udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
134016
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 134011-134016
1990. jĂşnius 26.
JĂşn. 21-ĂŠn MarosvĂĄsĂĄrhelyen hat marosszentgyĂśrgyi lakos, SĂźtĹ JĂłzsef, SzilĂĄgyi JĂłzsef, Szilveszter Kiss PĂŠter, TĂłth ĂrpĂĄd, LĹrincz JĂłzsef ĂŠs Puczi BĂŠla kopaszra nyĂrva, csĂkos ruhĂĄban ĂĄllt a bĂrĂłsĂĄg elĹtt. A vĂĄd ellenĂźk: huliganizmus, a kĂśzerkĂślcs megsĂŠrtĂŠse, magĂĄn- ĂŠs kĂśzvagyon rongĂĄlĂĄsa, ĂźtlegelĂŠs, testi sĂŠrtĂŠs. A hat szemĂŠlyt a marosvĂĄsĂĄrhelyi mĂĄrc. 20-i pogrom miatt tartĂłztattĂĄk le. A fejszĂŠkkel, furkĂłsbotokkal felszerelt hodĂĄki ĂŠs libĂĄnfalvi verĹemberek szabadlĂĄbon vannak, a vĂĄrosvĂŠdĹ magyarok pedig a vĂĄdlottak padjĂĄra kerĂźltek. A vĂĄdlottak valĂłjĂĄban feltartĂłztattĂĄk a botokkal felfegyverzetteket szĂĄllĂtĂł jĂĄrmĹąveket, amit tettek, jogos ĂśnvĂŠdelembĹl tettĂŠk. A vĂĄdlĂłk kĂśzĂźl szabadlĂĄbon van Covaci Ioan, aki jĂĄrmĹąvĂŠvel kĂŠt ember halĂĄlĂĄt okozta: elgĂĄzolta Ĺket. A mĂĄsik perben mindĂśssze kĂŠt szemĂŠly /Berchi Alexandru ĂŠs Gorea Ioan/ kerĂźlt a vĂĄdlottak padjĂĄra az RMDSZ szĂŠkhĂĄzĂĄt ostromlĂł szĂĄzak kĂśzĂźl. A tanĂşkĂŠnt meghallgatott romĂĄn fĂŠrfiak azt ĂĄllĂtottĂĄk, hogy puszta aggodalombĂłl jĂśttek MarosvĂĄsĂĄrhelyre, bĂŠkĂŠsen sĂŠtĂĄltak, amikor kĂśvekkel, fĂŠltĂŠglĂĄkkal, sĹt lĂĄndzsĂĄkkal dobĂĄltĂĄk Ĺket az RMDSZ szĂŠkhĂĄzĂĄbĂłl. /BĂśgĂśzi Attila: MarosvĂĄsĂĄrhelyi perek. Justitia kĂŠnyszerzubbonyban. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 26./1990. jĂşnius 26.
Az RMDSZ OrszĂĄgos ElnĂśksĂŠge jĂşn. 20-i ĂźlĂŠsĂŠn Domokos GĂŠza sikerkĂŠnt ĂŠrzĂŠkelte, hogy a nemzeti kisebbsĂŠgekre vonatkozĂł tĂŠziseket az alkotmĂĄnyozĂł gyĹąlĂŠs jĂşn. 19-ĂŠn megszavazta. Az ElnĂśksĂŠg megdĂśbbenĂŠssel vette tudomĂĄsul, hogy kĂŠpviselĹhĂĄz a nemzetbiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠnytervezet vitĂĄjĂĄn ĂĄllamellenes cselekedetnek minĹsĂtettĂŠk a terĂźleti szeparatizmust, ezt kiterjesztettĂŠk a "szegregĂĄciĂłs" jellegĹą szeparatizmus bĂĄrmely formĂĄjĂĄra. Ez a fogalmazĂĄs lehetĹsĂŠget teremt a szeparatizmus fogalmĂĄval valĂł visszaĂŠlĂŠsre. EzĂŠrt az RMDSZ parlamenti csoportja a tĂśrvĂŠnytervezet ellen szavazott. Az RMDSZ kiemelt jelentĹsĂŠgĹąnek tartja az ĂĄllamosĂtott vagyon feletti tulajdonjog visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt az 1947. dec. 31-i ĂĄllapotok szerint. /Az RMDSZ OrszĂĄgos ElnĂśksĂŠgĂŠnek kĂśzlemĂŠnye. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 26./1990. jĂşnius 26.
