztító csatározások korát éljük itthon és Európában, a királyné pedig azt üzeni ennek a kornak: emberi magatartásunk emelkedettsége a gyakorlatban a közösség javára fordított cselekedetekben érhető tetten” – mondta a képviselő.
Gergely Balázs, a szoborállítás kezdeményezője ünnepi beszédében elmondta: egy évvel ezelőtt döntöttük el, hogy hazahozzuk és ismét közkinccsé tesszük. „Reméljük, hogy egy újabb szakaszban a Kolozsvári Művészeti Múzeumban időközben megtalált eredeti Sissi-szobrot visszaállíthatjuk majd az eredeti helyére, a Fellegvár alá” – közölte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke, a párt kolozsvári polgármesterjelöltje.
Az evangélikus-lutheránus püspökség udvarán leleplezett Sissi-szobor a miskolci Erzsébet-szobor mása. A másolatot Gergely Zoltán szobrászművész készítette, a padot is magába foglaló talapzat pedig Cini László műve. A leleplezést követően Adorjáni Dezső megáldotta a szobrot, és talapzatánál elhelyezte a magyarság és az egység koszorúját. A szoboravatásról készített fotóriportunkat megtekinthetik portálunk (www.szabadsag.ro) Riport menüjében.
K. H. I. Szabadság (Kolozsvár)

2012. május 12.

