udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
1999. július 19.
Júl. 19-én megkezdődött Tusnádfürdőn a tizedik, jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A tábor megnyitó előadásai a regionális társadalomépítés, régiómarketing témakörben zajlottak. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke kifejtette, Romániában a hagyományos történelmi tájegységek lakóiban már eleve létezik egy igen erős regionális öntudat. Kolumbán a január 1-én életbe lépett, helyi közpénzügyek törvényéről szólva elmondta, azok akik eddig szegények voltak, azok most még szegényebbek, akik meg gazdagok, azok még gazdagabbak lesznek. Ennek következtében elindulhat egy olyan migrációs folyamat, mely veszélyesebb lehet a Ceausescu-időkben gyakorolt kényszer-áttelepítéseknél. A helyi pénzügyi törvény következtében az életszínvonal módosulásával az ország nem három, hanem ennél is több darabra bomlik. Õry Csaba magyarországi politikai államtitkár előadásában részletesen kitért a Magyarországon külföldi állampolgárként munkavállalókra. Beszámolt arról, hogy hamarosan megállapodás jön létre a román és a magyar kormány között, mintegy ötezer szezonális munkavállalási engedély kibocsátásáról. Hasonló jellegű megállapodás már létrejött Magyarország és Szlovákia között. /Jubileumi Bálványosi Szabad Egyetem Tusnádfürdőn - hétfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A tíz évvel ezelőtt magyarországi és romániai fiatal politikusok által elindított rendezvénysorozat mára már intézménnyé nőtte ki magát, olyan fórummá, amelyen eddigelé tabunak számító témákat is meg lehet vitatni. A tábor magyarországi szervezői azóta már a politikai hatalmat gyakorolják, a hazai szervező hajdani MISZSZ-es politikusok a szintén kormányon lévő RMDSZ-ben töltenek be különböző tisztségeket. Az idei szabadegyetem témája Közép-Európa- Kelet-Európa- Balkán A ma délelőtti előadások témaköre: Regionális társadalomépítés, régiómarketing. Meghívott előadók: Ioan Muresan, román mezőgazdasági miniszter, Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Horia Rusu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke és Borsos Endre, a budapesti Carpathia Alapítvány képviselője. /Bálványosi tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./1999. július 19.
Júl. 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület, a Sepsi Református Egyházmegye és a Hídvégi Református Egyházközség szervezésében a földvári fogolytábor áldozataira emlékeztek Hídvégen, a Brassó megyei Földvár közelében lévő háromszéki településen. Még nincs pontos adat arról, hányan pusztultak el a hírhedt földvári haláltáborban, és hányan szenvedtek a megaláztatás és az éheztetés miatt. A hídvégi református lelkész, Ungvári Barna András szerint elsőként, 1997. április 6-án a Szatmár megyei börvelyiek állítottak kopjafát a hídvégi református templom kertjében. Akkor elhatározták, hogy amíg Földváron méltó emlékmű nem készül a fogolytáborban raboskodottaknak, illetve az elhunytaknak az emlékére, Hídvég legyen az egykori foglyok, a hozzátartozók zarándokhelye. Az emlékmű idén sem kerülhetett a földvári fogolytábor tömegsírjára, mivel a Brassó megyei tanács az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt. Az indoklás az volt, hogy a kérelmezők eltorzítják az eseményeket, a valóságot. - A tiltások ellenére megtelt a hídvégi református templom. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Benkő Levente, a Háromszék szerkesztője ismertette a földvári fogolytábor történetét. A sajtóközlemények szerint körülbelül hatezren sínylődtek ebben a táborban. Tavaly orosz külügyminisztériumi közbenjárására a volt haláltábor egyik tömegsírjánál emlékművet állítottak az 1942-44 között Földváron elhunyt huszonegy szovjet hadifogoly emlékére. A magyar, a sváb, cseh, szerb, lengyel, német foglyok érdekében azonban se Bukarestből, se Budapestről nem járt közben senki. A templomkertben megkoszorúzták az 1944?45 között Földváron raboskodott börvelyiek emlékére felállított kopjafát. Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke a felfüggesztésben politikai okot feltételez. A hídvégi református egyházközség gyülekezeti termében felavatták az emlékszobát. Itt a hajdani foglyoktól, a lágerből származó tárgyakat, leveleket, verseket, fényképeket lehet megtekinteni. Az ünnepség Benkő Levente Fogolykönyv című kötetének bemutatásával ért véget. /Emlékezés a földvári fogolytábor áldozataira A Brassó megyei tanács nem engedélyezte az emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19., A visszavont emlékmű-kiállítási engedély dacára. Hídvégen méltóan és méltósággal emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./1999. július 21.
