udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 1021-1050 | 1051-1080 | 1081-1110 ... 134011-134016
1991. január 16.
Andrei Plesu oktatásügyi miniszter két napig Moldvában tartózkodott, tárgyalt Mircea Snegur elnökkel is. /Román rádió/1991. január 16.
Jan. 16-án Necula Radu vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak az 1990. márciusi marosvásárhelyi és az 1990. június 13-15-i bukaresti események kivizsgálásával megbízott parlamenti bizottság által készített jelentéseket. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./1991. január 16.
Dr. Krauss Ottó jogász ismertette a Magyar Nemzetiségi Alapítványt, melynek ő a titkára. Az alapítványt két magyarországi kisvállalkozás alapította. Rendhagyó az alapítvány, mert egyszerre kíván segíteni a Magyarországon élő nemzetiségeknek és a határon túl élő magyaroknak. Első lépésként népfőiskolai jelleggel táborokat szerveztek határon túl élő magyarok diákoknak a Balaton partján és az ország más részén. /Szucher Ervin: Rendhagyó nemzetiségi alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./1991. január 17.
Jan. 17-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, azután hogy jan. 17-re virradó éjszaka kitört az Öböl-háború. A tanács felkérte a kormányt tegyen pótlólagos intézkedéseket a határforgalom ellenőrzésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19-20./1991. január 17.
A Vatra Romaneasca tiltakozó beadvánnyal reagált a marosvásárhelyi eseményekről szóló parlamenti jelentésre, a parlamenti ismertetést követő napon, jan. 17-én. Radu Ceontea szenátor a tévében ismertette a Vatra véleményét. Szerintük a jelentés nem tükrözi a valóságot, követelték, hogy a parlament készítsen újabb jelentést. /Neumann Ottó: Új jelentést követelnek a marosvásárhelyi eseményekről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./ 1991. január 17.
A bukaresti katolikus érsekségre hívták össze a romániai katolikus püspöki kart, hogy ismét tárgyaljanak a már nagyon időszerű vallásügyi törvényről, amikor váratlanul közölték, hogy Iliescu elnök találkozni kíván a katolikus püspökökkel. A jan. 17-én lezajlott találkozón a püspökök ismételten kérték a vallásügyi törvény jóváhagyását, az egyházi javak, intézmények, iskolák visszaadását, számolt be a történtekről Tempfli József nagyváradi püspök. Todea görög katolikus püspök felpanaszolta, hogy templomaikat sem kapták vissza, még mindig udvarokon, tereken, a szabad ég alatt miséznek. Iliescu elnök ezt kényes kérdésnek nevezte. Szerinte az ortodoxia arra hivatkozik, hogy görög katolikusok gyakorlatilag már nincsenek, mert 1948-tól vagy ortodoxként vagy római katolikusként kereszteltették gyermekeiket. Todea püspök ezt azonnal visszautasította. Iliescu utalt arra, hogy a közeljövőben az ortodox szent szinódusnak értekezlete lesz, melyre elmegy és a megbékélést fogja szorgalmazni. Iliescu kérte, hogy a püspökök írásban juttassák el hozzá a legidőszerűbb gondokról szóló referátumaikat. /Indig Ottó: Az államelnökkel tárgyalt a katolikus püspöki kar. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./ 1991. január 17.
Jan. 17-én a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ megtartotta első ülését. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./1991. január 17.
A besztercei elekrotechnikai termékeket gyártó vállalat karácsonyi csomagot osztott az ott dolgozók gyermekeinek. A csomagban volt Raoul Sorban Fantasma Imperiului Ungar si Casa Europei című, magyarellenes uszításokkal teli könyve. A könyv végén "revizionista és hungarista" kiadványok listája található, köztük Ágoston Vilmos, Béke György, Bodor Pál, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Sütő András, Szabó T. Attila, Szőcs Géza könyvei. Sorban szerint a romániai magyarságnak meg kell szakítani kapcsolatát az anyaországgal. /Gunther M. Ilona: Magyarnak lenni - románellenesség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ 1991. január 18.
A gyűlöletkampány nem csitul: Marosvásárhelyen és máshol naponta megvernek magyarokat. Január 4-én egy csecsemőjét vivő édesanyát támadtak meg, 11-én egy magyarul beszélő házaspárt vertek meg. Egy magyar dalokat dúdoló fiút hátbaszúrtak. A példákat tovább lehetne sorolni. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./1991. január 18.