A zsidómentő Wallenbergre emlékeztek Kolozsváron
Prőhle Gergely: Tisztességes keresztény nem lehet antiszemita
Wallenberg-évvé nyilvánította a magyar kormány 2012-t, amelyben a neves svéd diplomata és más keresztény zsidómentők tevékenységére emlékezve, a holokauszt áldozatai előtt kell fejet hajtanunk. A Budapesten elkezdődött rendezvénysorozat pénteken Kolozsváron folytatódott, a City Plaza szálló emeleti előadótermében, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Kolozsvári Zsidó Hitközség és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház közös szervezésében. Beszédet mondott Szilágyi Mátyás főkonzul, Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára, Prőhle Gergely magyar helyettes külügyi államtitkár, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök, Szilágyi Júlia és Nussbaum László holokauszt-túlélők, valamint Antal Margit, Járosi Andor néhai lutheránus lelkész unokája. A felszólalók figyelmeztettek: a fiatal nemzedékeket szembesíteni kell a múlttal, s példaképként kell eléjük állítani az embermentőket.
Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul az egybegyűlteket köszöntő beszédében rámutatott: a magyarországi holokauszt emléknapjához kapcsolódó rendezvény a Raoul Wallenberg emléke előtti főhajtás is egyben, hiszen a neves svéd diplomata és zsidómentő a vészkorszak idején ember maradt az embertelenségben. A rendezvény ugyanakkor előadással tiszteleg két további zsidómentő emléke előtt: Járosi Andor néhai lutheránus lelkész „erdélyi Wallenbergként” tanúsította emberszeretetét, Sztehlo Gábor budapesti evangélikus lelkész pedig 1600 zsidó gyermek életét mentette meg. A főkonzul hangsúlyozta: a rendezvény az áldozatok és a túlélők előtti főhajtás is egyben, a humánum és a kegyelet napja, hiszen a zsidók nélkül az erdélyi kultúra „nem létezne, vagy jóval szegényebb lenne”.
Beszédében Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt fektet az idén az embermentők példájának felmutatására, s ennek keretében a budapesti alsó dunai rakpartot tizenkét embermentőről nevezte el, akiknek az emlékére május 15-én, Budapesten, nagyszabású konferenciát rendeznek. Németh szerint a kolozsvári Járosi Andor sorsa párhuzamot mutat a felvidéki Esterházy János és Raoul Wallenberg sorsával, hiszen kezdetben valamennyien a nácik ellen harcoltak, de végül mindhárman a szovjet rendszernek estek áldozatául. „Sorsuk drámai módon bizonyítja, hogy a nemzeti és a szovjet típusú szocializmus egylényegű” – fogalmazott.
Nem könnyű a múlttal szembenézni
Az államtitkár utalt arra, hogy bonyolult feladat a múlttal, az emberáldozat, illetve az egyéni és a közösségi szolidaritás kérdésével szembenézni, és emlékeztetett arra, hogy ezek az értékek azzal a társadalmi és nemzeti egységgel szembesültek, amelyek a holokauszt korabeli Európát meghatározták. Úgy vélte, az embermentők példájából a ma élőkre az erkölcsi felelősség fogalma maradt, ami rendkívül fontosnak bizonyulhat napjainkban, amikor „a nemzeti önzés divatja” az öreg kontinensen újra előtérbe kerül. Leszögezte: ez a pragmatizmusnak álcázott önzéskultusz jelenleg az európai jobboldali eliteket söpri el, de később a baloldali eliteket is sorra kerítheti, és ismét előkészítheti a szélsőségek hatalomra jutását. Ezzel a folyamattal szemben pedig Wallenberg példájához kell folyamodnunk, hiszen a szolidaritás ellenszer lehet arra, ami ma földrészünkön történik.
A résztvevők – akik között Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is jelen volt – dokumentumfilmet láthattak Raoul Wallenberg zsidómentő tevékenységéről és tragikus, részleteiben mindmáig nem tisztázott háború utáni sorsáról. Ezt követően került sor az Adalékok a kolozsvári zsidóság múltjához című kötet magyar nyelvű kiadásának bemutatására. A tudományos tanulmányokat tartalmazó kötet Schwartz Róbert kolozsvári zsidó hitközségi elnök irányításával történő lefordítását és kiadását a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus és az OTP Románia támogatta.
Az áldozatok, a hóhérok és a hősök nem a semmiből, hanem magából a társadalomból kerülnek ki, mint ahogyan a kutatók is onnan vétetnek, és az általuk feltárt adatoknak oda kellene visszatérniük – ezzel a gondolattal kezdte méltatását Szilágyi Júlia. Az irodalomkritikus és esztéta felhívta a figyelmet annak veszélyeire, hogy nemzedékek nőnek fel anélkül, hogy a közelmúlt eseményeiről tudomást szerezzenek, pedig a történelem ismerése, az abból történő okulás az egyik legfőbb cél kellene hogy legyen.
Kossuth elítélte az antiszemitizmust
Szilágyi Júlia Kossuth Lajost idézte: „Én ember és ember között faj, nyelv, vallásfelekezet miatt soha nem tettem s nem is fogok tenni különbséget; az antiszemitikus agitációt, mint a XIX. század embere, szégyellem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom.” Majd elmesélte saját élettapasztalatát az embermentésről. „Van olyan időszak a történelemben, amikor az emberséget büntetik, s ezt megmentőim vállalták” – mondta arra emlékezve, hogy nyolc éves korában megmentették az életét. Később, több mint ötven évvel ezelőtt döntött amellett, hogy ha már halálraítéltségét sikerült túlélnie, a magyar nyelv és irodalom szolgálatába szegődik.
