udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
134016
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 134011-134016
1991. jĂşnius 12.
Kincses ElĹd elmondta, hogy romĂĄnra fordĂtotta MarosvĂĄsĂĄrhely fekete mĂĄrciusa cĂmĹą kĂśnyvĂŠt, amelyet most a sepsiszentgyĂśrgyi HĂĄromszĂŠk KiadĂł jelentetett meg. KiegĂŠszĂtĂŠst tett ebbe a fordĂtĂĄsba: annak a teherautĂłnak, amely nekirontott a gĂśrĂśg katolikus templom lĂŠpcsĹjĂŠnek, ĂŠs halĂĄlra gĂĄzolta Kiss ZoltĂĄnt, egyik utasa, az egyik felfegyverzett romĂĄn tĂĄmadĂł, Teodor Rusu belehalt a teherautĂł ĂźtkĂśzĂŠsĂŠnĂŠl szerzett sĂŠrĂźlĂŠseibe, tehĂĄt nem a magyarok ĂĄldozata volt. /OlĂĄh IstvĂĄn: AdalĂŠkok a fekete mĂĄrciushoz. Kincses ElĹddel beszĂŠlgettĂźnk KisvĂĄrdĂĄn. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 12./ 1991. jĂşnius 12.
GyulafehĂŠrvĂĄron 1792 Ăłta a mai helyĂŠn mĹąkĂśdik a szeminĂĄrium. 1940-tĹl nĂŠgy ĂŠves megszakĂtĂĄs volt. A hĂvek ĂŠs a teolĂłgusok nagyobb rĂŠsze Ăszak-ErdĂŠlybĹl kerĂźlt ki, KolozsvĂĄrra helyeztĂŠk ĂĄt a teolĂłgiĂĄt, 1945-tĹl ismĂŠt GyulafehĂŠrvĂĄron indult meg a katolikus papok kĂŠpzĂŠse. A kommunista ĂĄllam sorra megszĂźntette a temesvĂĄri, nagyvĂĄradi, szatmĂĄri teolĂłgiĂĄt, sĹt mĂŠg Iasi-bĂłl is idehozatta a kispapokat. A moldvaiak azonban fokozatosan Ăśntudatra ĂŠbredtek, ezĂŠrt Ĺket visszarendeltĂŠk, a mĂĄsik hĂĄrom egyhĂĄzmegye kispapjai maradtak. Jelenleg 108 nĂśvendĂŠke van a szeminĂĄriumnak, ebbĹl 36-an Hargita megyĂŠbĹl ĂŠrkeztek. /TakĂĄcs Ăva: TeolĂłgusok kĂśzĂśtt. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşn. 11, 12./1991. jĂşnius 12.
A CsĂkszeredĂĄban mĹąkĂśdĹ KommunikĂĄciĂłs AntropolĂłgiai Munkacsoport tevĂŠkenysĂŠgĂŠt ĂŠs eddigi eredmĂŠnyeit ismertetik a csoport tagjai, tĂśbbek kĂśzĂśtt Gagyi JĂłzsef ĂŠs BĂrĂł A. ZoltĂĄn. 1991-ben megkezdtĂŠk a KommunikĂĄciĂłs AntropolĂłgiai FĂźzetek kiadĂĄsĂĄt, ezekbĹl kettĹ, a romĂĄniai magyar kultĂşra intĂŠzmĂŠnyeivel, illetve a mentĂĄlis kĂśrnyezettel foglalkozĂł nyomdakĂŠsz ĂĄllapotban van. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 12./ 1991. jĂşnius 12.
A romĂĄn vĂŠdelmi minisztĂŠrium kĂśzlemĂŠnyben utasĂtotta vissza a Borba belgrĂĄdi lap jĂşn. 5-i szĂĄmĂĄnak azon ĂĄllĂtĂĄsĂĄt, hogy RomĂĄnia a horvĂĄtok rĂŠszĂŠre Kalasnyikov-tĂpusĂş gĂŠppisztolyokat szĂĄllĂtott. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 14./ 1991. jĂşnius 12.
BĂĄnyĂĄszok jĂśttek Bukarestbe. Szakszervezeti vezetĹjĂźk hangsĂşlyozta, hogy most nem rendet csinĂĄlni jĂśttek, mint 1990. jĂşn. 14-15-ĂŠn, hanem kĂśvetelĂŠseiket hangoztatva tĂźntettek, a kormĂĄnyt tettĂŠk felelĹssĂŠ ĂŠletkĂśrĂźlmĂŠnyeik romlĂĄsa miatt. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 13./ 1991. jĂşnius 12.
