udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2701
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 2701-2701
Névmutató:
Iliescu, Ion
1995. december 3.
Lábody László, a HTMH elnöke nov. 29-én Marosvásárhelyen felkereste Sütő András írót, akivel a romániai magyarság megmaradási esélyeiről folytatott megbeszélést, majd találkozott az RMDSZ megyei vezetőivel és értelmiségiekkel, érdeklődőkkel. Nov. 30-án Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán találkoztak a területi RMDSZ képviselőivel, dec. 1-jén Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván jártak, ahol megtekintették a Keresztény Ifjúsági Központot, este Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tagjaival találkoztak. Dec. 2-án Besztercén jártak, majd Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ-vezetőkkel tartottak megbeszélést, ezután Lábody László sajtóértekezleten összegezte körútjának tapasztalatait. Az RMDSZ híven tolmácsolja a magyar társadalom problémáit, állapította meg. Iliescu megbékélési javaslata már szerepelt a múlt évi magyar kormányprogramban, úgy vélekedett, hogy sajátos magyar-román modellt kell kidolgozni. Érthetetlennek nevezte, hogy diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, ugyanakkor halogatják az RMDSZ félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetének napirendre tűzését. Dec. 3-án Nagyváradra, útjának utolsó állomására érkezett Lábody László, találkozott az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./ Lábody László Csíkszeredában kijelentette, hogy a megbékélésről szóló tárgyalások során figyelembe kell venni az erdélyi magyarság sérelmeit. Az alapszerződésről szóló tárgyalásokon éppen a nemzeti kisebbségek kérdésében van véleményeltérés, Románia ugyanis nem kívánja biztosítani a romániai magyarok által igényelt jogokat. Búzás László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének alelnöke leszögezte: Székelyföldön mind a gazdasági együttműködés, mind az autonómia ügyében konkrét segítséget várnak a magyar kormánytól. /Új Magyarország, dec. 2./ Lábody László "megfeddte mind romániai magyar közösséget, mind a politikai elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt." Szerinte az ideális jövő: demokratikus, gazdag Romániában autonóm magyar közösség. Az államtitkár szerint a többséget kell meggyőzni a követelések helyénvalóságáról. Lábody László adatokkal bizonyította, hogy a támogatás mértéke meghaladja az előző években nyújtott támogatások szintjét. A III. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: illő lett volna először a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megkérdezni a magyar kormányt, egyébként támogatni fogják a találkozót. - Az erdélyi magyarság "vert seregnek" érzi magát, jelentette ki az államtitkár, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./ "Hidegfejű gondolkodásra, cselekvésre van itt szükség, jól elgondolt stratégiára" - mondta az államtitkár Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./1995. december 4.
Iliescu elnök és Vacaroiu miniszterelnök dec. 4-én fogadta Széles Gábort, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének /GYOSZ/ elnökét, aki a román hasonló szövetség elnökének meghívására kétnapos látogatást tesz Bukarestben. - Ugyanezen napon Markó Béla elnök RMDSZ-szenátorok és képviselők társaságában fogadta a GYOSZ képviselőit az RMDSZ bukaresti székházában. Szóba kerültek a GYOSZ és az RMDSZ Gazdasági Főosztálya közötti együttműködés módozatai. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./ Széles Gábor elmondta, hogy megbeszélésein nem esett szó politikai kérdésekről, de a gazdasági kapcsolatok elmélyítése hozzájárulhat a politikai feszültségek csökkentéséhez. /Népszabadság, dec. 5./1995. december 5.
Pomogáts Béla a Szabadság dec. 2-i számában elemezte Iliescu elnök megbékélési ajánlatát, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a román és magyar történelmi stratégiák kompromisszumát javasolja, hanem beéri "retorikai fordulatokkal". 1918 után a román állam stratégiai célja a magyarok asszimilálása volt. A román megegyezési javaslat alapvető tartalma: ha Budapest felhagy az erdélyi magyarok támogatásával, elérhető a kiegyezés. Iliescu elnöknek el kellene fogadni a gyulafehérvári határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./1995. december 6.