Az irodalomkritikus elmondta: a kötet a kolozsvári zsidóság történetét jóformán a középkortól a holokauszt utáni időkig ismerteti, azaz Bethlen Gábortól indulva, a zsidóságnak a modernizációban betöltött szerepéig. Felmutatja egyben azoknak a zsidó embereknek a példáját is, akik „a pszichológiától a pingpongig” Kolozsvár hírnevét öregbítették.
Szilágyi szóvá tette, hogy a holokauszt után hét évtizeddel sincs az áldozatoknak köztéri emlékműve Kolozsváron. „A történelem nem ismerése is történelem” – vonta le a keserű következtetést.
Akihez Wallenberg segítő keze nem ért el
Nussbaum László, akit tizenöt évesen hurcoltak gettóba, onnan pedig Auschwitzba, s aki tizenhat évesen Buchenwaldban szabadult fel, olyan túlélőként mondott beszédet, „akihez Wallenberg segítő keze nem ért el”. Kijelentette: egyike azon kevés túlélőknek, akik a holokausztról még tanúskodni tudnak.
A nyugalmazott közgazdász bevallotta: az eltelt hét évtized során azt tapasztalta, hogy az időkkel együtt az emberek is megváltoznak. Ha akkoriban gyűlölte is az őt elverő diáktársait vagy pedig a lágerbeli megkínzóit, ma már megbocsátana nekik. Úgy véli, keresztény diáktársai nem voltak teljes mértékben hibások, hiszen a korabeli média a zsidókkal szembeni agresszióra buzdította és tanította őket. Nem haragszik már amiatt sem, hogy a háború végén a helyi zsidó temetőbe német katonákat földeltek el, hiszen ma már tudja, hogy a szülő „egyformán siratja azt a fiát, akit lelőttek és azt, akit a gázkamrában végeztek ki”. Sőt, Otto Hermann német lágerparancsnokra is úgy emlékszik (aki egyébként antifasiszta volt), mint aki az életét megmentette azáltal, hogy egyik alkalommal az Appelplatz-on megverte. Megtanulta tehát: „csak embereket, ideológiákat, véleményeket lehet elítélni, népeket nem”.
Fájdalommal állapította meg, hogy bár Romániában – akárcsak más államokban – hatályos törvények ítélik el az antiszemita, a náci és a fasiszta megnyilvánulásokat, és ezek a jogszabályok büntetéseket is kilátásba helyeznek, egyetlen hazai elítélt személyről sincs tudomása. Ez pedig rendkívül veszélyes, mert a törvény be nem tartása a szélsőségesek megerősödéséhez vezet, ami könnyen diktatúrába torkollhat, amint ezt a délszláv térségben albánok, horvátok és mások ellen véghezvitt megdöbbentő genocídiumok is bizonyítják.
Köztéri Járosi-szobrot kért a püspök
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök Járosi Andor lelkész példájáról beszélt, akit Lőwy Dánieltől, a kolozsvári zsidóság történelmének írójától kölcsönzött szóhasználattal „Szamos-parti Wallenberg”-nek nevezett. A kolozsvári evangélikus pap üldözött zsidókat keresztelt, bújtatott, mentett, ellenszegülve a kor hatalmasainak. A püspök Makkai Sándort idézte, aki szerint Járosit erdélyi sorsa készítette fel a mártíromságra. Végül – amint az Járosi Andor unokájának, Antal Margit tanárnak a Járosi-életutat és a „rejtve működő” lelkész magatartását ismertető-bemutató kiváló előadásából is kiderült – a kolozsvári Wallenberget szintén a szovjetek hurcolták el, és még 1944 karácsonyán meghalt, Magnyitogorszk egyik lágerében.
A lutheránus egyházfő hangot adott annak az óhajának, hogy a zsidómentő Járosi Andor emlékét Kolozsváron köztéri szobor örökítse meg.
Sztehlo Gábor budapesti evangélikus lelkész embermentő tevékenységéről Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár tartott előadást, aki egyidejűleg a magyarországi evangélikus egyház világi elöljárója. Közölte: az emlékezés fő célja, hogy beleéljük magunkat azoknak az embereknek a sorsába, akikre emlékezünk, hiszen „amikor az embermentőkről beszélünk, az áldozatok előtt tisztelgünk”.
Relativizmusba torkollnak a viták
Az európai kultúra és társadalom zsidó-keresztény hagyományairól szólva, a magyar diplomata arra a következtetésre jutott, hogy „tisztességes keresztény soha, semmilyen körülmények között nem lehet antiszemita”, mint ahogyan azt sem lehet patikamérlegen lemérni, ki milyen mértékben volt embermentő. Úgy vélte, a napjainkban zajló vonatkozó viták általában relativizmusba torkollnak, s azokban a résztvevők saját gyengeségeikre keresnek mentséget.
Prőhle szerint a mai állami vezetőknek, tisztségviselőknek, továbbá mindazoknak, akik értékközpontúan gondolkoznak, feladatuk hidat építeni az európai térség alapját képező zsidó-keresztény hagyományok és a modern ember sokszor nihilizmusra hajló életfelfogása között.
A rendezvény végén Adorjáni Dezső Zoltán püspök imádkozott az áldozatokért, majd Kallós Miklós egyetemi tanár a halottak emlékére elmondani szokott zsidó imával zárta a kolozsvári Wallenberg-rendezvényt.
--------------------------------------------------------------------------------
RAOUL WALLENBERGRŐL NEVEZNEK EL TERMET AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN
Születésének 100. évfordulója alkalmából parlamenti üléstermet neveznek el Raoul Wallenberg egykori svéd diplomatáról – döntött egyhangúan az Európai Parlament (EP) elnöksége. Raoul Wallenberg Magyarországon fejtette ki tevékenységét, amellyel magyar zsidók ezreit mentette meg az Auschwitzba való deportálástól és a biztos haláltól. A magyar kormány a 2012-es évet az embermentő diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából Raoul Wallenberg Emlékévnek nyilvánította, és döntött a Raoul Wallenberg Emlékbizottság felállításáról.
TIBORI SZABÓ ZOLTÁN. Szabadság (Kolozsvár)