Szatmárnémetiben megkezdődött a háromhetes nyelvtanfolyam, amit a roma nyelven oktató pedagógusok számára szervezett a Román Kisebbségügyi Minisztérium. A világon ez az első ilyen céllal szervezett rendezvény, amelyiknek végeredménye az lehet, hogy a hazai romáknak jóval nagyobb lehetőségük lesz arra, hogy saját soraikból nevelhessenek ki egy, a társadalmi pozíciójukon nagyban javítani képes értelmiséget, jelentették be. A megnyitón a 67, az ország minden szegletéből meghívott roma értelmiségi közül mintegy negyvenen jelentek meg. Voltak köztük roma nyelven tanító tanárok és nyelvészek, tanító- és óvónők, joghallgatók, sőt lelkészek, nem feltétlenül mindannyian roma nemzetiségűek. /Szatmárnémetiben - a világon először. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), július 21./1999. július 22.
Radu Vasile kormányfő nem kívánta kommentálni azt a legfelsőbb bírósági döntést, amely Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokot az 1989 decemberi eseményekben játszott szerepéért 15 éves börtönbüntetésre ítélte. A kormányfő mégis úgy vélte, hogy a bírósági döntés "terméketlen nyugtalanságot" okozott a hadsereg soraiban. Kijelentette, hogy a határozat megfellebbezéséről a nemzetvédelmi minisztériumnak kell döntenie. - Az államelnöki hivatal sem kommentálta a döntést. Az elnök, szóvivője útján, csupán megismételte azt a korábban többször is megfogalmazott igényét, hogy a forradalom idején történteket az igazságszolgáltatásnak kell orvosolnia. Az elnöki hivatal szerint hamis az a beállítás, miszerint egyes tisztek elítélésével az egész katonaság bűnrészességét állapítják meg. /Radu Vasile szerint "Terméketlen nyugtalanságot" okozott Stanculescu és Chitac elítélése. Nem az egész hadsereget vádolják - állítja az államelnök. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./1999. július 22.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem júl. 22-i vitanapján a tulajdonviszonyok kérdése és az állam privatizációs szerepe volt napirenden. A vitában a FPS elnöke mellett Ioan Muresan román mezőgazdasági miniszter, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke, Birtalan Ákos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, volt idegenforgalmi miniszter és Dan Trepcea gazdasági elemző vett részt. Sarbu szerint a román gazdaság állami szektorában kommunista felfogás érvényesül, amely akadályozza a privatizációs folyamatot. Romániában a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. A kisebbségek képe a médiában című előadás következett. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője elmondta, hogy a térségünkben a többi kisebbségben elő magyarhoz képest a romániai magyar sajtó sokkal színesebb képet mutat, a helyzet azonban mégsem annyira rózsás. A közszolgálati adók mellett mind a rádiózásban, mind a televíziózásban létrejöttek a magánkézben lévő kereskedelmi adók, amelyek magyar nyelven is sugároznak, főként a Székelyföldön, ám ezek általában nem magyar üzletemberek kezében vannak, annak ellenére, hogy magyar képviselőnk is van a Nemzeti Audiovizuális Tanácsban (CNA). A Román Televízió kisebbségi televíziózásáról szólva, elmondta: 1990 óta folyamatos visszafejlődés tapasztalható. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Audiovizuális Bizottságában már szóba került annak lehetősége is, hogy a most különböző hullámhosszakon magyarul is sugárzó közszolgálati adókat egyetlen láncba, külön csatornára kéne egybegyűjteni és akkor egy egész napot kitöltő országos szórású rádiója is lehetne a romániai magyarságnak. - Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy tíz év után a Bálványosi Nyári Szabadegyetem beérett. Az elmúlt években sikerült a tabu-témákhoz is hozzányúlni. Minden évben volt olyan kétoldalú találkozó, amely az előadásokon kívül jött létre. - Több romániai partner politikus nem jött el. Egyesek meg évről évre kérik, hogy hívjuk meg őket. Olyan ez a tábor, mint a lakmuszpapír. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - csütörtök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25,/1999. július 22.
Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette véleményét a Tőkés László püspök által bejelentett lévő Partiumi Egyetem tervéről. Szerinte félreértés az, hogy a tanügyi törvény nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására. A kisebbségi fejezet 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézmények létesítésére a magánoktatási szférában. - Az elmúlt években az RMDSZ a magánoktatás kérdését nem kezelte prioritásként, mert megfosztotta volna magát annak lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjjön az önálló állami magyar egyetem. Azonban amennyiben a Partiumban megfogalmazódott az ilyen intézmény létrehozásának az igénye, az RMDSZ természetesen felvállalja ennek a politikai támogatását. Kovács Béla rektor elmondta, hogy hónapok óta benyújtották a különböző karok akkreditálására vonatkozó iratcsomókat, s az Országos Akkreditálási Tanács (OAT) még válaszra sem méltatta. Asztalos Ferenc megígérte, hogy az akkreditálásra az RMDSZ a politikai háttértámogatást biztosítja. - A Petőfi-Schiller Egyetem alapítási folyamata elhúzódik. Még hátra van azonban ebben az ügyben két per. Figyelembe véve, hogy közeledünk a választásokhoz, koalíciós partnereink sem nagyon sürgetik ennek a kérdésnek a megoldását. Pillanatnyilag jogos lehet mindannyiunk viszonylagos elégedetlensége, hogy holnap-holnapután az államelnök által kihirdetett törvény az önálló állami magyar egyetem létrehozásához való jogot tételesen nem mondja ki. A jogszabály viszont úgy fogalmaz, hogy az nem jelent gátat. - Az akkreditálási törvény értelmében Romániában egyébként is csak törvény alapján lehet egyetemet indítani. - A lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni, hogy ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de lenne rá igény, hogyan lehet beindítani a magyar oktatás megteremtését célzó folyamatokat. Sok ilyen hely van, például Marosvásárhelyen a román nyelven működő Petru Maior magánegyetemen a diákok 40 százaléka magyar. Vagy Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen markáns magyar tanári gárda létezik, és szép számban vannak ott magyar diákok is. /Tibori Szabó Zoltán: Petőfi-Schiller-egyetem - a pakliba visszatett kártya A magánegyetem sem megoldás, de talán több a semminél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./1999. július 22.
Kelemen Hunor államtitkár elmondta, hogy hozzá tartoznak a kisebbségi ügyek mellett a színházi, zenei és a kortárs képzőművészeti igazgatóságok. Jelentősnek tartja, hogy az államigazgatásban vannak magyarok, mert tapasztalatot szereznek kormányzati munkakörökben. Művelődési államtitkárként abban segíthet, hogy a civil szervezeteknek járó költségvetési támogatást részarányosan a magyar szervezetek is megkapják. Támogatják a hivatásos intézményeket is. Kolozsváron a Magyar Színházban megkezdték a több éve húzódó munkát, a stúdiószínpad építését. A marosvásárhelyi színháznál változtattak azon, hogy egy épületben két társulat, a magyar és román működik, ugyanazzal a költségvetéssel. Sikerült elérnie, hogy a művészeti vezetés különváljon és most már van magyar és külön román művészeti igazgató. Támogatják a Demeter András kezdeményezte Csepűrágó Ünnepséget. - A minisztérium mellett működő képzőművészeti bizottságokba magyarok is bekerültek, így Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ festőművész és Bocskay Vince /Szováta/ szobrász. 1997-ben először sikerült elérni, hogy az egymilliárd lejes állami keretből száz millió lejért magyar művészek munkáit is megvásárolták. Ugyancsak pozitív változtatás, hogy Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön felállított köztéri szobrát 150 millió lejjel támogatta a minisztérium. Azelőtt nem volt példa arra, hogy magyar szobor felállítását támogatták volna. Lassanként sikerül elfogadtatni, hogy ebben az országban létezik magyar kultúra is. A minisztérium történetében először pályázatot hirdettek a Velencei Biennále romániai főkurátori tisztségére. Ez eddig Dan Haulica, Románia UNESCO-nagykövetének kizárólagos joga volt. A pályázatot Angel Judit, az aradi múzeum művészettörténésze nyerte el. Ez is újdonság, hogy magyar lett a főkurátor. Erdélyi magyar művészek is kijuthattak a velencei kiállításra. A műemlékvédelem terén is sikerült áttörést elérni. /Barabás István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = A Hét (Bukarest), júl. 22./1999. július 23.