Megjelent a Besztercei HĂradĂł, egyelĹre mĂŠg RMDSZ-szĂłrĂłlap formĂĄjĂĄban, mert Beszterce-NaszĂłd hĂşszezres magyarsĂĄg igĂŠnyt tart egy magyar nyelvĹą sajtĂłtermĂŠkre. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 12./1991. jĂşnius 13.
Bukarestben tĂźntetĂŠs volt jĂşn. 13-ĂĄn, beszĂŠdet mondott a parasztpĂĄrt, a liberĂĄlisok, a December 21. TĂĄrsasĂĄg kĂŠpviselĹje. BĂrĂĄltĂĄk a kormĂĄnyt, azt kĂŠrtĂŠk, hogy a parlament ne ratifikĂĄlja a romĂĄn-szovjet barĂĄtsĂĄgi szerzĹdĂŠst. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 14./1991. jĂşnius 13.
JĂşn. 13-ĂĄn magyar kĂźlĂźgyi delegĂĄciĂł tĂĄrgyalt Bukarestben a nemzeti kisebbsĂŠgek kĂŠrdĂŠsĂŠvel foglalkozĂł, Genfben jĂşlius elsejĂŠn megnyĂlĂł EBEĂ-konferenciĂĄn kĂŠpviselendĹ elvekrĹl. A magyar delegĂĄciĂłt vezetĹ BĂĄba IvĂĄn fĹosztĂĄlyvezetĹ nyilatkozott a tĂĄrgyalĂĄsrĂłl a bukaresti magyar nagykĂśvetsĂŠgen: kĂślcsĂśnĂśsen ismertettĂŠk ĂĄllĂĄspontjukat, a romĂĄn fĂŠl jelezte, hogy a kollektĂv jogokkal nem tud egyetĂŠrteni. SzintĂŠn nyilatkozott a romĂĄn delegĂĄciĂł vezetĹje, Traian Chebeleu nagykĂśvet, kĂźlĂźgyminisztĂŠriumi igazgatĂł. /SzĂŠkely LĂĄszlĂł: RomĂĄn-magyar szakĂŠrtĹi tanĂĄcskozĂĄs. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 18./ 1991. jĂşnius 13.
SzĹcs GĂŠza, az RMDSZ politikai alelnĂśke, a szĂśvetsĂŠg szentĂĄtusi csoportjĂĄnak vezetĹje elmondta, hogy jĂşn. 10-ĂŠn talĂĄlkoztak az ellenzĂŠki pĂĄrtokat tĂśmĂśrĂtĹ Demokratikus KonvenciĂł ĂŠs a kormĂĄny kĂŠpviselĹi. A konvenciĂł szerint az Ăşj kormĂĄnynak egy fĂźggetlen szemĂŠlyisĂŠg legyen a miniszterelnĂśke. Petre Roman kormĂĄnyfĹ ezt nem tartotta elfogadhatĂłnak. SzĹcs GĂŠza beszĂĄmolt arrĂłl is, hogy az AlkotmĂĄnyozĂł Parlament ĂllandĂł BizottsĂĄgĂĄban megdĂśbbenve tapasztalta: elĹzĹleg konszenzusra jutottak abban, hogy az anyanyelv hasznĂĄlatĂĄnak jogĂĄt biztosĂtjĂĄk, mĂŠgis visszakerĂźlt a vagy szĂłcska a szĂśvegbe, ami azt jelenti, hogy elegendĹ, ha a kisebbsĂŠgek szĂĄmĂĄra biztosĂtjĂĄk az anyanyelv megtanulĂĄsĂĄnak jogĂĄt /ĂŠs nem anyanyelven valĂł tanulĂĄst!/. /BĂŠres Katalin: A hĂĄzelnĂśkĂśk konszenzusra tĂśrekedtek. BeszĂŠlgetĂŠs SzĹcs GĂŠzĂĄval, az RMDSZ politikai alelnĂśkĂŠvel, a szĂśvetsĂŠg szentĂĄtusi csoportjĂĄnak vezetĹjĂŠvel. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 13./1991. jĂşnius 13.