2012. május 12.

MOGYE: a tanügyminiszter szerint nincs szükség magyar karra
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) különálló magyar karát megalapító kormányhatározat visszavonását javasolja a Ponta-kormánynak Ioan Mang oktatási miniszter, aki csütörtökön felkereste a tanintézményt. Mang a román és magyar oktatókkal folytatott konzultáció után azt állította: a különálló karhoz „azok sem ragaszkodnak, akik magyar tagozatot szeretnének”, ezt a megoldást szerinte csak a megbuktatott Ungureanu-kormány erőltette. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglátása szerint új helyzet alakult ki Magyarország keleti határainál magyar-ügyben, és együttműködésre buzdította a romániai magyar politikai szervezeteket. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese bejelentette: az RMDSZ a MOGYE magyar képviselete által meghatározott célokat támogatja.
Ioan Mang tárcavezető szerint a kormánynak újabb határozatot kellene elfogadnia, amely érvénytelenítené az előzőt. Megállapítása szerint „mindenki elismerte: nem kell külön kar, mert mindenki tagozatot, esetleg főtanszékeket akart”. Mint mondta, néhány hét múlva ismét tárgyal az egyetem szenátusával, és eltökélt szándéka az egyetemi autonómia betartása.
A magyar tagozat képviseletével megbízott Szabó Béla professzor azt mondta: el tudnák fogadni, hogy különálló kar helyett önálló magyar főtanszékek alakuljanak, ahogy azt a törvény előírja, de erre sem kaptak garanciát a minisztertől.
A tavalytól hatályos törvény előírásaival éppen az egyetemi autonómiára hivatkozva tagadta meg a MOGYE román többségű szenátusa, hogy önálló főtanszékekbe szervezze a magyar oktatást.
„Majd még beszélünk a szenátussal, majd meggyőzzük őket” – idézte Szabó Béla a miniszter szavait. „Ezekben semmi biztosítékot nem látunk, azért mondtuk, hogy garanciaként minimálisan az önálló magyar főtanszékeket meg kell alakítani, mert az biztosítja a túléléshez való jogot” – emelte ki a professzor.
Marosvásárhelyre várták Andrei Marga külügyminisztert is, aki hosszú ideig a multikulturális oktatás modelljének tartott kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora volt, de bukaresti elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a konzultáción. Mang szerint a MOGYE-n is a „kolozsvári megoldást” kellene alkalmazni, de ezt az egyetemnek kell kezdeményeznie. A BBTE-n a román többség nem akadályozta meg, hogy a tanügyi törvénynek megfelelően megalakuljanak az önálló magyar főtanszékek.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap az MR1-Kossuth Rádió műsorában a Ponta-kormány első intézkedései kapcsán megállapította: új helyzet alakult ki Magyarország keleti határainál magyar-ügyben. „Felszólítom, hívom a romániai magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – közölte a kormányfő.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggasztónak találta az elmúlt napok eseményeit. Megállapította: ha a biztatóan alakuló magyar–román kapcsolatrendszernek vége szakadna, az nem csupán a két ország, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne. Szerinte a veszély elkerüléséhez „politikai akarat kell, amely a magyar kormány részéről adott”.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője, a nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó pártközi munkacsoport társelnöke Martin Schulzhoz, az Európai Parlament (EP) elnökéhez és Hannes Swobodához, az EP szocialista frakcióvezetőjéhez fordul a romániai magyarság jogainak védelmében.
„A szerzett kisebbségi jogok elvétele ellentétes az európai demokratikus gyakorlattal. Az európai intézményeknek már most figyelmeztetniük kell erre az új román kormányt. Elfogadhatatlan, hogy a MOGYE hosszas küzdelem után engedélyezett magyar karának létrehozása meghiúsuljon” – hangsúlyozta közleményében a politikus.
A MOGYE-n intézményesített magyar tagozatra van szükség, hogy az egyetemi ügyekről a közvetlenül érintettek döntsenek – jelentette ki Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tegnap Kolozsváron. Rámutatott: a magyar tagozat számára biztosítani kell az önálló döntés jogát a tanrendi, a személyzetpolitikai és arculati önállóság területén. Továbbá, garantálni kell az egyenlő fenntartás-fejlesztés, illetve a közös döntésekben való képviselet szabályait. Mint kifejtette, ez történt a kolozsvári egyetemen is. Ha ilyen változtatások megfelelnek a magyar tagozat oktatói és hallgatói közössége által kinyilvánított érdekeknek, járulékos kérdés, hogy a vázolt önállóságnak milyen intézményes keretet adnak, azt karnak, intézetnek, vagy főtanszéknek nevezik. De ezt is elsősorban a magyar egyetemi közösségnek kell megmondania – hangsúlyozta Magyari Tivadar. Hozzátette: az RMDSZ főtitkársága azt támogatja, amit a MOGYE magyar részének legitim képviselete célként meghatároz. „Nehezíti a dolgokat, hogy az újabb oktatási minisztert a falvédőről választották” – állapította meg a főtitkárhelyettes.
--------------------------------------------------------------------------------
A tanügyi tárcának el kell fogadnia a MOGYE chartáját – közölte tegnap döntését a marosvásárhelyi táblabíróság. A testület ezzel a határozatával helyet adott a MOGYE román vezetősége keresetének, az említett dokumentum elfogadását elutasító tanügyminisztérium ellen irányult. Mint ismeretes, mindeddig az oktatási tárca nem ismerte el a (magyar tagozatról említést nem tevő) egyetemi chartát és az ennek alapján megtartott (a magyar tagozat által bojkottált) választások eredményét. A határozat ellen a Legfelső Bíróságon és Számvevőszéken lehet a kihirdetését követő 5 napon óvást emelni. Szabadság (Kolozsvár)