Júl. 23-án a bálványosi szabadegyetemen a dél-kelet-európai térség stabilitásáról folyt a vita. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a román-magyar biztonságpolitikai együttműködés nagy fontossággal bír a térség stabilitása szempontjából. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közössége, a koszovói albánokkal ellentétben, elfogadja a különböző országokba való integrálódást, ugyanakkor egyre hangsúlyozottabb az autonómia iránti igényük. Valentin Stan politikai elemző szerint ma Magyarország többet tesz Románia euroatlanti csatlakozásáért, mint maguk a román politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában kijelentette, hogy Délkelet-Európa megérett a konszolidációra. Ehhez azonban tudomásul kell venniük a térség országainak, hogy a nemzetállam szuverenitás fogalma viszonylagossá válik a folyamatban. Tőkés László püspök a román-magyar közeledést emelte ki, és elmondta, hogy mind a kisebbségi, mind a román-magyar államközi kapcsolatokban az itt élő magyar közösséget nem lehet megkerülni. Mircea Horea Rusu elmondta, hogy minden szabadon gondolkodó ember ma Romániában kisebbségben van, és arra az időre vár, amikor a liberális gondolkodásúak már többségben emlékeznek vissza a bálványosi kezdetekre. Németh Zsolt a bálványosi kezdeményezésben, a rendezvény három fő erényét emelte ki: a stratégiai szemléletet, az értékelkötelezettséget, valamint a kezdeményezőkészséget. Este megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett a Mircea Dinescu és Szőcs Géza közös irodalmi estjén. Orbán Viktor júl. 23-án érkezett Romániába, és Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile román kormányfővel. A megbeszélések után Orbán Viktor Tusnádfürdőre indult. A gépkocsival Tusnádfürdőre tartó magyar miniszterelnököt Hargita megye határán Dézsi Zoltán prefektus és Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az út során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán, és a város főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn. Jubileumi fórum a bálványosi folyamatról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./1999. július 23.
Mihai Popescu tábornok, a román szárazföldi csapatok vezérkari főnöke júl. 23-án Kolozsváron ismertette azt az átszervezési folyamatot, ami 2003-ban fejeződik be és az országot 4 katonai körzetre osztja. A katonaságot mintegy 20 ezer fővel csökkentik /a szárazföldi erők létszáma a mostani 72 ezerről 62-re csökken/. Ahhoz, hogy a NATO-követeléseknek megfelelő katonaság létrejöjjön, a védelmi minisztériumnak rendelkeznie a nemzeti össztermék 2 %-ával /jelenleg csak 1,3 % jut nekik /. Távlati terv a szerződéses profi katonák alkalmazása. A IV. erdélyi hadsereget felszámolják, s átalakítják a kor követelményeinek megfelelően. A tábornok szerint a jövőben nők alkalmazása is szükséges lenne a hadseregben. A román hadseregben magas a tábornokok száma, 400 fő, létszámukat 120-ra kell csökkenteni. - Radu Vasile miniszterelnök júl. 23-án egy órát tartózkodott a kincses városban, ahol zárt ajtók mögött találkozott a IV. Erdélyi hadsereg vezető tisztjeivel, tárgyalt Alexandru Farcas prefektussal, majd repülőgépen Bukarestbe távozott. /(Csomafáy Ferenc): Új idők új katonasága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./1999. július 24.