Budapesten jĂşn. 26-ĂĄn az OrszĂĄggyĹąlĂŠs dĂszpĂĄholyĂĄban megjelent SĂźtĹ AndrĂĄs, akit tapssal fogadtak. Az ĂrĂł hivatalos volt az OrszĂĄggyĹąlĂŠs Ăźnnepi ĂźlĂŠsĂŠre, de sĂŠrĂźlĂŠse ĂŠs kĂłrhĂĄzi kezelĂŠse miatt akkor nem tudott megjelenni. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 28./1990. jĂşnius 26.
A RomĂĄniai Magyar SzĂł sorra bemutatja az RMDSZ megvĂĄlasztott kĂŠpviselĹit, akik nyilatkoznak a feladatokrĂłl. SzilĂĄgyi Zsolt /sz. NagyvĂĄrad, 1968. jĂşl. 29./ kĂŠpviselĹ NagyvĂĄradon ĂŠl, egyetemista. Ăj oktatĂĄsi tĂśrvĂŠnyt kell kĂŠszĂteni, vĂĄltoztatni kell kisebbsĂŠgellenes ĂŠs centralizĂĄlt jellegĂŠn. /Kik kĂŠpviselnek minket? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 26./1990. jĂşnius 26.
A RomĂĄniai Magyar SzĂł sorra bemutatja az RMDSZ megvĂĄlasztott kĂŠpviselĹit, akik nyilatkoznak a feladatokrĂłl. TĂłth JĂłzsef /AsszonyvĂĄsĂĄr, 1937. dec. 9./ szenĂĄtor KolozsvĂĄron ĂŠl, reformĂĄtus lelkipĂĄsztor. Demokratikus alkotmĂĄnyt kell kidolgozni, tovĂĄbbĂĄ nemzetisĂŠgi statĂştumot, szĂźksĂŠg van anyanyelvi oktatĂĄsra minden szinten. /Kik kĂŠpviselnek minket? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 26./1990. jĂşnius 27.
Motiu ĂĄllamtitkĂĄr minden DemĂŠny Lajos oktatĂĄsi miniszterhelyettes ĂĄltal kibocsĂĄtott rendeletet semmisnek nyilvĂĄnĂtott. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 4./1990. jĂşnius 27.
TemesvĂĄr elsĹ halottja ĂjvĂĄrossy ErnĹ volt, 1989 szeptemberĂŠben talĂĄltak rĂĄ a vĂĄrosszĂŠli erdĹben. Egyetlen bĹąne az volt, hogy kiĂĄllt egyhĂĄza mellett. TemesvĂĄron ĂşjbĂłl ĂĄldozatot szedett a tovĂĄbb ĂŠlĹ terror, Ărta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk. ToszĂł ĂrpĂĄd ĂźzemmĂŠrnĂśkkel "tisztĂĄzatlan kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt" vĂŠgeztek jĂşn. 4-ĂŠn. Az emberek ĂŠlete veszĂŠlyben van. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a temesvĂĄri gyĂźlekezet 21 tagjĂĄnak nĂŠvsorĂĄt az Amnesty International figyelmĂŠbe ajĂĄnlotta. /TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk: KĂsĂŠrtetjĂĄrĂĄs TemesvĂĄron SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 27./ TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, az RMDSZ tiszteletbeli elnĂśke felhĂvĂĄssal fordult a kormĂĄnyzathoz, a romĂĄn politikai erĹkhĂśz. MagyarellenessĂŠg tapasztalhatĂł mindenĂźtt, a jĂşn. 18-i kĂŠpviselĹhĂĄzi ĂźlĂŠst is a magyarellenes hangulat jellemezte, a gyĹąlĂśletre uszĂtĂł sajtĂł elĂŠgedett lehet. MegbĂŠkĂŠlĂŠst hirdetĹ, hazĂĄjĂĄt szeretĹ romĂĄniai magyar demokratakĂŠnt felhĂvĂĄssal fordult demokratikus ĂŠrzelmĹą romĂĄn testvĂŠreihez, a romĂĄn testvĂŠregyhĂĄzakhoz, hogy kĂśzĂśs erĹvel vessenek vĂŠget a gyĹąlĂśletnek. FelhĂvta a kormĂĄnyt, hogy egyĂŠrtelmĹąen foglaljon ĂĄllĂĄst a magyarellenessĂŠg ellen. /TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk: FelhĂvĂĄs. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 27./ 1990. jĂşnius 27.
