udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
134016
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 1411-1440 | 1441-1470 | 1471-1500 ... 134011-134016
1991. mĂĄjus 24.
ErdĂŠlyi NaplĂł cĂmen megjelent egy Ăşj orszĂĄgos magyar napilap elsĹ szĂĄma mĂĄj. 24-ĂŠn NagyvĂĄradon, ez a mĂĄsodik orszĂĄgos magyar napilap, emellett a Bihari NaplĂłn kĂvĂźl a mĂĄsodik magyar napilap NagyvĂĄradon. /ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), mĂĄj. 24./1991. mĂĄjus 24.
MagyarorszĂĄgon a ReformĂĄtus AlapĂtvĂĄny nagydĂjĂĄt Gelu Pateanunak ĂtĂŠltĂŠk oda februĂĄrban. Gelu Pateanu ĂśtvennĂŠl tĂśbb kĂśtet fordĂtĂĄsĂĄval prĂłbĂĄlta javĂtani a romĂĄn-magyar kapcsolatokat. MĂĄr 1978-ban felkereste Ĺt egy belĂźgyes, elmondva, hogy megbĂzĂĄsa van az ĹrzĂŠsĂŠre. A hatalom eljĂĄrt ellene, megrendezett kĂĄbĂtĂłszer-kereskedĂŠs ĂźgyĂŠbe prĂłbĂĄltĂĄk belekeverni, nemzetkĂśzi segĂtsĂŠggel sikerĂźlt ebbĹl kikerĂźlnie. Az ĂrĂłszĂśvetsĂŠg segĂtsĂŠgĂŠt is kĂŠrte, de azt vĂĄlaszoltĂĄk, Ăgy jĂĄr, aki nem vĂĄlogatja meg barĂĄtait. "ElkĂśltĂśztem hĂĄt magyar barĂĄtaim kĂśzĂŠ ĂnlakĂĄra, majd EtĂŠdre. TĂz ĂŠvig ĂŠltem ott, tapasztalataimat kĂŠszĂźlĹfĂŠlben levĹ munkĂĄmban, az ErdĂŠly kĂśnyvĂŠben dolgozom fel." Az 1989-es vĂĄltozĂĄs utĂĄn a Vatra Romaneasca hevesen tĂĄmadta Ĺt, ĂĄllandĂłan fenyegettĂŠk, olyannyira, hogy a falubeliek ĂśnkĂŠntes ĹrsĂŠget szervezek hĂĄza kĂśrĂŠ. Telefonon fenyegettĂŠk, mĂŠg gyermekeit is, hogy mikĂŠnt fogjĂĄk kĂnozni, felakasztani Ĺket. 1990. mĂĄrc. 15-ĂŠn rĂĄlĹttek az autĂłra, amelyben hazafele ment. VĂŠgĂźl ĂĄttelepedett MagyarorszĂĄgra. Folyik a visszarendezĹdĂŠs RomĂĄniĂĄban. "EzĂŠrt a romĂĄn ĂŠrtelmisĂŠget teszem felelĹssĂŠ, amely mĂŠg most is politikai fĂźggĂŠsben ĂŠl ĂŠs manipulĂĄlhatĂł. "Megfogadtam, hogy soha tĂśbbĂŠ nem lĂŠpek romĂĄn felsĂŠgterĂźletre." - jelentette ki. Gyermekei szeretnĂŠnek hazalĂĄtogatni, "de sajnos, kĂŠpes lennĂŠk elhinni sajĂĄt nemzetemrĹl, hogy rajtuk ĂĄllnĂĄnak bosszĂşt azokĂŠrt, amiket ĂŠn mondok." /Lokodi AndrĂĄs: Soha tĂśbbĂŠ nem lĂŠpek romĂĄn felsĂŠgterĂźletre. ExkluzĂv interjĂş Gelu Pateanuval. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 24./1991. mĂĄjus 24.