Júl. 24-én délelőtt több mint ötszáz ember előtt tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök és Nicolae Manolescu liberális politikus A regionális együttműködés szerepe az új stabilitási rendszer kialakításában címmel. Nicolae Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről mindaddig, míg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Romániában nem tüntek el a nemzeti gyűlölködés gyökerei. Markó Béla figyelmeztetett arra, hogy a nagy fogadkozások évszázadát búcsúztatjuk. Soha többé nemzeti gyűlöletet, mondják. A Koszovó utáni helyzet azt jelenti, hogy most már európai érvényű kisebbségi ajánlások helyett európai érvényű kisebbségi törvénykezésre van szükség. "Fel kell adni a saját kisebbségeikre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közé-Kelet-Európát." - hangsúlyozta. Markó képtelen helyzetnek tartja azt is, hogy Románia nyugati kapujánál van olyan 140 kilométeres útszakasz - Szatmárnémeti és Nagyvárad között -, ahol még mindig nincsen egyetlen nemzetközi határátkelőhely sem. Mint ahogy az Erdélyt átszelő autósztrádáról sem tudni pontosan, mikor lesz belőle valami. Orbán Viktor beszédében kifejezte, személy szerint neki az fáj a legjobban, hogy nem történik előrelepés az önálló magyar állami egyetem újralétesítése és az egyházi javak visszaszolgáltatása terén. A miniszterelnök finnországi példát említett, ahol a 6 százalékos svéd kisebbségnek nemhogy önálló egyeteme van, de a finn iskolákban kötelező tantárgy a svéd nyelv. A magyar kormány ezentúl is támogatni fogja az RMDSZ céljait, tehát továbbra sem Budapestről fogják megmondani, hogy mit vár el a romániai magyar kisebbség - fogalmazott az kormányfő. Az elmúlt tíz év történelmi eseményeiről szólva, amikor átrendeződött a térkép, Orbán elmondta: a valóság azt mutatja, hogy az átmeneti időszakból a térség országai nem egyformán kerültek ki. Az országok az elmúlt évtized történései alapján három csoportba sorolhatók: a posztkommunizmust is maguk mögött hagyó demokratikus államok, mint például Magyarország, demokratizálódás útján haladó országok, valamint lemaradottak, a teljes káosz felé sodródó államok. A fejlettségbeli különbségek három fő tényezőre vezethetők vissza: politikai és gazdasági változások, restauráció, valamint a kisebbségek jogainak a többség általi biztosítása. Utóbbira Orbán szerint háromféle megoldás létezik: a kisebbségek elleni erőszakos magatartás, amely sokszor fegyveres konfliktusba torkollhat, ez a balkáni megoldás. A kelet?európai megközelítés, amikor nem engedik meg a kisebbségeknek, hogy saját elképzelésüknek megfelelően rendezzék be életüket. A közép-európai modell azonban az, amikor a többség engedi a kisebbségnek, hogy életét saját elképzelése alapján élje. Orbán Viktor júl. 24-én délben Székelyudvarhely polgármesterével ebédelt, majd hazautazott. /Markó Béla és Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) júl. 26./1999. július 24.
Radu Vasile miniszterelnök a magyar kormányfővel júl. 23-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélése után sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a látogatás jó alkalom volt arra, hogy egy sor kérdést áttekintsenek a kétoldalú kapcsolatokat illetően. A találkozón szóba került az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplésének a kérdése, és az, hogy ebből az alkalomból közös emlékművet állítsanak. Orbán Viktor kormányfő sajtónyilatkozatában elmondta: "a jövő héten a két ország külügyminiszterének találkozóján számos olyan kérdésben, amelyről most a román kormányfővel tárgyaltunk, érdemi döntés születik majd." Radu Vasile kifejtette a magyar egyetem ügyéről, hogy az ehhez szükséges törvényes keret megszületett a tanügyi törvény elfogadása, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság kedvező véleményezése révén. "Ez mindenfajta - beleértve a magyar - egyetem létesítését is lehetővé teszi", mondotta Radu Vasile. Hozzátette: "A kérdés technikai jellegű. Vagy folytatjuk a magyar-német egyetem létrehozását célzó kormányhatározatunk érvényesítését, vagy ennek a törvénynek a keretét használjuk majd. Maga a törvény ezt már lehetővé teszi, akadálya már nincs." Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása terén létezik már egy hónapja előkészített sürgősségi kormányrendelet, nyilatkozta Radu Vasile, amely technikai okokból nem került még a kormány asztalára, de amely 195 ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Az általános visszaszolgáltatásról rendelkező törvénytervezetről rendkívüli ülésszakán tárgyal majd a parlament. Ha ezt a törvényhozásnak nem sikerül idejében dűlőre vinnie, akkor ez is sürgősségi kormányrendelet formájában lát napvilágot. A gyakorlatba ültetés azonban nagyon bonyolult lesz - figyelmeztetett. - Az Aradon létesítendő magyar-román történelmi emlékparkról elvi egyetértés született a megbeszélésen. Orbán Viktor az 1848-49-es szabadságharc aradi emlékművének újbóli felállításáról elmondta: mindketten egyetértettek abban: a 20. század végén megalázó, hogy európai kormányfők arról tárgyaljanak, hogy egy szobrot előhozzanak-e a föld alól vagy sem. - Útja során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán és a falu főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /Vasile: Orbán Viktorban komoly dialóguspartnerre találtunk A román miniszterelnök szerint a tanügyi törvény biztosítja a magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./1999. július 24.
