udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
134016
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 134011-134016
1991. mĂĄrcius 21.
Az RMDSZ a mĂĄrc. 15-i megemlĂŠkezĂŠsen rĂŠsz vett szĂĄzezrek nevĂŠben kĂśszĂśnetet mondott a megĂŠrtĂŠsĂŠrt, a tĂĄmogatĂĄsĂŠrt az illetĂŠkes szervezeteknek ĂŠs a hatĂłsĂĄgoknak. KivĂŠtelek voltak, de csak elszigetelt esetek. /KĂśszĂśnet. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 22./1991. mĂĄrcius 21.
Az MDF ĂźgyvezetĹ elnĂśke bejelentette, hogy megkaptĂĄk SĂźtĹ AndrĂĄstĂłl azt az utcanĂŠvtĂĄblĂĄt, amely alatt az ĂrĂłnak tavaly, MarosvĂĄsĂĄrhelyen majdnem kivertĂŠk a szemĂŠt. A Piata PetĹfi" feliratot az esemĂŠny egyĂŠves ĂŠvfordulĂłjĂĄn, mĂĄrc. 19-ĂŠn ĂźnnepĂŠlyesen fogjĂĄk a Bem tĂŠri szĂŠkhĂĄzban felavatni. /EgysĂŠgben a nyugodt erĹ. = NĂŠpszabadsĂĄg, mĂĄrc. 18./ Ezen a hĂren gĂşnyolĂłdott a Magyar Narancs hetilap: egy majdnem megtĂśrtĂŠnt esemĂŠnyt talĂĄltak emlĂtĂŠsre mĂŠltĂłnak. A lap szerint "ismĂŠt talĂĄltunk alkalmat arra, amivel megsĂŠrthetjĂźk a romĂĄnokat." ĂzlĂŠstelen, mert a sĂŠrelmek "legfĹkĂŠppen mĂŠgis magyar sĂŠrelmeknek tekinthetĹk." /(morcz elek): Egy napihĂr nyomĂĄban. = Magyar Narancs, mĂĄrc. 21., 6. sz./ HozzĂĄtehetĹ: SĂźtĹ AndrĂĄst ĂśsszevertĂŠk, egyik szeme vilĂĄgĂĄt elvesztette. Az utcanĂŠvtĂĄbla pedig ĂśsszetĂśrt darab: a romĂĄnok ĂśsszetĂśrtĂŠk, nem tĹąrnek PetĹfi feliratot. 1991. mĂĄrcius 22.
Petre Roman nem fogadta el miniszterei lemondĂĄsĂĄt, arra hivatkozva, hogy a reformok sikere ĂŠrdekĂŠben szĂźksĂŠg van a kormĂĄny egysĂŠgĂŠre. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 23-24./ 1991. mĂĄrcius 22.
A Nemzeti MegmentĂŠsi Front kizĂĄrta tagjai sorĂĄbĂłl a kĂźlĂśn csoportot alkotĂł tĂz kĂŠpviselĹt. /MTI/1991. mĂĄrcius 22.
MĂĄrc. 22-ĂŠn kormĂĄnyellenes ĂŠs a monarchiĂĄt ĂŠltetĹ tĂźntetĂŠs zajlott Bukaresten. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 23./1991. mĂĄrcius 22.
MoszkvĂĄban mĂĄrc. 22-ĂŠn Adrian Nastase kĂźlĂźgyminiszter parafĂĄlta az Ăşj szovjet-romĂĄn ĂĄllamkĂśzi szerzĹdĂŠst. Az okmĂĄny kimondja az eurĂłpai hatĂĄrok sĂŠrthetetlensĂŠgĂŠt ĂŠs szorgalmazza a kĂŠtoldalĂş gazdasĂĄgi egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs fejlesztĂŠsĂŠt. Nastase Kijevbe ĂŠs Kisinyovba is elutazik, hogy tĂĄjĂŠkoztasson a megkĂśtĂśtt egyezmĂŠnyrĹl. Az egyezmĂŠnyt a kĂśzeljĂśvĹben MoszkvĂĄba utazĂł Iliescu elnĂśk fogja alĂĄĂrni. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 23-24./ 1991. mĂĄrcius 22.