Iliescu elnök az UNESCO 50. évfordulójának párizsi ünnepségén /nov. 15-én/ újra elsorolta, milyen "messzemenő jogokat" élvez a magyar kisebbség. "Ugyanakkor a lakosságnak csak 7 százalékát teszik ki, nem lehet külön bantusztánokat teremteni a magyarok számára. Vajon mi lenne az önök reakciója, ha a franciaországi arabok arab nyelvű oktatást követelnének az általános iskolától az egyetemig, méghozzá a francia állam által finanszírozva." - tette fel a kérdést. A magyarok ezer esztendeje élnek Erdély földjén, iskoláik több évszázadosak. Az 1938-as népszámlálás szerint a Romániában élő kisebbségek a lakosság 30 %-át tették ki. Azóta sikerült a kisebbségiek jó részét elűzni, eladni, lemorzsolni. - A magyar nemzetiségűek adófizető állampolgárok, ezért a magyar iskolákat ugyanúgy lehet finanszírozni, mint a többségi nyelven működőket, írta Kovács N. Erzsébet. /Kovács N. Erzsébet: Arab bevándorlók Erdélyben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ 1995. december 6.
A magyar fél dec. 15-én átadja Bukarestnek válaszát Iliescu elnök történelmi megbékélési kezdeményezésére, tájékoztatta dec. 6-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár a Budapesten tárgyaló Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. Az államtitkár kifejtette, hogy végig kell gondolni, hogyan lehetne javítani a kisebbségek sorsán, hogyan lehetne megállítani a romló tendenciákat. Jó lenne, ha az EBESZ főbiztosának mandátuma kiterjedne a vajdasági magyarság helyzetének tanulmányozására is. Tabajdi Csaba a főbiztos segítségét kérte a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban, majd bemutatta azt a kiadványt, amelyet a Kisebbségvédelmi Egyesület készített a szlovák nyelvtörvényről. Az egyesület civil társadalmi kezdeményezés. /Népszabadság, dec. 7./ Tabajdi Csaba elmondta: Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a román fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. /Új Magyarország, dec. 7./ 1995. december 8.
Traian Chebeleu sajtóértekezletén írásos nyilatkozattal reagálva szélsőségességet és soviniszta érzelmeket vetett Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetsége elnöke szemére, elutasítva Pomogáts Bélának a kolozsvári Szabadságban kifejtett véleményét Iliescu megbékélési javaslatáról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9., Népszabadság, dec. 8./ Előzmény: 2370. sz. jegyzet.1995. december 8.
Az RMDSZ-nek az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos követelése nem egyéb propaganda-akciónál, jelentette ki dec. 8-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. E követelések egyedüli célja tovább élezni a román-magyar kapcsolatokat, tette hozzá. Chebeleu kifejtette, hogy a legionárius rendezvények, a legionárius sajtó, könyvek terjesztése, ugyanúgy a tévében is megjelenő propaganda mutatja, hogy ez a veszély nem elhanyagolható. Iliescu elnök kéri az intézményeket, hogy nagyobb határozottsággal lépjenek fel a legionárius mozgalom újjáéledése ellen, tolmácsolta kérését Chebeleu. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./1995. december 12.