Az RMDSZ II. kongresszusĂĄt MarosvĂĄsĂĄrhelyen tartotta 271 szavazati joggal rendelkezĹ kĂźldĂśtt ĂŠs 130 vendĂŠg /kĂśztĂźk bukaresti nagykĂśvetsĂŠgek kĂŠpviselĹi/ jelenlĂŠtĂŠben. SĂźtĹ AndrĂĄs megnyitĂłja utĂĄn elhangzott Domokos GĂŠza elnĂśki bevezetĹje. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk javasolta a romĂĄnsĂĄg kĂŠpviselĹivel valĂł tĂĄrgyalĂĄst a romĂĄniai magyarsĂĄg kĂŠrdĂŠseinek ĂĄtfogĂł rendezĂŠsĂŠre, sĂźrgette a helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsok kiĂrĂĄsĂĄt. SzĹcs GĂŠza fĹtitkĂĄr a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂĄrsnemzeti stĂĄtuszĂĄnak elismertetĂŠsĂŠt javasolta, egyidejĹąleg nemzetisĂŠgi tĂśrvĂŠnycsomagot terjesztett a kongresszus elĂŠ. VĂŠgĂźl Domokos GĂŠzĂĄt vĂĄlasztottĂĄk meg az RMDSZ elnĂśkĂŠnek, SzĹcs GĂŠzĂĄt ĂŠs KolumbĂĄn GĂĄbort alelnĂśknek, TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt pedig tiszteletbeli elnĂśknek. Az elnĂśksĂŠgi tagok: BorbĂŠly Imre, CsapĂł JĂłzsef, BĂŠres AndrĂĄs, PatrubĂĄny MiklĂłs, TorĂł T. Tibor, Beder Tibor, TakĂĄcs Csaba, Tokay GyĂśrgy. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 25-26, 28, 29./ 1989 decembere vĂŠgĂŠn kimondtĂĄk a Securitate feloszlatĂĄsĂĄt azzal, hogy mĂŠg hĂĄrom hĂłnapig kapjĂĄk fizetĂŠsĂźket. A megszabott hatĂĄridĹ elĹtt hĂĄrom nappal kitĂśrtek a marosvĂĄsĂĄrhelyi etnikumkĂśzi ĂśsszecsapĂĄsok, melynek elĹidĂŠzĂŠsĂŠben dĂśntĹ szerepet jĂĄtszottak a Securitate ĂŠs a volt nomenklatĂşra tagjai, olvashatĂł a kongresszus rĂŠsztvevĹi felhĂvĂĄsĂĄban, melyet a romĂĄn tĂĄrsadalomhoz intĂŠztek. KĂśzvetlenĂźl a tragikus esemĂŠnyek utĂĄn megalakult a RomĂĄn HĂrszerzĹ SzolgĂĄlat /SRI/, amely szinte teljesen ĂĄtvette a volt Securitate tagjait. Az utĂłbbi hetekben, amikor a nemzetbiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠny kerĂźlt parlament elĂŠ, Ăşjabb magyarellenes hecckampĂĄny indult. A tĂśrtĂŠnelemkĂśnyvek egyoldalĂşak, elhallgatjĂĄk a szĂĄzadokon ĂĄtĂvelĹ egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs mozzanatait. A kongresszus rĂŠsztvevĹi kĂŠrik a romĂĄnokat, lĂŠpjenek fel az ultranacionalista megnyilvĂĄnulĂĄsok ellen. /FelhĂvĂĄs az egĂŠsz romĂĄn tĂĄrsadalomhoz. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 29./ A kongresszus hatĂĄrozatai kĂśzĂśtt szerepel Securitate-dossziĂŠk megvizsgĂĄlĂĄsa ĂŠs kiterjesztĂŠse a romĂĄniai magyarsĂĄg tisztsĂŠgviselĹire, az orszĂĄgos romĂĄn-magyar talĂĄlkozĂł kezdemĂŠnyezĂŠse, annak hangsĂşlyozĂĄsa, hogy lĂŠtkĂŠrdĂŠs az anyanyelvi oktatĂĄs biztosĂtĂĄsa, a Bolyai TudomĂĄnyegyetem ĂşjraindĂtĂĄsa, ĂśnĂĄllĂł kutatĂłintĂŠzetek lĂŠtrehozĂĄsa, a helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsok sĂźrgetĂŠse, a magyar szĂłrvĂĄnyok helyzetĂŠnek feltĂŠrkĂŠpezĂŠse ĂŠs igĂŠnyeinek kielĂŠgĂtĂŠse, kapcsolattartĂĄs a tĂśbbi nemzeti ĂŠs etnikai kisebbsĂŠg kĂŠpviselĹivel, tiltakozĂĄs a televĂziĂł nemzetisĂŠgi ĂŠs ellenzĂŠki mĹąsorainak korlĂĄtozĂĄsa ellen, a vilĂĄg tudomĂĄsĂĄra hozzĂĄk az 1989. decemberi oroszhegyi, ĂŠs az 1990. mĂĄrciusi marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyek kapcsĂĄn hozott tĂśrvĂŠnytelen ĂtĂŠleteket, ĂŠs a folyamatban levĹ tĂśrvĂŠnytelen pereket. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 4./1991. mĂĄjus 25.