A kolozsvári protestáns teológusok és egyetemi hallgatók, 1996 óta minden évben megszervezték a nyári magyarság-összeíró és közösségépítő missziót. Idén több mint negyven fiatal a hajdani Szászföldre, Szeben és Brassó megye húsznál több településére látogatott el. Sokan sírva mondták el, mennyire jólesett nekik, hogy felkereste őket valaki. Benépesülhettek az Olt-mentén az évtizedek óta üresen álló parókiák. Szentágotán, Mihályfalván, Balázstelkén, Somogyomban összegyűjtötték a környék magyarjait. Sok gonddal találkoztak a teológusok. Nagymohában a nyolc osztályos iskolában egyetlen szakképesített tanerő sincs, pedig volna gyermek. Lelkész már egyik faluban sincs. Kőhalom 1990-ben indult középiskolája ősztől majdnem a Segesvárral való egészségtelen versengés áldozata lett. Szentágotán több mint 400 magyar él és 20 iskolaköteles gyermek nem részesül magyar nyelvű oktatásban. Bürkösön, Mihályfalván, Bolyában a tanítók nyugdíjba vonulásával megszűnt a magyar I?IV osztály is. Erzsébetvároson most halódik a felsőtagozat ugyanezért, pedig volna gyermek helyben és a környéken is, de senki sincs, aki a helyi lelkészt és tanítónő feleségét támogassa. Nagyszeben Hipodrom lakónegyedében nagyfokú az ott élő magyarok anyanyelvi közömbössége és beolvadásának üteme. Románújfalu, Pócstelke fogy. - A missziós körút során három ifjúsági találkozót is szerveztek. Az első Vízaknán volt, eljöttek Nagyszeben, Mihályfalva, Hidegvíz és Nagyselyk magyar fiataljai. A másodikat a Kőhalom-Fogaras között fekvő Nagymohon szervezték, megjelentek a fogarasi, kóbori és brassói fiatalok is. A harmadik regionális ifjúsági találkozó színhelye a Medgyes melletti Somogyom volt. Ott voltak a medgyesi, erzsébetvárosi, balázstelki, pócstelki, báznai, küküllőalmási, gógáni és somogyomi fiatalok. Áldásos volt az őket elkísérő kolozsvári Szín-pódium bábjátéka: Fegyveresi István és Fegyveresi Anikó háromnapos turnén végigjárta Szeben és Brassó megye minden magyarok által kis számban lakott települését. /Közösségépítő munka a szászföldi szórványokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./1999. július 26.
A mostani törvényhozási ciklusban - az eljárás hosszadalmassága miatt - már nem lehetséges az önálló állami magyar egyetem létrehozása Romániában - jelentette ki Kolozsváron Radu Vasile kormányfő. Román hírforrások szerint Vasile úgy fogalmazott, hogy bár az alkotmányosnak nyilvánított tanügyi törvény megteremtette az önálló állami magyar egyetem létrehozásához szükséges keretet, egy ilyen intézmény létrehozása időigényes, hosszadalmas folyamat. - Ismeretes, hogy Radu Vasile júl. 23-án találkozott a magyar kormányfővel Marosvásárhelyen. Ezután Radu Vasile Kolozsváron az ország szárazföldi haderőinek országos és területi parancsnokaival folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. /Ebben a törvényhozási ciklusban már nem lehetséges a magyar egyetem létrehozása - jelentette ki Radu Vasile Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Radu Vasile Orbán Viktornak kijelentette, hogy szükséges törvényes keret megszületett. "Ez mindenfajta - beleértve a magyar - egyetem létesítését is lehetővé teszi". Hozzátette: "A kérdés technikai jellegű. Vagy folytatjuk a magyar-német egyetem létrehozását célzó kormányhatározatunk érvényesítését, vagy ennek a törvénynek a keretét használjuk majd. Maga a törvény ezt már lehetővé teszi, akadálya már nincs." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Ezután Kolozsváron a hadsereg vezetői előtt kifejtette, hogy a mostani törvényhozási ciklusban nem lehetséges az önálló állami magyar egyetem létrehozása.1999. július 26.