Doina Cornea ismert ellenzĂŠki ĂŠs Petre Bacanu, a Romania Libera fĹszerkesztĹje a romĂĄn ellenzĂŠki erĹknek kĂŠrt tĂĄmogatĂĄst az amerikai kormĂĄnytĂłl ĂŠs tĂśrvĂŠnyhozĂĄstĂłl. Fogadta Ĺket Robert Gates, George Bush elnĂśk helyettes nemzetbiztonsĂĄgi fĹtanĂĄcsadĂłja is. /Cornea asszony nyilatkozata. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 27./1990. jĂşnius 27.
Antall JĂłzsef miniszterelnĂśk ĂŠs FĂźr Lajos honvĂŠdelmi miniszter jĂşn. 27-ĂŠn meglĂĄtogatta budapesti szĂĄllĂĄsĂĄn SĂźtĹ AndrĂĄs ĂrĂłt, a Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge tiszteletbeli elnĂśkĂŠt. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 29./1990. jĂşnius 27.
A RomĂĄniai Magyar SzĂł sorra bemutatja az RMDSZ megvĂĄlasztott kĂŠpviselĹit, akik nyilatkoznak a feladatokrĂłl. Pillich LĂĄszlĂł /sz. KolozsvĂĄr. 1951. aug. 21./ kĂŠpviselĹ kolozsvĂĄri lakos, ĂşjsĂĄgĂrĂł. SajtĂłtĂśrvĂŠny ĂŠs Ăşj oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny szĂźksĂŠges, tovĂĄbbĂĄ a kĂśzigazgatĂĄs ĂĄtszervezĂŠsĂŠre, a helyi ĂśnkormĂĄnyzat megteremtĂŠsĂŠre. /Kik kĂŠpviselnek minket? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 27./1990. jĂşnius 27.
A RomĂĄniai Magyar SzĂł sorra bemutatja az RMDSZ megvĂĄlasztott kĂŠpviselĹit, akik nyilatkoznak a feladatokrĂłl. Nagy BĂŠla /sz. NagyvĂĄrad, 1943. aug. 21./ kĂŠpviselĹ NagyvĂĄradon ĂŠl, a vĂĄrosban mĹąkĂśdĹ Szigligeti TĂĄrsulat /december vĂŠge Ăłta nevezik Ăgy/ irodalmi titkĂĄra. FĂśldtĂśrvĂŠny szĂźksĂŠges, a fĂśldek visszajuttatĂĄsa tulajdonosaiknak, a kisebbsĂŠget megilletik a kollektĂv jogok is. /Kik kĂŠpviselnek minket? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 27./1990. jĂşnius 28.
Petre Roman miniszterelnĂśk ismertette kormĂĄnyĂĄnak nĂŠvsorĂĄt. A kĂźlĂźgyminiszter: Adrian Nastase, vĂŠdelmi miniszter: Victor Stanculescu, belĂźgyminiszter: Doru-Viorel Ursu, pĂŠnzĂźgyminiszter: Teodor Stolojan. /A kormĂĄny ĂśsszetĂŠtele: RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 30./ Az elĹzĹ, ideiglenes kormĂĄnyban Sergiu Celac volt a kĂźlĂźgyminiszter. 1990. jĂşnius 28.
