udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 134011-134016
1990. október 9.
Kincses Előd visszautasította Ion Minzatunak a Viitorul Romanesc hetilap szept. 5-i számában közölt kijelentését, miszerint Kincses Előd a felbujtók közé tartozik. Ez az állítás még a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentésben /Minzatu-jelentés/ sem szerepel. Amikor Tőkés László hazaérkezett amerikai útjáról, Minzatu a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának márc. 21-i ülésén elismerő szavakkal méltatta Tőkés László szereplését, majd felajánlotta az RMDSZ-nek a pártjával /Minzatu a Republikánus Párt elnöke volt/ való választási szövetséget. A választási szövetség nem jött létre, pár nap múlva Minzatu a tévében éles kirohanást intézett Tőkés László ellen, majd a Román Nemzeti Egység Pártjával /PUNRT/, a Vatra Romaneasca nevű szervezet politikai változatával lépett szövetségre. /Kincses Előd: Tisztelt Ion Minzatu úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./1990. október 9.
Az Országos Széchényi Könyvtár százezer Ft-os könyvajándékát dr. Vekerdi József átadta a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárnak. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./1990. október 10.
Az utóbbi időben talán a legmozgékonyabb kisebbségi szervezet lett a Romániai Magyar Kisgazdapárt. Több vezetőségi tagjuk részt vett a Romániai Magyar Gazda Egyesület sepsiszentgyörgyi tanácskozásán. Búzás László, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke kifejtette: megállapodtak az RMDSZ-szel: aki a Kisgazdapártba belép, az RMDSZ-nek is tagja marad. Először gazdaköröket alakítottak, nem kisgazda helyi szervezeteket, mert azt tartották fontosabbnak. A Kisgazdapárt kapcsolatot épít ki a testvérpártokkal. A Kisgazdapártnak székháza, vagyona nincs, két irodát bérelnek Csíkszeredában. Lapjuk /Kisgazdák Lapja/ megjelenését felfüggesztették, mert anyagilag nem tudják fenntartani. Eddig 19 szám jelent meg. Búzás László bízott benne, hogy a párt meg fog erősödni és új pártok is fognak alakulni. /B. Kovács András: Beszélgetés Búzás Lászlóval, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1990. október 10.
Szárazajtán a református templomban emlékeztek 1944. szept. 26-ára, amikor 13 magyar embert öltek meg a faluba érkező románok. Szerény emléktáblát állítottak "1944. IX. 26-i halottainként - RMDSZ" felirattal. Az istentiszteletet követően a tett színhelyén sor kerülhetett az elhunytakat megillető egyházi temetési szertartásra, amelyre akkor - és mostanáig nem volt lehetőség. /Flóra Gábor: Szárazajtai emlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1990. október 10.
A 44 éves Constantin Dobre pénzügyi attaséként érkezett szeptemberben Londonba, a román nagykövetségre, most pedig politikai menedékjogot kért. Úgy érzi, hogy veszélyben van, szerinte az állambiztonság még erős Romániában. /Csaknem jogos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1990. október 11.
Szilágysomlyón éjjel kővel dobálták meg az RMDSZ székházát, ablakait betörték és leverték az RMDSZ-táblát. /Romániai Magyar Szó, okt. 31./1990. október 11.
Az állami támogatású Bolyai Egyetem visszaállítására van szükség, hangsúlyozta Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság titkára. Az Egyesült Államok kongresszusának emberi jogi bizottságában működő tagok /Tom Lantos, Frank Woolf és John Porter/ írták alá az Iliescu elnöknek címzett levelet, ebben szerepelnek a magyar nemzetiséggel való bánásmódra vonatkozó észrevételek. Az oktatással kapcsolatban írják: "Hasonló módon nyilvánvalóvá válik a magyar nemzetiségnek az Ön kormánya által való üldöztetése a kolozsvári Bolyai Egyetem újbóli megindításának megtiltásában", amelyet 1959-ben zártak be. Petre Roman miniszterelnök 521-es számú rendelete "korlátozza az anyanyelvi tannyelvű osztályok számát, megtiltja az anyanyelvi oktatást a technikai és kereskedelmi szakiskolákban." A Bolyai Társaság eddig hat beadványt továbbított az egyetem visszaállítása érdekében, válasz egyikre sem jött. Petre Roman kormányfő kijelentette, hogy a világon seholsem működik nemzetiségi egyetem. Wanek Ferenc cáfolatul felsorolt néhányat: Spanyolországban galego és baszk, Svájcban francia és olasz, Finnországban svéd, Jugoszláviában albán, szlovén egyetem létezik. /Jogunk egy állami magyar egyetem is. = Hídfő (Székelyudvarhely), okt. 11./1990. október 11.