A dec. 12-i bukaresti lapok közölték C. V. Tudor újabb vádaskodó írását. A legfelsőbb bíróság elnökéhez és a főügyészhez intézett nyílt levelében ezt írta: "Nyilvánosan vádolom Ion Iliescut, Virgil Magureanut és más összeesküvőket Nicolae Ceausescu román államfő és felesége meggyilkolásával, valamint legalább erkölcsi bűnrészességgel még legalább ezer ember halálában, akiket azt követően lőttek le, hogy az új csapat átvette a hatalmat." A terjedelmes levél szerzője az 1989 óta eltelt időszak minden botrányát felidézte, majd magára vállalta a felelősséget az Iliescu-ellenes, álnéven közölt írásokért. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1995. december 13.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu államelnökhöz, amelyben emlékeztette a hét ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és a közel negyven napja éhségsztrájkoló Katona Ádám hozzá intézett levelére, kérve az elnököt: "Románia minden állampolgára iránti felelősségérzetét terjessze ki Katona Ádámra is." Az Államelnöki Hivatal válaszlevelében közölte, hogy zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt van, semmilyen politikai nyomást nem lehet figyelembe venni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1995. december 14.
Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a rádióban egyhetes erdélyi körútjáról. Tájékozódott az oktatási törvény diszkriminatív voltáról. Mindenütt, ahol megfordult, visszatérő kérdés volt, "hogy mire számíthatnak a magyar állam, a magyar kormány részéről politikai, erkölcsi és nem utolsósorban anyagi támogatást tekintve." Az tapasztalta, hogy hallatlanul otthon mozog mindenki a magyarországi belpolitikában, "és számomra meglepő módon jóval kevésbé otthonosan mozog a román belpolitikában." "Magyarországról tájékozódnak, magyar tévét néznek, magyar rádiót hallgatnak, szinte magyar állampolgárként lépnek fel a magyar szemben. Ez egy természetes védekező mechanizmusa volt egy közösségnek, amelynek alapélménye évtizedeken át az egyre rosszabb, minden egyre rosszabb", a terror erősödött. Most hirtelen minden megváltozott. Ez "számomra szinte döbbenetes volt, nincsenek tudatában a saját erejüknek, a saját eredményeiknek." Amit a közösség öt év alatt megtett, az bámulatos dolog. Jelen vannak a közéletben, a parlamentben, létrehozták saját civil társadalmukat. - Lábody László Iliescu megbékélési javaslatáról elmondta, hogy a Magyar Szocialista Párt 1994-es választási programjában már szerepelt a megbékélés. A HTMH elnöke szerint mindkét fél részéről van politikai akarat a megbékélésre, ezt komolyan kell venni. - El lehet árasztani a világot reklám brosúrákkal meg történelmi mítoszokról szóló kiadványokkal. Ezek hatékonyságában azonban kételkedik. Szerinte az ilyen propaganda kiadványok csak az adófizetők pénzének pocsékolását jelentik. /Kossuth Rádió, dec. 14./ 1995. december 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az 1989 decemberi eseményekre való emlékezésen, dec. 15-én Temesváron a református templomban elmondott beszédében a magyar-román történelmi megbékélésről szólt. Iliescu elnök indítványa nyomán született meg Tőkés László alternatív indítványa, okt. 31-én. Traian Chebeleu elnöki szóvivő azonban Iliescu nevében elutasította ezt a javaslatot, egyben hihetetlen rágalomözönt zúdított a püspökre és az RMDSZ-re. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja /Centrul de Studii Internationale/ megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia-német modellel, továbbá "a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékokat illető nyilatkozatokkal." Doina Cornea egyenesen demagógnak ítéli Iliescu javaslatait. - A román elnök ajánlatában szereplő francia-német modell csupán egyike a lehetséges mintáknak. A budapesti finn nagykövet a finn-svéd modellről mondta, hogy széleskörű autonómián, önkormányzaton és államilag biztosított jogokon alapul. - Az RMDSZ már évek óta síkra száll a román-magyar kerekasztal-értekezlet mellett, amely biztos alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. /A beszéd szövege két folytatásban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19, 20./ 1995. december 16.