2012. május 12.

Magyar állami kitüntetés Boros Jánosnak
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Magyarország köztársasági elnöke Boros Jánosnak, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete volt elnökének, Kolozsvár volt alpolgármesterének. A tegnap délben sorra kerülő ünnepséget Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: Boros János a tizenkét éves Funar-korszakként elhíresült rendkívül nehéz kolozsvári kisebbségi politizálás éveinek talán a legmeghatározóbb alakja, szakmai és mindenek fölött emberi nagysága révén tagadhatatlanul beírta magát jelenkorunk történelmébe.
A kitüntetést Németh Zsolt, Magyarország külügyminisztériumának parlamenti államtitkára nyújtotta át Boros Jánosnak, a kolozsvári magyar közösség érdek- és jogvédelmének, a közösség nemzeti tartásának megőrzése érdekében végzett kiemelkedő munkájának elismeréseképpen. (Németh Zsolt ünnepségen elmondott méltató beszédét a 3. oldalon olvashatják.)
(P. A. M.) Szabadság (Kolozsvár)

2012. május 12.

„Felvenni a keresztet”
Ennek a kifejezésnek kettős értelme van. S bár a kettő látszólag teljesen ellenkező értelmű, mégis összefügg. Egyrészt azt jelenti, hogy rugódozás nélkül vállalni a gyümölcsöt sokszor csak nagyon nagy áron is nagyon keveset érlelő megpróbáltatásokat. Másrészt azt, hogy elfogadni egy kereszt formájú kitüntetést.
És azért függ össze, mert ha valaki egy közösségért vállal megpróbáltatásokat, ha ezeket a megpróbáltatásokat a közösség éppen őrá bízza, az a közösség részéről kitüntetés.
Boros János, mint élete jelentős részét hivatalban töltő ember, tudhatja, hogy a jobb fajta hivatalnokok is szeretnek nehéz feladatot kapni, mert a feladat rájuk osztása feletteseik bizalmát fejezi ki. Nem akárki kap nehéz feladatot, csak az, aki állja.
Így van ez a közösség részéről is: jó esetben olyanokat küldenek a legnehezebb szolgálatra, azaz olyanok vállára tesznek keresztet, akik képesek lehetnek azt hordani. A kereszt: kitüntetés.
De fordítva is így van! Ha valaki komolyan veszi a közösség bizalmát, tehát azt, amit egy kitüntetés kifejez, az szembesül azzal, hogy a bizalom kihívás, és ezért a bizalom teher. Ha a kitüntetésnek súlya van – már pedig remélem, hogy Magyarország kitüntetéseinek ma újra súlya van (nem volt mindig így) – akkor azt a súlyt, azt a terhet hordozni kell. Méltóan, őszintén, a vállalt szerep elleni rugódozás nélkül. S ez sokszor nem könnyű, sőt, sokszor áldozatot kíván. Tehát a kitüntetés: kereszt.
És úgy hiszem, van ennek egy transzcendentális vonatkozása is. A Szent Mihály katedrális főgondnokának ünnepségén bizonyára megengedtetik hivatkozni erre a vonatkozásra. Néha ugyanis a közösségért, de nem feltétlenül a közösség döntéséből, hanem sorsszerűen viselünk keresztet. Mindkét értelemben: kitüntetésként is, teherként is. És mindkét minőségben is: egyénileg és közösségként. Egyénileg, amikor sokszor érthetetlen személyes megpróbáltatásokkal, tragédiákkal, betegségekkel nézünk szembe. És közösségileg, amikor nemzetként, vagy nemzetrészként viselünk olyan terheket, amilyeneket a világ szerencsésebb nemzetei vagy nemzetünk szerencsésebb része nem.
Sorsszerű egyéni és közösségi keresztjeinket viselve sose feledjük el, hogy valakitől bizalomként kapjuk a keresztet, s ezért a kereszt, ebben az értelemben is kitüntetés.
Az erdélyi magyarság számára a „megmaradás parancsolata” (ahogy Fábián Ernő bácsi fogalmazott utolsó könyve címében) – s nem akármilyen történelmi körülmények között ez a parancsolat – olyan közösségi teher, amely bár távlati, történelmi perspektívákban, de hisszük, hogy egyszer kitüntetésként fog számba jönni.
Kitüntetés, amelyhez nem könnyű méltónak lenni, és nem akárki lehet méltó: hiszen már említettük, hogy amint a kereszt kitüntetés, úgy a kitüntetés is kereszt. Hitem szerint az erdélyi magyarság azért kapta ezt a kitüntető keresztet, mert képes méltóan viselni.
Méghozzá azért képes, mert sok olyan ember van soraiban, aki egyénileg is méltó a közösség által rárótt keresztre. A közösség méltó keresztviselése sok egyéni méltó keresztviselésből áll össze.
Viselje az erdélyi magyarság büszkén – kedves Alpolgármester úr, kedves János, viseld büszkén – a kitüntetést, a keresztet!
Németh Zsolt
(Magyarország külügyminisztériuma parlamenti államtitkárának beszéde Boros János, Kolozsvár egykori alpolgármesterének kitüntetésén hangzott el tegnap.) Szabadság (Kolozsvár)

2012. május 14.

Magyar állami kitüntetést kapott Boros János
Boros Jánosnak, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete volt elnökének, illetve Kolozsvár volt alpolgármesterének adományozta a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést Magyarország köztársasági elnöke.
A szombaton megszervezett ünnepségen Németh Zsolt, Magyarország külügyminisztériumának parlamenti államtitkára nyújtotta át a kitüntetést a volt alpolgármesternek a helyi magyar közösség érdek- és jogvédelmének, illetve a nemzeti tartás megőrzése érdekében kiemelkedő munkájáért. Az eseményt Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul nyitotta meg, aki rámutatott, Boros János a 12 éves Funar-korszak kisebbségi politikájának egyik legmeghatározóbb alakja. „Szakmai és emberi nagysága révén tagadhatatlanul beírta magát jelenkorunk történelmébe” – fogalmazott a főkonzul. Krónika (Kolozsvár)

2012. május 14.

Orbán Viktor aggódik az erdélyiekért
A magyar miniszterelnök a „félidőben” átalakította kormányát
Új helyzet van kialakulóban Magyarország keleti határainál magyarügyben a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor aggodalmainak adott hangot az új bukaresti kormányzat első intézkedéseivel kapcsolatban pénteken a közszolgálati Magyar Rádiónak adott interjúban.
Új helyzet van kialakulóban Magyarország keleti határainál magyarügyben a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor aggodalmainak adott hangot az új bukaresti kormányzat első intézkedéseivel kapcsolatban pénteken a közszolgálati Magyar Rádiónak adott interjúban. „Felszólítom, hívom az ott működő magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – jelentette ki Orbán, és hozzátette, hogy bár a politikában szükséges a rivalizálás, a mostani helyzetben a verseny felett ott van az együttműködés, az összetartás mindent felülíró eszméje.
Ugyancsak aggasztónak találta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára az elmúlt napok romániai eseményeit.
Kolozsvári nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, továbbá a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások rossz irányba mutatnak. Az államtitkár szavai szerint miközben a kilencvenes években egyfajta „hidegbéke” jellemezte a két ország kapcsolatait, az elmúlt időszakban afféle „mézesévekké” alakította a román–magyar kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek felismerése. Ez állt a hátterében annak, hogy a legkülönfélébb kérdésekben – így a mezőgazdasági és a kohéziós politikában, az energetikában, a határtérség fejlesztésében, valamint a Duna-stratégiában – sikeres beruházásokat bonyolított le a két fél. Budapest elhibázottnak tartaná, „ha a biztatóan alakuló magyar–román kapcsolatrendszernek vége szakadna; nem csupán a két ország szempontjából, hanem az egész térség szempontjából elhibázott volna, Közép-Európa stabilitása, a közép-európai fejlődés, a jólét is kárát látná”.
Ma teszik le az esküt az Orbán-kormány új miniszterei
Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjúban. A frakcióvezetői székbe Rogán Antal kerül, az IMF-főtárgyalói poszton pedig Varga Mihály követi Fellegi Tamást, aki lemondott. Öt feladat, a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja kerül át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjétől az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítójához. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter – aki Réthelyi Miklóst váltja a tárca élén, amelyet Nemzeti Erőforrás Minisztériumról kereszteltek át Emberi Erőforrások Minisztériumává – ma tesz esküt a parlamentben. Ugyancsak ő felel ezentúl a családpolitikáért, az egészségbiztosításért, az egészségügyért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, az oktatásért, a kultúráért, a sportpolitikáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért és a kormányzati tudománypolitikáért.
Gy. Z. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. május 17.