MĂĄrc. 22-ĂŠn KolozsvĂĄron elfogadtĂĄk az ErdĂŠlyi SzĂŠpmĂves CĂŠh /ESZC/ alapszabĂĄlyĂĄt, amely a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti, azonos nevĹą szervezet jogutĂłdjĂĄnak tekinti magĂĄt. Az ĂşjjĂĄalakult kĂśnyvkiadĂł tiszteletbeli elnĂśke Kiss JenĹ, elnĂśke SzĹcs GĂŠza. Az ESZC cĂŠlja a mai romĂĄniai magyar irodalom tĂĄmogatĂĄsa, Ăşj szerzĹk ĂŠs munkĂĄk felfedezĂŠse, szimpĂłziumok szervezĂŠse. ElsĹ kĂśnyvĂźk KĂłs KĂĄroly Az orszĂĄgĂŠpĂtĹ cĂmĹą, Szent IstvĂĄn kirĂĄlyrĂłl szĂłlĂł regĂŠnye, a mĂĄsodik Kiss JenĹ Ithaka messze van cĂmĹą regĂŠnye. /A szabĂĄlyzat szĂśvege, a kiadĂł ismertetĂŠse: SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 7./1991. mĂĄrcius 22.
Az OktatĂĄsi MinisztĂŠrium, a VallĂĄsĂźgyi ĂllamtitkĂĄrsĂĄg ĂŠs a felekezetek kĂŠpviselĹi tanĂĄcskozĂĄsukon elemeztĂŠk a vallĂĄsi nevelĂŠs bevezetĂŠsĂŠt. Az 1990/1991-es tanĂŠvtĹl kezdve az erkĂślcsi-vallĂĄsi nevelĂŠs az elemiben ĂŠs a gimnĂĄziumban heti egy ĂłrĂĄban tarthatĂł minden vallĂĄsfelekezet esetĂŠben. A vallĂĄsfelekezetek benyĂşjtjĂĄk az erkĂślcsi-vallĂĄsi nevelĂŠs tantervĂŠt ĂŠs kidolgozzĂĄk a tanterveket. A minisztĂŠrium az 1991/1992-es tanĂŠvtĹl biztosĂtjĂĄk a pedagĂłgiai profilĂş teolĂłgiai fakultĂĄsok lĂŠtesĂtĂŠsĂŠt a felekezetek egyetemi fokĂş intĂŠzmĂŠnyeiben. /KĂśzlemĂŠny. = SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti), mĂĄrc. 22./1991. mĂĄrcius 22.
A Szamosmente /DĂŠs/ mĂĄrciusi szĂĄma az 1848-as szabadsĂĄgharcra emlĂŠkezett /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 22./1991. mĂĄrcius 23.
RomĂĄnia katolikus pĂźspĂśkei az elmĂşlt napokban egyenkĂŠnt is talĂĄlkoztak a pĂĄpĂĄval, az ad limina lĂĄtogatĂĄs sorĂĄn, a VatikĂĄnban, mĂĄrc. 23-ĂĄn valamennyiĂźket egyĂźtt fogadta II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa ĂŠs beszĂŠdet intĂŠzett hozzĂĄjuk. MegemlĂŠkezett a pĂźspĂśkĂśkrĹl, a sok paprĂłl, szerzetesrĹl ĂŠs vilĂĄgi hĂvĹrĹl, akik az ĂźldĂśzĂŠs idejĂŠn is megĹriztĂŠk hitĂźket. A pĂĄpa rĂĄtĂŠrve a jelenlegi romĂĄniai helyzetre, kifejezte aggodalmĂĄt a nehĂŠzsĂŠgek miatt, de lehet remĂŠlni, mondotta, hogy RomĂĄniĂĄra is felvirrad az igazsĂĄgossĂĄg, a szabadsĂĄg ĂŠs a bĂŠke napja, majd az egysĂŠg fontossĂĄgĂĄt hangsĂşlyozta. Az ĂĄllandĂł szeretetkĂśzĂśssĂŠg ad ĂŠletet az egyhĂĄznak "a sok nyelv ĂŠs a szertartĂĄsok vĂĄltozatossĂĄga kĂśzepette." Az Ĺszinte pĂĄrbeszĂŠddel lehet megoldani a kĂśzĂśs problĂŠmĂĄkat, az ortodox egyhĂĄzzal kapcsolatos nehĂŠzsĂŠgeket. /Magyar KurĂr (Budapest), mĂĄrc. 25., 70. sz./ 1991. mĂĄrcius 23.