Az 1989-es romániai fordulat eseményeit vizsgáló parlamenti bizottság a mai napig nem állította össze jelentését. A bizottság elnöke, Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor viszont dec. 15-én sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól, ugyanerről terjedelmes interjút adott a Ziua napilapnak. Ezek szerint a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert nem tudták rájuk bizonyítani a vádpontokat /népirtás, titkos bankszámlák, a nemzetgazdaság aláaknázása/. Gabrielescu szerint bizonyított tény, hogy Iliescu államfő a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen katonai segítséget a Szovjetuniótól. A hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. /Magyar Nemzet, dec. 16./1995. december 16.
Hat esztendő telt el azóta, hogy 1989. dec. 16-án Temesváron a református templomból elindult az első Ceausescu-ellenes tüntetés. Az első rendezvény idén is a református egyházközséghez kötődött. Az immár hagyományossá vált tanácskozás résztvevői a román-magyar megbékélés lehetőségeit kutatták. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke élesen bírálta Iliescu elnök szóvivőjének, Chebeleunak az ő javaslatát elutasító és egyben támadó válaszát. Tőkés László hangsúlyozta, hogy a valódi megbékélés alapja a kisebbség autonóm státuszának, egyéni és kollektív jogainak elismerése lehet, majd megismételte, hogy szükséges a román-magyar kerekasztal megrendezése. E javaslat első megvalósításaként Temes megyében kellene megrendezni a kerekasztalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ 1995. december 16.
Dec. 16-án az Európai Unió csúcstalálkozójára Madridba érkezett Horn Gyula miniszterelnök és Iliescu elnök rövid megbeszélést folytatott. A magyar kormányfő elmondta, hogy célul tűzték ki: 1996 márciusáig véglegesítik a két ország között jelenleg napirenden levő négy dokumentumot /az alapszerződést, az együttműködési egyezményt, a kisebbségi jogokról szóló dokumentumot és a megbékélési nyilatkozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ 1995. december 18.
Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a Román Ortodox Egyháznak kell döntenie arról, hogy II. János Pál pápa Romániába látogathat-e. Daniel metropolita nyilatkozott: szerinte a pápa jelenléte Romániában egyelőre nem időszerű. /Magyar Nemzet, dec. 18./1995. december 18.
Határon túli magyar szervezetek vezetőinek csúcstalálkozója volt dec. 18-án Budapesten, ahol Kovács László külügyminiszter, illetve Tabajdi Csaba államtitkár a kormány támogatásáról és szolidaritásáról biztosította őket. Erről számoltak be este a Kossuth Klubban, a sajtótalálkozón. Lábody László, a HTMH elnöke szerint Kovács László vázolta a magyar külpolitika mozgásterét, cselekvési lehetőségeit, eszköztárát, kitért az időnként elhangzó, megalapozatlan kritikákra. Lábody László leszögezte: a két ország közeledésének feltétele a romániai magyar-román viszony alakulása, a kisebbségi jogok maradéktalan biztosítása. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: arra kérték a magyar diplomáciát, hogy a határon túli magyarok jogait még erőteljesebben támogassák az európai intézményekben. Duray Miklós, az Együttélés elnöke rámutatott: a magyar diplomácia irányítói a szlovák-magyar alapszerződés megkötésekor nem vették figyelembe, hogy a szlovák vezetők más értékrend szerint gondolkodnak, mint Magyarországon vagy Európa-szerte a politikai tényezők. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, dec. 20./ Erről a megbeszélésről nyilatkozott Takács Csaba a Népszavának. Iliescu kezdeményezését nem tekinti történelmi megbékélésnek, hanem felszólításnak. A két állam között nincs értelme erről beszélni, mert a két ország nem folytatott évszázados háborúkat, mint Németország és Franciaország. A békeszerződéssel Románia és Szlovákia óriási területekhez jutottak, s ehhez járult három és félmillió magyar. "Ezek a magyarok jelentik e területi gyarapodás tüskéit, amelyeket az illető államok ki szeretnének húzni. Ezek a tüskék viszont nagyon ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Ebben a kérdésben tehát a határon túlra szakadt magyar nemzetrészekkel kell megbékélniük." - "A magyar külpolitikának vannak vargabetűi, megingásai. Sok együttműködésre, egyeztetésre van szükség, s ebben nagy szerepet vállalt a Határon Túli Magyarok Hivatala." /Népszava, dec. 21./ 1995. december 23.