A külügyminisztérium nem kíván a sajtóban üzengetni
A román külügyminisztérium megerősítette csütörtökön az MTI-nek, hogy Nyirő József újratemetése és magyar politikusok nyilatkozatai miatt szerdán bekérették Magyarország bukaresti nagykövetét, ám a találkozóról nem közöltek további részleteket, arra hivatkozva, hogy nem a kívánnak a sajtóban üzengetni.
A román külügyminisztérium sajtószolgálata az MTI megkeresésére csütörtökön válaszlevelében közölte, hogy a nagykövet vidéki útja miatt Balázs Ádám ügyvivő jelent meg a minisztériumban.
Tájékoztatásuk szerint a találkozón nem érintették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét, viszont megerősítették, hogy Nyirő József újratemetéséről és egyes magyar politikusok nyilatkozatairól volt szó.
„A kihallgatáson a román fél kifejezte készségét, hogy bármilyen téma napirendre kerüljön a kétoldalú tárgyalásokon, diplomáciai szinten és nem a sajtóban a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség és a kiváló európai uniós együttműködés szellemében" – olvasható a román külügyminisztérium sajtószolgálatának az MTI-hez eljuttatott levelében.
A magyar Külügyminisztérium szerdán adott tájékoztatást arról, hogy a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.
Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a partner kérésének – jelezte a tárca közleménye.
A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését. Az ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott az együttműködésre az új román kormánnyal, arra várakozással tekint.
Az erdélyi Krónika című napilap a nap folyamán eljuttatta az MTI-hez csütörtökön megjelenő cikkét, amelyben azt írja, hogy „a román kormány megakadályozni készül" Nyirő József író május 27-ére tervezett székelyudvarhelyi újratemetését.
A lap „bukaresti forrásokra" hivatkozva közölte, hogy szerdán a bukaresti külügyminisztériumba kérették Füzes Oszkárt. A Krónika értesülései szerint a román külügynél arról tájékoztatták a magyar diplomatát, hogy „a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben időszerűtlen" az újratemetés. Azt is javasolták, hogy találjanak későbbi időpontot az eseményre.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az újratemetést helyben szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, nincs tudomása arról, hogy diplomáciai bonyodalmak alakultak volna ki a Nyirő-temetéssel kapcsolatban. A székelyudvarhelyi szervezők továbbra is arra készülnek, hogy május 27-én a városban újratemetik Nyirő Józsefet.
Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi.
MTI. Erdély.ma

2012. május 18.