A koppenhĂĄgai ĂŠrtekezlet rĂŠsztvevĹi elfogadtĂĄk a zĂĄrĂłdokumentum tervezetĂŠt. A dokumentum szerĂŠny haladĂĄst mutat a kisebbsĂŠgi jogok megadĂĄsa terĂŠn. Az egyik cikkely leszĂśgezi, hogy a kisebbsĂŠgi csoportoknak joguk van anyanyelvĂźk hasznĂĄlatĂĄra a mindennapi ĂŠletben ĂŠs a hatĂłsĂĄgokkal valĂł kapcsolatokban. A romĂĄniai cigĂĄnyok kĂŠpviselĹje, Nicolae Gheorghe elmondta, hogy mĂĄsodrendĹą ĂĄllampolgĂĄroknak tekintik Ĺket, egyik helyrĹl a mĂĄsikra Ĺązik Ĺket. KoppenhĂĄgĂĄban szĂĄmos kisebbsĂŠgi csoport tagjai egy "pĂĄrhuzamos ĂŠrtekezleten" fejtettĂŠk ki panaszaikat a jogsĂŠrtĂŠsek miatt, kĂśztĂźk voltak az erdĂŠlyi magyarsĂĄg kĂŠpviselĹi is. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 28./ 1990. jĂşnius 28.
Az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet igazgatĂł tanĂĄcsa kĂśzli, hogy dr. Csiha KĂĄlmĂĄn pĂźspĂśk felszentelĂŠse jĂşn. 29-ĂŠn lesz KolozsvĂĄron, a Farkas utcai templomban. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 28./1990. jĂşnius 28.
A RomĂĄniai Magyar SzĂł sorra bemutatja az RMDSZ megvĂĄlasztott kĂŠpviselĹit, akik nyilatkoznak a feladatokrĂłl. Tokay GyĂśrgy /sz. KolozsvĂĄr, 1939. mĂĄrc. 27./ kĂŠpviselĹ ĂźgyvĂŠd, Aradon ĂŠl. Fontosnak tartja a szenĂĄtus ĂŠs a kĂŠpviselĹhĂĄz hatĂĄskĂśrĂŠnek kidolgozĂĄsĂĄt. Az egyĂŠni ĂŠs kollektĂv jogok biztosĂtĂĄsĂĄhoz fel kell ĂĄllĂtani az alkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄgot. /Kik kĂŠpviselnek minket? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 28./1990. jĂşnius 28.
A RomĂĄniai Magyar SzĂł sorra bemutatja az RMDSZ megvĂĄlasztott kĂŠpviselĹit, akik nyilatkoznak a feladatokrĂłl. Zsigmond LĂĄszlĂł /sz. Uzon, 1960 szept. 23./ kĂŠpviselĹ SepsiszentgyĂśrgyĂśn ĂŠl. A nemzeti kisebbsĂŠgek jogi ĂŠs intĂŠzmĂŠnyi garanciĂĄi csak az ĂĄltalĂĄnos demokratizĂĄlĂłdĂĄs esetĂŠn biztosĂthatĂł. Helyi ĂśnkormĂĄnyzati tĂśrvĂŠny alkotĂĄsa szĂźksĂŠges, autonĂłmiĂĄval rendelkezĹ kisebbsĂŠgi oktatĂĄsi rendszert kell megteremteni. /Kik kĂŠpviselnek minket? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 28./1990. jĂşnius 29.
Petre Roman miniszterelnĂśk jĂşn. 29-ĂŠn SvĂĄjcba utazott, hogy rĂŠszt vegyen a Crans Montanaban rendezett, a kelet-eurĂłpai vĂĄltozĂĄsokkal foglalkozĂł szimpĂłziumon. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 30./1990. jĂşnius 29.