Kolozsváron megváltoztatták a Rákóczi és a Petőfi utcát, ezt még a Ceausescu-korban sem tették meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ 1990. október 11.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ okt. 11-én tartotta évadnyitó ülését, amikor vendégül látták a kaposvári Berzsenyi Dániel Társaság tagjait. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. 3. sz./1990. október 11.
Okt. 14-én ünnepi nagygyűlés keretében avatják fel Székelyudvarhelyen az 1848-as emlékművet, amelyen megjelenik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, dr. Tőkés István teológiai professzor és Kedei Mózes unitárius lelkész. Okt. 15-16-án pedig történelemtudományi ülésszakot szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./1990. október 11.
Márton Áron püspök /1896-1980/ halálának 10. évfordulója alkalmából a Hídfő a püspök 1946-os, Marosvásárhelyen elmondott beszédét idézte. /Márton Áron. = Hídfő (Székelyudvarhely), okt. 11./1990. október 12.
A román Külügyminisztérium válaszolt az okt. 5-i magyar jegyzékre. Mindent visszautasított, sőt a román kormány túlzott toleranciáját hangsúlyozta, mert megengedték például okt. 6-a megünneplését Aradon és ez nemzeti uszításhoz, a román nép érzéseit sértő megnyilatkozásokhoz vezetett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1990. október 12.
Okt. 12-én kezdődött meg Marosvásárhelyen a három fiatalember tárgyalása, akiket azzal vádolnak, hogy a városban levő Avram Iancu szoborról letépték a zászlót. Mindhárman munkások, Nagy Csaba 22 éves, Ughi István 22 éves, Bálint Gyula 18 éves. Az egyetlen szemtanú, Ovidiu Lazar is tanúsította, hogy el sem érték a zászlót. A fiatalok elmondták, hogy megverték őket, azért mondták később, hogy letépték a zászlót, olvashatjuk Tófalvi Zoltán tudósításában. Vajon a rendőrök ugyanúgy kutatnak a Petőfi-szobor meggyalázói, a zabolai római katolikus templom gyújtogatója ügyében is. Közben újra bántalmazzák a Ludason tanuló marosvásárhelyi 33 diákot. Hiába vannak köztük román anyanyelvűek is, megverik őket az állomáson, a bentlakáson is, csupán azért, mert marosvásárhelyiek. Már s lakónegyedekben is előfordul, hogy korábban békésen egymás mellett élő románok megfenyegetnek magyar szomszédokat. A televízió ezekről az esetekről nem beszél. /Tófalvi Zoltán: Szobormászók a törvény előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1990. október 13.
Bukaresten a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve tüntettek. /MTI/1990. október 13.
Kolozs megye elöljárósága döntött az utcanevek megváltoztatásáról, ez azt jelenti, hogy eltűnnek a magyar utcanevek, köztük a Rákóczi és Petőfi. /Miklós László: Hol a Rákóczi utca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ 1990. október 14.
A magyar kormánynak az a célja, hogy a román kormányzattal rendezett viszonya legyen, szögezte le Antall József miniszterelnök a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. "Ugyanakkor azt is természetesnek kell tartania a román kormánynak, hogy mi a romániai magyarság érdekében mindent el kívánunk követni, hogy emberi jogait, kisebbségi jogait a közigazgatástól az oktatásig, az egyetemi oktatástól művelődési szféráig minden területen érvényesíthesse, szabadon kifejezésre juttassa." Kész a tárgyalásra, de csak olyanra, amelyet jól előkészítenek és eséllyel lehet folytatni. Minden tárgyalásán hangoztatta, hogy nem lenne helyes Romániát elszigetelni. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Antall József magyar kormányfővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1990. október 14.