A Bukaresten tĂźntetĹk tĂĄmogatĂĄsukrĂłl biztosĂtottĂĄk Moldova fĂźggetlensĂŠgi tĂśrekvĂŠseit. /MTI/1991. mĂĄrcius 25.
NyĂlt levĂŠlben tiltakozott 127 romĂĄniai magyar ĂŠrtelmisĂŠgi a kormĂĄny rĂŠszrehajlĂł, a tĂśbbsĂŠgi szĂŠlsĹsĂŠges nacionalista kĂśrĂśk agresszĂv kisebbsĂŠgellenes tevĂŠkenysĂŠgĂŠt tĂĄmogatĂł politikĂĄja, a Vatra Romaneasca uszĂtĂł pogromtevĂŠkenysĂŠge, a tĂśmegkommunikĂĄciĂłban ĂŠrvĂŠnyesĂźlĹ torzĂtĂĄsok ĂŠs uszĂtĂĄs ellen. KĂśveteltĂŠk, hogy pĂĄrtatlan nemzetkĂśzi bizottsĂĄg a helyszĂnen vizsgĂĄlja ki ErdĂŠlyben kialakult konfliktusokat ĂŠs a tĂŠnyĂĄllĂĄst tĂĄrja a nemzetkĂśzi nyilvĂĄnossĂĄg elĂŠ. Ezt a tiltakozĂĄst eljuttatjĂĄk a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi BizottsĂĄgĂĄhoz ĂŠs az EurĂłpa TanĂĄcshoz. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 5./ 1991. mĂĄrcius 25.
A kisebbsĂŠgi jogok az Ăşj eurĂłpai bĂŠkerend legfontosabb elemei kĂśzĂŠ tartoznak ĂŠs vĂŠdelmĂźkre eurĂłpai egyezmĂŠnyt kell lĂŠtrehozni, ĂĄllapĂtotta meg a kĂśzĂśs nyilatkozat, amelyet az etnikai kisebbsĂŠgek, nemzetisĂŠgek ĂŠs rĂŠgiĂłk EurĂłpa megĂşjulĂĄsĂĄban betĂśltĂśtt szerepĂŠvel foglalkozĂł kĂŠtnapos /mĂĄrc. 25-26./ nemzetkĂśzi EurĂłpa Kerekasztal ĂŠrtekezlete elfogadott. A tanĂĄcskozĂĄst az OsztrĂĄk NĂŠppĂĄrt szervezte, BĂŠcsben. HuszonhĂĄrom orszĂĄgbĂłl csaknem szĂĄz politikus, illetve kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠg vett rĂŠszt az ĂŠrtekezleten. SzĹcs GĂŠza az alkotmĂĄnytervezetrĹl megĂĄllapĂtotta, hogy a tĂŠzisek egy etnokratikus ĂĄllam kĂŠpĂŠt vetĂtik elĹre, amely a kisebbsĂŠgeket akadĂĄlyozza identitĂĄsuk megĹrzĂŠsĂŠben. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł megĂtĂŠlĂŠse szerint a mai romĂĄn vezetĂŠs politikĂĄja a kisebbsĂŠgek tekintetĂŠben emlĂŠkeztet a Ceausescu-rendszer megoldĂĄsaira. Az orszĂĄgban tĂśbbmilliĂłs kisebbsĂŠg ĂŠl, ennek ellenĂŠre az alkotmĂĄnytervezet nemrĂŠg elfogadott tĂŠzisei RomĂĄniĂĄt egysĂŠges nemzetĂĄllamnak minĹsĂtik. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 28./1991. mĂĄrcius 25.
A bukaresti katonai tĂśrvĂŠnyszĂŠk mĂĄrc. 25-ĂŠn enyhe ĂtĂŠleteket hozott /1 ĂŠs 5 ĂŠv kĂśzĂśtt/ a RomĂĄn Kommunista PĂĄrt KB Politikai VĂŠgrehajtĂł BizottsĂĄgĂĄnak 21 tagja perĂŠben. NĂŠpirtĂĄs vĂĄdjĂĄval senkit sem ĂtĂŠltek el, tĂśbb vĂĄdlottat felmentettek. A vĂĄdlottak javai ellen foganatosĂtott intĂŠzkedĂŠseket megszĂźntettĂŠk. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 26./1991. mĂĄrcius 25.