Vasile Vacaru szenĂĄtor interpellĂĄciĂłjĂĄban hevesen elĂtĂŠlte a RomĂĄniai Magyar SzĂł napilapot, melyben "az aberrĂĄciĂł kĂśrĂŠbe tartozĂł cĂmek jelennek meg", felmutatta a lap mĂĄj. 22-i szĂĄmĂĄt, az egyik cĂmben szerepel: lesz-e nemzetisĂŠgi parlamentĂźnk? Vacaru megkĂŠrdezte: kĂźlĂśn parlamentet akarnak? VerestĂły Attila szenĂĄtor reagĂĄlt erre: az RMDSZ dokumentumaiban nem szerepel ez a kifejezĂŠs /nemzetisĂŠgi parlament/, inkĂĄbb arrĂłl van szĂł, hogyan nevezzĂŠk el a kongresszuson megvĂĄlasztĂĄsra kerĂźlĹ tanĂĄcsot. Nincs szĂł kĂźlĂśn parlamentrĹl. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 25-26./ 1991. mĂĄjus 25.
A RomĂĄn HĂrszerzĹ SzolgĂĄlat /SRI/ keretĂŠn belĂźl mĹąkĂśdik a "balesetet" elĹidĂŠzĹ osztĂĄly, jelentette ki a parlamentben Valentin Gabrielescu parasztpĂĄrti kĂŠpviselĹ, hozzĂĄtĂŠve, hogy nĂŠvsorral rendelkezik, amelyek bizonyĂtjĂĄk, hogy az SRI a Draptea ĂşjsĂĄgĂrĂłinak megfĂŠlemlĂtĂŠsĂŠt, megnyomorĂtĂĄsĂĄt tervezi. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 25./1991. mĂĄjus 25.
1990 ĹszĂŠn alakult meg a KemĂŠny Zsigmond TĂĄrsasĂĄg MarosvĂĄsĂĄrhelyen, azĂłta havonta tartanak ĂśsszejĂśvetelt, ismertette tevĂŠkenysĂŠgĂźket OlĂĄh Zsigmond, a tĂĄrsasĂĄg elnĂśke. DĂĄvid Gyula januĂĄrban tartott elĹadĂĄst a rĂŠgi tĂĄrsasĂĄgrĂłl /1876-tĂłl 1948-ig mĹąkĂśdĂśtt a vĂĄrosban a KemĂŠny Zsigmond TĂĄrsasĂĄg/, emlĂŠkĂźket Marosi IldikĂł ĂśrĂśkĂtette meg "A KemĂŠny Zsigmond TĂĄrsasĂĄg leveleslĂĄdĂĄjĂĄbĂłl" cĂmĹą kĂśnyvĂŠben. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 25-26./1991. mĂĄjus 25.
MĂĄjus 26-ĂĄn emlĂŠkeznek FarkaslakĂĄn, sĂrjĂĄnĂĄl a huszonĂśt ĂŠve elhunyt TamĂĄsi Ăronra. Az emlĂŠkezĂŠst CsoĂłri SĂĄndor nyitja meg. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 25-26./ 1991. mĂĄjus 26.