Agyagfalván okt. 14-én ismét összegyűltek a székelyek, emlékezve arra, hogy 1848. okt. 16-án Agyagfalván tartották a székelyek nemzeti gyűlésüket. Az ünnepi menet most az 1982-ben befejezett, de mindeddig fel nem avatott emlékműhöz vezetett. Ezután ünnepélyesen felavatták azokat az emléktáblákat, amelyek az utóbbi tizenkét évet Agyagfalva határában elásva vészelték át, és három nyelven, magyarul, románul és németül örökítik meg az 1848-as népgyűlés "szász és román testvérekhez" küldött üzenetét: "mi tiszteljük nemzetségtöket, nyelvetöket és vallástokat". Az ünneplés ökumenikus istentisztelettel folytatódott, majd az ünnepi szónoklatok után felolvasták Tőkés László püspök erre az alkalomra írott üzenetét. /A. T. Á.: Agyagfalva. = Hídfő (Székelyudvarhely), okt. 25./1990. október 14.
Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Kolozsváron tanácskozást tartott /okt. 12-14./, ahol a diákszervezetek kapcsolatairól volt szó, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségéről /MISZSZ/. Az OMDSZ felvette a Bolyai János Diákszövetség nevet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./1990. október 14.
A román kormányok a négy magyar eredetű egyházmegyét sem kímélték. A román kormány 1927-ben kötötte meg a Vatikánnal a konkordátumot, ekkor a magyar püspökök számát csökkentették azzal, hogy a szatmári és a nagyváradi püspökségeket összevonták, ugyanakkor felállítottak egy új püspökséget, a nagybányai görög katolikus püspökséget. 1948-ban pedig megtagadta az állam a szatmári, temesvári és a váradi egyházmegyék elismerését, mondván, túl kicsi egyházkormányzati egységek. /A bukaresti érsekségnél e diszkriminált püspökségek mindegyike nagyobb./ A három magyar egyházmegye élére tehát 1948 után nem lehetett püspököt kinevezni. Azonban A kommunista diktatúra idején, 1948 és 1951 között voltak titkos püspökszentelések. Ezeket sorolta fel Virt László. Gyulafehérvári egyházmegye: Márton Áron püspököt 1949-bn letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, külpolitikai tényezők miatt 1955-ben szabadon engedték, majd 1956 őszétől 1967 decemberéig házi őrizetben tartották. Márton Áron 1980-ban halt meg. Erős Alfréd titkokban felszentelt püspök, akit 1949 elején szentelt fel O?Hara nuncius. 1950-ben meghalt, csak ezért kerülte el a letartóztatást. Macalik Győzőt az elhunyt Erős Alfréd helyett 1951-ben szentelte fel titokban a házi őrizetben levő Cisar bukaresti érsek. Macalik Győzőt letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Fiedler István nyugalmazott szatmári-váradi püspök visszavonultan élt, 1957-ben halt meg. Szatmári és váradi egyházmegyék: Scheffler János megyéspüspököt 1950-ben letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Bogdánffy Szilárd titokban felszentelt püspök, letartóztatták, 1954-ben meghalt a börtönben. Temesvári egyházmegye: Pacha Ágoston megyéspüspököt 1951-ben, 82 éves korában letartóztatták és 18 évre ítélték. 1954-ben, röviddel halála előtt hazaengedték, a püspökségen halt meg. Boros Béla titokban felszentelt püspök, 1951-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 14 évet töltött börtönben, 1964 végén engedték szabadon. Már csak ő él a titokban felszentelt püspökök közül. /Virt László: Akik Márton Áron mellett álltak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 14./ Virt László /Budapest/ az erdélyi magyar katolikus egyház történetének kiváló kutatója.1990. október 15.
Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet okt. 15-én átnyújtotta megbízólevelét Iliescu államelnöknek. /MTI/