Megjelent a TinikoktĂŠl cĂmĹą ifjĂşsĂĄgi folyĂłirat elsĹ szĂĄma, kiadja a nemrĂŠg alakult kolozsvĂĄri TinivĂĄr KĂśnyv- ĂŠs LapkiadĂł. /TinikoktĂŠl (KolozsvĂĄr ), mĂĄrc. 25./1991. mĂĄrcius 26.
A Gandul liber /BrassĂł/ 12. szĂĄmĂĄban olvasĂłi levelet kĂśzĂślnek. A szerzĹ gyĹąlĂślettel Ăr a "magyar fĂŠrgekrĹl", a hazĂĄtlanokrĂłl, kifejtve, hogy "nĂŠhĂĄny ĂŠven belĂźl egy szĂĄl nemromĂĄnt sem talĂĄlunk romĂĄn fĂśldĂśn." /LapozgatĂł. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), mĂĄrc. 30./1991. mĂĄrcius 27.
TordaszentlĂĄszlĂł kĂśnyvtĂĄrĂĄbĂłl hĂĄrom hete teherautĂłval a zĂşzdĂĄba vittĂŠk a magyar kĂśnyveket ĂŠs folyĂłiratokat, Ăgy a Korunk ĂŠs a MĹąvelĹdĂŠs teljes kollekciĂłjĂĄt ĂŠs a teljes JĂłkai-sorozatot. 1988-ban volt hasonlĂł akciĂł, akkor is csak magyar kĂśnyveket vittek el. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 27./1991. mĂĄrcius 27.
A nyelv az, mely jogot ad egy etnikumnak, hogy egy terĂźletet uraljon - mondotta Constantin Andreescu a romĂĄn kĂŠpviselĹhĂĄz ĂŠs szenĂĄtus egyĂźttes ĂźlĂŠsĂŠn, amelyen emlĂŠkezett meg RomĂĄnia ĂŠs BesszarĂĄbia egyesĂźlĂŠsĂŠnek 73. ĂŠvfordulĂłjĂĄrĂłl. A kĂŠpviselĹk erĹteljes hangon tiltakoztak az ellen, hogy ezt a terĂźletet kitĂŠptĂŠk Nagy-RomĂĄnia testĂŠbĹl. Vasile Diaconu a KĂgyĂł sziget elrablĂĄsĂĄt is sĂŠrelmezte. Victor Surdu kijelentette, hogy a Prut ĂŠs a Dnyeszter kĂśzĂśtti terĂźlet romĂĄn fĂśld. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 29./ 1991. mĂĄrcius 27.
MolnĂĄr JĂĄnos, azĂłta Szegeden ĂŠlĹ kĂśnyvtĂĄros, akkor reformĂĄtus tiszteletes kĂśnyvet kĂŠszĂźl Ărni az erdĂŠlyi szamizdatrĂłl, az 1982-ben megjelent Ellenpontok cĂmĹą folyĂłiratrĂłl. Az Ellenpontok szerkesztĹje Ara-KovĂĄcs Attila volt /azĂłta NagyvĂĄradrĂłl ĂĄttelepĂźlt MagyarorszĂĄgra/, munkatĂĄrsa TĂłth KĂĄroly Antal nagyvĂĄradi tanĂĄr volt, akinek azutĂĄn el kellett hagynia az orszĂĄgot. SzĹcs GĂŠza is tagja volt a szerkesztĹsĂŠgnek. LetartĂłztatĂĄsuk utĂĄn TĂłth KĂĄroly Antalt, felesĂŠgĂŠt ĂŠs SzĹcs GĂŠzĂĄt megvertĂŠk. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 27./ 1991. mĂĄrcius 27.
Adrian Nastase kĂźlĂźgyminiszter az Adevarul lapnak nyilatkozva kijelentette: egyelĹre el kell fogadni az egy romĂĄn nĂŠp, kĂŠt romĂĄn orszĂĄg gondolatĂĄt. A kĂślcsĂśnĂśs kĂśtĹdĂŠs ĂĄllandĂł erĹsĂtĂŠsĂŠvel gazdasĂĄgi, kulturĂĄlis konfĂśderĂĄciĂłt kell kiĂŠpĂteni a Moldovai KĂśztĂĄrsasĂĄggal. /MTI/