MĂĄjus 25-26-ĂĄn OrbĂĄn BalĂĄzs nyomdokain elnevezĂŠsĹą honismereti vetĂŠlkedĹt rendeztek SzĂŠkelyudvarhelyen, az ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄsok szĂĄmĂĄra. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 29./1991. mĂĄjus 26.
Jussomat ne vitassĂĄtok cĂmĹą kiadvĂĄnyĂĄval emlĂŠkezett a TamĂĄsi Ăron MĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet /Farkaslaka/ az ĂrĂł halĂĄlĂĄnak 25. ĂŠvfordulĂłjĂĄra.1991. mĂĄjus 27.
Adrian Nastase kĂźlĂźgyminiszter a politikai kapcsolatokrĂłl, a kĹolaj- ĂŠs fĂśldgĂĄzipari egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsrĹl tĂĄrgyalt irĂĄni lĂĄtogatĂĄsĂĄn /mĂĄj. 27-29./ TeherĂĄnban rĂśvid megbeszĂŠlĂŠst tartott a szintĂŠn lĂĄtogatĂĄson levĹ japĂĄn kĂźlĂźgyminiszterrel is. /Reuter, NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), mĂĄj. 29./1991. mĂĄjus 27.
MĂĄj. 27-ĂŠn a kĂŠpviselĹk arrĂłl vitatkoztak, hogy hasznĂĄlhatĂł-e az anyanyelv az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsban. Kerekes KĂĄroly kĂŠrte, hogy anyanyelven is lehessen megszĂłlalni a bĂrĂłsĂĄgon. Ion Gavra kifejtette, hogy a "a romĂĄniai magyaroknak morĂĄlis kĂśtelessĂŠgĂźk megtanulni romĂĄnul, ha nem, forduljanak fordĂtĂłhoz". DĂśntĂŠs nem szĂźletett. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 29./ 1991. mĂĄjus 28.
Traian Chebeleu kĂźlĂźgyi szĂłvivĹ elmondta, hogy Entz GĂŠza ĂĄllamtitkĂĄr, a MagyarorszĂĄg hatĂĄrain kĂvĂźl ĂŠlĹ magyarok Ăźgyeivel foglalkozĂł ĂĄllamtitkĂĄrsĂĄg vezetĹje romĂĄniai lĂĄtogatĂĄsa nem hivatalos, hanem magĂĄnjellegĹą volt. EgyĂŠbkĂŠnt a magyar nemzetisĂŠgĹą ĂĄllampolgĂĄrok problĂŠmĂĄi nem kĂŠpezhetik vita tĂĄrgyĂĄt a magyar kormĂĄnyban, ĂĄllapĂtotta meg Chebeleu. VisszautasĂtotta Antall JĂłzsef miniszterelnĂśknek a Le Monde-ban megjelent kijelentĂŠsĂŠt, hogy egy magas szintĹą talĂĄlkozĂł RomĂĄniĂĄval "szigorĂşan feltĂŠtelezi" a kolozsvĂĄri magyar fĹkonzulĂĄtus megnyitĂĄsĂĄt. Chebeleu szerint a fĹkonzulĂĄtus lĂŠte semmivel sem indokolhatĂł. /RomĂĄniĂĄban mind nagyobb a gyanakvĂĄs. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 28./1991. mĂĄjus 28.
Petre Roman miniszterelnĂśk befejezte hĂĄromnapos hivatalos lĂĄtogatĂĄsĂĄt az EgyesĂźlt Arab EmĂrsĂŠgben, ahol ipari ĂŠs kereskedelmi egyezmĂŠnyeket Ărt alĂĄ, hazatĂŠrve ĂştjĂĄt megszakĂtotta Cipruson, ahol Vasszosz Lysszaridesz ciprusi alelnĂśkkel talĂĄlkozott. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 28./ 1991. mĂĄjus 28.