SzĂŠkelyudvarhelyen, mĂĄjus 10-11-ĂŠn tartottĂĄk meg az ĂşjjĂĄalakult ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet OrvostudomĂĄnyi SzakosztĂĄlyĂĄnak elsĹ tudomĂĄnyos ĂźlĂŠsĂŠt. A tanĂĄcskozĂĄst dr. PuskĂĄs GyĂśrgy szakosztĂĄlyi elnĂśk, orvosprofesszor nyitotta meg. A jelenlevĹ 170-180 szakember Ăśsszesen 48 elĹadĂĄst hallgatott meg. A rĂŠsztvevĹk kĂŠzbe vehettĂŠk az Infomed cĂmĹą referĂĄlĂł folyĂłirat elsĹ szĂĄmĂĄt, amelyet a szĂŠkelyudvarhelyi orvos-kollektĂva ad ki. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 13./ 1991. jĂşnius 14.
FolytatĂłdott a tĂźntetĂŠs Bukarestben, az Egyetem tĂŠren. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 15./ 1991. jĂşnius 14.
A Bolyai Farkas LĂceum /MarosvĂĄsĂĄrhely/ ballagĂĄsi ĂźnnepĂŠn, jĂşn. 14-ĂŠn a Vatra Romaneasca ĂŠs a tanfelĂźgyelĹsĂŠg kĂŠpviselĹi megtiltottĂĄk a legjobb vĂŠgzĹs diĂĄkoknak jĂĄrĂł dĂjak kiosztĂĄsĂĄt. A dĂjakat az 1989 utĂĄn lĂŠtesĂźlt kĂŠt alapĂtvĂĄny, a Hegyi Lajos AlapĂtvĂĄny ĂŠs a GyĂśrffy ZoltĂĄn AlapĂtvĂĄny ĂtĂŠlte oda. /Weszely Tibor: MegtiltottĂĄk a dĂjkiosztĂĄst MarosvĂĄsĂĄrhelyen. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 19./1991. jĂşnius 14.
RomĂĄniĂĄban mĂŠg mindig megsĂŠrtik az emberi jogokat, olvashatĂł a bĂŠcsi szĂŠkhelyĹą Helsinki Emberi Jogi SzĂśvetsĂŠg jelentĂŠsĂŠben. A rendĹrĂśk ĂŠs katonĂĄk bĂĄntalmazzĂĄk az Ĺrizetbe vett kormĂĄnyellenes tĂźntetĹket, a kormĂĄny nem vizsgĂĄlja ki az egykori Securitate jogsĂŠrtĂŠseit, ĂŠs nem tisztĂĄzza annak utĂłda, a RomĂĄn HĂrszerzĹ SzolgĂĄlat /SRI/ stĂĄtusĂĄt, a rendĹrsĂŠg nem nyĂşjt vĂŠdelmet a cigĂĄnyoknak ĂŠs mĂĄs kisebbsĂŠgeknek az erĹszak ellen. CsĂśkkentettĂŠk az ellenzĂŠk ĂŠs a kisebbsĂŠgek televĂziĂłs programjait. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 14./ 1991. jĂşnius 14.
Az IfjĂşsĂĄgi Demokrata FĂłrum Caritas csoportja mentĹautĂłt, 1,5 milliĂł Ft ĂŠrtĂŠkĹą gyĂłgyszert ĂŠs orvosi mĹąszert indĂtott Ăştnak RomĂĄniĂĄba, SzĂŠkelykeresztĂşrra, eleget tĂŠve az ottani kĂłrhĂĄz kĂŠrĂŠsĂŠnek. /MTI/1991. jĂşnius 14.
A fenyegetĂŠsek miatt MagyarorszĂĄgra menekĂźlt, a tĂśbb mint hatvan magyar irodalmi mĹąvet romĂĄnra fordĂtĂł Gelu Pateanunak adtĂĄk ĂĄt a romĂĄn-magyar kĂśzeledĂŠst jutalmazĂł TĹkĂŠs AlapĂtvĂĄny dĂjĂĄt. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 14./ 1991. jĂşnius 14.
Megjelent - egy ĂŠves kĂŠsĂŠssel - a Nyelv- ĂŠs IrodalomtudomĂĄnyi KĂśzlemĂŠnyek /KolozsvĂĄr/ legĂşjabb, 1990/1-es szĂĄma. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 14./1991. jĂşnius 14.