Az RMDSZ Elnöksége nyilatkozatában reményének adott kifejezést, hogy a mostani nemzetközi összefogás megfékezi az iraki agressziót és helyreállítja Kuvait függetlenségét, egyben szolidaritását fejezte ki a balti államokkal. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ 1991. január 18.
Kinek fáj a Temesvári Új Szó címen gyűjtés indult, hogy megmentsék a megye magyar nyelvű napilapját, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tudja fenntartani magát. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./1991. január 18.
Megjelent Kövesdi Kiss Ferenc Beszélgetés a csönddel című, a szerző újabb verseit tartalmazó kötete. Az előszóíró Bustya Dezső a szerzőt a helytállás, az ittmaradás költőjének nevezte. /Beszélgetés a csönddel. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./1991. január 18.
Mózsi Ferenc Chicagóban megjelenő Szivárvány című irodalmi, művészeti szemléjének tavaly júniusi /31./ száma hat hónapos utazás után jött meg. A folyóirattal együtt érkezett meg a folyóirat 10. évfordulója megünneplésére szóló meghívás. A 31. számban szereplő képzőművészeti válogatás teljes egészében az erdélyi magyarokra alapoz. Ennek magyarázata, hogy a Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében Philadelphiában, Pittsburgban és Washingtonban 18 erdélyi magyar művész alkotásaiból rendeztek kiállítást. A folyóiratban több erdélyi képzőművész /köztük Plugor Sándor, Kusztos Endre, Gáll András, Páll Lajos és Bardócz András/ munkái láthatók. Gazdag ennek a Szivárvány-számnak az irodalmi összeállítása is, emellett Ágoston Vilmos Markó Béla Talanítás című kötetét elemezte, Szathmáry Lajos Kettős siratója pedig Bözödi Györgytől és a szintén Erdélyből származó Teleki Bélától vett búcsút. /N. M.K. [Nagy Miklós Kund]: Az Óperencián túlról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./1991. január 19.
Az Öböl-menti háborúra hivatkozva felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy változatlanul érvényben van a magánszemélyeknél megszálló külföldiek kötelező bejelentéséről és a külföldiek előírt nyomtatványon történő bejelentkezéséről szóló 1969. évi 25-ös számú törvény. Egyidejűleg megszigorították a határátkelőhelyek ellenőrzését. Ceausescu korából való törvények újraalkalmazásáról van szó, emlékeztet Nits Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./1991. január 19.
Paul Cheler tábornok, az Erdélyi hadsereg parancsnoka a tévé jan. 12-i katonai műsorában /adásában/ hangsúlyozta, hogy az ország fenyegettségét közvetlennek tartja, egyben kifejtette, hogy aggasztó a törvénytelen fegyvertartás. Cheler nemzetellenes veszélynek tüntette fel a magyar cserkészmozgalmat, magyarul mondva a cserkész szót, mintha kimondottan magyar mozgalomról lenne szó. Nem említette, hogy van román cserkészmozgalom is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ 1991. január 19.
A Bolyai Társaság jan. 19-én Kolozsvárott megtartotta első országos közgyűlését. A Társaság célja az önálló magyar felsőfokú oktatás megteremtése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./1991. január 19.
Egy éves a nagyváradi városi televízió. A magyar nyelvű adások csütörtök éjjel jelentkeznek. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./1991. január 19.
A Körösmente Irodalmi és Közművelődési Társaság legutóbbi összejövetelén elhatározta, hogy a Ágya nagy szülöttjének, Olosz Lajos költő születésének 100. évfordulójának tiszteletére országos ünnepséget rendeznek. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19-20./1991. január 21.
A romániai magyar történelmi egyházak püspökei Kolozsváron összegyűltek és jan. 21-én kelt, a parlament vezetőihez írt közös levelükben kifogásolták, hogy a földtörvény tervezetében nincs utalás az egyházak földállományának visszaadására vonatkozóan. Ismeretes, hogy az egyházak ebből biztosították a karitatív tevékenységükhöz /kórházak, öregek otthonai, árvaházak, iskolák stb./ szükséges eszközöket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./ 1991. január 21.
A Marosvásárhelyen szoborgyalázással /ártatlanul/ vádolt Ughy Istvánt, Nagy Csabát és Bálint Gyulát jan. 21-én másodfokon, a Temes megyei törvényszéken egy év két hónap börtönre ítélték. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ Az ügyvédek elmondták, hogy a zászló 12 méter magasan volt, azt sehogy sem tudták volna elérni, olvasható Gazda Árpád tudósításban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./