A NU hetilap 15. szĂĄma Emil Cioran RomĂĄnia tĂśrtĂŠnelmi spirĂĄlja cĂmĹą ĂrĂĄsĂĄt. A szerkesztĹk szĂźksĂŠgesnek tartottĂĄk Cioran egykori "faji ĂźzenetĂŠt" kĂśzzĂŠtenni, melyet c ismertetett. Cioran a vĂŠdekezĹ romĂĄn magatartĂĄst hĂĄnytorgatta fĂśl. Nagyhatalmi tĂśrekvĂŠseket sugall, a "jelentĂŠktelen szomszĂŠdok" rovĂĄsĂĄra. Mit adtak a magyarok a vilĂĄgnak? - tette fel a kĂŠrdĂŠst Cioran. VĂĄlasza: asszonyokat, cigĂĄnyokat. Cioran a modern MagyarorszĂĄgot is ultrareakciĂłsnak nevezte. Szerinte "a magyaroknak semmi keresnivalĂłjuk nincs mĂĄr a vilĂĄgon..." KĂśzben Ioan Gavra BukarestbĹl azt Ăźzente: ErdĂŠlyben csak egy nĂŠp ĂŠl: a romĂĄn. / LĂĄszlĂłffy Csaba: Mit keres Cioran Ăşr szelleme kĂśzĂśttĂźnk? = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 29./1990. jĂşnius 29.
MĂĄj. 4-ĂŠn titkos szavazĂĄssal az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet pĂźspĂśkĂŠvĂŠ vĂĄlasztottĂĄk dr. Csiha KĂĄlmĂĄnt. Az Ăşj pĂźspĂśk felszentelĂŠse jĂşn. 29-ĂŠn tĂśrtĂŠnt, KolozsvĂĄron, a Farkas utcai templomban. Megjelentek a tĂśbbi felekezetek kĂŠpviselĹi is. /Ăzenet (KolozsvĂĄr), jĂşl. 15./ 1990. jĂşnius 29.
Dr. Entz GĂŠzĂĄt nemrĂŠgiben neveztĂŠk ki politikai ĂĄllamtitkĂĄrnak, a hatĂĄron tĂşli magyarsĂĄggal foglalkozĂł hivatal vezetĹjĂŠnek. EgĂŠszen mostanĂĄig mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠdesapja nyomdokain haladt. A vele kĂŠszĂźlt interjĂşban elmondta, hogy 1989 szeptemberĂŠben, a letĹąnt rezsim vĂŠgĂłrĂĄiban lĂŠtrehoztĂĄk a Nemzeti Etnikai KisebbsĂŠgi KollĂŠgiumot, emellett Tabajdi Csaba vezetĂŠsĂŠvel megalakult egy minisztertanĂĄcsi szervezet /titkĂĄrsĂĄg/, ez utĂłbbiban dolgozott Entz GĂŠza is. A titkĂĄrsĂĄg ĂŠs a kollĂŠgium hasznos volt, fĹkĂŠnt Tabajdi CsabĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen. Ebben a szervezetben ĂśsszemosĂłdtak az itteni ĂŠs a kint ĂŠlĹ kisebbsĂŠgek Ăźgyei, ezĂŠrt most kĂźlĂśnvĂĄlt ez a kĂŠt terĂźlet, egy-egy ĂĄllamtitkĂĄr vezetĂŠsĂŠvel. PĂĄlos MiklĂłs ĂĄllamtitkĂĄr a hazai kisebbsĂŠgek referense, Ĺ pedig a hatĂĄron tĂşli magyarokĂŠ. - LĂŠnyegi egyetĂŠrtĂŠs van a parlamenti pĂĄrtok kĂśzĂśtt a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠsben. A hatĂĄron tĂşli magyarsĂĄg ĂźgyĂŠt az elmĂşlt negyven ĂŠvben a magyar kormĂĄnyok bĹąnĂśs mĂłdon negligĂĄltĂĄk. /TĂłth ĂdĂĄm: InterjĂş Entz GĂŠzĂĄval. = Pesti HĂrlap, jĂşn. 29./