Radu Vasile kormányfő júl. 23-án Marosvásárhelyen kijelentette: az állami magyar egyetem létrehozásának már csak technikai akadálya van. Erre a kijelentésre reagálva, Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: Az egyetem létrehozásának politikai akadálya van. A koalíciós partnerek sem egységesek ebben a kérdésben. Szeptemberben ezt az egész kérdést újra kell tárgyalni. Markó Béla szerint a partiumi magánegyetem létrehozása, más erdélyi egyetemalapítási elképzelés és az önálló állami magyar egyetem iránti igény között nincs ellentmondás. Nagyváradon szükség van magyar nyelvű főiskolai intézményre, és ez nem jelenti azt, Kolozsváron nincs szükségünk önálló magyar egyetemre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán] : Markó: Az egyetem létrehozása politikai akarat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./1999. július 26.
A román és magyar kormányfő pénteki marosvásárhelyi találkozóján Radu Vasile bejelentette, hogy az egyházi ingatlanok közül mintegy 200-at sürgősségi kormányrendelet útján juttatnak vissza eredeti tulajdonosukhoz, míg az általános visszaszolgáltatásról a parlament rendkívüli ülésszaka, vagy sikertelenség esetén szintén sürgősségi kormányrendelet dönt. A kijelentést Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a következőképpen kommentálta: "Itt tulajdonképpen egy évtizede tartó folyamatos időhúzás, taktikázás, ígérgetés folyik." Induljunk ki a konkrétumokból: a 17-es listáról még szinte semmi nem került gyakorlatilag a tulajdonosok kezébe." Félő, hogy ha be is tartja Radu Vasile az ígéretét, és végül is sürgősségi úton csak elfogadtatják, az új kormányciklus elején szinte elejétől kezdhetjük a küzdelmet ugyanazokért a célokért. /Tőkés: csak ígérgetik az ingatlanok visszaszolgáltatását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./1999. július 27.
Ion Iliescu, az RTDP elnöke kritizálta Radu Vasile és Orbán Viktor találkozóját, valamint a magyar miniszterelnök tusnádfürdői felszólalását. Szerinte a román fél "nem megfelelően védekező" álláspontot mutatott. A Németh Zsolt politikai államtitkár által megfogalmazott elégedetlenséget az új román tanügyi törvénnyel kapcsolatban Iliescu udvariatlan gesztusnak nevezte, mert szerinte a magyarországi románok számára nem biztosított az anyanyelven való tanulás, és beolvasztó politikának vannak alávetve. /Ion Iliescu támadja a X. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./1999. július 27.
Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a moldvai, jászvásári székhelyű római katolikus püspökség 252 ezer katolikust tart nyilván. Tulajdonképpen a moldvai katolikusok száma ennél valamivel nagyobb, de hivatalosan ennyit vallanak be. Ezek közül 200-220 ezer magyar eredetű, de a három-négy csángómagyar dialektus valamelyikét csupán 62-70 ezer személy beszéli. A hatvankétezerből "velünk tart", a magyarságát meg akarja tartani a fele, tehát mintegy harmincezer. Ezeket nevezzük mi csángómagyaroknak, mondta Csicsó Antal. Felvázolta a csángók múltját. Jelenleg a templomon belül "a magyar szó használata szigorúan tilos, sőt, azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek." Kérték a magyar nyelv engedélyezését a szintén csángó származású jelenlegi jászvásári katolikus püspöktől, Petru Ghergheltől 1990-ben, 1991-ben, aztán 1996-ban, majd 1998 februárjában és májusában is. Legtöbb beadványukra nem is válaszoltak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodája 1997-ig Sepsiszentgyörgyön volt, amelyet akkor Bákóba költöztettek. Egyik legfontosabb munkájuk a közönségszolgálati tevékenység. Dokumentumokat fordítanak románról magyarra és magyarról románra, jogi tanácsokkal és információkkal látják el a térségben élő csángómagyarokat. - Azért harcolnak, hogy Klézsén és még néhány csángó faluban, legyen hetente egy magyaróra. Azonban ezt sem sikerült elérni. A minisztériumtól kiharcolták, hogy parancsolják meg a megyei főtanfelügyelőnek, Paraschiva Florescunak, hogy ezt hajtsa végre. Mégsem hajtotta végre. - Még Béres András tanügyi államtitkár idején kiharcolták, hogy a megyei tanfelügyelőségre utasítás menjen. Megyei szinten azonban mindent kijátszottak. Aztán Tokay György kisebbségügyi miniszter és később Kötő József tanügyi államtitkár is járt ott, de a kérést csak nem sikerült megoldani. Klézsén 5500 ember él, s ezek közül körülbelül 5000 beszél csángómagyarul. /Tibori Szabó Zoltán: "Azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek" Beszélgetés Csicsó Antallal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./1999. július 27.