NagyvĂĄradon megrendeztĂŠk - a hĂĄborĂş utĂĄn elĹszĂśr - OrszĂĄgos ReformĂĄtus LelkĂŠsztalĂĄlkozĂłt /mĂĄj. 28-29./ TĂśbb mint ĂśtszĂĄz lelkipĂĄsztor gyĹąlt Ăśssze ĂŠs a vitĂĄk sorĂĄn kirajzolĂłdott az Ĺszinte bĹąnbĂĄnat ĂŠs ĂśntisztulĂĄs szĂźksĂŠgessĂŠge. KĂśzĂśs akarattal megalakĂtottĂĄk az OrszĂĄgos ReformĂĄtus LelkĂŠszĂŠrtekezleti SzĂśvetsĂŠget /ORLĂSZ/ ĂŠs megvĂĄlasztottĂĄk a vezetĹsĂŠgĂŠt. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 31./1991. mĂĄjus 28.
A RomĂĄn VallĂĄsĂźgyi ĂllamtitkĂĄrsĂĄg meghĂvĂĄsĂĄra hivatalos lĂĄtogatĂĄsra RomĂĄniĂĄba ĂŠrkezett a magyar mĹąvelĹdĂŠsi minisztĂŠrium EgyhĂĄzi FĹosztĂĄlyĂĄnak kĂźldĂśttsĂŠge Platthy IvĂĄn vezetĂŠsĂŠvel. A kĂźldĂśttsĂŠg mĂĄj. 28-ĂĄn talĂĄlkozott Ionel Romannal, a kĂŠpviselĹhĂĄz alelnĂśkĂŠvel ĂŠs Ioan Oancea kĂŠpviselĹvel, a parlament emberjogi, vallĂĄsĂźgyi ĂŠs kisebbsĂŠgĂźgyi bizottsĂĄgĂĄnak elnĂśkĂŠvel. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 30./1991. mĂĄjus 29.
Moldova KĂśztĂĄrsasĂĄgnak fogjĂĄk nevezni a jĂśvĹben is, de elnevezĂŠsĂŠbĹl tĂśrlik a szocialista ĂŠs a szovjet szĂłt. A kĂŠpviselĹk megvĂĄltoztattĂĄk a LegfelsĹbb TanĂĄcs elnevezĂŠst is, ez lesz mostantĂłl a parlament. A fĂźggetlensĂŠgi nyilatkozat kimondĂĄsĂĄt sĂźrgeti a NĂŠpfront kĂŠpviselĹi. Az oktatĂĄsi minisztĂŠrium meg akarja szĂźntetni az orosz nyelv tanszĂŠkĂŠt az egyetemen. A tanszĂŠk tanĂĄrai Mircea Snegur elnĂśkhĂśz Ărt levelĂźkben hangsĂşlyozzĂĄk, hogy ez az intĂŠzkedĂŠs ellentĂŠtes a nyelvhasznĂĄlati tĂśrvĂŠnnyel, a tanszĂŠk megszĂźntetĂŠsĂŠvel a kĂśztĂĄrsasĂĄg mĂĄsfĂŠl milliĂł orosz anyanyelvĹą ĂĄllampolgĂĄrĂĄnak gyermekei nem nyerhetnĂŠnek filolĂłgiai kĂŠpzĂŠst a kisinyovi egyetemen. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 29./ II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa bĂborossĂĄ nevezte ki Alexandru TodeĂĄt, Fogaras ĂŠs GyulafehĂŠrvĂĄr gĂśrĂśg katolikus pĂźspĂśkĂŠt. /MTI/1991. mĂĄjus 30.
Frans Adriessen, az EurĂłpai KĂśzĂśssĂŠgek BizottsĂĄgĂĄnak alelnĂśke ĂŠs Eugen Dijmarescu romĂĄm ĂĄllamminiszter nyitotta meg BrĂźsszelben az EGK-romĂĄn vegyes bizottsĂĄg elsĹ ĂźlĂŠsĂŠt. /MTI/1991. mĂĄjus 30.
A Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia elnĂśksĂŠge a hatĂĄron tĂşli magyar tudomĂĄnyossĂĄg helyzetĂŠrĹl ĂŠs lehetĹsĂŠgeirĹl ĂŠs a hazai teendĹkrĹl tĂĄrgyalt. LĂĄng IstvĂĄn, az MTA fĹtitkĂĄra elmondta az MTI munkatĂĄrsĂĄnak, hogy MagyarorszĂĄgon most folyik az Ăşj magyar nemzeti tudomĂĄnypolitika elveinek kijelĂślĂŠse. A kĂśrnyezĹ orszĂĄgok magyar kisebbsĂŠgi ĂŠrtelmisĂŠge most veszi szĂĄmba a kisebbsĂŠg szellemi ĂŠletĂŠnek a mĂşltban elszenvedett deformĂĄciĂłit. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 30./1991. mĂĄjus 30.
George Stancov kĂŠpviselĹ mĂĄj. 30-ĂĄn a kĂŠpviselĹhĂĄzban bejelentette: negyvenĂśt esztendĹvel ezelĹtt vĂŠgeztĂŠk ki Antonescu marsallt, aki szerinte "a nemzet ĂşjraegyesĂtĂŠsĂŠnek, a romĂĄn nĂŠp mĂŠltĂłsĂĄgĂĄnak harcosa volt." Egy perces felĂĄllĂĄsra szĂłlĂtotta fel kĂŠpviselĹtĂĄrsait. A terem nagy rĂŠsze felĂĄllt, az RMDSZ-kĂŠpviselĹk Ăźlve maradtak. KĂŠsĹbb Kerekes KĂĄroly RMDSZ-kĂŠpviselĹ kifejtette, hogy Antonescut hĂĄborĂşs bĹąnĂśskĂŠnt ĂtĂŠltĂŠk halĂĄlra. Malaparte Kaput cĂmĹą kĂśnyvĂŠben leĂrta iasi-i pogromot, Antonescu ezenkĂvĂźl TransznisztriĂĄba szĂĄmĹązte a cigĂĄnyokat. KĂśzben a parlament elĹtt Ăźlnek az ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkolĂłk, a decemberi forradalom rĂŠsztvevĹi, akik kĂśvetelik, nekik is juttassanak segĂŠlyt. A szenĂĄtus mĂĄr megszavazta a juttatĂĄsokat, a kĂŠpviselĹhĂĄzon volt a sor. TĂśbb romĂĄn kĂŠpviselĹ felszĂłlalt, hevesen ellenezve a segĂŠlyt. Petre Turle, Catalin Radulescu pĂŠldĂĄul, Constantin Ivanovici pedig megjegyezte: szerinte TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, Ana Bladiana ĂŠs Doina Cornea nem voltak a forradalom rĂŠsztvevĹi. BĂĄrĂĄnyi Ferenc kĂŠpviselĹ vitĂĄba szĂĄllt kĂŠpviselĹtĂĄrsĂĄval: "Ami pedig TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt, Ana BladianĂĄt ĂŠs Doina CorneĂĄt illeti, bĂĄrhogy akarjĂĄk egyesek, nĂŠlkĂźlĂźk nem lehet megĂrni a romĂĄn forradalom tĂśrtĂŠnetĂŠt. Mert az az igazsĂĄg, hogy december 16-ĂĄn TĹkĂŠs LĂĄszlĂł lobbantotta fel a forradalom szikrĂĄjĂĄt." /RomĂĄn GyĹzĹ: Ălve ĂŠs ĂĄllva. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 4./ 1991. mĂĄjus 30.
A moldovai parlament bizalmatlansĂĄgot szavazott Mircea Druc miniszterelnĂśk ĂŠs 362 napos kormĂĄnyzĂĄsa ellen. Mircea Snegur elnĂśk javaslatĂĄra megvĂĄlasztottĂĄk Moldova KĂśztĂĄrsasĂĄg Ăşj kormĂĄnyfĹjĂŠt Valeriu Muravschi szemĂŠlyĂŠben, aki eddig pĂŠnzĂźgyminiszter volt. Muravschi hangsĂşlyozta, hogy a fĂźggetlensĂŠg hĂve. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 30./