Mandics GyĂśrgy temesvĂĄri ĂrĂł trilĂłgiĂĄja, a TemesvĂĄri Golgota MagyarorszĂĄgon jelent meg. A szĂŠlsĹsĂŠges hangĂş Renasterea Banateana jĂşn. 8-i szĂĄma hĂrĂźl adta, hogy Mandics GyĂśrgy szerint nem TĹkĂŠs LĂĄszlĂł robbantotta ki a forradalmat, hanem Ĺ. Mandics ezt a hĂradĂĄst cĂĄfolta, ilyet nem ĂĄllĂtott, nem akarja csĂśkkenteni TĹkĂŠs LĂĄszlĂł meghatĂĄrozĂł szerepĂŠt. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 14./1991. jĂşnius 15.
A 85. ĂŠvĂŠt betĂśltĹ Vita Zsigmond, a nagyenyedi Bethlen GĂĄbor KollĂŠgium nyugalmazott tanĂĄrĂĄval beszĂŠlgetett GyĹrfi DĂŠnes, felidĂŠzve a jelentĹs ĂŠletĂşt ĂĄllomĂĄsait. Vita Zsigmond egyetemi tanulmĂĄnyai befejezĂŠsĂŠvel, 1928-ban jĂśtt tanĂĄrnak Nagyenyedre. A bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄn nagyon sokan elmenekĂźltek DĂŠl-ErdĂŠlybĹl, Vita Zsigmond nĂŠhĂĄnyadmagĂĄval, dr. SzĂĄsz PĂĄllal, KacsĂł SĂĄndorral ĹriztĂŠk a magyar szellemi ĂŠletet. Vita Zsigmond 1940-ben lett a kollĂŠgium kĂśnyvtĂĄrosa, minden kĂŠziratot felleltĂĄrozott. A sztĂĄlinizmus Csehi GyulĂĄĂŠk Nagyenyedre kerĂźlĂŠsĂŠvel tĂśrt be a kollĂŠgium ĂŠletĂŠbe. Vita Zsigmond tĂśbb kĂśnyv szerzĹje, kutatĂłmunkĂĄjĂĄt nyugdĂjazĂĄsa utĂĄn sem hagyta abba. /GyĂśrfi DĂŠnes: BeszĂŠlgetĂŠs a 85. ĂŠvĂŠt betĂśltĹ Vita Zsigmonddal, a nagyenyedi Bethlen GĂĄbor KollĂŠgium nyugalmazott tanĂĄrĂĄval. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 15-16./1991. jĂşnius 15.
SzĂźlĹfĂśld cĂmen jelent meg a tordai AranyosvidĂŠk ĂŠs az Enyedi HĂrlap utĂłda. /Egy mondatban rovat. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 15-16./ MegjegyzĂŠs: Az AranyosvidĂŠk 1990. mĂĄrcius 8-a ĂŠs 1991. mĂĄjus 18-a kĂśzĂśtt jelent meg, a tordai RMDSZ lapjakĂŠnt, kĂŠthetente. Az Enyedi HĂrlap az AranyosvidĂŠk mellĂŠklete volt. Az anyagi gondok miatt megszĹąnt lap helyett folyĂłiratkĂŠnt indult SzĂźlĹfĂśldnek csak kĂŠt szĂĄma jelent meg, a mĂĄjusi ĂŠs a jĂşniusi, azutĂĄn ez a lap is megszĹąnt.1991. jĂşnius 16.
Nyolc hatĂĄrĂĄtkelĹhelyen szabad ĂĄtjĂĄrĂĄst engedĂŠlyeztek jĂşn. 16-ĂĄn RomĂĄnia ĂŠs MoldĂĄvia kĂśzĂśtt. KĂśzel 150 ezer moldĂĄviai ĂŠrkezett lĂĄtogatĂłba a SzovjetuniĂłbĂłl, kĂśztĂźk egy parlamenti delegĂĄciĂł, RomĂĄniĂĄbĂłl 20 ezren mentek szomszĂŠdolni, kĂśztĂźk negyven kĂŠpviselĹ ĂŠs szenĂĄtor, a Vatra Romaneasca ĂŠs a Minden RomĂĄnok LigĂĄja kĂŠpviselĹi. /Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), jĂşn. 18./