Bukarest akadályozhatja Nyirő József újratemetését
Megakadályozni készül a román kormány Nyirő József pünkösdi székelyudvarhelyi újratemetését. Lapunk bukaresti forrásokból úgy értesült, hogy az új balliberális hatalom részéről kifogásolhatják a székely író hamvainak újratemetését vagy annak bizonyos részleteit. A Krónika úgy tudja, hogy az ügyben tegnap bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, aki azonban Marosvásárhelyen tartózkodott, így a külügyi tárcánál az ügyvivő képviselte a bukaresti magyar diplomáciai kirendeltséget. Értesülésünket szerda este a budapesti, csütörtökön pedig a román külügyminisztérium is megerősítette.
Nagyköveti cáfolat. Füzes Oszkár leszögezte, Nyirő nem volt románellenes. A magyar külügyminisztérium szerda este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét. Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a partner kérésének – olvasható a tárca közleményében.
A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését.
A követségi ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott az együttműködésre az új román kormánnyal, arra várakozással tekint.
A magyar nagykövet bekéretését a román külügyminisztérium is megerősítette csütörtöki közleményében, amely szerint Nyirő József újratemetéséről, és magyarországi politikusok nemrégiben tett nyilatkozatairól volt szó. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kérdése nem szerepelt a találkozó témái között – közli a szaktárca.
A román fél közölte Balázs Ádámmal, hogy nem a médián keresztül, hanem kétoldalú diplomáciai keretek között hajlandó bármilyen kérdésről tárgyalni, „a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség, és az Európai Unió szintjén való kiváló együttműködés kontextusában”.
Ugyanakkor vélhetően Füzes Oszkárnak a Digi24 román televíziónak a hét elején adott interjújában elhangzottak sem nyerték el a román kormány tetszését. Ebben ugyanis a nagykövet leszögezte: az autonómia az egyetlen logikus és természetes kompromisszum a nemzetállami többség területi szuverenitása és a kisebbségek létezéshez való joga között. Sőt a diplomata kifejezte meggyőződését, hogy az autonómia a közeljövőben megvalósítható lesz Romániában.
A Krónika megbízható forrásokból úgy értesült szerdán, hogy a román külügyminisztériumban arra hivatkoztak: Nyirő József újratemetése „időszerűtlen a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben”, továbbá nyomatékosan arra kérték az ügyvivőt, hogy találjanak későbbi időpontot az eseményhez.
A bukaresti hatalom beavatkozása nem minden előzmény nélküli, az elmúlt napokban ugyanis több román lap is antiszemitának, irredentának nevezte az írót, annak ellenére, hogy az egyik hírtelevízióban Füzes Oszkár magyar nagykövet hosszasan érvelt amellett, hogy ezeket a vádakat semmilyen történelmi vagy irodalmi dokumentum nem támasztja alá.
Úgy tudjuk, a külügyminisztérium mára vár választ a magyar nagykövettől, ennek nyomán pedig közleményben tervezi nyilvánosságra hozni álláspontját. Információink szerint azonban a szervezők semmilyen körülmények között nem hajlandók elhalasztani Nyirő József május 27-i újratemetését.
Mint ismeretes, az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte, majd ezt követte Nyirő földi maradványainak Budapestre szállítása. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi.
Szász Jenő közölte: Bukarest aggálya nem jelent tiltást, így pünkösd vasárnapján a székely városban örök nyugalomra helyezik az 1953-ban Madridban elhunyt író hamvait. Az MPP elnöke úgy vélte: mivel szóban történt a tájékoztatás, a román külügyminisztérium álláspontja informális, és „ezért nem kellene túlreagálni a dolgot”. Szász elmondta azt is, az Országgyűlés Hivatala főszervezőként folyamatosan, már Nyirő áprilisi exhumálása óta kapcsolatban állt a román hatóságokkal az ügyben, de az elmúlt napokig semmilyen kifogás nem érkezett a részükről.
Tegnap egyébként Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet – aki a nap folyamán Marosvásárhely polgármesterjelöltjeivel találkozott – a Maros-parti városban cáfolta a Nyirő József feltételezett románellenességéről és antiszemitizmusáról a román médiában megjelent vádakat.
Román újságírók kérdésére, miszerint a magyar állam miért működik közre a közelgő helyhatósági választás kampányában „egy ellentmondásos” író újratemetésének lebonyolításában, a diplomata közölte: bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy az író nem volt románellenes vagy antiszemita. Ekkor egy sajtós közbevetette: „na de Nyirő horthysta volt”. Erre a megállapításra Füzes Oszkár úgy válaszolt: „ilyen alapon az én apám is horthysta volt, mert abban a korszakban élt”.
A napokban az Evenimentul zilei napilapban megjelent cikk fasisztának és irredentának nevezte Nyirő Józsefet, aki a szerző állítása szerint személyesen románok gyilkolására buzdított Kolozsváron. Az állítás azonban a tekintetben is sántít, hogy a kincses város megnevezett negyede az ötvenes években épült, az író pedig már az 1940-es évektől külföldön élt, majd 1953-ban Madridban halt meg.
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma elnevezésű szervezet ugyanakkor felszólította a román kormányt, akadályozza meg az író újratemetését, vonja vissza azoknak az erdélyi iskoláknak az elnevezését, amelyek Nyirő nevét viselik, mivel szerintük az író „a nemzetiszocialista, hungarista vonalat képviseli”. Mint ismeretes, a tervek szerint Nyirő hamvait május 23-án ravatalozzák fel a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, ahonnan a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában szállítják a Székelyföldre, majd május 27-én, vasárnap temetik újra a székelyudvarhelyi római katolikus temetőben.
Rostás Szabolcs, Csinta Samu. Krónika (Kolozsvár)

2012. május 19.

Budapest szerint Bunta Levente nem a magyar álláspontot erősíti a Nyirő-ügyben
A Nyirő József újratemetésével kapcsolatban kialakult „magyar-román szakmai és politikai vitában” Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere „és társai” nem a magyar álláspontot erősítik – vélekedik az Országgyűlés Hivatala. Fráter Olivér, a Nyirő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottja közleményében kifejtette: a polgármester már a személyes tárgyalásokon is Nyirő József „nyilas múltjával és a vele szemben megfogalmazott antiszemitizmus vádjával kapcsolatosan rendkívül erős felvetéssel élt”. Hozzáfűzték: utóbb a román hatóságok és a román média is fasisztának, nyilasnak és antiszemitának minősítették az egykori írót. Mint hangsúlyozták, Bunta Levente nyilvánosan megtámadta a Nyirő József újratemetését kezdeményező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökét és a magyar Országgyűlés elnökét, az újratemetés védnökét. Ezek után a román hatóságok már azt kifogásolták, hogy a tervezett újratemetés „jobboldali ceremónia” lesz - jegyezték meg. A közleményben rámutattak, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó városi könyvtár igazgatója kijelentette, nem indokolt, hogy az intézmény felvegye Nyirő József nevét. Ezek után román civil szervezetek azt követelték, tiltsák meg Székelyföldön, hogy bármelyik közintézmény Nyirő nevét viselhesse - írták. A hivatal arra is kitért, hogy a Bunta Levente „pártjához közel álló bukaresti magyar lap”, az Új Magyar Szó arról cikkezett, hogy Nyirő József háborús bűnös, és „ugyanezt a hamis vádat hangoztatja a román sajtó Nyirő-ellenes része is”. Mint kiemelték, bíznak abban, hogy a jövőben a Nyirő Józseffel kapcsolatban kialakult magyar-román vitában „minden magyar ember a magyar álláspontot” erősíti. A hivatal sürgeti a román hatóságokat, hogy egyértelműen közöljék, a Nyirő József újratemetésével kapcsolatban eddigiekben kifejezett egyet nem értésük mit jelent: megtiltják Nyirő József földi maradványainak Romániába bevitelét, vagy azt, hogy nem értenek egyet ugyan az újratemetéssel, de tudomásul veszik a megtartását. Amint a román hatóságok közlik válaszukat, a magyar fél „haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt” az újratemetéssel kapcsolatos helyzetről - írták. Kiemelték, ha nem engedik be Romániába Nyirő József földi maradványait, a magyar fél olyan megoldást keres, amely „nem csorbítja sem a román jogrendet, sem Nyirő József tisztelőinek lelki várakozásait”. Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Nyirő hamvait május 23-án ravatalozzák a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, onnan a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában szállítják a Székelyföldre, majd a tervek szerint május 27-én, vasárnap temetik újra a székelyudvarhelyi római katolikus temetőben. A budapesti külügyminisztérium szerdán azt tudatta, hogy a román külügy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata és Nyirő József tervezett újratemetése ügyében. Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a kérésnek. A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését. A szervezők pénteken Székelyudvarhelyen bejelentették, hogy a városban folytatódnak Nyirő József pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetésének előkészületei.
MTI. Krónika (Kolozsvár)