A Lugoson megjelenő Redesteptarea hetilap júl. 22-i száma közölte a Dragan Alapítvany (Fundatia Europeana Dragan) Tudományos Tanácsának júl. 13-i határozatát, miszerint az Alapítvány a kolozsvári főügyészhez fordult, és büntetőper indítását kérte a Kolozsvári Nyilatkozat következő "aláírói" ellen: 1. Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke; 2. Alexandru Cistelecan, irodalomkritikus; 3. Alexandru Vlad, költő; 4. Daniel Vighi, író; 5. Paul Philippi, történész; 6. Bakk Miklós, politológus; 7. Horváth Andor, irodalomtörténész; 8. Tánczos Vilmos, néprajzkutató; 9. Toró T.Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke. Az Alapítványt ebben az ügyben képviselő Gheorghe Pancratiu, Iuliu Gheorghiu, dr. Constantin A. Bob és dr. Augustin Deac (az utóbbi kettő egyetemi tanár) szerint az "aláírók" a Btk. 1661. szakaszának 1. bekezdése ("alkotmányos rend elleni cselekmények") és 167. szakaszának 1. bekezdése ("összeesküvés") alapján marasztalhatók el. /(Bakk Miklós): Büntetőper az aláírók ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./1999. július 29.
Júl. 29-én négynapos látogatásra Romániába érkezett Martonyi János külügyminiszter. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésére érkező miniszter Andrei Plesu román külügyminiszterrel tárgyalt, majd Radu Vasile kormányfővel folytatott megbeszélést. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekintette át a két külügyminiszter. Martonyi arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Magyarország változatlanul támogatja Románia euroatlanti és NATO-integrációját. /Romániai körúton Martonyi János magyar külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./1999. július 31.
Martonyi János külügyminisztert még 29-én fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, aki államminiszterként a Bancorex felszámolásával elfoglalt Radu Vasile kormányfőt helyettesítette. Martonyi János Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására Székelyföldre utazott. Júl. 30-án Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár termében rendezett fórumon találkozott a város lakosaival, majd júl. 31-én a Segesvár melletti Fehéregyházán a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken vesz részt. A külügyminiszter aug. 1-jén Kolozsváron is megáll, rövid látogatást tesz a Magyar Köztársaság Fő téri főkonzulátusánál, majd Nagyváradon át visszautazik Magyarországra. - A Victor Babiuccal folytatott megbeszélésen Martonyi ismét felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésére vonatkozó magyar igényt. Tárgyalópartnere úgy vélte, a meglévő két konzulátus fedezi a képviseletet, ám konkrét magyar kérés esetén hajlandónak mutatkozott a kérdés jóindulatú megvizsgálására. Babiuc azt kérte, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerje el a magyarországi román ortodox egyházat, biztosítsa feltételeit a magyarországi románság anyanyelvi oktatásának, és azt, hogy a román iskolákban valamennyi tantárgyat román nyelven oktassák. - A külügyminiszteri találkozót követően Andrei Plesu elmondta, hogy mindegyik vegyes bizottsági ülésen leltározzák a megoldatlan kérdéseket, s aztán a következő ülésig gyakorlatilag semmi sem történik. Hozzátette: több kérdést sikerült megoldaniuk, mint azt sokan gondolják. Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt évben a kétoldalú kapcsolatokban jelentős előrehaladás történt. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációját Mindkét ország a régió újjáépítésében érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./