Az RMDSZ egyes vezetői és néhány magyarországi politikus eltúlozza a kisebbségi kérdést, mesterségesen hangsúlyoz olyan problémákat, amelyeket Romániában alapjában véve jobban rendeztek, mint más európai országokban. - jelentette ki Iliescu elnök a bukaresti rádióban. Alapszerződés nélkül is lehet élni, állapította meg. /Magyar Hírlap, dec. 23./ 1995. december 24.
Iliescu elnök a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában élesen bírálta Kohl kancellárt, mert szerinte az EU-nak előbb a Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát magába foglaló visegrádi csoport felvételéről kellene döntenie, s csak után a többi országról. Ez az eljárás megosztottságot okozna, jelentette ki Iliescu. Az alapszerződések kérdéséről úgy vélekedett, hogy Romániának jó a viszonya Magyarországgal. "A kisebbségek kérdése probléma, de ez minden állam belügye." A román elnök leszögezte, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem helytálló. /Népszabadság, dec. 27./ 1995. december 30.
Dec. 4-én Bukarestben tárgyalt Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /GYOSZ/ elnöke, eleget téve George Paunescu, a román GYOSZ elnöke meghívásának. Paunescu kifejtette, hogy szerencsétlen dolog volt szétverni a KGST-t, most egyszerűbb helyzetben lennénk. Elmondta, hogy a románok a Fekete-tenger környékén található országok között akarnak létrehozni egy minden tekintetben együttműködő szövetséget. Tervbe vették a fekete-tengeri parlament felállítását is, elsősorban a jogharmonizáció miatt. - Széles Gábor egy órát tárgyalt Iliescu elnökkel is. Elemezték a volt Jugoszláviában lehetséges közös beruházási, fejlesztési és újjáépítési lehetőségeket. Hasonló fejlesztési lehetőségek kínálkoznak Romániában is. Az elnöki fogadás idején az újságírók csak néhány percig lehettek jelen, majd egy szobába terelték őket, ahol három órás szobafogságban maradtak, mert elfeledkeztek róluk. Széles Gábor a magyarországi újságírókkal még felkereste az RMDSZ bukaresti székházát, ahol a szervezet vezetőin kívül jelen voltak az erdélyi magyar vállalkozók. /(szendrei): Üzlet a bukaresti hóviharban. = Magyar Nemzet, dec. 30./1995. december 30.
Markó Bélával készített interjút Kurcz Béla, a lap munkatársa. "Néha az az érzésem, hogy nincs is a világon másfajta magyar, csak kisebbségi, olyan, aki kisebbségben van egy elképzelt európai többséggel szemben. Rendkívüli hozzáértéssel tápláljuk egymásban az elesettség, a megvertség tudatát." - "Trianont nem lehet elfelejteni, mert nem is hagyják, hogy elfelejtsük. Ám 75 esztendő alatt fel is morzsolódhattunk volna. Nem morzsolódtunk." - "Az autonómiát egyébként jó gyógyírnak tartom a magunk számára."- nyilatkozta Markó Béla. Az Európa Tanács jelentéstevőinek az RMDSZ a romániai magyarság helyzetére vonatkozó összefoglalót adott át, belevéve azt, hogy Románia az 1993 szeptemberi felvételekor vállat kötelezettségeiből szinte semmit sem teljesített. Iliescu megbékélési nyilatkozatáról kifejtette: ha a megbékélésre lenne igazi akarat román részről, nem kellene rá évekig várni. A hangzatos kijelentések mögött továbbra sincs tényleges szándék a romániai magyarág helyzetének rendezésére. Még a problémák meglétét sem akarják elismerni. /Magyar Nemzet, dec. 30./