2012. május 21.

Budapest szerint Bunta Levente nem a magyar álláspontot erősíti a Nyirő-ügyben
A Nyirő József újratemetésével kapcsolatban kialakult „magyar-román szakmai és politikai vitában” Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere „és társai” nem a magyar álláspontot erősítik – vélekedik az Országgyűlés Hivatala.
Fráter Olivér, a Nyirő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottja közleményében kifejtette: a polgármester már a személyes tárgyalásokon is Nyirő József „nyilas múltjával és a vele szemben megfogalmazott antiszemitizmus vádjával kapcsolatosan rendkívül erős felvetéssel élt”. Hozzáfűzték: utóbb a román hatóságok és a román média is fasisztának, nyilasnak és antiszemitának minősítették az egykori írót.
Mint hangsúlyozták, Bunta Levente nyilvánosan megtámadta a Nyirő József újratemetését kezdeményező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökét és a magyar Országgyűlés elnökét, az újratemetés védnökét. Ezek után a román hatóságok már azt kifogásolták, hogy a tervezett újratemetés „jobboldali ceremónia” lesz - jegyezték meg.
A közleményben rámutattak, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó városi könyvtár igazgatója kijelentette, nem indokolt, hogy az intézmény felvegye Nyirő József nevét. Ezek után román civil szervezetek azt követelték, tiltsák meg Székelyföldön, hogy bármelyik közintézmény Nyirő nevét viselhesse - írták.
A hivatal arra is kitért, hogy a Bunta Levente „pártjához közel álló bukaresti magyar lap”, az Új Magyar Szó arról cikkezett, hogy Nyirő József háborús bűnös, és „ugyanezt a hamis vádat hangoztatja a román sajtó Nyirő-ellenes része is”. Mint kiemelték, bíznak abban, hogy a jövőben a Nyirő Józseffel kapcsolatban kialakult magyar-román vitában „minden magyar ember a magyar álláspontot” erősíti.
A hivatal sürgeti a román hatóságokat, hogy egyértelműen közöljék, a Nyirő József újratemetésével kapcsolatban eddigiekben kifejezett egyet nem értésük mit jelent: megtiltják Nyirő József földi maradványainak Romániába bevitelét, vagy azt, hogy nem értenek egyet ugyan az újratemetéssel, de tudomásul veszik a megtartását.
Amint a román hatóságok közlik válaszukat, a magyar fél „haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt” az újratemetéssel kapcsolatos helyzetről - írták. Kiemelték, ha nem engedik be Romániába Nyirő József földi maradványait, a magyar fél olyan megoldást keres, amely „nem csorbítja sem a román jogrendet, sem Nyirő József tisztelőinek lelki várakozásait”.
Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Nyirő hamvait május 23-án ravatalozzák a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, onnan a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában szállítják a Székelyföldre, majd a tervek szerint május 27-én, vasárnap temetik újra a székelyudvarhelyi római katolikus temetőben.
A budapesti külügyminisztérium szerdán azt tudatta, hogy a román külügy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata és Nyirő József tervezett újratemetése ügyében. Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a kérésnek. A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését.
A szervezők pénteken Székelyudvarhelyen bejelentették, hogy a városban folytatódnak Nyirő József pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetésének előkészületei. Krónika (Kolozsvár)

2012. június 2.

Németh Zsolt: következetesnek kell maradni a szolidaritásban
Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, „a határokat átívelő nemzeti összetartozásban", mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön „valami egyedülállóan jóvá" – mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott szombati megemlékezésen.
Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el.
El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek „valami jó nőjön ki" – fogalmazott.
Úgy vélte, ez „látszólag lehetetlen", de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki.
Ez „más népeknek nem adatott meg", ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását – vélekedett Németh Zsolt.
MTI. Erdély.ma

lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 1351-1360